Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Már vagy húsz perce fent ülök a kis faház tetején, és folyik a könnyem. Több dologra is figyelnem kell, mint például, hogy le ne zuhanjak - nem sűrűn szokott előfordulni, személyes kudarcként élném meg - és hogy ne potyogjon ki a gumi kukac a zacskóból, de apáááám.
- Tessék arrébb menni, mert elviszik - szólalok meg, de igazán nehézkesen jönnek a szavak a kacagástól, de csak jó fej leszek. És bár elsőre nem értheti a férfi, nem telik egy perc, már láthatja is, ahogy fut a Bence, mögötte meg a gondnok kergeti. Igen... ez megy már húsz perce.
- Ezért meghalsz - kiabál a fiú, de neki is gondjai vannak, szinte levegőt alig kap, én pedig egyik kezemmel megkapaszkodok, mert most aztán éktelenül elfog a nevetés.
- Azt mondta a gondnoknak, hogy azokkal a virsli lábakkal menni se tud rendesen, nem hogy létrára állni... aztán elvette a kalapácsát - ami egyébként az ölemben pihen. Ha a kopaszodó bácsi felnéz, még láthatja is, aztán levonhatja a következtetést, vajon tényleg Bencétől származnak-e a szavak. De hát hitt nekem a gondnok, erről én nem tehetek, de nagyon jól szórakozom.
- Az a ciki, hogy mindjárt utoléri - tör rám egy újabb nevetéshullám, ahogy látom, Bencéből már fogy a szufla.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Mármint, hogy a gondnok Bencét kergeti? Neeeeeeem, a múltkor a Tónit kergette! Az is jó kis műsor volt, nem jön fel? - paskolom meg a mellettem lévő helyet, mert nem akarok kiabálni, mert akkor hamar rájönnek, hol vagyok. Márpedig én nem akarok bemenni a következő órára, nem szeret a tanár, meg én se őt.
Amúgy nem tudom, ki ő. Láttam már, azt hiszem Elláé, akkor bizony Ella se mostanában fog kijutni a szobájából, meg is érdemli. Nem is bánom amúgy, hogy a kezemben maradt pár hajszála, csak ezt nem fogom elmondani az apukájának.
Rendesen belelógatom a számba a következő kukacot, jó nagyra tátva azt, és kiélvezem azt a pár pillanatot, míg a jó savanyú íz át nem vált édesbe. Csak kár, hogy nem tart tovább egyébként. Lehetne olyan cuki már, ami végig teljesen savanyú, akkor Lara se nyúlná le a dugi csomagjaim.
- Szerintem labilis az idegrendszere - és azt senki ne kérdezze, honnan veszek én ilyet. Olgi néni mondta, de azt már nem magyarázta el, mit jelent. Azon a ponton rájött, hogy rosszkor csúszott ki a száján.
- Amúgy nincs ilyen minden nap... szünetben zárva van suli - eresztek meg egy hucut mosolyt, még a szemem is összeszűkítem, mert én vagyok itt az ügyeletes rendbontó, csak néha összeszövetkezem Lasch Dráveczékkel. A felnőttek amúgy nem túl okosak, még mindig nem vették észre, hogy mikor nagy szemekkel mímelem a sírást, ők megenyhülnek, mert szegény árva gyerek. Mennyi büntit úsztam már meg így. Persze nem otthon. Olgi nénit már nem hatja meg semmi sajnos. Az a nő ismer engem. De a bácsi nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Auuuu - nyüsszög a csaj, akit a hajánál fogva támogatok vissza mögém, ahol egyébként volt. Mert hogy sor van. És nekem is ki kell várni, majd jó hogy nem fogja magát, és megelőz.
- Megmondalak - sziszegi, mire csak vállat vonok, hisz semmi új a nap alatt. Gyorsan összeszedem a kis kaját, és elhúzom a szám, hogy valamire megint tejfölt raktak, de telibe. Miért nem lehet mellé? És aki nem szereti? Na mindegy, túlélem... ezt is...
- Izabella, meg ne lássam még egyszer, hogy Kata haját húzod - szólnak rám, mire megmutatom az őzike szemeim.
- Bocsánat tanárnő, nem direkt volt. Beleakadt a villámba, mert ki van engedve - pislogok nagyokat, mire a tanerő is újra értékeli a momentumot, és látom az arcán, igazat ad nekem.
- Kata, kösd össze a hajad. Most! - épp csak megvillantom azt a gúnyos mosolyt a lánynak, csak egy fél pillanatra.
- Szemét - hallatszik is az elismerés, így a tálcámmal, keresek is valami helyet, ahová leülhetek.
- Haliii, neked mid van? - nézem meg Lénárd sütijét, hátha finomabb az enyémnél. Valahogy a fánk a könyökömön jön már ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Ohh megszeppent. Biztos friss. Nem baj, majd betörik. Szerintem a Shanes se különb a kastélynál, épp csak az életkor alacsonyabb. De Merlin legyen rá a tanúm, egy-egy előkészítős görényebb, mint egy rellonos. Én már csak tudom, közülük való vagyok.
- Ahh mákos. A túrósat se szeretem - húzom el a szám, mert ez pech. Azért gyorsan körbekémlelek, hátha találok valaki másnál csere alapanyagot.
- Meg valami tejfölös csirke - bökdösöm meg a villámmal kissé határozatlanul, mert nem vagyok én abban olyan biztos, hogy az előttem lévő kis cafat tojt valaha is tojást. Azonban úgy vagyok vele, jobb a békés tudatlanság.
- Nem. Harmadikos vagyok. Még kettő év, és szabadulok - legalább is innen, de büszkén húzom ki magam. Igen, néztem egy ilyen börtönös sorozatot, direkt beszélek úgy, mintha ez letöltendő lenne.
- Luca Izabella, tökmindegy. Téged? Várjál kitalálom. Róland - fürkészem egy kicsit, mert olyan Rólandos nekem, na.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Pedig én nem csináltam semmit. A gondnok nagyon ragasztott valamit, én csak odaálltam mellé, merő jóindulatból egy zsepivel... most arról már nem tehetek, hogy hápciznom kellett, és összeragadtak a kezei. Alapból egy pillanatragasztó, ember. Hát figyeljen oda. Aztán megint én vagyok megbüntetve, hát hol itt az igazság?
Persze, könnyű ám mindent a kicsire fogni, de hogy lehet a hápcit szándékosan csinálni? (megsúgom: úgy) Úgyhogy most szedem a szemetet. Csodás. Még a jövőmet is látom magam előtt, ahogy a kígyószerű, csattogós valamivel egy újabb csoki csomagolását szedem fel.
- Csá, Nagyember - a lelkesedés kimarad, de csak köszönök a langalétának. Egész jó arc, halál laza, szóval eddig még nem volt vele problémám. Úgy sóhajtok fel, mintha az egész világ terhe rajtam lenne, és még a homlokom is megtörlöm... mit számít, hogy a szemetes zsák szinte üres. A jó munkához idő kell, nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Ezt meddig gyakoroltad a tükör előtt? Egy hétig? - nézek rá lesajnálón, mert ennél azért többet vártam tőle, de... örülök azért, hogy látom.
- Ne aggódj, Drávecznél még ezzel a szöveggel is tarolnál, de mit lehet tenni... szerencsétlen nem csak agyat, de jó ízlést se kapott - húzom ki magam, megtámaszkodva azon a csíptetős izén, és megeresztve a diadalittas mosolyom, mert ez mégis csak nagyobbat ütött, mint az ő beszólása. Azt hiszem, a mi kapcsolatunk már csak ilyen. Ő legalább nem cibál folyton Barna bához.
Durcásan kapatom meg a cuccal a bokáját is, mikor még így is tetézi a jó hangulatom. Aztán azért felszedem a szemetet ám.
- Fel fogom jelenteni őket. Ezek rabszolgamunkát végeztetnek az árvákkal - igen, látom is a szalagcímet lelki szemeim előtt a helyi újságban. Lebiggyesztem azért ajkam, nem mintha a nyomi nem látott volna át rajtam már első alkalommal is. Pontosan ezért jobb vele jóban lenni.
- Még mindig morog? - utalok ezzel a gondokra, aki miatt ideszáműztek ki, aztán megmutatom nagyembernek a sunyi vigyorom.
- Sírni is fog, ha ezt észreveszi - kotrom ki a zsebemből a centit. Tudom, hogy imádja az öreg, már beszélni is hallottam hozzá. Úgy is tartom, mint egy ereklyét. Gyorsan el is teszem, mielőtt más is meglátná.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Ne hozd fel - adok választ a kérdésére, és úgy érzem, ezzel el is mondtam mindent.
- Ember. Ő már alapból rossz létrára mászott, a franc akar ugyanarra kapaszkodni - nézek rá, hogy ezt azért ő se gondolhatja komolyan. Csak elsétálok a csaj mellett, és már érzem, hogy zuhan az IQ-m, pedig még csak hozzám se szólt.
- Amúgy meg... nem vagy az esetem, ne vedd magadra - adom meg a kegyelemdöfést, de örülök, hogy ez így sose volt nálunk téma, és nem is született belőle kellemetlen szituáció.
Persze a kedvességét hamar meghonorálom, és jóízűen nevetem ki.
- Hallod. Úgy visítasz, mint egy lány - el kellene szégyellnem magam, vagy bocsánatot kérni, mégse megy. A hasam, azt fogom, mert fájni kezd a röhögéstől, de a kedvem határozottan jobb lesz.
- Az kicsoda? - akadok meg, teljesen komolyan feltéve a kérdést, szemeimben meg is csillan a tudásszomj, és türelmesen kivárom, hogy nagy D meséljen nekem arról az Usainról.
- Mindig morgott. Most is morog, csak már adtam rá neki okot - megvonom a vállam, nem érzem rosszul magam. Sose volt kedves, mindig mi voltunk a büdös kölykök, még akkor is, ha nem csináltunk semmit. Megérdemli.
- De pont ez a lényeg. Hogy ne lássák, így annyi mindent elnéznek nekem - ezzel párhuzamosan jönnek elő, a szomorú kiskutya szemek, és az elanyátlanodott ábrázat. Komolyan, ha a tükörbe nézek, még nekem is megesik magamon a szívem. A csokit persze azelőtt elmarom, hogy az földet érne. Leülök a földre nagy D-vel szembe, és majszolni kezdek.
- A kastély is ilyen? Ott is ennyire ehh-k a tanárok? Igaz, hogy vacsi után le kell feküdni, mert ha nem, lezárnak egy hétre a pincébe? - jönnek a kérdések, mert ezeket hallottam legutóbb. Mióta egyre csak közeleg az idő, azóta vágyom arra, hogy ne csak így messziről lássam.
- Belógatsz oda? Csak körülnézni - nézek rá szépen, pontosan úgy, mint aki bármit megtenne azért, amit szeretne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Most úgy beszélsz, mint Olgi néni - vágok egy jól szituált grimaszt, hogy kellően ki tudjam fejezni, mennyire is értékelem. Meg amúgy is hülyeségnek tartom. Engem aztán nem köröz le.
- Mi az, hogy pedofil? - jön a magától értetődő kérdés, mert még csak nem is értem, mivel, vagy hogyan sértettem meg. De mivel megtörtént, igazán elégedett vagyok magammal, csak tudom, hogy ennél tovább nem mehetek, mert abból baj lesz. A végén mégis elcibál Barna bához.
- Neeeee. Ez iszonyat gyenge volt, nagyember - nevetem el magam, mert rendesen fájt ez a poénnak is csak nagy jó indulattal nevezhető valami.
- Egyszer olvastam, hogy ott mitől futnak olyan gyorsan - vonogatom a szemöldököm, persze halkan közölve ezt vele, de pontosan olyan hangsúllyal, hogy tudja, hogy mire gondolok.
- Olvastam azt is, itt is lehet szerezni gyorsítót a Prambergeren - vágok olyan " na ehhez mit szólsz" képet. Az a baj, hogy elfelejtik, hogy amúgy nem vagyok hülye. Rengeteget olvasok egyébként és sok mindenről van fogalmam, amiről a nagy többségnek nincs. De nem is én fogom őket beavatni, mert ezek meg elmondják otthon, aztán megint én kapok.
- Senki nem mondta neki, hogy kergessen - tárom szét a karom, megoldva ezzel az öreg problémáját, amit ezek szerint, még mindig csakis magának köszönhet. De tudom, hogy ez is csak információ jelleggel szolgált, mert nagy D-nek nincs megrovás a hangjában, sőt.. úgy mosolyog rám, mint a cinkostárs.
- Ti is ugyanúgy hazudtok, nem? - megvonom a vállam, hát nem most jöttem le ám a falvédőről. Biztos, nem fogok egy pasi véleményére adni, mert... pasiból van. Közben azért odaülök mellé, ha megengedi, de ugyanúgy törökülésben, még a lábaimat is úgy helyezem, ahogy az övéi vannak. Még így is fel kell rá néznem, és hunyorgok, mert a nap így a szemembe süt, de nem baj.
- Az első lesz. Nem fognak ott is dolgoztatni - döntöm el, dacosan felszegve az állam. Hát nem tanulni kell? Akkor miért sóznak még a nyakadba plusz melókat? Az eszem megáll, de komolyan.
- Ugye tudod.... hogy egyszer mi is odamegyünk fel? - nagyon fenyegető hangon teszem fel a kérdést, elővéve a legádázabb mosolyom, és megint vonogatom neki a szemöldököm, mert tudom, ha ez a népség oda felkerül, akkor lesz igazán nemulass.
- Aha, adsz támpontot, hol a recept? - csillan fel a szemem, mert szeretem a feladatokat. Még akkor is, ha nehezek, és több időbe kerül megoldani. Kihívás. Az meg mindig jó.
És ezen a ponton, megint lesajnálóan tekintek nagy D-re, és lassan rázom meg a fejem.
- Ez nem menő - szorítom ökölbe a kezem, mert nem vagyok hajlandó kezet fogni vele.
- Jó, akkor azt ott még felszedem, aztán... aztán úgyis jön a busz - pattanok fel hirtelen, gyorsan a zsebembe dugva a csokit, mert már a lépések hangjából megítélem, melyik tanár tart felénk. A hangom is csilingelővé válik.
- Mr. Saint-Venant, Ön annyira rendes velünk, tiszta szerencsések vagyunk, hogy idejár - és légyszi hozzon valaki egy vödröt. De ártatlan, és hiteles, meg mellé a bárgyú mosoly és a pillarebegtetés is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Megértem én... ebben a korban - bólogatok együtt érzőn, mert a helyi nyugger maffia minden második szava ez. Aztán lehet a bácsi is be lett már oda szektázva, igazán nem értek én az ilyesmihez.
Látszik rajta az aggodalom, de nem tudok semmit mondani neki, amitől majd jobb lesz. Gumicukrot adnék, de nincs kedvem lemászni, meg Bencével verekedni sem, mert ha lejutok, tuti nekem jön a hülye. Még idén se sikerült felfognia, ő jár rosszabbul.
- A gondnoknak... Bence csak szimplán hülye - eresztek meg egy hatalmas vigyort, mert itt aztán nehéz olyan személyre rámutatni, aki normális. Tisztára, mintha lemerészkedtél volna a nyúl üregébe. Jó, bírom az Alicet.
Szegény bácsi se tudja, hová is lép be. A nyílt napok csak a látszat, ki van adva, hogy normálisan kell viselkedni. De egy átlagos napon.. itt mindig káosz van, és csak kis részéért lehet engem elővenni.
- Áááá sose, azt mondják, túl sok az energiánk - vigyorgok, még ki is húzom magam, és a kérdést hallva, rezzenéstelenül hazudok a bácsi képébe.
- Margitka vagyok, csókolom - még kezet is fognék, de ahhoz le kellene másznom, amit most még nem szeretnék.  
Azonban nem telik el sok idő, más választásom nem is nagyon lesz. Az a baj, hogy a bácsi annyira esetlennek hat, hogy meg kellene esni rajta a szívemnek, de... én csupán lehetőségek tárházát látom, és a lehető legkészségesebben pattanok le. Nesze neked Ella, ezt most jól megszívod, tudod, mikor mész te haza idő előtt.
- Csak utánam, valószínűleg WC-t takarít - nem, ennyire nem drasztikusak erre a tanerők, de a bácsi ezt nem tudhatja. A szemétszedés még oké, na de wc pucolás. Na mindegy, bevezetem én, egyből a tanári mosdóig, aminek az ajtaját készségesen ki is nyitom a bácsinak.
- Tessék csak bemenni, ott lesz bent - pislogok angyalian, remélve, hogy be tudom palizni, és ha sikerül, már csukom is az ajtót, és bújok el az egyik információs tábla mögé. Az mindig beválik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Nyomi suli. Utálom. Vissza akarom kapni a nyarat, amikor nem kellett marha korán kelnem, és a tükörbe nézve, nem egy kínai Lucát láttam. Elnyomok még egy ásítást, és rávágom Olga nénire a fürdő ajtaját. Nem vagyok kommunikatív reggel, főleg nem, ha arról kell beszélgetni, ki kente be tegnap éjjel Margit néni szobájának kilincsét lócitrommal. Arra meg végképp nem akarok válaszolni, hogy került ide lócitrom. Megvannak az embereim, Margit néninek meg megígértem, hogy nem felejtem el, ahogy kiabált velem.
- Persze, mindig csak velem van a gond - veszem fel durcásan a táskám, és nem érdekel, Olgi néni se kap most ölelést, úgy szállok fel a buszra.
Legalább technika az első óra. Legalább kevesen vagyunk, mert a többiek inkább mennek énekre. Hát akar énekelni itt a nyavalya, főleg nem reggel nyolckor. Mi vagyok én, hét törpe?
Kíváncsi vagyok, mit fogunk csinálni, csak fel kell ébrednem, ami annyiraaa nehéz. Én nem értem, hogy a felnőttek hogy tudnak ilyenkor felkelni. Annyi mindenért tüntettek már, azért miért nem lehet, hogy a suli kezdődjön 11 órakor és 14 órakor legyen vége? Annyi bőven elég egy napra. Szerintem. Ha nagy leszek, majd Polgármester leszek, és be fogom tiltani a korai órákat. Bizisten.
Most viszont szinte ráfekszem a padra, és csak pihentetem a szemem eskü, amíg meg nem jön Huba bá.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Mit meg nem tesz az ember lánya, ha unatkozik. És megint minden azzal kezdődött, hogy nem mered. Most meg állhatok a tér közepén, hogy kajtassak valaki után, aki jó eséllyel nem töröl képen. Nehéz. Itt úgy fogják egymás kezét az emberek, mintha attól félnének, elhagyják a másikat.
Egy ponton viszont felcsillan a szemem, mikor egyedül látok egy fiút, aki akár még kompatibilis is lehet. Alig észrevehetően mutatok rá, miközben a fagyit majszoló négy fős közönség felé fordulok. Emberek... hát fiatal vagyok, és kell a pénz, ez van.
Magabiztosan, és főleg céltudatosan sétálok, egészen addig, míg a fiú elé nem érek, akkor viszont úgy állok meg, hogy kellően közel legyek, és ne tudjon kikerülni. A lehető legszikrázóbb mosolyom veszem el, csak hogy egy kicsit vonzóbbnak tűnjek, bár.. fogalmam sincs, olyat hogy kell. Ja, és még a kezem is nyújtom.
- Szia, Luca vagyok - és ha a fiú kezet fog velem, ki is használom az alkalmat, és villámgyorsan adok egy puszit a szájára. A mosolyom már kínosabb, mikor a padon a nézőtér hangos huhogásba kezd, de én csak ártatlanul pislogok, mint akinek fogalma sincs arról, mi történt itt az előbb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Üdv a világomban - jön a hatalmas, mély és sok mindenről árulkodó sóhaj részemről. Pedig ez aztán tényleg semmi volt ahhoz képest, amik miatt kapni szoktam, de én már úgy érzem, hogy már azért is büntibe kerülök, ha kinyitom reggel a szemem. Kezd ez már igazán uncsi lenni.
- Kéne neki olyan szemfedő... tudod, mint a kalózoknak, és ne nézz úgy rám, nem létezik, hogy kétszer büntiznek ugyanaz miatt - én legalább is úgy gondolom, hogy most kellően letudom, az meg már csak korrigálás lenne, ami miatt nem ér az új bünti.
“Nem labdázom az iskolában, ha arra nem adtak engedélyt.”
Már hatodszorra kerül a lapra, nem mondhatnám, hogy elsietem, hisz még négyszázkilencvennégy hátra van, de addig se kell mást csinálnom. Csak ha előre tudom, csenek sütit is. Mindenesetre tökre megértem, hogy Lotti ki van akadva, mert ha csak labdázás miatt ezt kaptuk, mi lett volna, ha tényleg agyon is törünk valamit? Mondjuk Esther néni orrát. Akkor tuti nem ússzuk meg ezer alatt.
- Nagyember is ezt mondta. De fúúúj, tudod ki nyúl ahhoz, ahová más pisilt - látványosan meg is borzongok, mert soha. Kizárt. Semmi esetre sem.
- Te mit kértél karácsonyra? - jut eszembe a kérdés, hisz lassan esedékessé válik, és lövésem sincs, mit kérjek. Mindenem megvan, ami meg nincs, azt megveszem, így ez nálam nagy dilemma. Nagy dolgot meg úgyse kérhetek, pedig mit meg nem adnék egy sárkányért.
- Évek óta sárkányt kérek, azt bezzeg csesznek nekem intézni. Láttál már igazit? Ilyet? - fogom halkabbra, és előhúzom a zsebemből a kincsemet. Egy ilyen fehéres-rózsaszínes sárkánypikkely. Mondjuk nem tudom, hogy eredeti-e, de valószínűleg a másik lány sem.
- Meghalnék, hogy lássak egyet élőben - nyilván mindenki mást akar, nekem ez a legfőbb vágyam, még akkor is, ha leégeti a hajam a fejemről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Annyi kedvem van ehhez, mint a nyomi fájdalomcsillapító italt inni, aminek olyan borzasztó íze van. A múltkor nagyon fájt a hasam, erre meg megitattak azzal, hát ezek nem orvosok az biztos.
Viszont a pénz jól jön. Aztán ez a srác egyáltalán nem ismerős, ennyit meg megér nekem, még ha a gondolatától is undorodom. Azok a majmok meg tudják, pont ezért kell ezt csinálnom.
Hamar túl is esek, persze azért egy kézfogást követően, mégse gondoljon már full taplónak. Próbálom én nagyon kedvesnek mutatni magam, de a fintor óhatatlanul ül ki az arcomra. Nem a fiú miatt, hanem a puszi miatt. Nem tudom, a többiek miért vannak ezért annyira oda, hát undorító volt.
- Várj - még a mutatóujjam is felmutatom, majd odaszaladok a közönséghez, és örömmel zsebelem be a fogadás árát, azt számolgatva megyek vissza Benedekhez.
- Fogadás volt, erre jártál - vonok vállat, mert ezzel részemről meg is van magyarázva. Aztán pár érmét nyújtok neki, mert hát mégis csak a részese volt, jár neki... gondolom.
- Azért csak ennyi a tiéd, mert azért... nem erőltetted magad - nézek végig rajta kritikusan, persze ezt már csak poénkodva teszem hozzá. Épp csak a mosoly hiányzik az arcomról, de az úgyse sokszor van rajta.
- Egyébként meg.. egyes kultúrákban szokás így köszönni, most akár be is rághatnék - a szüleim részre direkt nem reagálok, csak mert egyelőre egy kiváló apajelöltet sem találok, akihez odaküldhetem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Kis karácsony, meg a.....
De persze nem káromkodhatok, mert akkor megint leíratják velem négyszázszor, hogy nem beszélek csúnyán. De hogy nekem ebből mennyire elegem van. Mindig is utáltam, de az idei volt, ami feltette az i-re a pontot.
Elvittek valami puccos kastélyba, mert jótékonyság volt. Azt már inkább nem fejtem ki, hogy nekem mennyire van szükségem, hogy lehúzzanak rólam még egy bőrt, de a francba, mi vagyok én?
Csúnyán néztem, az segíteni szokott, de mikor az öregasszony megcsipkedte az arcom, hát én megharaptam. Onnantól meg aztán káosz lett. Pedig be vagyok oltva, Nóra néni is megmondta. Aztán meg mégis nekiállt ott hisztizni.
Most meg szedhetem le a fát a Nagyemberrel, aki nem szimpi, mert furi rajta valami. Látom, hogy mozog a szája, de csak grimaszolok, mert be van dugva a fülem. Kaptam, vagyis elvettem, azt a fülhallgatót, ami szól anélkül is, hogy dugdosnom kellene, vagy kábellel szórakoznom. Nem beszélek vele, mert szerintem már ő is átpártolt a másik oldalra, aztán velem szembe meg ne akarjon spicliskedni. Rakosgatom a gömböket, mint valami jótét lélek, fülemben meg bömböl a System Of A Down... valahogy... az megtetszett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Próbálom én rendesen jelét adni annak, hogy nincs kedvem beszélgetni senkivel. Vele meg főleg nem. Ő áruló. Pedig aztán mennyi ideig egy csapatban játszottunk, hát... már-már a bajtársam volt. Pff..  Ennyit róla.
- Saint-Venant tanár úr? - jön a kis számból egy hatalmas sóhaj, és fáradtan, szinte már unottan nézek rá, verbálisan is megtartva a három lépés távolságot. Már nem vagyunk cimborák.
- Szeretné, hogy szín szerint pakoljam, vagy sorban? - a lehető legártatlanabb képemmel nézek rá, épp csak a tekintetem sugallja azt, mennyire tartom árulónak. Mert az. Akkor is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Az akarsz lenni, nem? Szokjad - sztoikusan vonok vállat, újabb két díszt pakolva gondosan a papír dobozba. Még csak rá se nézek a Nagyemberre, roppant felnőttesen illusztrálom, mennyire nincs rendben köztünk semmi. Sőt. A kapcsolatunknak is vége, odaadom a Drávecz lánynak... vigye.
- Láttalak. Úgy smúzoltál Márton bával, hogy majdnem elszaladtam egy vödörért - a hangom roppant cinikus, de a következő kezem ügyébe akadó gömböt, jó erősen hozzá is vágom. Nem érdekel, ha eltörik. Tört több is, de erről nem beszélünk.
- Áruló - sziszegem úgy, mintha tényleg egy szitokszó lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Miután kihallgattam, miket beszélsz az asszonyoddal? Kösz, megkímélem magam egy újabb traumától... azóta is szívecskéket pukizok... drágám - mert hogy tudom én ezt tetézni, és most megállapítani, náluk otthon tuti a nő hordja a nadrágot. Meg ráadásul undi is. Most akkor mi van? Összejössz valakivel, aztán elfelejted a nevét, hogy ilyen giccses hülyeségeket aggass rá?
- Elmondom Barna bának, hogy zsarolsz... ezért fáj a hasam folyton. Nem bírom a stresszt, amit te okozol - felszegem az állam, és még a kezeim is összefonom a mellkasom előtt. Most... most mondhatnám, hogy ez az első nagy veszekedésünk, de... és hogy lássa, mennyire komoly a helyzet, még a nyelvemet is kinyújtom. Bizony.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Azt... - biccentek én halál komolyan, holott azért tudom, hogy ez valahol fordítva helytállóbb. Mégse panaszkodott még soha, szóval nem csinálok belőle akkor ügyet.
- Megmondtam, hogy arról nem beszélünk - szűkítem össze a szemeim, mert nem hiszem el, hogy felhozza. Akkor... jó, akkor kicsit összecsaptak a fejem felett a hullámok, de ez nem jelenti azt, hogy bármikor felhánytorgathatja nekem. Amúgy sem értem, mit keresett ott. Semmi köze hozzá.
Nézem én, hogy kihúzza a székeket, de még mindig a nyamvadt gömböt forgatom a kezemben, azon agyalva, hogy széttörjem-e a fején. Nem mondhatja senki, hogy engem nem járt át a karácsonyi szellem.
Percek telnek el, mire ráveszem magam, és leülök mellé, azt az undormány tuját nézve.
- Nem szeretem a karácsonyt. Nem szeretek gömböket pakolgatni. Nem szeretem, hogy hasznot húznak abból, hogy a kutyának se kellek. Meghívtak egy puccos bálra... összetapiztak, én meg megharaptam, aztán úgy viselkedett velem, mintha nem is tudom... tudod, olyan lennék, aki elhagyja a kezét, lábát... vagyis régen - húzom el a szám. Attól, hogy nem mutattam jelét, igenis bántott, bánt is... nem vagyok olyan, akitől jajjveszékelni kell.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Jó, úgyse tudok rá sokáig haragudni. Valószínűleg még azt is elnézném, ha elárulna, de mivel mondta, hogy nem... eszembe sincs megkérdőjelezni. Úgyis meg fogom tudni, ha hazudott, akkor meg aztán ne lépje át az előkészítő küszöbét, mert keserves napoknak fog elébe nézni.
A következő téma annál kellemetlenebb, de ha nem tőlem tudja meg, akkor majd mástól, és tutira nem úgy, ahogy az történt. A kérdésre is csak vállat vonok.
- Azt mondták, jó a kaja... még a zsebembe is raktam sütit, de megettem, majd legközelebb hozok neked is. Meg azt mondták lesz ajándék... volt is... ez mondjuk nem onnan, hanem a ruhatárból, de... - tapogatom meg a zsebem, amiben a fülhallgató van.
- Ne ítélj el, ott tényleg puccos emberek voltak, tuti lett már másik, nekem meg nagyon kellett, mert a régiben már megtörött a madzag - megvonom a vállam.
- Volt ott egy jós.... azt mondta, hogy előbb fogok a javítóban kikötni, mint a kastélyban... de szerintem kamu volt az a gömb - emelem plafonnak a tekintetem. Amúgy sem hiszek ezekben a jóslásokban. Aztán meg a javítóban sem lehet sokkal rosszabb, na.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Igen, mert ez így megy. Én kinyitom a szám, te meg elém teszed. Akkor hol a sárkányom, ha? - nézek rá egy szemforgatás után, természetesen felvont szemöldökkel. És akkor még fel sem tettem a kérdést, hogy egyébként miért tenné? Én nem vagyok neki senkije.
- Megy a franc... két jóslás között meg megint leírat velem valamit háromszázötvenszer.... mániája - csak tudnám, miért élvezi. Begörcsöl a kezem, aztán meg ki se tudom verni a fejemből az adott mondatot napokon keresztül. Furcsák a tanárok, meg a bünti módszereik. Nem, ez se tetszik, mert most is inkább rombolnék, de a Nagyemberrel meg beszélni kell. Ilyen ez.
- Azt akartam, hogy csak egy kicsit érezzék azt, amit én. Most valakinek nincs meg, pedig meg volt győződve, hogy megvan... keresi, ha keresi, de ha mást nem is... két keserves pillanatot okoztam neki, nekem meg lett egy jó szóló fülesem - az megvan, mikor a horror filmekben a gyerek nem mosolyog, hanem olyan sötét a tekintete, amivel rád mered, hogy már-már azt hiszed, elnyel? Na, pontosan egy ilyet produkálok most, és ami a legrosszabb... még én is tudom, hogy ez nem túl jó. Sose leszek olyan cuki, loknis lány, mint Lotti. Neki bezzeg mindent elnéznek, ha megemeli a szempilláit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Ha már ajándék... egy sárkány mennyivel különb egy fülhallgatónál? Mindkettőt azért adnád, mert tudod, hogy vágyik rá, és örülne neki - én is fel tudom ám vonni úgy a szemöldököm, ahogy ő. Tökéletesen leutánozom a mozdulatot.
- Jaaaaaj igen, mindenki jót akar, és mindenki full normális, mi vagyunk hálátlan dögök - még fel is nyögök, amennyire ez a duma a könyökömön jön ki, még a fejem is hátrahajtom, hogy a plafont vizslassam.
- Az egyetlen normális te vagy - ezt meg ha kell, le is írom még ötszázszor is, annyira biztos vagyok benne. Sose akart olyat, amit én ne akartam volna, és nem nyaggatott a hülyeségeivel, most is inkább ücsörög velem, ahelyett, hogy a nyomi gömböket pakolgatnánk.
- Amúgy nincs pálcád? Ember... a Pakolj! bűbájt még én is tudom, hogy létezik - persze eszembe jut, és most én nézek rá olyan furin, mert gondolom, le akarta velem szedetni, hogy aztán levonjam belőle a tanulságot... vagy ilyesmi. Ezt szokták. De akkor minek a varázserő, meg a pálca?
Nézem, és nem tetszik, amit az arcán látok. Gondolkodik, és őszintén bízok abban, hogy valami olyan hülyeség fogja elhagyni a száját, ami miatt a fejem fogom. Ugyanakkor óvatosan arrébb tolom magam a székkel együtt, mert a másik eshetőség az, hogy valami plüssnek néz, amit nem tudok tolerálni. Senki nem tudja, milyen érzés az, mikor csak úgy random megölelnek... annyi minden tör fel hirtelen, hogy az ember lánya nem tud mit kezdeni, ezért kerülöm, és biztos, hogy hozzávágom a nyomi fáját, ha csak meg meri próbálni. Van bőven elég gyerek itt, akiket lehet nyunyujgatni.
- Hihhh - tényleg felnevetek, de olyan üresen és szárazon... egyszerűen csak vicces a felvetés.
- Tudod Nagyember.... - állok fel, és saját magamtól megyek a fához, és kezdem a gömböket leszedni.
- Én már azzal is beérem, ha nem dörgölik az orrom alá, hogy nem kellek senkinek - és ezt képes vagyok olyan unottan mondani, olyan beletörődően, mint aki leélt már hetven évet, és csak nyugalomra vágyik. És ezt mind háttal neki, így legalább nem látja megrándulni a szám.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Honnan tudod, hogy az akarok-e lenni? - pislogok én rá szépen, mert még nekem sincs lövésem se arról, mi akarok lenni. A jövőbeni tervem egyedül az, hogy nem bukok meg év végén, és lehetőleg jobban nem is rontok, mert már így is rám vannak szállva.
- Ha tíz év múlva röhögsz rajtam, ki fog esni a mű fogsorod - sose hagyok ki egyetlen alkalmat sem arra, hogy beszóljak. Ez teljesen független a kedvemtől, meg az az önelégült vigyor is, ami időközben az arcomra kúszik. Persze nem tart ám sokáig, mert amint el kell mondanom, mi bajom, megint pocsékul kezdem érezni magam, és elkap a rombolhatnék. Miért kell nekem erről beszélni? Miért nem lehet békén hagyni? Úgyse érti. Senki se érti.
- Hát persze... ha meg megoldom önállóan, büntibe küldtök - most aztán tényleg idegembe tárom szét a karom, hisz akkor is az volt a cél. Tök ügyesen megoldottam, aztán meg mégis bünti. Komolyan, szóljon az, aki már megértette a felnőtteket. Hát bolond az összes, Merlinre mondom. És ezek azt várják, hogy ilyenek legyenek? Kösz, de kösz nem.
Szava viszont nem lehet, csak kinyögtem én mi a bajom, de mondhatni semmi új a nap alatt, és semmi olyan, ami az idő előrehaladtával változna. De legalább a nyamvadt gömböket elkezdtem leszedni, örülhet.
- Nem az van, hogy tök mindegy, mert valami bot majd eldönti? - vonom meg közömbösen a vállam.
- Amúgy se fogok odamenni. Lotti szerint tök lelombozó, meg sötét, meg komor... nem vagyok így is elég depis? - megforgatom a szemem, mert én már eldöntöttem, hogy nem megyek fel oda. Azt nem tudom, hogy mit fogok csinálni, majd addig még kitalálom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Baromira eredeti ötlet a gyereket játszótérre cipelni. A nyomik a várat építik, a másik nyomik meg a hintáért ölik egymást, én meg a padon ülve eszem a szotyit a nő mellett, aki elvileg igényt tart rám.
Annyira meglepett a dolog, mikor közölték velem, hogy szinte azonnal biccentettem is arra, hogy találkozzunk, most meg... most meg már nem is tudom, hányadik alkalom.
- Abba megint valami pia van? Mert ha igen, segítened kell megnyitni a kutat - bökök a fejemmel az üvege felé. Nem vagyok hülye gyerek, azért azt tudom, hogy mi az, amit otthon nem szeretnének hallani, de ami azt illeti. Ha már lehetőségem van onnan lelépni, akkor próbálom úgy intézni a dolgokat, hogy le is léphessek.
- Nézd az idiótát - hangosan nevetem ki a gyereket, aki fejbe is vágja magát a saját lapátjával. Aztán meg ríni kezd, mire az anyja odakatapultál, mintha... mintha legalább nyúznák a gyereket.
- Nyugi, én feleennyire se vagyok élhetetlen - nézek a nőre, még biccentek is, mert az tuti, hogy az ilyen jelenetektől ő meglesz kímélve.
- Ohh... - észbe kapok, és előkotrom a sárkánypikkelyt, ami egy cipőfűzre volt barkácsolva, mintha nyaklánc lenne, csak a fűző elszakadt, meg a pikkely kis karikája is tönkre ment.
- Meg tudod csinálni? Szerinted ez igazi pikkely? - csak mert kezdek benne egyre inkább kételkedni.