28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Figyelem! Iskolai dolgozók, Bogolyfalva vezetése és felelősök kerestetnek! Ezen kívül kikerült a JV pályázat is, csekkoljátok a híreknél! Wink
U.i.: ez is beleszámít a multiakcióba!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: « 1 2 ... 17 ... 25 26 [27] 28 29 ... 37 ... 52 53 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Cindy Merryweather
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 15
Összes hsz: 19
Írta: 2014. október 3. 21:47 | Link

Lora

Elképesztő, hogy milyen gyorsan telik az idő. Alighogy vége lett az egyik tanévnek, már kezdődött is a másik. Immáron negyedik éve, hogy az ódon kastély falai között tanulok, mégis emlékszem az első napomra. Iszonyatosan féltem, hogy mi vár majd rám, lesznek-e barátaim, és hogy tudok-e majd lépést tartani a többiekkel. Nem kellett sok, hogy megkedveljem az új környezetet, kezdve az emberektől a kastélyt körülvevő vidékig. Számos hely volt, ahova el tudtam vonulni az emberek szeme elől, ha éppen ahhoz volt kedvem. Az egyik ilyen hely a rét volt. Persze, sokan járnak oda, de akkora területen van, hogy az ember könnyen láthatatlannak érezheti magát. Mivel a tanítás még nem igen vette kezdetét, vagy legalábbis nem terhelnek még le minket annyira, gondoltam járok egyet a kastély körül. Az időjárás még kellemesnek volt mondható, ráadásul még a nap is sütött. A kastélyból kiérve egyenesen a rét felé vettem az irányt, szerettem volna leülni egy padra vagy a fűbe és csak élvezni pillanatot. Nem én voltam az egyedüli, aki hasonlóképpen gondolkodott. Több diákot is láttam olvasni vagy éppen beszélgetni a rét különböző részein. Nem messze tőlem, már ki is szúrtam egy hatalmas tölgyfát, ami alkalmasnak tűnt arra, hogy lepihenjek a tövében. Azonban, alighogy elindultam úgy hallottam, mintha valaki az én nevemet ordítaná. Reflexszerűen megfordultam és láttam, ahogyan egy (feltehetőleg) elsős fiú szalad egy korabeli lány felé. Elég volt csupán fél percre nem oda figyelnem, hogy valami bajt csináljak. Éles fájdalom hasított a fejembe, és a halántékomat dörzsölve láttam, hogy mi is történt.
-    Jaj, ne haragudj! Azt hittem, hogy nekem szólnak. Jól vagy? Ugye nem ütötted meg magadat? – támadtam le szó szerint az előttem álló lányt.
Válasz azonban még nem jött. Őszintén szólva, kezdtem kicsit megijedni, mert a lány csak nézett rám a barna szemeivel miközben az egyik kezével a fejét fogta. Remek Cindy! Ezt jól megcsináltad…
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kwan Michelle
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 79
Írta: 2014. október 4. 21:50 | Link


Öltözet


Két hónap. Kereken ennyi idő telt el az óta, hogy utoljára a kastélyban jártam. Ha egy filmben lennénk, akkor ezen idő alatt hatalmas, eget rengető változásoknak kellett volna beállni az életemben, igazából azonban nem történt semmi különös.
Megbuktam a vizsgákon, bár esetemben a bukás nem a legjobb kifejezés, mivel meg sem próbálkoztam azzal, hogy megírom őket. Ki tudja, lehet, hogy ha egy kicsit több erőt fektetek bele, akkor talán, hangsúlyozom; talán sikerülhetett volna, de megvallom őszintén: nem különösebben érdekelt, így hagytam a fenébe. Már csak azért sem foglalkoztam velem, mert az időm nagy részét a jégen töltöttem, egy új rövid program begyakorlásával és tökéletessé tételével, ami szerencsére sikerült is, így a munkámnak meglett a gyümölcse. Az Asian Open nevű versenyt megnyertem, míg a Nebelhorn Trophyn, második lettem, mivel kifordultam abból a fránya lutzból, így az orosz lány egy pontos előnyhöz jutott.
Ezek alapján még jó, hogy az edzés volt a fontosabb, nem?
Mindenesetre ismét kastélyban vagyok, távol Szöultól és mindentől, amit szeretek, de azt hiszem, hogy ezt az elmúlt egy évben megszokhattam, így a honvágy a lehető legkisebbre csökkent bennem. Jelen pillanatban az iskola mellett fekvő réten sétálgatok, mert a gólyalakban, a sok lelkes és fecsegő tizennégy éves között egyszerűen nem tudtam, hogy mit csináljak, én a tizenhét éves másodikos. Rendben, ez úgy hangozhat hogy elmenekültem, pedig ez nem így van, én csak… csak… na jó, elmenekültem. Igazából ilyenkor fogalmazódik meg bennem az a gondolat, hogy keresnem kéne magamnak egy szobát, ahol „csak” négy emberrel lakom együtt, nem pedig sokkal.
Ahogy egyre beljebb sétálok - már ha egy réten lehet ilyet -, ismerős dallamok ütik meg a fülem. Nem tudom a művet, sőt, a darab címe sem jut eszembe, de egy pillanatra behunyom a szemem és élvezem a hangokat, melyek tökéletes sorrendben követik egymást, minden hiba nélkül. Sosem tanultam meg játszani egy hangszeren sem, illetve de, fél évig jártam zongorázni, mely alatt sikerült elsajátítanom azt, hogy mely billentyűt mikor, melyik hangnál ütöm le. Ez ám a tudás, igaz?
Visszatérve a jelen helyzetre; mikor kinyitom a szemem, a lábaim szinte maguktól indulnak a hegedűszó irányába. Szerencsére nem kell sokat mennem, hogy megtaláljam a delikvensünket. Nem zavarom meg a lányt, csak leülök a földre - mely kissé hideg, de mivel a fél életemet egy jégpályán töltöttem ilyenek miatt nem zavartatom magam -, felhúzom a lábam, a térdemre rakom az állam és úgy hallgatom tovább a lány játékát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lora Lylyn Walters
INAKTÍV


Törpilla
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 188
Írta: 2014. október 5. 08:43 | Link

Cindy

Még el s kezdődött a szünet, már vége is. Arra gondoltam, hogy így az utolsó pillanatokban lemegyek a rétre. Nem volt hideg ezért csak egy toppot és egy szoknyát vettem fel. Amikor leértem a rétre, itt létem óta most először elfogott a honvágy. Nem is az otthon hiánya hanem a családé. Anya, apa, Anne, Zack és persze a nagyszüleim. Leültem a selymes fűre és hagytam had potyogjanak a könnyeim. Ez így ment legalább öt percig amikor is már éreztem, hogy megfájdult a fejem a sírástól. Kerestem egy zsepit és kifújtam az orrom, aztán egy egyszerű mozdulattal felugrottam. Megráztam magam és futni kezdtem a réten, körbe-körbe, mint egy kislány. Ez a gyerek koromra emlékeztetett, amikor a nagyi egy nyáron kivitt minket a parkba és fogócskáztunk. Én, a húgom Anne és az unokatestvéreink. Egy idő után annyira elfáradtam, hogy az adrenalin szintem, nem, hogy csökkent volna, hanem a százszorosára emelkedett. Elkezdtem rohanni, már az sem érdekelt kik látnak, és rohantam, rohantam. De egy óvatlan pillanatban bele futottam egy lányba.
-A csudába! Ne, haragudj nem volt szándékos.-fejemhez kaptam, mert az előbbi kis fájdalom a kétszeresére nőtt.
A lányra néztem akinek az ütközés legalább annyira fájt, mint nekem. Ahogy jobban szemügyre vettem egy szép barna hajú lánnyal találtam magam szemben.
-Tényleg, ne haragudj. A nevem Lora másodikos Levitás vagyok. Van kedved leülni valahová?-kérdeztem a lánytól.
Utoljára módosította:Lora Lylyn Walters, 2014. október 5. 08:44 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Amit ma megtehetsz, halaszd holnapra, hátha valaki megteszi helyetted!
Cindy Merryweather
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 15
Összes hsz: 19
Írta: 2014. október 10. 20:25 | Link

Lora

Hatalmas kő esett le a szívemről, amikor megszólalt, arról nem is beszélve, hogy még ő kért bocsánatot az én hibámért. Utána bemutatkozott és felajánlotta, hogy leülhetnénk valahova. Úgy gondoltam, hogy ennyi a minimum, amit megtehetek, ha már fájdalmat okoztam neki, és amúgy is szívesen ismerek meg új embereket.
- Ugyan - legyintettem -, ez az én hibám volt. Örülök, Lora - ráztam vele kezet - Az én nevem Cindy, negyedikes Eridonos. Merre menjünk?
Mivel egyikünknek sem volt konkrét elképzelése arról, hogy hol kéne tábort verni, ezért megegyeztünk abba, hogy csak sétálunk, és ha látunk egy arra alkalmas helyet majd leülünk. Hála az égnek nagyon jó idő volt, és fel sem tűnt, hogy lassan egy órája sétálunk, de még mindig nem fáradtunk el. Sok mindenről beszéltünk: családról, iskoláról, hobbikról. Mikor már éreztem, hogy az én lépteim is lassulnak meg a Loraé is, gyorsan szétnéztem, hogy hol van ülőalkalmatosság. Nem messze tőlünk kiszúrtam egy kisebb padot két bokor között úgy harminc méterre tőlünk. Felvetettem az ötletet, hogy nem pihenünk-e le egy kicsit, és egy erőteljes igen után célba is vettük a padot. Na, már most, hogy így belelendültünk a beszélgetésbe, abszolút nem figyeltem arra, hogy mi van előttem ( ma már másodszorra ), és rá kellett jönnöm, hogy ez hosszútávon nagyon nem lesz jó. Lora épp a szobatársairól beszélt, amikor éreztem, hogy a lábam alól egyszerűen eltűnik a talaj és egy hatalmas hasast vágok a gyepen.
- Ezt nem hiszem el! - csapkodtam idegesen a füvet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lora Lylyn Walters
INAKTÍV


Törpilla
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 188
Írta: 2014. október 12. 07:51 | Link

Cindy

A lány bemutatkozott, amiből kiderült, hogy Cindy a neve és Eridonos. Nagyon kedves lány, pont úgy szeret beszélni, mint én. Sétálgattunk, közben pedig minden féléről beszélgettünk. Mindketten kezdtünk már fáradni, amikor Cindy kiszúrt egy padot a közelbem, ami alkalmas volt, ahoz, hogy helyet foglaljunk. Közelebb kezdtünk araszolni a padhoz, de egy rossz pillanatban az Eridonos lány elesett. Lehet, hogy csak a meglepetés miatt, de valószínűleg az ijedség miatt abban a másodpercben hátra ugrottam, megcsúszott a lábam és ha nincs ott egy szemetes, valószínűleg hanyatt estem volna.
-Szent kleofás! Ugye nem esett bajod? Megütötted magad?
Kérdeztem ijedten.
-Gyere, had segítsek!
odtam, mostmár nyugodtabban.
Megfogtam a lány kezét és a hátát, közben pedig próbáltam felsegíteni.
-Fáj valamid?
Kérdeztem, miközben a lány testét vizsgáltam, hogy nem esett e baja.
Utoljára módosította:Lora Lylyn Walters, 2014. október 12. 09:14 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Amit ma megtehetsz, halaszd holnapra, hátha valaki megteszi helyetted!
Weissen Adél
INAKTÍV


Almababa
offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 55
Írta: 2014. október 16. 00:00 | Link

Kwan Michelle


Elég nehéz napom volt. Mostanában besűrűsödött az életem. Ráadásul nemsokára egy időre el kell hagyjam az iskolát az egyik hétvégére – Angliába megyek! Zója és Andrew esküvőjére. Hűha! Nemsokára a mostohanővéremből Mrs. McCourtney lesz belőle. Fú, de furcsán hangzik ez!
A napot úgy pihentem ki, hogy hegedűmmel, s a kottákkal együtt szépen leballagtam a réthez, és egy padon ülve kezdtem játszani, ezúttal a magyar népzene világából: egy gagybátori dallamot kezdtem játszani, az A csenyéti dombtetőn… kezdetűt.

A csenyéti dombtetőn integet a szeretőm.
Selyemkendőt lobogtat, engem oda csalogat.
Hernád vize de széles a babám csókja de édes
Kettőt kaptam belőle szerelmes lettem tőle.

A csenyéti dombtetőn integet a szeretőm.
Selyemkendőt lobogtat, engem oda csalogat.
Hernád vize de szagos, a szeretőm elhagyott
Ha elhagyott nem bánom mással élem világom!

Persze, valódi zenekarral nyilván sokkal szebben hangzana, mint egyetlen hegedűvel, de akkor is, a klasszikus és a népi zenei világban lehet a legjobban kifejezni önmagunkat. Én sokkal jobban szeretek a zene nyelvén beszélni, könnyebb, mintha írnom kéne. Mondjuk ez egyéni ízlés dolga. Utólag tűnt fel, hogy valakit megint magához vonzott imádott hangszerem muzsikája.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

How can you wait to be loved if you can't give any love?
Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3238
Írta: 2014. október 16. 21:05 | Link

Gareth

Jared egész nap tűkön ült, alig bírt nyugton maradni az órákon, hiába volt alapvetően nyugodt természetű, mert tudta, hogy nagy nap a mai. A testvére éjjel befejezte az iránytűiket, ami nem mást jelentett, mint hogy le kell tesztelni. Mivel különböző évfolyamokra jártak, így nap közben nem nagyon találkoztak, ezért - na meg a kíváncsi szempárok miatt - lehetetlen lett volna rögtön reggelről megejteni a próbát, úgyhogy a fiúnak ki kellett várni, hogy minden kötelező programnak vége legyen, csak úgy neki, mint a bátyja számára.
És aztán eljött az idő! Kipróbálhatták a találmányt, amin hosszan dolgoztak, és most végre elkészült! Legalábbis valószínűleg, de majd most ugrik a majom a vízbe, ha terepen is bevetik. Eddig csak a zárt ajtók mögött lettek előzetes tesztek végezve, amik pozitív eredményekkel kecsegtettek, de szokták mondani, hogy "a puding próbája az evés", és ez nincs másképp a találmányokkal sem. Csak ott a használat során dőlnek el a dolgok.
Egész vidáman lépdelt testvére mellett lefelé a lépcsőkön, hogy kijussanak a szabadba. Egyelőre inkább nyílt színen akarták tesztelni a szép kis iránytűket, úgyhogy a már korábban felfedezett rét felé mentek.
Tenyerében ott szorongatta saját alkalmatosságát, egy fekete-kék szépséget, ami pehelykönnyen simult tenyerébe, és csak arra várt, hogy végre használatba lépjen. Jarednek nagyon tetszett a kis mágikus tárgy, mert felületének simasága jól esett ujjainak, és akár a nyakában is hordhatta, anélkül, hogy bárki felfedezte volna, hogy különlegesség van nála.
- Itt jó is lesz, nem? - kérdezte, mikor megálltak a rét szélén, és kicsit megmozgatta tagjait. Jól esett neki a hűvös, tiszta levegő, a kastély bezártsága után. - Hogy csináljuk? - nézett fel bátyjára.
Utoljára módosította:Jared S. Nightingale, 2014. október 16. 21:22 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gareth S. Nightingale
Gondnok, Illúziómágus, Végzett Diák, Független varázsló


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 505
Összes hsz: 2113
Írta: 2014. október 16. 21:23 | Link

Jared


Egy jó hónapba telt elkészíteni mindkét iránytűt, főleg mert mielőtt hozzákezdhetett a bűvöléshez, számos papírmakettet tett tönkre, mire rájött, hogyan módosíthatja az egyes bűbájokat a megfelelő módon anélkül, hogy közben felrobbantaná a tárgyat – vagy épp önmagát – ráadásul nem is dolgozhatott igazán sokat. Be kellett érnie azokkal az éjjeli órákkal, amikor senki sem közlekedett a kh-n keresztül és erős hangtompítóbűbáj mellett nyugodtan kísérletezhetett. Váltásban dolgoztak Jareddel, míg ő éjjel bűvölt, az öccse napközben tesztelt és a tanítás végén leültek megbeszélni a dolgokat. Aprólékos feljegyzéseket vezet az egészről, hogy ha valami rosszul sül el, akkor vissza lehessen vezetni valamelyik lépés hibásságára.
- Nemkülönben.-*Biccentett, bár izgatottsága némi fáradtsággal is elegyedett – az éjjel nem aludt, hogy befejezze a szerkezetek utolsó simításait. Az ő kezébe egy számmal nagyobb, inkább zsebbe való, rézszínű darab simult, ami első pillantásra nem tűnt túl különlegesnek. Legszívesebben élesben tesztelt volna, erdőben, de nem akart feleslegesen kockáztatni, így beérte a réttel és a kastély övező keskeny, kertes-rétes sávval. A kérdésre Jared kezébe adta jegyzetfüzetét, mert abba már előre felírta, miket akar leellenőrizni.*
- Első lépésben lássuk a tűket.-*Balja egy szemfényvesztő gyorsaságával rántott pálcát, hogy tenyerén feltartva már csaknem hangtalan Tájolj! utasítást adjon neki – az ében párszor körbepördült, aztán határozottan beállt észak-déli irányba. Jobbjában a saját iránytűjét tartva árgus szemekkel figyelte, a legkisebb eltérést is keresve, majd egy mágnest véve elő azt tesztelte, reagál-e rá a szerkezet. Végül elégedetten szusszanva pillantott fel.*
- Ez rendben. Nem lehet mágneses térrel befolyásolni és hajszálpontosan északot mutat. Most a tied jön.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3238
Írta: 2014. október 16. 21:26 | Link

Gareth

Ahogy a testvére elővette a saját iránytűjét, Jared is odafordult hozzá, és árgus szemekkel figyelte a mozdulatokat, amit a másik végzett, miközben a kezébe nyomott lapot szorongatta. Ez volt mindig a legizgalmasabb része a feltalálásnak, mert ha sikerült és minden megfelelően működött, az valami hihetetlen felemelő érzés volt, viszont ha kijöttek még hibák, akkor volt min dolgozni tovább.
A halk parancs hatására moccant a tű és Jared még a szája szélét is beharapta, úgy nézte, és csak akkor merte kifújni a levegőt, mikor a mágnest is elvette már a szerkezettől a testvére.
- Rendben - bólintott, és kinyitotta tenyerét, másik kezével pedig elővette a pálcát, hogy az előző mozdulatokat ő is megismételje. Aztán, ha már a tű beállt, akkor odanyújtotta Gareth felé, hogy leellenőrizze az övét is a mágnessel. - Ez is jó - állapította meg, mikor meg se moccant a jelző. Ez jó hír volt, mert az alapfunkció helyen működött. Akkor most jöjjenek az extrák!
Kibontotta a papírt, amit kapott, és megnézte a listát.
- Jöjjön keresési funkció? - nézett fel a bátyjára. Az iránytűk elméletileg képesek voltak megtalálni egymást, tehát pontosan megmutatni a másik szerkezet irányát a térben. Ha Gareth igent mondott, akkor újabb kérdést tett fel.
- Maradj itt, én meg elbújok, rendben?
Amennyiben a testvére egyet értett, akkor el is indult a rét széle felé, kinézve magának egy szimpatikus fás sávot. Jónak tűnt, mert elég messze esett a testvérétől, aztán mikor odaért, lecsüccsent egy kidőlt fa törzsére és várt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gareth S. Nightingale
Gondnok, Illúziómágus, Végzett Diák, Független varázsló


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 505
Összes hsz: 2113
Írta: 2014. október 16. 21:34 | Link

Jared


A parányi iránytű határozottan beállt és tartotta az irányt, tapodtat se mozdulva a mágnes közelében. Az első lépést sikerrel teljesítette mindkét eszköz, így ahogy visszaadta öccsének a Vespert, jöhetett a következő – az egyszerű funkcióktól haladnak a bonyolultabbak felé, ha betartják, amit kitalált. Jared javaslatára bólintott, visszavéve a füzetet és a zsebéből előkotort ceruzával beírta az eredményeket. Amíg öccse eltűnt a láthatáron, búvóhely után kutatva, ő hóna alá csapva a füzetet tenyerére fektette ismét a saját iránytűjét és pálcájával mintát rajzolva a levegőbe, majd rákoppintott a tetejére. A réztok megremegett, aztán meglepő átalakuláson esett át, ahogy csak a tű üvegtokját hagyva érintetlenül, széthajtogatva mindazokat az alkatrészeket, amik érzékenyek voltak és csak a helyzetmeghatározáshoz szükségeltettek. A folyamat megfordítható volt, egy egyszerű koppintással, és párszor megismételte az egészet, hogy biztosan gond nélkül működik-e, minden alkalommal ellenőrizve, minden megjelent-e és tökéletes volt-e a visszaalakulás. Miután nem talált hibát, ezt a pontot is kipipálta, majd az iránytű eredeti alakját tartva kézben, leemelte a tok alját. A forgólap még érintetlen volt, eltekintve egy apró, csillagforma vésettől. A mutató üresben állt, így az első rovátkához forgatta, majd pálcáját a laphoz érintette.*
- Kapu.-*Ejtette, gondosan ügyelve, hogy tisztán és érthetően formálja a szót, ami kisvártatva mintha belekarcolódott volna a lapba. Talán, ha még később is lesz kedve, akkor megpróbálkozik a hangvezérlés jobb kihasználásával – sokkal egyszerűbb lenne, ha be lehetne mondani a kívánt uticélt, de egyelőre be kellett érnie ennyivel. Mivel úgy gondolta, elég idő telt már el, a véset felé fordította a lapocska mutatóját és visszacsavarta a tok alját. A tű némi gondolkodás után irányba állt, ő pedig az ösvényeket használva kezdte követni, időről időre pillantást vetve a biztonság kedvéért a tárgyra, hogy korrigálja haladási irányát. Végül egy facsoportnál lyukadt ki, és az egyik törzs mögé lesve megtalálta Jaredet.*
- Helló!-*Köszönt rá, bár lehet, hogy már hallotta jönni. Kipipálta a feladatot, aztán átadta a füzetet a másiknak, hogy szerepet cseréljenek és elügetett, kocogás közben valamilyen kényelmes hely után kutatva, ahol ülve várhatja meg, hogy megtalálják.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3238
Írta: 2014. október 16. 21:35 | Link

Gareth

Szép csendben várt, amíg a másik motyorászott még egy kicsit távolabb, és csak néha lesett ki a fák közötti réseken, hogy vajon mit is csinál épp a testvére. Jól ki tudta venni innen, ahogy jegyzetel, úgyhogy megint kipróbált egy funkciót, aztán nemsokára el is indult felé, hol a tűre, hol a lába elé figyelve. Mikor köszönt, akkor Jared már várta, és az arcáról olvasni lehetett, hogy mennyire örül annak, hogy a másik pontosan idetalált. Ezek szerint ezt is jól csinálták, bár arra még kíváncsi lett volna, hogy milyen távolságból működik a dolog. Nem volt benne biztos, hogy elég erős a bűbáj ahhoz, hogy mondjuk a világ másik feléről is elirányítsa őket egymáshoz, de ki tudja..?
Most ő következett, úgyhogy visszafordult a fa mögé, amíg a bátyja búvóhelyet keresett. Megjelölte a helyet a fa törzse mellett, ahol állt, bár pár pillanatig el kellett rajta gondolkodnia, hogy mi is a pontos mozdulat, de aztán eszébe jutott, és egy félmosollyal nézte, ahogy a kimondott szó egy pillanatra kéken tűnik fel a fekete háttéren, és gyorsan le is jegyezte az eredményeket.
Ez után a másik iránytű megkeresése következett. Nem tudott nem vigyorogni ismét azon, hogy Gareth szerkentyűjének egy rózsa a jele, és újfent egy gondolattal adózott annak, hogy vajon honnan is szedhet a másik ilyen neveket, mint amiket rendre kitalál, de igazából nem zavarta.
A Vesper kitartóan mutatta az egyik irányt a fiúnak, úgyhogy arra indult el. Először azt hitte, hogy téves a jelzés, mert akárhogy nézte, sehol sem látta Gareth-et, de aztán nagy kő esett le a szívéről, mikor végül rátalált a vigyorgó másikra. Egyszerűen csak annyira jól elbújt, hogy bár a szerkezet jelezte őt, Jared szeme volt kevés ahhoz, hogy meglássa.
- Minden jól működik. Szerintem eddig sikernek könyvelhetjük el a dolgot. Van még valamilyen napirendi pont..? – kukkantott a papírba, mert már nem volt biztos benne, hogy mit is akartak még kipróbálni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gareth S. Nightingale
Gondnok, Illúziómágus, Végzett Diák, Független varázsló


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 505
Összes hsz: 2113
Írta: 2014. október 16. 21:36 | Link

Jared

A kívánt jó takarású helyet egy, a kastély oldalához simuló bokor mellett találta meg végül, ahol kényelmesen letelepedhetett a viszonylag száraz fűbe, nagyrészt rejtve mások tekintete elől. Ha dohányozna, eszményi bagózózugnak tartja ezt, most viszont csak ült és az égen sodródó felhőkre bambult, kicsit lazítva. Attól nem tartott, hogy elalszik, ilyen helyen semmiképp sem nyomta volna el az álom, de azért jólesett volna egy bögre friss, gőzölgő fekete kávé. Talán útba ejthetik felfelé menet majd a konyhát és meggyőzi a helyes kis manókat, hogy készítsenek neki egyet... Amikor kezdett hosszúra nyúlni a várakozás, azzal szórakozott, hogy a napórát használva figyelte, hogyan múlik az idő, egészen míg meg nem hallotta a másik lépteit. Kilesett fedezékéből, majd összehúzta magát, amilyen kicsire csak tudta és a levelek közti résen keresztül figyelte, hogy jár körötte – kétszer is elment mellette, mire felfedezte és nem tudott nem vigyorogni rajta.*
- Eddig igen.-*Egyenesedett fel, nyújtózva egyet, amíg öccse a papírok silabizálásához fogott – nem is annyira a tükörírás, inkább amiatt, hogy Gareth félálomban leginkább kapart, semmint írt.*
- Még a pontosságukat akarom lemérni. Induláskor megjelöltem a kapu előtt egy pontot, neked van valamid?-*Nézett Jaredre, reménykedve, hogy nem kell külön sétát tenniük a Vesper tesztelésének befejezéséhez. Mindenesetre, elindultak visszafelé – ha megmutatja az öccsének, hogyan mérje a pontosságot, akkor egyedül is lefuthatja a tiszteletkört, ha meg van tárolt pontja, akkor visszafele érintik azt.*
- Ha a szerkezet úgy ítéli, a kijelölt ponton állsz, akkor a tűnek pörögnie kellene.-*Magyarázta, miközben a saját iránytűjével babrálva beállította a bejáratot célnak.
Utoljára módosította:Gareth S. Nightingale, 2014. október 16. 21:37 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3238
Írta: 2014. október 16. 21:38 | Link

Gareth

Örült neki, hogy végül ezen a próbán is átment az iránytűje, úgyhogy most már egészen bizakodó volt a befejezést illetően is. Miután kiderült, hogy mi az utolsó próba,a fiú bólintott testvére kérdésére.
- Megjelöltem azt a helyet, ahol vártam rád - bökött a fejével abba az irányba, amerről jött. Szerencsére a hely útba esett, ha visszafelé indultak a kastélyba, úgyhogy még csak igazán nagy kitérőt sem kellett tenni miatta. Kíváncsi volt ennek az eredményére is, mert ha eléggé pontosak a szerkezetek, akkor nagyjából készen is vannak. Persze mindig van valami finomítani való vagy új ötlet, hogy talán nem is kellene a kész szót használnia, pláne nem neki, aki ennyit foglalkozik találmányokkal.
Mikor Gareth nekiállt a beállítások elvégzésének, akkor maga is hozzáfogott, hogy egy séta alatt letudhassák az egészet. Miután kiadta a parancsot a tűnek, az a megfelelő irányba fordult, és a fiú szépen el is indult arra. Közvetlenül a fa törzse mellett állt, mikor a jelölést végezte, tehát ehhez képest kell megfigyelni, hogy mennyire is pontos az alkotásuk.
Menet közben úgy tűnt, hogy minden rendben lesz, viszont mielőtt a fa mellé értek, már idejekorán elkezdett forogni a tű. Körülbelül öt láb volt az eltérés, ami annyira nem nagy, hogy gondot okozzon, viszont lehetne még ennél is pontosabb.
- Tudunk rajta majd állítani még szerinted? - kérdezte Gareth-et, mert nem volt benne biztos, hogy jelenleg nem-e ez a maximum, amit képesek kihozni belőle. Mindenesetre, ha kiderült, hogy a bátyja iránytűje mit tud, akkor kiderül, hogy melyik is sikerült jobban, és mennyire kell a másikat még mindenképp fejleszteni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gareth S. Nightingale
Gondnok, Illúziómágus, Végzett Diák, Független varázsló


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 505
Összes hsz: 2113
Írta: 2014. október 16. 21:40 | Link

Jared


-Rendben, akkor oda megyünk először.-*Bólintással vette tudomásul az új útvonalat és nyugodt tempóban sétált Jared mellett, rábízva a navigálást és hallgatagon, időnként elnyomva egy-egy ásítást lépdelt. Úgy tűnt, öccse szörnyen élvezi az egészet, főleg, hogy eddig minden szintet sikerrel vettek az iránytűk, úgyhogy egyre közelebb kerültek ahhoz, hogy tényleg használhassák másra is tehetségüket, mint puszta időtöltésre. Kísérletezni jó volt, de ha olyan dolgokat tudtak alkotni, amiknek tényleg van haszna, az sokat lendített volna az egészen. Vagy minimum némi bevételforrást jelentett volna, ha nem sikerül munkát találnia, ami szintén nem elvetendő lehetőség...
A fánál toporgás eredményét ő jegyzi a füzetbe, hümmögve számolgatva fejben, bár nem igazán volt mihez viszonyítania – az első, vázlatos megoldásnál sokkal jobb, de azért még adódhatnak ebből problémák. Jared hasonlóan gondolkodhatott, a kérdésből ítélve.*
- Meglátjuk, hogy vizsgázik az enyém. Kicsit eltérően bűvöltem meg őket, hogy kiderüljön, melyik a megfelelőbb módszer.-*Vont vállat, mert így helyből felugrással nem tudta megmondani, de másfél méter eltérést még nagyon jónak ítélt egy első próbálkozáshoz képest. Ez azért jóval komolyabb vállalkozás volt, mint az eddig kitalált játékok és trükkös tárgyak, amikkel elviselhetővé tették a bezártság hosszú óráit.*
- Eleve kicsit mást lehet kihozni belőlük. A Vesper nagyon kicsi, nem véletlenül nem azzal kezdtem.-*Pont helyett ásított, míg a tenyerén egyensúlyozott iránytűt figyelte. Ahogy a kapu előtti térre értek, kicsit alaposabban körbejárta azt a foltot, amit a Rose a megjelölt pontként jelzett.*
- Kisebb az eltérés. Szerintem nem éri el a három lábat.-*Hümmögött, még egyszer leellenőrizve állítását, de most is ugyanarra az eredményre jutott.*
- Kérdésedre a válasz – igen, még jócskán lehet finomítani rajta. Meg is csinálom, de előbb. Kávé. Kell. Mert lenyellek keresztbe.-*Dörzsölte meg a szemét, aztán üresbe tette az iránytűt és elrakta – a konyháig eltalál, ha másképp nem, a szag után.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Jared S. Nightingale
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 763
Összes hsz: 3238
Írta: 2014. október 16. 21:43 | Link

Gareth

Miután visszakövették a Wandering Rose álltal mutatott útvonalat, kiderült, hogy Gareth iránytűje valamivel pontosabb, mint a Vesper. Más ember talán ilyenkor bánkódott volna Jared helyében, ő viszont a kihívást látta a dologban, mert el kellett érni, hogy a kisebb szerkezet is legalább így működjön.
- Meg kell majd próbáljuk azzal a módszerrel, amit a tiednél használtál, és akkor majd meglátjuk, mennyit számít a mérete - nézegette a tenyerében a fiú az iránytűt, aztán összecsukta és a nyakába akasztotta, főleg, mert a testvére láthatóan már a lábán is alig állt. Azért nem lehetett neki könnyű így csinálni végig a napot.
- Egy kávé rendel a feltaláló uraságnak - vigyorgott jókedvűen Jared, majd el is indult a konyha felé, hogy teljesítse testvére kívánságát, elvégre igencsak megérdemelte. Útközben viszont nem tudta megállni, hogy ne fejezze ki lelkesedését és örömét.
- Azért nem gondoltam volna, hogy ennyire jól fognak sikerülni. Arra számítottam, hogy több gond lesz, főleg azzal, hogy mennyire pontosan találják meg egymást az iránytűk, és ehhez képest az a funkció még pontosabb is volt, mint az adott hely megtalálása. Innen már tényleg csak pár lépés, hogy majdnem tökéletesek legyenek! - nézett a másikra boldogan. Mindig ennyire feldobta, ha egy-egy ötletüket sikerült megvalósítani, mert ez nem csak a tudásuk, hanem az együtt dolgozás képességének és az összhangjuknak a dicsérete is volt.
Szerencsére a konyha azonban nem volt különösebben messze, így Gareth-nek sem kellett túl messzire mennie, és Jarednek sem maradt több ideje a szócséplésre, mert ígéretéhez híven neki is látott a nemes feladatnak, hogy kávét szerezzen testvérének. Mivel lefőzni nem tudta, jobb híján állt az egyik manó mellett, megvárta, míg bögrébe kerül a folyadék, aztán pedig szervírozta Gareth-nek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Cindy Merryweather
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 15
Összes hsz: 19
Írta: 2014. október 26. 12:00 | Link

Lora

Merlinnek hála, semmi komolyabb bajom nem lett azon kívül, hogy kicsit sáros lettem. Lora gyorsan felsegített, és körül néztem, hogy más is látta-e ezt a páratlan megmozdulásomat. Szerencsémre egy árva lélek sem járt arra, úgyhogy újra célba vettük a padot.
- Köszönöm, hogy felsegítettél, tudod nem egy életbiztosítás velem lenni - néztem mosolyogva a még megszeppent lányra.
Nem sokon múlt, hogy ő is elessen. Egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy még mi jöhet ezek után. Szegény lány miket hihet rólam. Mikor végre leültem a hőn áhított padra, tudtam, hogy elesni már nem tudok, max arról le. Az idő most is nagyon gyorsan ment, és észre sem vettük, hogy már lassan másfél órája csak beszélünk. Egy kisebb morgásra lettem figyelmes, és a hang forrására fél másodpercen belül ráleltem. Bizony, a gyomromat nem lehet becsapni. Megnéztem, hogy mennyi az idő, és körülbelül még fél óra volt ebédig.
- Mit szólnál hozzá, ha együtt mennénk vissza ebédelni? Bizonyára már te is éhes vagy - szemeimmel felváltva néztem a lányra, és a távolban levő kastélyra.
Nem messze tőlünk lehetett látni, hogy már más is iparkodik a Nagyterembe, hogy megtöltse az üres hasát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Elena Rose
INAKTÍV


Szép Heléna | Cukorhercegnő | Szél Rózsa
offline
RPG hsz: 256
Összes hsz: 3593
Írta: 2014. október 28. 19:34 | Link


Lynette Graham


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Piroska, aki szorgosan készülődött, hogy az édesanyjával készített csemegéket időben eltudja juttatni a nagymamájának a kerek erdő közepére. El is indult a kislány, ám egyszer csak hopp, egy farkas állt az útjába... Na jó, igazából nem a Piroska és a farkas mesébe csöppentél kedves Olvasó, hanem csak egy hasonló mentalitású történetbe, ahol Piroska személyében az Eridon ház egyik tagját, Elenát köszönthetjük. A kislány is sokat készülődött tegnap este az Eridon konyhájában, hogy mára friss és ízletes falatokkal tudja megtölteni a kosárkáját a mai piknikezésre. Igen ám, a Főnixlányka piknikezni akar! De ahhoz kellene egy partner is, nem igaz? Ez az egyetlen egy bökkenője akadt a dolognak, mivel hiába készített elő tegnapeste mindent a kis kiruccanásra, ha arra elfelejtett gondolni, hogy egyedül mégsem olyan jó a buli, mintha ketten ücsörögnének egy kockás pléden a réten a legyekkel küszködve. De sebaj! Elena ettől nem fog meghátrálni, majd leszólít valakit odakinn, hogy nincs e kedve partizni egy kicsit, aztán ha igent mond, akkor lesz társasága, ha meg nem, akkor nem. Talán egyedül is ellesz majd odakinn. Ki tudja...
Izgalomtól csillogó szemekkel pakolja bele a vessző hordozójába a dolgokat, aztán a kezébe kapva a kosarat, kiugrándozik a szobájukból. Már jócskán sötét van, hála az új időzónának, így hiába csak hatóra felé jár az idő, mégis odakinn olyan hangulat uralkodik, mintha már takarodóidő lenne. Persze, hogy a Cukorhercegnőnek is ilyenkor kell, hogy rájöjjön a dili-hopp! Csöndesen, ugrándozva halad a folyosókon, néha-néha megáll ugyan, hogy a mellette elhaladó elsősöknek adjon valamit a kosarából jó Fogtündérhez méltóan, aztán már suhan is tovább, még mielőtt elosztogatná az összes készített kajáját. Viszonylag gyorsan leér az iskola előtti üres térre, ahol tervei szerint majd sátrat fog bontani, azonban ahogy egyre beljebb halad a nedves füvön, egyre jobban érzi, hogy ez a mai este se lesz kegyesebb vele, ha szabad levegőn töltött időről van szó, ugyanis hirtelen csontig hatoló fuvallat borzolja össze a frizuráját meg a rajta lévő ruhadarabokat, ráadásul még a kosárra terített plédet is magával ragadja ez a pimasz orkán. Elena rögtön a földre dobja a csemegéket és futva indul a textildarab után.
 - Na, ne menj el! Gyere vissza! - Kiabál a süvöltő szélbe, hátha az meggondolja magát és egy barátságos fuvallat keretében visszaszolgáltatja a lánynak amit elvett tőle. Azonban a makacs időjárás nem gondolja meg magát, inkább csak messzebb sodorja a plédet, így Lenának tovább kell futkosni és küzdeni az áramlatokkal.
Hozzászólásai ebben a témában


Ászkíí | Gwency barátosnéja és Haru unokahugicája | The Tractor and the Rose
Szervezői Mesélő
DÖK tag


DÖK mesélő
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 774
Írta: 2014. október 29. 14:01 | Link

Gabriel Stanwod és Lora Lylyn Walters rémtörténete

Nem, ez nem a Tiltott Rengeteg. Vagy mégis? A fák hátborzongató hangon hajladoznak a szélben. A vihar nagy, sötét van, neked mégis át kell verekednek magad a sűrű erdőn, hogy kézbesítsd a levelet, ami a zsebedben van. De vigyázz, ha megnézed elveszel! A végén vár a címzett, türelmetlen már, ne várattasd meg. Utad során csak a pálcádra számíthatsz.
De vigyázz! Az erdő tele van veszéllyel, itt bujkál egy szökött fegyenc is.
ÁHÁ! Úgy látom kíváncsi voltál és mégis megnézted az üzenetet.
A lapon ez áll: TE VAGY A KÖVETKEZŐ!
Siess! Fuss! Szedd a lábad! Ne állj meg, akkor talán nem érhet utol.
Keresd az egyszarvút, Ő megvéd, ha baj van, de óvakodj a négynél kevesebb lábtól, csak a bajt hozza rád!

//A feladatotok eljutni az unikornishoz, egymást segítve, sérülés nélkül.//
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. november 6. 17:43 | Link

Dwayne
A halloweeni mulatság végén


Levegőt! Ezer éve nem bulizott ennyit, mint most egyhuzamban. Ez a Krisóf érti a dolgát, nem kicsit táncoltatta meg, és az este nagy részében minden bújától megszabadulva, önfeledten nevetett. Hiányzott már neki ez, a hangulata szinte remek, csak a feje kezdett el fájni. Így ját az, aki sokat mozog és szinte semmit sem iszik. Bocsánatot kérve a férfitól, egy üveg vizet – vagy legalábbis nagyon reméli, hogy ez csak az – magához véve távozik a női mosdóba, hogy kicsit rendbe hozza magát, de mivel ez nem nagyon segít, így az udvart célozza meg, némi friss levegő reményében.
Nehezen lépked már a cipőjében, így azt még a bejáratnál leveszi, és a lábai szinte hálát mondanak, ahogy teljesen talajt érhetnek a magassarkúban való egész estét táncikálás után. A táskáját tartó kezébe veszi hát őket is, hogy mezítláb sétáljon át a füvön, lassú, botorkáló lépésekkel. Egyelőre nem érzi, hogy hűvös lenne, pedig jócskán éjszakában járunk már, Mina is elksözönt tőle, jelezve, hogy elmegy aludni, mert elfáradt. Úgy néz ki ez a gyerek a legvadabb esetekben se bír sokáig ébren lenni, de ez talán még nem probléma tizennégy évesen. Két év múlva valószínűleg örülni fog, ha eljutnak odáig, hogy egykor ágyba tessékelje a gyereket vagy legkésőbb háromkor, nagy veszekedések árán. De jó is fiatalnak lenni.
Elérve a legközelebbi padot kimerülten ül le rá, táskáját maga mellé téve, cipőit a földre rakva. Nincs túlöltözve, és így, hogy már nem mozog, ennek érzi is a hátrányát, de most jobb kint, mint bent. Odabent már túl fullasztó számára minden, néha kell a friss levegő. a kupakot lecsavarva iszik pár kortyot, majd visszacsavarva a hideg italt a fejének támasztja, és behunyja a szemet, miközben törökülésben ül a padon.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
KARANTÉN


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3607
Írta: 2014. november 6. 18:06 | Link

Dr. Mácsai Zója
a halloweeni buli estéjén



A vállával tör utat magának a hömpölygő tömegen át a Nagyterem szélesre tárt ajtajának irányába. Levegőt akar, friss levegőre van szüksége, csöndre, hidegre, bármire, csak egyszer ebben a rohadvány életben kijusson innen. Egy ajtóban egymás karjaiba borult pár mellett oldalaz ki végül, akik túlságosan elmerültek már ahhoz, hogy egyáltalán felfogják, mindezt ideje lenne valahol egészen máshol folytatniuk.
Egy ideig mérsékelt lelkesedéssel, ám végezte a kötelező gardedám szerepét, szétválasztotta azokat, akiket kellett, csak akkor távolodva el a fal közeléből, amikor feltétlenül szükséges volt. Gyermekkora óta iszonyodik a tömegtől, mindentől, amit egy terembe zsúfolódva repetitív zenére kell csinálni, miközben valaki mindenképp a testéhez ér. Csak ne nyúlkáljanak, csak ne, csak mindenki maradjon szépen...
Levegőt. Most.
Átcsörtet a bejárati csarnokon, érzi, hogy a teste már jócskán túlmelegedett a jelmez alatt. Kapkodva húzza lejjebb annak cipzárját - elvégre alatta hétköznapi ruháit, pólót és farmert visel, egész addig nem áll meg, míg kilöki a hatalmas, tölgyfából kovácsolt főbejáratot.
Szakadozottan vesz mély levegőt, a benti zene lenyomata bár halkan, de továbbra is a fölében cseng. Maga mellett kienged két kaszásnak öltözött lányt, a nyomukban lépdel le a lépcsőkön, majd a szabadba érve céltalanul indul az ellenkező irányba.
A kastély keskeny ablakain át kiszűrődő fény sárgás derengésbe vonja a rét füvét. Megdörzsöli a homlokát, a jelmez alatt a farmerja zsebébe nyúl, a cigaretta hamarosan felizzik a kezében. A nedves fű meghajlik a bakancsa alatt, ő az ég felé fújja a füstöt, élvezve, hogy lassacskán ugyan, de végül megnyugszik. A hűvös levegő végigmarja átmelegedett testét, de ez most nem rossz, ó, dehogy, ez jó, nagyon jó. Különösebb cél nélkül sétál egyre távolabb a kastélytól, ameddig már alig hallatszik el a benti zene.
Tompán látja a padon kuporgó alakot. Lassít a léptein, ismét kifújja a füstöt, ahogy végül a jelmez alapján felismeri őt. Az eddigi feszítő érzés, ami már korábban már enyhülni kezdett, ismét a mellkasába kapaszkodik.
   -  Rosszul vagy? - kérdi kissé felemelve a hangját, ami rekedtnek tűnik. Nem igazán mer vagy akar közelebb menni, egyelőre nem. Csak megáll, abban az idétlen csontvázas pizsamában, mint egy komplett idióta.
Utoljára módosította:Dwayne Warren, 2014. november 6. 18:07 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. november 6. 18:26 | Link

Dwayne

Már kezd jobb lenni, amikor megszólítják. Először azt hitte, kísérője jött utána, ám felpillantva felismeri az alakot is. Lehetetlen nem felismerni, főleg ebben a jelmezben. Először nemet akar mondani, de a hulla fehér arca másról árulkodik. Szédül még.
- Kicsit. Nem ittam elég folyadékot, de már igyekszem pótolni.
Felemeli az eddig a homlokához szorított üveget, amiből igen kevés hiányzik. Borzalmas és tudja, hogy innia kéne, de pont ilyenkor nincs gusztusa se hozzá. Zavartan, és kicsit ügyetlenül húzódik arrébb, megpaskolva maga mellett a helyet. Vicces mi? Az ispotályban látta utoljára, amikor élet és halál között lebegve feküdt és miután berohant hozzá, más néven szólította. Most mégis, hellyel kínálja maga mellett, ami nem biztos, hogy bölcs döntés. Ezekből szokott lenni általában a katasztrófa. Helyette azonban csak elkezdi lecsavarni a kupakot az üvegről.
- Tényleg jó választás volt a jelmezed. Mina mondta, hogy telitalálat, de nem találtam ki, hogy mi leszel.
Ő inkább mészáros gyilkosnak tippelte, mert ha a tekintettel ölni lehetne, néha Dwayne körül hullák tengere feküdne. Ő is már rengetegszer lehetett volna a pillantása áldozata. Volt persze még tippje, mint a vadász, auror vagy „apád csak nem Dwayne Warrennek öltözik?”, de egyik se talált. Viszont amikor meglátta, kedve lett volna a homlokára csapni, hiszen egy egyszerű, mégis tökéletes jelmezre esett a választása.
- Kérhetek egyet? Visszaadom legközelebb, valamikor, ha jól láttam egyszerre járőrözünk éjjel.
Aminek először örült, aztán semlegessé vált, majd pedig elkezdte kicsit zavarni a dolog. Mégis most, hogy kimondta, már nem is fáj annyira. Elvégre elég nagy ez a kastély, a járőröző tanárok meg többnyire egyedül vannak a járőrözhetnékjükkel. Őt se büntette még meg egyszerre két tanár. De volt már olyan, hogy Krisztát az egyik, őt meg a másik tanár kapta el, amikor éjjel a piknikező tisztáson bandáztak vagy éppen az erdő szélén csináltak bátorságpróbát. Sok hülyeséget elkövettek itt, de egyiket se bánták meg, hiszen mindig jól szórakoztak, még a gyengélkedőn is.
- Elég meleg van bent, kellett egy kis friss levegő.
Ez kérem szépen egy nagyon béna beszélgetéskezdeményezés volt. Nem tudja, hogy mit mondjon, vagy, hogy a férfi miért van itt. Miért jött ide hozzá, így érdeklődve felpillant rá. Ez a helyzet szokatlan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
KARANTÉN


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3607
Írta: 2014. november 6. 18:49 | Link

Dr. Mácsai Zója
a halloweeni buli estéjén



A nő finom jelzésére az alsó ajkába harap, hosszú szívdobbanásnyi pillanatokig egy helyben áll, magában mérlegelve a kérést. Végül a cigarettát visszavéve a szájába sétál közelebb, majd ül le mellé a hűvös, itt- ott már lepattogzott festékű padra.
   -  Kösz - bólint egy aprót, oldalra pillantva a nőre - Mina találta, én meg hát... különben meg tök kényelmes. Csak meleg.
Halkan dünnyögi a szavakat, melyek nyomán apró füstgomolyagok tekeregnek tovább a csillagok felé. Szétcipzározott jelmeze alól, szürke pólóján a Greenday egyik korábbi lemezének döglött nyulas emblémája vigyorog a semmibe, mint a kínos beszélgetés egy harmadik, szórakozott tagja.
Bólint, ismét benyúl a jelmez alá, hogy nehézkesen ismét előhúzza a dobozt. A hüvelykujjával hajtja föl annak tetején, majd nyújtja a nő felé, másik kezével ismét kiveszi a szájából a szálat.
   -  Hagyd csak.
Átadja, és bár illene, nem gyújtja meg neki. A dobozt kettejük közé dobja a pad deszkáira,kissé előrébb dől, hogy a könyökét a térdein támassza meg. A hideg befurakodik a pólója  alá, végigkúszik a bőrén, egyszerre csillapítva a teste túlhevültségét és a mellkasában kalapáló szíve sebességét. Oldalvást hunyorít föl Zójára.
   -  Ja. Kellett - megnyalja a szája szélét - Nem bírom ezt a tömeget.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. november 6. 19:08 | Link

Dwayne
Halloween estéjén, lassan a parti végén


- Hűvös téli éjszakákon teljesen jó. Lehet nekem is be kéne szereznem valamit, mert reggel olyn nehezen megy a meleg ágyból való kikelés.
Mondjuk már az is sokat segítene, ha rendesebb pizsamákat venne, de hát ezeket szokta meg, meg azt, hogy egy pólóban alszik, elvégre maximum Mina az, aki láthatja, neki meg nem nagyon tud már újat mutatni.
- De ha gondolod, cserélhetünk. Szerintem új rajongóid lennének cicafülekkel.  Tudod, a jó ügyért…
A bajszot meg az orrot már nem rajzolta vissza, inkább a rúzsát igazította meg, és leszedte a maradékot is, így egészen hétköznapian néz ki, leszámítva, hogy nadrág van rajta. Ezt a tényt – még ha egy egyszerű cicanadrágról is van szó – még nem tudta megemészteni.  Ezer éve nem hordott nadrágot és már a ténytől is elszokott, így már délután két órát „megszokási viselés” gyanánt hordta. Aztán most itt van, órákkal később, és még mindig tűri, bár ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy holnaptól ez lesz az új módi. Nagyon nem. Szereti a szoknyáit, és még nem is volt rajta mind. Igen, ő annak a nőnek a tipikus példánya, aki rengeteg ruhával van megáldva, de ha fontos lenne, nincs egy rongya se.
- Kösz.
Átvéve a cigarettát a saját, hőlégballonokkal teledíszített sárga öngyújtójával gyújtja meg. Nem kell félteni, félig felkészült, és valahol talán a táskájában még cigi is van, de most olyan kényelmesen elhelyezkedett így.
- Amúgy elég kemény, ahogy így elő-előveszel dolgokat a jelmezed alól, ha kellene százezer dolcsi, azt is hozzám tudnád vágni? Mert akkor kell.
Bár anyagilag kezd azért helyrejönni, tagadhatatlan, hogy a pénz még most is meghatározó a gondolataiban. Mélyet szív, majd fújja ki a füstöt, azzal szórakoztatva magát, tud-e karikákat csinálni. Mindig irigykedve nézte azokat, akik tökéletes kis karikákat küldenek az ég felé.
- Én sem. Nem emlékszem, hogy a szerződéseim valamelyike tartalmazta volna azt, hogy jelmezben állva ügyeljek egy csapat kamaszra, hogy a hormontúltengésükből ne legyen gyerek.
Volt már dolga tinilánnyal, aki jót mulatott, majd pár hét múlva jött a tény, hogy a mulatságnak hamarosan neve is lesz, és húsz évre programot biztosít a családnak.
- Umm… és hogy érzed magad? Fáj még valamid? Mina azt mondta jól vagy, de ugye tényleg és nem csak előtte játszod meg magad? Aggódok érted.
Az utolsó mondatot félve teszi hozzá, de jobb kint, mint bent. Zavartan szív inkább még egyet a cigibe, mintha az élete múlna rajta.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
KARANTÉN


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3607
Írta: 2014. november 6. 19:21 | Link

Dr. Mácsai Zója
a halloweeni buli estéjén



Felhorkant, csak megcsóválja a fejét, a szálat a hüvelyk- és mutatóujja közt tartva. Persze, macskaruha. Rengeteg cifrát látott ma, épp annyit, ami feltételezi, hogy többé nem vesz részt ilyen jelmezes mulatságon. Ahogy elérkezik a Halloween és az első faragott tökök megjelennek, a tinédzser lányok egyszerre csavarodnak be és mintha egyfajta versenyt rendeznének, ki képes megalkotni a leginkább zavarba ejtő öltözetet. Aztán persze legyen ember a talpán az a tanár, aki a házirendnek eleget téve képes tartani a szemkontaktust, ha már... minden áru a kirakatba került.
Figyeli, ahogy a nő meggyújtja a saját cigarettáját, a tekintete akaratlanul is, a vele született ösztön által vezérelve vándorol a merészen kivágott felsőre. Nem, Zója soha, tényleg soha sem tudta, hol a határ. Korábban persze ez nem zavarta, ó, épp ellenkezőleg.
Megköszörüli a torkát, végül észbe kapva fordítja el a fejét a kastély irányába.
   - Hormontúltengés és zabigyerekek, mi? - a cigarettát megbillenti az ujjai közt, a hamu a cipője mellé hull a kitaposott, nedves fűbe - Nekünk nem voltak gardedámjaink.
Halkan és szárazon beszél, a tekintete a fényes, váltakozó színekben pompázó ablakokon nyugszik. A bejárati csarnok ajtaja ismét kinyílik, széles fénypászmát vetve a fűre.
   -  Elmúlt. Jól vagyok. - pillant rá vissza furcsa félmosollyal - Biztos van egy őrangyalom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. november 6. 20:12 | Link

Dwayne
Halloween estéjén, lassan a parti végén

Érzi, ahogy a férfi tekintete rajta van, és azt is, hogy nem sokáig időzik az arcán. Rá se kell rendesen néznie. Finom mosoly bukkan elő, és kicsit nyújtózva dől hátra. Nem, azt nem mondhatja senki, hogy nem tipikus nő. Szereti illegetni magát. Ez valahol a terhessége utáni önigazoláskor keletkezett, Tamással és az összes ezzel járó dologgal együtt. Viszont sosem lépett át egy határt, ennek is köszönhető, hogy életében eddig három férfi volt, és bár hosszú kihagyás következett be az életében a második válása után, mégsem bánja, hogy így alakult. Koncentrálhatott Minára és a tanulmányaira. A gyerek jövője azóta kiemelten fontos neki, hogy bekopogott Krisztához az újszülöttel.
- Meg olyan szüleink, akik palotát vesznek nekünk, nem bérletet egy nevelőotthonba.
Nem is érti a legtöbb szülőt. Mostanában kezdi úgy érezni, hogy jól járt a kitagadással, mert bizony igen szomorú lett volna, ha az ő szülei is házvásárlással csinálnak úgy, mintha érdekelné, mi van a gyakorlatilag tini lányukkal, aki éppen most szült. Nem érti ezeket a családokat, akik azt hiszik, ez a helyes eljárás.
- Tény, mi sem vagyunk ártatlanok, nem ítélkezhetünk annyira, de az is tény, hogy ilyen párzási rituálékat sem folytattunk le.
Oké, azért volt ott, Zója a maga részéről legalábbis alkotott párszor, mégis, ők azért sokkal felelősségteljesebbek voltak, mint a mostani generáció, és ez szomorú.
- Egyszer régen, még a pályám elején volt egy kislány, aki egy hasonló buliban volt. Jól érezte magát, kidobta mindenét, és nem is azon aggódott, hogy terhes, hanem azon, hogy miként jöhet majd rá arra, melyik a gyerek apja. Én naivan azt hittem egyik kapcsolatból ki, a másikba be. De nem, jó volt a buli, és hat fiú közül vált az egyik apává. Én azért örülök, hogy egészen biztosan kimondhatom, hogy Mina apja vagy.
Nem akar olyan lenni, mint ezek a lányok. Egy kicsit biztos buli, hogy annyian csapják a szelet, de ez neki sose volt kenyere. Valószínűleg ebben az is közre játszik, hogy pocsék hazug, az első nap lebukna, mert kiderülne, hogy mindenkinek rossz kifogást hazudik.
- Örülök, hogy ennyire éber őrangyalt fogtál ki, nagy mázlid van vele, remélem tudod, és remélem ő is tudja, hogy még sokáig veled kell maradnia.
Na igen, a férfi megvédése főállást követel attól a szegény őrangyaltól.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
KARANTÉN


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3607
Írta: 2014. november 6. 20:39 | Link

Dr. Mácsai Zója
a halloweeni buli estéjén



Röviden felröhög, az ég felé fújja a füstöt. Párzási rituálék. Már nagyon rég nem gondolt arra a felelőtlen és tapasztalatlan kölyökre, aki egy véletlen nyomán elkezdte a maga szánni való módján szédíteni az Európából érkezett lányt. Fogalma sem volt, mit kell csinálni, vagy hogyan, mégis, jóval valóságosabbnak hatott, mint ezek az erőltetett játékok. Bár lehet, sőt, biztos, hogy mai fejjel ugyanúgy tarkón vágná azt a srácot is, mint azokat, akik a lányokon lógnak odabenn.
A hideg végigrázza a testét. Összébb húzza magát, majd egy nyögéssel hátradől a padon.
   -  Egy ideig még velem lesz.
Mormogja végül könnyedén. Zója felé pillant, keresi a tekintetét, azon tűnődik, elmondja-e a teljes igazságot. Senkit sem avatott be a hirtelen bekövetkező, csodaszámba menő gyógyulása részletei, mindmáig ez Adam és a saját titka. Abban biztos, hogy a vámpír nem fogja elmondani senkinek - egy ideig pedig ő is szeretné megtartani magának a dolgot. Nem tudná megmagyarázni, miért, ám úgy érzi, ez egy privát esemény emlék marad.
A szemei Zója arcán időznek. Ismét az ajkába harap, végül vonakodva szólal meg:
   -  Köszönöm, hogy bejöttél aznap. Bár Mina mondta, hogy... - megvakarja a tarkóját - de azér' kösz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. november 6. 22:00 | Link

Dwayne
Halloween estéjén, lassan a parti végén

Homlokát ráncolva igyekszik megérteni az őrangyalos választ, azonban nem jut egyről a kettőre. Először az is megfordul a fejében, hogy illetlenség lenne megkérdezni tőle, mit is akar ez jelenteni, de a kíváncsisága bizony nagyobb, így mégiscsak megteszi, remélve, hogy a férfi nem veszi sértésnek, hogy beszivárog a magánéletébe.
- Egy ideig? Vagyis van neve is az őrangyalodnak?
Nézi a tőlük nem messze elhaladó, igencsak viháncoló lányokat, akik úgy néz ki, pontosan tudják, hova mennek. Talán utánuk kellene menniük, de most egy kicsit önző akar lenni, és inkább ezt a beszélgetést élvezni, mint tiniket kergetni, akik vannak olyan kreatívak, hogy ha az egyik hely nem jön össze, akkor a másikon találkoznak, megszívatva ezzel a tanárt is.  Érzi a férfi pillantását magán, megint, most már az arcán, és oldalra pillantva látja azt is, hogy a férfi az ajkába harap. Mint egy bűnbánó gyerek, aki éppen gyónni készül.
Hirtelen jött ötlettől vezérelve, és azért mert nagyon fázik a csupasz lábfeje, nem csak a szemével, de a testével és a fejével is a férfi felé fordul, átfagyott lábfejét a férfi combja alá fúrva, a kellemes melegbe. Máris jobb, így már nem fázik annyira. Lábait felhúzva, karjaival öleli át a térdét, melyre ráhajtja az állát.
- Ez csak természetes, hiszen fontos vagy nekem.
Egy kicsit megáll, hosszan nézve a férfi arcát, megvizsgálva minden pontját, mintha utoljára látná így, és ezért jól az eszébe kellene vésnie, pedig nagyon reméli, hogy nem így van. Behunyva a szemeit egy kicsit élvezi, hogy a lábai melegben vannak. Nincs kedve visszahúzni a magassarkúit, de arra nem gondolt, hogy egy padon köt majd ki és meg fog fagyni. Legalább egy zoknit hozhatott volna. Van is nála, persze, de a rendelőben, ahol a cuccait hagyta. Mivel a kanapé ággyá alakítható, így úgy tervezte, hogy ott hajtja majd álomra a fejét.
- Bevallom, elég pocsék volt, hogy nem az vagyok, akire vágysz, de azt hiszem túlreagáltam a dolgot. Értem én, mármint az elmélet megvan a fejemben, csak a gyakorlatot nehéz kivitelezni. Nem tudok úgy tenni, mintha nem érdekelnél, mintha nem szeretnélek, és azt hiszem nem is akarok. Becsapnám önmagam is, a környezetem is vele.
Abban viszont már egyezséget kötött önmagával, hogy nem fogja üldözni, ráakaszkodni, követelni, hiszen neki igen kevés joga lenne ezekhez. Ő volt az, aki akkor elszaladt, és bármennyire is bánja, ezt az egészet bizony ő szúrta el csúnyán.
- Nem baj, hogy a lábam ott van? Elég hideg van.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
KARANTÉN


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3607
Írta: 2014. november 7. 09:58 | Link

Dr. Mácsai Zója
a halloweeni buli estéjén



Nem. Most nem fog válaszolni. Lehet, hogy egyszer, a nem túl távoli jövőben beavat valakit Adam segítségének még számára is ködös részleteibe, de az biztosan nem most lesz. Hagyja, hogy a megválaszolatlan kérdés tétlenül és kínosan lebegjen köztük egy ideig, eleget ahhoz, hogy Zója is felfogja ennek az értelmét. Senki sem mondta, hogy Dwayne könnyű és beszédes társalgó fél, nem esik nehezére kategorikusan süketnek tettetni magát, ha a helyzet úgy kívánja.
Lejjebb csúszik a padon ültében, a cigarettát a fogai közé fogja, amíg a jelmez alatt keresgél. Tényleg olyan ez, mit egy bűvészkalap, amiből bármit bármikor előhúzhat - jelenleg például egy, az iskolai rendezvényeken csempészárunak számító, apró fém laposüveget.
Vesse meg, aki szeretné - de ennyi zajt, tömeget és fiatalt csak megfelelő gyorsítóval lehet elviselni.
Fél kézzel letekeri a fém kupakot, végül pedig, anélkül, hogy ő maga beleinna, a nő felé nyújtja.
   -  Így majd nem fagysz meg.
De, igencsak zavarja a hozzá érő, hideg női láb. Furcsa mód nem ápol baráti viszonyt a meztelen lábfejekkel, bár most igyekszik barátilag túllendülni ezen a megrökönyödésen. Nem húzódik el tőle tehát. A szálat ismét kiveszi a szájából, a jelmezt összébb húzza most már lehűlt, enyhén fázó testén.
   -  Már nem vagyok együtt vele.
Félvállról motyogja, a szemét konokul a kastély fényfoltjain tartva, erővel téve úgy, mintha az egész még csak nem is számítana. Ez persze nem több, mint egy nagy, kövér, elfuserált hazugság. Bárki, aki cseppet is ismeri tudja, hűségesebb és makacsabb annál, mint hogy ilyen könnyen továbblépjen.
Dwayne Warren lényegében csak egy epekedve gazdát kereső kóbor kutya.
Szusszan egy aprót, végül visszapillant a  nőre. Az arcát kékes derengésbe vonják a kastély és a csillagok fénypontjai.
   -  Akkor ne tegyél úgy. Mert én sem fogok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 502
Összes hsz: 1058
Írta: 2014. november 7. 11:41 | Link

Dwayne
Halloween estéjén, lassan a parti végén


Hosszan figyeli Dwayne-t, de végül megérti, hogy erről nem szeretne beszélni, nem is az a lényeg, hogy ki, hanem hogy van, méghozzá hosszan, és ha ilyen eredményekkel dolgozik, még a végén felkérhetnék valami családi védőszentnek is. Lenne egy házi Mushujuk, ami nem is olyan rossz, tekintve, hogy Mulan is milyen jól jött ki a dolgokból, a stílusa meg első osztályú. Biztos az őranyalkának is, ha Dwayne megtűri maga mellett.
- Hűűű, de jó, hogy nem vagy diák, te lennél a tanárok rémálma.
Simán el tudná képzelni, amint a fiatal Dwayne a nyári szünet után visszatérve kéz alatt árulja a menőbbnél menőbb illegális cuccokat a diákoknak, akik alig várják, hogy mit hozott nekik, mint lehetőség a srác. Jól megszedné magát. Valamelyik este nézett egy sorozatot, maga se tudja már mi volt a címe, abban is a főszereplő legjobb haverja tele volt illegális cuccokkal, spéci kütyükkel, de persze amikor kiforgatták a táskáját, akkor semmi sem volt nála. Elrejtette ugyanis a szellőzőbe. Na Dwayne is pont egy ilyen figura lenne.  
- Kösz. Éljen a Halloween.
Kicsit meg is emeli a laposüveget, mielőtt egy nagyot húzna belőle. Az arca egy kicsit eltorzul, miközben visszaadja neki. Ez nem volt a legbölcsebb ötlet. Köhint egyet, kicsit megrázva magát.
- Elfelejtettem, hogy előbb kérdezzek, csak aztán igyak.
És akkor se feltétlenül azonnal sokat. Mindenesetre jól esik, és hamarosan már nem is érzi azt a kis kellemetlen ízt, amivel az ital jár. Egy ideje már nem iszik tisztán, inkább koktélozik, ami olykor veszélyesebb. A mondat viszont megfagyasztja. Érti, hogy mit mond a férfi, fel is fogja, de nem tud rá, mit válaszolni. Látszik rajta a döbbenet, és az is, hogy nem igazán érti, most mi is történik. Végül zavarán túllépve becsukja döbbenetében elnyílt ajkait, majd megnedvesítve azokat teszi fel a kérdést, ami az első pillanatban megfogalmazódik benne.  
- Az én hibám?
~ Én sem fogok. ~
Ez pedig bizony azt jelenti, amit jelentenie kell, nem hiszi, hogy szórakozna vele. A lábait kihúzva a férfi alól vált vissza eredeti ülőpozíciójába, közelebb húzódva hozzá, mintha attól félne, hogy ha ilyen távolságból mondják ki a dolgot, akkor talán nem is igaz.
- Ezzel azt akarod mondani, hogy te is érzed, a tudod mit?
Kimondani annyira nem meri, mert mi van, ha mégsem? Totális hülyét nem akar magából csinálni.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
KARANTÉN


officer friendly
offline
RPG hsz: 1575
Összes hsz: 3607
Írta: 2014. november 7. 12:03 | Link

Dr. Mácsai Zója
a halloweeni buli estéjén



  -  Jeez, lassabban... - mormogja, látva, Zója mekora hévvel húzza meg az apró, ám méretéhez képest meglepően nehéz üveget. Egy éve van a tulajdonában, mikor egy szobakisöprés alatt elkobozta az egyik alaksori hálószobából. Cseles kis tárgy, ügyesen bűvölték meg, jócskán kiegészítve az úrtartalmát, így, bár egy belső zsebben is könnyen elfér, komoly mennyiségű cuccot tárolhat benne.
Visszaveszi az üveget, ő bizonytalanabbul - vagy épp már jól felkészülten -iszik bele. Kifejezett vészhelyzetekre tartogatta, idegnyugtató gyanánt, ha végképp nem bírná a benti tömeget, de valamilyen okból nincs lehetősége a szabadba menekülni. Lehet, hogy tanár létére mindez teljesen, elvitathatatlanul illegális - de merje bárki megszólni érte. Az ital fanyar ízével a szájában csavarja vissza a fém kupakot, majd a doboz mellé leteszi kettejük közé a padra, mintegy mechanikus térelválasztó gyanánt.
   -  Nem. Simán csak nem működött. - dünnyögi az ég felé, kifújva a füstöt. Újabb kövér és nyilvánvaló hazugság hagyja el a száját, immáron másodjára. Még kicsit lejjebb csúszik, hogy kinyújthassa a lábát, a fejét pedig megtámassza a pad kopottas háttámlájának szélén.
Zója kérdez, ő felbámul az égre. A csillagok vádlón és cinikusan pislognak le rájuk.
   - Hmm-mmmm...- az ajkát rágcsálva figyel fölfelé, a jobb kezét, melynek ujjai közt a cigaretta füstölög, a bal felkarjára kulcsolja - Lehet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 17 ... 25 26 [27] 28 29 ... 37 ... 52 53 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék