32. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!

Megnyitotta kapuit a Karácsonyi vásár és a Korcsolyapálya a Boglyas téren!

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 83 ... 91 92 [93] 94 95 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 1195
Írta: 2021. június 28. 19:56 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

Tekintettel arra, hogy ezzel Mária elemébe talált, el kell ismernie, hogy valóban, talán egy hangyányit erősen fogalmazott, még akkor is, ha teljes mértékben igaza van. Nem szabad összetörnie egy gyermek álmodozásait... És még tiszta szerencse, hogy a lány ezt nem hallja.
- Akkor ezek szerint semennyire. Megnyugtattál - magabiztosan biccent egyet, mint aki tényleg most lett száz százalékig biztos abban, hogy a csapata nyer. Mivel ilyen állat nincs, így a tornádók sem veszíthetnek, muhahaha. Talán csűrné és csavarná tovább a témát, ha nem látná a narancssárgára váltó cukorkákat. Meg kell fenyegesse, mint valami rossz tanárnak, incselkedve, de félig komolyan, hogy aztán feltevődhessen az a kérdés, amire jelenleg még nincs válasz. Mosolyogva kezdi csóválni a fejét, miközben rászorít pálcájára. - Nagy bajba kerülsz - hogy milyen nagyba, az egyelőre nincs definiálva, de annyit állíthatok, hogy Mária sírva-futva fog menekülni. A nevetéstől, persze.
Nincs sok ideje végiggondolni, hogyan hárítsa a támadást, így az első reppenő édesség elől csupán elhajol, csakhogy azt számtalan másik követi és a kis szemtelen egyre közelebb jön, nehogy ki lehessen kerülni. Felnevet, majd kikerülve még egyet előhúzza a pálcáját és a Lejate segítségével a szoba különböző pontjaira repíti a cukorkákat. Egy a lényeg: őt ne találják el. Aztán csak közelebb lépdel ő is, miközben szüntelen hárítja a támadásokat, hogy aztán alig válassza el őket egymástól valami. Pont annyi, hogy szabad kezét kinyújtsa és egy öles lépéssel így elérje Mária derekát. Ekkor ugyanis magához rántja és jól felkapja, akár egy tollpihét, majd a vállára csapja.
- Nos, akkor az lesz, hogy csúnyán el leszel fenekelve. És mivel te kérted, bűntudatom sem kell legyen - nevetve paskol egyet a lány fenekén, azonban esély sincs arra, hogy ez fájjon neki. Henrik annyira kedvesen és játékosan csinálja, hogy itt legfeljebb nevetve sikítás fér bele.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Legilimentor, Edictum szerkesztő, Edictum lektor, Világalkotó, Harmadikos mestertanonc


minden lében villa
offline
RPG hsz: 651
Összes hsz: 6265
Írta: 2021. június 28. 20:31 | Link


Bristol; április első hétvégéje
🌪️ Tutshill Tornados 🌪️ × 🐠 Lechia Gdańsk 🐠

Csúnyán nézek. Nagyon, nagyon csúnyán. Nem jelenthető ki, hogy nem él... mit is mondtam, rókahalgömb? Mindegy, szóval nem jelenthető ki, hogy nem él ilyen állat sehol a világon, amíg nem jártunk mindenhol! Arról nem is beszélve, hogy a muglik számára a mi világunk lényei sem léteznek, mi van akkor, ha van egy olyan plusz világ, amelyikről meg a varázsvilág nem tud? Lehet, hogy pont a gömbnaphalak élnek ott. Lehet. Ugyanannyira valószínű, mint bármi más. Na persze, a halak mai győzelme még mindig sokkal esélyesebb, és meg is fog valósulni.
- Bajba? - pislogok ártatlanul, ismerkedve a cukorkákkal, mielőtt gyors búcsút veszek tőlük. Táskámat elővigyázatosságból az ablak alá hajítom - koppan is a kulacs -, majd szinte rögtön veszem is a következő cukorkát, és most bizony már nincs megállás. - Ne csalj! - szólom meg a pálcahasználatért jóízűen nevetve, de én akkor sem használom a magamét. Mindannyian jobban járunk, ha nem tudjuk meg, mi rossz történhetne, nem igaz?
Közelebb szökkenek, de ahelyett, hogy a helyzet nekem kedvezne, hirtelen a világ fejjel lefelé találja magát. Reflexből próbálom magam összehúzni (még ennél is kisebbre hová?), hogy ne legyen olyan egyszerű dolga, de hiába, a kapálózás sem billenti ki a mozdulat egyszerűségéből. - Héé - rándulok össze, vinnyogva tiltakozva, lábaim magasba emelkedve kalimpálnak tovább, hátha elrúghatom a fenyegetést beváltani tervező kezet. - Követelem, hogy tegyél le - nevetek, de igazából azonnal taktikát is váltok - kérlek tegyél le? - a vérszegény diktátorutánzatot is bevetném, de nem szolgálná érdekeimet az erőltetett kiáltás helyett torkomon kiszökő csipogás és visítás határán álló gyönge hang. Ehelyett visszatérhetünk a cselhez.
Hátbadobom.
Két vagy három szem cukorka ha maradt a markomban, most ezt az egészet elszórom rá, közvetlen közelről. - Győztem - hangzik a diadalittas kinyilatkozatás, és helyzetemmel immár egészen kibékülve ernyedek el. Elvégre... Győztem. Kuncogok - kérdés meddig. - Na ez a csel, ez, EZ, EZ CSEL HENRIK, EZ.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Bernáthy Zsófia
Diák Eridon (H), DÖK tag, Színjátszós, Másodikos mestertanonc


azért is
offline
RPG hsz: 94
Összes hsz: 124
Írta: 2021. július 4. 22:38 | Link

Reina
Szökésben | Outfit

Teljesen kikészített az a levél. Mélyen legbelül mindig is tudtam, hogy egyszer a kezemben fogom tartani a kérőim listáját, csak azt nem gondoltam, hogy mostanában fog eljönni ez  pillanat. Reméltem, hogy kihúzhatom legalább a Bagolykő végig, addig pedig kitalálom, hogyan is bújjak ki alóla. A levél azonban megérkezett, teljesen váratlanul, nekem pedig semmi tervem. A szüleim hajthatatlanok voltak, mondván, már bőven elmúltam 17, így is hagytak nekem időt. Közben láttam a nagyi kezét a dologban, hallottam a hangját a levél olvasása közben. A házasság téma mellett pedig megy a cirkusz a választott szakom miatt, az örömködés Lídia eljegyzése fölött, a dráma az unokatesóim miatt és a szokásos cirkusz az aranyvér miatt. Sok lett. Sok lett az egész, ami otthon folyik, a tanulni való és a diákok drámái. Csak szabadulni akartam az egésztől. Már nem érdekelt a kötelesség, az iskola, csak menni akartam, kikapcsolódni, kiszellőztetni a fejem. Előkotortam hát valamennyit a megtakarított pénzemből, szabadságot vettem ki a hétvégére és a pénteki óráimmal nem törődve vettem célba Dél-Európát.
Bizonyíték, hogy valamire azért mégis jók a nagy családok: az egyik unokatesóm egy olasz lányt vett el, majd a lány szüleinek közelébe, Milánó külvárosába költöztek. Egy bagolyba került a dolog, szívesen láttak, és mivel tudtam, hogy úgyis csak aludni járok majd oda, a két éves kislányaik sem jelentettek gondot. Legalább megismertem őket is. Merthogy a házassággal és az elköltözéssel unokatesóm kiszakadt a családi események alól, nem is láttam már vagy három éve. Talán még örült is neki, hogy nem kellett az apáink vitáját hallgatnia. Bár ha innen nézzük, nem tudom, mennyivel jobb, egy olasz vérmérsékletű, aranyvérű család összejövetele.
Első estére egy új klubbot néztem ki, ott terveztem eltölteni az estét, és találni egy srácot, akivel iszogathatok kicsit az éjjel. A sor nem volt rövid, de beálltam, reménykedve, hogy nem hiába fogok várni, előbb vagy utóbb bejutok. A befelé vezető utam azonban máshogy alakult, mint hittem.
- Én sem - nevettem fel, miközben köszöntünk egymásnak a rellonossal. - Igen, egyedül. Csak ki akartam kapcsolódni kicsit - vontam vállat.
Ahogy beléptünk a klubba, azonnal felpezsdült bennem minden. Zene, fények, táncoló és nevető tömeg. Ez kellett nekem!
- Te meg hogyan jutottál be ide? - érdeklődtem, kicsit hangosabban most már, hogy a zenén túl is hallja a kérdést.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Reina D. Laines
Diák Rellon (H), Művészetis tanonc, Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


KILLER QUEEN BEE
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 58
Írta: 2021. július 11. 19:35 | Link

ZSÓFI
P A R T I T I O N × Milánó × Június eleje

Az utca fentebbi szakaszán már néhány koktélra meghívta az elit bárt vezető pultos férfi, így mire a barátnője családjának klubjához ér és észreveszi Zsófi, aki nevetéssel köszönti széles mosolya mögül nevet fel dallamosan. - Keresünk neked kikapcsolódást drágám - válaszolja, szavai és hangsúlya is olyan, mintha idősebb lenne a másiknál, pedig ez nem igaz. Mégis a kisugárzása olyan erénye és fegyvere, amit senki nem vehet el tőle, mert ez Reina velős része. Titkon még örül is, hogy Zsófi egyedül jött, így ha jónak bizonyul a társasága, akkor nem kell az idegesítő mitugrász lányt hallgatni, akit csak azért tart mert a kapcsolati hálójának jót tesz.
Előkelő mosolyra húzódnak ajkai a kérdést hallva. - Ismerek egyeseket, a nevem rajta van a lista tetején - nem glancol, a tényeket közli megválaszolva a kérdést, a zene miatt kissé közelebb hajolva. Mivel szavait nem tudja mennyire hallja, elkapja kezét és az egyik irányba kezd lépdelni egymás elé ütemesen téve lábait. Két biztonsági tekintetét kapja el, akik arrébb állva engedik át a rövid folyosóra, annak a végén tárul ki előttük automatikusan a duplaszárnyas ajtó. Odabent, az arany-fekete térben a Rizq olasz máguszenekar dala dübörög a hangfalakból. - Ez a mi részlegünk - a varázsvilág alakjaié. - Vigyázz, a helyi vélák már most ideszoktak - súgja még oda, haján igazítva mosolyog tovább. A táncolók nem szerénykedve simulnak egymáshoz, sokan falják egymást, néhányan csak elegánsan iszogatják italaikat. Reina egyelőre az utóbbi mellett dönt, elengedi a lányt, követi ha akarja, de ő a pulthoz lépked és kér magának egy pink martinit. A pultos kétkedve méregeti, mire mosolyát visszább fogva csábító tekintettel kapja el a férfi pillantását és tartja fogva egy gyors farkasszemezésik. Kellően zavarba jön, nem kérdez, maximum Zsófitól, hogy ő kér e valamit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bernáthy Zsófia
Diák Eridon (H), DÖK tag, Színjátszós, Másodikos mestertanonc


azért is
offline
RPG hsz: 94
Összes hsz: 124
Írta: 2021. július 15. 00:13 | Link

Reina
Szökésben | Outfit

Mindennél nagyobb szükségem volt erre az estére, a kikapcsolódásra. És úgy tűnik a sors is így gondolta, mert a szerencse mellém állt, és pont abba a klubba irányított, ahova a rellonos csajnak szabad bejárása volt. Olyan könnyedén jutottam be a helyre, mintha oda tartoznék születésemtől fogva. Reina pedig igazán segítőkésznek mutatkozott a helyzetben, és rögtön biztosra vettem, hogy sikeresen fogom elkönyvelni az estét. Követtem is hát lányt rögtön. Válaszára csak bólintottam, nem kérdeztem többet. Ismerem én ezt a "jó kapcsolatok" dolgot, a családom erre építette az életét. Én mondjuk lassanként vágom el minden aranyvérű kapcsolatomat, de csak idő kérdése, hogy más körökből hasonló ismeretségekre tegyek szert. A családon belül pedig így is könnyen megszerzek bármit, hiszen pont Milánóban is így kötöttem ki.
A zene azonnal magával ragadott, arcomon pedig széles mosoly ült, úgy engedtem, hogy iskolatársam vezessen tovább. A két őrt csak egy gyors pillantásra méltattam, és nevetve haladtam is tovább. Csak a vélák említésére fagytam le egy pillanatra, merthogy velük volt némi kellemetlen tapasztalatom. A hely aurája azonban erősebb volt annál, minthogy itt leragadjak. A zene húzott magával, az ital gondolata már önmagában jókedvre derített, a tánc pedig mindennél jobban vonzott. Reina azonban a pult felé indult, nekem pedig egyelőre nem volt kedvem egyedül maradni, így követtem a lányt, és kezdetnek rendeltem egy Gin Tonic-ot.
- Egészség! - emeltem meg kicsit a poharam, mielőtt belekortyoltam volna a hideg italba. - Na, mi a terv? Látsz jó pasit? - Szememet körbejárattam a helyen, mint a vadmacska, aki prédája után kutat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 1195
Írta: 2021. július 18. 02:03 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

De még milyen bajba! Úgy véli, felesleges megosztania minden ördögi tervét, mert hát akad ugyebár egy pár. Addig is, amíg ezek variációs kombinációját igyekszik kitalálni, előveszi pálcáját, elvégre ő maga egy akkora felület, amit lehetetlen egy ponton túl nem eltalálni. - Nem mondtad, hogy nem használhatok pálcát, szó sincs csalásról - nevetve folytatja a dodge-olások sorát, Máriának tulajdonképpen esélye sincs arra, hogy gyenge pontot találjon, de álmodni nem csupán szabad, hanem kell is.
Ám egyszer minden véget ér, egészen pontosan akkor, mikor a szó szoros értelmében a vállára csapja, akár egy neandervölgyi ember a választott asszonyát. Mindenféle szégyenérzet nélkül paskolja meg a lány fenekét, mert ugyebár miért is kéne rosszul éreznie magát? Ez tulajdonképpen jár neki. Egészen addig vélekedik így, míg a levitás alattomos módon nem dobja hátba a cukorkákkal, akkor ugyanis megáll egy helyben  és nem mozdul.
- Győztél? Egészen biztos vagy ebben? - meg se moccan, csak hallgatja, ahogy Mária büszkélkedik ezzel a cselnek nevezett aljas galádsággal. De hát legyen. Megvonja vállait - amit a lány pontosan jól érezhet -, majd egy kicsit nagyobbat, de még mindig jócskán fájdalomhatár alatt, rácsap a fenekére és a háló felé veszi az irányt. - Rendben kisasszony, ha így, akkor legyen így - hangja derűt sugároz, ám magabiztossága némiképp ijesztő lehet a másik számára. Mi az, amitől ennyire vidám? Abban a pillanatban kiderül, amikor az ágyhoz érnek, akkor ugyanis Henrik egy laza, de lendületes mozdulattal megragadja a vállán pihenő testet, s mintha csak az ágyra akarná dobni, leveti magáról. Arra természetesen odafigyel, hogy kedvese puhán landoljon az amúgy is vattacukor könnyedségű ágyba, majd nem habozva egy pillanatot sem, azonnal fölébe kerekedik négykézláb mászva.
- Szóval cselezgetünk. Mit szólsz ehhez? - azzal mély levegőt vesz és belefúj egy hatalmasat Mária nyakába, hogy baljával csiklandozni kezdje. Igyekszik úgy helyezkedni, hogy az esetleges kapálózás esetén ne találhasson el olyan érzékeny részeket, melyek nem csak a bohóckodásnak, de nagyjából az egész napnak és Henrik férfiasságának is véget vethetnek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Legilimentor, Edictum szerkesztő, Edictum lektor, Világalkotó, Harmadikos mestertanonc


minden lében villa
offline
RPG hsz: 651
Összes hsz: 6265
Írta: 2021. július 18. 19:20 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Azt hiszem kezdek nőiesebben viselkedni: - Tudnod kellett volna! - nevetem el magam, ezzel egyúttal jelezve is, hogy túlkarikaturizált alakításom nem sértődöttségem jele, csupán megelőzi az incselkedő nyelvöltést, és a következő támadássorozatot. Hánykolódva fogadom a paskolásokat, hatásukra össze-összehúzódva ficergek, de megfelelő memóriakártya hiányában csak az egyik rendszerparancs fut le: diadalittasan kezdem ünnepelni magam szóban, és csupán fizikailag van érkezésem reagálni a hátsó felemet ért méltatlan abuzálásra. Oké, ez nagyon rosszul hangzott.
- Igen - szakítom meg mámoros szólamomat hamisítatlan tejbetök-hanggal, majd pillanatokon belül már ismét skandálásra adnám a fejem. AdNÁM, igen. Így inkább tiltakozásomat adom végre tudtára megugrásommal egy felvikkantó - hééé - kíséretében. Rövid kacajomat érezheti megremegni vállán mielőtt helyzetemet elfogadva (hah, nevah evah) nekiállnék mutatóujjaimmal derekát bökdösni. Bőven nem fájdalmasan, inkább csak azért, hogy megnyugtathassam magam, hogy nem hagytam magam. Ami igazából nem igaz, mert hagyom, de ez megteremti azt az illúziót, hogy nem hagyom. Hahhh.
- Hova megyünk? - kerít sejtelmébe a kíváncsiság, de hiába próbálom gyanakodva elforgatni magam, még épp csak felfogom, hogy magunk mögött marad egy ajtófélfa, már odébb is vagyok helyezve. Artikulálatlan, bizonytalan hangok szöknek ki belőlem, ahogy ismét megfordul körülöttem a világ, és bizony egy eltúlzott, drámai nyöszörgés sem maradhat el, amint padl- akarom mondani paplant fogok. Mivel a felém kerülő Kedves habozás nélkül folyamodik galád módszerekhez, légvédelmi sziréna mintájára lassan erősödő visítás tör fel belőlem szinte azonnal. - HENRIK - vinnyogom két nyüszítés között, magamat minél jobban összehúzva próbálok elficánkolni balja elől. Mindkét kezemmel odakapok, hogy próbáljak ráfogni ujjaira, kócosra rendeződött tincseim alól nevetéstől könnyes szemmel, kipirultan pihegek rá. - Mit szólnál egy döntetlenhez? - kérek kegyelmet alkudozva, s bár a nevetés ráz, számat csücsörítve hajtom fejem felfelé, felajánlva a békítést.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Reina D. Laines
Diák Rellon (H), Művészetis tanonc, Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


KILLER QUEEN BEE
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 58
Írta: 2021. július 22. 15:58 | Link

ZSÓFI
P A R T I T I O N × Milánó × Június eleje

Kevés olyan lény van, akit Reina D. Laines nem húz a bűvkörébe. Valahogy olyan a természete és a személyisége, ami nem csak csalogatja az embereket, de sokkal könnyebben szót ért velük, mint mások. Már akikkel akar. Akár a tűz lángjai és a pillangók. Akár egy sárkány.
Zsófi persze nem jelent neki kihívást, a boszi jön vele és követi amerre az angol díva vezeti. A zene ritmusára lép, majd mozdul csípője, mikor már a pultnál az italukra várnak. A pink martini és a tonik is hamar megérkezik. A V-alakú pohár szára köré fonja ujjait és koccintásra emeli Zsófi felé. Belekóstol, elégedetten hümment, majd mosolyog mögüle Zsófira és az ajkait elhagyó kérdésekre. De drága, azt hiszi van terv a puszta szórakozáson túl. - Nem igazán. Ők látnak minket és hidd el, az érdemesebbek ide fognak jönni - bájgödre bukkan elé, mielőtt ismét kortyolna. Még szép, hogy jönni fognak. Gyönyörűek mindketten, elég elegáns de kurvás a ruhájuk. Csípőjét csak még inkább mozdítja a zene ritmusára, ahhoz csatlakoznak vállai is. - Mit csinálsz Milánóban? - kíváncsiskodik egy ellenállhatatlan mosollyal. - Várj, hadd találgassak - emeli meg tökéletesre manikűrözött mutatóujját. - Stílus vészhelyzet? Nyaralás? Esetleg családi ügy? - elvigyorodik. - Megcsalt a pasid és most próbálsz vigaszt találni egy olasz csődörrel? - billen félre a feje vigyorogva. Hátat fordít a pultnak, a táncolókat figyeli, miközben nem feltűnően méri fel a felhozatalt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 1195
Írta: 2021. július 22. 17:35 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

Nem is értem, miért nem képesek a férfiak belelátni a nők fejébe és ösztönösen tudni, mi a helyes és az elfogadott. Ha valaha ebben az életben születne olyan hím, aki kérdés és zokszó nélkül úgy tenne, ahogy azt a kedvese kívánja, nagyon szépen kérem a tudósokat, hogy sokszorosítsák és tegyék bele Henry Cavill testébe az összeset - de legalább egyet, hogy jelen sorok írója megelégedett, jól lakott óvodás fejjel viselhesse hányattatott életének további napjait.
- Újratárgyalást követelek - nevet fel a bökdösésre, amit csak azért érez meg, mert az egyik lépésénél Mária ujja erősebben mélyed a bőrébe. Hiába tesz úgy, mintha épp tenne valamit, Henrik pontosan jól tudja, hogy mindenféle küzdelem hasztalan, itt bizony kőkemény megtorlás következik. Nem a férfiúi becsület teszi ezt, sokkal inkább a vágy, hogy addig cukkolhassa, míg végül felülkerekedik - talán mindkettejükön.
A kérdésre nem felel, a lány csak akkor jöhet rá, amikor puhán landol az ágyneműk rengetegében és megérzi magán félig-meddig a férfi súlyát. Merthogy az tagadhatatlanul ott van, némiképp gúzsba köti, de nem annyira, hogy ne tudjon mozogni, vagy épp védekezni. A támadás egyébként is csak ezután következik, a rendre utasítás pedig hatástalan, csupán annyit idéz elő, hogy Henrik újból a kecses nyakba fúrja fejét és belefúj egy hatalmasat. Győzelem? Gondoljuk ezt újra. Már épp jelezné, hogy még nem késő megadnia magát, amikor a fehér zászló remegve kezd lengeni a szélben. - Döntetlen? - hamiskás mosollyal vonja fel egyik szemöldökét, hogy aztán hatásszünetet tartva íriszei a mozdulatlan ajkakra vándoroljanak. Nos, ha a megfelelő pillanatra vár, ez tagadhatatlanul az, így habozásnak tűnhet, ám csak jól megfontolás az a szünet, ami eltelik aközött, hogy tekintete először réved a csöpp szájra, majd betapasztja azt sajátjával.
A csók nagyon finom, puhatolózó, az eddig bökdöső és csiklandozó kéz gyengéden simít végig az oldal vonalán, hogy megállapodjon a derék és csípő tájékán, óvatosan ráfogjon és egy hangyányit megszorítsa azt. Eközben súlya, még mindig nem teljesen, de valamivel erőteljesebben nehezedik az alatta fekvő vékony testre. Ellenkezés hiányában pedig nyelvével kérve bebocsátást elmélyíti a csókot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Legilimentor, Edictum szerkesztő, Edictum lektor, Világalkotó, Harmadikos mestertanonc


minden lében villa
offline
RPG hsz: 651
Összes hsz: 6265
Írta: 2021. július 23. 19:33 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Elgondolkodom, szinte látni lehet a homlokomra kiülő izzadtságcseppeket, amik nélkül manapság már igazán már nem is érdemes töprengeni. Lázasan tekeregnek a kerekek, csikorgó nyikorgó hangjuk légvédelmi szirénaként figyelmeztet rá, hogy valami csodálatosan tökéletes dologgal kéne előállnom, amivel magam előnyére fordíthatom a helyzetet. Izé, gumipók! Öt alkalmas masszázskupon! Tíz? Kétséges - ööö - zés hallatiszik csupán, ahogy próbálok előrukkolni a megfelelő válasszal, miért is érdemelném meg én a győzelmet, de tovább nem is jutok, hiszen kirántják alólam a nem létező talajt is. Szégyen gyalázat, hogy gerincre lett- nem. Nem Masa, az más.
Olyan gyászos az a fehér zászló, de olyan... csoda, hogy nem rögtön szürkének könyveli el az ember. Hírnevemhez híven cselem ismét valamiképp ellenem fordult, a tökéletes tervezésből a könyörgésig juttatva engem. Most mégsem kapom fel úgy a vizet, mint egy kviddicsmeccsen tenném, részben azért, mert sikerélményem igenis volt, mielőtt hátast dobott volna a kocka, részben pedig azért, mert... el kell ismerni, azért így sem jártam rosszul. Békítési technikám is ezért egyedülálló - más esetben nem hiszem, hogy puszival csókkal próbálnám megvesztegetni a másik felet, maximum ha egy tizenhárom kívánságot teljesítő hupilila pöttyös aranyhalról van szó. De ehhh, akkor sem biztos.
Végigkövetem pillantásommal, ahogy tekintete végigvándorol arcomon, csücsörítésem pedig folyamatosan változva meg-megremeg, ahogy ezt látva különböző mértékig vagyok képes visszafogni mosolyom. Végül még egy pirinyót döntök államon, hogy ajkaink találkozhassanak, s csábító(nak szánt)ra kényszerített izmaim ellazulhassanak. Ujjaim finoman elhúzódnak Henrik kézfejétől, bízva abban, hogy most már nem lendül majd támadásba, s kettőnk közül húzom ki őket oldalra, menet közben végigsimítva velük a férfi oldalán. Tenyereim végül hátán, lapockái magasságában állapodnak meg, és bár tenyerének első mozdulatára még túlérzékenyen rezzenek meg, már egészen máshogy reagálok finom szorítására. Hasam önkéntelenül húzom be, míg mellkasom a hirtelen levegővétellel megemelkedik, a lassan terjedő kába bizsergés pedig lassan végigfut idegeimen. Hümmögök pár hangot, miközben elnyílnak ajkaim, habozás nélkül viszonzom az elmélyülő csókot, ösztönösen mozdulva úgy, ahogy korábban hasonlóan máskor. Tenyereim lassan siklanak le Henrik derekához és vissza, közel a gerinchez - pontosan azért, hiszen tudom, hogy az milyen jó érzés tud lenni.
Ficergek kicsit - korábban védekezésképp szinte egymásra zárt lábaim most kényelmesebben csúsznak le egymás mellé, nem is csupán a kényelemnek, de a rám nehezedő test nyomásának is engedve. Gondolataim között csupán elégedettség, puha, könnyű boldogság és odaadás dorombol, élvezem, ahogy légvételeink összehangolódnak, szívdobogásom pedig begyorsul, mintha remegve szeretne kiszabadulni bordáim közül. A legjobb helyen vagyok, és élvezem - sugallja minden porcikám, de a fel-felkapó vágyat egyelőre megpróbálom magam előtt is elmismásolni - szégyen-nemszégyen: elárul a saját testem, ahogy alsó ajkára szívva nyújtózok ki alatta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 1195
Írta: 2021. július 23. 19:52 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

A mai játszma nem lesz döntetlen. Ugyan, te botor, én nem a kviddicsmeccsről beszélek, vagy az is lesz ma? Ki emlékszik már arra, miközben egymáshoz préselődik testük, a cukorkák valahol elhagyatottan gurulnak a padlón, Henrik tekintete pedig a lány ajkát ostromolja? Egyelőre csak a tekintete, teszem hozzá, ugyanis tiltakozás ellenében - és amúgy is - úgy dönt, hogy ez az alkalom nem tér vissza többé. Hogy ebben a pillanatban csókolni akarja a másikat, akár bolondulásig is, míg sajogni nem kezdenek, s a rózsaszín ajkak vérvörössé változnak.
Romantikusan hangzana, hogy képtelen parancsolni kezeinek, azonban hazugság lenne: pontosan jól tudja, mit akar és hogy akar, éppen ezért érintése nyomán ugyan libabőrzik a puha bőrfelület, az utána következő reakció arra ösztönzi, hogy ne hagyja abba. Mária teste egyszerre feszül meg és lazul el, ahogy hagyja elernyedni izmait és leengedi védelmét, míg az izgatottság áramütés szerűen fut végig gerincén és teljes lényén. A hátat simogató ujjak mentén jól eső bizsergés hagy nyomot és hatol csontig, a csók pedig elmélyülése után egyre szenvedélyesebbé válik. Meg kellene állnia, megkérdeznie, biztosak-e abban, amerre tartanak? Ha tönkre akarná tenni a pillanatot, ez volna a helyes döntés, azonban csak hagyja, hogy saját teste reagáljon a lányéra. Elszakadva kedvesétől először az arcél vonalán indul lefelé, hogy a korábban játékosan piszkált érzékeny részt ezúttal gyöngéden kényeztesse. Finom csókokkal borítja a nyakszirtet, forró lehelete csintalanul kúszik végig az idáig érintetlen bőrfelületen, jobbja pedig lassan, mégis tétovázás nélkül csúszik lejjebb. Az ujjak a fenék vonalán siklanak, le a comb hátsó részén, fokozatosan húzva feljebb a lábat.
Az érintés minden kétséget nélkülöz, határozott, de nem kérlelhetetlen. Ha azt érezné, Mária bizonytalan, esetleg itt helyben megállna, eleresztené, addig azonban mindent megtesz, hogy birtokba vegye testét. Az eddig puhatolózó csókok hevesebbé válnak, fogai enyhén karistolják a nyakat, miközben balja a másik oldalon indul felfedezőútra, s ki tudja, hogy meddig időzik majd a melleknél. Addig biztosan, míg az ajkakkal nem találkoznak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Legilimentor, Edictum szerkesztő, Edictum lektor, Világalkotó, Harmadikos mestertanonc


minden lében villa
offline
RPG hsz: 651
Összes hsz: 6265
Írta: 2021. július 23. 20:58 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Most nem állok le magammal vitatkozni, hogy "ezt talán mégsem kéne", most nem húzom be nyakam rögtön és legfőképpen nem félemlítem meg saját magamat szemenszedett képtelen gondolatokkal - de vajon rosszul kéne éreznem magam amiért nem érzem rosszul magam? Nem. Válaszol rögtön belső hangom, és ez a bizonyos hang gyanúsan ismerős baritonon zeng. Nem - ismétlem meg magamban ezúttal úgy, mint akinek válláról nem csupán sziklát, de sziklákat köpködő vulkánokat söpörtek le, és hirtelen olyan egyszerűnek tűnik ez a felfogás. Oké, mindenki megmondta, hogy az a természetes, ha az ember kíván másokat, de ezt nehéz és zavarbaejtő elfogadni. Igaz ami igaz, zavarbaejtőnek most is zavarbaejtő, de ahogy Henrik ajkai nyomán szapora libabőr fut végig nyakam ívén, hirtelen nagyon egyszerűvé válik az értékítélet: hogy ami ilyen jó, az egyszerűen nem lehet rossz.
Egy megremegés és sóhaj az, amivel végül zöld utat engedek a dolgok további alakulásának. Kétségeimet (jobban mondva csupán azt az egyet) elengedve végül úgy mozdulok, ahogy érintéseivel kéri, térdem zavarba ejtő lassúsággal emelkedik el az ágyneműtől. Idegenül zsibongó karjaim felhúzom, pirosas színt kapott ujjaim puhán fúrják be magukat a barna tincsek közé, hogy eljátszhassanak a tarkónál fodrozódó selymes szálakkal. A plafon lassan elhomályosul, hála annak, hogy szemhéjaim félárbócra ereszkednek. Aztán lassan már nem is igen fogom fel merre nézek, csak érzek: fejem lazán hátrabukik, ezzel az enyhén szakadozott mozdulattal szolgáltatva ki nyakam Henrik minden kényének-kedvének. Elakadó lélegzetemmel önkéntelenül is jelzem: megéreztem, és bizony nincsenek ellenemre a bőröm felszínén játszó fogak, sőt... Bár a fülem tövéig fut le izgatottságom színpompás bizonyítéka, lábaimat immár magamtól vonom feljebb, és könyökeimet is kissé oldalasra húzom feljebb sikló ujjai elől, hogy tenyere akadálytalanul érhesse el mellemet. Henrik. A mellemet. Henrikamellemet. Ajkamba harapva (lehetséges meglepődni azon, hogy még a kényszercselekvésem is mennyire durván kéjes érzés lett hirtelen?) hunyom le pilláimat egy hosszú, szusszanással kísért pislogásra, telítődve a rengeteg mámoros érintéssel. Rövid körmeim cirógatják a fejbőrt, és pár tincset finoman elfelé is húzok-simítok... Bocsánat, azt mondtam, telítődve? Nem-nem-nem-nem, kérlek folytasd.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 1195
Írta: 2021. július 23. 21:31 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

attól tartok, itt az idő...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Legilimentor, Edictum szerkesztő, Edictum lektor, Világalkotó, Harmadikos mestertanonc


minden lében villa
offline
RPG hsz: 651
Összes hsz: 6265
Írta: 2021. július 24. 21:17 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Figyelem! A most következő tartalom megtekintése csak annak ajánlott, aki szeretné azt látni.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2021. július 24. 22:31 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 1195
Írta: 2021. július 24. 21:42 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

attól tartok, itt az idő...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Legilimentor, Edictum szerkesztő, Edictum lektor, Világalkotó, Harmadikos mestertanonc


minden lében villa
offline
RPG hsz: 651
Összes hsz: 6265
Írta: 2021. július 24. 22:30 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Figyelem! A most következő tartalom megtekintése csak annak ajánlott, aki szeretné azt látni.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2021. július 24. 22:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Bernáthy Zsófia
Diák Eridon (H), DÖK tag, Színjátszós, Másodikos mestertanonc


azért is
offline
RPG hsz: 94
Összes hsz: 124
Írta: 2021. augusztus 5. 20:29 | Link

Reina
Szökésben | Outfit

Bár azt hittem, idegenekkel akarok lenni, örültem, hogy összefutottam Reinával. Az erőteljes természete, az elbűvölő kisugárzása csak felhúzta a jókedvemet, és segített, hogy hangulatba kerüljek a bulihoz. Persze abban a toniknak sem kevés szerepe volt. A pohár tartalma éppen elég volt ahhoz, hogy eltűntesse amúgysem sok felelősség tudatomat, és feloldja bennem a feszültséget. Jöhet a felhőtlen bulizás! Elégedett mosollyal koccintottam a rellonossal, és már fordultam is a táncoló tömeg felé, hogy felmérjem a bulizók felhozatalát. - Tetszik a hozzáállásod! - bólintottam nagyot, és könyökömet a pultnak támasztva dőltem is már hátra, várakozva a jelentkezőkre.
Nem mondhatom, hogy kérdése meglepett. Én sem gondoltam volna, hogy pont itt futok bele valakibe a Bagolykőből. Mégis megtörtént, és engem éppúgy érdekelt, hogy ő mit keres itt, mint őt az én ittlétem. Rögtön válaszolt is magának, én pedig csak nevetve kortyoltam az italomba. Megvártam, amíg befejezi a találgatást, csak aztán ráztam meg a fejem. Nevetve le is hajtottam, mintha húznám még kicsit az agyát, pedig csak a megfelelő szavakat próbáltam megkeresni.
- Pasi? Ugyan! Aki nincs, az nehezen fog megcsalni - legyintettem. A házasság mellé már csak egy hűtlen hapsi hiányozna nekem! - Menekülök - feleltem végül, még mindig széles mosollyal az arcomon. Kivillanó, fehér fogaim leplezték az elkeseredettségemet, a kétségbeesettségemet, amiért valójában Milánóba menekültem.
Kiittam az utolsó kortyokat poharamból, majd a pultra téve azt léptem párat arrébb, hogy aztán mindenkinek megmutathassam, hogyan is mozog a csípőm. No meg a lábaim átlátszó tűsarkúmban. Fekete tincsimet még készülődéskor szoros lófarokba fogtam, gondoskodva róla, hogy semmi ne lógjon arcomba, szemembe, és mindenki láthassa elszánt mosolyom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 1195
Írta: 2021. augusztus 19. 00:36 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

attól tartok, itt az idő...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Zippzhar Mária Stella
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Legilimentor, Edictum szerkesztő, Edictum lektor, Világalkotó, Harmadikos mestertanonc


minden lében villa
offline
RPG hsz: 651
Összes hsz: 6265
Írta: 2021. augusztus 24. 00:30 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Figyelem! A most következő tartalom megtekintése csak annak ajánlott, aki szeretné azt látni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Ambrózy Henrik
Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Navigátor, Staff, Bogolyfalvi lakos


HeRNik | naGIGÁThor
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 1195
Írta: 2021. augusztus 24. 12:14 | Link

Mária
sorsdöntő meccs | Bristol

attól tartok, itt az idő...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Reina D. Laines
Diák Rellon (H), Művészetis tanonc, Bogolyfalvi lakos, Ötödikes diák


KILLER QUEEN BEE
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 58
Írta: 2021. augusztus 28. 18:40 | Link

ZSÓFI
P A R T I T I O N × Milánó × Június eleje

Persze, hogy tetszik Zsófinak a hozzáállása. Reina különleges képessége az emberekhez simulni és nagyon kevesen ismerik a valódi arcát. Talán még ő maga sem. Annál inkább tud másokkal játszani és kihasználni saját kedve szerint, főleg ha szórakozni vágyik. Zsófi pedig itt van ma, hogy társasága legyen az akár szemérmetlen bulizásban is. A férfiak szemei pedig már most rájuk tapadnak és szaladnak végig a fedetlenül hagyott bőrön, a felszínen amivel pillanatok kérdése és akaratlan édesgetik őket magukhoz. Reina nem is szentel nekik különösebb figyelmet, pusztán érzi magán, ahogy mindig amíg martinis poharába mosolyog. Abból lesz egy hangosabb felszabadult nevetés.
- Ez jó válasz, tetszik nekem - rezzen szemöldöke, míg félre pillantgatva megjegyzi a szavakat. - Elloptam - vigyorog szélesen, mely akkor is bájosan ékesíti vonásait amikor Zsófi folytatja. Mindenki menekül valami elől, őt pedig nem különösebben érdekli, hogy újdonsült barátnőjének mégis milyen problémái vannak. Nem azért jött szórakozni, hogy lelki szemetes ként ücsörögjön egy üveg ital és néhány koktél felett. Gondolataiból kívülről semmi nem látszik, belül kezd elégtelenkedni, ám Zsófi keze mozdul, a pulton koppan a pohár és Reina éppen csak utána pillant mikor a másik már vonaglik a tánctéren. A férfiak, mint vadászok fordulnak irányába, ő pedig szórakozottan figyeli vajon melyikük fogja hamarabb elérni: a magas, széles vállú srác, vagy az alacsonyabb, mégis hibátlan hollófekete tincsekkel? A martini íze édeskésen, mégis maróan csordul le torkán, ujjai túrnak dúsan göndörödő hajába mikor a zene vált. Megvárja, hogy pontosan ritmusra vonulhasson a parkettre, lépés közben már néhol behajlítva térdeit, fenekét mozdítva. Kezei a levegőbe csapódnak, majd szaladnak végig oldalára és csípőjére simulva állapodnak meg. Megáll, a ritmus már viszi tovább, akár egy áramlat szippantaná be és sodorja magával. Ajkain felcsillan mosolya, mikor egy magas férfi áll elé és kezdené magáhozédeskedni. Reina méri végig, majd vállaiba kapaszkodva táncol neki tovább. Pillantása Zsófi felé esik, nem messze tőle.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Mária Stella
Mestertanonc Levita (H), Animágus, Legilimentor, Edictum szerkesztő, Edictum lektor, Világalkotó, Harmadikos mestertanonc


minden lében villa
offline
RPG hsz: 651
Összes hsz: 6265
Írta: 2021. augusztus 29. 01:33 | Link


Bristol; április első hétvégéje

Figyelem! A most következő tartalom megtekintése csak annak ajánlott, aki szeretné azt látni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Layla Robillard
Mestertanonc Navine (H), Valkűrök csapatkapitány, Másodikos mestertanonc


Kayla Nyuszi
offline
RPG hsz: 130
Összes hsz: 161
Írta: 2021. augusztus 29. 18:03 | Link

Nate
fotózás | Ausztria

- ENNYI! - a magazintól küldött férfi hangja élesen hasít bele a levegőbe, ahogy idegesen leállítja a fotózást. - Mi folyik itt? Szedjék össze magukat, ez nem egy amatőr verseny, hanem címlapfotózás! Holnap folytatjuk, elvárom, hogy addigra rendezzék az ügyeiket - bosszúsan viharzik ki a helyiségből, ahogyan mindenki más is, hiszen nem terveznek a két hibás féllel egy levegőt szívni. Layla beharapja alsó ajkát, szinte érzi, hogy jelenleg is izzik a levegő attól a sok, ki nem mondott dologtól, ami közöttük feszül. Borzasztóan kínos.
Amikor eljött Nate-től a legutóbbi találkozásukkor, rengeteg érzelem dúlt benne. Értetlenség, döbbenet, harag, csalódottság és tehetetlenség. Ennyi negatív dolgot még sohasem tapasztalt egyszerre, így nem is meglepő, hogy úgy döntött, nem keresi a férfi társaságát. Erre, mint később kiderült, alkalma sem nyílt volna, mivel párját a munka külföldre szólította, ám erről is csak egy pár soros rövid üzenetet kapott, éppenséggel ügyelve arra, hogy már ne legyen idejük személyesen elbúcsúzni. A szőke ezt saját párkapcsolati kudarcának élte meg és teljesen összeomlott. Elrontott mindent. Először saját magát kezdte hibáztatni, amiért ennyire szívtelen és kegyetlen volt, hogy képes volt bántani azt a férfit, aki a csillagokat is lehozta volna az égből. Aztán elkeseredettsége vegytiszta haraggá alakult át: mégis hogy teheti ezt vele Nathaniel? Különben is, egy vita sohasem lehet kizárólag az egyik fél hibája. Meggyőzte magát, hogy igenis joggal vonta kérdőre, mi több, éretten viselkedett, mikor a helyzetet rendezni akarta. Aztán teltek a napok, a düh elpárolgott és csak az üresség maradt mögötte, mely betölthetetlennek bizonyult. A vizsgaidőszak javában dübörög, Layla azonban képtelen tanulmányaira koncentrálni, hiszen szembesülnie kell a ténnyel: véget ért élete első kapcsolata. A fiú már nem szereti, elhagyta és ennyi. Nem csoda, hogy ilyen gondolatokkal fejében, mikor meglátta, ki fogja ma fotózni, teljesen befeszült. Annyira kellemetlenül érezte magát, hogy bármit is kellett tennie, nem tudta szívvel és odaadással tenni, ami végső soron a fotózás káoszba fulladásához vezetett. Most pedig már mindenki kiment, csak ketten maradtak bent, a pengeéles csend fülsüketítő zajával karöltve.
- Sajnálom, hogy elrontottam - nem teljesen egyértelmű, egészen pontosan hogy érti. A romantikus vacsorára gondol, a fotózásra vagy esetleg a kapcsolatukra? Akárhogy is, szinte érzi, a sírás megfojtja és elemi erővel akar lecsapni rá. Felnőttként akar viselkedni, így nyel egyet, remélve, hogy a kialakuló gombóc lejjebb csúszik és hagyja levegőhöz jutni, ám nem jár sikerrel. Jaj istenem, mit tehetne?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíjas 2019/2020 őszi-téli tanév
Nathaniel Wright
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 109
Írta: 2021. augusztus 29. 19:07 | Link

Layla


Utazgatok. Voltak munkáim, végig dolgoztam. Az első volt csak előre megbeszélt, csak két nap lett volna, és mehettem volna haza. Haza. Én. Valaki, akinek sosem volt igazán otthona, akinek sosem volt igazán senkije, most használja ezt a szót. Van egy hely, ahol lakom, ahol a dolgaim nem csak egy feneketlen bőröndből veszem ki, hanem, ahol körülvesznek. Képek a falon, illatok, Layla. Az utolsó pillanat van előttem, az utolsó tekintete, ahogy rám pillant, mielőtt kilép az ajtón. Amikor dolgozom, nem foglalkozom vele, de amikor nem, állandóan az a tekintet van előttem. Szerettem volna tökéletes lenni, de az, ami vele történt, csak azt mutatja, hogy alkalmatlan vagyok arra, hogy nekem legyen otthonom, legyen családom. Egy pillanatig, mielőtt én magam is kiléptem volna az ajtón, arra gondoltam, hogy összecsomagolok, hogy a bőröntbe mindent visszapakolok, és elfogadom a kudarcot, ami végig ott lebegett a levegőben.
Layla nem keresett, én időt hagytam neki, hogy átgondolja mindazt, amit hallott, hiszen, amit mondtam neki, életem legsötétebb pillanatai, mind igazak voltak, és képtelen lettem volna úgy leélni egy életet vele, hogy ne mondjam el neki, csak, azt hiszem, máshogy szerettem volna. Boldog nyugalomban, úgy, hogy átölel, hogy velem van, hogy velem marad. Nem maradt. Nem jön vissza. Nem látom többet.
Az utolsó néhány órával ezelőtt szakadt meg, amikor besétálva megláttam, ahogy éppen előkészítik. Az utóbbi napokban nem számított, hogy kit és hol és hogyan fotózok, olyan képeket is készítenem kellett, melyeket korábban soha, de jól esett dolgozni, máshol lenni, mást csinálni. Olyan volt minden, mint régen. Hamarosan visszatérek, hiszen nincs Bogolyfalván maradásom. És akkor itt van ő, az ok. Én pedig képtelen vagyok jól teljesíteni, pedig nem szoktam hibázni, de, akárhogy próbálkozom, nem megy. Nehezemre esik instruálni, hozzászólni. Szusszanva nézem őt, miközben megkapjuk a magunkét, majd, ahogy vége, elfordulok, és némán kezdem el szétszedni és elcsomagolni a holmimat.
- Én se voltam a legjobb, túl sokat vállaltam be mostanában. Túl merev voltál, esetleg, ha holnap olyan beállásokkal próbálkoznánk, mint a négy évvel ezelőtti párizsi fotózás, akkor működhet úgy is, hogy nem tudsz elengedni a közelemben. Pár óra alatt meglennénk.
Én viszont szeretném hinni, hogy a fotózás az egyetlen opció. Nem jött vissza, így bármennyire szeretnék mást is megbeszélni, a tény, hogy egy másik országban találkozunk, véletlenül, azt mutatja, hogy nincs mit megbeszélnünk. Fotós és alanya. Ennyi és nem több.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Layla Robillard
Mestertanonc Navine (H), Valkűrök csapatkapitány, Másodikos mestertanonc


Kayla Nyuszi
offline
RPG hsz: 130
Összes hsz: 161
Írta: 2021. augusztus 31. 21:17 | Link

Nate
fotózás | Ausztria

Vékony ujjait tördeli, fogalma sincs, hogyan szóljon a másikhoz, s mikor végre megtalálja hangját, akkor sem tudja, mit kellene mondania. Helyzetén nem segít, hogy Nate végtelenül elutasító. Sokféleképp elképzelte már a találkozást, vajon milyen lesz újra látni, egymás szemébe nézve rájönnek, hogy bolondok voltak, csókolóznak és minden rendbe jön. De a férfi múltja nem tűnik el nyomtalanul, a kimondott szavakat pedig nem lehet semmissé tenni, így a 'mintha mi sem történt volna' sohasem volt igazi opció. Mit kellene tennie? Mi lenne a helyes?
- Igen, ez jó ötlet - többször neki kell futnia, hogy végül hang is jöjjön ki a torkán. Mintha apróra zsugorodna, icire-picire, hogy ne is lehessen észrevenni, s a végén megszűnjön létezni. Bár megtehetné! Ám nem ilyen egyszerű sohasem az élet. Gyűjti az erőt, ez nem elég, ez kevés, valahogyan pontot kell tegyen a végére, de mit tehetne másképp? - Szerintem beszélnünk kellene - ezek a szavak késként hasítanak a terem csendjébe, s talán csak képzeli, de mintha visszhangzanának is. Lehetséges volna? Alsó ajkát kezdi harapdálni, hiszen a sok gondolat sohasem állt össze egy egésszé, mindig csak úgy cikáztak a fejében, most viszont, ha már megtette az első lépést, neki kell kezdenie. Sok dologban gyermek még, de azzal ő is tisztában van, hogy mindketten megérdemlik a méltó lezárást.
- Nate, nagyon sajnálom, hogy veszekedtem veled. Buta voltam. Fogalmam se volt, hogy mennyi minden történt veled, nem is tudhattam, én csak... Féltékeny lettem, de már nem is tudom mire. Tudom, hogy már nem szeretsz és ezt megértem, viszont akkor mondjuk ki, hogy vége van. Én elengedlek, mert így lesz a legjobb. Talán soha nem is szabadott volna egymásba gabalyodnunk, hiszen láthatóan alig ismerjük a másikat. Viszont nem szeretnélek elveszíteni, mindig velem voltál, mellettem, fontos vagy nekem. Nem maradhatnánk barátok? - mondandójának vége már inkább rimánkodás, egy visszafogott, ám mégis hangos fohász azt illetően, hogy minden, amik ők valaha voltak, ne vesszen el. Szegény, szegény kicsi Layla, fogalma sincs, hogy ez nem így működik. "Elpusztult a kutyánk, de azért tartsuk meg." Egy elromlott kapcsolat már sohasem lesz barátság, mert az egyik fél örökre többet akar a másiktól. Azért, mert ez éppenséggel nem Layla lesz, aki jelenleg is csak bűntudatot és lelkiismeretfurdalást érez, szerelmi bánatot nem, még nem teszi könnyebbé kedvese helyzetét. Inkább csak nehezíti.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíjas 2019/2020 őszi-téli tanév
Nathaniel Wright
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 109
Írta: 2021. szeptember 21. 18:25 | Link

Layla


#végjáték
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Layla Robillard
Mestertanonc Navine (H), Valkűrök csapatkapitány, Másodikos mestertanonc


Kayla Nyuszi
offline
RPG hsz: 130
Összes hsz: 161
Írta: 2021. szeptember 21. 19:19 | Link

Nate
fotózás | Ausztria

Jobb, ha rosszat álmodik az ember, mint ha ébren van lidércnyomása.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíjas 2019/2020 őszi-téli tanév
Nathaniel Wright
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 109
Írta: 2021. szeptember 21. 20:28 | Link

Layla


#élvezd
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Layla Robillard
Mestertanonc Navine (H), Valkűrök csapatkapitány, Másodikos mestertanonc


Kayla Nyuszi
offline
RPG hsz: 130
Összes hsz: 161
Írta: 2021. szeptember 21. 22:11 | Link

Nate
fotózás | Ausztria

Jobb, ha rosszat álmodik az ember, mint ha ébren van lidércnyomása.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíjas 2019/2020 őszi-téli tanév
Nathaniel Wright
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 109
Írta: 2021. szeptember 23. 05:17 | Link

Layla


#Benned
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 83 ... 91 92 [93] 94 95 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolKülföldi helyszínek