Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

I loved you once,
I loved you twice,
I loved you in my previous lives

A benne kavargó dac és harag úgy ragad a hangjába, mint bogáncs, s éppen úgy szúrhat is, amint eléri a lányt mellette. Nem feltétlen célja bántani, azt tudná okosabban is tenni, módszeresebben, mint így, hirtelen, kapkodva választott szavakkal. Inkább az indulat szüli ezeket, a meggondolatlanság és az alapvetően heves vérmérséklet, ami oroszlánként a sajátja egyébként is és olyan sokszor keverte már bajba. Az elhangzó szavakon elrágódik, maga elé bámulva. Keserű mosolyt rajzol ajkaira az, amit megért a nem anyanyelvén elhangzó szavak között, mögött. Hajába túr, hogy aztán belemarkoljon a szőke tincsekbe, és élesen fújva ki a levegőt előre hajtsa a fejét. Nem akar Sárára nézni, de még csak válaszolni sem arra, amit éppen mondott. Inkább a füzetet tolja odébb becsukva, átadva ezzel neki minden papíron őrzött emlékét róla, a naplóját, hogy egész pontosak legyünk, amibe közel azóta rajzolja a másik vonásait, hogy tizenhat évesen megismerte Angliában egy pillanatnyilag szerencsétlennek vélt találkozás eredményeként. Hogy odafent az a valaki, akiről néha görcsösen igyekszik elhinni, hogy szereti, ahogy azt az okosak is mondják, elintézte - és ehhez kénytelen az ő makacs akaratát is hozzáadni a kép teljessége érdekében, mert ebben beismeri saját felelősségét is -, hogy két évig kínozzák egymást, csak ráadás. Átkarolja térdét, sehol sincs szokott lazasága, nyitottsága, hanyag modora. A vizet bámulja maga mellett kitartóan, ahelyett, hogy a lányra nézne, és úgy véli, hogy ha elég sokáig engedi el a füle mellett a szavait, akkor csak békén hagyja. Úgyis ki fogja magyarázni magát, és valami magasztos, fölötte álló indokra hivatkozva ő marad a tiszta, ártatlan, akinek semmi vétke ebben az egészben, mert a jelenlegi állás végképp csak a szentlélek műve lehet.
- Megvagyok - szólal meg végül mégis, miután felhorkan azon, hogy szóba kerül az aggódás, de ha már olyan hosszan beszélt a másik, egy szó belefér. Ott van benne, hogy megkérdezze, hogy van a vörös, boldog-e most, hogy megjegyezze, ő megmondta, de ajkába harapva sikerül megállnia, hogy mégse tegye ezt legalább ezzel csúnyábbá, nehezebbé.
- Mikorra várod? - kérdezi végül, némi érdeklődést mutatva, bár továbbra se fordul felé, csak kíváncsi a válaszra. Erre nem kapott még választ, még ha tudja is, hogy valószínűleg még együtt voltak elméletben, csak már a laza valamiben, mert túl féltékeny, vagy hogy is mondta a másik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Még nagyban próbálta elképzelni, micsoda káoszt okozhatott a reggelinél az a mókás kedvű iskolatársa, aki káposztát csinált mindenből, miközben a bögrében felforrt a víz, és bugyogva kiszökött belőle. Ella kissé későn kapcsolván gyorsan kikapta ujját belőle, és beleszórta a instant port. Majd pálcájáért nyúlt, és először látszólag fel sem fogva Manó finom utalását a távozást illetően, nekilátott feltakarítani maga körül. Felszárította a kifutott vizet (legalábbis egy részét), és a tegnap éjjel elszórt cuccait is jobb belátásra igyekezett szétszórtságukat tekintve bírni (vagyis egy-két nem túl pontosan irányított mozdulattal maga felé rángatta őket, de ügyetlenségének köszönhetően egy-két ecset, és festékes tálka is megindult irányába).
Bocsánatkérő mosoly keretében fordult végül a másik navishoz:
- Ugye nem baj, ha út közben iszom ezt meg? - Bögréjét felemelve löttyintett ki még egy keveset a földre. - Hupsz, ezt is feltakarítom.. vagy mégse.
Kissé kikerekedett szemekkel szemlélte meg eddigi sikereit a szoba kitakarításában, majd felkecmergett, és mielőtt még Manó további finom utalásokat tehetett volna, például arra, hogy nem szeretné, ha Ella lenyúlná az egyik bögréjét, már el is indult az ajtó felé.
- És még egyszer köszi, hogy itt lehettem!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Hála a magasságokban lévőnek, a leordított srác meghallotta a segélyrikoltásomat, igaz, kissé lassúak voltak a hanghullámaim, na nem majd, legközelebb rappelve kérek majd segítséget, hogy gyorsabban terjedjenek a hangjegyeim, már ha lesz legközelebb, mert a tutira fix, hogy nem merészkedek egy hamar mászóka közelébe, nehogy még egyszer foglyul ejtsen. Na, szóval a szőke herceg, aki megment, meg is érkezett, csak a ló futott ki alóla menet közben, de na, ajándék lónak, na, hagyjuk a lovakat, szóval megérkezett a srác, és hát, a feje olyan vörös árnyalatot vett föl, mint amilyet én is hordtam egyszer, csak én a hajkoronámon. A kezdő kérdésére viszont le....illetve ebben az esetben felbiggyesztett szájjal, durcis arccal és karba tett kézzel néztem rá.
 - Foglyul ejtett egy gonosz mászóka, szerinted hogy vagyok? -néztem szegényt, aki nyilván még nem látott hasonló törpét, aki képes és foglyul ejteti magát egy gonosz játékszerrel. A következő mondat még jobban felhúzott. Mert hát rossz, ki rosszra gondol, én meg egy rossz kislány vagyok.
- Mi, mi az, hogy mit fogj? Kéz és láb, csak nehogy csúnya helyekre tévedjenek a kezeid kis apám, mert nem illik kihasználni egy ilyen helyzetet, hogy kitapizzuk a hölgyet, de na, segíts légyszi! -váltottam kétségbeesettre, mert ahogy éreztem, a színpompás fejemnek már nem kellett sok, hogy kidurranjon. Jobb lesz, ha az úrfi siet, mert nem akarok meghalni!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Nagyon aranyos, ahogy itt nevet. Be kell vallanom, kicsit sértő is lehetne, hogy ilyen jól esik neki az aprócska nyelvbotlásom, és talán jól ki kellene oktatnom, ám én valahogy nem az a fajta vagyok. Megvallom, elég sokszor kerülök bajba azért, mert kinyitom a számat. Voltak már olyan incidenseim a múltban, melyekre visszaemlékezni nem csak kínos, de fájdalmas is. Inkább próbálom ezt a mostanit is vigyorgással leplezni. Ha már ilyen jó kedvű társaságra találtam a forgatagban, nincs kedvem hozzá, hogy elrontsam, és kellemetlen múltbéli emlékeket hozzak fel azért, mert egyszer régen nekem valami rossz volt, vagy éppen rosszul sült el. Ilyen mindenkinek van az életében.
- Ennek igazán örülök, Ms. Baako. Ígérhetem, hogy a gyermeke a legjobb kezekbe kerül, ha úgy alakul.
Persze ennek még nem most jött el az ideje, ahogy az ambiciózus nőre tekintek. Sőt, azt sem gondolnám feltétlenül, hogy lenne mellette férfi. Ha lenne, akkor nem lenne ennyire talpraesett, hiszen a férfiak inkább azt szeretik, ha finoman bajba jutott királylány a másik, vagy ha mégis volna, akkor itt lenne most mellette. És különben is, minimum említés szintjén előkerült volna. Én is megemlítem a nejem olykor, pedig szegénykém már jó ideje nincs velem.
- Tehát maga egy tiszta, elsőszülött és rokonszenvező élet. Vagy egy olyan elsőszülött, aki a rokonszenv és a tiszta élet híve. Ki lehet ezt még csavarni, de végül is, nem hangzik rosszul.  
Sosem gondoltam bele, hogy a nevem mit is jelent, vagy, hogy jelent-e egyáltalán valamit. Annyi bizonyos, hogy igen, hiszen a nő meg is jegyzi. Iker. Örültem volna, ha van olyanom, vagy csak testvérem, de nem lett, ahogy a fiamnak sem, és furcsa mód ezért még mindig bűntudatot érzek. Pedig akartuk, hogy legyen még gyermekünk, csak valahogy nem jött össze. Azt hiszem a sors kegyes volt hozzám ezen a téren, hiszen, ha egy Ashnél kisebb gyermek is ott lett volna akkor, amikor a legrosszabb formámat hoztam, nem is tudom, mi lett volna velem. Nagyon szégyelltem volna magam, annyi bizonyos.
- Nem tudom, hogy jelent – e bármit is. Bevallom, sosem gondolkoztam ezen. De az biztos, hogy az iker dolog nem jött be.
Mondanám, hogy semmi baj, beszélhetünk erről is, de ő egy pillanat alatt áttéríti a beszélgetést egy másik témára, méghozzá a gyermekekre. Megvallom, ez a téma valóban jobban érdekel, mint a nevem jelentése. Még jó, hogy arra nem tértünk rá, hogy az Alexander meg Sándor magyarul. Valahogy nagyon nem szeretem azt a hangzást, amit a magyarosított nevem jelent.
- Ez nagyon jól hangzik. Először mindenképpen az iskola az ideális, hiszen az a komfortzónájuk. Aztán abból kihozva őket, már sokkal bátrabban mennének magához, végül pedig terepre. Akár kisebb csoportokban is. Igaz, mi még nem osztjuk szét őket házak szerint, de másabb az érdeklődési köre egy hét évesnek, és másabb egy tizenhárom évesnek.
Aztán jön az örökbefogadás. Igazam lett abban a tekintetben, hogy jelenleg nincs senkije, bár én nem abból következtettem erre, hogy gyermektelen, de érzem, hogy valóban vágyik már rá. Komolyan bólintok is ahhoz, amit mond.
- Tudja, eljön az igazi, ez biztos. Azt nem garantálhatom, hogy marad is, de el mindenképpen eljön.
Ahogy a vacsorára terelődik a szó, érzem, hogy az arcomra mosoly vándorol. Hihetetlenül gyorsan váltja a témákat. Érdekes nő. Épp felelni akarok, amikor felé fordulva látom, hogy megbotlik. Ösztönösen kapok utána, de szerencsére csak egy apró botlás.
- Piacozáshoz merész választás ez a cipő.
Jegyzem meg vigyorogva. Már korábban is feltűnt, de az ember ilyesmit nem jegyez meg úgy, csak ha jó oka van rá, és most itt ez a botlás, a lehető legjobb ok.
- Valóban meleg van, és elég fullasztó volt ott a levegő. Talán innia kéne, és egy kicsit lepihennie, ez az időjárás amúgy is szédítő mostanság.
Nem tehetek róla, angol vagyok, nálunk az időjárás egy valós beszédtéma, nem pedig csak úgy mellékesen megjegyezzük, hogy ne legyen csend.
- Egyre jobban hangzik, jobb, ha már most elkezd felkészülni rá, mert egyszer még becsöngetek.
Jegyzem meg nevetve. Sosem ettem még fpkhagymás pirítóssal a hagymalevest. Érdekesen hangzik, de ha jó, hát én hiszek a nőnek. A tejszínes tésztával pedig még a végén a lábamról is levesz.
- Bogoly lakósor 9. Nem is lakunk egymástól messze. Én a tizenhatosban lakom. Jöjjön, hazakísérem, mert még a végén történik valami baja.
Azt pedig nem szeretném, hiszen a bűntudat nálam igen erős tud lenni. Menetirányba állok, és elindulok a lakósor felé. Valóban egyre melegebb van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Totál tökéletes volt a mai nap egy kis alakformáló sétához, amelyet aztán természetesen egy alacsony kalóriatartalmú ebéddel terveztem zárni. Annnyira szupcsi volt, mert pont most volt szabad hétvége, ráadásul a napocska is kisütött, úgyhogy már hajnali kilenckor befejeztem a beauty-sleepemet, hogy aztán egy rövidke másfél órás készülődés után lemenjek a faluba. A közös találkát lekéstem, mert teljesen érthetetlen és butus módon nagyon-nagyon koránra szervezték. Úgy értem ember, ezek nem szoktak időt szánni az öltözködésre? Szégyen. De nincsen gond, nagykorú vagyok, úgyhogy csak tök simán így lejöttem magamtól. Meg hát tökre nem voltam egyedül, mert az én kis édibédicukimuki kutyuskám, Füles is elkísért. Már hipernagyon egy hullámhosszon voltunk az én kis édesemmel. Mindig tudtam, hogy a manók mikor adnak neki enni, amikor pedig így ráértem, még sétálni is elvittem. Senki nem mondhatja, hogy nem vagyunk tökéletesek egymás számára!
A sétával már végeztem, és egy padon ücsörögtem egy jegyzetfüzettel, amelybe természetesen azt rajzolgattam éppen bele, melyek a lehetséges outfitek a holnapi shopping-körútamhoz, amelyre a BFF-emmel fogunk menni. Már egy egész hete nem voltunk, és éreztem, hogy mindkettőnknek nagyon rosszat tett ez a hiány új rucikból és ékszerekből, úgyhogy szerveztünk egy közös kis kiruccot Bécsbe. Már csak az volt a nagy-nagy kérdés, hogy mit fogok viselni.
Ekkor azonban nagy csobbanás, majd nedvesség a hajamon. Úristen! Nedvesség a hajamon! Nedvesség a ruhámon? Nemnemnemenemenem.
- Jézi, jézi, jézi, jézi! - pattantam fel, és visítottam ahogy a csövön kifért, mert teljesen felháborodtam. Ugráltam is kicsit hozzá mérgemben, hátha attól eltűnik ez a rengeteg undormány, de nem. Ráadásul a távolban éppen egy jólöltözött fiú is engem figyelt, úristen, hát lehet valami ennél cikibb? Most biztosan teljesen idiótnak fog nézni, hogy csak így le tudtak engem fröcskölni! A pálcám egyelőre eszembe sem jutott, csak megsemmisülten álltam a szökőkút mellett, és még egy könnycsepp is kicsordult az egyik szememből. Remek, most tönkre fog menni a sminkem is! Add Istenkém, hogy a vízálló spirált használtam ma reggel! Hát mi lehet ennél rémségesebb? Valaki lőjjön le.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Azon, hogy vág az eszem, szélesebbre húzódik a szám, és egy kicsit meg is hajolok. Bizony kérem, vannak nekem ilyen nagyon komoly meglátásaim.
- Nagyon jól tájékozott, valóban van egy. De ő is egyke sajnos.
A „sajnos” őszinte. Tényleg sajnálom. Pont az egykeségemből terveztem úgy, hogy nekem több lesz. A nagynénémnek is csak egyetlen gyermeke született, ő azonban magához vett egy gyermeket, aki túl korán fogant, így amíg Milan fel nem nőtt, jól jött Lotti társasága. Jó testvérek voltak, még ha nem is vér szerint. Nem véletlen hát, hogy bennem is felmerült a gondolat mostanság, hogy belevágnék ebbe a megoldásba. Persze Ash már nagy, azonban negyvenöt évesen még túl korainak tartanám azt, hogy ennyi legyen az apaságom. Ő hamarosan elmegy, én pedig végérvényesen teljesen egyedül maradok. Tudom, hogy egy gyerek nem megoldás sem erre, sem egy házasság megmentésére, de mégis, vágyom rá.
- Az ön szakmájában, vagy akár az enyémben is van egyfajta rejtett pszichológus rész. Az emberek megbíznak abban, aki a gyermeküket és a kedvencüket kezeli. Persze ez arra nem jogosít fel minket, hogy praktizáljunk, de az emberek lelkén segíthetünk. Az is valami.
És valahogy hiszek benne, hogy ha ez a kapocs megvan, akkor szólnak, ha mondjuk történik valami, ami komoly, és talán nagyon is kellemetlen téma lenne, amit inkább kerülne, még ha ezzel nagyobbb baj is kialakulhatna. Valahogy így látom a dolgot, aztán ki tudja, valóban így van – e. A nő közelebb hajol, én pedig zavarodottan pillantok le rá, de attól, amit súg, muszáj nevetnem.
- Valóban? Azt hiszem akkor készülhet a jövő generációja.
Persze nem megbántani akarom, és nagyon remélem, hogy ezt ő is tudja. A téma változik, a kérdés valahol jogos, elnézve a mai fiatalságot. Épp a minap futottam bele egy viccesnek szánt mondatba, ami mégis komoly társadalomkritika. Ha valakit érdekel, keresse drakulát és 2016-ot, egész biztos, hogy meg fogja találni, én azonban igyekszem nem erre gondolni.
- Szerencsére az én gyermekeim még nem igazán a hormonjaikkal gondolkoznak. Kivéve az óvisokat. Meglepően izgágák, ha Kirill bácsi ott van velük. Ő az új óvóbácsi. Nagyon figyelmes, jól bánik a gyerekekkel, és azt hiszem női szemmel nézve valóban vonzó férfi.
Elég furcsa, hogy éppen én mondok ilyeneket valakire, akit én alkalmaztam, és úgy, hogy esküszöm, semmilyen ilyen vonzalmam nincsen. Azonban a lányokat elnézve, eléggé beletrafáltam vele a közízlésbe.
- Ugyan már, nem szabad így felfognia. Maga most láthatóan az önálló, kissé talán karrieristának tűnő életét éli, amivel nem hiszem, hogy baj van. Ez ma a trendi, ha szabad ilyet mondanom. A nők önmegvalósítanak, a világ pedig olyan rohanó lett, hogy mire valamit felfognánk, már elavult. Az én időmben semmi sem volt, ami mugli, most egyre jobban szivárog be. Az öltözködésben, a kütyükkel, az életformával. Régebben a nők háziasszonyok voltak, ma inkább üzletasszonyoknak lehet nevezni őket. Később alapítanak családot, és nem hiszem, hogy ez baj lenne. Ha megnézem például az anyámat, ő sosem volt boldog. Okos asszony, és a mai világba való, meghaladta a korát, de a kor, amibe született, elnyomta őt. Bízzon bennem, van olyan, hogy igazi, van, akinek csak egy, másnak több is akár. Ha majd rátalál, akkor meg fogja tudni, mert nem azon fog görcsölni, hogy mi lett volna ha, hanem úszik majd az árral.
Ez már hiányzott, a lelkesítő monológ. Régebben sok ilyet kiadtam magamból, mostanra azonban ezek is köddé váltak. Most azonban ránézve a nő szomorkás arcára, megsajdult a szívem. Kár, hogy negatívan látja a dolgokat. Tényleg hagyni kell ezt, és eljön a maga idejében, a maga helyén a megfelelő. Én tudom, hiszen nekem is megvolt.
- Majd megyek az illatok után.
Jegyzem meg vigyorogva. Nos igen, ha ez így menne, jó is lenne. Akkor, amikor ebéd van, rendszerint az iskolában vagyok, éjjel pedig csak nem zavargok, de majd egyszer talán úgy hozza a sors, hogy valóban ott kötök ki. Félreértés ne essék, nem akarom kihasználni, de valóban rég volt már, amikor olyan ételt ettem, amit egy nő nekem főzött, és valljuk be a nekünk készített ételekben mindig van valami kis báj. Valahogy azoknak másabb az ízük. Jobbak, még akkor is, ha igazából nem.
- Igen, bár nem sokat vagyok ott. A fiam többnyire az iskolában van, én meg az Előkészítőben, de néha összefutunk ott.
Leginkább aludni járunk haza. Arra, hogy elkísérem, csak biccentek. Ez alap, hiszen nem hagyhatom, hogy ilyen nehéz csomagokat cipeljen.
- Igen, angol vagyok. Biburyban laktunk. Egy bájos félig mágusok, félig muglik lakta település. Érdekessége, hogy mindenki ismeri ott a mágiát, ugyanis a legtöbben varázsló vagy boszorkány párt választottak, és a gyermekek jó része is mágus vagy boszorkány. Varázslatos hely, ha egyszer úgy érzi, hogy el kell menekülnie a világ elől, menjen oda, nem fog csalódni. A fiammal és a nejemmel laktunk ott. Teresa halála után azonban valahogy nem volt maradásunk. A házat nem tudtam eladni, albérlőim vannak, de nem tervezem a visszatérést, még.
Vagy úgy egyáltalán. Persze meg kellene tennem. A nejem nem ott van eltemetve, hozzá gyakran elutazok, de a házat, a keret nem lennék képes látni. Túl boldogok voltunk ott, szinte meg volt jósolva a katasztrófa.
- Bogolyfalva jó. Szép, tiszta, gazdaságilag stabil. Biztonságos, ha Ash mondjuk későn ér haza, vagy ha én későn végzek. Csendes, mégis megosztó, hiszen a házak között, ahogy elnézem, elég tekintélyes a különbség. Tetszik, hogy nem lakják olyan sokan. A vonatközlekedés nem a legjobb, de panasszal mégsem élhetek, hiszen legalább van.
Ez pedig nagy szó. Egy fejlettebb mágusfaluban élni olyan, mintha maga lenne a paradicsom, és nekünk most pont erre van szükségünk.
- Igen, a Hollóhátba, és igen, valahol mélyen mindig tudtam, hogy a gyerekekkel való munka számomra az ideális. Önnel mi a helyzet?
Kérdezem, miközben ráfordulunk a Macskabagoly utczára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

- Apukád nagyon sokat dolgozik?
Érezhető, hogy nem érzi jól magát a jelenlegi helyzettől. Az anyukája pedig említve se volt eddig. Az esetek nagy többségében az anya már nincs az élők sorában, ezt pedig nem jó bolygatni, ha a másik fél el akarja mondani, hogy mi történt, akkor majd elmondja. Sok esetben egy idő után a gyerekek maguktól megnyílnak. Nem egy gyerekkel töltött hosszú órákat, ahol gyöngyöt fűztek vagy szineztek, mire végre megszólalt. Az eleje mindig döcögős, aztán történik valami, a gyerek elkezd bízni a másikban, és elkezdenek beszélgetni.
- Minden érdekel, vagy vannak kifejezetten kedvelt témák?
Még tanulás alapján is le lehet szűrni, hogy a gyerek nagy valószínűséggel melyik házba megy. Azok például, akik a művészetekhez húznak, és elméletben jobban mozognak nagy eséllyel levitások lesznek. Azok, akik a gyakorlati részt jobban, és valamennyire az elméletet, rellonosak, a csapongók, de gyakorlatiasak eridonosak, míg a természettel, állatokkal és emberekkel kapcsolatos tanulmányokat leginkább kedvelők navinések. Ez is csak egy kis érdekesség, amit megfigyelt, ez sincs kőbe vésve.
- Nagyon szép eredményeid vannak. A lányom, Mina levitás, de például a gyakorlati tárgyakkal nagyon megszenved. Nem az ő terepe.
A tesztek miatt nevetnie kell, és megrázza a fejét.
- Nem, eszemben sincs. Önismereten számos tesztet mutatok meg, főleg a felsőbb évfolyamokban. A tesztek hasznosak, hogy az ember jobban megismerje magát, szeretem őket, de nem szeretem kényszeríteni az embereket arra, hogy megcsinálják őket. Nem lenne őszinte az eredmény. Inkább beszélgetnie szeretek. Nagyon sok minden leszűrhető abból, több is, mint egy tesztből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

A kis szemétládák elintézték a népet, röhögnöm kell. Amikor már halljuk, hogy ilyen idióták közelednek, jobb félreállni, vagy kimutatni, hogy baj lesz, ha beléd kötnek. Ma voltam olyan gáláns, hogy az előbbit választottam, így túlélték kék-zöld foltok és átkok nélkül a kis huligánok. Azonban nem mindenki járt jól, a jól öltözött szőke kapott mindent. Mi több, mint egy kis óvodás sipítozni kezd, én meg röhögni. Hát ezt nem hiszem el, mit kiabál? „Jézi”? Az mi a Merlin terméke? Az már majdnem Zéti, de szerencsémre nem ismerem a csajt, így az biztos nem lehet. Persze ismerheti a nevemet, mégiscsak egy Farkasról van szó. Az is tény, hogy amíg nem volt összerondítva, nagyon kellemes megjelenésű, ápolt csajsziról van szó. De azzal, hogy így megalázta magát, sokat esett a megítélése elsőre. Azért odasétálok a kezemben az újsággal - aminek a címlapján virítok -, megnézni, hogy ki is ez, és van-e esetleg komolyabb sérülése. Mint mondtam, jó napom van.
- Helló, minden oké? A kis huligánok jól megfürdettek – a mosolyt nem lehet levakarni rólam, bár most nem gúnyolódom, mint, ahogy azt bárki megérdemelné. Így közelebbről már látom, hogy nem a nincstelenek és a magukat gazdagnak gondolók közé tartozik, a ruhája egy kisebb vagyon, képzelem, hogy a haj sem halolajtól fényes, hanem valami irtó drága cucctól. Ez a csak ad magára, és még pénze is van hozzá, micsoda meglepetés. Mármint nem a pénz, hanem, hogy igényesen használja fel, nem egy összedobált ruházata van, hanem kigondolt, jól megfontolt outfit. Minden harmonizál, kiemeli a szemeit, amik tényleg szépek és vonzók, és oda is fókuszálsz rá, ha épp nem a dekoltázsát bámulod, mint én. Hiába a rejtett, és tiltott dolgok a legvonzóbbak és legkeresendőbbek. Szóval megbámulom, nem nagyon szoktam visszafogni magam, és megállapítom, hogy egyben van a lány, csak elcsúfítják a sár és vízfoltok.
- Látom, van ízlésed Jézi – dicsérem meg, ez a legtöbb, amit egyelőre kaphat. Ha még mutat valamit a személyiségéből, ami tetszik, akár le is nyűgözhet majd. Lehet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Atyavilág, atyavilág, atyavilág. Ha most nem halok meg, akkor bizti-bizti soha. A sok sár éreztem ahogyan bemegy a hiperdrága műkörmeim alá, én pedig annnnnnyira szuperdühös voltam, hogy legszívesebben megütöttem volna valakit. Ajjci, hogyan is tanultam a szuperkirály jóga órámon? Szúúszáá, levegő be, levegő ki. De persze csak minél kevesebb feltűnéssel, mégsem nézhetek ki úgy, mint egy hiperve.. ventillátor? Vagy mi? Na mindegy, hülyén, az a lényeg. Jézi, hogyan járhatnak szabadlábon ennyire botrány emberek? Szinte már én szégyelltem volna magam, ha akár csak egy pillanatig is el tudtam volna magam képzelni egy mondaton belül is ezekkel a hülyékkel. Tökre gázos az egész szitu.
Ráadásul itt van még ez a helyes fiú is. Hetek óta az első olyan ember, akiről el tudom képzelni, hogy értelmes környezetből jön, ahol legalább azt meg tudják mondani az emberek, milyen napszakban mit érdemes és illendő hordani. Jajj végre, már azt hittem nem maradt egy társam sem ezen a világon. El is gondolkodtam volna rajta, mennyire spirituális, hogy végre így tökre összefutottunk... Csak hát mégsem volt velem túl kegyes a sors (ez bizti a karma), hogy pont ilyen állapotban látott meg. Kisebb (oh Jehovám dehogy, nagyobb!) hisztiroham kerülgetett, és éreztem, ahogyan a  cukrom (de hogy miért pont cukor....? végül is, minden rossznak az az oka) zuhanni kezdett, és csak pillanatok választottak el attól, hogy bepózoljak egy kecses ájuláshoz.
Aztán ezt valahogy tökügyin elkerültem, valószínűleg azért, mert a srác tök édin viselkedett.
- Szióka! Jajj ne is mondd, menten elájulok! Hát nincs ezeknek szemük?! A házuk nem kerül annyiba, mint ez az outfit. Botrány! - fakadtam ki, miközben szánakozó pillantást vetettem a hűlt helyük irányába. Meg-ha-lok. Kezdett rámszáradni ez a rémség.
Kicsit ráncoltam a szemöldököm, mikor Jézinek hívott, nem igazán tudtam hova tenni. Az elismerő pillantásainak viszont a lelkem mélyén örültem, bár ennek természetesen semmilyen jelét nem mutattam, ahogyan azt minden magazin előírja. Hát nem vagyok én egy akármilyen rút kiskacsa, hogy minden ismeretlennek az elismerésétől hasraessek! Tény ami tény, ő úgy nézett ki, mint aki legalább látásból ismeri a divatot. Már pont rá akartam szólni, hogy ne bámulja a dekoltázsomat, de így tökre hamar abbahagyta, pont elég hamar, hogy még inkább hízelgő legyen, mint illetlen. Ajh, nocsak, ez egy jófej fiú!
- Oh köszimöszi, a te outfited is tökre el van találva! És te legalább nem vagy tiszta trutyi. Úristen, ha még egy percet el kell így töltenem, valaki meghal. -
Jajj hát perszi! A pálcám! Ritkán még ennek is hasznát veszem. Kicsit ügyetlenkedtem, de másodikra sikerült egy bűbájocskával az egész rucimat letisztítani. Meghatottan sóhajtottam, ahogyan a tiszta rucimon végignéztem. Annyira totál tökély. Pont, mint én.
- Amúgy Vittman Noémi vagyok - nyújtottam felé a kezem kecsesen, kicsit megnyomva a vezetéknevem. Csak hogy tisztában legyen azzal, amivel kell.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

- Óóó szegény, akkor bizony jó sok munkája van.
Senkinek sem könnyű, aki a hivatali munka fizikai részét választotta. A varázsbaj valahol félúton van a szellemi és a fizikai között, sok emberrel kell együttműködni, és bizony nagyon bonyolult lények tudnak lenni ilyen eseteknél a muglik és a varázslók is. Így hát nem csoda, hogy ez a szegény kislány ilyen nagyon várja az apukáját. Emlékszik ő maga is azokra az időkre, amikor Dwayne nem tudott időben odaérni. Mina pedig nagyon csalódott volt. Megértette, hogy apunak dolgoznia kell, de mégis, érezhetően összetört a szíve. Sean egyelőre ettől még nem szenved, de tart tőle, hogy fog, ha csak a férfi nem megy nyugdíjba. Auror révén jelentős korkedvezménye van, de azt is tudja, hogy ő tényleg és megmásíthatatlanul auror, aki élvezi, amit csinál. Csak reménykedik, hogy más oka nem lesz a késésének. Arra nem igazán szeretne gondolni, hogy a férfi esetleg nem ér oda soha. Borzalmas gondolat, még ha bele is kell kalkulálni az életbe.
- Háztartástan? Akkor apukádnak sokat tudsz segíteni.
Rásandít a képre, de nem szól. Az összetépett képek sokkal inkább jelentenek válást, mint halált. A csúnya búcsúk eredménye. Az, hogy a kislánynál van, összeragasztva, arra engedi következtetni a nőt, hogy ő még húz hozzájuk, de talán fordítva nem így van.
- Köszönöm.
Feleli ő is arra, hogy szép nevet adott Minának. Körülbelül ez minden, amit a lány a származása miatt kapott. Semmi örökség, sem nagyszülők, sem dédszülők, holott élnek még, nagyon is. Zójánk a tulajdon édesanyját alig pár hete látta egy magazinban. Tökéletesen fiatalon, megigézően tekintett az őt bámuló lányára. Valószínűleg másokra is hatással van a kép, csak nem feltétlenül olyan szívet facsaróan, ahogy a nőre.
- És hogy képesek fizetni érte?
Replikázik még a kérdésre nevetve, kicsit megrázva a fejét.
- Persze, megvan a maga tudományos oldala a dolognak, de én nem szeretem ezeket a kötöttségeket, amiket a legtöbben csinálnak. Például azokat, akik hozzám jönnek, nem fektetem le a kanapéra, hogy akkor most meséljenek, sőt sokan nem is szeretnek irodában beszélgetni. Van például olyan, akivel hajnalban, futás közben beszélgetek.
- Mondjuk az egy igazán érdekes beszélgetés volt, amikor a hölgy megkereste, hogy ő akkor tud kibontakozni, ha futnak közben, és ki kell adnia magából. Főhősünk pedig nem volt az a sportos jellem, ám látta, hogy tényleg kell a segítség, így hát elment vele, sőt, egy ideje már kifejezetten élvezi is, és várja, hogy futhasson kicsit.
- Van egy olyan halvány sejtésem, hogy a férfi a távolban azt várja, hogy észrevedd.
Mutat egy feléjük közeledő alak felé, aki integet. Az biztos, hogy nem neki,  és mivel a közelükben nincs más, így csak erre tud tippelni, és reméli, hogy nem téved.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Még mindig nem tudtam eldönteni, hogy hogyan viszonyuljak a lánykához. Általában átnézek mindenkin, ha nincs benne valami érdekes. Ez a lány hát szép, de ez még nem különlegesség a Bagolykőn, mert tényleg sok szép lány van, de a ruhája, és a megjelenése teljesen korrekt, sőt árulkodik arról, hogy nem veri fogához a galleont.
- Igen, ez nekem is feltűnt. De ha tudnák, csak még elégedettebbek lennének, szóval szerintem inkább ne hangoztasd. Sőt, mi van, ha letépik rólad és eladják? Vigyázni kell, hogy miben jársz – kacsintok a lánykára, miközben ő is megdicsér engem, cserébe megnézem magamnak. Így működik ez a világom, öcsém. Azért a beszéde kissé fura, olyan néha, mintha kicsit felszínes lenne, bár megértem, hogy félti a ruháját és bosszús. Csak ezek a szavak… ha káromkodna, talán fel sem tűnt volna.
- Köszi – nyugtázom és az újságot mintegy véletlen úgy fordítom, hogy meglásson a címlapon. A francia divatújságot biztosan ismeri, nem a legolcsóbb Cosmo és társai, kevesekhez jut el. Egy teszt belefér, bár azt is megfogadtam, hogy legközelebb nem megyek el a fotózásukra. A fele ruhájukat visszadobáltam, hogy rám olyat nem adnak, mert oké, hogy extravagáns, de rám azt nem adja senki, vagy ne legyen a nevem Farkas Zétény. Végül is belementek és valami másik pasira erőltették rá. Valahogy elment a kedvem már ettől, régebben élveztem, hogy a nevemet felhasználva adták el a cuccaikat többek, de már uncsi, komolyan. Közben a leányzó eltünteti a foltokat, és nem csak simán, hanem valami különleges folteltávolító igével. Nocsak, úgy látszik, nagyon rá van függve erre.
- Farkas Zétény – fogadom el a kezét, és most jó kedvemben vagyok, kap egy leheletnyi kézcsókot. Hiába, aki úriember, az én vagyok. Lehet, hogy még meg is köszöni, hogy nem simán kezet fogtam vele. Nagyon kiemelte a vezetéknevét, és meg is ütötte a fülemet természetesen. Gondolom ezért csinálta. Én nem emeltem ki a nevem, mert aki nem ismeri, az így járt.
- Vittman? – még egyszer megnézem a ruháját, meg őt is egészen közelről, főleg a szemeit, odahajolva hozzá. – A talárszabász üzlet tulajdonosainak a lánya? – most én nyomom meg az „A” betűt, hogy tudja, elismerem őket. Volt is pár talárom, de gőzöm sincs melyik az. Viszont mivel megvettem biztosan jó minőségű ruháik vannak. Néhány partyn akár találkozhattunk is, de általában gyorsan megunom őket és csak a köelező dolgokon veszek részt. Talán láttam már, nem esküdnék meg rá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem tetszik a csaj külsőleg. Mert de, sőt.
- Aztán mi járatban a faluban? Gondolom nem fürödni jöttél – évődök egy picit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér