Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Félig francia vagyok! - Hasonlóan gálánsan fakad ki, mint Zsanna, bár nála ez nem elterelő hadművelet. Kajak nem érti, hogy lassan nyolcadik éve rohad itt és hogy a picsba nem esett még le az embereknek, hogy a Saint-Venant családnév eléggé... gyanús, hogy lehet, francia? Vagy belga, még azt is elfogadná, hát az anyja belga.
De a sámli és a funkciója hamar elfeledteti vele a származását érintő kérdés feletti idegállapotát.
- Te nő... - És ez az a pont, ahol Lafayette David Saint-Venant a kezébe temeti az arcát, hogy ezt ő nem, ezt képtelen, ez már sok(k). - Tudod, az az egyetlen szerencséd, hogy a jó napjaidon normális vagy, másként elgondolkodnék, hogy Sadie tesója vagy-e. - Újabban ez a legnagyobb sértései egyike.
- Nem haragszom, de legközelebb ne üss, hanem beszélj. Ígérd meg! - Addig egy tapodtat se hajlandó se előre-, se hátramozdulni. Természetesen kivárja, hogy Zsanna kimondja az ígéretet, csak azután engedi szétterülni az érdeklődést az arcán.
- Na ki vele, mit tudsz? - Egy jó pletykára mindig vevő!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Ezen a ponton már akár árva is lehetnék. Több hónapja már, hogy anyám utolsó levelére dacból nem feleltem, és azóta lényegében semmit se tudok róluk. A családomról.
Azt hittem, hogy aggódni fognak, hogy majd keresnek, esetleg lebasznak, amiért nem jelentkezem. De semmi. Csak az egynapi késéssel érkező Reggeli Prófétából derül ki ez-az otthonról, de semmi olyan, ami képbe hozna. Azt hiszem, meghalt valami távoli unokatestvérem, de abban se vagyok biztos.
Egyes napokon még valahogy, úgy-ahogy el is fogadom a valóságot, hogy most már ez az otthonom. Illetve az iskolám, és a hely, ahova a szünetben úgymond hazatérhetek, nagybátyám háza. Ahonnan valószínűleg ki fog penderíteni, amint lehet. Sőt, van egy olyan visszatérő képzelgésem, hogy már legközelebb úgy fogad, hogy sehogy sem.
Ezért is próbálok minél több pénzt a szar melóból kisajtolni, és a vizsgákon minél jobb érdemjegyet szerezni. Persze dacból is, hogy megmutassam, mennyit érek, de elsősorban azért, mert úgy sejtem, az égvilágon senkire se számíthatok önmagamon kívül. És ezt senki, senki nem tudhatja meg.
Épp visszafelé tartok a kastélyba, mikor megakad a tekintetem Warrenen. Elég nehéz nem magam elé képzelni másként, mint ahogy most látom, emiatt egy pillanatra elidőzik rajta a tekintetem, és körülötte gondolataim, ami elég időt hagy neki, hogy észrevegyen.
Pedig jobb lenne feltűnésmentesen elslisszolni mellette. Akkor nem kéne beszólnom neki a fülén lógó bizgere miatt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Valóban furcsa helyzet a miénk, amibe jó ideig nem is gondoltam bele, pedig láttam őt, haladni a folyosókon, termek előtt várakozni, de, ahogy megbeszéltük, ment mindenki a maga útján. Most azonban néz, és ezt nem tudom és nem is akarom ignorálni. Hátrébb tolom a fülemen a zajszűrés királynőjét, és a fejemmel biccentek is felé. - Prefektus kisasszony, ahogy láthatja, nem szabálytalankodom. - hiszen még a padon is képes vagyok rendesen ülni, sőt, még magamhoz képest ki is húzom magam, nem görnyedek. Ez azért már valami, legalábbis anyám büszke lenne az elért eredményeimre. Jobbra pillantok, majd balra, nem nagyon vannak a közelünkben, de tudjuk, hogy itt akkor is tudnak mesélni a falak, ha esélytelen, hogy lássanak bármit is. - Mi a helyzet?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Elkapom a tekintetem, de persze már későn, és ha esetleg abban reménykednék, hogy ő is inkább úgy akar tenni, mint aki nem vett észre, hát csalódnom kell, mert meg is szólít.
Lelassítok, majd meg is állok, és visszafordítom tekintetem felé, kissé bosszúsan nézve végig rajta, majd körbe, hogy van-e valaki a közelben rajtunk kívül. Akadnak, de hallótávolságon kívül, amennyire meg tudom állapítani.
- Kivételesen? - kérdezem. A fejhallgató sajnos nincs betiltva, csak az én világomban, de ő nem lakója annak, így nem minősül kihágásnak. Legfeljebb baszogathatom érte, de valahogy úgy érzem, most nem a legalkalmasabb.
Kissé bizonytalanul, de végül is elindulok felé. Az iskolai egyenruha van rajtam, mert abban siettem el dolgozni, és ebből kifolyólag csak azt tudtam visszavenni, miután kiderült, hogy ma nem is vagyok beosztva. Kezdenek kicsit összefolyni a dolgok, legjobb lenne a vizsgák előtt szabadságolni magam.
Megállok Warren előtt, egy pillanatra eljátszva a gondolattal, hogy leülök, de nem kínált hellyel még, és nem is biztos, hogy kéne neki. Vagy hogy elfogadnám.
- Semmi. Tudod, vizsgák. Munka - összegzem életem azon részét, ami annak is nyilvánvaló, aki egy rohadt szót nem szólt még hozzám soha. A lelkem, a valódi gondolataim széfbe zárva nyugszanak bennem.
A srác nem a barátom. Igazából semmim se. Kedves volt hozzám, sőt, meglepően normális, és kényszerűségből együtt töltöttünk egy éjszakát, amit felnőttek módjára kihasználtunk, ha már így alakult, de ez nem jelent semmit se.
- Szarul festesz.
Pedig igazából nem, most sincs semmi gond a külsejével, de valami a kisugárzásában más, mint korábban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Stresszes időszak. - értek vele egyet, mert valóban az, nem könnyű, nem is tudom, hogy a vizsgákon hogyan fogok átmenni, lehet, hogy egy évfolyamtárs segítségével. Csak ebbe még nem szeretnék belegondolni. Talán jobb lenne gyorsan túllenni mindenen és hazamenni, csak most otthon sem jó. Olyan, mintha folyton menni akarna a lábam, és mégis, minden tettől viszketne a bőröm. Furcsán nyugtalan ez az egész. A "dicséretre" elhúzom a számat és bólintok párat. - Meghalt az apám. - közlöm a nyilvánvalót, mert tényként kezeli ezt mindenki. A temetésére állítólag többen is eljönnek majd, függetlenül attól, hogy anyám mit dönt, hol legyen. Mina szerint Amerikában a helye, a családja körében, anya meg itt tartaná. Mindenben magabiztos, kivéve ebben. Szerintem fél a föld alá tenni, mert az megmásíthatatlanná teszi a dolgot, ami amúgy is az. - Váratlan volt, és eléggé furcsa most minden. Mármint, haltak már meg rokonaim, de... ja, ő más, mint egy rokon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Mint mondtam, nem a barátom. Nem olyasvalaki, akinek a legkevésbé is érdekelnie kéne. Hogy mi van vele, hogy érzi magát, mi bántja, vagy mitől boldog. Ugyanolyan senki számomra, mint itt mindenki más.
És mégis, ahogy szavai megütköznek tudatomban, valami megtekeredik a mellkasomban, és torkom összeszorul. Warren..! Hát persze, pedig tisztában is voltam vele eddig is, csak valahogy nem volt okom összekapcsolni alapvető tényeket, annak ellenére sem, hogy konkrétan közölte is őket velem múltkor. Mesélt az apjáról, az anyjáról, a testvéreiről is, úgy megnyílt, mintha azt a benyomást keltettem volna valamivel, hogy érdekel.
És hallottam, hogy az iskolai defenzor elhunyt nemrégiben, de mivel semmi dolgom nem volt vele, lepöcköltem a vállamról a hírt, és mentem tovább. De most, hogy nem Warren defenzorról van szó, hanem Warren.. Sean apjáról, már egész máshogy ülepedig a dolog.
- Ó.
Bólintok egyet, és lassan megemelem lábam, majd lépek kettőt, fordulok egyet, és leereszkedem a padra a másik mellé. Mit lehet erre mondani? Egyáltalán kell? És épp nekem?
- Engem megvetnek a szüleim. És gyűlölöm őket ezért. De fogalmam sincs, mit éreznék, ha nem lennének többé.
A haláluk lenne az utolsó dolog, amit kívánok. Ő pedig alighanem még szerette is az apját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Nézem, ahogy felém lép, és egy pillanatra az a furcsa kép tárul elém, hogy megölel, amit nem tudom, hogy miként reagálnék le, de végül mégsem így történik, leül, és én lopva kifújom a benntartott levegőt, amíg beszél. - Miért vetnek meg? Van konkrét okuk is rá, vagy csak lánynak születtél és nem így kellett volna lennie? - nála nem lehet tudni, lehet, hogy a sziporkázó stílusa nem illeszkedik bele a családi normákba, bár, valahogy inkább, ha magam elé képzelem a Sallow családot, akkor egy zord és hideg, nagy épületben, hosszú asztalnál ülő, csendes társaságot vizionálok magam elé. - Más a tudat, hogy ott vannak, beszélhetsz velük, még ha nem is teszed, mint az, hogy már nem tehetitek. A halál valami olyan dolog, amit nehéz elképzelni, amíg nem történik meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Nem tudom, hogy kell egy gyászolóhoz fordulni, nincs benne tapasztalatom, és nem is hiszem, hogy épp nekem kellene bármiféle vigaszt nyújtanom. Esetlennek, bénának éreznék egy érintést, az meg egyenesen nevetségesnek hatna, ha megölelném. Pedig érintettük egymást, nem is akárhol, és voltunk összeölelkezve is. De az más volt, abban nem volt más, mint testiség, ebbe a gesztusba pedig sokkal több kellene, mint amit nyújtani tudnék.
Úgyhogy csak ülök mellette, magam elé bámulva, és hülye módon a saját őseimet emlegetem, mintha bármi közük lenne bármihez is. Pedig azon kívül, hogy a világra hoztak, és életben tartottak, valamint elvárásokat támasztottak felém, mást nemigen kaptam tőlük.
- Bármi, amit csináltam, kezdve azzal, hogy megszülettem, tüske volt a szemükben, legalábbis ezt éreztették velem.
Nem mintha a szüleimről akarnék beszélni, like ever. Bárkivel is. De valamit mondanom kell. Vagy mégse? Komolyan nem tudom.
Emésztem kicsit szavait, de valóban képtelen vagyok elképzelni, még akkor is, ha elképzelhetetlennek tűnik is jelenleg, hogy a szüleim valaha szóba fognak még állni velem.
- Hónapok óta nem tudok róluk semmit, akár halottak is lehetnének - mondom érzelemmentes hangon. - De igen.. közben tudom, hogy élnek valahol. Csak nem érdeklem őket, de attól még.. vannak.
Megint kissé elszorul a torkom, ahogy ránézek a srácra. Nem látom rajta, hogy a sírás kerülgetné, esetleg dührohamot készülne kapni. Csak érzem rajta, hogy valami végérvényesen és örökre megváltozott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Sosem fogom megérteni, hogy ilyen hozzáállással minek vállal valaki gyereket. Mármint bocs, tényleg, csak tudod, egy gyerek az nem dönthet arról, hogy akar-e jönni, ha összehozzák. - én nem voltam tervezett gyerek, a nővérem sem volt, és ezt nem is titkolták előlünk, de normálisan is hozzá lehet állni egy gyerekhez, a szüleim egészen rendben tették. Én legalábbis nem éreztem soha, hogy ne így lenne. - Szóval, ha mondjuk nem mennél haza a szünetre, akkor élhetnél a saját vágyaid szerint és tölthetnéd úgy az idődet, ahogy te akarod? Ez végül is, nem is hangzik olyan rosszul. - mindig próbálom a dolgok jó oldalát nézni, ami néha kicseszett undorító lehet, de így van az agyam bekötve. - Persze, az eleje nem könnyű, de van most már egy csomó támogató program, ami segít függetlenné válni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Bár abszolút semmi vicces nincs az egészben, mégis egy apró kis nevetést hallatok. Örömtelen, inkább ilyen szórakozott.
- Még jó, hogy mi nagyon ügyeltünk rá, hogy ne hozzuk össze egyet - mondom, de szinte rögtön meg is bánom. Vagy nem teljesen abszurd erről beszélgetni most?
- Bocs.
Valószínűleg sosem tudom meg, hogy engem terveztek-e, bár mindig is volt egy olyan érzésem, hogy apám fiút akart, és próbáltam is hozzá kapcsolódni ilyen módon egy darabig, fiús programokkal, fiús beszélgetésekkel. Ha már a nővéreimtől nem kapta ezt meg, legalább emiatt szeressen engem, de nem értem el vele semmit - sőt, még mintha rossz szemmel is nézett volna rám a próbálkozásom miatt.
Tetszik a pozitív szemlélete, a korai függetlenedés valóban vonzónak hangzik, amíg nem kényszerül rá valóban az ember.
- Igen, ez még jól is hangzana, ha nem kerülne pénzbe. Amiből nincs sok. -Pedig nem győzöm érzékeltetni, hogy én milyen egy gazdag, aranyvérű családból származom. Aztán mire megyek vele, ha kvázi ki vagyok tagadva? - Ilyen programokat meg nem ismerek, de.. nevess csak ki, nem hiszem, hogy elbírnám a megaláztatást, ha másokra kéne szorulnom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Még jó, hogy szerencsések voltunk. - mert az odafigyelés, az egy picit messze állt tőlem a vége felé már. Az eleje még csak-csak, de utólag belegondolva, ahogy fokozatosan nyugodtam meg, fokozatosan ütöttem ki az éberséget is. - Viszont, ha gyerek lett volna belőle, akkor megbeszéltük volna és megoldottuk volna. Anyám már volt terhes tizenévesen, szóval ő egészen jól otthon lett volna abban, hogy mit csináljunk. - valójában a szüleim példáin keresztül én egészen sok mindent elsajátítottam már, ami azért eléggé jó. De persze, én is olyan vagyok, aki ekkora dráma esetén futna az anyja szoknyája mögé.
- És azt kinek kell tudnia, hogy másokra szorulsz? Lehetsz te is látszatra egy a gazdag gyerekek közül, akinek házat vesznek, hogy ne kelljen az iskolatársaik szuszogását hallgatniuk. Komolyan, még csak mondanod sem kell semmit, az irigyek összerakják maguk ezt. - sok máguscsalád gyereke kap házat, amiért létezik és nem bukik meg év végén a tárgyaiból. Sadie varázslócsalád gyereke, simán elhiteti ezt. - A házvezető-helyettesem intézi ezeket a házakat a hivatalban, egy kérdést megér, hátha nem olyan vészes, én is megkérdezhetem neked. Mondanám, hogy anyámnak meg a nagynénémnek van közös háza Bogolyfalván, de van egy olyan érzésem, hogy az anyám vissza fog költözni ide a kicsikkel. Itt van a nővérem is, babázhat, Mina meg segítheti őt, hogy ne kattanjon meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Én csak egy szar poént sütök el, de nyilván nem jókor vagy nem a jó embernek, mert a srác komolyan veszi és mire kettőt pislogok, már lényegében befogadott a családba, és biztosított róla, hogy az anyósom segítene mindenben, hiszen tudja, mi a dörgés.
Csak meresztem a szemem néhány pillanatig, és inkább be is csukom szólásra nyíló számat. Az már biztos, hogy nagyon szerencsések vagyunk, hogy nem jött össze, aminek nem kellett.
- Nézd, nem az érdekel, hogy mások mit tudnak, vagy mit nem - sóhajtok kissé ingerültebben a folytatásra. - Vagy akár, hogy mit hisznek.
Előredőlök, és arcomba hulló hajam közt elrejtőzöm. Miért rólam beszélünk, miközben az ő apja halt meg? Talán szüksége van a figyelemelterelésre, jobb mással foglalkozni, mint önmagával? Vagy csak nem én vagyok a megfelelő személy, akinek beszélhet róla? Ebben mondjuk maximálisan biztos vagyok. De abban is, hogy velem sem érdemes foglalkoznia.
Nem megy ez nekem. Eleve leülnöm sem kellett volna, erre úgy beszél nekem a családjáról, mintha barátok lennénk. Pedig aztán csak azért nem hajtottam el még, mert kaptam tőle egy szép fülbevalót és nem akartam vérfarkas csemege lenni.
- Te hogy állsz a megkattanással? - kérdezem aztán kilesve fürtjeim közül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Egy kicsit összehúzom a szemöldökömet, mert, ha így is gondolja, akkor is kamu, mert van benne egy gát, ami miatt mégiscsak úgy cselekszik, vagy inkább nem cselekszik, ahogy. De nekem nincs jogom ezt szóvá tenni, így nem is szólalok meg, csak a vállamat vonom meg kissé. Az ő élete, neki kell tudni, hogy mi a jó.
- Nem tudom. Furcsa ez az egész még. Azt tudtam, hogy az apám előbb fog meghalni, mint az anyám, mert az anyám félvéla, meg pár évvel fiatalabb is, de most még túl korán volt. - azt nem is teszem hozzá, hogy minket, férfiakat a nők előszeretettel juttatnak sírba, pedig néha anyám lépett olyat, hogy elhiggyem, igaz ez az állítás. - Azt hittem, hogy majd anyám nagyon össze lesz törve, hogy majd erősnek kell lennem, de olyan nyugodt és békés, hogy összezavar. Nem tudom, az egész családom nagyon parán viselkedik, és nem tudom, hogy hogyan kéne jól gyászolnom. Ötletem sincs, de úgy érzem, hogy nem jól csinálom. És valójában fogalmam sincs, hogy van-e olyan, hogy jól gyászolni. Hát így vagyok a megkattanással.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Valóban előszeretettel hangoztatom, hogy mennyire teszek mások véleményére, hogy aztán látványosan felhúzzam magam rajtuk. Igazából helyzete válogatja, és az épp aktuális hangulatom képes még befolyásolni, de általánosságban valóban elmondható, hogy nem számít nekem mások mit gondolnak, amennyiben azzal nem ártanak a híremnek. Illetve a családoménak, amit görcsösen próbálok védeni, noha ők egy fűszálat nem tesznek énértem keresztbe. Szóval igen, emiatt változó, épp leszarom-e vagy nem annyira.
Az eridonos azonban nem firtatja tovább a kérdést, végre magáról, illetve arról kezd inkább beszélni, hogyan is érzi most magát. Amivel egyébként nem tudom, jobban járok-e, lévén, hogy fogalmam sincs, mit mondhatnék neki, mit tehetnék érte, mert magam sem tudom, hogy kell megküzdeni a gyásszal. Valami azonban megakad tudatom lefolyóján, és csörömpölve hánykolódik, vergődik ott, míg Warren tovább ecseteli lelki állapotát. Félvéla.
- Várj, az anyád.. az anyád félvéla? - szakad fel belőlem a döbbenettől megakadó kérdés, mikor elhallgat. Ezt biztos elfelejtette említeni legutóbb. Vagy mikor szóba került, már késő volt, én pedig már nem fogtam fel.
Felpattanok és idegesen járkálni kezdek a pad előtt.
- A rohadt életbe már, Warren! Az ilyesmiről miért nem hordotok magatoknál igazolást, vagy bánom is én! - fakadok ki, és legszívesebben sikítanék.
Negyedrészt az, vagy félig, rohadtul mindegy.. azt se tudom, milyen szinten örökölte a képességeit egy olyan lénynek, de jóformán mindegy is.
- Jó.. én.. picsába! Sajnálom, hogy meghalt az apád, oké? De ezzel most..
A kezembe temetem az arcom, és próbálok nagyokat lélegezni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Aham. - felelem teljesen nyugodtan, mert hát ez olyan természetes nekem, de mindig elfelejtem, hogy másoknak nem az. Egyszerűbb volt, amikor még itt dolgozott, akkor nem volt kérdéses a dolog senki számára. - Nem igazán gondoltam, hogy a családfám bemutatása olyan nagyon fontos lenne, nem készültelek elvenni vagy ilyesmi. - meg aztán az én szintemen már nem is nagyon van ennek jelentősége. Főleg, ha valaki megnézi a családi képeket. A szépséges, nagy kék szemű nőnemű egyedeket, az apámat, aki szintén kék szemekkel rendelkezik, meg engem a fekete szemeimmel, amit ki tudja, hogyan sikerült összehozni. - A Machay sarjak egyike. A kitagadottak közül. Um, mit tudjam én, Adele Krise az unokatesóm, ha egy mond valamit. Ő Machay Adél volt a házassága előtt. A nővérem egy Ombozival van. Kb ezek a lényeges infók. Miért? - elszédítő ez a járkálás, de azért figyelem őt. Nem nagyon tudom, hogy mi a baja, de van egy olyan érzésem, hogy hamarosan kiderül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

A nyugodtságától csak még jobban elgurul a gyógyszerem, de persze minek is húzná fel magát, nem őt verték át. Nem ő érzi úgy, hogy kihasználták.
Eddig fel sem merült bennem, hogy bármilyen bűbájt, vagy bájitalt használt volna akkor a faházban, de mivel utólag sem éreztem úgy, hogy panaszra volna okom, őszintén nem is érdekelt volna, ha így tesz. Az én problémám az egész máshonnan ered.
- Ja, igen? Egészen lánykérésig vársz azzal a icuri-picuri információval, hogy nem vagy egészen ember!? - csattanok fel olyan hangosan, hogy a távolban néhány madár ijedten felröppen a földről.
Elfordulok, és csípőre teszem kezeim, és úgy meredek a kastélyra, mintha a puszta tekintetemmel fel tudnám gyújtani.
Az sem érdekel, hogy nem látszik rajta. Hogy talán nincs is véla-mágiája. Hogy - hogy bírom a hülye fejét, és bár fogalmam sincs, hogy kellett volna, eszembe jutott, hogy jó lenne valahogy támogatni a gyászában. Én ostoba, hülye barom!
- Miért? Azért, mert undorító - nézek vissza rá egy pillanatra, de gyorsan el is fordulok, mert nem látszik annak. Pedig tudom, hogy az. Nyilván az!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Ha valakivel eljutok odáig, ő ismerni fogja már addigra a családomat, mi csak szexeltünk. - az utolsó szavakat lassabban mondom ki, mint a többit, megnyomva kicsit a "csak" szót. Szex volt, szép volt, jó volt, és a legkevésbé sem tűnt úgy, hogy bármi kivetnivalója van a történettel kapcsolatban.
- Kérem, mi? - nekem viszont van azzal, hogy közli velem, hogy undorító a létezésem. Mert végül is, ez a lényege annak, amit mond, hogy egyszerűen engem talál undorítónak. Pedig volt bennem egy szikrányi gondolat, amikor leült mellém, hogy talán valami más fog kisülni a dologból, valami jó, de érezhetően attól most a legmesszebb sodródtunk. Felkelve egészen közel lépek hozzá, hogy a fülébe suttoghassak. - De azért az a pár orgazmus talán kárpótol, hogy egy negyedlénnyel dugtál. - nem kívánom ezt a beszélgetést tovább folytatni vele, van nekem elég bajom most nélküle is, ellépve tőle, visszarakom a fülemre a fejhallgatót, és inkább a kastély felé veszem az irányt.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Olykor elfog az érzés, hogy a világon mindenki ellenem van, hogy egyedül a saját szavamban, saját magamban hihetek, hogy nincs szükségem senki másra. És szinte átégeti a mellkasomat a fájdalom, a tudat, hogy annak ellenére is, hogy úgy álltam Warrenhez, hogy semmit se jelent nekem, se ő, sem pedig az együttlétünk, most mégis dühös vagyok miatta.
Nem kezdem el elemezgetni a helyzetet, hogy ő valószínűleg bele sem gondolt, hogy bármi jelentőségének kellene lennie származásának, és azt sem helyezem kilátásba, hogy nem tudhatta, hogy mit érzek az ilyenekkel kapcsolatban, mert túlságosan szétvet a harag, hogy józanul tudjak gondolkodni. Így aztán hibáztatom, ujjal mutogatok a felelősre, aki csakis ő lehet, hiszen én érzem nyomorultul magam! Ennyit sikerül feldolgoznom az egészből, mielőtt rázúdítanám a tengerek viharát.
Jogosnak érzem a felháborodásom. Teljesen törlődik tudatomból egy pillanat alatt, hogy épp az apja elvesztése feletti érzéseit próbálja rendezni, mert a saját bajom foglalkoztat, és gondolkodás nélkül rá is zúdítom azt, meg sem válogatva hozzá a megfelelő szavakat.
Azt hiszem, meg is lepem. De aztán ahogy odalép mögém, és közel hajol, fülembe suttogott szavaiból már egész más érzés cseng ki.
Sikítani akarok. De csak állok dermedten, meredek magam elé, és olyan érzésem van, mintha a srác most szabályosan felpofozott volna. De ha arcon csap, azt még élveztem is volna ahhoz képest, amit mondandója kivált belőlem.
- Takarodj a picsába..! - akarom utána ordítani, de csak erőtlenül magam elé nyöszörgöm, valószínűleg nem is hallja, mivel már ismét a fülén van az a mugli szar.
Én pedig még jó pár percig ácsorgok ott megsemmisülten, dühtől remegve, de főleg az amiatt érzett csalódottságomban, hogy valamiért mégse gyűlölöm őt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Tényleg? Nem tűnsz franciának - vizslatom én, jól végig is nézek rajta, de az arcomon is látszik, ez csak a döbbenet miatt van, merthogy az ki is ül rá.
A sámli viszont kizökkent, és sóhajtok is. Oké, most már én is belátom, ez akkora baromság volt, hogy az még a Holdról is látszik, de abban az állapotban meg ki gondolkodik?
- Tényleg sajnálom Lafi. Mostanában hülye vagyok - még az arcom is megvonaglik, csak mert az okát is tudom annak, hogy miért.
- De nem akartalak amúgy bántani, csak... - csak senki nem szorítja meg a nyakam, és ken fel valahová, hogy tudjam, mikor kell visszavenni. Igen, talán ez a legnagyobb gondom, mert ha van időm átgondolni, akkor tudom én, hogy hülyeség amit tenni készülök, a baj az, hogy általában nincs időm. És most szerencsém volt, mert a levitás nem ver meg.
- Kérlek ne haragudj rám - még meg is ölelem, talán a derekát át is érem, közben meg nagyokat bólogatok.
- Megígérem, eskü - cukin pislogok fel rá, de aztán el is engedem, és nagyon cinkosan mosolygok.
- Nos... én igazán nem akarok magasröptű következtetéseket levonni, de láttam Warrent a faházba menni... aztán meg Sallowot... vagy lehet fordítva volt, de - megvonom a vállam, többet nem tudok mondani, mert ez az, amit fixen láttam. Az, hogy közben levontam a következtetést, amit a rellonos nem erősített meg és nem is cáfolt... az más.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Tudod ez nem olyasmi, ami a homlokomra van tetoválva, hogy félig francia, félig belga vagyok. - Ez már csak a pontosítás végett hangzik el, nincs különösebb jelentősége annak, hogy az anyja belga.
- Na, na, jó, semmi baj, nem pusztulok bele egy pofonba... - Hát nézzék már meg! NŐK! Most meg bocsánatot kér, mindjárt sír, még meg is ölelte, hát mi ez, ha nem aljas zsarolás? És működik. Nagyon kényelmetlenül érzi magát, mert az előbb majdnem megrángatta Zsannát, még a hátát is meglapogatja esetlenül, hogy semmi baj, semmi baj, csak engedjék már el.
- Helyes, előbb kérdezz, aztán üss! - Mert amúgy nincs az ütlegelés ellen, csak akkor már legyen a támadó validálva, hogy megteszi elég nyomós okkal.
Na de a pletyka... hoppá! Kezd érdekes lenni? Warren, Warren... Az iskola aurora? De ő nem mostanában hunyt el?
- Várjál, a fia? Sean? - Helyre kell tegye az infókat, főleg mert évekig csak Dwayne Warrent ismerték, és Seannal kb soha semmit nem beszélt, hogy berögzüljön a gyerek a tudatába. - Na vááárj... mi a fenét kerestek ott ezek együtt... ? - Merlin bocsássa meg, el nem tudja képzelni, hogy elvileg low-profile Sean mi a gyászt kereshetett a Rellon ügyeletes terroristájával a faházban? Bár vannak ötletei rá tekintve, mennyire labilis a lány.
- Ha Sadie zsarolja valamivel, felnyomható lenne Kakasinál vagy Rothmannál! - Olyan átszellemült, csodás mosoly terül szét az arcán hirtelen, mintha Zsanna közölte volna, hogy a Jézuska hozza az ajándékokat és éveken keresztül csak húzták az agyát a "felnőttek ajándékoznak valójában" sztorival. Az aranyalkalom, hogy Sadie orra alá borsot törjön? Hülye lenne nem belemenni!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Mondj már még valamit... tudsz Belgán is? - oké, Zsannát itt elvesztettük. Túl új és túl izgalmas dolgok derültek ki ahhoz, hogy csak úgy tovább tudjak röppenni. Az meg csak hab a tortán, hogy mennyire menő Lafi, mikor más nyelven szólal meg.
És az, hogy nem hagyta annyiban tényleg hat. Még el is szégyellem magam, és már a szemem csillog, mert ha még nógatni kéne, biztos hogy elsírnám magam, mert tényleg nem akartam bántani. Hát én szeretem.
- Ahh, nem akarok amúgy ütni, csak... nem tudom, sok a feszültség, meg a hülye vizsgaidőszak, meg az a nyamvadt gyógyszer se néz ki úgy, hogy jó - persze még hadonászok is, mintha ettől a másik kapásból meg is értené a problémám.
- Ahhaaa... - bólintok. Sean is jól néz ki, hátulról biztos, általában meg csak úgy látom, és tökéletesen meg vagyok ezzel elégedve. Viszont két szót alig beszéltem vele, ami nem is biztos, hogy baj.
- Szerintem szexeltek - jelentem ki, rendesen ki is hangsúlyozva, hogy szerintem, de aztán... Lafi felvetése reálisabbnak bizonyul. Még a szemem is elkerekedik.
- Várjál. Szerinted zsarolja? Merlinre, mondjuk engem is megzsarolt, ha elmondom, eltesz láb alól... Basszus akkor most tényleg meg fog ölni? - a pánik pillanatok alatt jár át, és már meg is bánom, hogy én annak a lánynak segítettem. Azért körbe is nézek, ahogy közelebb araszolok a levitáshoz, mert ha felbukkan, én elfutok. Eskü.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Zsanna... Sajnálom, hogy én kell lelőjem a poént, de Belgiumban franciát, németet és hollandot beszélnek legnagyobb hányadban. - Nincs olyan, hogy belga, az legfeljebb a nemzetiség lehetne, de jónak látta ezt a tévhitet fejben rendbe tenni előbb, mielőtt továbblépnek bármi más témára.
- Miféle gyógyszert szedsz? - Összeráncolja a szemöldökét, miközben szelíden lefejti magáról a lányt (hacsak nem ragadt rá Zsanna, természetesen), és ismét lélegezhető távolságot vesz fel tőle. Nem tud egy mukkot sem arról, hogy Zsanna beteg lenne, így tényleg újdonságként éri az információ, de hát ki az, aki híresztelni szokta, hogy ha egészségügyi gondok gyötrik? Na ugye!
- Hogy MICSODA? -Ez talán kicsit hangosabban szakadt ki, mint tervezte, de annyira ledöbben a puszta feltételezéstől, hogy Sadie-hez bárki önként hozzáérne (az utálat egy bizonyítottan vakító és látásminőség-romboló érzés), és szinte rögtön utána kitör belőle a röhögés. Majd' fél percig úgy nevet, mint akit ráznak, annyira nevetségesnek tartja az egészet.
- Dehogy fog megölni, fenyegesd meg, hogy ha rád meri emelni a pálcáját, felnyomod a vezetőségnél és kivágatod a suliból. Én is ezt tettem, és elkussolt nagyon hamar. - Az az emlék még mindig rosszkedvűvé tudja tenni, mert az egy dolog, ha két ember humorérzéke nagyon, nagyon távol áll egymástól, de hogy ők annyira nem voltak egy hullámhosszon, hogy utána konkrétan ezzel kellett becsicskítsa a csajt, hogy leálljon, az kellemetlen volt.
- De ezt csak akkor csináld, ha a te pálcád még nincs elöl, hogy senki ne foghassa rád, hogy kezdeményezted a vitát. - Átmegy konkrét oktatóba, hogyan kell féken tartani a randalírozó sárkányt, és látszik, mennyire belelendül a magyarázásba. - Tudod, extrém esetben visszanézhetik az emlékeket, ki és mit kezdett meg mikor. Még véletlenül se gyere ki rosszul egy konfliktusból, nem ér annyit az egész. - Megvakarja az állát, miközben vállon lapogatja Zsannát, hogy nyugi, semmi baj nincs, nem fog hirtelen egy bősz rellonos prefektust a nyakába kapni, aki elátkozza és elföldeli az erdő mélyén.
- Visszatérve: azt hiszem, hányni fogok, ha belegondolnék, hogy Sadie és Warren... De, ha tényleg így van, akkor ez jó hír a csajnak, nem? Ha kinyitja a száját, általában bottal se nyúlna hozzá senki, annyira kedves. Seannak nagy lehet a tűréshatára és jó szar az ízlése, ha ráfanyarodott. De neeem... - Nem, a végén még ki kell hipóznia az agyát, nem engedi elkalandozni a fantáziáját, mert Zimmermann kisgatyája bánná egy hányásfolttal. - ... szerintem valószínűbb, hogy zsarolja Seant. Csak mivel, érted? A srác nem csinál semmi kirívót, főleg, hogy az apja évekig defenzor volt, most meg... - Halott. Eléggé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Aztán azt hogyan egyszerre? Úgy mint Berci amikor bekattan, és elkezd németül is? - ráncolom a homlokom is, mert én esküszöm elképzelem, és a szemem előtt egy fix káosz kerekedik ki. Itt jegyzem meg halkan, a szőke haj sem feltétlenül véletlen.
- Jaaaaa. Most komolyan nem pletykálták még el? - ezen is rendesen ledöbbenek, mert eljutottam arra a pontra, hogy én aztán nem tagadom, minek? Azt hittem Steph már az első adandó alkalommal körbekürtölte.
- ADHD.... Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar - apró mosollyal az arcomon, vonok mellé vállat is. Talán ez neki is sok mindent megmagyaráz, és persze nem olyan jó dolog, mint amilyennek én próbálom feltüntetni.
- De kezelik - szögezem le egyből, mert nehogy azt higgye, engem is be kell záratni. Csak a gyógyszer nem túl jó. Furán vagyok tőle, és vannak napok mikor tényleg nem vagyok jól, de azt mondták, hogy idő.
- Jó, tudom. De Sadie lány, Sean meg fiú... - széttárom a karom, meg is mutatva, mennyire romantizálom túl én ezt a dolgot. Szerintem semmi akadálya sincs biológiailag annak, hogy ők ketten azt műveljék. Nem is gondolok bele olyanokba, hogy most tetszik vagy valami... ezek a pasiknak se fontosak, könyörgöm.
- Miért nem verted le? - jön a magától értetődő kérdés. Személy szerint én ilyen tanerőket nem vonnék bele a személyes problémáimba, még a végén én jönnék ki belőle rosszul, és tudom, hogy utálnak.
- Ahj, ne zavarj össze - kicsit felcsattanok, még a fejem is megfogom, meg rázom is.
- Most épp az lenne a lényeg, hogy a pálcám mindig nálam legyen, hogy egymáshoz idomuljunk vagy mi. Mert irtó makacs, és szétszivat... most nem lehet, hogy nincs nálam, meg nem használom - teljesen megrökönyödve nézek rá. Hát hogy a francba ne szakadjak ilyenkor szét, főleg ha a még a koncentrációval is nehézségeim vannak?
- És ha... és ha miatta halt meg? - halkan, szinte már-már suttogva teszem fel a kérdést. Bár nem tudom, Sadie csak nem képes kinyírni valakit, főleg nem Dwayne Warrent.
- Vaaaagy. És ha Sean apjával járt össze, és azért zsarolja? Az nem lenne nagy szám, lépten-nyomon tanárokba zuhant embereket lehet látni. Ne kérdezd, én se értem, mi a vonzó valakibe, aki egy pennavonással meg tud buktatni - elhúzom a szám, mert jó. Várffy prof más. Ő még azt is menőn csinálja. De a többiek. Őket inkább hagyjuk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- Dehogy, miért beszélnék egyszerre három nyelvet? - És ki az a Berci? Biztos Zsanna valamelyik szokásos rajongója. Valamiért meg vannak őrülve a csajért, bár... megérti, maradjunk annyiban, hogy megérti, nem vak ő sem, csak foglalt.
- Óh... ÓÓÓÓÓHHH! - Ja hogy a figyelemzavarosok klubja! Meg nem mondta vo- ... de, Zsannára illik a leírás, fájdalmasan illik. - Jó, de ha szarul vagy a gyógyszertől, mindenképpen menj vissza a gyógyítóhoz. - A tyúkanyó néha kibukik belőle, főleg mert tudja, hogy ezeket a gyógyszereket be kell állítani és az sem biztos, hogy nem kell később megint lecserélni őket.
- Jó, te is lány vagy, én meg fiú, és sose raktuk össze a két kicsi legót. - Már-már csikorognak a szemgolyói, úgy megforgatja őket, főleg, hogy Laylát sose bántaná meg ilyen undorító módon. De Sadie és Sean? Tényleg? Ez az év se normális, de az sem, hogy Zsanna első mentálgimnasztikai ugrásával rögtön a verekedéshez pattan.
- Mert nem akarom kirúgatni magam? Jó itt most nekem, inkább akkor ő menjen, mint én, tudod... felemelőbb a társaságom... IGAZ ZALÁN? - Aha, ha Zalán épp nem a gatyákkal lenne elfoglalva, hogy minél hamarabb végezzen, francba a felhők közt járó fejével. Vajon vallott már annak a lánynak? Jó kérdés, nem most fogják kivesézni Mr. Én-dolgom-hagyjál-békénnel. Inkább visszafordul Zsannához.
- Ezt mondtad már Kakasinak? - Nem egy pálca expert, sőt, de a vén tanerő több, mint okos ebben a témakörben, gyakorlatilag biztos benne, hogy a keselyű pálcával fekszik és kel, jó hogy nem pálcát reggelizik. - Beszélhetnél vele erről, folyton kötekszik, de az ilyesmiben pró a vénlány. Az enyémhez is adott néhány elég fasza tippet. - Mondjuk inkább a nonverbális varázslással volt elfoglalva utána, az tény, de passzióból lassan rá fogja venni magát, hogy utánaolvasson a berkenyének alaposabban.
- De nem ez a lényeg, hanem hogy legyél okosabb nála, ne hirtelenke. Használd a fejed; ő két perc alatt már attól eldurran, ha egy mugliszármazású diák megy a közelébe. Ha provokál, ne válaszolj rá, de ha akarod, összekotyvasztok neked majd valamit önvédelemből. Már, ha tényleg félsz tőle. - Mert, ha Zsanna se szó se beszéd megtámadja Sadie-t, soha többé még egy fűszálat se ad ennek a zseni csajnak a kezébe, az biztos. Főleg, hogy a fantáziája elég vad, ahogy azt a Warren halála körüli ad hoc születő teóriák igen hamar alátámasztják.
- Hogy tudna megölni egy iskoláslány egy aurort? - Még a feltételezés is nevetséges, pedig ha jobban belegondol, az a 0.000001% esély ott van, de... nem, ez kizárt. Az a defenzor ettől gyakorlottabb volt, mint hogy taknyos gyerek átküldhesse a túlvilágra. - Zsanna, lehet, hogy még nem járt körbe eléggé az általános infó, de Warren felesége félvéla. Mesélte a nagynéném, hogy mikor apám és ő ide jártak suliba, Warren neje még bőven iskolapszichológus volt, apával is foglalkozott egy ideig. Most őszintén, te megcsalnád a férjed, ha félvéla lenne? Mert én sose cserélném le a VVZ 006-omat egy őskövület Meteorra. - Vagy, ha mugli lenne, azt mondaná, egy Porchét egy Ladára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Unott arccal pillantott ki a felcsipeszelt nadrág mögül a neve hallatán, csak hogy reprezentálja, mennyire felemelő hallgatnia annak a kettőnek a szófosását. Megint el fog késni, hála Saint-Venant-nek, pedig mára is volt programja.
 Visszafordult volna, hogy folytassa, amit elkezdett, mikor fülét ütötte meg a pálca szó. Némán meredt először barátjára, akinek a sztorija Kakasiról nem volt újdonság már, majd Zsannára. Talán kicsit több ideig, mint kellett volna. De nem fűzött hozzá semmit, afféle néma fogadalomként tükröződött a szemében, hogy nem teszi szóvá, mit beszélt erről a lánnyal anno. Azt már nem lehetett leolvasni róla, hogy kis elégedettség fogta el a hallottaktól.
 - Attól még, hogy nem törik el, amikor földhöz vered, nem lesz jó seprű. Borzasztóan szarul gyorsul - vetette oda félvállról, mintha ez lett volna az egész érvelés lényege. Le sem tagadhatta volna, milyen témákra szűr leggyorsabban az agya.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

- Miért akarsz rám adni olyat, ami szorít és fáj? - értetlenkedtem két fekvőtámasz között, mint egy gyökér. Azt tudtam, hogy a lányok szeretik magukat sanyargatni két számmal kisebb nadrággal, mert vékonyabbnak tűnnek, de rám lehetőleg ne adjanak már. Elszorítja lent a dolgokat, nem fog működni, én meg mérges leszek. Hagyják szabadon a kis Bálintot és mindenki boldog, nem? DE!
Ügyesen letudtam a fekvőtámaszokat, most már biztosan merem állítani, bemelegítettem a karjaimat is. Megvártam, amíg  magától lekászálódott rólam, aztán neki is szegeztem kérdésemet, ami alól nem lenne szabad kibújnia.
Korábbi - a csók előtti - magabiztosságának még csak nyomát sem láttam akkor. Lazán zsebrevágott kezekkel álltam előtte, fejemet picit oldalra döntöttem és nem feleltem kérdésére. Sárkánnyal? Itt valami nem stimmelt. Rám se nézett, csak a földön heverő seprűket méregette furcsán.
- Zsanna, félsz? - szándékosan nem becézgettem, nem használtam az új becenevét és a hangszínem is arról árulkodott, hogy ezt tényleg komolyan kérdeztem. Jobb lenne tisztázni az ilyen dolgokat, mielőtt rákényszeríteném valami olyanra, amit nem akar. Ha valóban fél a repüléstől, inkább nem hozom fel neki a dolgot, viszont reptanból így is jó lenne, ha le tudna vizsgázni.
- Nem ciki, csak mondd el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

- Mert nagyon jól néz ki - adom meg az egyértelmű választ, de úgy, mintha magát a kérdést sem érteném. Oké, már szinte mindenki tudja, nálam felületesebb lány, aligha szaladgál ebben a kastélyban, de ez engem egy cseppet sem zavar. Jól érzem magam így. Jó, most nem. Most Bálint lesokkolt, és talán utálom is kicsit miatta, meg magamat is, mert fogalmam sincs, mit kellene kezdenem magammal. A semminél teszem le a voksom, próbálom magam átlendíteni a történteken, és csak élvezni, hogy rajta ülök, és mintha libikókáznék. Fú de szerettem azt kiskoromban.
Persze nem tart sokáig, gyorsan le is pattanok róla, azért odafigyelve arra, hogy ne tegyek benne kárt. Nem szeretnék.
Az ötletére továbbra sem lelkendezem, hiába kértem én, hogy segítsen. Úgy tűnik, a határozottságom meg az elszántságom, eddig tartott. Most elfutnék, de ehelyett csak a seprűket bámulom.
- Dehogy félek - két pillanat alatt fújom fel magam, még a kezeim is összefonom a mellkasom előtt, mert csupán a feltételezés is sértő. Sértőn betalál egyébként, és ez hamar meglátszik az arcomon.
- Csak... annyira bonyi. Csomó dologra kell figyelni ott fent. És ha lezúgok és összetöröm magam? Ahhoz a gagyi gipszhez meg képtelenség normális outfitet összehozni - motyogom, megadva magam, csak mert az ő hangjából is eltűnt a viccelődés. Rá is nézek végül, és aprót vonok a vállamon.
- Jó, basszus. Én is félhetek valamitől... a seprű ilyen - csattanok fel, mert persze, hogy flusztrál, hogy így lát. Sose vagyok ilyen, hát könyörgöm, egy kútba bemásztam volna, ha a nyomi Ebony nem állít le. Mérges vagyok. Magamra vagyok mérges, mert most aztán tényleg nem érzem menőnek magam. Ráadásul, ha nagyon magamba akarnék nézni, még tudnám is, hogy a félelem a legkevesebb, ami miatt a seprűket messziről kerülöm, van ott valami mélyebb és csúnyább dolog is, amire még csak gondolni sem vagyok hajlandó, nem hogy beszélni róla.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Faház

Ha ma este is hiábavalóan ácsorgok a faház előtt megszégyenülten, mint egy kivert kutya, esküszöm rárúgom az Eridon ajtaját Warrenre. Vagy küldök neki egy rivallót, úgyis rég ki akartam próbálni, hogy működik. Persze nem, mert már így is azt hiszi Löwenherz, hogy van köztünk valami a sráccal, és tuti kurvaélet, hogy szét is pletykálta már. Jobb nem megerősíteni a szavait. Pláne, hogy még igazak is.
És ez a legborzalmasabb az egészben. Mert egy rólam szóló mesét még túlélnék, ha a földbe döngölné is a jó hírem, mondhatnám, hogy csak elintézem, aki terjeszti, és abból majd megtanulják a leckét. De mikor igaz... hogy számolok el önmagammal?
Nem tudok. Egyszerűen megőrjít a gondolat, hogy egy... hogy egy olyannal voltam együtt. És hogy élveztem. Jó volt, sőt, fantasztikus! Ha visszagondolok rá, a viszolygás és undor helyett, amit éreznem kellene, inkább izgalom jár át, és ezt nem engedhetem. Mert tudom, hogy taszítania kell. Nyilván valami rohadtul nagy baj van a fejemben, és ezért vagyok kénytelen segítséget kérni. Viszont akárkitől nem lehet. Minél kevesebben tudnak erről az egészről, annál jobb, és ha ez a szám továbbra is kettő lehet, az a legideálisabb.
Nem válaszolt a tegnapi, és a mai levelemre sem, de a maiba már beleírtam azt is, hogy "kérlek", nem csak a helyszínre és az időpontra korlátozódott az üzenet. Úgyhogy várok még egy kicsit, hiába kezdek el fázni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara