Ügyfélfogadási idő
Hétfőtől csütörtökig: 8:00 - 16:30
Péntek: 8:00 - 14:00
Szombat és vasárnap: zárva

A Hivatal sürgősségi ügyek végett 24 órás ügyeletet biztosít!
Bogolyfalva Minisztériumi Kirendeltsége a Boglyas téren, a város központjában áll. Már első ránézésre kiütközik az épület nemesi mivolta, ami nem véletlen egybeesés. A Cebrovszky család hagyományozta ugyanis az akkoriban még falu címet viselő településre ezt a kedves kúriát, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Impozáns, kastélyra emlékeztető megjelenése azonban ne tévessze meg az ügyintézni vágyókat: a belső kialakítás minden tekintetben modernizált és kényelmi, funkcionális célokat hivatott szolgálni. Ezen kívül az évek folyamán rengeteg átalakításon és ebben az évben renováláson is átesett. Ezáltal nem csupán a belső elrendezés, hanem a külső is jelentősen megváltozott, köszönhetően az új polgármester és a Tanács tagok áldásos munkájának.
A Hivatal épülete előtt található továbbá egy aprócska szökőkút is, melyet virágágyás vesz körül. A parkban mind a kirendeltség dolgozói, mind az ide érkezők megpihenhetnek, kellemesen, szabad levegőn tölthetik ebédidejüket, illetve élvezhetik a Boglyas tér nyüzsgő látképét is.

  
Az ajtón belépve rögtön a recepcióval szemben találhatjuk magunkat, ahol általában két, de nagyobb ügyféligény esetén három kedves hölgy igyekszik eligazítani az ügyintézni vágyókat a Hivatal rengetegében. Noha az épület éveken keresztül labirintusszerű mivoltáról volt híres, így üdítő változás lehet ez a fajta letisztult, egységes megjelenés. A recepciótól nem messze ugyanis egy információ tábla ismerteti, hogy az osztályok hol helyezkednek el a kirendeltségen belül. Fontos információ továbbá az is, hogy a recepció mindkét oldalán egy-egy kandallót helyeztek el; az egyik kizárólag a személyzet részére fenntartott - a Minisztériumba való utazást biztosítandó -, a másik viszont a falusiak számára is elérhető, így könnyedén tudnak közlekedni Bogolyfalva és Budanekeresd között.
Az épület jobb szárnya teljes egészében az Auror Kirendeltség fennhatósága alá tartozik, ahhoz külön recepció és ügyféltér is tartozik. Azonban a bal szárny az egyéb ügyek és szakosztályok területe. Itt lehetséges az okmányok intézése, valamint egyéb ügyek bejelentése és kivizsgáltatása, amennyiben szükséges.
A polgármesteri iroda az emeleten található, csatlakozik hozzá egy erkély is, tulajdonképpen nevezhetjük a Hivatal lelkének is. Ezen túl a Tanács tagjai is külön termet kaptak: az emeleten balra kanyarodva található a letisztult helyiség, ahol a város vezetői nyugodtan leülhetnek megtárgyalni a település további sorsát. Ebből kifolyólag, aki a tanáccsal kíván egyeztetni, az megteheti a félfogadási időben, mely minden esetben összecseng a polgármester hivatalos, szabad félfogadási idejével. Különös méltánylást érdemlő ügyek esetén előzetes időpont egyeztetése szükséges.

Titkárság
>> Recepció
>> Titkársági iroda
>> Mágikus Gondnokság

Varázslény-felügyeleti Főosztály, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Bestia Tagozat
>> Szellem Tagozat
>> Kártevőügyi Tanácsadó Iroda

Máguskapcsolatok Főosztálya, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Nemzetközi Varázsjogi Hivatal
>> Nemzetközi Varázskereskedelmi Felügyelőtestület
>> Tolmács Iroda

Mágikus Közlekedésügyi Főosztály, Bogolyfalvi Kirendeltség
>> Hoppanálási Vizsgaközpont

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=871555#post871555][b]Artemisia D. Rubya - 2024.01.08. 18:13[/b][/url]

Nyomozónak nem valami eredményes. Vagyis lehet, hogy az lenne, ha több időt és energiát fektetett volna bele a dologba. Viszont eddig épp elég volt megszoknia a teljesen új környezetet, elintézni az áthelyezésével járó ügyeket és találni egy helyet, ahol lakhat mindaddig, amíg tanul. Ahhoz viszont durván túlkorosnak érezte már magát, hogy bevonuljon a Sárkányölő kollégiumába. Bogolyfalva kézenfekvőnek tűnt és még a szerencse is mellé szegődött, amikor sétálgatás közben meglátott egy kiadó táblát a Mennydörgő utca egyik házán. Viszont most nem emiatt jött. Hanem azért, mert úgy hallotta, hogy itt őriznek iratokat mindazokról, akik valaha is éltek Bogolyfalván. Állítólag van egy archívum, az épület alagsorában számtalan irattal. Benne minden rendezvény leírásával, születésekről és halálalesetekről szóló dokumentumokkal. Fordító gyűrűjét ujján idegesen forgatva toporgott reggel tükre előtt, azon tépelődve miként jelenjen meg a hivatalban. Menjen egyenruhában? Hivatalos parancs vagy kérvény nélkül csak dísznek lenne rajta. Nem engednék le úgysem a raktárba. Az meg kevés, hogy hátha elég meggyőző erő már maga egy auror látványa. Megrázta a fejét. Butaság. Magánemberként érkezett. Haja szoros konytba fogva, lábán fekete harisnyája mellé elegáns bokacsizma. Szövetkabátja alatt modern szabású, bordó kötött ruha, nyakából hosszan lelógó lánc, derekán széles bőröv, ujjain vörö köves gyűrűi. Egy hölgyet keres, akiről úgy tudja segíthet. Mindent tud a városról. Annak múltjáról és jelenéről. Elirányították már a portánál, így most az ajtó előtt áll, hogy nem teketóriázva be is kopogjon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=872367#post872367][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2024.01.20. 08:24[/b][/url]

Az eredeti terveimmel ellentétben, miszerint egy napot töltök tanítással, két napot a hivatalban, és a többivel szabadon garázdálkodom, az év eleji eseményeknek "hála" most minden nap vagyok itt is és ott is. Egyrészt ez nem feltétlenül rossz, másrészt két gyerekkel kicsit nehezebben teljesíthető. Viszont biztos, hogy megmarad majd az, hogy minden nap pár órát itt vagyok, mert ez a lakosoknak is könnyebb. Lencsit befogadták a bölcsibe, ki tudja, hogy még meddig lesz nálam, Erika a tanodát veszi be éppen a kis maffia üzelmeivel, szóval így az első év végére kezd kialakulni a dolog, de megfojtom Rudolfot, ha nem jön vissza.
Ezzel a gondolattal mélázok a teám felett, lepillantva a napi feladatokra, amikből mára már mindent kihúztam, így csak élvezem a csendet. Kellemes és jó, olyan, amit ritkán tapasztalok meg mostanság. Lehunyt szemmel gondolok arra, hogy mindjárt itt a vizsgaidőszak, hogy Ezrával úgy tervezzük meg a vizsgáinkat, hogy el tudjunk mennyi túrázni. Az apámat már felkészítettem, és Annát is megkértem, hogy segítsen. Szóval ez az izgatott várakozás az, ami motivál és közben ki is készít. Imádok túrázni, az elememnek kell az izgalom. És ha már róla van szó, mintha éreznék valami kis halvány érzést. Elemistaként megérzed, ha egy elemista van a közeledben. De ez az érzés most halovány, ami talán Ezra miatt jött, és azért futott végig a gerincemen halványan.
- Tessék!
Szólok ki inkább a kopogónak, és úgy helyezek mindent, hogy ne gátoljon a munkámban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=872377#post872377][b]Artemisia D. Rubya - 2024.01.20. 12:50[/b][/url]

Megkapva a bebocsátást kezét a kilincsre teszi, majd határozott mozdulattal benyit. A helyiségbe lépve, s meglátva a hölgyet, egyfajta kellemes, ajkat kedves mosolyra húzó derű járja át, amiről valahol tudja, hogy gyakorlatilag indokolatlan. Nem ismerik egymást, mégis ez a barátságos hangulat csak nem akar szűnni. Arcára mégis egy kicsit komolyabb kifejezét varázsol a protokoll erejéig. - Jó napot kívánok! - köszön ahogy a nő asztalához érkezik - A nevem - torpan meg egy pillanatra mielőtt folytatná, mert ilyenkor mindig ott van benne az a feszültség itt Bogolyfalván és szülővárosában is, hogy mi lesz, ha akaratlanul is "vele" azonosítják. - Artemisia Damiana Rubya - mutatkozik be ezért most a teljes, anyakönyvezett nevén. Nem trükközik azzal, hogy csak a Damianát mondja, hiszen a Rubya is épp elég jellegzetes. Mondhatná monjuk az egyik nagyon de nagyon távoli rokonukét is, a Rubeust, de tényleg, ugyan minek? Nem szégyelli a családját, csupán nem akar az "Ő" árnyékában élni. Helyette meg szeretné ismerni, igen, ám ezt is csak azért, hogy megérthesse. Úgy gondolja, ha ismeri a druszája múltját, az talán segíthet önazonosabban élni a saját jelenét és még akár a jövőjére is kihatással lehet. Önismereti útja tehát azzal veszi itt és most igazán kezdetét, hogy amit csak lehet megtudjon rokona itt töltött éveiről. Ehhez pedig, megérzése alapján úgy véli, a legjobb helyre jött segítséget kérni.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=872500#post872500][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2024.01.21. 12:12[/b][/url]

A hétre már túl sok lesz az "erről beszélnem kell Ezrával" kezdetű gondolat, lassan jobb lesz, ha listát vezetek arról, hogy miről is kellene vele beszélnem. Így aztán, amíg az ajtó kinyílik, egy üres papírra felírom a nevét, aláhúzva, és egy pontot is rajzolok, hogy emlékeztessem magam arra, hogy listát szeretnék írni. Betölti az ember a harmincat, és máris listákba kell temetkeznie, hogy ne felejtsen el dolgokat, ez rémes!
- Üdvözlöm, Hollóvölgyi Zsófia, kérem, foglaljon helyet.
A bemutatkozáshoz megemelkedek, és csak akkor helyezkedek vissza, amikor már ő is megkezdi a leülést. Ujjaimat az ölemben összefonom, érdeklődve pillantva a nőre.
- A naptáramba bejegyezték, hogy időpontot kér tőlem, azonban azt nem, hogy milyen ügyben, így sajnos nem tudtam előkészülni a mai találkozónkra, de ne aggódjon, minden kéznél van, bármiről is legyen szó.
Magyarázom, hogy miért nem kész aktával várom. Szeretek felkészült lenni, de olykor kellenek az ilyen váratlan pillanatok is.
- Miben lehetek a segítségére?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=872588#post872588][b]Artemisia D. Rubya - 2024.01.22. 20:51[/b][/url]

Kellemes érzése csak nem akar szűnni. Olyan itt lenni, mint a kandalló mellett ücsörögve kortyolni egy bögre teát. Ezt a képzetet társítja az amúgy teljesen nem ilyen helyzethez magában. A bemutatkozás után rá is térnek ittléte okára. - Úgy tudom, hogy sok évvel ezelőtt itt élt a városban az egyik rokonom. Róla szeretnék megtudni mindent, amit csak lehet - kezd bele történetébe, de mivel ezt kevésnek ítéli ezért folytatja. - Azt hallottam, hogy Önök nagyon gondosan megőrzik a város dokumentumait és talán, ha azokat átnézhetném, akkor...Igazából auror vagyok, de most civilként jöttem, mert ez a saját szívügyem...Bármit kitöltök, amit csak kell... - beszél déli temperamentummal és csillogó, már-már tüzesnek tűnő szemekkel néz a vele szemben ülőre. Írisze fahéj színe keltheti ezt a hatást, ami azonban igen látványosnak mondható. Izgatottan forgatja ezután gyűrűit ujján, s várja mit szól a hölgy. Lehet más a hivatali út és másként kellene ezt az egészet kezelni, de ezt érezte a legjobb megoldásnak. A könyvtár is jó nyom, de ez a hely sokkal ígéretesebb. Egy próbát megér. Reménykedik a sikerben, de azt is elfogadja, ha nemet kap válaszul. Akkor is ott van még néhány ember, akikről a rokona említést tett könyvében.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=872909#post872909][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2024.01.28. 07:34[/b][/url]

Bólintok egyet arra, amit mond, és egy kissé el is mosolyodok az ok miatt, és talán a hevessége okán is. Anno én is rengeteget olvastam ezeket az iratokat, rákerestem mindenre, ami az apámmal kapcsolatos. Leginkább azért, hogy megértsem a miérteket, és talán kicsit azért is, hogy megismerjem azt az oldalát, amiről nem igazán beszélt nekem. Látni a múltjukat, megérteni és elfogadni a tényeket így sokkal egyszerűbb volt. Talán ez is segített abban, hogy már ne csak Richárdként szólítsam meg, hanem apaként is.
- Igen, számos feljegyzés van. Bogolyfalván több olyan személy is van, aki szeret dokumentálni. Vannak hivatalos feljegyzők és olyan személyek is, akik életükben vagy haláluk után a naplóikat a rendelkezésünkre bocsátották, annak érdekében, hogy az utókornak fennmaradjanak az események. Korábban ezeket az iratokat a hivatalban őrizték, de néhány éve új helyre költöztek, a Művelődési ház könyvtárának egy kevésbé használt helyiségébe. A polgármester úr felesége úgy gondolta, hogy egy kellemes terem több nosztalgiázni vágyót vonz.
És igaza is lett, a hetekig, sőt, hónapokig tartó munka megtérült, az első hónapokban rengeteg látogatója volt, annyira sok, hogy muszáj volt kialakítani egy rendszert. Ehhez pedig egy kis extra adminisztráció is társult.
- A terem korlátozottan látogatható, azért, hogy a benne lévő emlékek védve legyenek. Minden bűbájjal ellátott, vagyis visszakereshető számunkra, hogy ki mit érintett meg, ezzel biztosítjuk az óvásukat és a fennmaradásukat. Az időkorlát fontos, hogy mindenki elmerülhessen a saját emlékeibe, érzéseibe, ez egy személyes, privát élmény. Egy-egy órákat szoktunk engedélyezni és maximum hat főt egy családból. Nem kell állandóan itt bejelentkezni a kártya, amit adni tudok néhány nyilatkozat kitöltése után, meg van bűvölve, így az adott időpontban a rendelkezésére áll a terem, és amikor végzett, akkor csak vissza kell hoznia. Másolni nem lehet őket, de új igényt benyújthat. Délelőtti, délutáni vagy esti időpont lenne a legmegfelelőbb?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=872921#post872921][b]Artemisia D. Rubya - 2024.01.28. 12:02[/b][/url]

Megérzése nem csalta meg ezúttal sem, és ez örömmel tölti el egész lényét. Bólint párat míg figyeli a hölgy válaszát. Közben az a kellemes, szívet-lelket melengető hangulat pedig csak még erősebbé válik benne. Legszívesebben ujjongva táncolná körbe a helyiséget annak hallatán, hogy átnézheti végzés, vagy bármi más aurori cselvetés nélkül a dokumentumokat. Visszafogja magát. Erős kontrollal rendelkezik, így csak egy mosoly és boldogságtól feltűnően ragyogó tekintet az, amit mutat kifelé a vele szemben ülőnek. Ezután gyorsan átgondolja milyen órái és milyen napokon is vannak a Sárkányölőben. - Esti időpontot szeretnék - adja meg a választ, ám valamiért közlésvágya támad, ezért folytatja - A helyi kirendeltségen oktatok pár kollégát, és a Sárkányölőn is tanulok mellette. Szeretnék kijutni terepre - meséli ragadós lelkesedéssel csengő hangon. Látszik rajta mennyire rajong már a gondolatáért is annak, hogy a képzés nagyjából felétől már kinn lehet valós időben az eseményeknél. Mivel az alapképzést valójában már elvégezte, így az övé speciális esetnek számít. A szakosodás alatt is kimehet majd terepre, éles helyzetekben bizonyítani. Abban állapodtak meg az intézménnyel, hogy a képzési idő felétől kapni fog maga mellé egy jól képzett, rutinos társat. Az ő szigorú felügyelete mellett gyakorlati oktatásban részesül. Ezért a célért éri meg minden reggel felkelnie és kihoznia magából a maximumot. - Jegyzetelnem szabad lesz az iratokból? Készíthetek feljegyzéseket magamnak? - kérdezi ezután, mert bár jó a memóriája, az írás az ami megmarad hosszú távon a legjobban. Képtelen lenne annyi mindent fejben tartani amennyi információra és adatra számít.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=873211#post873211][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2024.02.04. 15:03[/b][/url]

- Ez teljesen érthető, nem csak aurornak lenni óriási vállalkozás, de eljutni odáig sem éppen a legegyszerűbb, és bár nem vagyok híve annak, hogy kihangsúlyozzuk, de főként ugye nőként nem.
Hiába az esélyegyenlőség meg a szavazati jog, mindig is mi leszünk a gyengébbik nem. Az érzelmileg sebezhetőbb, az elesettebb és a gyengébb. Nekem az édesanyám volt mindig is a példaképem, aki egyedül oldotta meg az életünket, férfi nélkül, hősiesen. Jelen pillanatban én is ilyen vagyok, Erikával és Lencsivel, mi hárman lányok igazgatjuk a mindennapokat, és jó ez így, de nem zárkózom el attól, hogy legyen párom, csak nem vagyok egy túl könnyű eset sem ezen a téren. Szóval persze, meg lehet ezt az egész életet oldani egyedül is, de még mindig, vannak pozíciók, amik kétszer annyi küzdést követelnek, ilyen az övé is. Az én munkám, már amit meghagytam belőle, kifejezetten női szakma, valahogy teljesen természetes, hogy egy nő csinálja. Beírom az esti időpontot az igénylőre, majd felpillantva a kérdésre elmosolyodok.
- Természetesen, sőt, amennyi irat és feljegyzés van ott, javasolni is szerettem volna készítsen jegyzeteket. Vannak emlékeke is, egy merengő is rendelkezésére áll, főként ünnepélyek, temetések, megemlékezések és fontosabb események vannak rögzítve. Illetve külön könyvek jegyzik a születéseket és a halálozásokat is. Ezeket a nyomtatványokat kellene kitölteni. Nem hosszú, csak hosszúnak tűnik.
Nyújtom felé a papírköteget egy tollal együtt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=873231#post873231][b]Artemisia D. Rubya - 2024.02.04. 18:26[/b][/url]

Sohasem vallott feminista nézeteket. Szeret nő lenni, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Aurorként épp azt tapasztalta meg, hogy bizonyos dolgokra a nők alkalmasabbak, ezért is becsülik meg manapság egyre jobban őket. - Tisztelettel asszonyom, de nem értek egyet - szólal meg, s beszédén most először hallatszik meg aurori mivolta - Fizikai erőben természetesen a férfiak vannak fölényben, ám sokszor a talányok megfejtésében, az érzelmekre hatásban és a megérzésekben a nők nyernek. Valójában azonban ez nem egy verseny. Inkább egyfajta egyensúly játék. Egymás kiegészítése a cél, mivel ez a kulcs a sikeres munkához. - fejti ki véleményét nyíltan, de továbbra is barátságos hangnemben. Saját tapasztalataiból kiindulva teszi mindezt. Kiképzése alatt ugyanis épp az elmondottak miatt szeretett férfi társsal gyakorlatra menni, mert mindig össze tudtak dolgozni és nagy százalékban oldották meg a kiadott feladatokat. Nagyobb arányban értek el sikereket, mint azonos nemű partnerrel. Ezután megkapja a paksamétákat és a tollat. - Köszönöm. Máris nekilátok - mosolyodik el, majd táskájából előveszi összekészített iratait. Elkezd nagyon figyelmesen előbb olvasni, hogy értse miket kapott. Ezután ugyanolyan megfontoltan kitöltögeti a rubrikákat az adataival, aláír a megfelelő helyeken. Mindent nagyon precizen tesz, pedig hajtja az izgalom. Visszafogja vérmérsékletéből jövő hevességét. Ebben nagyon gyakorlott. Londonban valahogy könnyebben ment, de itt sem vall kudarcot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=873302#post873302][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2024.02.06. 13:42[/b][/url]

- Manapság, de messze van még az, hogy egyetlen szakmát se férfiasítsanak vagy nőiesítsenek.
Felelem nyugodtan, mert igaz az is, amit ő mond, meg az is, amit én. A teljes levetkőzése ennek még messze van. Nem is kívánok ebből vitát csinálni, ez hallatszik abból is, ahogy mondom, és miközben ő kitölti a papírokat, kiveszem a kártyát és a hozzá tartozó nyomtatványt, aminek ismert részeit addig ki is töltöm, amíg ő a sajátjaival foglalatoskodik. Utána a hiányzókat pedig fejjel lefelé olvasva az övét egészítem ki. Vannak ezek a tanári szuperképességek, amik nem is olyan rosszak. Én azt hittem, hogy nagyon béna leszek bennük, de szerencsére az első évet lassan sikeresen abszolválom. Amint készen van, át is nyújtom neki a kártyát, valamint a kitöltött papírt.
- Mind a kettőt az alján kell aláírni, így lesznek hitelesek. A papír igazolja, hogy a kártya Önhöz tartozik, azt visszakérem, a kártyát pedig már ma este tudja használni, ha szeretné.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=873340#post873340][b]Artemisia D. Rubya - 2024.02.07. 09:57[/b][/url]

Számára ez megint olyan dolog, amivel részben ért egyet. Igenis léteznek férfi és női munkakörök és ez így van jól. Nem kell természetesen kizárni senkit semmiből, ha akarja csinálja bárki azt amit szeretnek. Viszont neki személy szerint a tradiciók és szokások, neveltetése okán is fontosak. Így például olyan bölcsödébe nem vinné a gyermekét, ha egyáltalán lehetne gyermeke, ahol férfi a dada. Neki ez például egy női foglalkozás. Azonban ezen véleményét megtartja magának és csupán bólint egyet mosolyogva. Nem világnézeti eszmecserére érkezett és a hölgyet sem zavarná sokáig. - Köszönöm szépen a segítségét! - veszi kézhez aláírás után a kártyát, majd hálás szavakkal mond búcsút a hölgynek és indul el új otthona felé. Hiszen még ki is kell pakolnia, be kell rendezkednie. Zsebében a kis műanyag lapocskával és a remény ezer meg egy sugarával lép ki az épületből a térre, hogy azután egyenesen a Mennydörgő utcáig meg se álljon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=877039#post877039][b]Dr. Kozák Dávid - 2024.04.16. 19:56[/b][/url]

Szóval az úgy volt, hogy miután Kakasi professzorasszony vagy százszor feltörölte velem a helyiség padlóját és pókhálózta a plafonját, párbaj képzés címén, kitakarította. Ne pislogjon senki. Szoktam. Aztán megrendeltem a felszerelést, amire ráment a gatyám és az évek óta spórolt pénzem. Magán praxist akartam nyitni, felvenni egy kedves aszisztenst és megszabadulni végre Manyitól meg úgy a rendelőtől ahogy van. Elég nekem az Ispotály, bőven. Úgyhogy miután ez meglett, eljöttem a hivatalba, hogy kikérjem a szükséges engedélyeket. Nem kerítek nagy feneket neki. Az ügyintézés is csak olyan mint egy operáció. Precizitás meg odafigyelés az alapja. Írni és értőn olvasni tudok. A többi meg csak nem lehet agysebészet. Mondjuk azt is tanultunk, de szakosodjon arra aki Poirot. Szürke kis agysejtek. Na nem. Nekem a szív a vágyálmom. Már nem az, hogy legyen. Mert állítólag nincs. Hanem, hogy szívsebésszé váljak majd egy szép napon. Ahhoz mondjuk nem ártana végre letennem azt a nyamvadt szakvizsgát. Na lapozzunk. Megállok a hölgy ajtaja előtt. Ismerős a neve. Biztosan azért, mert Manyi pletykált róla a többiekkel. Jelzem, ebből is elegem van. Kell az a magán praxis. Nagyon.    

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=877049#post877049][b]Artemisia D. Rubya - 2024.04.16. 20:52[/b][/url]

Megint le kellett adnia egy kérvényt. A diplomája honosításához a londoniaktól és az Akadémiáról csak most érkeztek meg az iratok. A türelmet nem igazán ismerő déli vére már forrt, de nem tehetett mást. Kivárta míg megőrölték a dolgot a bürokrácia malmai. Tanulás mellett ugyanis szeretett volna a bogolyfalvi kirendeltség állományában oktatni, hogy ne kelljen a spórolt pénzét teljesen felélnie. Viszont ezt addig nem tehette meg, míg képzettségét nem tudta igazolni és fel nem vették auror pozícióba a városban. Kora reggel óta rohangált egyik irodából a másikba, mire csak sikerült elvileg mindent a megfelelő helyre leadni. Köznem úgy megéhezett, hogy úgy döntött eszik valamit a hivatal cafeteriájában. Civilként áll be a sorba. Bordó blúzt, galambszürke ceruzaszoknyát, hozzá elegáns körömcipőt visel. Kapbátját letette egy asztal mellé, foglalva a helyét. Haja egy részét felkonytolta, míg a többi kiengedve terül szét hátán. Ujján még mindig viseli fordítógyűrűjét, de már egész jól halad a nyelvtanulással. Káromkodásból egyenesen jeles a teljesítménye. Hála a bolodos természetű és mocskos szájú csoporttársainak. Először csak cukkolták, aztán megtanították a legobszcénabb szavakra, de most már tényleg segítenek neki és értelmes dolgokra is okítják. Viszont annyira még nem biztos magában, hogy az ékszer nélkül próbálkozzon. A magyar nyelv nehéz és trükkös. Ott van például a madártej. Ha nincs a gyűrű, most nem tudná, hogy egy hihetetlenül finom édesség.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=877078#post877078][b]Krausz Nádor - 2024.04.17. 00:49[/b][/url]

Egy újabb nap a mókuskerékben. Van azért egy bája az irodai munkának: hirtelen riasztások és éjszakai vészhelyzetek helyett egy stabil kilenctől ötig munkaidő, például. ÉS! Zavartalan ebédidő. Hozta a saját ebédjét egyébként, de megkívánta a somlói galuskát (ami indokolatlanul és büntetendően jó itt, akárki is a "gyorsfagyasztott" beszállítója) - és akkor már inni is vesz valamit, amivel leöblítheti majd a rament. Egy baj van csak. Mindenki más hasonlóan ebben az idősávban döntött úgy, hogy ideje megtartani az irodai munkákos arany óráját a nap közepén.
Már csak néhány hely van - és a forgalmas bejárati ajtó melletti asztalok helyett inkább egy olyat választ, ami bár az ablaknál van, illetve az egyik széken árulkodó kabátból ítélve már ül is ott valaki, de azért mégis nyugodtabb. Így hát, mire Artemisia visszatér az asztalhoz, ott találja Konrádot is, aki addigra már kipakolta és pálcáját elővéve mágiával felmelegítette az otthon készített rament.
- Jó napot! Remélem nem gond, hogy ideszemtelenkedtem, alig volt már néhány hely. - Derűs mosollyal az arcán pattintja szét az evőpálcikákat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=877086#post877086][b]Artemisia D. Rubya - 2024.04.17. 06:18[/b][/url]

Kisebb tanakodást követően tálcáján egy tányér dúsan megpakolt gulyáslevessel, mellé második fogásként négy mutatós fej rántott gombával és hozzá desszertként somlóival indul el asztala felé. Odaérve meglepetten tapasztalja, hogy leültek mellé. A férfi pedig már majdnem neki is látott az evésnek. Viszont nagyon kedvesen szabadkozik a székfoglalás miatt. - Üdvözlöm! Semmi baj. Nagyon sokan vannak ma tényleg. Biztos jó itt az étel, vagy csak közel van - mondja vidáman mosolyogva, majd leegyensúlyozza tálcáját és leül. Szorgosan rendezgeti a tányérokat, hogy azután ő is nekilásson az evésnek. - Jó étvágyat! - kívánja és belekanalaz a levesbe. Finom. Meleg de neki nem elég csípős. Elveszi az asztalon álló üvegcsék egyikét, amiben sejtése szerint az erőspaprika szósz található, aztán megcsípőzi a levest. Elkavarja és újabb kóstolás után már elég tüzesnek érzi. - Látom egyforma desszertet fogunk enni. Megkérdezhetem milyen? Még sosem ettem, de ez tűnt a legszimpatikusabbnak - kérdezi két falat között. A leves sós és csípős ízét nagyok kellemesnek találja. Hasonló ételek náluk is készülnek ezért ezt meg is jegyzi magának, mint megtanulandó receptet. Odapillant a férfi tányérjára. Ramennek nézi azt amit eszik, de azt nem látott az étlapon. Valószínűsíti tehát, hogy otthonról hozta. Ha pedig így van az azt jelentheti,
hogy itt dolgozik. Következtet magában, csak úgy a kíváncsiság végett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=877185#post877185][b]Krausz Nádor - 2024.04.18. 22:45[/b][/url]

- Nem a legjobb kantin és étterem a közelben, de egy órás ebédszünetre, ha éppen nincs az embernek ideje otthon csinálni valamit, teljesen jó.
Általában - és egyébként most sem bámulja blatant és illetlenül mások evési szokásait, de azért feltűnik neki, hogy még további csípőssel ízesítik az ételt átellenben. Csak magában mosolyogja meg az újdonságot, mert az emberek nagyja, akik körülveszik többnyire, inkább kerülik a csípős ízeket. (Aztán ugye van az a véglet is, akik csak arról tudnak beszélni, hogy márpedig ők mennyire bírják és szeretik.)
- Nos, ha engem kérdez, jól választott, személy szerint ez a desszert a kedvencem innen. Ugyanolyan beszállítótól kapott és előre tömeggyártott, mint a többi, de gyanúsan jó.
Mint édesszájú, elmondhatja, hogy kipróbálta már innen az összes desszertet, amit az elmúlt időszakban találni lehetett a pultban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=877293#post877293][b]Artemisia D. Rubya - 2024.04.21. 07:36[/b][/url]

Fülelnie kell a válaszra a zajban. Az evőeszközök csattogása és a körülöttük beszélgetők hangja méhek monoton, de hangos zümmögésévé áll össze. - Nekem tetszik. Az otthoni hangulatra emlékeztet. Intenzív illatok, hangzavar és sok-sok ember, akik jóízűen esznek. Nálunk ez után jön a szieszta - pillant körbe a kantinon, aztán nekikezdenek az evésnek. A leves forró és miután tett még bele erőspaprikát, megfelelően csípős is, pont ahogy szereti. - Kíváncsi leszek rá, mert itt még egy desszertben sem csalódtam. Tudja nagyon szeretem az édességet - meséli széles mosollyal és lelkesen kanalazta a tüzes levest két mondat között. - Legutóbb a madártejet próbáltam ki. Először nem értettem a nevét. Azt hittem a gyűrűm romlott el, de aztán kihozták és meglepődtem. Isteni volt. Önnek mi a kedvence? Vagy mit ajánlana, hogy mindenképp kóstoljak meg? - cseveg temperamentumosan, de egyértelmű vidámsággal. Kisugárzása nagyon barátságos. Fahéj szín szemei csillognak és őszinte kíváncsiság olvasható ki belőlük. Élvezi az életet, ami itt sokkal verőfényesebb, mint Londonban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=877576#post877576][b]Krausz Nádor - 2024.04.27. 01:18[/b][/url]

Szerencsére nem az az alkat, aki kifejezetten csendben szeret enni, és nem bírja, ha megzavarják benne, így érdeklődve hallgatja a nő csevegését. A kollégái, akikkel az ebédet szokta tölteni már vagy végeztek a szünetükkel - vagy a főnökség elvonta őket valami sürgős és halaszthatatlan ürüggyel.
- Nálunk? Hogyhogy, látogatóban van a kishölgy? - Mármint amúgy őszintén: Artemisia nem tűnik kislánynak, de a hölgyemezést mindig túl feszesnek tartotta. A kishölgyben pedig van valami kedveskedő szerinte, ami miatt szívesebben használja. A nő szavai alapján pedig újnak tűnik itt számára - akkor pedig már miért ne adhatna tippeket.
- Á igen, a madártej szomorúan félreértett étel a neve miatt. A lányomat annak idején alig tudtam rávenni, hogy megkóstolja. De ha mindenképp ki akar valami magyar desszertet próbálni, akkor a gundel palacsintára teszem a voksom. - Magyarázat közben az evőpálcát tartó kezével gesztikulál, mielőtt visszatérne ténylegesen az előtte lévő tál tartalmához.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=877587#post877587][b]Adam Bergstein - 2024.04.27. 09:40[/b][/url]

Napok óta a munkába menekülve próbálom azt az embert megformálni, aki ezen a poszton szeretnék lenni. Eddig csak háttérből irányítottam, segítettem, hogy a polgármester mágiaügyi miniszter legyen, és most, hogy célt értem, hirtelen a helyében vagyok. Ez a forgatókönyv is jelen volt, na de azzal nem számoltam, hogy valóban én leszek a kiválasztott, és nem a nálam tapasztaltabb Mester. Minden okkal történik, én pedig érzem a vágyat arra, hogy az ideiglenes pozíciómat megszilárdítsam. Ezért többet vagyok bent, mint otthon, és bár érzem, hogy nem csak fáradok, de effektíve a szervezetem könyörög az alvásért, egy újabb aktát húzok magam elé, aminek a kinyitása már csak homályosan van meg.
Órák telnek el így, a néma nyugalomba, és ha a nyakam fájdalma nem erősödne ilyen nagyon, valószínűleg nem is kelnék fel, de megtörténik, szisszenve felriadok, és gyorsan odakapva megmasszírozom azt. Egy kicsit fel kéne állni. Nyújtózom, leveszem a zakóm, kigombolom az ingem, és háttal az ajtónak leveszem azt is, melegem van, és ahogy megfordulok, a szürke öltönynadrágomban és a fehér pólóban, ami még rajtam van, zokniban, némiképp csapzott hajjal, érzem, hogy nem csak meleg van, de mintha hirtelen befűtöttek volna a teremben. Álom vagy valóság? Akármelyik is, az biztos, hogy a jelenet zavarbaejtő, ahogy ott áll velem szembe. Álom, egészen biztos, hogy csak álom. Ő Franciaországban van, én pedig Magyarországon. Ezerhatszáztíz kilométer választ el minket egymástól, legalábbis tudom, hogy oda ment, miután engem elhagyott. Zsebre dugom a kezem, és megköszörülöm a torkom. - Hölgyem. - biccentek és valójában azon gondolkozom, hogy mit akartam neki mondani, ha újra látom. Őszintén? Semmit, mert sosem gondoltam, hogy ez megtörténik. Milyen morbid álmok vannak, hogy éppen most hozták őt elő. - Frida.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=401&post=877597#post877597][b]Frida L. Bergstein - 2024.04.27. 13:44[/b][/url]

Mikor először találkoztam a nevével a városban, azt hittem rosszul hallok. Aztán Klárának tűnt fel, hogy azonos a nevem az új polgármesterével. Ő mesélt a változásról a városban. Azt hiszem, sokkban voltam. Nem tudtam elképzelni, hogy lehet pont itt. Még az is felmerült bennem, hogy utánam jött, de úgy hiszem, akkor felkeresett volna.
Két napig szinte szellemként tettem a dolgom. Csak aztán jutottam döntésre. Megkeresem én. Ő nem tudhatta, hogy itt vagyok. Hogy ennyire közel vagyunk egymáshoz. Beleremegtem még a gondolatba is. Lassan őt éve, hogy eljöttem otthonról.
A hivatalban kerestem, hiszem ott volt a legnagyobb esélyem arra, hogy megtaláljam, mint polgármestert. Nehezen dolgozom fel a rengeteg érzést és emléket, ami felszínre kerül. Össze vagyok zavarodva a helyzettől. Még azt sem döntöttem el, hogy Elsie esküvőjére hazautazzam-e. Éppen mostanában kaptam hírt arról is.
A Hivatalban készségesen megmutatták hol találom. Őszintén nem tudom megmondani, meddig álltam az ajtaja előtt, mikor a titkárnő már magamra hagyott. Hosszú percekig képtelen voltam bármit tenni. Csak álltam némán. Végül kopogásom törte meg a csendet, és gondolkodás, hívás nélkül be is léptem az ajtón.
Most pedig itt állok vele szemben. Tényleg ő az. Nem sokat változott. Nehezemre esik tartani magam, de egyelőre sikerül egyenesen állnom, kihúznom magam, ahogy az hozzám illik. Még akkor is, mikor ennyi idő után először hallom a hangját, hallom azt, ahogy kimondja a nevemet.
- Szia. - Nagyon halkan sikerül csak megszólalnom, és erősen kell koncentrálnom, hogy ne remegjen a hangom.