[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=858553#post858553][b]Damien Sebastian Felagund - 2023.01.21. 00:18[/b][/url]

A kérésre az ablak felé billen feje, s tekintete kissé fókusztalanul a tükörképek mögé mered. Van valami merengően szoborszerű a tartásában, bár vonásai és szinei messze állnak az idealizált szépségtől.- Hallottál már arab zenét?- kérdezi talán jó fél perc múltán, látszólag összefüggéstelenül, lassan visszaforditva arcát. - Teljesen másak az egységei, negyedhangokban is gondolkodik, ami a nyugati zenében hamisnak minősül. A legtöbben ezekhez a klasszikusokhoz szoktak, számomra azonban sosem volt elég tér benne. Fals hang vagyok.- Szája apró, gunyoros fintorra görbül egy pillanatra, mulattatja ez a vélemény. Tekintete aztán megkeresi Mihaelét, mint aki még egyszer ellenőrzi, mielőtt kimondaná. - Mintha... ugyanannak a maqam-nak a hangjai lennénk. Nem feltétlenül hasonlóak, de összecsengnek.- Persze meglehet, hogy téved, hogy megcsalták érzékei, talán most is ennek jeleit kutatja. Vagy azt figyeli, érthető-e egyáltalán a hasonlata, aminél jobbal nem igazán tudna szolgálni.
- L'habit ne fait pas le moine,-- jegyzi meg csendesen, amint lépteket hall közeledni. A megjegyzésre csak elmosolyodik, a pincér miatt megtartva válaszát magának, s egy biccentéssel köszöni meg az újabb gintonicot. Kortyol belőle, s tekintetét lesütve várja, hogy hallótávon kivül kerüljön - amikor felpillant, hűvös mosolyának éle van.
- Félreérted,-poharáról lecsúszó ujjai úgy koppannak egymásután az asztalon, mintha zongorabillentyűk lennének alattuk. - Ennek súlyos következményei vannak. A beszéd szabadság, s szabadulásom kulcsa. A múltban tett benyomások ellenére,- s mosolya csak most éri el a szemeit, valódi derűvé foszlik, - nem szeretek fejjel rohanni a falnak. Ugyanakkor, ha már itt tartunk,- közelebb hajol, talán veszélyesen közel is, karjaival az asztal peremén megtámaszkodva. - Érdekelne, mi számodra a szabadság?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=858669#post858669][b]Adele Nadia Krise - 2023.01.23. 21:57[/b][/url]

Will
- Kétévesek lettünk - Budapest, január 24. -

Nincs csontfagyasztó hideg, ahogy kiszállnak a taxiból, de kifejezetten téli levegő nyalogatja az arcát rózsásra színezve azt. A vastag szövetkabátot összébb húzza magán, alatta az elegáns, fekete ruha miatt ez kifejezetten jól jön most, mármint az extra melegség. Most már természetes könnyedséggel karol a férjébe- egy ideje határmezsgyén mozognak a kapcsolatukban. Már valamennyire igaz, de a rengeteg veszekedés éket ver a haladásuk útjába.
A mai nap - hogy teljesen őszinte legyen- meglepte. Azt gondolta, Will elfelejti majd, mint tavaly ilyenkor, de ezek szerint mégis megerőltette magát, vagy legalábbis idén nem akarta elfelejteni a házassági évfordulójukat.
Két év.
Ennyi ideje vannak együtt, de sokkal hosszabbnak tűnik. Túl sok minden történt, nagy részét egyikük sem emésztette meg kellőképpen, vagy épp homokba dugta a fejét, hogy egyáltalán ne kelljen figyelnie a részletekre.
Ma még egyébként nem veszekedtek. Nyugalommal készült a délután folyamán, gondosan vasalta ki a haját és színezte át barnára a természetellenes vélaszőkéből, kiválasztotta a ruháját, elkészült időben a sminkkel is, egyszóval mintha egy remekül megkomponált forgatókönyv szerint haladt volna eddig az évfordulójuk.
- Kedves tőled... Tényleg örülök, hogy emlékeztél rá. - A mostanra folyamatosan sápadt arcán őszinte mosoly terül szét.
Egyre láthatóbb a fogyása; még nem látszanak bántóan a csontjai, de egyre hangsúlyosabb a súlyveszteség. Az alig, vagy rendszertelen evés, a hányások, és az önromboló, gyógyszerezős ivás megteszik a hatásuk nap nap után. Ma talán különlegesnek számít, hogy este van és teljesen képben van, mi történik. Nem hallucinál, nem képzeli magát egy gyógyszertől átitatott álomba, ahol a gyereke már járni tanul, és amiből mindig fájdalmas felébrednie. A tekintete tiszta, a közérzete fásult, de józan, viszonylag stabil, amennyire mostanság annak mondható. Tavaly ilyenkor még hárman voltak; lehet, hogy szeretne tiszta fejjel emlékezni a mára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=858671#post858671][b]William Martin Krise - 2023.01.23. 22:20[/b][/url]

   -  Köszönöm. Igyekszem hozni az abszolút minimumot és örülök, hogy lenyűgöz. Én is meg vagyok elégedve magammal, ha már itt tartunk.
Adéllal az oldalán lép tovább a sétálóutcán, aminek a sarkán kiszálltak a mugli taxiból. Van valami különös romantikája az ilyen utazásnak azzal szemben, mintha egyszerűen az étterem bejáratához hoppanálnának. Bár ezt a szentimentális döntését azonnal megbánta, amikor a kényelmetlen, januári hideg az arcába mart. Pont ugyanúgy, mint két évvel ezelőtt ilyenkor.
   - Arra gondoltam különben, hogy eszünk valamit, utána pedig, nem is tudom... - oldalvást lepillant a lányra - mennyire fázol ebben a ruhában?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=858672#post858672][b]Adele Nadia Krise - 2023.01.23. 22:26[/b][/url]

Will
- Budapest, január 24. -

Csak megforgatja a szemét, kissé a fejét is megingatta talán, de nem biztos. Will és a szabad szája... Csak nehogy átlépje azt a minimum határt és sérvet kapjon.
- Csak ügyelj rá, hogy az este további része is ilyen lenyűgöző maradjon. - Kiszélesedik a mosolya egy kisebb vigyorrá, csak hogy utána rendezze az arckifejezését szolid, kifinomult vonásokká, ahogy azt a neveltetése megköveteli.
- Nem különösebben, el van látva melegítőbűbájjal. Miért, mit tervezel? - Érdeklődve fordítja Will felé az arcát menet közben, ott ül rajta az izgatott kíváncsiság visszafogott változata. Régen mozdultak ki és főleg régen volt ilyen nyugalmas napjuk mindenféle súrlódás nélkül. Tegyük hozzá, ma mindketten példaértékűen viselkedtek eddig.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=858674#post858674][b]William Martin Krise - 2023.01.23. 22:39[/b][/url]

Különben nem hazudik, mert minimálisan tényleg büszke magára. Nem volt kérdés, hogy idén emlékezni fog az évfordulójukra, a tavalyi év eseményei ugyanis mély nyomot hagytak benne is. Az azonban, hogy a mai napjuk súrlódásmentesen telt, őket ismerve lenyűgöző teljesítmény. Így határozottan napsütéses hangulatban sétál a feleségével az ónos esőtől nedves sétálóutcán.
   -  Attól függ, hogy kerekre eszed-e magad, vagy nem. Mert én - itt megáll az ajtó előtt, benyit, majd ahogy azt különben ilyen helyzetben illik, belép a lány előtt az étterembe, - úgy tervezem, hogy engem csak mentővel visznek el innen. Foglalás két személyre - intézi ezt már a pincérhez.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=858675#post858675][b]Adele Nadia Krise - 2023.01.23. 22:48[/b][/url]

Will
- Budapest, január 24. -

Halk nevetés és fejcsóválás a válasz- a könnyed légkör és a jó időben elsütött vicc megteszik a hatásuk. Teljesen más a hangulat közöttük, ha nem marakodnak és sárt dobálnak egymásra. A kabátját leadja a ruhatárba, megvárja, míg Will is hasonlóan tesz, ha akarja, de közben azon filozofál, hogy kerülje ki ezt a kérdést? Mert azzal tisztában van, hogy ha normális mennyiségű ételt fog elfogyasztani itt, akkor a vécén végzi többször hányással egybekötve, neadjisten a sürgősségin, ha nem bírna lábra állni.
- Annyira azért nem élünk rosszul, hogy vésztartalékolj egyet ma este. - Ó, nem, sőt, mióta átkerültek hozzá a mocskos anyagiak és Will kártyáját csak egy adott összeggel tölti fel, úgy tűnt, megáll a rohamos költekezés, de aztán... hát igen, ő is beállt kezdő alkoholistaként a klubba.
- De mehetünk utána sétálni, vagy felülhetünk az óriáskerékre is. Még sosem próbáltam. - Ezt sem, akarod mondani, Adél. Rengeteg dolog van még mindig, amiről csak hallomásai vannak igazi, első kézből szerzett élményekből merített tapasztalatok helyett.
- Akármiben benne vagyok, amihez nem kell túl sokat gyalogolni. Mert a cipőmnek azért vannak határai. - Az átkos női cipők és azok sarkai. Gyönyörű lábakat varázsol az alacsonyabb termetéhez, de hosszú sétákra alkalmatlan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=858709#post858709][b]William Martin Krise - 2023.01.25. 15:41[/b][/url]

Ő is megszabadul a kabátjától. Összedörzsöli a kinti hidegben elgémberedett kezeit, ha pedig a lány irányba áll, ő is követi a pincért az asztalukhoz.
   -  Mehetünk sétálni is. Csak nehogy aneurizmát kapjunk az izgalomtól a végén.
Csak halkan jegyzi meg, miközben megkerüli az asztalt, hogy leüljön a lánnyal szemben. Az ablak mellett kaptak helyet, egy beltéri nagylevelű fügefa közvetlen társaságában. Ha teheti, általában elkerüli a terem közepe táján álló asztalokat: van valami különösen kényelmetlen abban, hogy minden oldalról körbeveszik a mugli vacsorázók.
Kissé hátrább húzódik, az asztal alatt pedig lenéz a lány cipőjére.
   -  Meg lehet bűvölni, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=858742#post858742][b]Adele Nadia Krise - 2023.01.25. 21:29[/b][/url]

Will
- Budapest, január 24. -

Csak megforgatja a szemét. Az ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket most már a jó napokon el tudja engedni és csak nagyon ritkán kezd el belekötni. A pincér eléjük helyezi az étlapokat, kezdésképp pedig ő részéről a szokásos bort kéri, egy pohár vöröset.
Aztán végre magukra maradnak és kidughatja az asztal rejtekéből a csinos kis bokáját.
- Persze. Akár... le is bűvölheted rólam. - Rég nem látott cinkos mosoly villan a szája szegletében. A kezdeményezés egy ideje inkább segélykiáltásként hat, hogy Will elnyomja helyette a fejében dübörgő gondolatokat. Hogy ez gyógyszer, alkohol, vagy szex segítségével történik meg, teljesen mindegy, csak működjön.

Két órával később már az utcán sétálnak, jóllakottan, könnyed hangulatban. Mondhatni boldogan karol bele Willbe, sőt az imént megállította, hogy megcsókolja és boldog házassági évfordulót kívánjon. Hosszú hónapok óta úgy érzi, ha árnyékos is a hangulata, de sokat javult a mai nap békéjével.
- Már két éve... Tavaly ilyenkor épp kirúgtál a házból. Vagy még nem jutottunk akkor odáig? - Fejcsóvál, de közben ott az üres mosoly a száján az emlékre. Akkor még Szonjával volt tele minden gondolata. Noah csak utána jött a képbe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=858751#post858751][b]William Martin Krise - 2023.01.25. 21:44[/b][/url]

Kellett nekik januárban házasodniuk, különben ezeket a köröket most egy meleg, nyári estén is megtehetnék ahelyett, hogy merevre fagy a Vörösmarty téren és jobb híján a lány hőjét próbálja kiszipolyozni a kabátján át. Mármint igen, kellett - egyiküknek sem volt igazán választása, Adél ugyanis tett róla, hogy ilyen-olyan, azóta mellőzhető okokból kifolyólag sürgőssé váljon az esküvő. Különös, hogy két éve már ennek, ahogy arra hamarosan a mellette sétáló lány is rámutat.
   -  Szerintem tavaly ilyenkor inkább Diabolit vertem tarkón a rumosüveggel. - Ahhoz képest, hogy akkor és aztán hogy az emlékei visszatértek, vöröset látott az indulattól, mára egy kényelmetlen, valahol pedig humoros emlékké szürkült az incidens. - Felőle hallottál azóta?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=858764#post858764][b]Adele Nadia Krise - 2023.01.25. 23:33[/b][/url]

Will
- Budapest, január 24. -

Összefolytak az események, bár két év nem olyan nagy idő, annál sűrűbb volt a programjuk ez idő alatt. Néha nehéz követni az időrendi sorrendet, bár nem marad ideje azon lamentálni, hogy összekavarta a történéseket. Elias gondolata jeges zuhanyként ömlik a tudatára, meg is állítja a sétában.
- Nem... de őszintén, nem is szeretnék. - Elkomorult arccal tekint le a pontra, ahol a karja Willébe fűződik bele, aztán ismét elindul, mozgásra sarkallva a férjét is.
- Amikor utoljára találkoztam vele és beszéltünk... úgy tűnt, hogy képes lenne megölni azért, amit tettem. Visszagondolva... nem hibáztatom... De nem döntenék máshogy, ha újrajátszhatnám az egészet. - Elias mostanra egy gondosan elzárt emlékké változott, de nem kizárt, hogy ha rémálmai lesznek a kellemes ábrándok helyett Noahról, előmászik kísérteni és gyötörni őt.
- Azóta nem beszélünk, csak elmegyünk egymás mellett a kastélyban. Már, ha ott van... Szerencsére elég ritkán látni. Téged sem zaklat? - Észrevette, hogy Eliasnak van egy fura érdeklődése Will iránt, de nem törődött vele különösebben. Most sem izgatja per se, de ő sem felejtette el a két éve lejátszódott jelenetet, és hogy ki miatt robbant ki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=858771#post858771][b]William Martin Krise - 2023.01.26. 22:22[/b][/url]

Teljesen súlytalanul teszi fel a kérdést, mintha nem számítana. Pedig igenis számít. Annak ellenére, hogy a Diabolival való nézeteltérése távoli emlék csupán, sosem bízott meg a vakarcsban és nem igazán szeretné, ha tovább ólálkodna körülöttük. Vagy Adél körül. A mai napig hányinger kerülgeti, ha arra gondol, hogy a lány hozzáért ahhoz a rohadó lábú, vigyorgó idiótához. Úgy tűnik azonban, a románcnak vége és Adél is ezt erősíti meg a szavaival. Ő könnyedén rázza meg a fejét.
   -  Nem láttam vagy egy éve. Ha nem több.
És ez pont jól van így. Annyira hiányzik a fiú, mint egy segglyuk a könyökére, még akkor is, ha volt valami bizarr mód érdekes a bájitalkeverő tudásában. Ezt azonban, ahogy az emléket általában, ezzel a gondolattal szélnek is ereszti.
   -  Ha változtathatnál valamit az elmúlt egy... nem is, két éven, mi lenne az?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=859090#post859090][b]Adele Nadia Krise - 2023.02.01. 00:46[/b][/url]

Will
- Budapest, január 24. -

Tegyük hozzá, nagyon könnyű volt elcsavarni a fejét és hagyta magát, főleg, hogy Elias ott simogatta a lelkét, ahol kellett, és kiszolgálta az igényeit. Nem volt nehéz belekényelmesednie abba a futó románcba, hiszen azt kapta, amit mindig is ideálisnak képzelt, de végül mégsem ez ragadta meg a fantáziáját, hanem a buktatókkal teli házassága. És ennek Elias már nem része ezek szerint Will oldaláról sem, amit csak egy biccentéssel vesz tudomásul.
A kérdésre jó darabig nem felel semmit, de látszik, hogy gondolkodik rajta. Végül csak elszánja magát.
- Sok minden lenne. Például Szonja; hamarabb elmentem volna kivizsgálásra, hogy kiderüljön a betegsége... hogy ne... nőjön hozzám még annyira sem. Az elején könnyebb lett volna elengedni. Bár... akkor nem lennénk házasok, nem? - Vérszegény mosolyt villant Willre.
- De... - Folytatja elgondolkodóan. - ... szerintem te is tudod a válaszom. Ha lehetne, megakadályoznám, hogy Noah... - A tiszta pillanataiban tudja, mi történt, de nem bírja kimondani a tényszerű valóságot: hogy a fiuk halott. Cserébe most nem tesz úgy, mintha egy álomvilágban élne és normálisan lehet vele beszélni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=859107#post859107][b]William Martin Krise - 2023.02.01. 18:51[/b][/url]

   -  De... - elgondolkodva rándolja össze a homlokát, séta közben felpillant a belvárosi épületek homlokzata felé. - Szerintem el kellett volna, hogy vegyelek akkor is. Csak nem így januárban, hanem mondjuk nyáron. Esetleg szeptember elején. És akkor most nem kellene ilyen latyakos szarban sétálni most, hanem lemehetnénk valamelyik hegyvidéki pincesorra.
Tény, kényelmesebb lett volna. Nem csak meteorológiai szempontokból, hanem a maradék pár hónapot kihasználhatta volna, hogy ténylegesen megismeri a lányt. Bizarr belegondolni utólag, hogy úgy is összeházasodhattak volna, hogy kedvelik egymást, ami két éve ilyenkor még ötletnek is túl abszurd volt. Nem tagadhatja, néha elgondolkodik rajta, mi lett volna, ha. Hiszen maga az esküvő így is jól sikerült, de mennyivel jobb lett volna, ha egy közeli barátja áll mellette az oltárnál, nem egy vadidegen.
   -  Így is túl sokat tettél az ellen, hogy ne haljon meg. - Ő nem harapja el a mondatot, ahogy sosem szokta: nem kerülgeti kimondani, hogy Noah meghalt, még ha nem is élt igazán. Vag egyáltalán nem. - Ha felfekvésességig ágyban maradsz, valószínűleg akkor sem változik semmi. Szóval ezen már kár rágódni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=860844#post860844][b]Jacob Lehman - 2023.03.16. 18:02[/b][/url]

Ez a zsúfolt nagyváros az idegeire ment, zavarta a sok aszfalt, az, hogy akármerre nézett, csak magas épületeket látott, rengeteg zajos embert, és még zajosabb mugli járműveket. Hiányzott neki a zöld, a madarak csicsergése és a friss levegő. Tényleg frusztrálta a közeg, de az még jobban, hogy erre a helyre jött. Nem is értette, hogy mehetett bele ebbe az egészbe, hogy is hagyhatta magát rábeszélni arra, hogy neki bizony új göncökre van szüksége. Nagyon is elégedett volt a fekete nadrágjával, meg a fehér ingjeivel, amióta csak az eszét tudja, azóta efféle holmiban járt, emiatt sosem kellett azon gondolkodnia, hogy másnap vajon mit vegyen fel. De egy-két finom célzás arra, hogy régimódi vagy haver, már beleültette a fejébe a bogarat. Most mégis megtorpant az üzlet ajtaja előtt, ide-oda pillantott, menekülőutat keresve, s megfordult a fejében az, hogy mivel Inez úgyis előre ment, neki most van ideje szépen sarkon fordulni és elszaladni, minél távolabb ettől a kirakattól, amiben zavarba ejtően tekeredtek a próbababák.
- Szerintem én inkább hazamegyek - próbált ellent mondani, s fél lábbal már hátrébb is lépett, pechére lekerült a járdáról, és épp veszett sebességgel száguldott felé egy biciklisfutár.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=860862#post860862][b]Polaris Jomana - 2023.03.17. 09:25[/b][/url]

Vannak napok, amikor ki kell öltözni, de ez  a mai ez pont nem olyan. Nagyon örülök, hogy lement a vizsgaidőszak, mert a hátam közepére nem kívántam az egészet idén, nagy volt vele a hajtás, de legalább Leni is meg Borka is sokat segítettek. Most meg kicsit nyugi van, tudok Lenivel lenni, így meg van elképzelés róla, milyen lesz a nagybetűs élet, mikor már nem kell ennyit az iskolapadban egyen a fene. Meg tudnám szokni.
Fiúk este próbáltak, szóval nem keltettem fel Lenit, mikor lementem a piacra, gyors bevásárolni. Viszont mire visszaértem már hallottam némi zajt a lakásból, így széles vigyorral bújtam hozzá, miután letettem a táskákat.
- Jó reggelt, bociszem - dünnyögtem a nyakába, majd odébb is sasszéztam, elkezdve kipakolászni. A kis papírzacskót kivéve a zsebemből letettem a pult szélére, Leni növényes jegyzetfüzete mellé. - Sári néni küldött neked megint valami magokat, ne keverd el! Főzzek neked kávét?
Nem tudom, mennyi ideje volt már fent, így nem akartam megzavarni csóró bioritmusát nagyon, tudom, hogy a reggel neki is lassan indul.
- Ma jönnek a Beniék, nem felejtetted el, ugye?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=860871#post860871][b]Nahowsky Valentin - 2023.03.17. 11:46[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=860876#post860876][b]Polaris Jomana - 2023.03.17. 12:25[/b][/url]

Imádom, hogy kicsit olyan reggelente, mint egy alvajáró. Nálunk ilyet sosem lehetett, mert nem sokkal ébredés után már indult a rutin, én ehhez is voltam szokva, de ő még jóformán órákig kóvályog és imádom érte. Vigyorogva simultam a karjaiba, élvezve a közelségét. Annyira megszoktam már, hogy minden nap látom, nem is tudom, mit csinálnék, ha ez változna.
- Fahéjjal jó lesz? - kérdeztem, miközben gyakorlott mozdulatokkal kezdtem el készíteni neki a kávét. Pár ezret szerintem már lefőztem a munkában, meg itthon. Szeretek vele biberkélni, megnyugtat,
- Akkor jó - mosolyodtam el halványan, miután összetekertem a kávéfőzőt, még éppen volt időm feltenni a tűzhelyre, mielőtt rátört a szeretetroham életem férfijára. - Naaaa! Mi van, kincsem?
Óvatosan simogattam a haját, hagyva, hogy annyit ölelgessen, amennyit akar. A csókoktól halkan felnevettem, becsukva a szemem.
- Arra gondoltam, hogy pizzát csinálok és abból könnyen lehet nekik is olyan, ami nem "kecskekaja". De lehet, hogy felmerül, igen - elfojtottam egy vigyort, csókot nyomva a hajába, a hátát simogatva. - Jól aludtál?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=860940#post860940][b]Nahowsky Valentin - 2023.03.18. 08:00[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=861123#post861123][b]Linzenbold Inez - 2023.03.21. 22:16[/b][/url]

Hiába nem olyan ez a közeg, mint a svájci nagyvárosok, azért szerencsére akad néhány jó hely a fővárosban is. Inez nem tudná elképzelni, hogy az iskola melletti faluban éljen, annyira lapos és álmos, hogy szinte kedve lenne az egyik padon elaludni, amikor arra jár.
Szereti a természetet is, hiszen otthon egy eldugott hegyi falucskában nőtt fel, azoban igazán jól a pezsgő nagyvárosokban érzi magát, ahol mindig történik valami és van mit csinálni: szép parkok, üzletek, szórakozóhelyek, sütizők, kávézók és megannyi lehetőség.
Jake szemmel láthatóan vergődik mellette, így rámarkol a ruhája ujjára, hogy kicsit noszogassa úton az butik felé. Ráfér már a stílus váltás, ha tényleg be akar illeszkedni a bagolykövesek közé.
- Neeem, ne viccelj! Gyere! - Ismét a mandzsettán köt ki a keze, hogy húzzon egyet a navinésen. Belépve divatos mugli ruhák is feltűnnek, pólók, farmerok, illetve elegáns talárok, amiket még méretre is szabnak. Sok bársony, elegáns szövet és vakítóan fehér ing tűnik fel az üzlet kínálatában, szinte túlcsordul az ember, annyi itt a ruha.
- Nem öltözhetsz mindig tehénpásztornak. Jó lesz, meglátod! - Csacsogja mosolyogva odafordulva. Hallotta már, hogy néhányan megszólják az amish ruhái miatt a fiút, amit valahol megért, hiszen tényleg borzasztóan ódivatú darabokat visel, azonban ezen könnyen lehet segíteni.
- Mi tetszik? Azokat ne nézd, nagyapám hord olyanokat! - Mutat az egyik öreges szerelésre, ami bár roppant elegáns és aranyvért kiabál, Ineznek egyáltalán nem tetszik. Lehet azért, mert nem jó emlékeket köt hozzá, ennyire sosem ment bele az érzései elemzésébe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=861141#post861141][b]Jacob Lehman - 2023.03.22. 10:58[/b][/url]

- Neee - tiltakozott, de már túl késő, a lány kellően céltudatos volt ahhoz, hogy egy nem szócska csak úgy megállítsa, s már rántotta is be magával a butikba Jacobot. A srác még a küszöbben is megbotlott, de végül sikerült talpon maradnia és nem taknyolt el. A boltban néhányan felé kapták a pillantásuk, volt olyan is, aki még a szemöldökét is felvonta, de Jake büszkén pendített egyet a hózentrógliján, majd körbenézett. Tényleg volt odabent minden, menő, divatos cuccok, ő mégis az egyik szimpla, fehér inget nézte.
- Tehénpásztor? Hé - kicsit összeráncolta a homlokát, ahogy Inezre pillantott, s közben mellé lépett. - Otthon mindannyian ezt viseljük, kényelmes, és szerintem illő akárhozva, vizsgára, templomba - vállat vont, aztán a tekintete megakadt egy szolid, mégis elegáns öltözeten, de a lány persze máris rászólt.
- Jó, de elegáns. Hát , nem tudom - vont vállat. - Fogalmam sincs, hogy mi illene hozzám. Szerinted? - tényleg nagyon bizonytalan volt a srác, még csak nem is neki jutott az eszébe, hogy kéne pár cucc, éppen ezért inkább Inezre bízta magát.
- Ha hozol valamit, felpróbálhatom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=861568#post861568][b]Polaris Jomana - 2023.03.30. 11:06[/b][/url]

Ha egy bögre sáros vizet tennék le elé ilyenkor, azt sem venné észre, mert ilyenkor szerintem a szervezete még nem veszi fel a fonalat. Én mondjuk így is szeretem, nagyon aranyos, főleg, mikor így rátör a szeretetroham.
- Mert valakinek be kellett vásárolni, és tudod, hogy kilencre az összes jó zöldséget hazaviszik a nénik. - Tapasztalat mondatja velem, mert volt már, hogy mentünk és semmi köszönet nem volt benne, de a másnaposság előrébb volt a tudatos vásárlásnál. Inkább még pár puszit adtam neki.
- Uhum - erősítettem meg az infót, közben a kávé is lefőtt, szóval lekapcsoltam a főzőlapot, mielőtt bújtam volna még egy kicsit a szőkéhez.
- Biztos vagyok benne. Odett ritkán mond nemet rajzolásra,főleg Loszi berkeken belül.
Vigyorogtam is kicsit magam elé, mert még mindig olyan valószerűtlennek tűnt, hogy nekem van egy vőlegényem, akit imádok és aki odavan értem.
Mikor elengedett, vettem elő két bögrét, majd kitöltöttem a kávét.
- Nádcukor vagy méz?
Fontos kérdés, én az utóbbival szeretem, így azt belekanalaztam a bögrébe.
- Mert öreg vagy már, Leni, azért - piszkálódtam, mikozben finoman toltam egyet a csípőmmel oldalra, hogy meglökjem. - Azt azért nem mondanám, de köszönöm. Ide meg a kávéd, mielőtt kihűl! Matyiékról van hír? Elkezdte már szervezni a nyári fellépéseitek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=861773#post861773][b]Yun Na-ri - 2023.03.31. 22:01[/b][/url]

Idegesen ropogtatja az ujjait a kabátja zsebében, miközben megáll a megadott cím előtt. Hónapok teltek el, Jerry néha eltűnik, néha ő lép le napokra, akár több hétre, de ez nem változtat a tényen, hogy még mindig vérfarkas, és még mindig nem képes ezt elfogadni. A türelme egyre fogytán, és az ösztönei kezdik azt súgni, Jerry át akarja baszni. Az a kis fasz kísérleti egérnek használja, és ezt tudta, amikor megkereste, mármint, hogy ez lesz, de az ő türelme is véges. A kétségei már régóta fennállnak, hogy milyen kényelmes lehet Jerrynek egy önkéntes fehér egérrel élnie, és valszeg nem fogja őt semmiből sem kigyógyítani, így hát átértékelte lassan a helyzetét, és döntött: ha az a kis szemét nem segít neki, akkor majd valaki más fog.
Ezért áll most itt, hogy találkozzon azzal a bizonyos valaki mással, és persze, hogy az megmondja, mennyiért volna hajlandó megszabadítani őt a havonta kiújuló vérszomjától? Kezd begolyózni attól, hogy az erdőben ébredjen, meztelenül, fájó tagokkal, mint akit hülyére vertek. Nem utolsó, hogy retteg tőle, megtalálja a nővére és magával rántja a tébolyába. Bármit, csak azt ne!
Hezitálás nélkül kopog be a bejárati ajtón.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=861776#post861776][b]Weiler Dante - 2023.03.31. 22:17[/b][/url]

A bejárati kapun ajtón kint van a neve, Yun Na-rit gond nélkül engedte be. Végül is, aki ezt a címet ismeri, illetve célzottan érkezik hozzá, az... hát vagy gázóra-leolvasó vagy vevő/érdeklődő. Éppen dolgozik valamin, de egy pálcaintéssel sztázisba rakja a bugyogó főzetet, így az pontosan abban a pillanatban ragad, amiben itthagyja. Ha végzett a látogatóval, visszatér hozzá. Egyszerű farmert és fekete inget visel, a hosszú ing ujja könyékig feltűrve, hogy ne zavarja a főzet elkészítésében. Először kinéz az ajtón lévő kukucskálón, csekkolja a kintlévőt, tudomásul veszi, hogy .. fogalma sincs ki ez. Majd egyszerűen kinyitja az ajtót előtte.
- Üdv, Weiler Dante, miben segíthetek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=861778#post861778][b]Yun Na-ri - 2023.03.31. 22:27[/b][/url]

Rágcsálni kezdi az alsó ajkát oda sem figyelve a dologra, csak várja, hogy az a kurva ajtó végre kinyíljon és beszélhessen Weilerrel. Ha nincs itthon, kurvára ledobja az ékszíjat.
Szerencsére nem kell sokat várnia (tekintve, hogy úgy egy hét van még hátra teliholdig, ez az aprócska várakozás is türelmetlenné teszi a végtelenségig), és miután elsőkézből bizonyosodhat meg róla, jó személyhez jött, szusszant egy mélyebbet.
- Yun Na-ri, heló. Azt mondták, vállal konzultációt... speciális löttyök kapcsán? - Nem kertel túl sokat, de nem is akarja az ajtóban elharsogni, hogy vérfarkas. Egy társasházban a falnak is kéretlen füle van és az elmúlt hónapokban volt alkalma megízlelni, milyen "kitüntető" bánásmódot kapnak egyes helyeken a vérfarkasok, a gyanakvó pillantásokról nem is beszélve.
- Bemehetek? Nem akarnám idekint vázolni, ha nem gond. -

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=861782#post861782][b]Weiler Dante - 2023.03.31. 23:02[/b][/url]

Speciális löttyök, hát ez egészen széles skála lehet, kereste már meg vámpír, vérfarkas, véla, de még sellő is annak reményében, hogy valami igényekhez igazított bájitalt készítsen nekik. Minden problémát ugyan nem tud megoldani, de az apró lifehackek egész értékesek tudnak lenni. Eléggé értékesek ahhoz, hogy fenntartsa ezt a labort. (A Nemzetközi Bájitalmester Egyesület nem fizet különösebben bőkezően a publikációkért.)
- Jól hallottad. - Szűkszavú és amúgy nem túl udvarias részéről a szó nélküli tegeződés, de nincs kedve diplomáciai köröket futni. Ennek ellenére nem kaffogósan ellenséges a fellépése, mindössze.. nyers. Félrelép az ajtóban, megvárja, míg látogatója beljebb engedi magát. Az előszoba egy átlagos lakás előszobája, letisztult és modern belső tér, oldalt akasztók a kabátoknak.
- Menjünk az irodámba. Anton, hozz nekünk kávét és vizet.
Utólag tűnhet csak fel, hogy egy idősebbnek tűnő házimanó ácsorog mellettük, aki ezzel az utasítással együtt halk pukkanással eltűnik. Az előszobából két ajtó nyílik, Dante a jobb oldalit nyitja ki és átvezeti magukat egy egyértelműen irodahelyiségbe. Körben szekrényeken és polcokon könyvek, mappák. Yun Na-rinak van hely leülni az asztal másik oldalára, míg Dante helyet foglal a szekrények felé eső oldalán a dolgozóasztalnak.
- Szóval.. milyen speciális bájitalra van szüksége? - nem kedveli a 'lötty' kifejezést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=861783#post861783][b]Yun Na-ri - 2023.03.31. 23:11[/b][/url]

Jobb is így, könnyebben megérti ezt a nyelvezetet, mint a seggnyalós udvariasságot, amit sokan tolnak manapság. Beljebb lépve valóban nem vette észre a manót, de amint tudatosul benne a jelenléte, jobban kitágulnak a szemei egy pillanatra a váratlan meglepettség jeleként. Ettől független szó nélkül követi Dantét a dolgozójába, ahogy kibújt a dzsekijéből; a hátizsákját szorosan magánál tartja, mint valami szakadt tini.
Odabent épp csak körbejáratja a tekintetét első körben, miközben leül, de az is inkább ficergő-izgága mozdulatsorra hajaz. Türelmetlen, irritált.
- Előbb... - Leejti maga mellé a hátizsákot, és az ingének a szélét elhúzza, hogy látható legyen a fél válla, meg még egy kicsi, pontosabban a kulcscsontján díszelgő harapásnyom. - ... ez a helyzet. - Nem magyarázza túl, Jerry is egyből levágta az elég ronda marásnyomból, mi a franc van vele, így aztán fel sem merül benne a gondolat, hogy Dante ne találkozott volna már vérfarkas-marásnyommal.
- Az van, hogy... érdekelne, van-e rá gyógymód? Akár kísérleti. Nem a '90-es években vagyunk már, szóval... nagyon jól jönne... - Itt már nem néz Dante szemébe. Utálja a kórságát, utál róla beszélni is, de azt is tudja, hogy muszáj ahhoz, hogy reményei szerint egy napon kigyógyulhasson ebből a franckarikából. Mintha leprás lenne, olyan undort érez saját maga iránt ilyenkor.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=861786#post861786][b]Weiler Dante - 2023.03.31. 23:23[/b][/url]

A koreai lány egyszercsak lehúzza a vállán a ruhát, meztelen bőrét felfedve - és ezzel együtt egy csúnya, nem túl egészségesen hegedt marásnyomot. Felvonja a szemöldökét. Ebből azonnal rá kéne jönnie, hogy mi a helyzet? Rögtön három nagytestű mágikus ragadozót fel tud sorolni Európában, amibe belefutva ilyen sebet szerezhet magának az ember. Ha tovább gondolkodna, lehet többet is tudna mondani. Megvakarja az orra oldalát.
- Mármint a hegre? Vérfarkas marás? - Rákérdez, mert nem akar feltételezés mentén elkezdeni magyarázni. Jártak már nála olyan kenőcs elkészítése miatt, ami csúnya sebhelyeket kezel. Akár ez is lehet a nő kérdésének a tárgya.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=861800#post861800][b]Yun Na-ri - 2023.03.31. 23:43[/b][/url]

- Vérfarkas... de nem a hegre. A kórra. - Megint felnéz, ezúttal pedig már látszik a türelmetlenség is a szemében. Nyilván nem Danténak szól, csak úgy érzi, le tudná marni a bőrét a helyéről, mintha folyton vakaróznia kellene, mintha... ki akarna ugrani lassan belőle. Még nem őrjítően zavaró, csak mint mikor épp elaludnál és ráhullik egy csepp víz az arcodra. Felráz és nem hagy nyugodni.
- Tudni szeretném, hogy van-e rá gyógymód? Hogy visszaváltozzak... teljesen emberré. -

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=861811#post861811][b]Weiler Dante - 2023.04.01. 00:03[/b][/url]

Oké, jöttek már hozzá meredek kérésekkel, de az utóbbi időben elkerülték az ilyenek. Felvonja a szemöldökét, hitetlen kétkedéssel majd elhúzza a száját. Nem próbál meg úgy tenni, mintha valami megoldható kéréssel állna elő a lány.
- Nézd, én bájitalmester vagyok, nem csodatevő. - Széttárja a kezeit, a mozdulat nem színpadias és széles.
- Nem húzom az idődet, nincs. Nincs rá gyógymód. És nem azon múlik, hogy a 90-es években vagyunk vagy sem. Hacsak nem fedez fel a varázslótársadalom egy eddig nem ismert komponenst, amit még soha nem használt senki és pont beleillene a farkaskór kezelésének képletébe, addig nem valőszínű, hogy lesz.
Hátradől a székében, közben Anton megérkezik egy tálcával, rajta kávéscsészék kávéval, barnacukor és fehércukor, valamint édesítő, tejszín. Illetve ásványvíz: szénsavas és mentes. Dante maga elé húzza az egyik csészét és feketén hagyja.
- Ami jelenleg módunkban áll, hogy enyhítsünk a tüneteken.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=861813#post861813][b]Yun Na-ri - 2023.04.01. 00:09[/b][/url]

Elmarad a látványos csalódás az arcán, de ettől még a fogaskerekei bőven mozognak. Szóval a kis szaros tényleg eldöntötte, hogy nem segít neki. Ne felejtse el hátba döfni a szívélyesség kedvéért első adandó alkalommal.
- És... - Már megint az alsó ajkát harapdálja annak ellenére, hogy az érkező kávé betölthetné a pótcselekvés szerepét. - ... létezik olyan bájital, ami telihold idejére teljesen leszedál egy vérfarkast? Mondjuk... 24 órán át nem kel fel, beveszi emberként, átváltozik, visszaváltozik, felébred emberként. Van ilyen? Vagy valami nagyon hasonló legalább? - Nem a szép esze megtartására van igénye, hanem teljesen elfelejteni, milyen farkasként poroszkálni a vadonban egy teljes éjjelen át.