Előzmény és névválasztás:
A tanács tagjai nem sokáig kutattak egy olyan személy iránt, aki a település kultúrájáért sokat tett, hiszen Vitay Yvette közel hatvan éven át meghatározó szereplője volt a kulturális életnek. Már iskolás évei alatt is kivette részét a különböző események szervezéséből, később a házban vállalt munkát és nyugdíjba is innen ment, egyenesen az igazgatói székből. A jelenleg hetvenhetedik életévét betöltő boszorkány máig fiatalos lendülettel vezeti a helyi nyugdíjas klubbot és a belőle alakult dalkört - NyugiBanyák -, valamint aktív fellépője kisebb rendezvényeknek. Utódainak szívesen ad tanácsot, mindig lelkiismeretes, a település díszpolgára.

Felépítés
Az épület külső szemmel láthatóan is aránytalan, hiszen bejárata nem középen helyezkedik el, ám ezt az apró szépséghibát jól ellensúlyozza a tökéletes belső elrendezés. A rengeteg ablaknak köszönhetően minden tér világos, könnyen szellőztethető, üde. Belépve az előtérbe recepcióval találjuk szembe magunkat, ahol a mindig kedvesen mosolygó hölgytől mindent megtudhatunk, legyen szó a helyiségekről vagy a faluról, hiszen ő az első benyomás, amikor az épületbe lépünk, a felkészültsége pedig példaértékű. A hölgyet többnyire helyi vagy környékbeli művészek alkotásai veszik körbe, amatőr és már ismert nevek is szívesen állítják ki itt néhány darabjukat, melyek egytől egyig megvásárolhatóak.
Az épület bal oldalán - ez a kisebbik rész - helyezkedik el a település könyvtára, melyben minden korosztály meglelheti az érdeklődésének legmegfelelőbb olvasnivalót: az állomány folyamatosan frissül, félévente egyszer könyvbörzét tartanak a már leselejtezett könyvekből, emellett ifjúsági és felnőtt olvasókört is működtetnek. Az emeleti részen az olvasókörök klubszobái, valamint a könyvtár raktára és a könyvtárvezető irodája található.
A jobb oldalon helyezkedik el a művelődési ház, két szinten. Az alsó szinten találhatók a mosdók, a harminc fő befogadására alkalmas táncterem, egy szintén ekkora kisterem és a közel százötven főnek elegendő nagyterem, mely színpaddal felszerelt. Ezen kívül itt található még az alkotóműhely és a baba-mama klubszoba is. Az emeleti részen a művelődési ház dolgozóinak, illetve az intézmény vezetőjének irodái vannak. A fenti kisebb helyiségekben a helyi civil szervezetek kaptak helyet: az irodákat saját ízlésükre formálták, rendszeresen tartanak klubmegbeszéléseket, szerveznek eseményeket.

Képek a helyszínekről
Események és közreműködés
Az intézmény fenntartója a polgármesteri hivatal, éves költségvetését Bogolyfalva Tanácsa határozza meg. A fenntartó a termekre bármikor igényt tarthat. Rendszerint a nagyteremben kerülnek megrendezésre a jótékonysági bálok, események, valamint a falugyűlés és a közmeghallgatás is. Termet bárki bérelhet, előzetes egyeztetés alapján.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=865104#post865104][b]Stephen Zimmermann - 2023.07.02. 23:36[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=865619#post865619][b]Salamon Gréta - 2023.07.21. 21:30[/b][/url]

Mindig is oda voltam a zenéért, szerettem is koncertekre járni, és ott persze teljes erőbedobással énekeltem a dalokat. Aztán azon kaptam magam, hogy már a fürdőszobában is dúdoltam és szívesen énekeltem tanulás közben, ha már nagyon nem fértek a szavak a fejembe. Ezek a dolgok, na meg a folyosón ficegő plakát volt az, ami arra ösztönzött, hogy tegyek egy próbát és menjek el a RagDollz meghallgatására. Úgy őszintén fogalmam sem volt arról, hogy ez mennyire újkeletű dolog, miféle számokat játszanak és mennyien vannak már benne, de minden porcikám bizsergett, hogy megpróbáltassam magam.
El is mentem volna az első próbára, de pechemre közbe jött az élet, és akkor nem sikerült odaérnem. Azóta két hét telt el, nem voltam benne biztos, hogy keresnek-e még tagot, hisz azóta hírt nem nagyon hallottam róluk, de próba szerencse alapon mégis csak ellátogattam a falusi könyvtárhoz, s kíváncsian lépdeltem beljebb, ide-oda tekintve, hátha majd meglátok egy ismerős arcot.
A zene már odakint is hallatszott, így mire beértem, élesben és erőteljesebben hallhattam a rockszámot, ami betöltötte akkor a teret. Legnagyobb meglepetésemre Stephen Zimmermann pengette a húrokat, meg volt még egy-két látásból ismerős arc a tagok közt, viszont a közönség soraiban senki sem ült. Ez viszont nem vette el a kedvem, megzavarni nem akartam őket, így csak csöndben, mosolyogva hallgattam a számot, élvezve a zenét, de amikor a refrénhez értek, nem tudtam megállni, hogy ne álljak be énekelni, ezért odasiettem, s az egyik beüzemelt hangosítót felkapva, rögtönözve csatlakoztam a bandához, s végig énekeltem velük a számot.
- Hali, bocsika srácok! - kértem elnézést tőlük a végén. - Láttam még múltkor a hirdetésetek, nem tudom, aktuális még, kerestek énekest/vokált? - csak finoman puhatolóztam, mert hát sosem lehet tudni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=865667#post865667][b]Stephen Zimmermann - 2023.07.23. 17:42[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=865671#post865671][b]Salamon Gréta - 2023.07.23. 22:47[/b][/url]

Oké-oké, egy kicsit magával ragadott a hév, talán nem szép dolog volt tőlem, hogy csak úgy minden szó nélkül becsatlakoztam hozzájuk, de mivel nem igazán volt közönség, így nem éreztem azt, hogy különösképp megzavarnám ezzel a produkciót. Jó, talán az egyik gitáros srác egy kicsit furán nézett, de gyorsan rámosolyogtam, majd énekelni kezdtem, hisz ezt a számot nem lehetett csak úgy némán végig hallgatni. Az egyik legjobb rock banda száma volt, a srácok ügyesen játszottak, és nekem is sikerült elkapnom a ritmust, így egész jól jött ki a dal, amibe a srácok jól bele is izzadtak.
- Hát nem is tudom, mit szólnátok esetleg hozzám? - kérdően tártam szét a karjaimat, s vezettem pillantásom egyik tagról a másikra. - Inkább csak háttérből énekelnék, de azt nagyon szívesen - tettem hozzá gyorsan, nehogy úgy érezzék, hogy főénekesi babérokra törekednék. Annyira azért nem tartottam magam jónak, viszont a vezető énekest kedvem lett volna kísérni, kicsit hasonló mód, mint most. - Stephen, igaz? Mi néhány órán már találkoztunk. Ti pedig? - kedves mosollyal odaléptem minden taghoz, hogy kezet fogjak velük. - Csúcs amúgy, nagyon jól játszotok, régóta zenéltek együtt? - kíváncsiskodtam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=866286#post866286][b]Stephen Zimmermann - 2023.08.24. 07:08[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=866995#post866995][b]Salamon Gréta - 2023.09.12. 20:10[/b][/url]

Egy mosoly szökött az arcomra, hallva az azt hiszem, dicséretnek szánt megjegyzést, aztán egy kicsit még a szemöldököm is megemeltem, miután kiderült, hogy tesztelni szeretnének. Hoppá, máris kiderült, hogy ki a főgóré a csapatban. S bár vehettem volna ezt egy kis kukacoskodásnak is, tulajdonképp teljesen igaza volt abban, hogy ki akart próbálni más stílusú dalban is. Nekem meg nem volt ellenemre, hogy leteszteljen a csapat, szívesen énekeltem nekik, amit csak kértek.
- Oké, szívesen. Hm, mi is legyen…ismeritek Sheryl Crow - All I wanna do c. számát? - körbe pislogtam, mire az egyik srác bólintott, és elkezdte pengetni gitáron a dalt, mire becsatlakoztam és el is énekeltem belőle egy kis részt. - Vagy valami mást szeretnétek? Mondhatsz Te is egy dalt, ha valami másra lennél kíváncsi - pillantottam mosolyogva Stephenre, majd a többiekre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=867102#post867102][b]Stephen Zimmermann - 2023.09.16. 14:24[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=867105#post867105][b]Salamon Gréta - 2023.09.16. 14:59[/b][/url]

Egy kicsit azért mosolyogtam, amiért a srác ennyire komolyan vette a felvételiztető figurát, de részben értettem is. Ha valóban komoly szándékai voltak ezzel a zenekarral és nem csak úgy, hobbiból pengettek a srácok, akkor bizony nem volt mindegy, hogy milyen hangon énekelnek mellettük, s bár én magam sem voltam profi, azért jó volt a hallásom, és elég könnyen tanultam meg a dalokat. Még a hangszerek után is érdeklődtem, bár egyelőre egyiken sem tudtam játszani. Viszont mivel most énekre voltak kíváncsiak a srácok, legalábbis Stephen,  mondtam is egy dalt, s a kíséretre el is énekeltem nekik, úgy, hogy közben az arcokat is figyeltem.
Nekem úgy tűnt, hogy a többiek lelkesen ingatták magukat a dalra, talán tetszett nekik az előadásom, vagy az is lehet, hogy csak ezt a számot szerették annyira, mindenesetre egyikük sem vágott olyan fejet, mint aki citromba harapott. Egyedül Stephen arcáról nem tudtam leolvasni , hogy mit is gondol, bár még ő is bólogatott a ritmusra. Ezért is ajánlottam fel, hogy ha szeretne, kérhet másik dalt, s bizony, élt is ezzel a lehetőséggel.
- Sweet but psycho? Hm, az melyik is? Kezd el légyszi - megvártam, hogy belepengessen, de alig néhány dallam után már mosolyogva azonosítottam be a számot. - Okés, szerintem menni fog, mondjuk a teljes szöveget nem ismerem - alig hogy ezt kimondtam, az egyik srác már meg is lengette előttem a kottát, amin még a szöveg is ott volt. Ciki, vagy sem, kottát olvasni annyira nem tudtam, viszont nekem már a szöveg is elég volt, figyeltem Stephent, megpróbáltam felvenni a ritmust, s mikor odaért a dallamnál, elkezdtem énekelni a számot. Beleéléssel, a zene szeretetével, igyekeztem kihozni magamból a maximumot, s úgy kísérni a hangszert, ahogyan az is kísért engem. Közben végig figyeltem Stephenre, hogy lássam, mikor vált akkordot, s így végig játszottuk a dalt.
- Nem rossz, nem rossz - tapsoltak a többiek mosolyogva, de engem most azért mégis csak Steph véleménye érdekelt, hisz leginkább rajta éreztem eddig a bizonytalanságot velem kapcsolatban. Éppen ezért kis mosollyal, kíváncsian néztem rá. - Nos mester? Beszállhatok? - mosolyom kiszélesedett, bíztam benne, hogy bevesznek és zúzhatunk majd a hétvégi éjszakákban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=867160#post867160][b]Stephen Zimmermann - 2023.09.17. 10:48[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=867165#post867165][b]Salamon Gréta - 2023.09.17. 12:01[/b][/url]

Ha csak olyan könnyen ment volna az improvizálás, hogy szavakat egymás után könnyedén görgessek a dallamra, akkor szerintem már dalszövegíróként ténykedtem volna valahol, de sajnos ennyire azért nem voltam megáldva tehetséggel, hülyeséget és kamu angol szavakat meg nem akartam hadarni. Mondjuk a sima dúdolás az egész biztosan ment volna, de szerencsére ekkor előkerült az a kotta, és az a srác megmentette az életem. Legalábbis ebben a percben ez jelentette az életem, mert nagyon sokat jelentett mostanában a zene, már jó ideje akartam valahol énekelni, de egyelőre sehol nem volt hely. Így valamelyest a RagDollz jelentette számomra a kiutat, hogy ne csak a fürdőszobában hallassam a hangomat. S miután megvolt a szöveg, sikerült megismernem a dallamot is, némi kis csiszolódással a végére már egészen jól szólt kettősünktől ez a szám, olyannyira, hogy a többiek már táncolni kezdtek, s így már nekem is mosoly szökött az arcomra éneklés közben. Tök jó érzés volt, és azt is jó volt látni, hogy már a levitás is vigyorog.
- Padawan? - kérdeztem vissza egy vigyorral, ami aztán alább is hagyott, ahogy megláttam komor ábrázatát. Esküszöm, nem is értettem, hogy mi van, hisz az előbb még ő is vigyorgott, meg láthatóan élvezte, most meg? Már majd hogy csalódottan biggyesztettem le az állam, amikor kinyögte, hogy felvettek.
- Hogy mi?? Azt hittem, hogy…de szenya vagy - nevetve öklömmel kicsit belebokszoltam a vállába. - Na jó, megbocsájtva! - mosolyogva nyújtottam a kezem. - Amúgy Gréta vagyok, Salamon - nem emlékeztem arra, hogy bemutatkoztam-e, így most ezt pótoltam, s ha Steph is kezet fogott velem, akkor utána még a többi taggal is kezet ráztam.
- Persze, megfelel. Mondjuk rossz, hogy ilyet sokat kell várni a következő próbáig, de legyen - lelkes voltam, még így is, hogy tudtam, a következő próba csak két hét múlva lesz.
- Srácok, mit szólnátok, ha beülnénk ezután egy pizzára, és akkor kicsit jobban megismerjük egymást? - mivel valószínűleg sokat nem tudtak rólam, gondoltam, hogy tarthatnánk egy kis ismerkedést, és a pizza amúgy is remek volt a Félszemű kukoricában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=867189#post867189][b]Stephen Zimmermann - 2023.09.17. 23:24[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=867230#post867230][b]Salamon Gréta - 2023.09.18. 17:42[/b][/url]

Még nem ismertem igazán a srácokat, ezért egy kicsit még szoknom kellett a stílusukat, főleg Stephenét, akinél néha nem lehetett tudni, hogy komolyan gondol valamit, vagy csak tréfálkozik. Persze, az első ilyen poén után ennél a másodiknál már éreztem, hogy ez az volt, ezért csak nevetve ráztam meg a fejem, főleg hogy szavaimra kiöltötte a nyelvét.
A kézrázás szimpi volt, nem volt gyenge és nem húzta el azonnal, hagyta, hogy megrázzuk, ahogyan azt illik. Közben pislogva figyeltem a többiekre, akik közölték a becenevét, majd ide-oda tekintettem, látva azt, ahogy egy pillanatra megfagyott a levegő. Nem mondta ki, de láttam a srácon, hogy zavarta őt ez a Züm-zümözés. Szerencsére nekem meg sem fordult a fejemben, hogy így szólítsam, a Steph sokkal jobban passzolt hozzá.
- Mennyi? Te jó ég! - csattantam fel, amikor meghallottam, hogy mennyit képesek elkérni egy próbáért. Azt gondoltam, hogy ingyen és bérmentve biztosítják a helyet, most viszont elhúztam egy kicsit a számat, ez kész rablás volt.
- Azért majd ha gondoljátok, megnézem a Kívánságok termét, hogy nem tudnánk-e néha ott is próbálni - próba-szerencse, sosem kívántam még oda hangszereket és erősítőt, szóval fogalmam sem volt arról, hogy megvalósítható-e a dolog, vagy sem. Ám mivel ez a pénz téma kicsit húzós volt, inkább bedobtam, hogy együnk egy pizzát, s úgy tűnt, hogy volt, aki különösen rajongott az ötletért.
- Szuper, én már éhes vagyok - mondtam lelkes mosollyal, majd bólogattam Steph szavaira, aki láthatóan bandavezér- csoportfőnök volt, s próbálta katonásan rendbe szedni a srácokat.
- Ne aggódj, nem fáj - nevettem el magam, nem is éreztem úgy, hogy az első meghallgatás után fizetnem kéne, azzal viszont teljesen egyetértettem, hogy innentől kezdve a próbák árába nekem is be kell szállnom. Csak épp azt nem tudtam, hogy miből fogom erre megteremteni az anyagiakat, így már kezdhettem agyalni azon, hogy mit fogok dolgozni a suli mellett. Közben a srácok összekapták magukat, mi pedig végre elindultunk a pizzéria felé, miközben jó hangulatban dumálgattunk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=870295#post870295][b]Artemisia D. Rubya - 2023.12.25. 15:59[/b][/url]

Ebben a városban minden olyan barátságos és kicsi Londonhoz képest. Semmi zaj, szmog és tömeg. Hallani a szél hangját, érezni a levegő tisztaságát. Majdnem olyan, mint otthon. Erre gondol miközben sétál úticélja felé. Néhány napja érkezett meg, de még csak most jutott odáig, hogy elkezdje a kutatást családjának múltja után. Elsőnek a könyvtárat célozta meg a kezében tartott térképen. A karácsonyi nyüzsgés is egészen másnak tűnik, mint eddig lakhelyén. Megáll a kicsit aránytalan építmény előtt, de csak azért, hogy felhúzza ujjára a fordító gyűrűjét, amit elutazása előtt vételezett a hivatalból. Ott csillog ujján a többi között melyeket általában visel. Fejét felszegve belép, majd balra fordul. A könyvtárat a kiírások szerint az épületnek abban a részében találja. - Jó napot kívánok! - köszön a saját maga számára is furcsán zengő szavakkal. Különleges nyelv ez a magyar. Dallamos, pont mint a sapanyol, de nem olyan gömbölyű és pergő. Inkább kiscsit szögletes. Nehezen áll a nyelvére, ám tetszik a hangzása hősnőnknek. Fekete haját szoros kontyba fogta, kabátja alatt csípőig leérő kötött pulóvert és testhezsimuló nadrágot visel, magassarkú bokacsizmával. A könyvtáros hölgy szimpatikusnak tűnik számára. - Szeretném a segítségét kérni - szólítja meg a hölgyet, megengedve magának egy visszafogott mosolyt. Szigorú vonásai ellágyulnak tőle, de fahéj színű szemének éleslátó, komoly pillantása megmarad. Idegen ő még ahhoz, hogy ne tartsa a formaságokat. Erről eszébe jut, hogy el kell mennie majd a helyi parancsnokságra is, ha itt végez.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=871751#post871751][b]Phoenix Owens-Graves - 2024.01.12. 21:38[/b][/url]

Karácsonykor is oda kellett figyelnie, miből mennyit eszik, hogy januárban ne azzal kelljen szembesülnie, hogy az első táncos edzésen majd kibuggyan a hasa a leggingsből. Már várta ezt a napot, a mindennapos mozgás és az aktivitás hiányzott az elmúlt hetekből, ahogy az egész falu leülepedett, úgy szinte mindenki.
A bolt bezárása után felugrott átöltözni, így már az edzős ruhájában érkezik meg az órára. Lepakol és leveszi a kabátját, cipőt cserél, miközben érkeznek a többiek. A legtöbben ismerős arcok, de vannak újak is. Azért legnagyobb meglepetésként az éri, hogy besétál egy (sajnos) már ismerős fiú is, akit a szilveszteri bulin öntött le egy pohár punccsal.
- Az edzőterem nem itt van - szól oda, normális hangnemet megütve, hogy figyelmeztesse, valószínűleg nem erre az órára készült.
Nix elkezd bemelegíteni, néhány percen belül az edzőnek is meg kell érkeznie, hogy elkezdjék az év első zumbáját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=871756#post871756][b]Szécsi Dominik - 2024.01.12. 21:57[/b][/url]

Az alkohol olyan szörnyűség, ami az embereket ostoba helyzetekbe sodorja, különféle fogadásokba és vitákba. Dominik esetén utóbbi történt, ugyanis Szilveszter hajnalán - már amikor felébredt - fancsali képpel és éhesen mászott le az emeletről, ahol kissé már megfáradva, de még táncoltak az emberek. Virág és néhány csaj viszont nevetve beszélgettek újévi fogadalmaikról, ezek közül pedig Domi is elcsípett egyet, miközben valami ehetőt vadászott. A zumba volt a téma, és hogy attól majd milyen szuper hátsójuk lesz néhány hónap múlva. Dominik természetesen kiröhögte a lányokat - bár inkább keserédes gúny volt ez inkább, mert ott és akkor minden csajt is utált. Ezen össze is vitatkoztak, Domi állította, hogy szerinte a kondizás formál, nem pedig a hülye tánc. Végül úgy összeakasztották a bajszukat Virággal, hogy fogadtak. Virág belement abba, hogy bejár egy hónapig a kondiba, Dominik pedig belement, hogy egy hónapig zumbázni fog. Persze nem gondolta komolyan, másnaposan azonban nyakon lett csípve valahol a folyosón, s bizony Virág joggal követelte azt, amire Dominik ittasan, szívére tett kézzel fogadalmat tett. Egy rohadt hónap a művházas zumbacsoportban. Így került Dominik a zumbaórára, ahol szegény leginkább idegenként keringett és nem igazán találta a helyét. Ha a szíve nem lett volna apró darabokra törve, akkor valószínűleg már ezerrel térképezte volna fel a sok-sok hátsót, most viszont inkább csak azon agyalt, hogy hol is akaszthatná fel magát, mert hogy nem fog kibírni öt percet sem ebből az egészből. Ezen rémes gondolataiból szakította ki egy ismerősen csengő hang, amihez aztán arc is párosult. A milf.
- Te? - vagyis, Domi ekkor már tudta azt, hogy nagyon mellé lőtt a találgatásával, de azon kívül semmit sem tudott erről a csajról, csak azt, hogy nagyon vehemens, és hamar önt folyadékot mások arcába.
- Zumbázni jöttem - vágta oda Domi gúnyosan, aztán a csaj mellé lépett és megpróbálta felvenni a kezdő pozíciót, mintha annyira nagyon értené, hogy miről is van szó. Nixnek egy valami azonban feltűnhetett, Dominik most nem hogy nem akarta őt felcsípni, de meglehetősen mogorvának is tűnt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=871804#post871804][b]Phoenix Owens-Graves - 2024.01.13. 21:18[/b][/url]

Alapvetően nem gondolná magát rossz természetűnek, sem bunkónak, de még az elutasítás sem tartozik a mindennapjaiba. Ez a fiú mégis elérte nagyából két perc alatt, hogy Nix kiakadjon rá, de melyik huszonegyéves lány ne akadna ki azon, hogy öreg nőnek nézik, akinek gyerekei vannak?
Felvonja a szemöldökét azt a stílust hallva, amivel válaszol neki és még a keze is ökölbe szorul. Már lép egyet, miközben a szemei az ég felé fordulnak, hogy átmenjen a terem másik felébe, de pont belép az edző és Nix megtorpan. Semmi kedve itt táncolni a fiú mellett, most már viszont nem fog mászkálni. Be is áll, amennyire tud, távolabb ettől az embertől és igyekszik arra koncentrálni, hogy a zene vezesse, ne a fortyogó düh és sértettség. Az első üt percben ez főleg nehezen megy, mert a mellette álló maximum elkergeti az ütemet, de meg bizony nem találja, majdhogynem balesetet okozva az elcseszett lépéseivel. Nix pedig igyekszik visszafogni magát és nem beszólni, inkább a szájára harap.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=871808#post871808][b]Szécsi Dominik - 2024.01.13. 21:52[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=871826#post871826][b]Phoenix Owens-Graves - 2024.01.14. 11:38[/b][/url]

A férfiakkal egyébként is nehéz bánni, hát még ha kisifúkról van szó. Az egójuk egy pillanat alatt megsérül,ha visszautasítás éri őket. Valójában nem derült ki, mit is szeretett volna a szilveszteri bulin Nixtől, de nem is szerette volna megtudni azután a szöveg után.
Kelletlenül kerülgeti és csettintget a nyelvével, mikor az útjába kerül a másik. Már Phoenix is kezd belezavarodni a lépésekbe, de az utolsócsepp a pohárban, amikor lényegében elgáncsolják. Hirtelen történik minden, már csak azon kapja magát, hogy a fiúra esik, de a lába valahogy a padlón marad és éles fájdalmat érez a bokájában.
- A rohadt életbe - szűri a fogai között. Ajkára harap, arcizmai megfeszülnek és az alatta levő mellkasának dönti homlokát pár másodpercre. Elengedi a füle mellett a kérdést és nagy nehezen lefordul róla.
- Te idióta - sziszegi. A bokájára simít, ami lüktet, a társaság pedig köréjük gyűlik. Többségük mozizik, néhányan segíteni próbálnak. - Nem elég, hogy letaposol, felborítasz, de még engem hibáztatsz?! - gyilkos pillantást küld a fiú felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=871827#post871827][b]Szécsi Dominik - 2024.01.14. 11:53[/b][/url]

Minden gyorsan történt, elég volt egy rossz ugrás Dominik részéről ahhoz, hogy borítson mindent, a gyakorlatot, önmagát és a lányt. Ráadásul még egy fejsérülést is sikerült bezsebelnie, igaz nem olyan vészeset, de attól még sajgott a feje, na meg az oldala is, amibe valószínűleg a lány valamely testrésze vágódott. Hallotta ám a szitkozódást, még belőle is kiszökött valami hasonló, de aztán csak pislogva nézett a rajta fekvőre, mint aki azt se tudta, hogy mi történt. Ennyit arról, hogy Dominik minden erejével a zumbára koncentrált, persze, hogy nem. - Véletlen volt, nem direkt - sóhajtotta a lány felé, miközben ő is feltornászta magát ülőhelyzetbe, s baljával megdörgölte sajgó tarkóját. - Hibáztat a tököm, mondtam hogy véletlen volt, én voltam - ismételte Dominik, kicsit hevesebben, bár érezhető volt kettejük közt a feszültség. Ekkor már az edző is odalépett, hogy aztán felmérje a problémát, Nixnek pedig segítsen kisétálni a padokhoz. A bámészkodók egy része háborgott, amiért ez is időt vesz el az órából, egy részük sajnálta a lányt, a maradékuk meg szintén idiótának tartotta Szécsit. A srác valahol ezt meg is érdemelte, feltornázta magát a földről, aztán leporolta a végtagjait, majd odasétált a baleset másik elszenvedőjéhez.
- Maradj itt vele, nekem be kell fejeznem az órát - az edző szinte lepasszolta, így Dominak ha tetszett, ha nem, valamiféle kötelességből maradnia kellett. Mondjuk amúgy is rá akart kérdezni, hogy mi a szitu, hisz látta, hogy előzőleg nagyon simogatta a lábát a csaj.
- Nagyon fáj? - kérdezte Dominik, ahogy odaguggolt mellé, majd felpillantott a vörösre. - Megengeded, hogy megnézzem? - ugyan nem volt gyógytanonc, de kviddicsezett, így jó néhány sérülést látott már.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=871831#post871831][b]Phoenix Owens-Graves - 2024.01.14. 12:45[/b][/url]

Egyébként is rosszul indították az ismeretségüket, de ezt fokozzák a mai zumbával. Alig kellett negyedóra hozzá, mindketten a földön fekszenek sérülten. Nem így képzelte az év első napjait, eddig a pillanatig szeretett jönni és táncolni. Nevetségesnek tartja, hogy bárkit beengednek, aki aztán balesetet okoz.
- Fogd már be - morran rá a fájdalomtól csak feszültebben. A fájdalom nem enyhül, nyilvánvaló, hogy megrándult a bokája. Kisegítik a padokhoz, bár esze ágában sincs sokáig itt maradni. Épp azon gondolkodik, hogyan bicegjen ki, amikor a baj okozója átvált egy normálisabb viselkedésre.
- Kificamodott szerintem. Hazabicegek és lejegelem, nem annyira vészes - megvonja a vállát, mert az anyja mellett megszokta, hogy nem sajnáltathatja magát. Ezzel most a hoppanálást nem kockáztatná meg, fél, hogy túl erősen érkezik a fájós lábára és csak rosszabb lesz. - Segíts fel és elfelejtjük - ezt is, illetve azt is, hogy leöregezte. Talán az fájdalmasabb volt a bokaficamnál. Ha Dominik felsegíti, a vállára dobja a táskáját és a falba kapaszkodva botorkál kifelé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=871834#post871834][b]Szécsi Dominik - 2024.01.14. 13:45[/b][/url]

Nők seregének a haragja omlott rá, Dominik most szembesült csak a zumba világának cudar valóságával, és azzal a tanulsággal, hogy női rendezvényen egyedülálló pasasként nem veszünk részt, életveszély! Ezt egy életre meg akarta jegyezni, mélyen be is véste a gondolataiba, noha ez rémes emléknek számított. Még szerencse, hogy ez is csak egy hülye fogadás volt, s ha ennek a napnak vége, akkor majd azt mondja Virágnak, hogy ő nyert, kivételesen. Mert hogy Dominik biztos volt benne, hogy többé nem tér be ebbe a terembe. Nem is megy neki, meg ki is utálnák a többiek. S míg neki a nép haragját kellett eltűrnie, addig a szerencsétlenül járt vörös ki tudja, hogy milyen fájdalmakat élt át. Elég volt csak ránéznie Dominiknak, tudta jól, hogy a lány most épp nem az élvezetek paradicsomában lógatja a lábait.
- Megnézem - biztos, ami biztos, Dominik óvatosan tűrte fel a lány nadrágját, hogy szemügyre vegye a sérülést. - Ennek nem biztos, hogy elég lesz a jég, elég csúnya - tényleg az volt, már most a kétszeresére duzzadt, legalábbis abból a szögből, ahonnan ő nézte. Most elsüthetett volna egy poént, hogy az anyukáknak vizesedik a lába, de mivel legutóbb is arcon lötykölték, úgy érezte, hogy itt a poén nem úgy sülne el, ahogyan azt annak szánja.
- Hazaviszlek, támaszkodj rám - felsegítette őt a padról, átkarolta a karjával és el is indult vele, de érezte, hogy ez így nem lesz jó. - Figyelj, hoppanáljunk, úgy megkíméljük a lábad. Kapaszkodj belém - azzal felkapta a karjába a lányt, s valahogy közben jobbjával a pálcáját is sikerült előhúznia.
- Mond, mi a cím?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=872372#post872372][b]Bánffy Zsolna Alexandra - 2024.01.20. 11:53[/b][/url]

- Hoztam sütit - kukucskálok be, csak hogy megbizonyosodjak róla, tényleg tiszta a terep. Persze megint túllőttem a célon, sose tudom, mennyit kell venni. Főleg attól függ, milyen kedvem van, és látva a nagy papír tálcát... nem túl rózsás.
Szegény lányt igazán sajnálom. Mióta Berci bemutatta, valami furcsa dolog miatt, sokszor megyek oda hozzá. Jó hallgatóság. Talán ezért is volt, hogy az év első napján, írtam neki, hogy pakoljon, és találkozzunk a téren.
Akkor jól jött az pár napnyi eltűnés, most viszont megint rajtam a kényszer. Nekem tényleg nem való ez az iskola. Magamon is észreveszem a változásokat, és az a legszomorúbb, nem tudok velük kezdeni semmit. Mert megtörténnek.
Óvatosan lépkedek be, nehogy véletlenül valaki mégis legyen itt, nem szeretnék társaságot.
- Ohh, a könyveket majd holnap - mert azok csúnyán kimentek a fejemből, de ez szerintem teljesen érthető, miközben azon kell gondolkodnom, hogy üljek végig egy egész órát úgy, mintha semmi nem történt volna. Ráadásul ma lesz is egy. Erős a késztetés, hogy lebetegedjek, vagy... bármi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=872373#post872373][b]Havas-Mezei Margaréta - 2024.01.20. 12:00[/b][/url]

Egy kupac mögül kukkantok ki oldalasan, amikor meghallom a hangját. Szélesen mosolyodom el. Mutatóujjamat emelem fel, hogy várjon kicsit: gyorsan pecsételek le pár könyvet, amiket nemrég kaptunk ajándékba, teszem a másik kupacra és gurulok a székkel a megszokott asztalunkhoz két villával.
Ott van a pult mellett. Eddig sem volt baj abból, ha Zsolna meglátogatott. Szerencsére ilyen szempontból eléggé multifunkci vagyok, így a munkám is tökéletesen van elvégezve az ilyen alkalmakkor.
- Ráérsz velük - ingatom meg fejemet. - Viszont, ahogy elnézem, ami baj van, az nem ér rá. Mi történt? - megtanultam, hogy a levitással felesleges kerülgetni a forró kását, a legjobb, ha rákérdezek. Lehet kicsit kelletlenül, de el fogja mondani mi történt. És ha ez minél előbb megtörténik, annál előbb találhatunk rá megoldást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=872374#post872374][b]Bánffy Zsolna Alexandra - 2024.01.20. 12:09[/b][/url]

Annyira jól áll neki a szőke. Nem az a cicababás, mint Bella, hanem csak úgy... szerintem ez ő. De ismerem annyira, hogy tudjam, pár nap és már teljesen más hajszíne lesz. Hiába mondom én.
Azt is tudtam, hogy hamar a tárgyra kell térni, de most mégis megtorpanok, talán még le is fehéredek, mint annyiszor, mikor elér a felismerés, mit is csináltam. Leteszem szépen a sütiket, és szó szerint lezuhanok a másik székbe, még ha most épp nem is egy gazella kecsességével teszem. Hát hol számít az most?
- Én nem is tudom - kicsomagolom az édességet, és már fogom is a villát, hogy egy jókora darabot magamba tömjek. És ami a legszebb benne, ő nem fog megszólni emiatt.
- Lehet - széttrancsírozom a sütit, mert nem akarom kimondani. Ha kimondom, az azt jelenti, beismerem, márpedig nekem azt nem lehet. Sőt... maga a dolog se történhetett meg, ami miatt most itt vagyok.
- Nem vagyok biztos benne, de lehet szerelmet vallottam valakinek, akinek az óráján kell ülnöm... - ezen a ponton a csuklómra nézek. Nem hadarok, épp csak zaklatottabb vagyok a kelleténél.
- Két óra harminchat perc múlva - teljesen pánikba esve nézek rá, mert én tőle várom az égi jelet. Az égiektől hiába vártam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=872376#post872376][b]Havas-Mezei Margaréta - 2024.01.20. 12:33[/b][/url]

Hiába a köztünk lévő különbségek, nagyon hamar megtaláltuk a levitással a közös hangot. Annak ellenére, hogy aranyvérű és a családja ki tudja milyen dolgokat vár el tőle, Zsolna kedves és megértő. Szeretek vele beszélgetni, mert miközben van egy őszinte barátnőm, nem csak pletykálni tudnunk, hanem minden másról is beszélni.
Bólogatok. Lehet hevesebben is, mint az indokolt lenne, így mire felnézek, már csak a szétpasszírozott süti néz velem szembe. Az óráján kellene ülnie hamarosan. Az óráján...
- Te szerelmet vallottál egy tanárnak?! - fakadok ki kicsit hangosabban, mint kellene. Annyi a mázlink, a könyvtár üres. Ma is. - Mégis hogyan? Mikor? De a legfontosabb kérdés: melyiknek? - nem mindennapi dolog ez. Főleg nem az előttem ülőtől kellene, hogy az legyen, amikor néha már szó esett arról, hogy előbb vagy utóbb férjhez adják, és nem ő választhatja a vőlegényét.
Előre billentve fejemet teszem tenyeremet homlokomra, hajamat simítom hátrébb így egy kicsit, amitől megemelkedik. Jó hülyén nézhetek ki, de cseppet sem érdekel - ezt most meg kellene oldani valahogy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=872378#post872378][b]Bánffy Zsolna Alexandra - 2024.01.20. 12:54[/b][/url]

- Merlinre, dehogy! - rávágom én csípőből, még a szemem is elkerekedik, mert azért teljesen nem ment el az eszem.
- Valami olyasmit mondtam, hogy ha nem lenne a tanárom, szerelmet vallanék - elhúzom a szám, mert nem sokkal jobb ez sem. Tudom én, de mit tehetnék, ha egyszer kicsúszott? Csak a szüleim fülébe ne jusson. Vagy Berciébe. Berci engem ki fog nyírni.
- Fuh várj... a karácsonyi bál. Felpofoztam Domit. Elkísért haza... megölelt - tényleg ő ölelt meg.
- May. Megölelt - felcsillan a szemem, ahogy elér a felismerés, de az eufória tart egészen egy fél pillanatig, mert az is eszembe jut, mennyire szét voltam akkor este.
- Jó, lehet csak szánalomból - ismerem is el nagy bátran. Dr. Laines helyében akkor valószínűleg én is ugyanígy cselekedtem volna.
- Nálam maradt a zakója... elvittem neki. Erre meg elhívott kávézni, én... meg...annyira hülye vagyok - még a fejem is hátravetem.
- De elhívott kávézni. Láttál te már tanárt, aki kávézni hívja a diákját? Összezavart... és kicsúszott. És ezt igazából neki akarom elmondani, mert tudom, hogy majd mond valami okosat, amitől nem érzem azt, hogy egy diplomás idióta lennék. Ő a legjobb barátom, tényleg mindent elmondhatok neki, de ezek után.... hogy mondok neki bármit is? Hogy nézek a szemébe? - a hangom folyamatosan halkul el, ahogy elér a felismerés, sokkal többet vesztettem én a büszkeségemnél.
- Dr. Laines... sikeres ügyvédet így katapultálni te még nem láttál - fanyar a mosoly, és halvány, de azért kiül az arcomra. És megtámadom én a második sütit is, majd... leedzem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=872379#post872379][b]Havas-Mezei Margaréta - 2024.01.20. 13:01[/b][/url]

Úgy nézek rá, hogy teljesen jól látható, mennyire nem hiszem el egyetlen szavát sem.
- Tehát szerelmet vallottál. Az, hogy megtennéd, HA nem lenne a tanárod, ugyanaz - ingatom meg fejemet. Képtelen vagyok elhinni, hogy éppen Zsolna az, aki ilyenre vetemedik. Kettőnk közül én vagyok az, aki később gondolkodik, én vagyok az, aki bevállal meredek helyzeteket, erre ő... lekörözött. Minden szempontból.
És az, hogy megölelte - már reagálnék, de megteszi helyettem barátnőm, így csak egyetértően bólintok. Lehet tényleg szánalomból tette. Zsolna azon az estén nagyon ki volt készülve, nem lepne meg, ha a tanár csak komfortot akart volna teremteni.
- Nem, nem láttam, de ha jobban belegondolsz, ha már elmentél hozzá visszavinni a zakóját, annyira nem életidegen tett ez - nézek oldalasan összeszűkült szemekkel elgondolkodva. Hiszen Zsolna ment oda először, majd a tanár reakciója. - Várj, a lakásába hívott be? Mert akkor mindent visszaszívok, amit az előbb mondtam - kerekednek ki kékjeim, fürkészem az arcát, hátha kiolvashatok belőle valamit. Amennyire próbálkoznék, annyira gyorsan hagyom is abba. Sokkol.
- Te Laines professzornak vallottál szerelmet? Nem mondom, jól néz ki. Okos, plusz láttad azt a feneket? - nézek rá kíváncsian. - De a tanárod. És jogásznak készülsz, Zsolna! Esélytelen, hogy ne legyen a tanárod bárhol is! - kezdem el összerakni a dolgokat elég hamar.
- Le kell vele ülnöd beszélni. De úgy, hogy vagy bevallod, ami ténylegesen benned van, vagy elnyomod magadban - jelentem ki határozott hangon és kemény tekintettel. Nincs más megoldás, különben az életét teszi tönkre a levitás, azt pedig nem hagyhatom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=872380#post872380][b]Bánffy Zsolna Alexandra - 2024.01.20. 13:27[/b][/url]

- Ne mondd ezt... légyszi. Hazudj, jó? - mert ha még szerinte is megtettem. Az rossz. Az nagyon-nagyon rossz.
- És fent sem akadnék, ha nem lenne ez... - túrok bele a hajamba. Tényleg, Kakasi igazgatóhelyettes asszonnyal is elmennék teázni, vagy Belián professzorral, vagy bárki mással, utána biztos, hogy nem ülnék itt teljesen kétségbeesve.
- Úristen, nem. Egyszer... egyszer szó volt róla, hogy átmehetünk Bercivel, mert... na mindegy, csodakarácsonyom volt - forgatom meg a szemem, pedig az ember azt hinné, puccoséknál ilyen nincs.
- De eszembe se jutna... főleg ezek után. Azt se tudom, egy teremben hogy maradok meg vele - teljes mértékben ki vagyok akadva, és az a röhej, nem is olyan rég, még egy hasonló beszélgetés zajlott le Dominik kapcsán.
- Komolyan hallgatnom kellett volna rád, és ki se békülni Domival... akkor most nem tűnnék egy ribinek - most egyébként annak is érzem magam. Ráfoghatnám arra is, hogy igazából csak bosszút akartam állni Domin, de... az a baj, hogy ezt még én sem hiszem el.
- Na az meg a másik. Nem akarok. Én nem tudok jogász lenni. Elém áll valaki, elsírja magát, és ott nekem végem. De ezt mond meg egy családnak, akinek a nagy része kyborg - elhúzom a szám. Persze teljesen jó, hogy eldöntötték helyettem.. és próbálok még most is megfelelni és jogásznak lenni. De ha lenne hozzá bármi ambícióm, nem vallottam volna szerelmet a tanáromnak például.
- Igazából... az Uagadou egész szimpi helynek tűnik... sok a fa, kevés az ismerős - kapok be még egy nagyobb falatot, ahogy felvázolom neki, nekem milyen terveim vannak. Elvoltam két évet... lehet újabb kettő szintén csodát tenne velem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=872385#post872385][b]Havas-Mezei Margaréta - 2024.01.20. 13:56[/b][/url]

- Nem hazudhatok, nem azért tartasz - csóválom meg fejemet komolyan. Mármint megtenném, ha mondjuk arról lenne szó, hogy a cipője megy-e a vásárolt ruhához. Ha neki tetszik, áldásom rá, de ez most nem egy olyan helyzet, amikor ezt megtehetem. Valószínűleg a cipő-ruha duónál sem kellene.
- Gyorsan ki kell találnod, mert ezek szerint hamarosan órád van vele - szalad ráncba szemöldököm. - Egyelőre talán az a legjobb taktika, ha nem foglalkozol azzal, ami történt. Megvárhatnád, amíg ő hozza fel. Hátha megteszi - bár erre nem vennék mérget, hiszen mégis csak tanár, akivel egy diákja közölte, hogy lehetne valami. Ez eddig is ennyire bonyolult volt egyébként, vagy csak az én fejemben kezd összekuszálódni az egész?
- Nem volt rossz, hogy megpróbáltad még egyszer vele - vonom meg vállaimat. - És nem vagy ribi - őszintén, azt a tortúrát, amit ők leműveltek, nem tenném meg még egyszer. Pedig nem is velem szakított egyik sem. Szegény Domi is egy olyan dolog közepébe cseppent bele, amibe nem kellett volna.
- Jó, akkor erre majd kitalálunk mást, de most nem ez a lényeg. Ne próbálj meg elterelni! - mutatok rá fenyegetően a villámmal, mert tudom, hogy képes rá, és azt is tudom, hogy velem könnyű is megtenni.
- Tényleg szép lehet - merengek el, miközben kettévágok egy mignont. - Nem! Elég volt ebből! El kell mesélned, hogy történt ez az egész, mert szinte biztos vagyok abban, hogy nem egyik pillanatról a másikra - ami csak annyit jelenthet, hogy nagyon le vagyok maradva vagy hirtelen történt az egész. Nem tudom melyik a rosszabb.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=3818&post=872386#post872386][b]Bánffy Zsolna Alexandra - 2024.01.20. 14:13[/b][/url]

- Nem tartalak. Minden reggel hálát rebegek, amiért vagy nekem - ezt gyorsan le akarom szögezni, mert ez nem ilyen tartásról szól. Az más kérdés, hogy a családom ennek hallatán mennyire érzékenyülne el, de könyörgöm, most hol érdekel a családom, mikor romokban az életem?
- Vaaaagy, gyorsan beteg leszek, te bezársz és elmegyünk valahová, ahol szégyentelenül lerészegedhetek - ez valahogy sokkal jobb ötletnek tűnik, mint beülni arra az órára. Egy alkalom csak nem számít akkora dolognak, ha az összes többin jelen voltam, nem?
- Nem fogja. És az rossz. De rossz az is, ha úgy tesz, mintha meg sem történt volna, az meg még rosszabb, ha ezek után kerül, mintha fertőző lennék... egyszerűen itt nincs jó... - sóhajtok fel, mert most már egyre világosabb, mekkora ostoba is voltam. És nem a világ legjobb érzése. Fáj annyira, mint a szakítás Domival.
- Eszemben sincs, csak... Franciaországban minden annyira sokkal egyszerűbb volt. Nem volt ott Berci. Nem volt ott az anyám mumusa... amúgy tényleg az. Volt egy óránk, elvileg mumus volt, de konkrétan az anyám lépett ki - jó, kicsit elkalandoztam, de ez is lényegi infó. Valószínűleg nem is egészséges, pedig tényleg... egyszer sem emelt rám kezet.
- Menjünk. Pakolj - vigyorodok el, megragadva azt a pillanatnyi kilibbenést, amit kiváltottam belőle. Ha rajtam múlna, már ott is lennénk.
- Neeeeem... még elsőben. Leszedett Magnus Axelről, mert felhúzott az a nyomorék. Ne kérdezd már mivel. Aztán meg segített a cserediák dologgal, így el tudtam menni két évre. És most visszajöttem, és ez van, és csak pislogok, hogy mi történt velem... én nem ilyen vagyok. Tuti neked se rémlett még az arcom se, mert a rokonaimon kívül meg nem kockáztattam volna, hogy bárkivel is szóba álljak... most nézd meg - forgatom meg a szemem, csalódottan nézve, hogy még egy krémes odalett.
- Az milyen? - nem várom a választ, lopok is May sütijéből.
- Én csak kértem mindenből, amit láttam. A cukrászda árulhatna mellé alkoholt is - mennyivel könnyebb lenne mindent egy helyről beszerezni. Mostanra meg már én is egész vidám lennék, vagy legalább is nem ennyire csődtömeg.