Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Már harmadik éve volt a kastély tanulója, különös világ volt ez, melynek ő is részese lett, mégis szerette. Az otthona mégis hiányzott neki, leginkább a lovaik, és a gazdálkodás. Egész kiskorától kezdve úgy nevelték, hogy ha épp nem tanult a közösségi iskolában, akkor odahaza segédkezett. Imádta a gyümölcsfákat, a bokrokat, szívesen szüretelte is a gyümölcsöket. Erre a kastélyban viszont nem volt lehetősége, ezért is jött kapóra az, amikor az újságban olvasta, hogy néhány nyugdíjas segítő kezeket keres. Jacob is jelentkezett Takács bácsiékhoz, egy kicsit előbb is ért oda, de még nem állt neki a gyümölcsszedésnek, várta Nonót, az egyik iskolatársát, akivel közösen jelentkeztek. Amint meglátta a lányt, máris mosolyogva integetett neki.
- Mizu Nonó? Hoztál kosarat? - érdeklődött, neki volt egy fonott kosara, abba akarta szedni a cseresznyét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Nem, csak pár percet - felelte mosolyogva a lánynak, látta, hogy már neki is van kosara, így felkészülten érkezett. Jacob maga is lóbált a kezében egyet, a kérdés hallatán saját kosarára pillantott, majd vissza a lányra. - Köszi, de nem én csináltam, kölcsönkértem a vadőrtől - mesélte, aztán biccentett, és követve a lányt a fához, ő is nekilátott a cseresznye leszedéséhez. Közben azért felmérte a fát, szép nagy cseresznyefa volt ez, látszott, hogy a magasban is van rajta gyümölcs bőven, amihez majd kénytelen lesz felmászni a fára, ha onnan is le akarják szedni.  
- Aha, rakhatsz be, miket szoktál hallgatni? - kíváncsiskodott, aztán ha már szólt a zene, kezdte kiismerni a másik zenei ízlését. Közben szorgosan járt a keze, ügyesen szedte le a cseresznyét, és tette azt a kosárba, néha a lányra is rápillantott, figyelte, hogy Nonó hogyan boldogul a gyümölcsökkel.
- Aha, ha van szabadidőm, akkor jövök, mert szeretem ezt csinálni. Hú, kiskorom óta, nekünk otthon van földünk, önellátók vagyunk, ami azt jelenti, hogy mi termelünk meg odahaza mindent, meg állatokat is tartunk. Vannak lovaink, meg nyuszik, kiskecskék is - mesélte mosolyogva. - Vagyis…azok már felnőttek azóta, de mikor eljöttem, még kicsik voltak. A zene meg jó, egész dallamos. Na és te, szeretsz kertészkedni, hogy eljöttél, vagy csak nem volt más dolgod? - kérdezett vissza, miközben tovább szedte a gyümölcsöt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Aha, tőle - bólintott Jacob, a következő kérdés viszont megakasztotta, el is gondolkodott, de sajnos nem jutott eszébe a válasz. - A neve nem jut eszembe, talán Áron vagy Albert? Nem tudom már, de a lényeg, hogy rendes volt, csak ne felejtsem el majd visszaadni - szedés közben észrevette, hogy a lány kiejtette a gyümölcsöket a földre, de mielőtt még léphetett volna, hogy segítsen, Nonó máris felvette őket. - Rendben - bólintott, bár nem értette, hogy miért kell most épp kezet mosnia, sár nem volt, egy kis piszok meg nem árt, biztos úgyis lemossák majd a gyümölcsöt evés előtt. Közben egy remek dal szólalt meg abból a lejátszóból, Jacob el is kezdte rá ingatni a fejét, miközben tovább szedte a cseresznyét. - Szerintem meleged lesz a kesztyűben, de te tudod - nem akart tényleg beleszólni, meg végül is, tudta azt, hogy ahány ember, annyi szokás. Nyújtózott az egyik ág után, amikor egyszer csak nagy csörömpölésre kapta fel a fejét, és észre is vette, hogy a lányra dőlt mindenféle szerszám a sufniból. - Aúúcs, jól vagy? - lerakva a kosarát azért odasietett, hogy megnézze, minden rendben van-e Nonóval.  - Ez nem a te napod - jegyezte meg, utalva arra, hogy eddig sok minden potyogott a lány kezéből. Közben beszélgettek tovább, Jacob mesélt pár dolgot, látta hogy tetszik a lánynak a történet.
- Sajnálom, hogy el kellett adnotok. Jól hangzik a neve - elmosolyodott, tényleg hangzatos volt. - Nahát, kaktusz. Az kicsit szúr, de mutatósak - mosolygott rá a lányra, a kérdésén pedig elgondolkodott. - Jó kérdés, szeretném feltornázni kicsit a jegyeimet, és nem ártana kitalálnom, hogy mi legyek majd, ha végzek, most ilyen dolgokon szoktam gondolkodni. A cél az lenne, hogy legyen olyan szakmám, amiben tehetséges is vagyok, ezt keresgélem most - vázolta röviden terveit a lánynak. - Szerintem ez is kész, és a kosaram is megtelt. Ha végeztél, akkor szerintem le is adhatjuk a kosarakat, aztán visszamehetünk a kastélyba. Már el is fáradtam. Kész vagy? Mehetünk?- a nap is sütött, dög meleg volt, nem csoda, hogy Jacob vágyott a hűvös szobájára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Jacob az egyik legjobb barátjával, Áronnal érkezett a medencés partira, ahová az idősebb fiú csalogatta le a navinést, mondván hogy ez is biztosan jó buli lesz. Egy kicsit kellett őt noszogatni, mert túl sok ember között azért még mindig volt benne némi gátlás, ellenben nem akart kimaradni a közösségi életből sem, ha már végre akadtak barátai. Meg is beszélték, hogy találkoznak az udvaron, onnan pedig vállra vetett törölközőkkel, fürdőnadrágban indultak neki a rétnek, ahol vártak rájuk a medencék. Olvasták, hogy lesz ott mindenféle, színesek is, és különféle mágiával bírnak, de ennél részletesebben nem jártak utána. Menet közben nézelődtek, Áron folyamatosan felhívta Jacob figyelmét, hogy milyen sok jó csaj van odakint, és itt lenne az ideje, hogy végre csajozzon már, de Jacob csak mosolygott, ez mindig frusztrálta őt, nem sok tapasztalata volt a lányok terén.
Aztán az egyik medencéhez érve ökörködni kezdtek, szokás szerint beszólogattak egymásnak, aztán Áron váratlanul lökött egy nagyot Jacobon, ő pedig a legközelebbi medencébe esett háttal, éppen be a lányok közé, ezzel nem jócskán felpiszkálva a vizet. A csobbanás hatására nem csak hullámok keletkeztek, de ha valaki nem figyelt, akár még a vízbe is beborulhatott, nem beszélve arról, hogy a víz tetején pihenőket is jócskán tele fröcskölte vízzel.
Jacob üstöke pár másodpercig el is merült, aztán ahogy hirtelen jött fel, válla beleütközött egy gumiágyba, és sikerült majd felborítania a rajta fekvő lányt is.
- Ehhejj, vigyázz - próbálta valahogy elkapni a lányt, de nem biztos, hogy sikerült a gumiágyon tartania.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Jacobnak esélye sem volt elkerülni az esést, Áron erőteljes lökése miatt pedig még azt sem tudta igazán koordinálni, hogy mégis hová zuhanjon. Egyszerűen csak berobbant a lányok közé, mint egy bomba, ezzel borítva az esetleges fecsegésüket. A matracon lévőt meg nem tudta elkapni, hiába próbálkozott, azonban még lehetősége se volt utána merülni azonnal, mert másik irányból máris jöttek a visítások. - Normális vagy?

- Mit művelsz Te idióta?

- A hajaaaaam

- A szemeeeem - és ehhez hasonlók. Szerencsétlen Jacobnak kezét kellett felemelnie, hogy ezzel tompítsa a felé érkező fröcsköléseket, majd jobbnak látta, ha inkább mélyen elmerül, legalább néhány másodperc erejéig, hogy addig se csesztessék. Áron haverja persze hangosan, hasát fogva röhögött a parton, s mint aki jól végezte a dolgát, arrébb tett pár lépést, hogy kiterítse a törölközőjét. Jacob ekkor bukkant fel, csurom víz volt az arca, vizes haja valahogy az arcába olvadt, így megfordulva először még csak a hangot hallotta, azt nem látta, hogy ki szól hozzá. Gyors mozdulattal dörgölte ki képéből a szálakat. - Aha jól vagyok ahaaaa - hát, amint végre újra látott, tekintete is először a bikinifelsőn ragadt meg, de nem is azért, mert hű de díszes volt, őt nem a divat érdekelte. Egyszerűen csak nem találkozott még ilyen közelről, ilyen formában ilyen csodákkal. - Izé, jól vagyok - a röpke zavart követően felkapta tekintetét és a lány szemeire vezette.
- És te te? - érdeklődött, de fejében ott kántáltak a szavak. Ne nézd, ne bámuld. Ismételgette magában, és próbálta fegyelmezni magát, hogy ne újra a melleit bámulja, egy másik haver odalentről viszont folyamatosan azt suttogta neki, hogy dehogy nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Talán még soha ilyen zavarban nem is érezte magát, kedve lett volna bemosni egyet a haverjának, hogy ilyen szituba lökte, de Áron már a pokrócon heverve, nevetve figyelte az eseményeket.  - Iiigen? - nyelt is egyet, mikor megtudta, hogy a másik még hajlékony is, aztán zavartan elkezdte piszkálni a füle tövét, és igyekezett nem lefelé nézni, hanem vissza a lány szemeibe.
 - Ahaa, mi? - még mindig elmerült pikáns gondolataiban, mikor ráeszmélt, hogy Grace - mert hát ismerte őt órákról, csak eddig még épp így nem látta, meg mintha tavalyhoz képest még változott is volna - hozzá beszél.  - Jaa, a lányok, persze - kicsit meg is feledkezett azokról, akik az előbb leordították a fejét, de azért odafordult feléjük, hogy elnézést kérjen. Meg is tette, hárman máris visszamosolyogtak, csak az egyik motyogott valamit összeráncolt homlokkal, Jacob meg szájról nem tudott olvasni, így inkább elengedte a dolgot, és visszafordult Grace felé. - Aha , khm igen - összekapva magát, immár határozottan tolta meg a hangját, közben vetett egy pillantást hátra Áron haverjára.  - Egy idióta , még egyszer bocs - nézett újra a lányra, de tekintete már megint lefelé kalandozott, így gyorsan vissza is kapta, s magában kántálta, hogy higgadj le Jacob. De mit is tudott volna kezdeni a hormonjaival.
- És te…velük jöttél? - bökött a mellettük sutyorgó, meg nevetgélő lányokra. Ekkor száguldott el a füle mellett egy kislabda, ami a vízbe csapódott, s ahogy megint hátra kapta a fejét, látta azt, hogy Áron röhög, ő dobta, és közben még motyogott is valami olyat is, hogy mozdulj rá, de Jacob persze hogy ezt se tudta leolvasni a srác szájáról, inkább csak morcosan nézett rá.
- Hallod, nagyon hülye a haverom. Nem fog leereszteni? Aaa gumiizéd, matracod - helyesbített és most először még egy mosolyt is villantott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Tényleg? - meglepődött, a többi lány ezt annyira nem díjazta, szerencsére Grace nem volt olyan merev csaj, hogy emiatt nyávogjon, ez pedig jó pont, meg az is, hogy mennyire jól néz ki. Jacobnak ugyanis feltűntek a lány adottságai, ezeket valahogy korábban sosem vette észre úgy igazán, talán azért, mert egy év alatt sokat változik az ember, és akkor még valahogy nem volt ennyire formás az eridonos.  - Aha, hát akkor - annak ellenére, hogy volt egy kis zavara, gondolta, hogy miért is ne hívhatná már meg akkor egy üdítőre Grace-t, de ekkor pattant be melléjük a labda, Jacobnak meg feltűnt, hogy a lány egész érdeklődő Áronnal kapcsolatban. - Be..bemutassalak a haveromnak?- kérdezett rá, háttérbe szorítva saját vágyait, mert végülis, neki lett volna kedve Gracehez, de mégis úgy érezte, hogy a lánynak inkább Áron tetszik, ez pedig egészen lehangolta őt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Hallgatott, és jegyzetelt azokra a képzeletbeli lapokra, ha már ilyen információkhoz is hozzájutott. Szóval a lazaság mérvadó, szuper. Ő elvileg laza, vagyis a legtöbb helyzetben az, most viszont összezavarta a látvány, nagyon is, valószínűleg ezért vett visszább. - Aha, nyilván ez jogos - ekkor már kicsit próbált lazábbnak tűnni, ha mondjuk lett volna az úszógatyóján zseb, akkor abba is belelógatja a kezeit, hogy még menőbbnek tűnjön. De hát, úgy vette észre, hogy nem ő az, aki érdekli a másikat, hanem inkább Áron. Ezért is ajánlotta fel Gracenek, hogy bemutatja az idősebb srácot, de aztán végül az is logikusnak hangzott, hogy ha Áron akarna valamit, akkor ugorjon ő, ezzel mélyen egyetértett.  - Hogy tessék? - a következő kérdés meglepte, aztán kínjában csak még inkább szélesedett az a vigyor, és persze még kínosabban is érezte magát, mikor Grace próbálta tanítani, hogy hogyan is csajozzon. Egy kicsit égőnek érezte, hogy ezt neki így el kell mondani, és talán ha nem épp egy ilyen vizespólós versenyen futnak össze, akkor nem is lett volna gondja ezzel az ismerkedés dologgal, csak mondjuk most.
- Hát igen, az elképzelhető, Áronnak tényleg volt már jó néhány barátnője, de én nem akarok mindenkit bevonzani - mosolygott immár, úgy érezte, kezd ebbe is belejönni, már a zavara is múlófélben volt. - Hogy vagy mostanság? Rég láttalak - meg persze rég beszéltek, és akkor is csak annyiból állt, hogy helló, szóval tulajdonképp nem is ismerték egymást, Jacob persze tudta, hogy a lány kikkel barátkozik, meg melyik házba jár, de ezen kívül, ennél részletesebben nem sikerült kiismernie. - Nem kérsz valamit inni? - kérdezte, s mikor egy újabb labda találta el, ezúttal már ő nyúlt a laszti után, és azt erővel vissza is vágta Áronnak, amire a parton heverő srác nem számított.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Értette már, és valószínűleg ő is egy kicsit feszültnek érezte magát, amit biztosan a lány is érzékelt. Tehát erről beszélt, az efféle dolgokat kéne lerángatnia magáról. Biztosan igaza volt a lánynak, ahogyan Áronnak is abban, hogy már végre össze kéne szednie egy csajt. De Jacob nem így működött, ő tisztelte a nőket, és nagyon is érdekelte, hogy milyen a személyiségük. Ezzel is tejlesen egyet tudott érteni, hisz neki ez is számított. Az már persze egy másik kérdés volt, hogy a szülei, leginkább az apja nem is engedné, hogy ne amish lányt vegyen feleségül, de Jacob nem tudta, hogy mi lesz majd, ha netán egy nem amish lány fog neki megtetszeni. Mint mondjuk most Grace. Igaz, ez sem volt egy elkönyvelt menet, mert külsőleg nagyon tetszett neki, vonzónak találta, de semmit sem tudott róla. Áron persze biztosan azt hitte, hogy ha majd rálöki a lányra, akkor abból azonnal lesz valami, de Jacob erről is másként vélekedett.  
- Igen, a számból vetted ki a szót. Ez tényleg fontos, hogy megbízz a másikban, olyan barátságnak kell lennie, mint mondjuk amilyen nekem Áron. Hm, lehet őt kéne elvennem - mélázott hangosan, imitálva a gondolkodást, de aztán el is nevette magát, mert ezt nem gondolta komolyan.
- Ezt nem csodálom, valaki mindig szabályt szeg - sejtelmesen somolygott, mert nem egyszer ő is átlépte a határokat, de szerencsére eddig még sosem bukott le, így miatta nem is akadt gondja a prefektusoknak. Ekkor találta el már megint Áron labdája, és ekkor hajította vissza a srácnak, amin a lány meglepődött.  
- Persze, de megérdemelte, folyamatosan dobál - nevetett. - Mi ezt így rendezzük egymás közt. Egyébként nagyon jól áll ez a fürdőruha - jegyezte meg, és hát megpróbált kicsit bókolni is. - Nyaralni mentek valamerre? - kíváncsiskodott, közben kicsit lejjebb merült a vízben, úgy nagyjából nyakig és ide-oda kergette a vizet a kezeivel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

A megjegyzésre csak nevetett egyet, ő is kipillantott a vigyorgó Áronra, aztán meg visszafordult és érdeklődve hallgatta, hogy kiről is van szó. Még úgy nagyjából körbe is tudta határolni, hisz ki ne ismerte volna a suliban Miksát? Látásból egész biztos, hogy mindenki, a hírhedt szabályszegéseiről meg nem is beszélve. Akadtak srácok, akik előtt példaképként emelték piedesztára, és mindenki úgy akart viselkedni, meg persze csajozni, ahogyan azt Miksa tette. Jacob nem tartozott ebbe a táborba, de valószínűleg csak azért, mert az amishok közt megélt évei során egész más értékek lettek számára fontosak, és egy hajszálnyit másként is vélekedett a világról, mint ahogy mondjuk Áron. Számára nem az volt a fontos, hogy minél több csajt szerezzen meg magának vagy kárt okozzon bármiben is. Ő inkább teremteni szeretett, ültetni mondjuk egy virágot, egy fát, egy paradicsomot. Vagy gondozni az állatokat, a lányokat meg kisegíteni baj esetén.
- El tudom képzelni, nehéz visszafogni valakit, ha nem büntethető - mesélte egy mosollyal. - Te jól ismered őt? - valamiért ez volt az érzése, ezt érezte meg, mikor a lány a fiúról kezdett mesélni.
Az egymás labdával való dobálása már feltűnt Gracenek is, magyarázatot is vont maga után, de ez valóban csak a fiúk közötti hülyeség végtelenjének egy pontja volt. Igaz, hogy mindig Áron volt a kezdeményező, mert ő volt a nagyobb szájú, aki előbb lökött, vagy szívatott, de Jacobot sem kellett félteni, egy idő után azért már ő is visszacsapott, persze csak így, a maguk baráti módján.
Beszélgetnie mondjuk nem volt egyszerű így, hogy egy ilyen csinos lány állt vele szemben, főleg ilyen bikiniben, ezt meg is jegyezte. Azt mondjuk nem, hogy most talán jobb is, hogy vízben voltak, kellett, ami lehűtse picit a hormonoktól tomboló srácot. - Khh ahha - bólintott egyet, valamiért a cukrászda helyett egész más dolgok lebegtek a lelki szemei előtt.
- Hááát, mi nálunk nem szokás eljárni nyaralni, mert állatokat tartunk, meg ott a mezőgazdálkodás, nem szabad csak úgy ott hagyni ezeket a dolgokat. Amúgy is, nálunk amishoknál nem igazán vegyülünk a többi muglival, ha nem muszáj. Van egy tó a településünk közelében, oda szoktunk lejárni fürdeni, meg mindenféle programot szervezünk együtt a többi családdal - ó igen, mondjuk remek nyári program volt legutóbb is, hogy házat építettek a Schaffel családnak, és a negyven fokos melegben, gyöngyöző homlokkal kellett tartania három órán át azt a gerendát. Remek volt, tényleg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Nem rossz ő, csak néha akadnak kihágásai. Persze nem úgy, mint mondjuk a Bontovich gyerek, akit mondjuk legutóbb rongáláson kapták, legalábbis a pletykák szerint. Jacobnek mindössze annyi volt a számláján, hogy kétszer is elhagyta hálókörletét a takarodó után, s egyik alkalommal sem akarták elfogadni az indokát. Kapott is büntetőmunkát, ami a könyvtárra esett, itt kellett egész héten húznia a gályát, mikor épp szabadideje támadt. A könyvtárban pedig akadt temérdek feladat, hiába volt könyvtáros, meg annak segéde, bőven voltak lexikonok és könyvek, melyek az évek során rossz helyre keveredtek. Jacob pedig azt a nemes feladatot kapta egyik prefektusától, hogy segítsen a könyvtárosnak, rendezze megfelelően a könyveket.
Meg is tette, amit kértek tőle, legalábbis igyekezett a tőle telhető legjobb módon rendezni azokat cím, témakör , szerző és évjárat szerint. Nem kis munka volt ez, de volt rá bő egy hete. Ő pedig szorgosan pakolászta a köteteket, ha valamit nem talált, akkor visszasétált a könyvtároshoz, kérdezett. Ott is nyomtak a kezébe néhány kötetet, mert időközben a visszaérkezett könyveket is a helyükre kellett pakolni.
Kezében roskadozó, torony nagyságú irományokkal egyensúlyozott a polcok közt, mire sikerült az egyik soron egy asztal tetejére lepakolnia a lexikonokat. Meg is izzadt picit, na nem látványosan, de azért alkarjával törölte meg gyöngyöző homlokát. Jól esett volna neki mondjuk egy limonádé, vagy bármi, csak ne itt legyen. Egy picit már unta is a könyvek rakodását, ezért szinte már felvillanyozta az, hogy saját neve csengését hallotta egy lány szájából. Megfordulva észre is vette a szöszit, rá is mosolygott. - Halihó Izzi! - még a kezét is a magasba lendítette intés gyanánt, aztán visszaengedte maga mellé, úgy figyelte érdeklődve a lányt.
- Húha, igen, van egy listám, de a szobámban van. Fejből meg nem tudom pontosan. Gyógynövénytanból kell beadandó három gyógynövényről, azok hatásairól, felhasználásáról. Ez egész biztos. Aztán úgy tudom, hogy mugliismeretből egy esszét kell írni a kedvenc mugli korszakunkról, azt részletesen bemutatva. Bájitaltanból főzetet kell készíteni, és másnap bevinni, de hogy milyet, az nem jut eszembe - látszott, hogy erőteljesen gondolkodik, még sem libbent fel elméjében a lista.
- Hát igen, észrevettük. Az egyik professzor szóvá is tette, hogy túl sokat hiányzol és hogy ennek nem lesz jó vége - nem tudta, miért, de ezt az információt is megosztotta a lánnyal.
- Változó, van ami jól ment, van ami meg kevésbé. Ööh, mond csak Inez, miért lógsz annyit az órákról? Nem sértésből, csak érdekel - nem akarta elítélni a lányt, de tényleg érdekelte, hogy miért hiányzott az elmúlt időszakban olyan sokat az órákról.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- De kéne tudnom, csak rosszul hallottam a nevét, és nem jegyeztem meg - mosolyogva vállat vont, néha még ő is hajlamos volt elfelejteni dolgokat, és sokkal jobb volt az arcmemóriája, mint a név. Nonó közben úgy tűnt, mintha megsérült volna, segített is neki, rá is kérdezett aztán, hogy minden rendben van-e, és megnyugodott, mikor kiderült, hogy nincs semmi vész, a karcolások könnyen gyógyultak. - Akkor jó, ilyen előfordul, főleg az ilyen kerti munkák során - jegyezte meg mosolyogva, segített is visszatenni az eszközöket, közben a suliról beszélgettek, mert az mindkettőjükben közös volt.  - Oké, menjünk, biztosan örülni fog az idős házaspár, hogy ennyit leszedtünk - mutatott örömmel a teli kosarakra, de igen csak meglepődött, amikor megérezte kézfején a lány ujjait. Még a szemöldöke is feljebb szökkent, talán még zavarba is jött, mert hát nem volt felkészülve erre. És ami azt illeti, kellemetlenül is érezte magát, ezért kihúzta a kezét Nonó ujjai közül, majd zavartan dörgölte meg a tarkóját. - Khm, igen, tényleg finom lehet - bólintott, miután torkát köszörülte, és ismét váratlan dolog történt. Ha jól értette, márpedig miért is ne érthette volna jól, úgy tűnt, mintha Nonó randira hívná.
- Húh, hát…nekem sok izé, tanulni valóm van. Majd talán legközelebb  - vágta rá gyorsan a kastélyhoz érve, mert nem tudta, mi lenne a helyes, de egy valamiben biztos volt, nem szerette volna megsérteni a lányt. - Most nekem, mennem kell - tette hozzá, aztán integetett gyorsan, megrázta kézfejét, majd sarkon fordulva, sietős léptekkel indult meg a könyvtár felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Ritkaság, úgy értem, hogy a végzősök így haverkodjanak velünk, csürhével - mosolyodott el, ő nem volt ennyire szerencsés, valamiért az idősebbek nagy része ki nem állhatta a fiatalabbakat, legalábbis nehezen találták meg a közös hangot. Grace ilyen téren valóban szerencsés volt, meg talán érettebb is a koránál, hogy egy mestertanoncot tudhatott legjobb barátjának. Jacob persze hallott pletykákat, de azokat nem vette komolyan, most viszont egy kicsit azok is megmozgatták a fantáziáját, és ki tudja, talán tényleg igaz hírek voltak azok, s nem csak szájról szájra terjengő mesék. Végül is, Grace nagyon csinos volt, biztosan szemet vetettek rá az idősebbek is.
Diszkréten nem kérdezett inkább bele, tudta hogy a lányok zokon veszik a pletykákat, képesek gyorsan felkapni a vizet, ezért inkább más felé terelte a beszélgetést, és ha már szóba jött a családja, Grace meg láthatóan érdeklődőnek tűnt, nem volt rest egy kicsit mesélni.
- Igen, mondhatjuk, hogy teljesen. Mondjuk van egy szabály, ha elérünk egy bizonyos kort, akkor pár évig ismerkedhetünk a nagyvilággal, és eldönthetjük aztán, hogy maradunk-e amishok, vagy nem. Én még nem döntöttem el, mondjuk más helyzetben vagyok, mint a többiek - fűzte hozzá, azzal meg nem akarta zargatni a lányt, hogy kiöntse neki a lelkét, hogy neki mennyire nem jó az a közösség, ahol megvetik őt, és számtalanszor megalázták már. Ő itt érezte jól magát, a varázslók közt, egyedül csak a családja kötötte az amishokhoz, a bátyja, apja és édesanyja.
- Furcsa igen, de szeretek itt lenni, azt hiszem jobban is érzem magam itt, mint ott - mesélte egy mosollyal, amikor egy nagy laszti robbant kettejük közé, és Jacob arcát beterítette vízzel. Persze, hogy megint Áron szórakozott a partról és a térdét csapkodva röhögött.
- Na jó, azt hiszem, hogy valakinek nem volt gyerekszobája. Ha megbocsájtasz Grace… - elnézést kérve indult meg a part felé, hogy leállítsa a haverját, de azért még visszafordult. - Tényleg jó ez a bikini - dicsérte még meg egy teli vigyorral, majd kimászva a vízből nekiiramodott, hogy elkapja Áront, és a kastélyig kergette őt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Áh, nem dolgozom itt. Büntetőmunkának kaptam - kezdett bele, majd kicsit közelebb hajolva, halkan súgta a továbbiakat. - A könyvtáros meg állandóan sasol, szerintem most is figyel, hogy csinálom-e a feladatot - elmosolyodott. Egyébként nem volt nehezére ez a feladat, sokkal szívesebben pakolászott könyveket, mint hogy a mosdókagylót sikálja. Itt amúgy is nyugalom volt, de néha összefuthatott egy diáktárssal, mint mondjuk most Inezzel.
Apropó, Inez! Elég rég látta a lányt, meg is jegyezte őt, mert a névsorolvasásnál mindig egymást követték, és sosem látta őt. Már pletykák is keringtek arról, hogy vajon merre lehet, egyesek arról csámcsogtak, hogy nem járhat közösségbe, mert összeszedett valami fertőző betegséget, mások meg azt híresztelték, hogy biztosan sztárok gyerekeivel fotózkodik, akik házhoz rendelték a csokival együtt. Szóval rengeteg pletyka felreppent, de Jacob nem volt az a fajta fiú, aki csak úgy el is hitte volna bármelyiket is, főleg, ha azoknak nem volt alapja.
Szóval, mivel a lányt jó ideje nem látta, a szőkeség meg kérdezett a sulis teendőkről, Jacob szépen el is mondta neki, hogy miről is kell beadandókat készíteni. Volt feladat bőven, látta is a lány arcán, hogy lesápad a sok nehézség hallatán.
- Látom, most nagyon kiakadtál, ugye? De figyu, annyira nem vészes, és a hatból kettőt elég csak a jövőhéten leadni. A beadandók nagyrészét meg megtalálod a könyvekben, csak ki kell másolni - mondta egy mosollyal, kicsit biztatva Inezt.
- Aha, ilyen korszakok. Mondjuk kiválasztod a hatvanas éveket, és akkor azon belül be kell mutatnod a muglieszközöket, azt hogy éppen milyen zenét hallgattak és milyen ruhákban jártak, ilyesmi - egészítette ki, de ennél sokkal többet ő sem tudott, főleg nem a zenékről, mert ott az amish közösségben ők inkább a saját zenéjüket hallgatták, túl sok előadót Jacob sem ismert, csak azokat, akik az elmúlt három évben ragadtak rá iskolatársainak köszönhetően.
- Mit nem tudok? - kicsit meglepetten pislogott a szőkére, mert tényleg nem volt képben, de remélte, hogy nem a többieknek van igaza, s nem valami betegség miatt marad távol a lány.
- Versenyzel? Wow és mit? - izgatottan tette félre a könyveket és már le is telepedett a lány mellé, kíváncsian kémlelte, mert imádta a sportokat. Közben felvillant feje felett a képzeletbelei villanykörte. - Áhá, már értem! Akkor a többiek csak baromságokat magyaráznak rólad. Annyira tudtam, hogy nem igazak a pletykák - szólta el magát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Egyik kedvence volt az LLG, szerette az állatokat és a különféle varázslényeket, szívesen tanult róluk, hallgatta a meséket velük kapcsolatban. Azonban mint máskor, most is képes volt elkalandozni pillantásával Kori irányába, figyelte a leányzót, míg fel nem szólította az oktató, s fel nem tett neki egy kérdést, amire hirtelen persze, hogy csak valami zagyvaságot tudott benyögni. Jól ki is röhögték a többiek, legalábbis a többség, ő nem is nézett fel, hogy ki hogyan reagál, cikinek érezte, hogy ennyire besült a válaszával. Mostantól ezzel fogják majd szívni a vérét, ez egész biztos. Lelkiekben próbált is felkészülni erre, míg el nem csípte a közelben Zalánék diskurzusát. Abból túl sok mindent persze nem hallott, de azt tisztán, hogy Koriról volt, és hogy majd vele megy Zalán a faluba, ahogy korábban is!! Merlinre, szóval akkor ők együtt járkálnak kettesben ide-oda??
Borús gondolatok lepték el elméjét, nem is értette, hogy mit eszik Kori ebben a srácban. Magas is volt, meg…ennyi. Jó, persze tök jófej volt, ezt Jacob is tudta, mert ő is szívesen dumálgatott a sráccal, de most még sem úgy nézett rá, mint a hű de jófej évfolyamtársára. Sokkal inkább úgy nézett rá, mint olyas valakire, aki szépen elcsavarja egy lány fejét, aki neki tetszik. Zavarta persze az is, hogy nem tudta, most mégis mi van a lány és a fiú közt, már csak azért is, mert valamelyik órán egy felsőbb éves lány rontott be a teremre, és azt kezdték el pletykálni, hogy Zalán, meg az az eridonos csaj lefeküdtek egymással. És ha ez igaz volt, akkor így Jacob már végképp nem tudta mire vélni Kori és Zalán kapcsolatát.
- Ti együtt jártok? - sétált óra után Zalán mellé, és azonnal bele is kérdezett, közben neki állt a saját csizmáját is megtakarítani a kentaurcitromtól.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Csak azért nem nézett a másikra kérdését követően, hogy nehogy le lehessen olvasni az érzéseit a válasz hallatán. Ugyanis Jacob fel volt készülve arra, hogy kiderül az igazság, hogy szaftos ügy kerül terítékre, és kiderül, mi van Zalán és Kori között, mióta tartanak azok a közös séták a vásárokban, és miegymás. Szelektív hallása korábban teljesen kizárta a többes számot, neki az nem tűnt fel, hogy Kornél is velük sétálgat, vagy még hárman-négyen. Nem, kizárólag az égett az agyába, hogy Kori Zalánnal sétálgat. Ennek fényében szegezte hát a másik fiúnak a kérdést, s miközben küzdött a csizmájára ragadt kosszal, füleit hegyezte a másik fiú szavaira.

- Mi van? Nem Kornélra! - meghökkent a válaszon, esze ágában sem volt feltételezni ilyesmit, meg amúgy is, ha Zalán együtt járna Kornéllal, az az ő dolguk, abból sem lenne probléma, talán még össze is illenének, mindenesetre az nem zavarná Jacobot úgy, mint az, hogy úgy érzi, Zalán több lányt is fűzöget a suliban, köztük Korit.

- Szerintem meg nem fair, hogy egyszerre több lányt is fűzöl, leszállhatnál Róla mondjuk, mert…- szívesen mondta volna azt, hogy mert szerinte Kori egyáltalán nem illik Zalán 190 centiméteréhez, és hogy ő jobban értékelné Korit, mint Zé, de végül csak ennyit volt képes kinyögni - …nem illik - azonnal a lány védelmére kelt, mint valami hős lovag, és abba is hagyta a gané vakarását, tekintetét határozottan emelte Zalánra. Persze, még most sem bökte ki, hogy mégis kiről beszél, ellenben kezdte feszíteni belülről egy érzés. Volt benne némi harag, részben azért, mert eddig jófejnek ismerte meg Zalánt és most úgy érezte, hogy csalódott benne, másrészt meg bántotta az, hogy Kori egy ilyen sráccal jár, aki emellett még más lányokkal is együtt hál.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

- Miről? Arról, hogy nem tetszik az, hogy fűzöd őt meg együtt jártok ide-oda, miközben másokkal is jársz, Ő tud róla? - ekkor már egyáltalán nem törődött azzal, hogy letakarítsa-e csizmájáról a maradék koszt, pillantását mélyen fúrta a másikéba, mintha csak párbajra hívná ki. Pedig még talán a pálcája sem volt nála, fegyverként most csupán a szavak lehettek segítségére.
Látta Zalánon, hogy sikerült összezavarnia, de ettől nem lett boldogabb, inkább csak frusztrálta ez a helyzet, sőt, kezdte úgy gondolni, hogy talán Zalán csak megjátssza az értetlent.
- Rami?? Ki beszélt itt Ramiról? Na várj, mi?? Hát őt is fűzöd?? - ezt el sem akarta hinni. Míg neki hetekig tartott az, hogy adjon egy cserép paradicsomot Kornéliának, addigra Zalán ennyi csajt befűzött? Képtelen volt ezt épp ésszel felfogni, hogy valakit hogy ismerhetett ennyire félre. Most hirtelen Zalánban a lányok megrontóját látta, egy olyan alakot, aki nem tiszteli a gyengébbik nemet, csak végig tipor a gyönyörű virágokon. Nem volt szokása verekedni, de tenyere most izzott, orrcimpái is idegesen mozdultak, érezhető volt köztük a feszültség.
- Sajnálod…- megcsóválta a fejét, ezt igazán nem is hitte el Zalánnak, ráadásul ekkor felbukkant egy csaj is Zalán mellett, és úgy nézett arra a langalétára, hogy majd beolvadt a fűszálak közé. Merlinre, hát mégis, mi zajlott itt?
- Ez most komoly? Azt mondod, ne beszéljek többes számban, mikor most vallottad be, hogy Ramit is fűzöd, és láthatóan Mankát is, meg Autumnot is? Szerinted mit érezne most Kori, ha mindezt látná?? Mit képzelsz, hogy ezt csinálod itt Vele? - feldühödve vonta kérdőre Zalánt, miközben mutatóujjával bökött egyet a másik vállára. Elméjét ellepték a düh szülte hullámok, de még most is csak a Kori iránti érzelmei vezérelték. Annyira utálta az érzést, hogy tudta, ez a fiú mit művel azzal a szegény lánnyal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Ideges volt már, lassan kezdte átvenni az uralmat elméje helyett a szíve, ami pedig most már azt diktálta, hogy üsd már pofán, mire vársz? Pedig tényleg nem volt kenyere az erőszak, sem pedig a verekedés, de most dühös volt. Nagyon dühös. Sajnálta a lányokat, de még ennél is jobban Korit, akinek biztosan összetörik a szíve, ha megtudja, hogy az a fiú, akinek mindig lelkesen kalimpál, meg akivel ki tudja mióta sétál ide-oda, az ilyen csúfúl átverte. Leginkább emiatt akarta felképelni Zalánt, a féltékenység másodlagos volt. Amiatt nem emelt volna kezet senkire. Nem sok választotta el attól, hogy az ujjbökés után ökölbe szorítsa kezét, de Zalán ekkor rángatta őt félre, ami ellen túl sokat nem tudott tenni, bár azért annyi erő volt benne, hogy fékezze a másikat, így túl messzire nem keveredtek a láthatóan megszeppent Mankától.
- Vedd le rólam a kezed! - ráncolva homlokát, kezdte megemelni a hangját, miközben dühös tekintetét Zalánéra vezette. Ellenkezve próbálta erővel lesöpörni a másik kezét, noha érezte annak erős szorítását.
- Mi?? - mintha nem is hallotta volna tisztán, úgy értetlenkedett Zalán válaszát hallva. Ledöbbent. Természetesen ő is olvasta azt a temérdek Edictum cikket, és általában nem hitt a pletykáknak, csak aztán ott volt Autumn, aki berontott az osztályterembe, meg most itt volt ez a Manka, és hát fültanúja volt a Kornélos beszélgetésnek. Létezik az, hogy tényleg összetaknyozták tündérek a fülét?
- Azt akarod mondani, hogy Te és Kori nem is jártok? De akkor…- zavartan ráncolta homlokát, látszottak vonásain, hogy meglepte ez a válasz, erre nem volt felkészülve. - De én azt hittem, hogy ti együtt jártok…- nyögte ki végül, s most hogy ráébredt az igazságra, elkezdte magát kellemetlenül érezte.
- Merlin koboldjának a fülére! - morgolódva rázta meg a fejét, miközben idegesen kezdte vakarni a tarkóját. - Én…sajnálom Zalán, azt hittem csak…ne haragudj - égett, mint a rózsabokor negyven fokos melegben, kénytelen volt bocsánatot kérni, bár még mindig ott munkálkodott benne a kétely halovány szikrája. Mert ha nem járnak, akkor mi van köztük? Vagy csak ő vélte úgy látni, hogy ebben több van, mint barátság?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

Mióta ráeszmélt arra, hogy teljesen fölöslegesen támadta le Zalánt, égett az arca és vöröslött, mint a paradicsomszósz. Ráadásul nem csak amiatt érezhette magát kellemetlenül, hogy letámadta az egyik iskolatársát valami koholt váddal, de még a saját titka is kibukott. Eddig ugyanis senkinek sem beszélt arról, hogy mennyire oda és vissza van azért a fura csajért, mert hát miért is mondta volna. Most viszont nagyon izzadt a tenyere az idegességtől, szégyellte is magát Zala előtt. Nézett is meredten a másik fiúra, aki közben úgy beszélt, mintha nem haragudna, de biztos hogy azért még ott volt benne a tüske. Legalábbis Jacob így érezte, bár megszólalni egyelőre még nem tudott. Ahhoz előbb fel kellett volna ocsúdnia a döbbenetből, de már csak akkor eszmélt fel, mikor megkapta az alapos fejmosást.
- Bocs…de Zalán! - szólt még az idegesen távozó fiú után. - Ne mond el neki…- tette sietve hozzá, nem mintha ezzel túl sokat ért volna el, amúgy is, ki tudja, hogy hallotta-e a Hollósi a szavait, netán ha így is lenne, mennyire tartaná magában az információt. Mindenesetre Jacob pocsékul érezte magát, amiért sikerült ennyire beégnie egy másik srác előtt. Bosszankodva fordult sarkon, hogy visszatérjen a kastélyba, és elméjében letisztázza a gondolatait.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Áh csak sokszor kihágásom volt a takarodó miatt, nem tartottam be a megadott időpontokat, emiatt - vont vállat, nem érezte úgy, hogy ténylegesen ki is érdemelte volna ezt a büntetést, hisz tulajdonképp rosszat nem tett azzal, hogy nem ért vissza a hálókörletébe, ám mégis nyakon csípték, és elítélték. Ám még így is szerencséje volt, mert úgy hallotta, hogy volt olyan, akinek a wc-t kellett kipucolni, neki viszonylag könnyű munka jutott, sőt, ezt még élvezte is, hisz amellett, hogy szerette a könyveket, néha napján még társasága is akadt, úgy, mint most. - Igen, tutira - mosolyogva súgta vissza, majd úgy tett, mintha szorgosan dolgozta, de figyelme nem lankadt, tovább fülelt, hogy mit is mond Inez.
- Látod, épp ez a büntetésem. A pálcámat elvették a bejáratnál, kézzel kell pakolnom, utána visszakapom. Ettől szép is az élet - vigyorodott el, nem mintha ezt díjazta volna, de hát a büntetés az büntetés. Annak viszont örült, mikor Inez próbált besegíteni a pálcájával.
- Bizony, itt még a polcok is meg vannak bűvölve - jegyezte meg, majd egy picit meglepetten nézett a lányra. - Jajj, nem szó szerint értettem. Hanem, hogy elolvasod a részt, és átírod a saját szavaiddal. Úgy már nem jönnek rá, hogy nem is te írtad. Ha meg rákérdeznek, majd annyit mondhatsz, hogy elolvastad a könyvet és azért tudsz annyit írni a témáról - javasolta egy mosollyal, ezt a tippet ő is az egyik felsőbb éves lánytól leste el.
- Puskázni? - kérdezte, utóbbit még halkabban is, mert a könyvtáros árgus szemekkel figyelt. - Hááát, nem tudom, még nem próbáltam. Nem olyan egyszerű, attól függ, hogy kihez kerülsz, de szerintem itt a tanárok már annyira kiismerték a rendszert, hogy fenyeget a lebukás veszélye. Jobb, ha megtanulod - adta a jótanácsot, de a lányról nem is feltételezte volna azt, hogy mondjuk efféle csalásra készülne.
- Nincs mit, de bármi másról is írhatsz - mosolyogva bátorította a lányt, és egyetértően bólintott. - Igen, nagyon laza a tanárnő, és nem is olyan szigorú. Mondjuk nem tudom, hogy ez mennyire jó nekünk - nevette el magát. Aztán szóba jött az, hogy Inez elég sokszor hiányzik az órákról, Jacob meg is lepődött, mikor megtudta, hogy mi ennek a valós oka.
- Hűű, nem mondod? Wow, gratulálok! Mármint ez baromi jó! Tutira tehetséges lehetsz, egyszer megnézném, ahogy párbajozol - mondta lelkesen, mindig is tetszett neki a párbaj, de saját magát nem érezte benne kiemelkedő tehetségnek. Őt inkább a bájitalok és a bűbájok kötötték le, azokban egész ügyes volt.
A következő kérdésnél a mosolya lelankadt, kissé kínosnak érezte a témát, mert amiket hallott, azok nem igazán jó színben tűntették fel a szőke leányzót.
- Háát - vakarta meg tarkóját, nem is tudta, hogy merjen-e mondani bármit is, de végül is, egész kedves lánynak tűnt Inez, így végül úgy döntött, hogy jobb, ha elmondja a lánynak, miről is pletykálnak a háta mögött.
- Szóval elég sok mindent összehordanak. Mondták azt, hogy magántanuló lettél, mert elkaptál valami nemibeteséget, de azt is hallottam, hogy azt mondták, biztosan gyermeket vársz, ami hát…elég szürreális lenne tekintve a korodat - vigyorodott el, de ez inkább volt számára kínos téma, mert ilyen dolgokról sosem dumált a csajokkal. - Szóval igen ilyenekről. Jaaa, meg azt is mondták, hogy Te miattad ázott el az emeleti wc, és hogy emiatt kitiltottak az iskolából - hát igen, annyi pletykát hordtak össze, hogy nem igazán lehetett tudni mikor mi az igazság.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Töketlen mód ácsorgott hátán a csomagjával, elveszve Kori szépségében, pedig most ez jó alkalom lett volna arra, hogy odalépjen hozzá, és a viszontlátás örömére megcsókolja megölelje. Tenyerét izgatottan dörgölve lassan csak-csak vette a bátorságot, de a tömegből elé furakodott egy másik, az ütközéstől meg majd kiszórta batyuja tartalmát, még szerencse, hogy jó szorosan megkötötte annak a száját. Csak ezután vette észre, hogy Zalán volt az, aki meglehetősen gyorsan hagyta őket ott, mindenféle szó nélkül. Jake meg először Korira nézett, de ez most még sem volt alkalmas arra, hogy letámadja szerencsétlen lányt, és amúgy is, most sokkal jobban zavarta az, hogy Zalán miért lépett le ilyen sietősen, mindenféle szó nélkül. Jó, történt, ami történt köztük, de Jacob azt gondolta, hogy az már a múlt, most mégis frusztrálta őt valami.
- Hé, várj már! - szólt a fiú után, és megszaporázva a lépteit, megindult hogy beérje Zalánt, de már csak a lépcső aljánál sikerült elérnie őt. - Zalán! - szólította nevén, remélve, hogy megáll a srác, és megpróbált valahogy bevágódni elé.  - Hé, Te most kerülsz engem? - nézett rá kérdően, hisz ugyan történt, ami történt, egy félreértés volt, és azt gondolta, hogy a nyár magával ragadta a történteket, de most úgy tűnt, hogy talán mégsem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

- Mi? Nem, dehogy! Vagyis…csak váltanék veled pár szót - értetlenül ráncolta homlokát, látva Zalán ellenségeskedését, jó persze, történt köztük szünet előtt az a kis veszekedés, de végül is kiderült, hogy csak egy félreértésről volt szó, Jacob pedig nagyon bánta, hogy meggyanúsította a levitás srácot. Akkor elnézést is kért tőle, nem gondolta volna azt, hogy a fiú haragja viszont ilyen hosszú életű lesz.
-  Ja, nem kerülsz, csak legszívesebben orrba vágnál - sóhajtva rázta meg a fejét. - Mindegy, még egyszer Zalán, sajnálom, ami az előző tanév végén történt, nem akarom, hogy ilyen haragban legyünk -  ugyan nem készült semmivel, de táskája mélyén lapult némi hazai finomság, s mit is tehetne egy ilyen szituációban, ha nem azt, hogy a béke jeleként ad valamit a másiknak?
- Mindjárt, de várj csak! Egy pillanat - intette le, de eközben már jobbjával elmerült a táskája mélyén, hogy aztán egy szatyor fürtös uborkát húzzon ki belőle. - Remélem szereted, ez a legjobb uborka, higgy nekem! - s már nyújtotta is a zacskóból az uborkákat Zalán felé, mert hát, tényleg ez volt Pennsylvania legjobb idei termése.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Mielőtt a másik még bármit mondhatott volna, Jacob máris előbányászta táskája tartalmát, s átnyújtotta a friss, hazai zöldséget. Ezzel akarta jelezni békés szándékát, és elnézést kérni még a múltkoriért. - Aha, otthoni uborka a kertünkből. Felhasználhatod salátának, szendvicshez, csak úgy magában is ehető, de el is rakhatod savanyúságnak - mondta lelkesen, ő ilyen világban nőtt fel, ezért pontosan tudta, hogyan kell elrakni tartósan ezeket a zöldségeket. - Ha kell segítség, csak szólj, és elmondom, hogyan rakhatod el - fűzte még hozzá. - És tényleg nem akarlak tovább feltartani, remélem, hogy tényleg nincs harag már a múltkori végett. Összefuthatnánk majd valamikor - mondta mosolyogva, ahogy bekötötte a táska száját, aztán intett egyet, s félreállt az útból, hogy Zalán is mehessen a dolgára, Jacob pedig még várt valakire, mert uborkát azt másnak is hozott ám.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

Nem egészen úgy alakultak mostanában a dolgai, ahogyan azokat tervezte, kicsit úgy érezte, hogy még annak az egy-két barátjának sincs ideje rá, akikkel az utóbbi időben közelebb kerültek egymáshoz. Pedig jó lett volna, ha valakivel egy kicsit el tud beszélgetni, de társaság híján inkább csak a növényeihez motyogott. Mintha mostanában mindenkinél beütött volna a ménkű. Ott volt például Inez, aki mindig elfoglalt volt, sokat edzett. Akkor ott volt Júlia, akivel a legutóbbi beszélgetésük óta aligha futott össze, csak párszor látta a lányt a klubhelyiségben vagy a folyosókon. Korábbi haverjaival se lógott már együtt, kirekesztve is érezte magát. Aztán pár napja úgy döntött, hogy lemegy kicsit az edzőterembe, és kezd magával valamit, bár nagyon nem értett az edzéshez. Ahogy lement az erőnlét termébe, egy ismerős arcot vett észre, úgy tűnt, hogy Zalán is éppen ott edz. Egy pillanatra elgondolkodott, hogy odasétáljon-e hozzá, hisz az utóbbi időben úgy érezte, mintha kerülné őt a srác, végül mégis odabattyogott a levitáshoz. - Hali Zalán, mi a helyzet? - kezdett bele, miközben a törölközőt levette a válláról, és leterítette a szomszédos padra, majd ő is helyet foglalt, egyelőre tanácstalanul figyelve az ott lévő gépeket, nem tudta eldönteni, hogy melyikkel is kezdjen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

Jacob nem értette azt, hogy miért van szükség futógépre, mikor odakint, a szabad ég alatt is jókat lehetne futni, meg egy kicsit veszélyesnek is ítélte az eszközt. Zalán mondjuk elég rutinosnak tűnt, nem bukott fel a leállítás után, ettől függetlenül a navinés nem akarta ezt az eszközt kipróbálni. Inkább valami mást csinált volna, egyelőre azonban nem volt benne biztos, hogy súlyt emeljen, vagy inkább a bokszzsákot csapkodja. Korábbi évfolyamtársa kérdésére egy kicsit meglepődött, aztán vette a lapot, meg a célzást is.
- Ja, hát igen, most járok itt kb. másodszor, még nem tudom, edzenék, csak nem tudom, hogy és mivel kezdjem. De ez a futócucc nem tetszik annyira - jegyezte meg, ahogy pillantásával a gépre bökött.
- Te régóta jársz ide? Mert akkor adhatnál valami tippet. Úgy amúgy mi a helyzet negyedikben? Többiek? - finoman és diszkréten puhatolózott, hogy vajon úgy mellesleg mi lehet a negyedik évfolyamon, bár az is érdekelte, hogy vajon Korival mi lehet, mert az utóbbi időben őt se látta nagyon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

- Áh, dehogy is, olyan sokat nem kertészkedek, ha beültetném az iskolaudvart, na az már mozgás lenne, de azért tuti, hogy mehetnék az igazgatóiba - nevette el magát, pedig lelki szemei előtt már látta a hatalmas búzamezőket. Megvakarva a füle tövét gondolkodott Zalán tanácsain, aztán biccentett.
- Ja, jó a futás, csak nem ilyen masinán. Mondjuk most rossz kint az idő, inkább nem megyek futni - jegyezte meg, majd felállt és elkezdte a bemelegítést, kicsit körözött a nyakával, meg a karjaival, de eközben azért tudott figyelni a levitásra is, s mivel kíváncsi volt, jól fülelt. Az annyira nem is izgatta, hogy Kornélról mi derült ki, sokkal inkább akkor kapta fel a fejét, amikor Kori jött szóba, mostanában ugyanis a leányzót nem látta, nem nagyon érte utol. Persze, vizsgaidőszak, de attól még…
- Kori bukásra áll? Ne már, pedig ő tök értelmes szerintem, nem hinném, hogy Kori bukna, mondjuk belőled se nézem ki. Tényleg, mi van vele? Ennyire készül a sulira vagy mi? Tök rég nem láttam, mondjuk ez Júliára is igaz. Régen sokat dumáltunk, most meg a színét se látni. Te tudsz róla valamit? - és persze , ha már a sornál tartunk, Inezt is a föld nyelte el, róla persze tudta, hogy sokat edz és készül valami versenyre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

- Jól van na, hallod hajcsár vagy - jegyezte meg, de talán pont erre volt szüksége, egy kis noszogatásra, mert ha rajta múlt volna, talán marad az uborkaföldeken. - Valami laza legyen - próbált instrukciót adni a ketyerekezelőnek, közben elhelyezkedett a gépen, és ha elindult alatta, akkor egyik lábát kezdte pakolni a másik után.
- Azt nem csodálom, nem a legkönnyebb tárgyak. Idén belehúzok, nem akarok megint harmadikos lenni - mondta komoly elhatározással, közben ha gyorsult a gép, szaporábban szedte a lábait és próbálta felvenni a futógép ritmusát. Nem volt ehhez szokva, máris kezdett kimelegedni.
- Hahhalod lassabban - nyögte, látszott rajta, hogy még ráférne pár hét edzés, hogy normálisan vegye az akadályokat.
- Amúgy a bálon lerázott - nyögte még mindig Zalánnak. - Mármint Kori. Neked mondott valamit? - kíváncsian pislogott rá, halántékán megindult az első izzadságcsepp.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

Kérhette a levitást gyengédebb bánásmódra, mégis úgy tűnt,  hogy sikerült rákanyarodnia a pokolhoz vezető, bugyrokkal teli útszakaszra. Pedig igaza lehetett Hollósinak, edzeni jött és nem uborkát nevelni.
- Jó hát…akkor toljad, de csak finoman - nem akarta, hogy a közelben edző lányok azt higgyék, ennyire nyápic, hogy még egy futógéptől is berosál, szóval csak beleegyezett a tempóba, de ahogy a tempó gyorsult, úgy kezdett egyre jobban kimerülni a futástól, és a visszakérdésre már nem is tudott reflektálni, mert tekintete már csak a talajra fókuszált, na meg arra, hogy ne felejtsen el levegőt venni.
- Áhhlljunk le! - túl gyors volt, ő meg nem volt hozzászokva, nem is koncentrált, rosszul is lépett, s elveszítve az uralmát, valahogy sikerült leesnie a szerkezetről, ami másoknak vicces mozival érhetett fel.
- Haver Te tényleg hajcsár vagy - nyögte a földről Zalánnak, miközben levegő után kapdosott. Hallotta, ahogy röhögnek rajta a csajok, inkább csak megrázta a fejét, s kézfejével letörölte a homlokát.
- Azt hiszi, hogy van köztem és Inez közt valami, csak ez lehet az oka. Jó mondta azt is, hogy tetszik neki valaki, de nagyon felhúzta magát azon, amit az Edictumba olvasott. De nincs köztem és Inez közt semmi, érted? Tényleg! És Júliával se…- na igen, a navinés lány majdnem megcsókolta, amivel egészen zavarba hozta Jacobot, de mindezek ellenére neki mégis csak Kornélia kellett.
- Nem beszélnél vele? - pislogott Zalánra, miközben feltápászkodott a földről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Az egyik szobatársa már napokkal ezelőtt rászólt, hogy takarodjon kifelé a növényeivel, különben belőle fog visongó mandragórát varázsolni, ha még egyszer paprikát mer nevelni cserépben. Nem egészen értette a másik frusztráltságát, hisz ezek a növények nem ártottak semmit, és különösképp illat se volt olyan, ami zavarhatta volna a másikat. Ennek ellenére szerzett egy rekeszt, de csak most vitte rá a lélek, meg a kedv, hogy átültesse a növényeit. Be is pakolta a kosárba a paprikákat, párosult hozzá néhány koktélparadicsom is, némelyiken már szépen beért kis paradicsomok is himbálóztak. Eszébe is jutott, hogy talán kifelé menet tesz majd egy kanyart a nagyterem irányába, s ott okoz meglepetést, odakészíti a finom, friss paradicsomokat az eridonosok asztalához, úgy nagyjából olyan helyre, hogy Korinak elérhető legyen. Meg persze tenne néhányat a levitásokéra is, hisz mégis ott ülnek Zalánék. Szóval sietősen szedte lefelé lábait kantáros nadrágjában, tornacipőben és hófehér ingjében, de az utolsó pár lépcsőfoknál hangokra lett figyelmes, ezek elterelték a figyelmét, így az utolsó előttinél rosszul lépve elveszítette egyensúlyát, és szó szerint zuhant egy nagyot. A kosár kirepült a kezéből, ő meg pofára esett, szétnyúlt tagokkal valahol Kakasi professzorasszonyság előtt, kosara úgyszint valahol a folyosón landolt, melyből gurultak szanaszét a paradicsomok és a paprikatövek.
- Aúú - nyögött fel, s csak ezután vette észre oldalra fordított fejjel, hogy itt kicsit nagyobb a tömeg annál, mint amennyire számított. - Baszki, akarom mondani hoppá...Kori? Szia..sztok - Zalán is ott volt, meg a háztársa, Julián is, és még rengeteg eridonos. Hanyatt vergődve pedig magát Kakasi tanárnőt látta , teljes testközelből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Földszint → Erőnlét terme

Megdörgölte a homlokát, szerencsére nem történt kutya baja sem az eséstől, legfeljebb a levegőt szedte szaporábban. Ennek ellenére próbált puhatolózni Zalánnál, még egy szívességet is kért tőle, de a levitás nem tűnt segítőkésznek, szavai rosszul is estek Jacobnak, s olyan volt, mintha pofon csapták volna. Mocorgott benne néhány gondolat, ki is akarta mondani, de közben Zalán elröhögte magát, a navinés meg értetlenül nézett rá.
- Ne már - kínosan érezte magát, főleg úgy, hogy már mindenki őket nézte, s a távoli sarokban összegyűlt lányok is rajtuk mosolyogtak.
- De…persze, hogy sikerült zavarba hoznia, tök kínos volt - jegyezte meg, s még egy kicsit el is vörösödött, ahogy eszébe jutott. - De akkor Veled is ezt csinálta? - pislogott meglepetten Zalánra, aztán a súlyzókat kezdte nézegetni.
- Te már túlléptél Rue-n? - eddig Zalán nagyon lazán beszélt az ilyen szívügyekről, Jacob pedig tudni akarta, hogy mi a recept.