37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum - összes hozzászólása (195347 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 6500 ... 6508 6509 [6510] 6511 6512 » Le
Adrian Black
INAKTÍV


cigarette daydream
RPG hsz: 403
Összes hsz: 2893
Írta: 2019. július 14. 21:32 Ugrás a poszthoz

Emőke

- Kemény az élet - fejem a falnak támasztom, drámaian sóhajtok. De még mennyire, hogy kemény.
- Várd csak ki, amíg elszáll a rózsaszín köd - személy szerint ismerem magam, tudom, hogy néha a kelleténél hisztisebb vagyok, vagy egyszerűen csak úgy viselkedem, mint egy utolsó paraszt, és nem mondom, hogy ezek jó tulajdonságok, vagy olyanok, amiken nem ártana változtatni, de ilyen vagyok. Ellenben, remekül szerepelek a konyhában, többek között.
- A fejemben vagy, szerintem semmi nem normális - leheletnyit megingatom fejem, tovább tartom a szemkontaktust. - Kíváncsi vagy valamire? Nem lesz több lehetőséged, Fisher.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Emily Dorothea Fisher
INAKTÍV


Mrs. Bianchi <3
RPG hsz: 394
Összes hsz: 1136
Írta: 2019. július 14. 21:38 Ugrás a poszthoz

Éd(r)ike  Pirul

- Kiváló társ vagy, Adrian.
Nyugtatom meg, ahogy szépen lassan közelebb lépek a falhoz a fejében. Látom magam előtt a falat, felnézek, de nem látom a végét. Nincs semmi körülöttem, mintha valóban nem gondolna semmire.
- Eléggé sok mindenre.
Vallom be csendesen, olyan furcsa ez, mint egy bizalom játék. Egy kényes terület, elbukunk vagy megerősödünk.
- A kedvenc emlékedre rólam. A te szemszögedből.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Eleonore Santos
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2019. július 14. 21:53 Ugrás a poszthoz


| |



Tisztán érezte, hogy egy kicsit túltolta a témát, így egyelőre annyiban hagyta. Ezt a részét egyébként is kimerítettnek ítélte, inkább hallgatta volna még, hogyan élték meg ezt az egészet, mi minden történt ott. Valószínűleg nem sokat értett volna a mondandójából a kötőszavakon kívül, ez mégsem vett volna el az élményből.
- Persze, a baglyom szerintem már bekötött szemmel is megtalál - nevetett fel röviden. Később leesett neki, hogy egy egészen parányit creepy volt, de igazából felesleges lett volna letagadni ezt az egyszerű tényt.
Szeretné azt hinni, hogy soha nem fogja kitalálni, ki az igazi apa, annyira magát akarja a gyerekben látni. Egyfajta önzés dominált benne; ha már egyedül fogja felnevelni, látszódjon mindenki számára, hogy Elle babája.
- Nem tudom - felelte őszintén, egy darabig még állta is azt az átható tekintetet. Pislogott végül egyet, előbb a plafonra szegezte a tekintetét, majd újra maga elé meredt. - Te vagy az egyetlen férfi az életemben, aki képes önámítás és szépítés nélkül bevallani az igazat. - Nem akart túl messzire menni, kicsit félt, hogy ezek után Eugén teljesen megszakítja vele a munkán kívüli kapcsolatot. De még csak varázsolnia sem kellett a férfinak, Ellie úgy dalolt, mint egy kismadár. - Nem mintha bátorításra lenne szükségem, vagy bármi. Csak jó tudni, hogy mellettem is vannak, nem csak ellenem. Ellenünk - sóhajtott egy aprót.
Egy egész pillanatra azt kívánta, bárcsak Eugén lenne a pici apukája. Ha félretesszük a kék szem mániáját, az egyenessége és céltudata is irigylésre méltó.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Thomas Middleton
KARANTÉN


cinnamon roll
RPG hsz: 800
Összes hsz: 3957
Írta: 2019. július 14. 22:20 Ugrás a poszthoz

LAURA
kedd délután | a padon | x

A szemei könnyben állnak. Nem ijedek meg, hiszen tudom, hogy az örömtől van. Awh. Ez az awh az arcomra is kiül. Szeretettel mosolygok a lányra, és csak azért nem homályosodik el nekem is a tekintetem, mert most éppen a túl feldobott, megkönnyebbült fázisban vagyok, ez viszont egyáltalán nem zárja ki, hogy nagy magányomban férfiasan könnyhullassak kicsit, alkalom adtán. Nem azért, mert nem akarom, hogy bárki lásson, csak mert akkor fog szerintem ténylegesen koppanni, amikor egyedül maradok a gondolataimmal.
Mintha azonban változna arca. Nem mondom, hogy baj van, csak... nem tudom. Lepillantok összefűződő ujjainkra, jobban elmosolyodva. Nem áll bennem össze, hogy ez egy taktikus húzás a részéről. Talán ez jobb is így, mert lehet, inkább eltávolodnék tőle, ha akár csak megneszelném, hogy bármi gond van. Mivel azonban ez egyébként se jellemző rám, hogy beazonosítsam ezeket, most meg alapból a felhők felett járok, seprű nélkül, így tök elképzelhetetlen.
- Hogy mi...? - pislogok értetlenül, aztán elnézek a szökőkút felé én is. - Ó - adok hangot annak, hogy már világos. Legalábbis kezdem kapizsgálni, mit mond. Csak azt nem tudom teljesen, ez ellen hogy kéne tenni. Enyhén eltátott szájjal ámulom a vízfalat, aztán várakozva tekintek vissza Laurára.
Ilyen helyzetekben? Hogy megölelem? Akkor mostantól komolyan lesznek ilyen helyzetek? Mármint gyakran? Ha lesznek, tőlem rám szakadhat az ég, nem izgat túlzottan. Simán megéri, semmi bajom egy kis vízzel. - gondolom én, nem tudván, hogy amit látok, az csak a jéghegy csúcsa.
Beköpi a mágiája. Akkor tehát ilyen boldoggá teszem, hogy amiatt ez történik vele? Hiszen tudom, olyankor esnek meg vele ezek a vízjelenségek. Tehát, amit magunk körül tapasztalok, az mind az örömének kivetülése most is. Annyira szép! Odapillantok megint a vízfalra. El sem tudom mondani, mennyit jelent, hogy mindezt én váltom ki.
- Jól van - nyugtázom hát csak ennyivel, hogy erre számíthatok. Mindenféle vízjelenségekre, amikor ilyen helyzetekben vagyunk. Mondjuk eddig is megestek már ilyesmik. Cseppek tűntek elő a semmiből meg hasonlók. Na álljon meg a menet... akkor is beköpte a mágiája? Ugyanilyesmi oka volt azoknak is? Nem, az nem ilyen volt. Vagy de? Jó ég, annyi mindent kérdeznék tőle meg mondanék neki, csak nem akarom lerohanni. Így is már túlcsordultunk, a szó minden értelmében, nem?
- Várj, te... - kezdek egy homlokráncoló megállapítást, feljebb simítva a karján, meg jelentősebben kezére fogva, majd jobbom homlokához emelem, kézfejem odanyomom - Mintha lázas lennél - érkezik gyógyítói diagnózisom. - Jól vagy? - kérdezem aggódón, fürkészve őt.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bremzay A. Eugén
INAKTÍV


Lovardatulaj
RPG hsz: 68
Összes hsz: 78
Írta: 2019. július 14. 22:46 Ugrás a poszthoz

Ellie
Termékbemutató | BP; WarmCup kávéház >>A Zayongó Fogadóiroda büszkén prezentálja...


Azt hiszem, hogy ez az, amire egyesek már a bizarr jelzővel reagálnának. Nem azért, mert Eleonore ne lenne jó nő, kifejezetten az, kedveltem is, mert mindemellé okos is volt. De azért az a határ, mikor a bagoly rezzenéstelenül talál meg sötétben is, csukott szemmel, mégis túl van egy szinten.
- Lassan azt hiszem, egyszerűbb és kevésbé ijesztő lenne, ha szereznék egy mobiltelefont. - Nem mintha értenék hozzá. Persze, Bonnie folyton nyomogatta, képeket készített vele, meg nyavalygott, hogy Olivér nem ért hozzá és megint az asztallapot látja, de ettől nem lettem sokkal okosabb. A dolgok technikai része nem az én asztalom volt.
- Nem tudom eldönteni, hogy ez inkább imponáló, vagy neked szomorú. - Annyi biztos, hogy kellemetlen. Ahogy a tekintetét kapkodja ide-oda, biztos voltam benne, hogy ő sem különösebben van oda ezért a felállásért, de az élet most épp ezeket a lapokat osztotta. A legtöbb, amit tehet, hogy azokból a kártyákból épít várat, amik épp a kezében vannak. Vagy jól blöfföl. A legjobban. - Ha nem így lenne, most nem lennék itt.
Odéb is toltam a kötetet magam elől, a tekintetemet a nőre függesztve tartósan, majd egy apróbb sóhajt elnyomva dőltem hátra. A kezeim összefűztem a mellkasom előtt, hogy ne nyúljak az övé után az asztallap felett.
- Csak azért, mert egy hisztis p.csa, aki férfinak hiszi magát, nem tudja kezelni a kialakult helyzetet, még nem áll meg a világ, Ellie. Csak rá kell jönnöd, merre tovább - ráztam meg a fejem végül, kifejezéstelen arccal. Erre már magától is rá kellett jönnie. - Mit csinálsz két hét múlva, szombaton?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Thomas Middleton
KARANTÉN


cinnamon roll
RPG hsz: 800
Összes hsz: 3957
Írta: 2019. július 14. 22:54 Ugrás a poszthoz

Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Mei Watts
Nyugodjék békében!



RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2019. július 14. 22:55 Ugrás a poszthoz


Endgame; nyitóhétvége ღ Zalaegerszeg ღ Épp Most


Tudom, hogy nekem kellene kimondanom azt, hogy igen, de nem hazudok, ha azt mondom, hogy ez életem legszebb pillanata. Minden egyes másodperc szent, ha vele lehetek, de ez akkor sem egyszerű. Fura elhinnem, hogy ő, akit annyira tökéletesnek látok, csak engem akar és senki mást.
- Soha senkivel, csak velem - ráztam meg a fejemet hevesen. Vannak párok, akik képesek lennének mással látni az egykori szerelmüket, na én pont nem ez vagyok. Még ha azt is mondaná, hogy vége, biztosan olyan akcióba kezdenék más lány esetén, mint Timon és Pumba az Oroszlánkirály harmadik részében. Ahol csak lehet, borsot törnék az orruk alá, mert Geri az enyém és senki másé nem lehet. Nekem mutathatja meg a képregényeit, velem próbálhatja ki az új játékokat.
És akkor jöttem rá, hogy nem számít, hogy lesz-e papír vagy sem. Nem az a lényeg, hanem hogy tényleg teljes szívemből szeretem és ez már sosem fog változni.
- Három ezerszeresen biztosan - bólintottam mosolyogva, közben felé tarottam a bal kezemet. A pillanat hevében nem is voltam benne biztos, hogy azt kell, de megnyugodtam, hogy ezt legalább ösztönösen jól csinálom.
- Ez a legszebb gyűrű az egész univerzumban - jelentettem ki vidáman, ahogy jobban megnéztem. Fogalmam sincs, hogy hol találta, vagy csináltatta, de nekem csak a végeredmény számított. Mellette én is ugyanúgy harcolhatok tovább az igazságért, a szerelemért és a barátságért.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2019. július 14. 23:21 Ugrás a poszthoz

Annamari és a négy kismacska
éjjel | a nappaliban | x

Mások meg szívrohamot kapnának, ha meglátnának egy ilyen törékeny kisállatot vagy egy embergyereket hosszú, vékony vámpírujjaim közt. Vagy akármit és akárkit. Hiszen rögtön az a kép társul nekik ehhez, ahogy a szerencsétlenből kiszökik az élet, miközben én véres szájjal lakmározom belőle. Ugyanezen személyek vélik úgy, hogy a meleg párok gyermekei fertőben élnek és hogy a fekete emberek szíve is fekete. Hiszen ezek a dolgok tudvalevők. Arról már ne is beszéljünk, hogy a föld lapos. Oké, elbagatelizálom kicsit, hiszen különben ez a mostani helyzet tényleg meredek és fajomból adódóan jóval több alap van aggodalomra és feltételezésekre, mint az említett esetekben, ám ilyenkor jön be az "általánosítani baromság" hangzatú bölcsesség. A bölcsesség, mely a kis navinésnek a napnál is világosabb, akármilyen butácska. A józan paraszti esze megvan, ami szerintem sokkal többet ér.
Ahogy mondja tehát, mindez így van rendben, ahogy van. Itt ma nem lakik jól a kiscicákkal senki, hanem a kiscicák laknak jól, de nagyon. Mikor pedig mindenki túl van evészeten, ivászaton, egyéb fontosságokon, Annamari visszarakosgatja őket a dobozba. Adok neki egy kisebb paplant, amit oda begyűrkélhet nekik, hogy puhában legyenek. Odaülök melléjük a kanapéra.
- Nem, köszönöm - rázom a fejem a felkínált csokira. Kár belém. Figyelem az egymáson átmászkáló, dobozban helyezkedő népséget. Úgy tűnik, nyugodni térnek. Tele a has, teljes a boldogság. Békésen nézegetem, milyen nevetségesen fekszenek el. Páran egész konszolidáld gombócformát öltenek, míg mások teljesen kényelmetlennek tűnően keresztül hevernek a testvérükön. Igazán szórakoztató banda.
- Arra gondoltam, hogy megtarthatnám őket - közlöm unott, mély hangomon ezt az egyáltalán nem mindennapi hirt a kis boszorkánnyal, a macsekokról lassan ráemelve kék tekintetem, figyelve, mit szól.

* * *
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Juhász Laura
INAKTÍV


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 919
Összes hsz: 3147
Írta: 2019. július 14. 23:28 Ugrás a poszthoz

Thomas

kedd délután a padon|o


Persze ez is csak később jut ám eszembe, hogy milyen furán jöhet ki ez az egész neki. Mármint, hogy jól összeölelkezünk, meg lebegünk a felhők felett, én meg próbálok nem sírva fakadni. Még jó, hogy nem hozom rá a frászt, hogy nekem mégis mi bajom van most. Így is épp elég dologgal tudom megijeszteni, akár akarom akár nem. Miért nincs egy sima gyors varázslat pánikbetegségre? Egy suhintás és máris rendbe jön a páciens agya, szuper lenne.
Szóval szerencsére továbbra is mosolyog rám, lágyan, kedvesen. És úgy néz rám, mintha nem is tudom, én lennék a világ közepe. Hihetetlenül intenzív ez az érzés, nem is tudom értelmezni se, hogy mik vannak bennem. Hogyan lehetséges egyre jobban és jobban fokozni az érzelmek mennyiségét, amik elöntenek?
Sikerül nem megijesztenem, amikor próbálom visszanyerni valamelyest az uralmat az érzelmeim felett. És bár lehet, hogy csak taktikus húzásnak tűnik, amit teszek, de ez nem teljesen igaz. Persze az is benne van a pakliban, hogy kicsit összeszedettebb vagyok és jobban tudok koncentrálni ha nem érzem a meleg tenyerét a combomon. Viszont tényleg nem szeretném megszakítani az érintkezést, azt meg pláne nem, hogy eltávolodjon tőlem. A figyelmét pedig pont azért hívom fel a „kis” gondunkra, mert ez az oka annak, hogy óvatosabb leszek. És, hogy ezt ő is tudja, és ne gondoljon a legrosszabbra.
Felkuncogok egy kicsit, egyrészt a meglepett arcán, másrészt pedig azon, hogy tőlem várja a megoldást. Oké, persze én csináltam ezt, akkor meg is kell tudnom szüntetni. De eszébe se jut, hogy esetleg képtelen vagyok rá? Hogy túlnőtt rajtam az, amit lát? Ez egyszerre jó és rossz.
Mi? Miért ne lehetnének ilyen helyzetek? Vagy hasonlóak. Nem csak ölelésre aktiválódik magától az elemem. Ha nagyon boldog leszek tőle akkor akár egy szó vagy mondat vagy igazából bármi kiválthatja. De, de ez baj? Biztos hozzá-hozzá érünk a másikhoz, eddig is tettük, csak most már többet jelent, mást jelent.
Kérdőn nézek rá, amikor teljesen nyugodtan közli, hogy persze semmi gond, ha kicsúszik a lábam alól a talaj. Mintha olyan mindennapos lenne az ilyesmi. Pedig, eléggé ritka. Miért is lettem én pozitív kitöréses? Valaki nagyon jót röhöghet odafenn rajtam. Arról meg fogalmam sincs, hogy most az ő feje van tele kérdésekkel. Ami nem gond, csak előbb mégis csak meg kéne szüntetni ezt a vízfalat, meg lenyugodni – részemről legalábbis -, aztán persze átbeszélhetünk mindent. Időnk, mint a tenger.
- Én? – kérdezem egy kicsit tompán, teljesen kimerülve az iménti nem tervezett mutatványoktól. De sikerült, megszüntettem. Megérte, megéri. Nagyokat pislogok, amikor kicsit fáziskéséssel veszem észre, hogy a hőmérsékletemet csekkolja le. Most hűvösnek érzem a kezét, pedig neki mindig olyan kellemesen meleg az érintése. Mindig az én bőröm a hidegebb.
- Helytálló megállapítás doktorúr – mosolyodom el halványan, egek de fáradt vagyok. És csak sikerült elérnem, hogy aggódni kezdjen. Pedig nem szerettem volna. De tényleg nem. – Igen, mindjárt jobban leszek, csak kimerítettem magam. Ha túl sokat vagy túl hirtelen bocsájtok ki, akkor eléggé pórul lehet járni – válaszolom neki lehunyt szemmel, mélyeket lélegezve. Nem most fogom részletezni, hogy ez még a jobbik eset, ennél csak rosszabbak történhetnek.
Ha időben észrevettem volna, hogy mi történik, hívhattam volna az elementálomat is, hogy segítsen – vagy nem hagytam volna idáig fajulni, az még jobb lett volna. Sóhajtok egy nagyot majd kinyitom a szememet és a kezeinkre pillantok. Mintha máris egy picit kevésbé forogna úgy velem a világ.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Juhász Laura
INAKTÍV


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 919
Összes hsz: 3147
Írta: 2019. július 14. 23:33 Ugrás a poszthoz

ez csikiz  Grin *elégedetten szemléli a karján lévő művet*
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Thomas Middleton
KARANTÉN


cinnamon roll
RPG hsz: 800
Összes hsz: 3957
Írta: 2019. július 14. 23:36 Ugrás a poszthoz

jaj, várj, a csillagokat majdnem elfelejtettem *folytatja tovább az alkotást, kinyújtott nyelvvel. hálósipkás holdhoz járnak a csillagok*
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Juhász Laura
INAKTÍV


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 919
Összes hsz: 3147
Írta: 2019. július 15. 07:30 Ugrás a poszthoz

ó köszönöm, így még szebb!

nahát senki nem volt itt éjfélünnepelni?!  Shocked

hát akkor öhm, kitartást a hétfőhöz BK népe (és boldog 7.30at)
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Kárpáti Damian
INAKTÍV


there's a flaw in my code | elektromágus
RPG hsz: 29
Összes hsz: 185
Írta: 2019. július 15. 07:46 Ugrás a poszthoz

Reggelt *betámolyog* ha esik _és_ hétfő van, hivatalosan szabadnapot kéne adjanak
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Tüszőfűi Lilith
INAKTÍV



RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
Írta: 2019. július 15. 07:47 Ugrás a poszthoz

Jó reggelt bagolykő! *konfettit szór szét* ha hatefő van, indokolt
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2019. július 15. 09:51 Ugrás a poszthoz

Dana
takarodó után, őrjáraton

Fa, fa, fa, felhő, hold, árnyék a réten, fa, fa, fa... Várjunk csak? Mi a szösz? Felhúzott szemöldökkel fordulok vissza a külvilág felé az első emeleti ablak mögül, és az ablakra tapadva próbálom eldönteni, hogy csak a szemem káprázik-e, vagy tényleg valaki a kviddicspálya felé tart. Egy kis tétovázás után megindulok a lépcsők felé, miközben tekintetemet igyekszem az alakon tartani, kihasználva, hogy a folyosó szinte teljes hosszán sorakoznak ablakok.

Mire kilépek a nagy kapun, az alak már sehol. Gyorsítok lépteimen, így pár perc múlva meg is érkezem a pálya széléhez, ahol az árnyak közt megbújva kezdek hallgatódzni. Suhanást hallok felülről, éleset, süvítőt, ami annyira a seprűk sajátja. Felnézek, de a rossz fényviszonyok miatt csak egy elsuhanó foltot látok, amint a levegőben kanyarodik át egyik alakzatból a másikba. Vágyakozva nézem, majd megacélozva a lelkem, egy rövid arccsípkedés után kilépdelek a pályára. Várok, de nem indul el felém, úgyhogy elkiáltom magam.
- Hahó! - se ideges, se fenyegető él nincs a hangomban, egyetlen célom vele az, hogy felkeltsem a figyelmét, és lecsaljam magamhoz. Felemelem jobb kezem, és integetni kezdek, a balomban pedig a pálcát tartom, biztos ami biztos.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2019. július 15. 12:00 Ugrás a poszthoz

Itt láthatjátok azoknak a listáját, akik az oldalon különféle tisztségeket, feladatokat látnak el. Így mindenki számára egyszerűen átlátható, kit keressen meg egy adott problémával és annak megoldásában ki tud segítséget nyújtani.


Staff és feladatkörök

Navigátor, egy több főből álló fórumirányító kar része. A fórumos életért, a felhasználókért és karkatereikért, a fórumon zajló közösségi megmozdulásokért felelős, a szabályok betartatása és megfelelő keretek közé foglalása a feladata. Kérdésekkel, ötletekkel, kérvényekkel és bármi óhajjal, panasszal őt lehet keresni.


Damyan Volkov

Daróczy Elizabet

Kőszegi Róza Amélia

Vitéz Rebeka



A többi Staff-tag, egyéni titulusukkal és köreikkel.

Adam Kensington

A fórum Alapítója, az oldal anyagi és közösségi fenntartásáért felel, segíti a Navigátorokat, kapcsolatot tart a Staff tagjai között.
Keith Coltrane

Ő az Ördög ügyvédje, az alapítói jobb kéz, aki az álmodói közösségi élet élénkítéséért, azaz a találkozókért és rendezvényekért felel, segíti a Staffot.
Hajnal Viola

Oldalunk Programozója, ő felel az oldal kódjainak ellenőrzéséért, az Alapítóval tartva a kapcsolatot segít a problémák elhárításában.
Napsugár

Ő az Adminisztrátorunk, segíti a Navigátorok és a Staff tagok munkáját, figyel a megfelelő oldalműködés technikai hátterére, a vizsga- és tanulmányi rendszer gördülékeny működésére.
Utoljára módosította:Damyan Volkov, 2023. május 16. 13:01
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2019. július 15. 13:38 Ugrás a poszthoz

Navigátorok pontos feladatai és tevékenységei


● Figyelemmel kísérik az aktuális ügyeket a fórumon és bírálataikkal segítik a gördülékeny működést. Folyamatosan friss információkkal rendelkeznek a határidőkről, pályázatokról, karakterekről és oldaleseményekről, erről a a fórumozókat is tájékoztatják.

● Különleges kérések, illetve kérvények esetében CSAK és KIZÁRÓLAG a Navigátorok dönthetnek, tehát ezzel kapcsolatban nekik kell írni! (Segítség itt.) Maximum egy héten belül értesítenek róla, hogy a kéréseddel mi is a helyzet, szükség esetén segítenek a javításban vagy elmagyarázzák, mi is a gond és mik a más opciók.

● Az iskolát érintő fontosabb döntések meghozatala, a többi felelős koordinálása és felügyelete. A Navigátorok bírálják el a tanárok és a diákok kérvényeit, tanári pályázatokat tesznek közé és értékelnek, valamint más extra karakterek megjelenéséért is ők felelnek. Időnként más jellegű oldalszínesítést is végeznek.

● A Prefektusok, Tanárok, Házvezetők, Mestertanoncok, Egyetemisták, Előkészítős, Akadémisták és Egyéb karakterek jelenlétét és tevékenységeit a Navigátorok felügyelik. Minden további felelős a Navigátoroknak tartozik elszámolással munkájában. (Ezen felelősök listája a következő hozzászólásban található.)

● Kezelik az inaktívlistát, a házvezetőkkel közösen döntenek a nem aktívan jelenlévő karakterek sorsáról.

Karakterfelelősök, így feladatuk a hibás regisztrációk szűrése, karanténozás, azonos IP címek szűrése, multikarakterek kezelése, a multilista kezelése, rangok osztása és elvétele; névváltoztatások, karakterek törlése, emlékkarkaterré tétele.

● Képben vannak a Varázslástani Alapismeretek Vizsgával kapcsolatban, minden érdeklődőt tájékoztatnak erről. A vizsgaidőszakokban feltöltik és értékelik a VAV-vizsgákat, majd segítik a végzősöket, hogyan tovább.

● A tehetséggondozó tanárainak rendelkezésére állnak, ha kérdésük vagy témanyitási igényük van. Felügyeli, minden rendben megy-e ezeken a területeken. Ellenőrzik a képességoktatást és fejlesztést valamint az ezeket birtokló karaktereket, hogy megfelelőek-e az oldal keretein belül, amit tesznek és elég aktívak-e.

● Híreket írnak ki és felhívásokat tesznek közzé a szabályzatról, annak változásairól. Az oldaleseményeket, a szabad feladatköröket és bármilyen jellegű eltérést az addigiakról is ők közölnek.

● A fórum szabályzatának újításaiért és változásaiért felelnek.

● Az oldal bármely felelősére és munkájára van lehetőség észrevétellel élni, legyen szó köszönetről, dicséretről vagy kritikáról. Ilyen esetben bármelyik navigátornak lehetőség van levelet küldeni. A Navigátorok munkájáról, ha mégsem nekik szeretné valaki küldeni Adam Kensington szívesen fogad bármilyen levelet, fordított esetben az alapítói munkáról a Navigátorok várják.
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2019. július 21. 12:18
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Maja Bojarska
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4929
Írta: 2019. július 15. 13:40 Ugrás a poszthoz

Az oldal többi felelőse
Mindenben a Navigátoroknak tartoznak elszámolással, az ő segítségükkel közösen működnek.

  • A Kalandmesterek és Mesélők munkáját Daróczy Elizabet felügyeli.
  • A Diák Önkormányzat működését Havas-Mezei Margaréta és ... felügyeli mint DÖK elnök és helyettese.
  • A Bogolyfalvi tanács fennállását Daróczy Konrád, a polgármester figyeli.
  • Az Edictum felügyeletét Raven Hargraves és Kőszegi Róza Amélia látja el mint főszerkesztő és helyettes.
  • A Színjátszó-kör működését Ivanich R. Benett felügyeli.
  • Az avatarok foglalását Daróczy Elizabet ellenőrzi.
  • A világalkotók munkáját a navigátori gárda koordinálja.
  • A kviddicsmeccsek lebonyolítását ... intézi.
  • A karakterkereső karbantartásáért Daróczy Elizabet felel.
  • Az Álmodói részleg / Játékok alfórum, az Álmodói részleg / Karakterek / Karakteri mellékletek felelőse Adam Kensington.
  • A fórum szavazásaiért közösen felelnek Krushnic Dimitri és Helvey Belián Balázs.
  • Az Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvodát Bánki Barnabás felügyeli.
  • A Karaktereink hivatása és munkája téma működését és frissességét ... felügyeli.
  • A Karakterek iskolái téma működését és frissességét ... felügyeli.
  • A Sárkányölő Szent György Aurorképző- és Rendvédelmi Akadémia fennállását, szerveződését és ide köthető karaktereit Autumn Rue Danvers figyeli.
  • A Grosserlieb Dorottya Művészeti Iskola fennállását, szerveződését és ide köthető karaktereit Autumn Rue Danvers figyeli.
  • A fórum témáinak listája téma frissességét Dr. Irving Schnelsen felügyeli.
  • A mestertanonci rendszer és a tanulói téma frissességét Raven Hargraves felügyeli.
  • Az Academia Magicae Sopianaeiensis tanárainak és diákjainak életét Havas-Mezei Margaréta felügyeli.
Utoljára módosította:Dr. Irving Schnelsen, 2023. május 30. 22:19
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Juhász Laura
INAKTÍV


Nyárfalevél kisasszony ^^
RPG hsz: 919
Összes hsz: 3147
Írta: 2019. július 15. 15:15 Ugrás a poszthoz

ahhoz képest hogy mennyi ember van fenn, milyen tök kihalt az off

pedig még konfetti is van!  Grin
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Thomas Middleton
KARANTÉN


cinnamon roll
RPG hsz: 800
Összes hsz: 3957
Írta: 2019. július 15. 15:20 Ugrás a poszthoz

LAURA
kedd délután | a padon | x

Ja én nem azért nézek rá ilyen várakozva, mert azt sürgetném, hogy szűntesse meg a jelenséget. Csak amikor jön ezzel a tonnányi vízzel meg úszással és hogy biztos nem szeretném, arra következtetek, hogy valahogy ennek tehát elejét lehet venni. Hiszen mi másért számítana akarom-e vagy sem? Biztos lehet kezelni valahogy. Ám csak ezt követően áll bennem össze, hogy pontosan milyen lépéseket kell tennie ennek érdekében. Ezért mondta. Miután beszél a vízjelenségekről, amik majd felütik a fejüket, már világos lesz. Jó, azt nem mondom, hogy arra ráébredek, hogy ezért húzta el a combjáról a kezem. Igazából szerintem észre se vettem, hogy honnan vette el. Vagyok én olyan állapotban, hogy tudjam, melyik kezem éppen hol van abból a rengetegből? Hát nem.
Lassan leengedem jobbom homlokától és csak hallgatom őt. Körbenézek az immár elcsendesült udvarban. Se vízfal, se eső, csak a csobogó szökűkút. Ketten éppen elsétálnak a túloldalt és tanakodnak is bőszen, ez mégis mi lehetett. Az egyiküktől pedig érkeznek szófoszlányok arról, hogy a lány szerinte vízelemis, ő csinálhatta. Ebben meg is nyugszanak és haladnak tovább. Részemről latolgatva, gondolkozva pislogok körbe a kertben, aztán visszanézek Laurára.
- Hozhatok neked valamit? Vagy tudok segíteni valahogy? - kérdezek rá lágy hangon, figyelmesen fürkészőn, lehet-e bármivel javítani az állapotán, meggyorsítani, hogy visszanyerje az erejét. Miért is hittem, hogy az, amiket ilyenkor megidéz, nem igényel tőle energiákat? Jó, nem hittem én semmit. Mármint azt tudtam, ha direkt csinálja, koncentrálnia kell. Akkor viszont miért merült az fel bennem, hogy amikor akaratlanul van vele ilyen, az nem vesz ki belőle?
- Sajnálom, én nem hittem, hogy... - rázom a fejem, de nem tudom befejezni sehogy ezt a mondatot. Már megint mit nem hittem? Mindig kihagyok valamit a képletből. Hiába próbálok mindenre odafigyelni, mindenre és mindenkire tekintettel lenni, soha nem sikerül, mert nincs meg az agyam ehhez. Pedig, amikor már így tudom, tiszta sor. Akkor már nem nehéz. Viszont, ami tény és való, azt legfeljebb csak álmaimban reméltem, hogy a szőkeség egyszerűen igent mond nekem és hogy ő is láthatóan olyan boldog lesz ettől, mint én. Úgyhogy főleg ez az, amit nem hittem. Jó kimenetelre számítottam, ám nem ennyire eszméletlenül jóra.
- Ó, akkor a legbölcsebb az lesz, ha mindig veled tart a csodacica. Legalábbis, mikor találkozunk. Bár nem lehet tudni, mikor futunk össze - mosolyodom el, felhúzva vállaimat. Szememben némi cinkosság csillog, hiszen ugyan legeslegelsősorban nyilván azért javaslom ezt, hogy ne kerüljön ilyen bajba, Benito segíthessen neki, azonban mind jól tudjuk, hogy én nem csak a lány érdekei miatt örülök, ha az elementálja a közelben van. Ettől függetlenül magától értetődő, hogy akkor is ezt kezdeményezném, ha különben rühellnénk egymást a kis sárkányleopárddal. Mondjuk ezt még elképzelni is nevetséges.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Riley Hope Wayne
INAKTÍV


Little AJ
RPG hsz: 13
Összes hsz: 132
Írta: 2019. július 15. 15:22 Ugrás a poszthoz

Daliah

– Soha jobban –széles vigyorral az arcomon válaszoltam a lány feltett kérdésére. Megszereztem azt, amiért jöttem… miért ne lennék jól? Oké, hogy lezúgtam és beütöttem a nemesebbik felem, meg a fejemen landolt egy tubus festék, de azt hiszem ez elenyésző fájdalom ahhoz, hogy rosszul legyek. Közben, még mielőtt talpra álltam volna, óvatosan letettem a vödröt és a pulcsim levétele után, letöröltem magamról a festéket. Egy újabb pulcsim bánta ezt az akciót, de annyi baj legyen.
– Kell hozzá ez –böktem a festékes vödörre, amit időközben felkaptam a földről. – Ez épp fekete szín, de még kellene már sötétebb. Hannus néni asztala olyan… uncsi színű és szerintem örülne ~vagy nem~ annak, ha átfestenénk. –Reményeim szerint benne lesz a tréfában, de ha nem, akkor ajánlom neki, hogy ne mondja el senkinek sem. Mondjuk Hannus néni úgy is tudni fogja, hogy az én mancsaim vannak benne a dologban, mert ha valami csíny történik, ott az én nevem nem maradhat ki. Nem is értem, honnan ez a gonosz feltételezés… Jó mégis. Apci se volt egy szent lélek, és mindig hallgatnom kellett azt: ~ Le se tagadhatod, hogy Elliot az apád!~ Kérdem én: ki akarta? Én büszke vagyok apcira és boldogan viselem a nevét. Hupsz, elkalandoztam…
– Öhm, nem… de elfogyott az osztályunkban a festék és ez volt a legközelebbi hely, ahonnan szerezhettem. Jössz, vagy maradsz? –Minél tovább szöszmötölünk itt, annál kevesebb idő marad a művészi alkotáshoz. Már pedig szörnyecskéket festeni nem kevés időbe telik.

Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Andretzky Korinna
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. július 15. 16:54 Ugrás a poszthoz



- KIKÖPTEM!
Ezzel a kiemelkedő eredményt felvonultató kijelentéssel léptem be a keszthelyi házamba, ahova előzőleg már jól elküldtem Opheliát. Nekem még volt egy kis dolgom előtte, így csak később találkoztunk ott, de azt mégsem akartam, hogy a csajos hétvége előtt a cuccaival egy kávézó teraszán üldögéljen. Nem mondhattam neki semmit, főleg azt nem, hogy lejárt az életem megkeserítése, hogy végre szabad a szám. Igen, tudom, ez nagyon perverzen hangzik, és az is. Az egész egy hónap iszonytatóan perverz volt. De vége van. Tényleg vége van. A szájpadlásom szerintem gyűlöl emiatt.
- Esküszöm neked, ha csak egy nyomorult bárányfelhő is lett volna teliholdkor, és felmegyek az égre, és széjjel verem!
Hihetetlen méreg önt el még mindig a gondolatra, hogy komolyan végigsz*ptam egy hónapot, és mivel párkapcsolatban vagyok, ráadásul mi ugyebár most lendültünk bele Jack-kel a dolgokba, és ilyenkor eléggé furcsa, ha van a szádban egy levél. Viszont vége van, megcsináltam, a megfelelő helyen, időben és üvegcsében kiköptem, és végre szabadon ehetek, ihatok, csókolózhatok. Utána amúgy vagy fél órán át alaposan fogat mostam. Addig is persze napi háromszor, becsülettel, de vigyázva, most viszont úgy, mint akinek éppen most szabadították meg a száját a fogszabályzótól. Szabadság! Imádok szabad lenni.
- Hoztam egy könyvet, csak el kellett még mennem érte egy ismerőshöz. Az átváltozásról ír benne, ez a legjobb könyv állítólag a témában.
Lepakolva a cuccomat Feli cuccai mellé, kipakolok, és felnyitva a táskámat, kiveszem a közepesen vastag könyvet, hogy aztán a dohányzóasztalra tegyem.
- Hoztam bort is, meg gyrost a sarokról. Elég jó ez a cucc.
Miközben magyarázok, az apró lakásban fel s alá járkálok, tányérokat és villákat veszek elő, meg borospoharat. A bor nagyon hiányzott, mert megpróbálkoztam vele mandragórásan, de nem volt olyan jó élmény. kipakolva, lepakolva magam egy nagy, kerek párnára a földre, nézek rá izgatottan.
- Keressük meg, hogy milyen állatok leszünk!
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Ophelia Carolina Brown
INAKTÍV


Brownie
RPG hsz: 269
Összes hsz: 608
Írta: 2019. július 15. 17:01 Ugrás a poszthoz

Csajom - outfit


A kis keszthelyi lakásnak már minden egyes szegletét körbejártam, és mindent megnéztem magamnak jól, ahogy azt kell, amikor a barátnőd iderendel, de ő maga nincs itt, mert valamit el kell még intéznie. Azt mondta azért jövünk ma össze, hogy egy kis tudást rakjunk a fejünkbe az animágiával kapcsolatban, így elég sok könyvet hoztam magammal, amik segíthetnek, és nagyon remélem, hogy ő is így tesz. Egészen addig remélhetem csak, amíg be nem robban egy olyan szóhasználattal, ami miatt visszaköpöm feketémet a csészébe, és hangosan felnevetek.
- Üdv neked is itt, baszki! - elveszek egy szalvétát az asztal sarkáról, ahova tuti, ami fix alapon bekészítettem párat - és milyen jól tettem -, majd letörölgetem vele a foltokat. Ahogy Kori fel s alá mászkál egyszer csak két villa és két borospohár kerül az asztalra. Kicsit megrázom a fejem, hogy észhez térjek, majd pilláimat barátnőmre emelem.
- Egyetértek - bólogatok mellé pár határozottat is. - Hatalmas szívás volt végig szenvedni ezt az egészet, de miután találkoztunk kaptam egy jó tippet; szívószállal kell inni. Amint ezt megtudtam benyomtam egy üveg bort az arcomba, üvegestül - biccentek párat mellé, és halálosan komoly arccal mondom mindezt Korinak, ahogy kell. Jobban szemügyre veszem a vaskosabb példányt az animágiáról, és elégedetten konstatálom magamban, hogy bizony lesz miből információkat szereznünk, efelől immár kétségem sem lehet, mivel Kori is eléggé felszerelve jött. Főleg a bor miatt. Csak a bor miatt.
- Jól jön a kaja, éhen halok! - teszem le, eddig magam alá húzott lábaimat a kanapéról, hogy kényelmesebben tudjak a gyros felé nyúlni, és egy villa-tányér kombinációt is kaparintsak mellé. Türelmesen megvárom, amíg Kori helyet foglal, csak utána kezdem el tömni a fejembe az ételt. Nyammogok párat, meg hümmögök, még a plafon felé is felnézek kicsit megrázva mind a két kezemet. Isteni! És mennyire jól esik. Mikor is ettem utoljára gyrost? Idejét sem tudom, de nem probléma, mert Kori megszakította ezt a folyamatot, hála az égnek.
- Alapból állatok vagyunk - mutatok felé villámmal mosolyogva. - Engem jobban érdekel a gyűrű az ujjadon - emelem meg szemöldököm, fejemet is kicsit jobbra biccentem. - Mivel természetesen mindent tudni akarok - bólogatok megint párat behunyt szemekkel. Oké, nyilván nem mondta el, így is elég sok minden történt velem is, meg vele is az elmúlt hónapban, és lehet nem is tud róla. Na, király, akkor tudunk miről beszélgetni legalább.
Utoljára módosította:Ophelia Carolina Brown, 2019. július 15. 17:02
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Andretzky Korinna
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. július 15. 17:04 Ugrás a poszthoz

A NŐM


- Én kekszeltem.
Felelek szusszanva, de boldog mosollyal. Kinek mi a fontos ugye, hát nekem az volt, hogy miután kiköptem a cuccot, elkaptam Jacket egy pár körre. Tök rendes volt, meg figyelmes, meg ott volt ez a felbukkanó ex sztori is, kellett az, hogy egy kicsit kiengedjük a fáradt gőzt.
- Esküszöm neked, erre tényleg jó volt várni, csak nem akartam ilyen rövid időn belül megint várni rá.
Átadok neki mindent, aztán ledobom magam én is, és a saját kajám felé fordítom a figyelmemet. Ez a legjobb gyros a környéken, én mondom, ha nem a nagyszüleim háza lenne, akkor konkrétan ezért ide költöztem volna.
- Óóó. Tényleg. Kezdjük az elején.
Mert hát ez a dolog, valahogy kimaradt. Eddig csak szenvedni jártunk össze, most meg hirtelen van itt minden. Gyűrű, esküvő. Az arcomba tömött hatalmas adagot igyekszem minél gyorsabban megrágni, aztán lenyelve azt, köhintve, és a borom után nyúlva öblítem le, miután a poharat a magasba emelem, és kijelentem:
- Jack-kel kekszelek.
Igen, hölgyeim és uraim, a hír igaz, Mr. Everleigh véééégre azt mondta, hogy akar engem, és én jól meg is adtam magam neki. Így kell ezt. Nem, egy pillanatig sem játszottam onnantól a szende szűzlányt, meg azóta sem, hiszen megszerezni akartam és nem elveszíteni.
- Férjhez megyek. Ősszel.
Kihúzom magam, mert bár kijelentettem, hogy énb már csak akkor mondok igent, ha igazán szerelmes vagyok, és hiszek a másikban is, most igent mondtam, és nagyon hittem és hiszek is a másikban. Szerelmes vagyok, azt hiszem, jobban, mint korábban, jobban, mint Balázsba. A lényem egy része örökké szeretni fogja őt. Ő volt az első férjem, de tudtam, hogy mit vállalok azzal, hogy hozzámegyek, és tudom azt is, hogy mit vállalok azzal, ha Jack felesége leszek.
- Átlagos nap, málnabokrot ültettünk, keveset beszéltünk, főleg a természetről. Láttam, hogy néz, mostanában egy csomószor csinálta, mintha gondolkodna valamin. Eléggé aggódtam, hogy min, mert ha gondolkodik, az lehet az is, hogy miként mondja meg nekem, hogy a barátom akar lenni, hogy köszöni, ennyi, és nem több.
Hosszan sóhajtok, mert pont így éreztem akkor magam, minden lélegzetemet visszafolytottam, az belülről emésztett fel, én pedig vártam, hogy történjen valami. Akármi.
- Aztán lehúzta a fordítógyűrűjét, és úgy beszélt hozzám. Fogalmam sincs, hogy mit mondott, de gyönyörű volt a hangját hallani. Én is lehúztam az enyémet, és úgy válaszoltam neki, magyarul. Ő azért sunyi, pár szót megértett.
Elmosolyodom, ahogy a zöldséget válogatom szét, zavarban vagyok, még mindig képes zavarba hozni engem. Imádom, hogy ezt érzem, annyira különleges.
- Aztán megcsókolt, annyira finoman, hogy engem még soha senki úgy. Feli, ez leírhatatlan volt, és aztán, ahogy ott tartott, az én nyelvemen kérdezte meg, hogy leszek-e a felesége.
Az emlékre nem csak mosolygok, könnyek szöknek a szemembe, hiszen minden reggel és minden este ezzel az emlékkel kelek és fekszem.
- Hetek óta gyakorolhatta. Ő hetek óta biztos volt benne, hogy engem akar, én pedig emlékszem a pillanatra, amikor már máshogy nézett rám. A gyűrűt ő készítette, ahogy azt a szép karkötőmet is, emlékszel? Ő csinálta, egyedi és különleges. Senki másnak a világon nincs ilyenje. Ez olyan, mint egy álom, amiből sosem akarsz felébredni.
És igen, a könnyek ki is buggyannak, de boldog vagyok, a boldogság könnyei ezek. Igazán boldog pillanatok visszaemlékezése.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Ophelia Carolina Brown
INAKTÍV


Brownie
RPG hsz: 269
Összes hsz: 608
Írta: 2019. július 15. 17:05 Ugrás a poszthoz

Csajom - outfit


Oldalra biccentett fejjel tör ki belőlem a nem éppen nőiesnek nevezhető röhögés, ahogy közli velem, ő márpedig szexelt, amikor végre megszabadult a borzadálytól a szájából. És mennyire igaza van, mert ugye, ha nekem lett volna esélyem bárkivel is, akkor nyilván nem hagyom ki az alkalmat. De… mindegy.
Elmélyülten hallgatom végig a történetet, és amikor ismét feljön a Jack-kel szexelek téma, mutatóujjamat előre-hátra bicegtetve mosolygok Korira. Nagyon helyes! Használják is ki a fiatalok, így is kell ezt. A gyrost félrerakva, töltök mindkettőnknek egy istenes adag bort, majd törökülésbe helyezkedve hallgatom Korit tovább. Ajj, istenem, hát mennyire édesek! Fordítógyűrű nélkül beszélgetni, mintha bárki is értene bármit. Ember! Lehidalok nekik, ennél szebb nem is lehetne, főleg, hogy barátnőm még most is zavarban mondja el, és látom rajta mennyire boldog. A szeme, de még a szavai is elárulják, hogy Jack mellett végre megtalálta azt, ami eddig csak Balázsban láthatott meg. Mert azóta nem volt ilyen férfi az életében, de Jack felbukkant és most minden boldogság Korira száll.
- Emlékszem - mosolygok rá barátnőmre, ahogy megemlíti a karkötőt, majd a gyűrűt. Csodálatos gesztus, és elkezd sírni. Nem szomorú, tudom, hogy nem az, így magabiztosan vágok hozzá a hátam mögül egy párnát, jelzésképpen, hogy azonnal hagyja abba. Ha rám emeli tekintetét somolyogva nézek rá.
- Nagyon gratulálok csajom, de! - villantom fel megint mutatóujjamat. - Nagyon sok dolgunk van. Titeket ismervén természetbeli esküvőt akartok, szóval még annál is több dolgunk van - rögtön bevillan a kép, ahogy egyedileg, fából készült padokat tesznek egy erdő közepén fellelhető tisztásra, amelyet én díszítettem fel. Minden természetes, egyszerű, mégis csodálatos lesz, mert Kori ezt érdemli a férjével egyetemben. Természetesen - és remélem ez Korinak is egyértelmű - Lucrezia fogja Kori ruháját tervezni, majd megvarrni. A héten le is adom a rendelést, de előbb Korival kell egyeztetni, ja, igen, el ne felejtsem.
- Lucrezia csinálja a ruhádat, ha nem bánod - állok neki az ábrándozásnak. - Akármit képzeltél el, az a nő soron kívül megtervezi és megvarrja neked. Csodálatos leszel - nézek ellágyult tekintettel a földön ülőre. Annyira megérdemli, hogy az én szomorúságom, az ő boldogsága mellett eltörpül, és nem is akarok rájuk gondolni. Haladunk az animágiával, haladok a munkával; mindhárommal, és minden rendben van, még ha a pasik legtöbbje be is kaphatja. Főleg, hogy nem is az ő hibájuk volt, de így meg még inkább, nem? Na a női logika.
- Jaj, annyira örülök nektek - boros poharam leteszem az asztalra, miközben elkezdek lemászni az ágyról Kori mellé. Amint sikerült a művelet magamhoz ölelem. - De ugye nem vagy terhes?! - pattannak ki hirtelen a szemeim, ahogy vállánál fogva kicsit eltolom magamtól, és ha nemleges választ kapok, ismét magamhoz ölelem.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Andretzky Korinna
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. július 15. 17:07 Ugrás a poszthoz

A NŐM


Csak hallgatom őt, és nem tudok mit mondani, annyit mindent mond, én meg csak kapkodom a fejem és sűrűn pislogok. Elnyílnak az ajkaim, majd újra becsukódnak, esélyem sincs reagálni semmire, mert csak mondja és mondja.
- Nem vagyok terhes. Vagyis, lehet, hogy most már de, de nem voltam a kiköpéskor, mert nem igazán volt gusztusunk hozzá menet közben.
Megpróbáltuk, de végül arra jutottunk, hogy nem, ez nekünk nagyon nem jön be, és kicsit olyan volt, mint az elején. Rengetegnél is többet beszélgettünk, tervezgettünk, visszatértünk a különleges témáinkhoz, meg aztán Jack sokat volt távol az esküvő megszervezése miatt. Eddig abba nem is gondoltam bele, hogy terhes lehetek, de nem hiszem. A pohár bort pedig éppen ezért is fogyasztom jó szívvel. Végre ihatok normálisan is. El sem hiszem.
- Ennél bonyolultabb lesz.
Emelem fel a szabad kezem, hogy kicsit csendben maradjon, mert imádom, hogy ennyire lelkes, olyan, mint amilyen én leszek akkor, amikor az ő kezét kéri meg valaki. Nem tudom, hogy Jason lesz-e olyan bátor, hogy tényleg megtegye, vagy csak leélnek együtt egy életet. De végül ő is döntött, szépen lassan minden a helyére kerül, és ez egyre csak jobb és jobb lesz. Imádom, hogy tényleg kezd minden letisztulni, ami vicces lehet, hiszen a lényem egy része a káosz maga.
- Törzsi esküvő lesz. Sol tudja, hogy milyen ruha ajánlott, ezt a részt rá szeretném bízni, mert azt akarom, hogy Jack családja elfogadjon, hogy be tudjak illeszkedni. Még nagyon sokat kell tanulnom, de nem félek, valahogy most minden olyan, tökéletes.
Eddig kihúztam magam, most kicsit összeesek, görnyedő háttal ülök, és iszom a boromat. Olyan kis nyugodt vagyok, hogy még a végén megint elkezdek parázni a terhesség miatt.
- Addig meg kell csinálnom az animágiát, eldöntöttem. Szóval azért is hoztam ezeket.
Térek vissza a könyvekhez, és az ajánlott irodalmat felcsapva kezdek el a mélyére ásni, és kezdem el megnézni, hogy mi határozza meg az alakot. Mondjuk bumm, eddig tetszett a dolog, de csak elhúzom a számat, és felpillantok Felire.
- Mi a patrónusod?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Ophelia Carolina Brown
INAKTÍV


Brownie
RPG hsz: 269
Összes hsz: 608
Írta: 2019. július 15. 17:08 Ugrás a poszthoz

Csajom - outfit


Kicsit lelohasztja lelkesedésemet, hogy törzsi esküvő lesz. Mármint nem maga az, hogy törzsi, hanem az sokkal több megkötéssel jár, valamint oda nem mindegy milyen a menyasszony ruhája, milyenek a vendégek. Ott viselkedni kell, akár akarok, akár nem. Kicsit elhúzom a számat, de vigasztal a tudat, hogy barátnőm boldogsága ebben rejlik, és ha ebben rejlik, akkor én nagyon jól fogok viselkedni. Legalábbis megpróbálom a dolgot. Kori a lényeg, és ha a törzs tagoknak kell megszerveznie az esküvőt ahhoz, hogy neki tökéletes legyen, akkor visszafogom magam és az elképzeléseimet is. Pedig mennyire meg volt a eszemben egy Lucrezia által szabott és varrt ruhában, amit mintha ráöntöttek volna. Gyönyörű! De nem jött össze.
- Akkor jó - bólintok egy határozottat arra, hogy nem terhes, majd elengedem. Hátamat a kanapénak vetve ülök messzebb tőle. Legalább már azt tudjuk, hogy nem gyerek miatt házasodnak, mint a mai párok legtöbbje. Bah… Engem nehogy megkérjen akkor egy pasi, amikor már terhes vagyok, mert melegebb éghajlatot kívánok neki, és nem szépen vagy nőiesen. Nincs annál lekezelőbb egy nővel szemben, amikor becsúszik a gyermek és akkor jön a pasi, hogy üsse kő, ha már az én gyerekem van a szíved alatt, akkor megkérem a kezed. Nem! Ne azért kérje meg, mert terhes vagy a gyerekével, hanem azért, mert veled akarja leélni az életet. Istenem, férfiak!
- Addig megcsináljuk az animágiát! - mondom ki határozottan, amikor Kori visszaránt a valóságba, de hangom megremeg. Azért én is lassan elérek a korba, amikor meg kéne állapodni. Arie-t elvesztettem, Jason meg eltűnt az egyetemes kis szösszenetünk után, és attól tartok talán Korinak igaza volt; két szék között a padlóra estem. Na ezt hívják szívásnak. - És tökéletes esküvőd lesz, Kori! - mosolyodom el lágyan.
- Nekem egy beauceron - emelem meg egyik szemöldökömet kérdőn. - Miért? Van valami köze a kettőnek egymáshoz? - csúszok kicsit közelebb barátnőm felé, hogy jobban lássam a könyvet, de azt az istenverte sort csak nem találom. Ha van köze hozzá, és egy beauceron leszek, akkor azzal meg tudnék barátkozni. Így is tervben van, hogy beszerzek egyet magam mellé a magányosabb napjaimra - amik most is vannak -, csak még nem jutottam el odáig. Kell beszélnem a budapesti tenyésztővel. Kicsit elkalandoztam, de a lényeg, hogyha összefüggés van a kettő között, akkor jobban megtudnék barátkozni egy beauceron alakkal, mint mondjuk nem is tudom… egy hörcsögével. Remélem nem leszek hörcsög.
Magamhoz veszem a másik könyvet és érdeklődve kezdem el lapozgatni. Az egyik oldalon az átváltozás van ábrázolva, ami kicsit undorítónak hat, tekintve, hogy a férfit ábrázoló képsorozaton úgy tűnik, mintha a pasi lenyúzná a bőrét és úgy találná meg animágusi alakját.
- Na jó - csukom be gyorsan a könyvet. - Ez para kicsit, pedig én sok mindent láttam már életemben - eggyel több lapot fogok ujjaim közé, hogy a képsorokat látnom se kelljen még egyszer, majd ismét neki ugrok a böngészésnek. Poharamért nyúlok, amelyből rögtön kortyolok is egyet.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Andretzky Korinna
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. július 15. 17:10 Ugrás a poszthoz

A NŐM


- Ne vágj pofákat, ismerlek. Jó lesz.
Nem kell odanéznem, hogy tudjam, mi van az arcán. Ő elképzelte, és nem úgy lesz. Igazából én is elképzeltem, és nem úgy lesz, de rájöttem, hogy ez sokkal jobb lesz, sokkal személyesebb, sokkal inkább mi. A ruhát sajnálom, persze, hiszen az a nő fantasztikus, és tényleg olyan ruhát készít nekem, amit soha többet nem akarok majd levenni, viszont most egy olyan családba házasodom be, melynek komoly hagyományai vannak, és én mindennél jobban szeretném ezeket a hagyományokat tisztelni, magamévá tenni.
- De ez nem jelenti azt, hogy nem leszek hamarosan terhes.
Viszont előbb tényleg szeretném az animágiát letudni. Még egy csomó dolgunk van vele, és az azt jelenti, hogy nem tétlenkedhetünk. Hiába van még csak július, igazából egy pillanat alatt augusztus lesz, aztán szeptember, és mi csak nézünk majd, hogy mégis miről maradtunk le. Elárulom, mindenről. Kapkodni nem szeretnék, ki akarom élvezni, azt akarom, hogy elmondhassam, ez az egész örökre megmarad, mert mindent olyan volt, amilyennek elképzeltem. Tudom, most másodszor leszek feleség, de utoljára, örökre. Jack a szerelmem, a jövendőbeli gyermekeim apja, a mindenem.
- Mi a halál az a bea...bua….barbecue, amiről beszélsz?
Kérdezem megemelve a szemöldökeimet, mert esküszöm, hogy sosem hallottam még ezt a szót. Biztos valami állat, de hát akkor is, milyen? Rápillantva látom, hogy elfintorodik, közelebb hajolva, felemelve az átlapozott oldalakat, nézem meg, hogy mivel van baja, és jelenik meg az én arcomon is az a kifejezés.
- Azért ez biztos nem ennyire… ocsmány.
Én nem láttam még átváltozást, de biztos nem ilyen. Az egyrészt nagyon feltűnő lenne, másrészt tényleg ocsmány. Szerintem egy pillanat az egész, ha már gyakorlott vagy, szinte fel sem tűnik.
- Amúgy igen. Azt mondják, van összefüggés. Én szeretnék a kivétel lenni.
Lapozok egyet, majd felé fordítom a könyvet, és a megfelelő bekezdést megkocogtatom az ujjbegyemmel.
- Mivel az enyém… hiéna.
Nos igen, nehezen mondod azt a pasidnak, hogy te egy tündérke vagy, ha a védelmeződ egy hiéna. Kicsit kikacsint a személyiségem.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Ophelia Carolina Brown
INAKTÍV


Brownie
RPG hsz: 269
Összes hsz: 608
Írta: 2019. július 15. 17:11 Ugrás a poszthoz

Csajom - outfit


- Tudom, hogy jó lesz - biccentek pár aprót egymás után. Nem tudom, hogy Korit akarom-e meggyőzni erről vagy magamat, mert azért na. A kicsit az enyhe kifejezés volt arra, hogy totál más emberek szervezik az esküvőt, nekem meg csak meg kell jelennem, és normálisan kell viselkedni. - De attól még kabbe - mutatom meg neki kedvenc ujjamat vigyorogva. Komolyan gondolom, természetesen, de Kori tudja, hogy ez csak pillanatnyi agybaj nálam, és elfog múlni. Olyan két percet adok neki, és már sehol sem lesz ez az egész, mert felváltja az izgatottság, az, hogy Kori mennyire szép feleség, és majd, ha eljön az ideje, anya lesz. Istenem, de jó lesz.
- Persze-persze - legyintek egyet felé, hogy tudja, teljes mértékben mellette állok. Ha gyermeket szeretne, akkor gondolom Jack a tökéletes választás tényleg, mint apa, meg férj. Kiegészítik egymást, amíg más párok csak stagnálnak egymás mellett akár évekig, de mindenki felé azt mutatják, hogy mennyire jól működik minden. Jobb tenyerembe támasztom államat, kezemet térdemre teszem, és egy mélyet sóhajtok. Elrévedő tekintettel képzelem el magam ugyanebben a szituációban, mint amiben Kori van most. Vagyis képzelném, mert nemigen megy. F*sza, még a fantáziám is cserben hagy, amikor a boldog jövőt kell látnom.
- Bo-sze-ron - próbálkozom elmagyarázni Korinak a kutyafajta nevét. - Franciaországból származó juhászkutya. Gyönyörű állat! - csillannak fel szemeim rögtön, ahogy eszembe jut a patrónusom. Még patrónusként is gyönyörű, ami nem meglepő, mégis akárhányszor megidézem el tudok csodálkozni rajta. - Beszélnem kell a tenyésztővel! - mondom ki hangosan, majd nevetve nézek Korira, hogy ne haragudjon, csak az elmém megint játszik velem. Mutatóujjammal kezdek el köröket leírni halántékomnál, kicsit még be is kancsalítok, de csak a hatás kedvéért.
- Biztos nem - rázom meg a fejemet határozottan. - Akkor nem hiszem, hogy hagynák diákoknak megcsinálni - a képsorozaton elég fájdalmasnak tűnő folyamatot mutatnak be, de szinte biztos vagyok benne, hogy ez nem így működik. Nem mondom, hogy rengeteg, de sok bejegyzett animágus diák van, vagy aki egyelőre még csak tanonc. Ha ekkora fájdalommal járna, szerintem nulla embernek ajánlank a megtanulását.
- Én is kivétel lennék, ha nem bánod - vonok vállat mosolyogva. - Ha már a patrónusom kutya, akkor az animágusi alakom ne legyen az - hitetlenkedve nézek Korira, amikor is elárulja, hogy neki mi a patrónusa. Hirtelen tör ki belőlem a nevetés. Ezt nem hiszem el! A cuki kis arcával és személyiségével, pont hiéna? Az én mindenem sokkal rosszabb, erre én kapom a kutyát, ő meg a hiénát? Merlinre!
- Ishte-e-nem - próbálom visszafojtani a nevetést, több-kevesebb sikerrel, amikor pillantásomat Korira emelem, de inkább megiszom a borom maradékát - fél pohár, nem olyan sok -, majd újra töltöm azt.
Utoljára módosította:Ophelia Carolina Brown, 2019. július 15. 17:15
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Andretzky Korinna
INAKTÍV


Cinkelány
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. július 15. 17:13 Ugrás a poszthoz

A NŐM


- Mindenképpen átadom Jacknek, hogy üdvözlöd és gratulálsz.
Reagálom le angyali mosollyal azt, hogy tehetek egy szívességet és bekaphatom. Nos, sejtettem, hogy ez lesz a reakciója, hiszen olyan, mint én. Imád irányítani. Imádunk irányítani. Furcsa az a helyzet, amiben mind a kettőnknek része van, mégsem mi felelünk érte. Nagyon furcsa. Mi pedig, tagadhatatlanul egyre több hülyeségbe megyünk bele. Zseniális. De tényleg jó lesz, főleg, mert együtt vagyunk hatalmas állatok.
- Szóval egy kutya.
Istenem, simán mondhatta volna, hogy kutya. Mármint emberek tökre tudják, hogy melyik kutya milyen, meg milyen tartani őket, hogyan kell velük bánni, milyen betegségeik lehetnek. Én azonban azt tudom, hogy ha négy lába van, farka, füle és nem nyávog, akkor nem lehet macska. Szóval nekem a kutya az kutya. Kistestű vagy nagytestű. Nem vagyok maga a kutya nagylexikon. Elnevetem magam arra, hogy éppen őrültnek mutatja magát, hihetetlenül vicces, hogy egy olyan gyönyörű és érzéki nő, mint ő, mennyire máshogy fest ilyenkor. Annyira gyermekien bájos.
- Kutyát szeretnél? Mit fog szólni a házi nénid?
Mondjuk engem kedvel, de ez nem mondható el Feliről, mert vele hullámzik a kapcsolata. Néha tök rendes, néha meg nagyon furin morgós, de pénzt hoz a konyhára, szóval jót tesz a jelenléte.
- Kössz! Nevessél csak, aztán te is kapd be rendben?
Szerintem nem vicces a hiéna, de olyan jóízűen nevet, hogy nekem is vele kell nevetnem. Gyönyörűek leszünk a végén, a kutya meg a hiéna. Mintha lenne valami ehhez hasonló mese. Mondjuk őt még megmagyarázzuk, hogy mit keres a környéken, de engem? Egy hiéna, aki együtt nyomul egy hollóval, de nem eszi meg, mert havercsávó. Király lesz,  érzem én.
- Mekkora az esély, hogy mondjuk valami aranyosak leszünk?
Semekkora, ebben valahogy biztos vagyok. Ki-vá-ló! Kezembe veszem inkább a boromat, és úgy nézek rá.
- Amúgy. Ha te választhatnál, mi lennél?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bagolykő Mágustanoda Fórum - összes hozzászólása (195347 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 6500 ... 6508 6509 [6510] 6511 6512 » Fel