Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Volt már ismerősöm is, én még nem. Szeretném, ah ez így is maradna - ráztam meg a fejemet rosszallóan, mert nem hiányzott volna, hogy leültessenek a rácsos linzerbe, asszem Damien nem dícsért volna meg. Lehet, hogy ott sitten belül le is rendeztek volna, küld valakinek borítékot.
- Igen, tudom, hogy sok. De azt mondják mind nagyon szép, szóval - vontam egyet a vállamon. A fia nem volt egy nagy színezés buzi. Én sem voltam az, soha leginkább, inkább Legóztam. Ha már egyszer fiú vagyok, így is neveltek a szüleim. Ne nézz a színezőre, jó lesz a katona, meg a lego.
- Akkor csak utánad - mutattam gáláns kézmozdulattal, majd utána is indultam. Nem biztonságos ez a modern világ, ezt senki nem tudja jobban nálam, aki szerintem már mindent látott. A hűtőmágnes készletem a tanú rá, hogy nekem ez így jó. - Nem kell szabadkoznod, ez rendben van szerintem. Én sem akarnék egyedül mászkálni.
Pláne nem ha csak akár a pletykák fele is, de igaz. Az nem lenne a legjobb. Főleg nem ilyen közepesen fiatal fruskáknál. Mert hogy nőnek meglehetősen erős kifejezés lenne hívni, a legnagyobb jóindulattal is maximum csajszi, de a kislány még validabbnak látszik.
- És mi leszel, ha nagy leszel? Gondolom van elképzelésed mit akarsz csinálni felnőttként.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Őket is bezárták véletlenül? - kérdeztem fel is nézve rá, már szerencsére magam mögött tudva az elmúlt időt, amit ijedten töltöttem. Tényleg nem volt valami jó az egész, mert hiába egy udvar és a falun belül is van, nem tudhatom éjjel milyen lének találnak ide. Nagyon sok rémtörténetet meséltek kiskoromban, hogy vannak olyan trollok is, akik eltévednek a hegyi túrákban, és lemennek falvakig, ahol megeszik a kisebb lényeket. Én is egy lény vagyok, és kisebb is. Nem hangzik sehogy jól! Nem akarom, hogy valaki megegyen.
- Te sem próbáltad még őket? - Tudom, hogy kicsit sok a kérdésem, igazság szerint még ha csak ezzel is, de legalább beszélek, ehhez is nagyon kell féloldalt csipkedjem magam a szoknyámon át meg nézelődjek kényszeresen. Olyan zavarban érzem magam, mintha sokan figyelnének, pedig szerintem csak ketten vagyunk, ő meg nem tűnik lényevőnek. Sem trollnak, ha már itt tartunk. Biztos a Jeti sem rokona, és ha vérfarkas lenne, akkor sem fog emberként megenni. Nem tudom ez hogy jutott eszembe.
- Nem szereted, ha nincs elég fény? Sokkal jobb lenne úgy, nem kell félni, hogy... elesel mondjuk valamiben - néztem ki a kijárt útrész széléhez, ahol a gallyak meg vastag ágak hevetek. Biztos jó nagyot lehet ezekben esni, ha kikerülnek eléd. - Holnap például 19 éves, jövőre meg ha végzek bájitalkészítő. Most is csinálgatok párat a lovardában paciknak vagy lényeknek, ha tudok segíteni a bajukon - meséltem el végül, igazából nem kérdezte, de tudom, érzem abból, ahogy néznek, mikor nem hiszik el rólam, hogy vajon milyen évfolyamon lehetek, vagy mennyire is nagy. - Neked mi a munkád?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Nem, őket tökre direkt zárták be, mert nem tudtak viselkedni - nevettem fel kicsit, mert Ward pl tökre nem azért lett bezárva, mert zsebre vágott egy kindertojást vagy zsebórát. Nem is tudom, hogy a börtön intézményével képben van-e a kislány. Ha igen, mennyire, ha nem, akkor miért nem.
- Nem nagyon szoktam színezni, csak a fiam - ingattam meg a fejemet, mert ugyan Lio szeret nagyon színezni, én nem vagyok egy nagy rajongója. Mármint, kicsit elfoglalt vagyok, nem  indig van rá időm, hogy leüljek és ilyenekkel foglalkozzunk, akkor inkább társasozunk, vagy nézünk valami fasza mesét.
- Néha kicsit jobb, ha több a fény, máskor meg kell a full sötétség - jegyeztem meg, mert így volt, nem mindig kell, de akkor nagyon, főleg, amikor az én munkámról beszélünk. Ott néha kritikán aluli, mennyi nyugi meg kuss kell ahhoz, hogy bármi összejöjjön. - Most lesz a szülinapod?
Még a szemöldököm is felkúszott, az ilyenek mindig nagyon is furcsán érintettek, szerintem csak nagyon kicsi volt erre az esély.
A kérdésre kissé megilletődtem, de aztán csak elmosolyodtam halványan, mert mit mondtam volna? Az igazat? Nem hinném.
- Házakat adok el több országban. Elég sokat utazok miatta - vágtam zsebre a kezeimet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Úgy érted - hajoltam közelebb még halkabbra véve - börtönbe?
Nem voltam teljesen abban a tempóban mint ő azt hiszem, én tényleg azt hittem ilyen udvaros balesetekről beszélünk, de akkor mégsem. Első alkalommal Eugén is megmondta nekem, hogy oda kerülnék ha nem lenne ennyire... rendes? Vagy hasonló, nem emlékszem a szavaira, de nem volt boldog, hogy megpróbáltam megnézni az óráját. Nem akartam elvenni örökre, soha, semmit nem úgy tervezek. Szándékosan biztos nem. Mindig visszaadom ha valami nálam felejti magát.
- Ő biztos nagyon ismeri már akkor őket. Ő is ide jár? - kérdeztem előbb mögém mutatva, utána meg elém. Nem tudom melyik iskolára kéne, de egyikre biztos, ha olyan pici is, már itt van, ha meg kicsit nagyobb, akkor ott. Nem vagyok jó tippelésben.
- Ühhüm - válaszoltam nem túl nagy meggyőződéssel. Nem igazán van hely vagy idő, mikor a nagy sötétséget kívánnám. Nem nagy dicsőség, de van egy megbűvölt, üvegbe zárt gyertyám is, ami olyan éjjeli lámpa. Én aludni sem szeretek úgy, hogy nagyon az van. Nem túl megnyugtató, pedig sosem történt még rossz velem olyankor. - Igen - bólintottam is, mert hát az előbb mondtam a holnapot, bár lehet nem hitte el. Mondjuk miért hazudnék? Szokott bárki a születésnapokról?
- Hű, akkor biztos jó sokat kell utaznod messze is. Szereted, vagy a családod is szeret utazni? - kérdeztem csak úgy, nem is tudom miért. Nem akartam becsukni a szám, olyan kellemetlen lett volna sétálni a csendben így, hogy nem is egyedül tartottam a nagykapu felé. - Köszönöm szépen, Ilya - néztem rá egy pillanatra aztán csak vissza a lábam elé. Segített kijönni és el is kísért, és még kedves is volt velem. Ez nem könnyű, ahogy eddig láttam az emberektől.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Senki sem mondhatja, hogy nem fényesítem a cseszett karmámat, hiszen az elmúlt négy órában mást sem csináltam, csak gyerekeknek énekeltem, mintha fizetnének érte. Igazából nem. Senki sem fizet ezért, de reggel olyan szinten összevesztem valami nyolcadéves ki ha én nem lánnyal, hogy állítólag megkarmoltam a nyakát. Pedig tudom, hogy nem. Elismerem, hogy utána szívem szerint megismertettem volna a karmaimmal, de visszarántottak, még mielőtt balhé lett volna. Ahj, hát így hogy hiszi majd el Kazi, hogy tényleg nem szoktam verekedni? Csessze meg a világ!
A négy lement óra után most szépen meg kell várnom, amíg Emily végez, és nem ülhettem bent az óráján, mert valami tanfelügyelet vagy ki a halál ül bent, és nézi, hogy képes-e órát tartani. Hát öcsém, valamire csak megadták neki azt a diplomát. Szóval nyilván van benne annyi, hogy egy füzetből fel tud olvasni pár sort. Tudoooom, a tanítás nem ennyi. De most piszkosul nem izgat.
A tornaterem közepén fekszem a hajam szétterülve közülöttem, kezemben toll és füzet, ha már egyszer nem tudok mihez kezdeni, akkor legalább próbáljak valami dalszerűt írni. Persze mindaz, amit leírok, nem tetszik, áthúzogatom, újrakezdem, majd a végén mérgemben elhajítom a füzetet, mintha ő tehetne arról, hogy minden szar. Nyűgös vagyok, éhes, és nem vígasztal a tudat, hogy csak fél óra múlva kapok enni. Én MOSTAKAROK!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Már majdnem, hogy jól érzem magam, erre valaki nem idejön csattogni? Édes Istenem már komolyan mondom, hogy az ember farkaslányának már egy perc nyugta se lehet. A nyakamat behajlítva emelem meg kicsit a fejem, hogy megnézzem ki az, aki a hátam mögött nem bír a vérével, és amikor meglátom, undorodva elhúzom a számat. Na csodálatos, ez a picsa is most talált ide.
- Vóóóóó, micsoda durva információk, beszarás, hogy neked micsoda információkészleted van. Ez egy IS-KO-LA! Hát baszki, ez … ez aztán nagyon fontos új ismeretanyag. Mit is mondhatnék erre? Leszarom? Arra van az ajtó, ha nem tetszik a pofám. Megengedték, hogy itt legyek.
Jó, nem itt, hanem bárhol, ahol csendes nyugalomban meg tudom várni Emily-t, az aktuális dadáim egyikét. De hát az ilyen részletek erre a libára meg pont nem tartoznak, szerintem a kölyköknek sem lesz semmi bajuk, ha bejönnek és körülöttem kell rohangálniuk, még játszom is velük. Csípem a kisembereket.
- Amúgy eléggé stoplis vagy, pedig azt mondták, hogy rendezik a tanári béreket. Nos, remélem nem indulsz a suli legdögösebb tancija címért. Megalázó vereség lenne.
Azt hiszem, bármennyire is ígértem Kazi mesternek, hogy nincs verekedés, éppen most provokálok egyet. Hoppá? Vagy legalábbis valami olyasmi. Na mindegy, nem kell megtudnia, és ha meg is tudja, szerintem az ilyen idegesítő libákra nem vonatkozik ez a történet. Csak jót teszek az univerzumnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Óóó, hát olvastam, hogy a divatipar válságban van, és már kábé bárki jó nekik, de reméltem, hogy ez nem igaz.
Még az ajkaimat is lebiggyesztem egy kicsit, mert hát szomorú ez. Szegény, szegény modellek. Anno ugye ők egy külön kategória voltak, rengeteg tanulással és áldozatvállalással. Most meg... tényleg mindenkit berángatnak az utcáról. Igazán szomorú, ahogy a világ süllyed.
- Én lehet, hogy nem leszek, de téged egy életre eltiltanak mindentől, aztán a Calvin helyett lehetsz a börtön arca. Azt hiszem, ők megválogathatják, hogy kik lesznek a ribancai, de azt nem válogathatják meg, hogy ki keféli meg őket a börtönőrök közül. Ez amolyan ötven százalék siker.
A börtönben már az is valami, nem? Az elején biztos kiemelkedő jelenség lesz, de ahogy mindenkinek megvolt egyszer, nem hiszem, hogy sokáig képes lesz megőrizni a koronáját. Én a Calvin arca vagyok, hát oda ne rohanjak, én meg holnap átváltozok bazd meg, és megeszlek. Bár nem, a franc akar gyomorrontást egy frigid picsától.
- És ha nem pattanok?
Hú, ha ilyen az, amikor valakit szépen kér, akkor már értem, hogy miért olyan lelkinyomorultak azok a kölykök odakint. Még jó, hogy nekem sosem voltak tanáraim, most meg olyan cukorpofákkal vagyok körülvéve, mint Mikhail Kazanov, alias Kazi mester. Az ilyen eseteket nagyon tudom értékelni. Szóval azt hiszem, ha gyerek lennék most, akkor felnőttként ő lenne az első, akit rohadtul beperelnék.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Annyira tipikus ez a válasz. Annyira szánalmasan egyszerű, hogy még veszekedni sincs kedvem vele. Annyira. Szomorú. A matracot könnyűszerrel rúgom arrébb, ahogy a felkelés sem okoz komolyabb problémát. Nem gondolja komolyan, hogy ennyire kezdő vagyok. Istenem, miért büntetsz?
- Végignézve kettőnkön én vagyok az igényesebb kurva. A te leharcolt fejed elég sok mindent elárul.
Nekem meg a pofám nagy csak, mert életem szexuális partnereit még mindig egy kezemen meg tudom számolni, de ezt nem kell tudnia senkinek. A szüleim elkönyveltek orgiázó ribancnak, szóval igazából mindegy is, hogy mit mondanék, úgyse hinne nekem senki. A lelkem tiszta, Isten látja, más meg valljuk be, nem nagyon izgat. Főleg az ilyen emberek miatt nem fogok álmatlanul forgolódni éjjel. Sőt. Elvigyorodva a gondolatra, széles mosollyal, és művészien drámai csípőlengetéssel sétálok hozzá közelebb, lassan, hogy kiélvezhesse a látványt. Nézz csak Myra, nézz. Amikor egész közel érek hozzá, odahajolok, és lassan, ujjaim külső élével végigsimítok az arcán.
- Széttéphetnélek, de nem érsz ennyit.
Ellépve tőle, elégedetten folytatom az utam, hát dolgozni szeretne. Mondom én, hogy kiégett, biztos nem a jó emberre feküdt le azért, hogy előrébb jusson a ranglétrán, pedig a ribancok alapszabályzata, hogy nincs kilengés, sem visszalépés, mindig van egy szint, ami alá nem mész, különben kiesel a játékból. Lehetett volna luxifeli is, de hát ilyen az élet: kegyetlen.
- Cupp, cupp ribike!
Kiálltok még vissza, jobb kezem középső ujját a magasba lendítve, mielőtt lelépek a színről, ezzel is növelve a kiakasztott emberek számát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Tánya

A nagyságnak bizony ára van, ezt ismételten tapasztalhattam a saját bőrömön. Le kellett mondanom arról, hogy a kapcsolatom Tányával magasabb szintre lépjen, a családi tanács a meggyőzőnek gondolt érveim ellenére is nemet mondott. Reménykedtem, hogy nem így lesz, de egyre inkább valószínűnek tűnt, hogy kénytelen leszek érdekházasságot kötni valaki mással, akit úgy jelölnek ki a számomra, ha valaha akarok törvényes utódokat nemzeni. Gyengeséget viszont nem mutathattam még ebben a nehéz helyzetben sem, úgyhogy összeszedtem minden erőmet, hogy Tányával is közöljem a hírt. Az előkészítőben kerestem fel, tudtam, hogy ilyenkor ő szokott utoljára végezni, úgyhogy várhatóan egyedül lesz. Úgy éreztem, egy semleges helyszínen könnyebben meg tudom tenni a bejelentést, hogy ennyi. Kopogás után benyitottam.
- Nemet mondtak. Vége. - csupán ennyit mondtam, és lesütöttem a szemeimet. Én, Várffy-Zoller Róbert Nagyúr magatehetetlenül álltam a ajtóban. Az egyszerű halandók nap mint nap átélik ezt, de nekem szokatlan volt az érzés. Düh és szomorúság kavargott bennem. Persze a se veled, se nélküled kapcsolatot folytathattuk volna, de mindketten többre vágytunk. Mindent vagy semmit. Köztes út számunkra azt hiszem már nem létezett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Az utolsó kis gyerkőc is hazament, én pedig mosolyogva integettem neki búcsút. Egy újabb nap zárása. Mielőtt azonban hazamehettem volna, még volt egy-két papírügy, melyet meg kellett csinálnom. Visszacaplattam a kihalt folyosókon a tanáriba, és az asztalomnál helyet foglalva igyekeztem koncentrálni. Bevallom nehéz volt, ahogy az egész délután is végigcsinálni. Reggel Robi azt mondta elmegy meglátogatni a családját. Azt mondta ez nagy dolog, és sok mindent dönt el. Nem teljesen értettem eleinte, de ahogy napközben újra és újra lepörgettem szavait, egyre baljósabbá váltak azok.
Felsóhajtottam, és hátradőltem a székemben. Semmi értelme. Nem megy. A koncentrációm akkor odalett, mikor rájöttem hogy működnek a híres varázslócsaládok. Hogy vagyunk mi ennyire szerencsétlenek, Ardaiak. Először Kolos játszotta el Myrával, most pedig én estem bele a csapdába. A férfibe. Akibe nem kellett volna.
Kopogás hallatszott, én pedig rögtön felkaptam rá a fejem. Robi volt. Azonnal görcsbe állt a gyomrom, és nagyra nyíltak szemeim.
Nem.
Összekulcsoltam ujjaimat, és beledöntöttem a fejem. Nem. - És öhm.. - néztem fel a férfire, igyekezve erős maradni. - Akkor mi most... Szóval hogy te...- Beharaptam alsó ajkam. Képtelen voltam kimondani a szót. Ott volt a nyelvem hegyén, egész nap hallottam a fejemben, de most valahogy mégsem akart nekem engedelmeskedni.
- Várffy-Zoller Róbert, nem teheted ezt velem - ingattam a fejem, és csak nem bírtam ki, egy könnycsepp száguldott végig az arcomon. Két év. Ennyi idő telt el azóta a tánc óta. Az ártalmatlan estének indult, és most mégis megtöri a szívem. Újra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Tánya

Tényleg komolyan gondoltam, hogy köztünk több is lehet. De azzal, hogy nem kaptam a meg a családom áldását a terveinkhez, átértékelődött bennem minden. Képtelen voltam ellenkezni, és megtagadni a gyökereimet. Ezért inkább elkezdtem elnyomni a valódi érzéseimet, és Tányát is úgy próbáltam meg felfogni mint egy nőt a sok közül, akikkel már dolgom volt. De bármennyire is elhatároztam, hogy jéghideg és kemény leszek, a kicsorduló könnye engem is megtört egy pillanatra. Úgy éreztem, hogy az elmúlt két év minden öröme és bánata benne volt abban a könnyben. Lehajtottam a fejemet, és némán bámultam a padlót. Az időérzékemet teljesen elvesztettem, fogalmam sem volt, hogy meddig lehettünk így szótlanul.
- Muszáj megtennem. - törtem meg végül a csendet, kezeim ökölbe szorultak. Ránéztem újra Tányára. Látnom kellett, hogy képes elfogadni ő is, hogy vége. Össze fogja tudni szedni magát, Kirill után is sikerült neki. Persze Kirill a nyomomba se érhet, de akkor is. Kazanov karjaiban majd vigasztalódhat, a Navine házvezetője állítólag szívesen bepróbálkozna nála, de eddig visszatartotta a személyem. Most már szabad lesz az út. A gondolat, hogy más férfi fogja ezentúl ölelni, csókolni, még mindig fájt, még mindig féltékennyé tudott tenni. Más nőnél még sohasem éreztem ilyet, ezért is volt Tánya különleges a számomra. De csak volt. Legalábbis ezt próbáltam szüntelenül beleverni magamba.
- A cuccaimat nyugodtan dobd ki, égesd el, vagy amit akarsz. - az lenne a legjobb, ha teljesen ki tudná törölni az emlékeiből, hogy mi valaha együtt voltunk, és csak rám maradna a felejtés fájdalma. Talán varázslattal tudnék tenni ennek érdekében...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Utáltam a könnyeim. Mindig előbújtak, amikor nem kellett volna nekik. Gyengének mutattak, mikor nem akartam. Egy gyors mozdulattal letöröltem, és közben felálltam a székből. Egy pillanatig vártam, hogy választ kapjak, de láttam, hogy nem fogok. Szemem égett a fel-feltörő cseppektől. Inkább elfordultam, hogy ne is lássa őket. Képtelen voltam visszafojtani őket. Vége. Csak így. Egyik napról a másikra.
- Semmit se muszáj, amit nem akarsz... - szóltam vissza erőtlen hangon. Az ő választása. Lehet, hogy nem származok olyan előkelő családból, mint ő, de nekem sem támogatták a tanári pályámat. Éveken keresztül marakodtunk anyával, és ha nem éltünk volna egy tető alatt, talán még ma sem beszélnénk. Mégis megtettem. Mert nem hagytam, hogy megállítsanak mások.
- Mond... Szeretsz? - kérdeztem gyengéden, és felé fordultam. Könnyeim már rég elszabadultak, szemeim már vörösen égtek tőlük, de már nem zavart. Közelebb sétáltam, és belenéztem íriszeibe. Nem hiába mondják, hogy a szem a lélek tükre. Szavak nélkül is megértettem. - Akkor harcolj értem - adtam ki a "parancsot", pedig tudtam, hogy nem fog. Nem tudott és nem is akart. - Harcolj! - löktem meg a mellkasát. - Harcolj, harcolj - tettem meg újra és újra, mintha ezzel bármit is elérnék. Az agyamban valami megtört, a szívem nem akarta elfogadni. Meghasadtam, zokogni kezdtem. Nekidőltem a mellkasának. Azt akartam, hogy bevallja csak egy rossz vicc volt. Hogy addig simogassa a hátam, míg megnyugszom és a fülembe suttogja, hogy nem lesz semmi baj.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Az előkészítősök minden évben Nagypénteken együtt festik a tojásokat az előkészítő dolgozóival és azokkal, akik szintén kedvet kapnak hozzá, hogy játsszanak a gyerekkel, vagy a gyerekkorukat újraélve leüljenek velük színezni. Ebben az évben is nyitott mindenki számára az előkészítő udvara, ahová a jó időre való tekintettel kiköltöztették az asztalokat. A festékek és tojások épp úgy kifogyhatatlanok, mint a színesceruzák és a színezők. Van itt más is, lehet például akadálypályán átmenni görkorcsolyával, óriáskirakót játszani, aszfaltot rajzolni, de a nagyobbakat akár varázslósakkra is ki lehet hívni.
Nagyon jó alkalom ez a rokonoknak arra, hogy együtt játsszanak a gyerekekkel ott, ahol adott minden a szórakozáshoz.

Vár mindenkit szeretettel a sok kicsi és az előkészítő!

//Szálazni nem kell a kezdőposzthoz, csak a játszótársatokhoz.//

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Karola jobb kezét finoman, de határozottan tartva, sétálok vele kényelmes tempóban a tojásfestés felé. Családi programra invitál az előkészítő mindenkit, és nekünk ez lesz az első ilyen hivatalos megjelenésünk együtt, azóta, hogy összeköltöztünk. De nem tudom, hogy most éppen hogyan állunk egymáshoz, mert valahogy nem mondtunk semmit másnap reggel. Ott tartunk, hogy elmondtam, hogy beteg vagyok, ő lelépett inni, hazaállított csatak részegen, megkérdezte, hogy mennyi ideje van előbb meghalni, mint nekem, felmászott egy létrára, meglátta a melleimet, leszidott, hogy igazi nő vagyok, majd megkérte a kezem, és elaludt. Valószínűleg pedig minden lényegtelenre emlékszik, csak a lényegre nem, és most egy el nem jegyzett nem menyasszony vagyok, aki ha baj van, a melleit mutogatja. Kínos.
Mindezek után az ember meglepődik, ha azt mondják neki, hogy családi programra menjenek el, ráadásul oda, ahol ő dolgozik. Ez akkor most nagy dolog, de nem tudom, hogy mi ezek után rendben vagyunk-e. Mindenesetre mindent megtettem annak érdekében, hogy úgy öltözzek, mint a felnőttek, olyanba, ami félig elegáns, de mégis könnyű benne mozogni, ha a gyerek után kell futni. Barninak biztos egy csomó dolga lesz most, mert akaratlan is megállítják anyukák, apukák, akik bár nem akarnak zavarni, de most beszélnék meg a gyerek dolgait.
- Mi lenne, ha festenénk tojásokat a locsolóknak?
Pillantok fel rá érdeklődve. Kicsit azt hiszem csendesebb lettem azóta az este óta, mert túl sok kérdésem lenne hozzá, és nem akarnám megijeszteni. Leginkább, nyilván, az érdekel, hogy valóban elvenne-e feleségül, de pont nem ez a kardinális az összes közül, mert a melleimet sem tudom, hogy emlékszik-e, hogy látta, és úristen, ő az első ember, szóval tele vagyok
aggályokkal.
- Vagy inkább szeretnél valami mást csinálni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Tánya

Nem válaszoltam a kérdésére, hogy szeretem-e. Láttam, hogy mozog a szája, de nem fogtam fel, amit mond, teljesen arra koncentráltam, hogy az érzéseim ne törjenek meg. Hagytam, hogy Tánya a mellkasomhoz dőlve zokogjon, de amúgy nem értem hozzá, csak befeszülten álltam, egyáltalán nem vigasztaltam. Pedig ha tudná, mennyire szeretném, hacsak egy rémálom lenne ez az egész! Most azonban azt kellett látnia és gondolnia, hogy nem érdekel, teljesen hidegen hagy, bármit is tesz, számomra ő már nem jelent semmit. Hirtelen ellöktem magamtól.
- El fogom venni az emlékeidet! Ne is tudd, hogy mi valaha együtt voltunk!  - jelentettem ki határozottan, bár valójában már én is alig bírtam megállni, hogy ne törjenek elő belőlem a könnyek. Pálcámat a nőre szegeztem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Barnus és Karola

Megütközve nézek Barnabásra a locsolók miatt, amolyan, még szép, hogy jönnek nézéssel. Mi az, hogy feltételezi, hogy nem? Hát mindjárt asszonyosan csípőre teszem a kezem.
- Igen. Attól még, hogy egy házban lakunk, például, te is meglocsolhatsz minket. Hogy el ne hervadjunk.
De azért remélem, hogy mások is lesznek, mert vettem egy csomó tojásfestéket is, olyat, amitől igazán mély és erős színe lesz a tojásoknak. Holnap még díszíteni is tervezek egy párat, asztaldíszt készíteni.
- Különben is, ez egy termékenységi rítus. Azért szokás pirosra festeni a tojást, hogy a lány a locsolónak jelezze, termékeny. Meg, hát ki ne szeretné egy vödör vízzel lelocsolni a másikat?
Remélem, azért egy kicsit zavarba hozom, de hát én napok óta zavarban vagyok, mert nem tudom, hogy mennyire gondolta komolyan azt a kérdésszerűséget, amit akkor este mondott, mielőtt elaludt. Szólt nekem, szóval nekem címezte a kérdést, de vagyok tényleg feltenné józanon is? Ahj, Barni, hát ez mire volt jó, mondd?
- Ha ma lefektettük Karolát, kipróbálhatok valamit? Olvastam egy jó módszerről, hogy rendesen tudj aludni.
Igazából valahogy ezt az opciót kerültem eddig, de a rejtett próbálkozásaimnak ellenállt a szervezete, és tudom, hogy fáradt, látom rajta, ahogy a szemei alatt egyre sötétebbek a karikák. Most még gyorsan reagál a szülőkre, de el fog fáradni estére. Hagyom, hogy tereljen, és leülve melléjük egész közel húzódom, a közeledők miatt végigsimítok a hátán, majd a tarkójára csúsztatom a kezem, és ott is kicsit megsimogatom, megtorpannak.
- Ez jó lesz.
Húzok elő egy kedves arcú nyuszit, és közelebb húzom a színesceruzákat. Karola neki is esik a nyuszinak, én meg a körülötte lévő virágoknak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Imádja a húsvétot. Jó, persze annak is csak a nyuszis, csokis, és számára szórkoztató részét. Mert hát melyik lány szereti, ha kora reggel csurom vizesen kell ébrednie, mert a család hímjei úgy gondolják, el ne hervadjon már ezen a szép tavaszi reggelen, és egy nagy vödör jéghideg vízzel nyakon öntik. Kiara egyáltalán nem, de minden egyes évben meg kell küzdenie ezzel, és kibírnia. De  húsvét előtti készülődéseket nagyon szereti. Főleg ha van valami közö családi program is. Ez esetben pedig a legkisebb Vladdal van közös programja. Mert az előkészítőben, ahova Krisztián is jár, valamiféle húsvéti tojásfestős móka van, a is Vlad pedig a világ minden kicséért sem hagyná ki. De egyedül nem akart elmeni, így maával rángatta az egyetlen elérhető rokont, aki nem más, mint Kiara.
Nem is tudott vola nemet mondani, hisz tulajdonképpen még ő is gyerek, és szereti az ilyen dolgokat. Az egyik asztalnál foglal helyet, ölében a kisöccsével, aki nagy beleéléssel festegeti azt a tojást, amire előzőleg Kira felrajzolta a mintát. Vagyis egy kis nyuszit.
- Krisztián... Mit kell ilyenkor mondani...? - kérdez is rá rögtön a kicsinél, amint megkapja a melléjük ülő nőtől a fehér festékbe mártott ecsetet. Mert a köszönöm szépen az természetesen elmaradt. Legalábbis míg Kira rá nem szól. Az után természetesen rögtön meg is köszöni egy széles vigyor kíséretében, és festeget is tovább. Kiara pedig csak összeborzolja a haját, a mellettük ülőre pedig egy széles mosolyt villant csak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Megállhatatlanul potyogtak szememből a könnyek, mintha soha nem lenne vége. Talán nincs is. Arra lettem kárhoztatva, hogy folyton elhagyjanak, és sírjak. A gyerekkorom is folyton abból állt, hogy barátok és ismerősök nélkül vándoroltunk. Meg se tanultam igazán, mikor kezdhetek el kötődni az emberekhez. Mégis, éreztem, hogy Robival ez más volt.
Ellökött, én meg erőtlenül hulltam hátra keze nyomán. Az eleséstől egyedül egy asztal állított meg. Az asztal megrázkódott, és lehullott róla egy pár papír, melyek egy halom tetején csücsültek eddig. Fájt. Nem fizikailag, hanem lelkileg. Már nem csak szavakkal taszított el. Ahogy öleltem se reagált a teste az enyémre, ahogy eddig. Mintha egy másik ember állt volna előttem.
- Nem fogod megtenni - jelentettem ki. - Azok az emlékek az enyémek, és nem foszthatsz meg tőlük - még mindig hulltak azok az istenverte könnyek, de már arcomon az elköteleződés vonalai húzódtak. Hátam mögül előhúztam pálcámat, s habár remegő kézzel ugyan, de magam elé tettem. Ha igazán ismer, tudja, hogy nem fogom hagyni. Ha igazán szeret, elmegy anélkül, hogy akár csak megpróbálná.
Nem tudnám bántani. De megakadályozni igen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Tetőcserép - fűzöm a következő gyöngyöt a szóláncra egy hullámos vigyorvonal felfestése közben. Orromon már ott is díszeleg egy pöttynyi sárga, kézfejemre pedig a mellettem pingáló Kornél (Kornél? Kornél.) már nem volt rest felvázolni egy imresszionista dinoszauruszt. Egyesek talán alaktalan zöld pacának nézhetnék ezt az igen aranyos triceratopszt, de tekintve, hogy az én kézügyességem is hasonló szinten mozog, mint az ötévesé... Nos igen, ennek is vannak előnyei, legalább nem szomorítok el egyetlen csemetét sem. Oké. Lehet, hogy egy icipici legilimencia is a segítségemre volt, mikor éppen óriási csillogó szemekkel kérdezte, felismerem-e mit festett.
- Szerinted zöld, vagy kék nyelve legyen a macskának? - kérdem Márkot, hogy segítsen eme borzalmasan nehéz döntésben. - Egyrészről logikus lenne a zöld, mert az előző tojáson spenótos ubisalit evett, de nem nézne ki egészségtelenül? - biccentem oldalra fejem, miközben végigpillantok a többi, már félkészen előttem heverő tojáson. Próbált már bárki így képregényt rajzolni? Eskü viccesebb, mint simán papírra! Hümmögve dörzsölöm meg a nózimat, elmaszatolva a sárgában némi fehéret is, azonban hiába érzem magamon a festéket, nem érzek kényszert rá, hogy lemossam, jól van az ott. Sőt, egészen vicces, olyan bohókás, színes tavaszias, kifestem magam is a tojások mellett. Úú, megcsináljam vagy ne csináljam, megcsináljam, vagy ne csináljam...? Megcsinálom. Vasárnap befestem magam, és elbújok valahol a körletben míg meg nem találnak. Illetve eh, ahhoz korán kéne kelni, elfestem meg bújtatom magam szombat este, aztán maximum rámtalálnak idejekorán. Zseni vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Én csak érdekességeket osztok meg veled.
Alig kellemetlen, hogy mindenki minket néz, de tényleg. Érzem, ahogy elpirulok, hápogok, mint egy kacsa, vagy inkább, mint egy hal, mert hang az nem jön ki a torkomon. Inkább lehajtom a fejem.
- Utánaolvastam a locsolásnak, ennyi.
Merthogy nem sok mindent tapasztaltam életem első tizenhét évében a világból, és amióta itt vagyok, mindent elolvasok, amiről szó esik, és megtanulom. Tudom mi a pásztorjáték, hogyan zajlik egy keresztelő, miért piros a tojás locsoláskor, és szeretem megosztani a tudásomat, és ez talán máskor jó is lenne, de most egyfolytában feszült, mintha zavarnám.
- Úgysem viselnéd jól őket.
Vonom meg kicsit a vállaimat, nem mintha bármit jól viselne tőlem mostanság, és nem tudom, hogy ez azért van-e, mert emlékszik vagy mert nem.
- Csak olvastam, hogy vannak olyan nyugtató masszázsolajok, amik alkalmazásával könnyebben elalszol, gondoltam rá, hogy kipróbálhatnánk. Ennek is utánaolvastam, vannak speciális mozdulatok, amik segítenek ellazulni.
Nem nézek rá, mintha nagyon lefoglalna a virág tökéletes kékké színezése. Igen, nagyon lefoglal, hogy tökéletes legyen.
- Miért haragszol rám? Nem baj, ha nem gondoltad komolyan azt a kérdést, tudom, hogy sokat ittál, és nem voltál beszámítható, én örültem neki, de csináljunk úgy, mintha ki se lett volna mondva, rendben?
Felpillantok rá, hogy lássam az arcát, mit szól az ötlethez. Vicces, hogy ez a kérdéskör nem először merült fel már közöttünk, de mindig olyan nagyon furcsa körülmények között.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

- Csak próbáltam rájönni, hogy komolyan gondoltad-e.
Nem akarok hangosan beszélni, mert a közeli asztalnál mások is ülnek, és látom, ahogy az anyuka ide-idepillant. Talán azért, hogy hallja a veszekedést, talán azért, hogy továbbadhassa, hogy igaz, amit Bözsi néni terjeszt, Barni és én egy pár vagyunk. Nyilván a bizonyítékot várja erre. A hangomat próbálom annyira lehalkítani, hogy tényleg csak ő hallja.
- Hogy hozzád megyek-e.
Ahogy így kimondom, érzem, ahogy egy kicsit lebiggyen a szám, mert igazából én voltam a hülye, elvégre, hogyan is akarna elvenni feleségül, amikor azt mondta, nem bízik bennem, és azt józanul mondta, a szemembe, nem részegen, az ágyról lelógva, közvetlenül azelőtt, hogy bealudt.
- Felejtsük el, kérlek.
Kettő-kettő. Ha őszinték akarunk lenni, csak furcsa volt elképzelni a dolgot, mert kicsit nagyon beleéltem magam, de nem is tudom, hogy miért, tényleg fel kéne nőnöm, és nem ennyire önzőnek lenni. De Barnival kapcsolatban minden önzővé tesz. Féltékeny vagyok, ha egy anyuka megsimítja a karját, vagy csak rá nevet, mert ne nevessen rá, nevessen a férjére, és kész. Tudom, nem illik ilyennek lenni, de életemben először vágyom arra, hogy valakivel örökre együtt maradjak. Élni szeretnék, és boldoggá tenni őt.
- Szóval, a masszázsnak az a lényege, hogy ne akarj ébren maradni, ne küzdj az elalvással, mert igazából észre se kell venned, hogy mikor hagyom abba, és akkor végzek jó munkát, ha átalszod az éjszakát. Szerencsére még nem vagy olyan öreg, hogy prosztata problémáid legyenek, mert egy bizonyos kor felett már nem javasolják.
Csak mondd, hogy ezzel a kijelentéssel most inkább oldom a feszültséget, és nem fogja magát, és hagy itt, mert akkor esküszöm, feláldozom magam én egy vámpírnak vagy vérfarkasnak, vagy bárkinek, aki áldozatot kíván szedni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar