[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=823913#post823913][b]Denis A. Brightmore - 2021.01.01. 01:33[/b][/url]

- Az már részletkérdés - vonom meg vállaimat, miközben lehunyom szemeimet. Apró mosoly kerül fel ajkaimra csupán a folytatásra, egy lenéző pillantásra sem méltatom, még a szemhéjam belseje is érdekesebb.
- Találja meg az, akinek két anyja van. Kinek van erre ideje? - sziszegem fogaim között, hangomon hallható, hogy egyáltalán nem vagyok lenyűgözve ettől. Érdekel a francot, hogy honnan indult a dolog, amikor a húszezredik ember már teljesen máshogy tudja.
- Meglepő lehet, de nem mindenkit vesz le a lábáról a vezetékneved - sandítok rá halvány mosollyal ajkaimon. - Miközben mögötte nincs más, csak olyan önbizalom, amit mástól vársz, mert magadnak nem tudod megteremteni. Gyerekes dolog egy névbe kapaszkodni az élet bizonyos területein... vagy bármilyen helyzetben az, főleg, hogy anélkül - igazából azzal is - egy öntelt, egoista, másokat lenéző senki vagy - hangom kedvesen cseng köztünk, nem emelem meg, a lágy mosoly ugyanúgy ékesíti arcomat, belőle mégsem vád, esetleg rosszallás hallható, mindössze tényeket közlök, amik engem cseppet sem érdekelnek. Ő kérdezte, én csak válaszolok, bár lehet a megfogalmazáson még csiszolni kellett volna. Már mindegy...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=823914#post823914][b]Ombozi Boróka - 2021.01.01. 01:46[/b][/url]

- Legfőképp azoknak, akik terjesztik - vonok vállat aprón. Ha bevallják, ha nem, mindenki az igazságot akarja. Van, aki veszi a fáradtságot és utánajár, akár piszkos módszerekkel is, van, aki beéri a kétes információval és saját magát is becsapva vele tekinti azt valódinak. Ami vagy aki felkelti az érdeklődésem, nem vagyok rest kideríteni a sarkítások mögötti tényeket, hogy azokkal a zsebemben várjam a pillanatot, mikor felhasználhatom őket.
Szemöldököm rebben meg, ahogy beszélni kezd, de mosolyom töretlen feszül arcomon. Nem mondhatom, hogy kedvemre való az, sőt... de Merlin a tanúm, hogy minden erőmön azon vagyok, hogy türtőztessem magam.
- Akár lehet így is... de mondd meg nekem, Brightmore, mégis honnan veszed? Merthogy tőlem nem hallhattad egyszer se, hogy a vezetéknevem mögé bújtam volna, arra meg merek esküdni. Csak nem... pletykákra alapozol? - tekintetem kissé sötétebben csillan, hangom mégis ugyanolyan kíváncsi és fesztelen, mint az előbb. Azt, hogy egoista és lenéző lennék... nos, nem feltétlen tudom tagadni. Vannak emberek, akik instant ezt váltják ki belőlem, de azt kikérem magamnak, hogy nem vagyok több, csak a nevem. A sikereim és eddig elért céljaim csakis az enyémek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824002#post824002][b]Denis A. Brightmore - 2021.01.02. 21:25[/b][/url]

Remek hír, hogy valakinek tényleg ilyen rohadt sok ideje van arra, hogy mások életébe vájkáljon, majd a valós információkat teljesen figyelmen kívül hagyva kezdjen el terjeszteni olyasmiket, amik nem igazak. Soha nem értettem - és soha nem is fogom megérteni - mire jó ez. Bah, a hátamon áll ettől a szőr, az már csak a hab a tortán, hogy valaki ezekből táplálkozik. Éppen ezért, nem véletlenül, siklanak kékjeim ide-oda az Ombozi arcán.
- Elég rád nézni, hogy az ember tisztában legyen ezzel - támaszkodom könyökeimre, hogy felpillanthassak rá. - Sugárzik belőled az arrogancia, de áruld már el, mégis mire fel? - szélesen elvigyorodom, miközben ülőhelyzetbe lököm magam. - Miért vagy te különb, mint például az a mugli származású boszorkány, aki eddig ugyanolyan sikereket ért el, mint te?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824005#post824005][b]Ombozi Boróka - 2021.01.02. 21:42[/b][/url]

Mosolyogva állapodnak meg kékjeim az arcán, miközben beszél. Ujjaim bizseregnek a tehetetlen vágytól, hogy a pálcám után kapjanak és azt Brightmore ütnivaló képére szegezzék, de mégsem engedek az ösztönnek. A kanapé takarásában szorítom ökölbe kezeim, hogy alábbhagyjon a kényszer és ne maradjon a felszínen más csak a fesztelen kíváncsiság.
- Akkor legalább azt látják, amit láttatni akarok. Kedvelem, mikor alábecsülnek - vigyorodom el én is, miközben tekintetem nem engedi el őt, a mozgolódása ellenére sem. - Becsülöm azokat, akik kiemelkednek. Jöjjenek akárhonnan - mondom kissé oldalra biccentett fejjel. Tény, hogy megtartom a távolságot, de az önerőből elért sikereket mindenkinél elismerem. Merlinre, egy véla a legjobb barátom és egy egyszerű boszorkány a másik a kettő közül, akit közel engedtem magamhoz. Engem ne vádoljon senki azzal, hogy nem vagyok elfogadó.
- Másrészt, ha képtelen is vagy elhinni, önerőből jutottam idáig. Sosem voltam annyira gyenge, hogy apám nevével jussak előrébb abban, amit csinálok vagy csinálni akarok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824010#post824010][b]Denis A. Brightmore - 2021.01.02. 22:18[/b][/url]

- Szó sem esett alábecsülésről - nevetek fel hangosan, majd annak csillapodásával fordulok hátra vállam felett. - De a szerencse múlandó, még egy Ombozinak is - vigyorodom el gonoszkásan. Térdeimre támaszkodva állok fel, majd lépkedek ki a teraszra, hogy ismét cigaretta legyen ajkaim között.
- Szóval most már apád neve? - mintha eddig az ő nevének lett volna emlegetve, de lehet csak emlékezetem csalna? Felé fordulok megemelkedett szemöldökkel, ajkaim szólásra nyitom, de végül féloldalas mosollyal ajkaimon csóválom meg fejemet. Lehunyt szemekkel fordulok vissza az erdő felé végül, hogy pár másodperc múlva a lépcsőre huppanjak, ahonnan fejemet felfelé vetve csodálhatom az eget.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824014#post824014][b]Ombozi Boróka - 2021.01.02. 22:33[/b][/url]

- A szavaid mégis ezt sugallták - mondom könnyedén. Az előbb még egy senkinek titulált, ennél ékesszólóbban körbe se tudta volna írni a tényt. A megjegyzésére mégis megrándul ajkam széle, megrepesztve ezzel a fesztelenségem látszatát. Szemöldököm kissé a magasba emelkedik, ahogy a szavai visszhangot vernek bennem. Kellemetlenül ér a felismerés, de nem adom meg neki azt az örömet, hogy ezt a tudtára is adjam.
- Hetek óta a én vagyok a saját szerencsém kovácsa - jelentem ki enyhe büszkeséggel a hangomban. Nem volt könnyű, nem egyszer ültem remegő kezekkel, levegő után kapkodva, verejtékezve a szobám mélyén, de Merlinnek hála, én győztem. És ezt még Brightmore se veheti el tőlem.
- Tőle kaptam. Az érdemeimet a saját maga számlájára írja, ahogy szerinte az ő nevén ejtek csorbát, ha olyat teszek, ami nem épp a szája ízének megfelelő. Az én nevem, tetteim mégis az övét öregbítik vagy tapossák a porba - majdnem szó szerint apám szavait idézem, miközben kilépek utána és ülök le nem messze tőle. Balom nyújtom felé, jobban mondva a cigarettás doboz felé.
- És mi van veled, Brightmore? A tiéd vagy apád neve?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824018#post824018][b]Denis A. Brightmore - 2021.01.02. 23:07[/b][/url]

- Akkor legalább azt hallják meg, amit hallatni akarok - halvány mosollyal ajkaimon hagyják el a szavak számat, kicsit átfogalmazva, mint ahogy az Ombozi szájából hangzottak el azok.
Magam mellett támaszkodva figyelem a csillagokat, hátam mögül hallgatom szavait, amik semmit nem mozdítanak meg bennem. Mindjárt büszke leszek arra, hogy sikerült egy gusztustalan függőséget legyőznie. Szemeimet lehunyom, miközben ajkaim közé igazgatom cigarettámat, visszatámaszkodom magam mellé. Semmit nem reagálok szavaira, értelmetlen lenne, akkor sem tudom úgy megfogalmazni az ezzel kapcsolatos, igencsak elutasító érzéseimet, ha fejre állok. Márpedig nem érti.
Fél szememet nyitom ki, oldalra sandítok rá, majd visszahunyom szemeimet, miközben halvány mosoly játszik ajkaimon. Mintha csak a holdfényben fürdenék... kellemesen megnyugtató érzés.
- Egy név. Semmi több - vonom meg vállaimat nemtörődöm. Érthetetlen, miért kellene a nevemnek akkora jelentőséget tulajdonítani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824020#post824020][b]Ombozi Boróka - 2021.01.02. 23:24[/b][/url]

- Touché - ejtem ki a szót őszintén nevetve.
Nem várok választ, sem elismerést. Senkinek se beszéltem róla, még a testvéreim sem tudnak a gyengeségemről. Aki rájött, az előtt viszont nem tagadtam, de többet senkinek se fűztem hozzá. Ez a saját harcom, nem kellenek nézők hozzá. Mégis... akaratlan Payne arca úszik kékjeim elé és szavai visszhangoznak bennem.
Amíg nem szoksz le, addig engem nőként nem érdekelsz. Hát tessék Payne, megtettem. Engem viszont sosem fogsz már érdekelni, mint férfi.
Apró mosollyal az arcomon húzom vissza üresen maradt ujjaim, majd emelem kékjeim az égre. Jó darabig csendben vagyok, míg magamban értelmezem a szavait.
- Eddig azt hittem, hogy ugyanabból a közegből érkeztük. Ezek szerint tévedtem. Ha így lenne, értenéd - vonom le a következtetést, majd magam mellett támaszkodva állok fel.
- Nem terhellek tovább rémes társaságommal. Remélem hasznát veszed majd a bűbájnak - pillantok rá mosolyogva. - Jövőhéten találkozunk - ejtem el hátat fordítva neki, hogy akaratlan Brightmore szavai kísérjenek hazáig.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824023#post824023][b]Denis A. Brightmore - 2021.01.02. 23:41[/b][/url]

Ahogy a csend kicsit elnyúlik köztünk, alkalmam van gondolataim legmélyére hatolni. Mintha éppen meditálnék, de abba az állapotba nem kerülhetek, nem szabad. Most nem, mert tudom, nem teljesedhetne ki annyira, hogy az használható legyen a lelkemben tomboló, levegő által felerősített tűznek ahhoz, hogy megnyugodhasson. Ha kiszakítanak belőle, akkor pedig ismét értelmetlen volt. Így csak felületesen ugyan, de érintem az emlékeket, amik feltörnek...
- Teherrel járhat egy név, még ha be sem vallod magadnak - hogy hallja-e? Hogy megállt-e, amikor megszólaltam, miközben kifele tartott? Teljesen mindegy. Ha csak a nagyvilágba is, de már befejezem. - De akkor is csak egy név, bármekkora nyomást gyakorol rám - mert a múltat nem tudom eltörölni. A jól megszokott helyeken mindig ismerni fogják a nevemet, és nem azt a nevet, amit a jelenben viselek. Egy lemoshatatlan és eltüntethetetlen pecsét a nevem. - De büszkén hordom - jobb kezemet elemelvén a padlóról intek egyet sután, hogy visszatérhessek gondolataimhoz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824360#post824360][b]Vitéz Rebeka - 2021.01.12. 19:26[/b][/url]

Összezavarodás ellen a legjobb egy hűsítő esti séta. Szó szerint. Rettentő hideg van odakint, de Rebekát mindez nem zavarja. Alaposan felöltözött, arca és vörös haja kivételével mindene fedve van. Bár a hajtincsek egy része is eltűnik a kötött sapkája alatt, de nagy részük azért még így is hátát és vállát ékesíti. A Mennydörgő utcát elhagyva a Boglyas tér felé veszi az irányt. Szüksége van egy kis távolságtartó pezsgésre, olyasformára, ami nem közvetlenül érintkezik vele, de mégis olyan, mintha csak neki szólna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824366#post824366][b]Somogyi Ervin Dominik - 2021.01.12. 19:58[/b][/url]

Lassan tilosban fog járni, ráadásul Császárt a körletben hagyva egyenesen lógás szaga van jelenlétének a falu sötétjében. Ma sokan zsongtak, miszerint a csókolj meg egy vöröset nap van, ő azonban látva az áldozatokat úgy érezte, olyasvalakit keres, akire mások nem tehetik rá a mancsukat. Mégis, a nap végéhez közeledve nem talált senkit, aki ne pirospozsgás arccal, lesütött pillákkal menetelt volna a folyosókon. Neki más kellett, s hogy mi, csak az utcai lámpák fényeiben vált nyilvánvalóvá. Ahogy a lány akaratlanul is felé sétált, könnyedén zsebre vágta kezeit, hogy megvárja, amíg közelebb ér. Tekintete nem engedett kétséget afelől, hogy miatta áll ott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824369#post824369][b]Vitéz Rebeka - 2021.01.12. 20:10[/b][/url]

Felszegett fejjel nézelődik, messziről látszik hogy nem keres senkit, inkább csak érdeklődve figyeli a többi embert. Léptei halkan, tompán puffannak az utcakövön. Észreveszi a fiút, aki olyan furcsán áll ott. Mintha várna valakire. Egyenesen úgy néz rá, mintha rávárna. Rebeka ezt mindösszesen kíváncsiságnak, vagy kedves gesztusnak tudja be, így széles mosoylt villant a szőkeségre. Ő már csak ilyen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824380#post824380][b]Somogyi Ervin Dominik - 2021.01.12. 20:41[/b][/url]

Rokonszenvet kiváltani valakiből csupán egy pillanat műve, ahogy pedig a jegeskék szemek figyelik a lányt, talán ha másért nem, ezért viszonzásra lelne érdeklődése. A lány mosolyát látva egyre biztosabb abban, hogy ezt a kedves lelket akarja az ő vöröske napi vöröskéjének.
- Szia - egy kedves görbe ível az ő arcára is, ahogy tesz pár lépést, ezzel is leszűkítendő a kettejük között tátongó űrt. - Tudod, milyen nap van ma?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824383#post824383][b]Vitéz Rebeka - 2021.01.12. 20:51[/b][/url]

- Szia - köszön vissza, bár egyelőre nem tudja hova tenni, hogy miért szólította meg a fiú. - Azt hiszem kedd, de nem vagyok biztos benne - ráncolja homlokát, ahogy elgondolkodik. Kedd vagy szerda van? Meg egyáltalán hányadika? Meg is állapítja magában, hogy épp a legjobb embert találta meg a szőkeség, mert ő aztán különösen rossz ilyenekben. Néha megesik, hogy olyankor is elindul dolgozni, amikor nem kéne, mert megkeveredik egy pillanatra. Ilyen ez.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824391#post824391][b]Somogyi Ervin Dominik - 2021.01.12. 21:13[/b][/url]

- A kedd egészen helytálló megállapítás - bólint egyet és láthatóan jól szórakozik a lány szétszórtságán. Mégis, ahelyett, hogy hagyná tovább találgatni, tudván, hogy akár fontos dolga is lehet, nem akarja sokáig húzni az időt. - Ez ma a Te napod is. A mai nap a vörös hajú nőké - fejét enyhén oldalra billenti, hamiskásan felfelé ívelő ajkai pedig sokat sejtetően sugároznak magabiztosságot. Ez a kis kedvesség talán épp elég lesz arra, hogy amikor megcsókolja Rebekát, ne egy hatalmas pofonnak legyen kis gazdája.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824397#post824397][b]Vitéz Rebeka - 2021.01.12. 21:30[/b][/url]

Azzal a megállapítással minden értelmet nyer. Hogy miért bámulták ma annyian, hogy miért akarták megszólítani. Nekik csak azért nem sikerült, mert akkor sietett. És hát eszébe jut, hogy már diákéveiben is divat volt, hogy a fiúk egy álló napig hajkurászták a vörös lányokat. Na őt mondjuk nem, mert akkoriban még egészen más természet volt, de ott volt a háztársa, Anna.. te jó ég, hogy is hívták? Na mindegy, szóval ebből már összerakja a képet.
- Azt hiszem, már tudom mit szeretnél - neveti el magát. Végül is, miért ne? Senkinek nem tartozik elszámolással, és biztos benne, hogy boldoggá tenné vele a fiút.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824399#post824399][b]Somogyi Ervin Dominik - 2021.01.12. 21:38[/b][/url]

Szeme sem rebben a lány megvilágosodására, sem a szemében csillanó felismerésre. Nincs ebben semmi rossz, senki sem arra kéri, hogy menjen hozzá Ervinhez, de még csak át sem kell lépniük azt a bizonyos határt. - Ahh, így már nem lesz elég hatásos, mihez kezdjek most? - drámai hangon szólal meg, még egyik kezét is kiveszi zsebéből, hogy homlokához érintse, mint színésznagyjaik, mikor hatalmas tragédiákról szavalnak. - Oda a meglepetés - úgy tesz, mint aki lebiggyeszti ajkait, ám a játék nem tart soká, mert mire belemelegedhetnének, egyszerűen odalép a lányhoz, hogy félszegen magához húzza. Nem csókolja még meg, hagy egy kevés időt, hogy a szituáció gyermeteg, mókás éle komolyabb fordulatot vegyen. És hogy Rebeka is felkészüljön az elkerülhetetlenre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824401#post824401][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2021.01.12. 21:38[/b][/url]

Ha, és amennyiben az apám nem adott olyan sok cukrot Erikának, akkor valószínűleg a szőke fejét mostanra az ottani ágyam párnájába fúrva, mély és ártatlan gyermeki álomba szenderült. Jól is van így, azt hiszem. Ez egy nehéz nap volt, és szeretem őt nagyon, de ma valahogy képtelen lennék mosolyogni. Megint az utolsók egyikeként hagyom el a hivatalt, az éjjeli őr már meg sem lepődik, miközben kifelé menet kellemes estét kívánok, és kilépve mélyet szippantok a csípős hideg levegőbe. Észhez térít, otthon még dolgoznom kell egy kicsit, de túl egy pár kérvény átnézésén, egy nagy, forró fürdőt fogok venni, gyertyákkal, illóolajjal, hogy aztán bezuhanjak az ágyba. Ennek a csodás képnek a reményében indulok el kopogós utamra, át a téren, megengedve magamnak egy apró mosolyt, pedig tényleg nyűgösnek érzem magam. Nők, teljesen hétköznapian viselkedem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824405#post824405][b]Farkas Zétény - 2021.01.12. 21:47[/b][/url]

A mai napnak egy szerencséje van - gondolom magamban, miközben eldobom az újságot a közelemben lévő kukába. Egyből-egy, öcsém. Szóval az a szerencséje, hogy nemrég búcsúztam el Natitól (not at all? ssszzz), és eléggé feldobott így a végére. Kezdenek sűrűsödni a határidők, egyesek letöröltetik a jó képeket, amiket csinálok, mások meg nem jönnek szembe velem. Amúgy ma van valami világnap a vörösökkel, de az biztos, hogy ma még vörös nőt kell csókolni, különben elszáradnak. Vagy vörösbort kell melléjük inni? Vállvonással indulok a csárda felé - talán jó lenne már valami otthonba költözni Zétény -, de nem kell sokáig várnom, hogy a régi reflexek beinduljanak. Mi az oka? Szembe jön velem a sötétben, apró mosollyal az ajkain egy hivatalból kilépő vörös hajú fiatal nő. Szerintem ez valami jel lehet, fel is pillantok az égre. Aztán szépen elindulok felé, megnyerő mosolyom kiül az arcomra.  A magambiztosságomból még nem veszítettem, önbecsülésem pedig megkarcolhatatlan. De, hogy el ne kerülhessen, őt nézem, a szemeit és a hidegben lebbenő haját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824406#post824406][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2021.01.12. 21:54[/b][/url]

Vajon, ha előbb merülök el a forró vízben...nem, azt nem szabad, mert egészen biztos, hogy akkor bealszom, reggel meg korán kell felkelni, iskolatáskát pakolni, meg úgy amúgy is, átmenni egyik házból a másikba, összeszedni a gyereket, visszamenni a másik házba, reggelizni, összerakni, iskola, hivatal. Az az egy baj van az ilyen napokkal, hogy teljesen megkavarják az ember reggeleit, és bele kell iktatni azt, hogy elmegyek a gyerekért, mert az apám nem hajlandó nem otthon aludni. Ahhh. Ezen gondolkozva veszem észre, hogy a mosolyomat viszonozzák, és bevallom a saját hibámból megnyomorgatott szívemnek nagyon jól esik egy viszonzott mosoly, egy tekintet. Nőnek érzem magam tőle, és ez azért feldobja az embert. De a tekintete... hirtelen torpanok meg, és gyanakodva pillantok rá. Nem a pasim, mert ha lenne olyanom, tudnék róla, de nem is rémlik, hogy találkoztunk volna. Egy zsebtolvaj? Szatír? Remek este lenne.
- Segíthetek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824411#post824411][b]Farkas Zétény - 2021.01.12. 22:00[/b][/url]

Hopp-hopp, bejött, aminek be kellett jönnie. Hát nem tudom, szerintem csak jobb képűbb lettem, mint eddig. Bár a segíthetek szót atomjaira tudnám trollkodni, továbbra sem hazudok, ami az egyik legfőbb erényem a szerénységem nemléte mellett.
- Nos, ez attól függ - állok meg a nő előtt, aki egyébként amelett, hogy vörös, most már látom, hogy csinos is. Azért a kettő ilyesfajta kombinációja mindig megmelengeti a lelkemet.
- Ma van a napja, tudta? - nézek le az utca kövére, majd vissza a szemeibe, és a mosoly, már egészen halvány csak, de még ott pajkoskodik (pajkul?) az ajkaim szélén. - Zétény vagyok, Farkas Zétény, egyébként. És ezt most nem tudom miért is mondtam el pontosan, de így sötétben esetleg felmerülhet egy csomó dolog, ha leállok egy idegen nővel, egy csinos nővel beszélgetni - is, ezt még nem tettem hozzá. Egy kicsit fürkészem, nem igazán szeretném ha beijedne, futva csókolózni olyan meh, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824413#post824413][b]Vitéz Rebeka - 2021.01.12. 22:03[/b][/url]

- Mondjuk megcsókolhatsz, ha már így rákészültél - válaszolja meg vidáman a költőinek szánt kérdést. Jól szórakozik azon, hogy a fiú így megjátssza magát. Most találkoznak először és valószínűleg utoljára is. Nem kérdezi meg a nevét, hogy hány éves, nem kérdez igazából semmit. Csak sodródik az eseményekkel.
Ahogy közelebb kerül a fiúhoz kíváncsian pislogva várja, hogy vajon tényleg lesz-e elég bátorsága megtenni azt, amiről eddig inkább csak álmodozott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824416#post824416][b]Somogyi Ervin Dominik - 2021.01.12. 22:07[/b][/url]

A kérdésre a válasz természetesen egy igen, mert a nevetés abbamaradtával közelebb hajol a vöröshöz, hogy ajkaival végigsimítson a lányén, majd be is tapassza azt. Meglepően finom és gyengéd csók ez ahhoz képest, hogy a legtöbben a gyors túlesésre hajtanak, hogy minél több skalpot szerezzenek. Persze azt nem mondta senki, hogy itt meg kell állni, így tiltakozás híján nyelvével finoman kér bebocsátást, hogy elmélyíthesse a csókot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824420#post824420][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2021.01.12. 22:15[/b][/url]

Ma van a napja...
Ó baszki, hát nem hiszem el! Pedig szóltak róla, hogy lehetőleg emberi időben menjünk haza, mert azért a környék mostanában nem olyan biztonságos. Van nálam némi pénz, de valószínűleg kevés ahhoz, hogy ne öljenek meg. Remek. És mi a legszomorúbb? Hogy hirtelen az jut eszembe, hogy kiakadok, ha szellemként itt maradok. Utána persze eljutok addig, hogy nem akarom, hogy apám nevelje fel Erikát, meg odáig is, hogy azért csak meg kellett volna mondani Hegének, hogy a kis szívem hevesebben dobog iránta, mint illendő volna. Bár, gondolom, akkor ideje korán elmenekült volna.
- Hát... legalább tudom, hogy hogy hívják.
Azt hiszem, ez jó dolog nem. Zavartam kinyújtom a kezem, és nem is tudom, hogy ez most helyes-e. Gyilkosság előtt vajon minden gyilkos bemutatkozik, vagy most örülnöm kéne, hogy őt megnevelték? Egyáltalán minek nyújtok kezet. Mivan?
- Hollóvölgyi Zsófia. Örvendek.
Minek is? Meg akar ölni. Oké, kicsit drasztikusak vagyunk ma azt hiszem. Lehet, hogy rendes ember, aki csak eltévedt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824425#post824425][b]Vitéz Rebeka - 2021.01.12. 22:23[/b][/url]

Meglepődik. Leginkább egy gyors szájra puszira számított és semmi többre. Olyan kis félszegen húzta magához, hogy nem gondolta volna, hogy képes lesz így a sarkára állni. Mindenesetre nem mutatott ellenkezésre utaló jeleket, sőt mi több, utat enged a fiú kérésének.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824426#post824426][b]Farkas Zétény - 2021.01.12. 22:23[/b][/url]

Egyelőre nem tudom mit gondol, de fura a válasza. Pedig hát milyen jóképű vagyok már! Szerintem nem sejti, hogy mire készülök, mondjuk nagyjából két perce még én sem sejtettem és ezért erős hátrányban van. Elfogadom a kezét, határozottan, nem összenyomva az etűnő puha tenyeret megrázom, majd közelebb lépek.
- Valójában ez egy hülyeség, és remélem nem ijeszettem meg, Zsófia - lépek hátrébb, kilépve a kellemetlen közelségből. - De gondolom nem jött rá az egészre. Ciki - fújom ki a levegőt és az ajkaimból sárkányfütöt eregetek a csípős hideg és a bensőmben tomboló forróság között.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824429#post824429][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2021.01.12. 22:28[/b][/url]

- Vannak sejtéseim, de inkább mondjuk azt, hogy a homályban tapogatózok. Segítene?
Azért ez még mindig rendesebb, mint, hogy "tudom, meg akar ölni, csak kérem, ne legyen túl kegyetlen." Szóval gyakorlatilag kedvesebben, de mégis átadom magam neki, miközben azon agyalok, hogy legalább mobilja lehetne, hogy egy búcsú sms-t dobjak, viszont, ezt a titkot már bizony a sírba viszem, ha tényleg meghalok. Miért vagyok ilyen negatív? Ma még a teám se lett túl citromos, a fene ebbe a szürke időbe.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824430#post824430][b]Somogyi Ervin Dominik - 2021.01.12. 22:30[/b][/url]

Az akadály elhárultával először finoman, majd már jóval szenvedélyesebben vonja magához a vöröst, hogy forró csókjuk megmelengesse bensőjüket az egyébként igencsak hűvös téli estén. Mégsem húzza kimondottan sokáig, épp csak addig, hogy tisztességes csóknak lehessen mondani az imént történteket. Finoman ereszti el az édes ajkakat, hogy a lány még érezhesse, ahogy a meleg lehelet lecsapódik arcélén, csupán egyetlen szó kíséretében.
- Köszönöm.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824431#post824431][b]Farkas Zétény - 2021.01.12. 22:33[/b][/url]

- Amennyire jó emberismerő vagyok, nincsenek sejtései, illetve... - morfondírozok, az ajkaim körbemozgatom - ... rosszak - fejezem be, majd közelebb lépek hirtelen és lágyan megcsókolom, miközben felvonom az arcomra a pofonkérget, azaz felkészülök rá. Tényleg nem támadok, csak óvatos csókokkal járom be az ajkát, ha engedi, még az arcát is kezeim közé veszem. Hát remélem megérte és nem a gyengélkedőn kezdem a ma éjjelt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=824434#post824434][b]dr. Hollóvölgyi Zsófia - 2021.01.12. 22:38[/b][/url]

Remélem, hogy rosszak, de nem tudom, hogy biztosan azok-e, viszont, ha szerinte rosszak, akkor rendben. Még bólintok is egy aprót, hogy akkor jó, aztán hirtelen megmerevedek, ahogy az ajkai az ajkaimat érik. Mikor is csókolóztam én utoljára? Van már vagy...egy éve is? Mennyire ciki, tudom! De most hirtelen olyan nagyon tetszik a dolog, hogy egy pillanattal később ösztönösen hunyom le a szemeimet, és viszonzom a csókot, sőt, nem csak viszonzom, de el is mélyítem. Az én képességeimmel a következő úgyis egy újabb év múlva lesz, addig meg, legalább legyen valami szép emlékem, nem?