Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Tudom.
Felvigyorog rá, hogy bebizonyítsa komolyan is gondolja. Bízik benne, legyen ez bármilyen érthetetlen. Mákor sem volt kettőjükkel semmi gond, kétli, hogy ez alatt a néhány óra alatt tennék egymást töbkre. Hannára pillant, aki épp csak annyi időre veszi le a szemét a képernyőről, hogy rávigyorogjon Bálintra, tudja miről folyik a szó, csak épp szeret úgy tenni, mint aki nem figyel, hogy aztán egy váratlan pillantban a korábban hallottakat fel tudja használni az ember ellen. A szeme persze a képernyőn, mert a mese annyira addiktív, hogy épp csak egy pillanatra tud tőle elszakadni. Kevesebb tv, ezt fel kell írnia valahová.
- De azzal találkozom...és legalább ötszáz éves.
Mondandója közben elégedetten felsóhajt, ahogy a férfi hozzáér és a kezeit a kezére csúsztatja. Nem akar ebből felesleges vitát, kár is volna, szátalan helyen találkozik férfiakkal, de az egyáltalán nem olyan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Egy ideig a mesével foglalkozik, unottan benyögi a válaszokat a szereplő által feltett bugyuta kérdésekre. Szörnyű, az egésztől hányni tudna, de legalább nyugalom van és Hanna nagyon is lelkesen próbál válaszolgatni, gagyog a tvnek, hol törökül, hol magyarul. Hinni szeretné, hogy van ennek valami pozitív oldala is, például, hogy Hanna zsnul egy keveset belőlük.
- Közöttünk csak öt év van. Olyan sok lenne?
Eddig nem igazán foglalkozott ezzel, most is csak megrándítja a vállát, számára a kor csak egy szám, semmi több, akkor sem zavarná a dolog, ha Bálint idősebb lenne, de ez a korkülönbség kettőjük között pont tökéletes, neki legalábbis az.
- Ő nem olyan szívdöglesztő, mint te.
Hát igen, errről van szó. Rora se lát se hall ha másik férfiről van szó. Soha nem volt csapodár, erre most sem cáfol rá. Nincs szüksége arra, hogy keresgéljen, korábban sem tette.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Through hell's gates
The ground shakes
And valor wakes
And so it begins

Tétlenül szorongatja a pálcát a kezében. Kezdi úgy érezni, hogy ez már nem is a tanult tehetetlenségből fakad, egyszerűen csak akarás kérdése. Minden egyes varázslat, amely eszébe ötlik, fájdalommal járna, vagy éppen bizonytalan kimenetelű, már ami az elemi mágiára való hatását illeti. Azt sem szeretné, ha meg kellene magyaráznia Balázsnak, miért került a lánya ispotályba holmi átok mellékhatásaként. Nem mintha bárki mást is szándékában állna csak úgy csuklóból bántani. Ráhagyja ezt azokra az emberekre, akiknek könnyebb a lelkiismerete, ha átkok szórásáról van szó, ő beéri a sóbálványátokkal is, csakhogy az most éppen annyi lenne, mint halottnak a csók. Kár megidéznie, legfeljebb csak még vadabb lesz attól is a vihar. Nem emeli fel a pálcát. Energiáját inkább arra fordítja, hogy önmagát győzze meg, nem árt ez a legkevésbé sem. Most nem fog elfogyni az oxigén, nem tűnik el a talaj a lába alól, mert ennek egyáltalán semmi köze hozzá. Bizonyára még csak nem is szándékos, pusztán egy tanonc veszítette el a kontrollt egyelőre beláthatatlan ereje fölött. Nem gondatlanság, csupán tapasztalatlanság rejtőzhet az egész mögött, és esetleg instabil lelki állapot segíthet rá, de fogalma sincs a pontos részletekről. Igyekszik nem ítélkezni. Megnyugodni kellene. Kócos tincsei lassan teljesen átáznak és súlyos csomókban tapadnak a homlokába. Arcán lefolynak az esőcseppek. Még arra sem használja a mágiát, hogy az esőtől megvédje magát. Zakója is átnedvesedik lassan, a mellkasához szorított könyvek lapjai pedig elkezdik felszívni a vizet. Majd megszárítja őket. Visszacsúsztatja a zakó ujjába a pálcát egyelőre, és úgy dönt, hátát a falnak vetve megvárja, amíg elcsendesedik az egész. Lassan abba kell maradnia, ha jól gondolja, hiszen a lány mintha már kezdene kimerülni. Mélyen szívja be a levegőt, szinte érzi, ahogy még az utolsó kis hörgőbe is eljut az oxigén, és ez mégiscsak megnyugtatja. Először a szél csendesedik le, majd tűnik el teljesen, végül a nap is kisüt újra. Csak most tudatosul benne, hogy már valamikor jóval ezelőtt sikerült megnyugodnia. Tekintetét a lányra emeli. Nem fest túl jól. Az erőtlen nyöszörgést nem is érti, de az sem valami biztató. Ebben az állapotban csak nem hagyja itt. Szétnéz, megbizonyosodva, hogy nem jár erre senki, majd néhány gyors, biztos intéssel szárítja meg a lány átázott ruháit éppen úgy, mint a sajátjait. A könyvekre is szór a bűbájból, majd közelebb lép a lányhoz.
– Hahó - szólal meg félúton félhangosan. Nem szeretné a frászt hozni rá azzal, hogy hangtalanul feltűnik. – Hé... találkoztunk már, emlékszel rám? Auror vagyok a minisztériumnál, akárcsak Balázs. Farkas... már a keresztnevem, épp mint a te családneved. Emlékszel? Te mondtad, hogy a farkasok mindig megtalálják egymást. - A családnevére legalább emlékszik, ha a keresztnevére nem is. Túl sok a K betűvel kezdődő az utónévtárban. Igyekszik kapaszkodóval szolgálni azt illetően, hogy nem teljesen ismeretlen. Még tesz egy lépést, majd még egyet, végül leguggol éppen előtte, közel fél méternyire. – Mi történt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Olivér
Eger, BIRTHDAY

Bizooony, tizennyolc lettem. Nagykorú, úgy hivatalosan is! Ami azt jelenti, hogy enyém a világ, vagy legalább egy kis szelete, ugye? Remélem, hogy így van, mert igazi nagykorúként indultam el otthonról - oké, nem egyedül, hanem Vincével meg Hajnával -, hogy végre az itthoni barátinkkal lehessünk. Vagyis gondoltam én oda megyünk, mert korábban megbeszéltük, hogy találkozni fogunk és amikor szóltunk, hogy itthon vagyunk hirtelen felpörögtek az események. Gyors köszöntés a családdal, aztán már inkább az estére készülődtem. Nem tudtam a buliról, csak arról, hogy elmegyünk valahová. Jó, mondjuk sejtettem, mert Vince soha nem volt jó annyira ezekben a dolgokban, meg hát nem is erőltette meg nagyon magát, de úgy tettem, mint aki nem tud semmit. Pedig nagyon izgultam, mert ma este felnőttként akartam bulizni, vagy legalábbis úgy, mint a barátaim, akik nem egy kastélyban töltik az idejük nagy részét, ahol nincs semmi jó mugli cucc. Hiányzott a zene, hiányzott a tánc, de a legjobban azok a barátok hiányoztak, akik abban a pillanatban nekem rontottak, ahogy beléptünk a kocsma ajtaján. Soha nem jártam még itt (nem meglepő), úgyhogy ahogy tudtam, felmértem a terepet. Asztalok, sok barát, még több haver, de idegent egyet sem láttam, amiért nagyon hálás voltam, mert a szülinapomon a barátaimmal szerettem volna osztozni. Igyekeztem mindenkivel szót váltani, de ahogy elindult a zene és érkeztek az italok, egyszerre lehetetlennek tűnt.
Tizenegy órára már túl voltunk a tortán, egy-két ajándékon, pezsgőlocsoláson, a torta szétdobálásán és jó néhány italon, nem, nem voltam berúgva vagy ilyesmi, de nagyon jó kedvem volt. Úgyhogy mikor két srác, akiket az általánosból ismertem felraktam az asztalra a barátnőim mellé, nem ellenkeztem, hanem az ordibálás közepette tovább táncoltunk (ehhez legalább kifogástalanul értek) és próbáltunk túlordítani a hangfalakból szóló énekest.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Most miért? Kettőnk közül nekem vagy gyerekem.
Az élet egyes természetes szakaszain sokkal messzebb jár már, mint ő, úgyhogy a mérleg talán annyira nem billen a férfi felé és bár rendelkezik egzisztenciával, a felelősségtudata még csak most kezd kibontakozni, szóval lehet mondani, hogy kiegészítik egymást, ami megvan az egyiknek, az a másiknak hiányzik, bár Rora szinte biztos benne, hogy Hannával korábban nem számolt a férfi és ha most ki is jönnek egymással, azért korábban nem bánta volna, ha nincs. Amint Bálint mocorogni kezd, azonnal enged neki, vigyorogva felül, majd az órára pillantva fel is pattan, kicsit elszaladt az idő, és minél előbb megy, annál hamarabb tud visszajönni hozzájuk.
- El kell készülnöm. Mindjárt idő van. Kellene Hannának valami ebéd, aztán leteheted aludni, ha gondolod.
Van étel a hűtőben, nem fognak éhen halni abban a másfél, két órában, amíg ő nincs itt, ha nagyon szorul a hurok, akkor akár még a rendelés is szóbajöhet, mostanában azonban szerencsére egyre ritkább, mert igyekszik mindig főzni, szeret házias lenni, amellett, hogy igyekszik mindig kifogástalanul kinézni. El is viharzik a szoba felé, hogy röpke negyven perc múlva jöjjön elő. Fekete ruha van rajta, haja kontyban feltűzve, az egészet a szokásos piros rúzzsal bolondítja meg. Kellően dekoratív, szokásához híven. Nagy hangsúlyt fektet erre, főleg mióta Bálinttal van. Azóta sokkal hiúbb, imádja elkapni az elismerő pillantásokat, szinte ölni tudna értük.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Figyeli ahogy a kis csapat eszik, féltékeny a helyzetre, mert ő is szeretne csatlakozni, de nem teheti. Helyette azonban mehet be az öregemberhez megbeszélésre. Egy porcikája sem kívánja, ugyanakkor tudja, hogy muszáj ezt most megtennie és nem elsősorban a konzultáció miatt. Nem akar lustának tűnni, akinek semmihez sincs kedve. Bálint előtt voltak tervei, amiket nem szeretne feladni, nem akar az "eltartott" státuszba kerülni, senki szemébe. Igaz, a jelenlegi helyzetük nagyon kedvező, hála nem neki, de ettől nem fog a fenekén ülni, vagy körmöshöz meg fodrászhoz járni, mert mindene megvan. Van egy olyan érzése, hogy a szerelme nem is engedné és ez így van rendjén.
- Tessék?
Értetlenül pislog a férfire, majd összevonja a szemöldökét, odalépked hozzájuk és körbefordul. Nem érti, miért kellene átöltöznie, először azt hiszi, hogy nem vett észre egy foltot, vagy összekente magát, de a ruhája, ahogy ő látja teljesen tiszta. Aztán leesik neki és meg is lepődik. Egészen eddig a férfinek tetszett, ahogy öltözik, Rora pedig imádta a szép ruhák, nem rettent vissza egy-egy merészebb darab viselésétől sem. Nem volt hétköznapi, de nem volt közönséges sem és vonzotta a tekintetet.
- Eddig semmi bajod nem volt az öltözködésemmel.
Értetlenül méregeti Bálintot miközben összefűzi a mellén a kezeit és az egyik lábára teszi a súlyát, kinyomva oldalra a csípőjét. Nem akar átöltözni, neki ez így teljesen jó, viszont ha a férfi nem enged, akkor kénytelen lesz engedelmeskedni, de nem akarja ilyen gyorsan feladni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Hihetetlenül utáltam a szülinapokat. Sosem értettem az alapvető koncepciót, hogy az emberek miért örülnek annyira neki, hogy egy évvel megint közelebb léptek az elhalálozásukhoz. Most még talán vicces, érdekes, hogy egyre öregszünk, de egy pár évtizeden belül már kezdődnek az öregkori problémák... Reuma, inkontinencia, és, hogy ne is említsem: ráncok. Persze, mindre vannak már különböző bájitalok, de ki akar különféle színű, szagú és borzalmas ízű löttyökön élni? Na ugye, senki. Ezt az okfejtést szívem szerint meg is írtam volna Lotti kis barátjának válaszként a bagolyra, amiben meghívott a lány tizennyolcadik születésnapjára.
Mégis inkább csak félredobtam a pregament és egy jót nevettem rajta.
Tizennyolc... Főleg nem értem, hogy mit kell ünnepelni rajta. Hogy már felnőtté vált a muglik világában is? Abban meg mi a jó? Csak több felelőssége van, mint korábban. Ráadásul, mostantól felnőttként is kellene viselkednie, amit nem igazán tudok kinézni belőle. Ugyan...
Eredeti tervek szerint eszembe sem volt csatlakozni a bulihoz. Nagyon is jól elvoltam én Bogolyfalván, nem igazán volt affinitásom hozzá, hogy Egerbe hoppanáljak és a kis csitrik ünneplését figyeljem. Valamiért előzetes tapasztalataimból kiindulva, nem gondolnám, hogy túl szórakoztató program. Egyébként is, inkább elkerülöm az olyan embereket, nem pedig még keresem a társaságukat.
Aztán gondoltam egyet. Egyedül ülni a nagy házban, vagy a pubban, ahol az elmúlt napokban már mindennapos vendéggé váltam... nem olyan szórakoztató. Ha pedig mégiscsak elmennék Lotti szülinapjára, akkor egyrészt talán elszórakozhatnék valamelyik kislány butaságán, másrészt pedig senki sem gondolná, hogy szánnivaló vagyok, hiszen nem látnának megint a faluban ülni egyedül és inni.
Minden ellenérzésemet leküzdve hát felöltöztem - fekete farmerbe, fehér pólóba és egy sötét zakóba -, felvettem a műmosolyomat és az egyik sötét sarokba húzódva, egy pohár whiskey-vel a kezemben figyeltem a fejleményeket. Jobb volt nekem egyelőre itt, mint az asztalon táncoló fiatalok között... Ráadásul kezdtem nagyon öregnek érezni magamat őket elnézve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Valahol számítottam arra, hogy ő lesz. Az illathoz hang is párosul, mire megjelenik fejemben az arc is, és ettől csak szeretnék még apróbb lenni. Nem mintha félnék Farkastól - de ő adott Ricsinek karkötőt, és csodálkoznék, ha ez után nem kapnék én sem egy olyan szép kis ékszert. Igazából, én is adnék magamnak a helyében. Tenyereim az arcomra tapadnak, ahogy kobakom a hideg, még nedves falnak nyomom. Lüktet. Mindenhol lüktet, és fáj, és az egész testem annyira fáradt. Annyira rossz.
- Hmh - némi erőtlen nyöszörgés lehunyt szürkéim alól, aztán, ahogy hajlandó vagyok szembesülni a környezetemmel, egyből rá nézek. Kissé hunyorgok, erre a fényre nem készültem ám fel, de oké, oké, ha fény van, akkor az már jó dolog. Kissé összeráncolva homlokom hallgatom, ahogy beszél, Balázs, Farkas, és nem értem, hogy miért mondja először azt, hogy Farkas, amikor tisztában vagyok a családnevemmel. Aztán leesik, hogy valószínűleg nem is arra gondolt, vagyis inkább leesik, miután magyaráz. Aha. Csak egy kicsit vagyok bamba, fel sem tűnik.
- Uhum - bólintok, mire az egész arcom egyetlen fájdalmas fintorba szalad, ahogy belenyilall a tarkómba. Úgy érzem magam, mintha alaposan elvertek volna, átmentek volna rajtam egy úthengerrel, ja, és belém csapott volna egy villám. Vajon ártana nekem, ha eltalálna a villám, amit csinálok? Nem akarom kipróbálni. Viszont Livet sem fogom egyhamar megkeresni ezzel, abból kiindulva, hogy milyen fényes a kapcsolatunk mostanában.
Egy egészen kis ideig elkezdek reménykedni abban, hogy csak most ért ide, és nem látta ezt az egészet, ám az a helyzet, hogy van valami a hangjában, ami arra enged következtetni, hogy igenis látott mindent. Úgy értem, az emberek, amikor tudnak valamiről, másképp kérdeznek rá, mint amikor nem tudnak. Komolyan, ez így van.
- Semmiség - megrázom fejem, újabb ezernyi tűszúrás a fejemben és a nyakamban. Lehunyom szemeim, megrázom fejem, tenyereimmel igyekszem felnyomni magam. Amúgy nem tudom, miért csinálom ezt, nem vagyok pasi, hogy minden helyzetben próbáljak kemény maradni. Ami pedig azt illeti, most mit kellene mondjak? Kiborultam, és nem vagyok képes uralni az erőm? Vagy túlreagálok dolgokat? Vagy mondjuk, hogy nem vagyok képes túltenni magam azon, ami már amúgy is megtörtént? Könyörgöm. Ennyire éppen azért nem vagyok szánalmas. Ahogy végre sikerül talpra vergődnöm magam, megint a falnak támaszkodom, ahogy csak tudok. Hülye aero. Hülye univerzum. Hülye én.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Normális vagyok? Nem, dehogy. Ha az lennék, akkor most azt hiszem, szörnyen szégyellném magam, mert akkor olyanná váltam volna, aki sosem akartam lenni. Nem. Én az a fajta ember vagyok, aki a világ egyik legnagyobb troll nagypapája leszek majd. Hajtom a fiatal lányokat, megviccelem az unokáimat, és a gyermekeim folyton be kell, hogy járjanak az idősek otthonába, mert rendbontó leszek. Már látom is magam előtt, csodálatos életem lesz.
- Készen.
A munkám komoly, felelősségteljes, olyan, ahol fedhetetlennek kell lennem. Éppen ezért készülök arra, hogy egy bevásárlóközpont elől vagy belőle - mindegyikben máshol van - elemeljek a szőke lánykával egy bevásárlókocsit. Igen, ez pont olyan, ami nem összeegyeztethető a munkakörömmel, ahogy az sem, hogy a vonaton visszavigyem Bogolyfalvára, majd az iskola folyosóin ebbe toljam a kisasszonyt végig a folyosókon titkosügynöknek öltözve. Minden lesz nálam, napszemcsi, vízipisztoly...
- Aham, azt. Akkor azt hiszem egy kicsit tovább kell utaznunk. Itt van Tecsó, meg most egyre többet hódít a Spar, csak ott meg az eladók mindig olyan bunkeszok, kivéve a Keletinél lévőben, ott nagyon aranyos nők dolgoznak, mindig udvarolnak nekem.
Imádok oda járni, ha a fővárosban járok, oda mindig betérek. Nem számít, hogy nyitás után pár perccel vannak-e, vagy épp zárni készülnek, mindig nagyon édesek velem. A nagy embertömeg azonban úgy hozza, hogy kicsit elsodródunk egymástól, így amikor megint Scar mellé érek, a pracliját a sajátomba csúsztatom, és magabiztosan megfogom. Még a végén elveszünk itt.
- Válassz valamit, ami itt is vagy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Meglehetősen rosszul fest a lány. Mozdulatai, nyöszörgése is arra enged következtetni, hogy fájdalmat érez, és a valamivel később arcán megjelenő fintor csak még inkább alátámasztja ezt a feltételezést. Sóhajt egy aprót - ezek a sikátorok egy ideje csupa ilyen meglepetéssel szolgálnak neki, hogy aztán az ispotályban köt ki a különféle felmerülő vészhelyzetek miatt, mert nincs szíve továbbmenni, mint ahogy bárki más tenné jó eséllyel -, és kisimítja az arcából a haját.
– Nekem nem tűnt semmiségnek - jegyzi meg fejét csóválva, de igyekszik olyan hangot megütni, hogy szavai a legkevésbé se legyenek bántóak. Szinte biztos benne, hogy mindez inkább volt valami belső konfliktus látványos, meg persze nem éppen veszélytelen lecsengése, mint bármi szándékos. Egy pillanatra lehunyja a szemét és mély levegőt vesz. Hát ezt is megérte, hogy többé-kevésbé racionálisan képes kezelni ezt az egészet.
– Fel tudsz állni? - kérdezi, miután az egyetlen intéssel összezsugorított könyveket zsebébe rejti. Valós méretükben csak útban lennének. Lassan egész elsősegélydobozt is hordhatna magánál ilyen formában, ha már ilyen jó érzéke van felfedezni mindenkit, akivel a város ezen részén történik valami a sötét sikátorok mélyén, amelyek annyira elhagyatottak, hogy józan varázsló csak hoppanálni tér be bármelyikbe. Legalább fájdalomcsillapító bájitalt tarthatna magánál. Lemondóan szusszan. Majd legközelebb. Ebből ismét ispotály lesz, az a legbiztosabb.
– Tud róla az oktatód, hogy ennyire instabil vagy, vagy ez csak kivételes alkalom volt? - érdeklődik, miközben azon igyekszik már, hogy felsegítse a lányt, aztán ha ez a napirendi pont sikeresen teljesítve, akkor hoppanál is vele. Vessen rá egy pillantást egy szakavatott gyógyító, még mielőtt benéznek a misztériumügyiekhez, hogy karperecek közül választhasson magának. Az majd biztosan segíteni fog, de ezt ráér később is közölni, ha már jobban van a rellonos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Igazából Tesco, csak senki sem hívja úgy. Sok megnevezése van, mint a Tecsó, de van, aki Tesónak meg Taxónak. Szóval van itt magyar kreativitás.
Visszaszorítom a kezét, és épp csak kimentünk, máris tesz egy megjegyzést. Olyan, mint Chicago. Ezen muszáj nevetnem. Van benne valami, ha csak az emberekre nézek.
- Őszintén vágnak magyar arcot. Anyám is mindig így néz ki.
Nekem nem meglepő egy a búvalbarmoltság, ami itt az emberekben van. Én szívesen mutogatom a fogsoromat, nem, nem vicsorogva, mosolyogva. Rendszeresen mosolygok mindenkire. A metróhoz lefelé is, így nem egyszer kaptam már csodálkozó és lenéző pillantást is, mert mi jogom van nekem itt mosolyogni, mert itt olyat nem szoktak az emberek. Ha valaki nevet, azon meg megbotránkoznak. Furcsa hely ez a Magyarország, gondolom furcsább szemmel még inkább.
- Óóó és akkor még nem is jártál a legzűrösebb környéken, de nem is ma lesz az, amikor elmegyünk oda. Nem szabad mindent ellőnünk egyszerre.
Bár itt már kevesebb ember van, de nem engedem el a kezét, kivéve, ha ő kirántja mondjuk. Nekem jó így, legalább rajta tarthatom a szemem, nem kellene elvesztenem egy diákot. Mert én felelősségteljes felnőtt vagyok. Hahahahahaaa...
- Van egy a közelben, egy bevásárlóközpontban. A legjobb pedig, hogy az oldalsó kijárata pont a Tecsó mellett van, vagyis simán ki tudunk jönni vele, ha éppen nem figyel éppen senki. Nem hinném, hogy az őrökkel akkora gondunk lenne.
Vagy nem érdekli őket, vagy nem olyan gyorsak, mint mi. Úgy érzem, hogy eltulajdonítani egy bevásárlókocsit sima ügy. A hajléktalanoknál is szokott lenni.
- Nem csak egy kocsit szerzünk ugye? Mármint vehetnénk chipset is, meg ilyesmiket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Tényleg meg kéne tanuljak, pontosnak lenni, Szofi is megmondta, hogy a késés nem elfogadott, bár akkor munkáról volt szó. Az egy másik ügy volt, nem fontos. Egy baráti találkozó teljesen más, habár nem szabadna megvárakoztatnom Pankát, még a végén ő is késni fog máskor, aztán elkerüljük egymást.
A reggeli készülődés egyébként nem tartott sokáig, azzal hamar megvagyok, inkább az éjszakába nyúló tanulás nem tett jót, a végén már a házamban lévő két srác is elküldött aludni, még a könyvemet sem adták vissza. Pár napja lettem HVH, de a kékek olyan édesek, hogy nem lehet betelni velük. Mindegy! Amilyen gyorsan csak tudom, szedem a lábaim, de ezekben a cipőkben nem lehet szaladni. Bánom, hogy nem maradtam a megszokott sportcipőnél, ami sokkal kényelmesebb. Beérve az üzletbe, megveszem az italom, majd fizetek és elindulok felfelé, ahol meg is pillantok a nálam fiatalabbat.
- Ha te megszoktad, akkor a régebbi ismerőseim mit szóljanak? – nevetem el magam, majd hallgatom a további szavakat. Óra? Ez nem is lenne rossz ötlet, ha másról lenne szó. Én nem szoktam nézni a karomat, maximum, ha ékszert viselek, vagy valaki felhívja rá a figyelmemet. Ilyen nem sok esetben adódik, furcsa is lenne, az egyszer biztos.
- Van telefonom, azt se nézem, legalábbis nem az időt figyelem rajta, szóval az óra befuccsolt. De, gondolkozom a hopponálás megtanulásán, az még az aurori szakmában is jól jönne, bár akkor is valószínűleg elkésnék. Javíthatatlan vagyok. - ezt nem veszem rossz néven, hisz igaza van mindenkinek. Megfelelő indokom nincs, a tanuláson, és a kajakészítésen kívül. Még tojást is kértek a srácok az utolsó utáni pillanatban, én meg elkészítettem nekik. Ismerve Kevint és Zalánt, mire hazaérnék, csatatérré változtatnák a konyhát, és abban az esetben is éhesek maradnának. Ezzel nem viccelek, ez így lenne, nekem meg bűbájjal sem lenne kedvem takarítani.
Én nem ettem, ezt a hasam jelzi is, mire felvetem a kaja témát. Szerencsére Panka ismer annyira, hogy tudja, nagy az étvágyam és szeretek enni. Megrendelt mindent, amit kell. Nem vagyok bunkó, nem hívatom meg magamat semmire, vele biztos, de a számlát ráérünk később is rendezni szerintem.
- Köszi, életmentő vagy – vigyorodom el. Ha pár percen belül nem kapok valami ételt, tuti elájulok, vagy hasonló. Közben megkóstolom a teámat is, ami nagyon finom lett, még a gumicukrok és a zselék is ízletesek benne. Máskor is el fogok jönni ide, nagyon szuper ez a hely, majd a bandának is megmutatom, természetesen külön-külön. Ha egyszerre becsődítenék mindenkit, el sem férnénk.
A vásárlás nem tartozik a kedvenc programjaim közé, azonban amilyen személyek megfordultak az életemben, simán elviselem az ilyesmit. Szofit rendszeresen kísérem el a boltokba nézelődni, valamint két esküvői ruhapróbán is voltam, az egyiken szétuntam a fejem, a másikon pedig a kuzinom rám erőltetett egy fehér ruhakölteményt, én pedig tiltakozni sem tudtam. Ő volt a menyasszony, de megtetszett neki egy darab, ami rá nem illet, és nekem passzolta. Jaj, Kath.
- Mehetünk, engem nem zavar, viszont akkor a könyvesboltba is muszáj betérnünk, meg kell nézzek valamit – ja, ebből a megnézésből minimum fél óra nézelődés lesz, ahogy a szőkeséget ismerem. A következő mondatra felvonja a szemöldökét. Mondtak már neki hasonlót, próbálták megszerettetni vele a ruhákat, eddig nem nagy sikerrel. Sóhajt egyet és a lánykára pillant.
- Az a baj a csinos ruhákkal, hogy kényelmetlenek, de, ha így gondolod nem láttad még a lábbelimet. De egyébként tudok csinosan öltözködni, ha a hely megköveteli. Most is próbálkoztam, otthon kérdezték miért csíptem ki így magam – vigyorodik el a végére. Neki ez már túlságosan is csinosnak számít, jobban szereti a hétköznapi viseletet. Randik, vagy más összejövetelek előtt, képes órákat a fürdőben tölteni, ha úgy adja a helyzet, de egy baráti találkozónál ne kelljen így tennie.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Boldogság, gyere haza. Maja fut, rohan, elhasal, de pont elkapja a lufi madzagját, ami éppen kirepült a kezéből. Már éppen felnézne a rózsaszín, muffin alakú csoda után, amikor hirtelen megrezzen, ahogy a hasáról a súly megszűnik. Egy percre összeszaladnak a ráncai a homlokán, a szemét nem akarja kinyitni érzékelve a fényt, el is fordítja picit. Fel is ébredt, meg nem is. Még előtte van az iménti lufikergetés, de érzékeli, ahogy Lewy eltávolodik aztán már csak a takaró érintését.
- Mééég neee.
Nagyot sóhajtva kapaszkodik bele a huzatba, hunyorog kicsit, aztán az elindult páros után pillog. Éppen átfordult volna a Drága párnájába kapaszkodva, amikor az agya mozgásba lendült. Nem szólt az ébresztő, hétvége van, de még milyen. Elvigyorodott magában, ahogy a párnába temette az arcát és még percekig csak fetrengett kicsit.
Ez a vidámsága annak ellenére látszott kitartani, amik az elmúlt időszakban összegyűltek. Érthetetlen okokból kicsit megint elkezdett befelé fordulni, olyan kis elhúzódó volt az emberekkel, aztán meg jött a kis fullánkos. Nem is nagyon tudja már pontosan mi történt, pedig elmesélték neki úgy nagyjából, csak nem ez érdekelte. Majdnem elsírta magát, mikor először eszmélt rá, mi lett vele, utána a viszketés meg a fájdalom hatására sikerült is. Három teljes hétnyi teljes lemerültség és dinóság - bár nem halt ki végleg - után viszont újra hazajöhetett. Nagyon rosszul érezte már magát, nem tudott aludni, hiányzott neki a vőlegénye és a babakutyi is. Ohana nélkül egy nap is sok, nem még ennyi. Na, ez az időszak se segítette azt a kis nyünnyögős és hisztis hangulatot, ami rajta volt éppen. De szerencsére sikerült kikeveredni az első itthoni napok után, aztán meg ott volt az anyukája szülinapja, most pedig ez. Boldogság hazajött. Mint valami fura háziállatnév.
Felülve az ágyon nézelődött kicsit, még kitisztult a látása és megszokta a fényt, aztán lemászott az ágyikóról és még rendes is volt, megigazította. A hiányos öltözetét orvosolva pedig kikapta az első szimpatikus színű és könnyű ruháját a szekrényből majd felvette és elindult a többiek után.
- Úúúú, jó illat vaaan. Segítsek valamit? - Kis lépésekkel szelte a távolságot maguk között, aztán Lewy mögé érve, mikor éppen nem látott semmi katasztrófaveszélyest a keze ügyében, átkarolta hátulról, aztán lehajolt Voltért. Nevetve fogadta, ahogy a gyerkőc éppen végignyalta az arcát. Ilyen csókban se volt még része üdvözlésként eddig.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Egyszer úgy pihen, mint akit fejbe is vágtak és akarattal se ébreszthető, máskor meg van ez, hogy egy légyzizzenést is észlel és mocorogni kezd rá. Lehet benne volt még ebben a nem túl mély alvásban kicsit a kényszer, hogy hosszú idő maradt ki, hiába volt minden a helyén már hosszabb ideje újra. A puszi azért megnyugtatta meg a takaró is, hogy nincs nagy baj, nem ég a ház és vigyázzba se kell állni. Mosolyogva nyújtózott kicsit, mielőtt oldalra fordult volna, hogy még pihenhessen egy hangyányit. Inkább már csak lustálkodás volt, mint érdemi visszaalvás így gyorsan le is tett róla és észlelve, mi van ma, összekapta magát, amennyire sikerült a reggeli állapotában.
Gyereknap van, juhu! Tavaly fellépés miatt lecsúszott az ünneplős fázisról, ő maga volt az egyik program, így az ideinek extrán örült. Arról nem beszélve, ha már a szülinapja úgy alakult, ahogy, most lehet kicsit ünnepelni. Bármit is. Ehhez mérten, meg mert a felpörgése ellenére sem volt indíttatása a házból kimozdulni nem vitte túlzásba a ruházkodást, de azért ügyesen most legalább eljutott addig, hogy legyen rajta. Ezután meg nem volt más hátra, mint előre.
- Háát jó. Neked is szépségeset, Drága. - Viszonozta a csókot is még mindezek előtt, ami határozottan élvezetesebb volt, mint Volt szeretete, de őt is imádja persze. Aztán meg erőteljesen lefoglalta, hogy leselkedjen a palacsinták után, így már csak akkor figyelt fel a méregetésére, mikor azt befejezve rámosolygott a lengyel. Egy fél pillanatra magára nézett nem-e kajafoltos vagy festékes - egyik sem lenne lehetetlen, csak Maja -, de nem észlelt bajt, így el is engedte hamar maga mellett. - Jól alukáltam, nem zavartál, azért nem szóltam. Hajnalban Volt akart belemászni a számba, az kicsit zavaróbb lehetett volna, de rájött, hogy rossz helyre nyomta a mancsát és arrébb ment.
Meséli teljes átéléssel a sztorit, a keze is jár kicsit hozzá, de mikor észreveszi, inkább azzal is megfogja a babut és leül vele az ölébe fogva őt, egyelőre elég türelmes ehhez ő is, tuti le lett már kenyerezve.
- Hát először is együnk, mert éhes vagyok… de amúgy még nem gondolkodtam rajta. Miért? Tudsz valamit, amit én nem? - Nagy lelkesen érdeklődött felnézve a kviddicsessztárra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Szerencsére hamar tudatosult a lánykában, hogy nincs ébresztő, semmi kötelező dolog sincs kilátásban és zavar sincs az erőben, csak mozgolódás. Hunyorgósan pillogott kicsit, aztán mikor nagyjából felfogta mi a helyzet a legnagyobb nyugalommal próbálkozott meg még visszamászni álmába a lufik közé. Kevés sikerrel, de annyira nem is bánta. Érezte a jó illatot, amire a pocija is egyből éledezni kezdet és vágyakozni. Legrosszabb, pláne, ha valakinek tartania kéne magát a kalóriabevitelhez, de azt két étkezéssel kivégezné rövidtávon. Kivonulás és a reggeli köszöntés közben osztva és szorozva elengedte ezt, majd később ráér megint aggódni ezeken. Mielőtt még elindult volna lecsüccsenni egy gyors puszira visszalépet, aztán el is helyezkedett a kicsikével az ölében.
- Attól engem nem kell félteni, elég rágondolni mondjuk arra, hogy mennyit szövegelnek nekünk mágiatörténeten, azután már estimese sem kell.
Elhúzta a száját, aztán dúdolgatva fogta meg Volt mancsait, hogy az ütemre mozogjanak vele, amit annyira nem tűrt szerencsétlen sokáig, de legalább nem menekült el. Nem baj, majd szépen lassan mindent. A pacsi már majdnem jól ment és két lábon ugrálni is, bár abba rendszeresen belehasalt és aztán hempergés volt a vége. Nem gond, Maja nem adja fel.
- ÚÚÚÚ. Valamiii, őőő… lekvárt, vagy nem, kakaót vagy…- döntésképesebb agyat, de azt mellé, nem rá. Ezen kívül teljesen elgondolkozva grimaszolt. Annyi mindent szeretett volna, amennyi a világon nincs egy pillanat alatt így gyorsan csökkenteni kezdte a listát. Addig, amíg meg nem látta a Nutellát. Impulzusokból élés rulz. - AH AZ OTT NÁLAD!
Nem kiabálgat, csak hangosabb, inkább a lelkessége miatt, közben meg tapsolt egyet a kutyus nózija előtt, aki erre felkapva a fejét szimatolt az asztal irányába egy nyüszítés kíséretében. Megvakargatta a füle mögött, aztán a buksiját simogatva nevetett fel. Eddig Maja ilyen tipikus sidekick volt mindig, ott volt kéznél bármihez, de egy ideje erősen kapja, hogy talán egy picit megerőltethetné a határozottságát, hátha van benne még egy kis erő.
- Igen? Háát jóóó, akkor mit csinálunk, Volt? Körbenyaljuk aput is? - Élénken megvan benne ahogy ő kapta a reggeli köszöntést, ha kell ő is kivitelezi Lewyn, nehogy kimaradjon a buliból, nem még a kutyus. Vigyorogva figyelte a fehér szőrcsomót, miközben fél szemmel felpillogott a sütés, hogy zajlik. Ügyes és okos lány lévén meg akarta várni a végét, meg még a Drága is ideér, szóval addig nem piszkált az asztalon semmit. Amúgy is tiszta kutyás, meg nyálas.
- Ühmhüm. Jengázhatnánk, mondjuk, de még vagy negyven dolgot lehetne, én se tudok választani. Hogy lehet ezt eldönteni? Bah…nem is tudom. Veletek lenni.
Maja részéről a tánc, a karaoke, a párnacsata és a bunkerépítés is éppen annyira felvillanyozó program emellett, mint másnak mondjuk a vidámpark, szóval nem aggódta túl. Jól érezte magát éppen nagyon, így nem nagyon látott akadályt semminek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Két tescoból ki vagyunk tiltva az öcsémmel, mert rodeóztunk a kocsikkal.
A legszomorúbb pedig, hogy ebben a mondatban nincs egy cseppnyi megbánás sem. Sőt, nagyon büszke vagyok a teljesítményünkre. Emlékszem, anyám a plafonon volt, annyira mérges volt, amiért véleménye szerint megaláztuk őt, hogy nem volt hajlandó két hétig hozzánk szólni. Olyan szinten nyugodt két hetünk volt, hogy azt elmondani sem tudom. Mivel megsértettük, azt mondta nem bír velünk egy légtérben sem lenni, ezért Bence meg én egész nap kalózosat játszottunk, fára másztunk és közben tömtük magunkba az édességet. A hetedik nap környékén jöttek a nagyiék, akik instant agyérgörcsöt kaptak attól, hogy édességen és chipsen élünk, és próbáltak leszoktatni minket. Utána költöztek át hozzánk, és nekik köszönhetjük, hogy felnőttünk.
- Azért itt a vennin van a hangsúly.
Rosszalkodni fogunk, de azért lopni nem. Nálam is van egy határ, amit nem vagyok hajlandó átlépni. Bármikor elkötök egy bevásárlókocsit, de nem vagyok hajlandó lopni. Hoztam magammal pénzt, meg van bankkártyám is.
- Húúú van egy chips, nem tudom mi a neve, de olyan íze van, mint a macskakajának.
Igen, erre már. Szerintem nincs olyan gyerek, aki nem kóstolta még meg azt, hogy mit adnak az állatoknak otthon enni. Különben is, mennyi voltam, talán négy vagy öt, szóval pont a kísérletező korszakom közepében találtak meg az ilyen ötletek.
- Itt átmegyünk.
Húztam magam után a zebránál. Mivel kezd késő lenni, jobban oda kell figyelni, hiába van zöld nekünk, egyre több az elmebeteg, akikkel vigyázni kell, mert nem tartják be a szabályokat, azt meg nem szeretném, hogy elkaszáljanak minket, mert akkor tutira visszajövünk szellemként riogatni a tescoban vásárlókat. Mókás lenne, de nem minden áron.
- Ugye tudod, hogy ha elkapnak, akkor kirúgnak, és akkor neked kell majd eltartanod. Csak szólok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Olivér
Eger, BIRTHDAY

A zene továbbra is üvöltött, vagy legalábbis én úgy éreztem, ugyanis közvetlenül mellettem állt az órási hangfal. A basszus hatására újra meg újra megremegett alattunk az asztal, de nem foglalkoztam vele, jól éreztem magam. Távol a kastélytól, meg a varázslóktól, a barátaim körében megint normálisnak éreztem magamat, nem pedig kívülállónak, pedig aztán...Nem, jobban belegondolva én mindenhol kívülálló voltam, szóval tök mindegy.
Olivér. Először nem is realizálom mi a helyzet, végigsiklik rajta többször a tekintetem, de nem jut el rögtön az agyamig, hogy ott áll a sarokba. Pedig rajta kívül mindenki vibrál, valamiért mégis őt látom a legtisztábban. Azonnal abbahagyom a táncot, leugrom az asztalról és félretolva a többieket odakeveredek elé.
- Örülök, hogy itt vagy. De miért?
Nem is lehettem volna őszintébb. Mit keres itt? Még ismerősöknek is alig vagyunk mondhatók, ráadásul nagyon de nagyon nem azonos szinten mozgunk. Oldalra billentem a fejemet, aminek a hatására lecsúszik róla a műanyag korona a fejemről. Reflexből kapok utána, majd mikor realizálom mennyire béna, inkább visszadobom a többieknek. Annyira fura volt előtte állni, mintha valami rosszat csináltam volna, az aurájának hála meghűlt az ereimben a vér, már egyáltalán nem vigyorogtam olyan szélesen mint az előbb az asztalon. Ezen pedig a nyakamba boruló csöppet sem józan barátnőm se segít. Kikerekedett szemmel figyeli Olivért, majd vigyorogva megindul felé, vagyis megindulna, ha nem ragadnám meg a ruháján keresztül. Nem meglepő, kétség kívül feltűnő jelenség volt, a lányok képtelenek voltak csak úgy elmenni mellette.
- Felejtsd el, felesége van, meg két gyereke.
Két kézzel húzom a ruháját, majd egy gyorsan mozdulattal megfordítom, hogy hajtson szépen a másik irányba, de még távolodva is újra meg újra visszapillant, hátha felkeltette a férfi figyelmét.
- Khm..szóval, hoztál ajándékot?
Széles vigyort eresztek felé, miközben a hátam mögé rejtem a kezeimet. Nem kell rosszul éreznie magát, vagyis, remélem nem olyan lesz mint a faluban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Most először vett normális ruhát. Nem szokott túl sokat beletenni a külcsínbe, számára ez a legtöbb esetben harmadrangú volt. Azonban most először hívta el Hajnát egy igazi randira és bár hangosan nem mondta még ki ezt a szót, magában emésztgette egy kicsit, amíg a faluban állva, zsebre vágott kézzel várt a lányra. Szürke, kockás inget húzott, az ujját feltűrte, így szabadon hagyva a tetoválásai egy részét, a terepszínű nadrágot feketére cserélte, és még egy rózsát is beszerzett, ha már Hajna olyan lány volt a délelőtt, akkor ő most olyan férfi lesz.
Nem volt türelmetlen ember, órákig képes volt egy helyben állni egy szó nélkül, most azonban, ahogy a kezei között forgatja a virágot és egyik lábáról a másikra teszi a súlyt, meg kell állapítania, hogy ez nem ő terepe. Minden annyira idegen volt számára. Idegenek voltak a körülötte lévő házak, a talpa alatt a föld, a kastély, Hajna. Ez nem az ő világa, nem ide tartozott, úgyhogy talán érhető volt a türelmetlensége, vagyis ő erre fogta, erre akarta. Mert az nem lehet, hogy egy este ennyire kikészítse. A baj csak az volt, hogy túl sok múlott ezen az estén, úgy érezte most fog minden eldőlni. Nem beszéltek még arról, mi is ez kettőjük között, hogy vajon érdemes-e energiát fektetni bele, pedig az idő, amikor mennie kellett vészesen közeledett és valószínű volt, hogy hónapokig nem fogják látni egymást. Vagy soha, ez jelenleg még nem dőlt el, majd fog, remélhetőleg. Addig is, fel-fel pillantott a kastély felé, a macskaköves utat pásztázta, majd elunta az ismeretlen arcokat és inkább hátat fordított, hogy a szökőkutat bámulhassa.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

A bizonytalanság eddig mindig elkerülte. Most sem jutott egy pillanatig sem eszébe, hogy Hajna esetleg nem jön el, vagy az utolsó pillanatban lemondja és hoppon marad. Nem abból a fából faragták, ahogy Hajnát sem. Inkább azon aggódott, hogy hogyan fogja levetkőzni a kissé távolságtartó, kimért stílusát, amit a lány annyira nem kultivált. Ő ilyen volt, egész életében, mindenkivel, hogy viselkedhetne hát másként?
Visszafordul a kastély felé, ám ezúttal már nem forgolódik tovább, mert távolról kiszúrja a lányt, aki egyszerre ismerős és ismeretlen számára. A testtartása, a lépései, az alakja ismerős, azonban soha nem látta még ilyen csomagolásban, szóval csak akkor válik biztossá, hogy Hajna, mikor Máté ki tudja venni az arca vonásait. De ez nem akadályozza meg abban, hogy távolról kísérje a tekintetével, onnantól, hogy megpillantja. Az idő alatt, míg elér hozzá, Máté gondolatai között sok minden megfordul, a legmocskosabb dolgoktól kezdve az egész romantikusakig. Szabad kezét zsebre dugva a szemével vetkőztetni az előtte megtorpanó lány, aki egyszerre idegen és ismerős számára. Nincs ellenére a ruha, sőt, de akkor is szokatlan, kell neki egy kis idő, mire felfogja, hogy szoknyában látja.
- Nem fogunk elérni a moziig.
Alig láthatóan nyalja meg a száját, miközben végigsimít a borostáján és eljut addig, hogy a lány szemébe tudjon nézni. Ekkor viszont észhez tér, kihúzza magát, a zsebre vágott kezét gyorsan a háta mögé rejti és közelebb lépve a lányhoz átadja a rózsát, miközben nyom egy gyors csókot a lány homlokára.
- Nagyon csinos vagy.
Vagy mondhatná azt is, hogy eszméletlenül néz ki, vagy hogy soha nem látta még ilyennek, de nem fog elszállni és nem fog hazudni sem. Számára a lány mindig jól néz ki, akkor is ha egy szakad melegítő van rajta.