37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastélyt körülvevő vidék
Oldalak: « 1 [2] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2017. március 20. 20:24 | Link
Loise



Az utóbbi időben sokat gondolkodik azon, hogy találhatna magának valami hobbit, akár Loise-szal együtt. Bár a lánynak általában nincs annyi szabadideje, mint neki, egy próbát talán azért megér. Elég furcsán nézne ki egy asztalnál miközben varázslósakkozik, a kviddics sosem volt a szíve csücske, és a csokibékák gyűjtése sem kötötte le egy pillanatig sem. Végül mindig arra a következtetésre jutott, hogy nem erőlteti; ha kell, akkor majd rátalál arra a bizonyos hobbira, amiben örömét leli. Ha pedig nem, akkor nincsen szüksége ilyesmire.
Csak mosolyog azon, ahogy a lány elmosolyodik. Fel van ám adva a lecke a srácnak: most nem futhat el, nem menekülhet saját maga elől, meg kell állapodnia és törődni Loise-szal, hogy elnyerhesse a bizalmát. Tudja, hogy ez nem könnyű, és rá is szolgált arra, hogy ne legyen az. Örül, hogy a lány is szeretne több időt tölteni vele, és nem egyoldalú a dolog.
- Hát igen. Most csak ennyire futotta... De lassan itt a fesztiválszezon - mondja ő is egy mosollyal. Akkor bizonyára majdnem minden nap koncertezni fog. Várja már, de tudja azt is, hogy teljesen el fog fáradni, és azt nem szeretné, hogy Loise ne tudjon számítani rá.
- Persze - le is ülnek, és Chuck kortyol is egyet az italából. Édeskés, nem rossz. Nem lesz a kedvence, de meg tudja inni.
Majd kiugrik a bőréből, amikor meghallja, hogy a lány szívesen nála töltené a "szünetet".
- Ha nem zavarok vele senkit, akkor nagyon szívesen mennék veled - mondja, miközben megfogja Loise kezét a padon ülve. Közben kikerekedik a szeme, mert azt látja, hogy az egyik fickónak kigyullad az öltözéke, és ezt látványosan meg is mosolyogja, mert miért ne. Nem ismeri a fazont, csak tippel, hogy tanár lehet, így pedig viccesebb az egész.
- Azt még nem volt alkalmam megkérdezni, hogy... - nem is tudja pontosan hogyan fejezze ki magát.
- Nem próbáljuk meg hivatalosan újra ezt az egészet? Soha többé nem akarlak úgy megbántani, mint Akkor... - egy halvány mosoly, miközben a lány szemét fürkészi.
- Nem gondoltam volna, hogy valaha is ilyen fontos lesz még nekem valaki -
Hozzászólásai ebben a témában
Leavey Héloise Lindsey
INAKTÍV


Loise
offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 488
Írta: 2017. március 20. 20:46 | Link
Chuck


*A tábortűz természetesen az ő figyelmét is felkeltette. Némileg azért is, mert így ha esetleg fáznak akkor majd lehet hova menni melegedni. A talárégésből már kimaradt, pont akkor volt háttal a többieknek, meg hát inkább csak Chuckra figyelek. A fesztiválszezonra kicsit elhúzom a számat, nyilván nem fogunk tudni sokat találkozni és ennek már most sem örülök, nemhogy majd akkor, de nem fogom neki szóvá tenni. Egyrészt ezt a munkája, másrészt azért örülök neki, hogy így bejött az élet. Közben a pad felé sétálunk és helyet foglalunk egymás mellett. Ő is kortyol az italából és én is.*
~ Nem is rossz.~*Mivel édesszájú vagyok nekem eléggé bejön ez a lötyi, akármi is legyen benne, de lehet jobb is nem tudni inkább.*
- Engem biztos nem fogsz zavarni*A szüleimet már ismeri futólag, de a barátaimat még nem, majd elmegyünk egyet iszogatni vagy valami, biztos örülni fognak neki, sőt, ha jól tudom Rose egyik nagy kedvence.*
- Ez így nem elég hivatalos?*Arcomra széles mosoly kerül, miközben hozzá közelebb lévő kezemet a combjára helyezem. Nem igazán értem mire gondol amikor ezt mondja nekem, viszont amit utána mond azon kicsit elkomolyodom.*
- Ne is gondoljunk rá, elmúlt*Persze, nyilván bánt még mindig a dolog és még nem bízom benne teljesen, de nem akarok arra gondolni ami akkor volt, sokkal inkább érdekel a jelen és a jövő.*
- Ez nagyon jól esik, te is fontos vagy nekem*Miközben ezt mondom neki mélyen belenézek a szemébe, ezzel is nyomatékosítva mondandómat.*
Angyal
Utoljára módosította:Leavey Héloise Lindsey, 2017. március 20. 20:47
Hozzászólásai ebben a témában
Madarász Álmos
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 3
Összes hsz: 5
Írta: 2017. március 20. 22:45 | Link
Eszter és Rebeka
Maszk


Elnevetem magam a lány pozitívságán.
- Köszi. Hát kitudja, lehet egyszer még meg is próbálkozok vele. - Nézek rá mosolygó szemmel, majd a magyarázaton bólintok.
- Az én nevem Madarász Álmos. Navine, negyedik év. - Mutatkozok be én is.
Ahogy a lány furán elmosolyodik nem igazán tartom rémisztőnek, bár egy pillanatra átsuhan Cheshire Cat pillantása a fejemben, de inkább úgy döntök, ezt nem említem meg neki.
- Jah, bár engem a buli témája is meglepett. Hmm... - Hunyom be egy pillanatra a szemem és nézek el az egyik irányba, majd úgy döntök jobb az őszinteség.
- Nem igazán szoktam eseményekre meg programokra járni. Vagy ha igen, akkor is csak a nagyobb iskolai szintűekre nézek be, de az is csak szigorúan benézés. Valahogy mindig fontosabb volt a tanulás, meg sokszor elmélyültem más dolgokban. Úgyhogy, így tanév végével úgy döntöttem ideje kicsit, nem is tudom, elkezdeni társaságba járni. Szóval mindig úgy hittem, hogy ezek a bulik sablonosak meg elcsépeltek, amilyeneket például otthon Budapesten csináltak az akkori ismerőseim, de ez eddig hihetetlenül klassz. Úgyhogy pozitívan csalódtam.  - Nézek rájuk kicsit bűnbánóan, elég fura ez így nekem, de gondolom minél több diákot ismerek meg annál könnyebben és lazábban fogom magam érezni.
-Uhh... szerencsére én teát fogtam ki, lehet maradok ennél. - Nevetem el magam szegény Eszter ital választásán. Sajnos ez benne van a pakliban, én is félve nyúltam az italos pulton lévő lötyik felé. Ahogy a véleményemet a maszkról Rebeka is osztja kicsit megnyugszok. Érzem, hogy minden perccel egyre nyugodtabb leszek.
- Csak egy ötlet volt. - Húzom meg a vállam mosolyogva, és egy picit kíváncsian nézek rá amikor azt említi van egy ötlete, de majd kiderül.
- Okés, csak szerelkezzünk fel némi harapnivalóval, ha az ember egyszer elkényelmesedik sokkal nehezebb rávenni magát a mozgásra. - Bólintok a költözésre és elindulok a pult felé. Ekkor észreveszem hogy begyújtották a tüzet és közben megtörtént a megnyitó.
- Wooow, ez aztán valami. - Mondom, ahogy a tűz fénye egészen ősi stílust és egy kis vadságot hoz az estébe, majd a lányok felé nézek. Ahogy meglátom Rebi fura arcát összehúzott szemöldökkel nézek rá.
- Baj van? Rosszul érzed magad? - Érdeklődök, ahogy háttal állok a tűznek és a drámának. Megfordulva csak mormogok valamit az orrom alatt, ahogy szinte lassítva folyik le a szemem előtt a történet. A tanár úr gyulladása és a rá leggyorsabban reagálók ötletei. A lányt, aki elesett nem tudom egy picit, nem sajnálni.
- Máskor is szokott ilyesmi történni? - Gondolok az izgalmakra, bár akár költői kérdés is lehetett volna. Eszter zökkent ki a gondolataim közül. Ahogy még mindig kicsit az események által tompultan felé tekintek és meglátom a kis aranyos és gyors arcfestést elmosolyodok.
- Húúú te aztán talpraesett vagy. Cukin néz ki. - Dicsérem meg, majd ahogy követem a többieket egy kényelmesebb hely felé én is magammal viszek egy pokrócot.
- Hát még bárki csatlakozhat gondolom, de én nem várok senkit. Ha valaki csatlakoz és fázik úgyis szerez majd magának. - Rakom le a kiszemelt helyre az enyémet és törökülésbe ülve terítem az egyik anyagot magam köré. Bár a tűz elég nagy és elér hozzánk is a melege, azért esténként még hűvös van, tény ami tény.
- Szóval Eszti, izgulsz a suli miatt? - Kérdezek rá, főleg, ahogy kiemelte hogy ő abszolút újonc.
Hozzászólásai ebben a témában
Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2017. március 21. 22:32 | Link
Loise




Nem volt még része tábortűzben, de mindig is várta, hogy egyszer egy dolgos nyári nap végén körbeüljön egy társasággal a tűz körül. Mivel muglik közt nőtt fel, sok filmet látott az általuk használt televízióban és magával ragadta az egész hangulat, amikor egy-egy ilyen jelenetet láthatott. Az emberek őszintén, jókedvűen beszélgetnek, közben esetleg húst sütögetnek, iszogatnak. Pont ezért építtetett egy grillezős részt is a telek egyik hátsó sarkába; reméli egyszer használni is fogja valakivel, vagy valakikkel.
- Akkor jó - ezzel megbeszéltnek is tekinti a szünet kérdését. Nála lesznek, de pár napra Loise-hoz is hazautaznak.
Sokszor érzi, hogy a pillanat, amiben éppen most van, el fog múlni, amikor viszont a lánnyal van és csak a szemébe néz, vagy megöleli, akkor úgy érzi ennek soha nem lesz vége. Az pedig, hogy Loise-nak is fontos a srác, még hosszúnak tűnő másodpercekig ott cseng a fülében, tisztán. Közben újat kortyol az italából, lassan el is fog fogyni.
- Ez most hülyén fog hangzani... - kezd bele mondandójába.
- De a kedvenc mugli söröm reklámarca leszek ezen a nyáron - bármilyen furcsán is hangzik, őt ez büszkeséggel tölti el. Ez nyilván egyéb juttatásokkal is jár, no meg persze egy csomó ingyen sörrel.
- Mi a terved amúgy, miután befejezed a sulit? - kérdezi, miközben igazít egyet még számára szokatlan kalapján.
Hozzászólásai ebben a témában
Kasza Fanni Stefánia
Házvezető-helyettes Levita, Tanár, Elemi mágus, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Lil' Bi†ch | MosolygósGyilkos | CsicskaPixi
offline
RPG hsz: 482
Összes hsz: 3441
Írta: 2017. március 22. 15:08 | Link
EridonPápáParty - Most Rebiéket fárasztom, nyahaha
Kinézet


Még alig kezdődött el a buli, de már meg volt az est fénypontja. Lol, szóvicc. Viktor kicsit beégett vagy le? Igazából sajnálnom kellett volna, de olyan mókás volt, hogy így lángra lobbant a köpenye. Az elsők között voltam, akik reagáltak a cuccra, szóval tök büszke voltam magamra, bár az a hasra esés nem hiányzott a végére. Talán az volt az utolsó csepp ahhoz, hogy kitörjön belőlem az a mérhetetlen kacagás, amit képtelenség visszafogni. Igazából nem is akartam visszafogni magam, buli volt, boldogság ÉS vége volt végre a vizsgaidőszaknak. Erre vártam egész végig!
Nem tudom, hogy mióta ücsöröghettem a fűben, már fájt a hasam, szinte könnyeztem, ideje volt megnyugodnom, mielőtt oda nem lép valaki mellém egy beutalóval az Egységesített Lélekegészségügyi Mágikus Elmeintézetébe, csak hogy szépen fogalmazzunk. Ahhahaha, nem. Normális voltam, csak boldogabban tudtam nevetni, mint más. Ennyire egyszerű. De igazából, ha nem szoknya lett volna rajtam, biztos, hogy hemperegtem volna még röhögés közben a fűben, tök muris.
Végül felálltam, azért még kacarásztam, miközben leporoltam a hátsómat és megtapsoltam az aeromágus srác gyönyörű mentését. Az enyém is ilyen lett volna, csak gyümölcslével és kancsóval. Esés nélkül. De egyébként pont ilyen mentés lett volna! Ha nem hiszed el, így jártál.
Scart és Willt még mindig nem láttam. Nócit és Himét pedig eltakarta a tömeg. Biztos jó kezekben volt az eb, különben már rég mellettem lenne és a szoknyám alá bújna. Ahhj, hülye szoknya! Mindjárt széttépem, ha még egyszer belebotlok! - gondoltam magamban, ahogy igazgattam magamon, hogy sétálni tudjak. Ahogy végeztem, körülnéztem és megláttam Rebit, meg két másik emberkét, akiket nem ismertem.
Egy pillanat alatt elfelejtettem, hogy amúgy épp nagyon, de nagyon mérges voltam a szoknyára, hirtelen a szobatársam után eredtem, csak akkor értem be őket, amikor már letelepedtek a pokrócaikkal.
- Rebi! Rebi! Rebi! Rebi! – ismételve szólítgattam a lányt, ahogy megközelítettem őket és konkrétan becsapódtam közéjük, mint egy meteor, csak én nem lángoltam és cukibb voltam attól a bazi nagy kavicstól.
- Láttátok? – kérdeztem nevetve - Láttátok, ahogy Viktor lángra lobbant? Milyen szerencsés! Az indián istenek tiszteletbeli főnixé avatták! Tök király, nem? Mondtam én, hogy jó fősámán lesz belőle! - pislogtam a szépen kimázol lánykára meg a két társára.
- Oh - ekkor vettem észre magam, ahogy épp egy beszélgetést szakítottam félbe- Bocsesz - vigyorogtam rá a másik két emberkére.
- Izéke, becsapódhatok hozzátok, amíg nem jön a banda? - ez az esemény teljesen felpörgetett, még bohókásabbá váltam és talán egy kicsit hadartam, aki tudott követni, annak respect.
Hozzászólásai ebben a témában

#Ha dumál #VérKasza #Kolosudvaribolondja #ENFP #Gelembezredes
Podmaniczky Ádám
INAKTÍV


PodiÁdi | Team Eridon <3
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 1519
Írta: 2017. március 22. 19:38 | Link
Eridonos Parti
Egy hónapnyi fogság után szabadon
Viktorék, majd mindenki

Nem vagyok éppen csúcs formában, leginkább a bezártság az, ami a legjobban megőrjített. Nem akartam bent lenni, szabad akartam lenni. Főnix vagyok, vagy mi a fene, bár a pikkelyek eléggé mást sugalltak, és a végére a hangulatom is. Morcos voltam, utáltam mindenkit, utáltam, hogy viszket, hogy lázas vagyok, hogy gennyedzik mindenhol. Tegnapelőtt éjjel azonban azt mondták, hogy holnap hazamehetek. Nem is volt kérdés, hogy hazamentem meglepni az asszonykámat, aki örült nekem. Elvégre egy hónapja nem látott, kellemetlen lett volna, ha csak megrándítja a vállát. De ma itt vagyok, nem igazán üdítő jelenségként, talpig feketében, látványosan lefogyva, varázslattan összeszűkített ruhában. Az arcom beesett, a szemeim alatt sötét karikák húzódnak, a bőröm kissé még szürkés - zöldes, nem nagyon kaptam természetes fényt. Mint egy fogva tartott állat, aki újra földet érez a lába alatt.
- Azt hiszem, ezt nem terveztük.
A hangom sem az igazi még, az az állandó kiszáradás, ami ebben az időszakban volt, megviselt. Egy maszkot elvettem ugyan az asztalról, de nem húztam még fel, előbb Viktorral akartam pár szót váltani.
- Rossz hírem van, életben maradok.
Eddig leginkább üzengettünk egymással, sokszor a gyógyítón keresztül, aki nyilván már utált minket emiatt, de szükséges volt. Széles, barátságos mosollyal fordulok Szépvölgyink felé és nyújtom neki a kezem.
- Ricsi, örülök, hogy látlak. Remélem jól érzed magad.
Tudom, hogy nem híve a nagy forgatagnak, de hát azért olyan hülye se vagyok, hogy ne lássak dolgokat. Viktor felé fordulok és egy kacsinát kíséretében közlöm, hogy "showtime baby". A maszkot felhúzva lépek fel a színpadra és mágikusan felerősítem a hangom.
- Nagyon sok szeretettel köszöntünk mindenkit az idei évzárón, melynek témáját leköszönő prefektusunknak, Nathaniel Ash Everettnek köszönhetjük! Remélem, hogy mindenki nagyon jól érzi magát itt ma este. Egy kis ismertető a helyszínről. A bejárat mellett láthattatok maszkokat és ékszereket. A maszkok és a mai díszítés az Eridon kreatív csapatának műve, akik már hetek óta dolgoznak rajtuk Kasza Fanni vezetésével, míg az ékszereket a SzárnyRagyogás és az Ouroboros Antikvitás boltokból szereztük. A kitartó segítségért nagy hálával tartozunk Evana Roddson és Báthory Elizabet tulajdonosoknak. A maszkokat és az ékszereket ajándékba szántuk ma nektek, így bátran vegyetek belőle egyet kedvetekre.
Miközben beszélek, elmutatok az adott rész felé, remélve, hogy a hallgatóság is követi a mozdulatot, így aki eddig nem élt a lehetőséggel, most magához vehet egyet.
- Itt, a színpad mellett érdekes, főleg füstölgő italokat láthattok. A hatásuk is érdekes, de nem mondjuk el előre. Legyetek bátrak, és próbáljátok ki őket. A hatásukért felelősséget nem vállalunk, de ne aggódjatok, tudatmódosítás nem fog történni. Megmutatom.
Lehajolva felveszek egy bizonytalanul kavargó vörös italt, ami néha minta pöffentene egyet, és a vendégsereg felé emelés után lehúzom.
- Huh, kemény.
A következő pillanatban a hajam lángvörössé változik, és egy pillantással később valóban lángolni is kezd. Persze én csak kellemes melegséget érzek, de azért sejtem, hogy ez mi volt, illetve a szemem sarkából látom is a lángocskákat, melyek békésen nyaldossák az arcélemet.
- Szóval ilyen menő dolgokat szerezhettek, a hatásuk pedig maximum fél órás. Körülbelül egy óra múlva elbúcsúztatjuk távozó prefektusainkat és köszöntjük az újakat, sor kerül az ünnepélyes jelvényátadásra, kihirdetjük a legeridonosabb eridonost, díjazzuk újoncainkat és ahogy elérkezik az éjfél, a rendezvény kötelező részében végzőseink átugorják a tábortüzet, ezzel lezárva alapképzésüket. Én jó szórakozást kívánok az este hátralevő részében mindenkinek. A színpadon a #KAPPA biztosítja a zenei aláfestést. Elsősorban az este témájába vágó dallamokkal, ám bármit kértek, szívesen eljátsszák nektek, szóval hajrá!
Ezzel pedig meghajolok kicsit, és már mászok is le a színpadról. Muszáj egy kicsit pihennem két aktivitás között.


//Aki szeretne egy ékszert magához venni, küldjön üzenetet az Eridon karakternek, melyben leírja, hogy milyen színű ékszert választ, aki pedig italt szeretne magához venni, szintén egy üzenet formájában írja meg a színét. Fontos, hogy minden esetben írjátok le, hogy ékszerről vagy italról van-e szó.//
Hozzászólásai ebben a témában
Leavey Héloise Lindsey
INAKTÍV


Loise
offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 488
Írta: 2017. március 23. 19:48 | Link
Chuck

*Nagyon hangulatos ez az este, már kicsit be is sötétedett. Egész sokan eljöttek és nem is csoda, egy tábortűznek mindig megvan a maga hangulata, hát még ha egy buli keretein belül gyújtják meg az még jobb. Persze lehet hogy a Porfesszor nem örül ennek a megnyitásnak, de szerintem még így is jól sült el.*
- Nem szeretném, hogy hátráltassalak a munkában, szóval amikor dolgod van mond meg bátran és akkor max én is melózom majd*Nem szeretném, ha miattam lemondana egy-két próbát, azt meg hogy koncertet azt pláne nem. Jobb ezt így az elején tisztázni. A feltett kérdésemre nem válaszolt vagy szándékosan, vagy nem, de én akkor se hagyom magam.*
- Komolyan? Tök menő, elég sok reklámot szeretek, mint már te is tudod vannak mugli barátaim és náluk elég sokat néztem gyermekkoromban tv-t*Persze volt olyan ami az agyamra ment, de azért remélem őt valami vicces, vagy férfias jellegű reklámba teszik és nem valami idegesítőbe.*
- Ne tereld a témát, mit értesz hivatalos alatt?*Tényleg érdekel, mert nem igazán tudom mire érthette. Miután feltettem ezt a kérdést a Házvetetőm lép fel a színpadra és tájékoztat minket egy-két dologról. Amikor az ingyen ékszer témához ér egyből felcsillan a szemem és máris kérlelően pislogok Chuckra.*
- Gyere, hagy válasszak magamnak mielőtt elkapkodják mind*És már pattanok is fel, megfogva a kezét. Remélem velem tart, de ha nem én akkor is elsétálok, hogy körülnézzek valami szép nyaklánc után. Ma úgyse tettem fel semmit, még jól is fog jönni. Közben persze fél szemmel továbbra is figyelem a színpadot, elég vicces amikor Ádám feje lángra lobban, valószínűleg elég sokan kívánták már ezt, vagy ehhez hasonlót neki...*

Angyal
Hozzászólásai ebben a témában
Iványi Lili Athalie
INAKTÍV


A halálosztó kiskedvence :3
offline
RPG hsz: 511
Összes hsz: 1049
Írta: 2017. március 23. 22:30 | Link
Hát akkor Márton Cheesy

Annyira nagyon csodamenő ez a hely, hogy az egyszerűen hihetetlen. Imádok itt lenni, és ha itt ilyenek a bulik, hát akkor nagyon fogok szeretni ide is járni. Persze félek, Mármint oké, most ez jó, de mindjárt be fognak osztani, mindjárt elkezdődik a nagylány életem. Én is nagylány leszek és Laura is, és oké, ez a része inkább nagyon parázós. Viszont nem sok időm van ezek elmélkedni, hiszen ahogy sétálok, rám kiabálnak, vagyis sikítanak, de ő fiú, szóval nem sikít, hanem oroszlánbőg. Igen, a fiúk kiabálása olyan, mint az oroszlánbőgés. Mint Simba az oroszlánkirályból, megvallom, hasonlít is rá.
- Persze, hogy ismersz butus! Lili vagyok!
Nem is figyelek a bemutatkozására, sokkal jobban lekötött az oroszlánbőgéses elméletem kidolgozása. De oké, most már megvan, már tudom, hogy a fiúk hogyan sikítanak.
- Ne aggódj, nekem is. Nem is akartam eljönni, de rávettek. Viszont nem vagy sámánosban. Nem szeretnél olyan lenni? Ha gondolod szívesen kikenlek meg ott tudunk neked maszkot is keresni és adhatok egyet az agancsaimból is. Igazi színházas kellé, Révay bácsi adta nekem.
Az utolsó mondatra büszkén kihúzom magam, mert valljuk be, ez nagyon nagy dolog, főleg akkor, ha minden vágyad az volt, hogy megismerkedhess vele, aztán Everett bácsi elvitt színházlátogatni, és akkor ott beszélgethettünk, és jóba lettünk, és most nagyon rendes volt velem. Ő csinálta a sminkemet is, sőt, azóta már, mióta jóba lettünk, szerepelhettem a színpadon is. Olyan nagyon különlegesnek érzem az életem mostani szakaszát, hogy el sem tudom mondani. Persze az iskolaváltás szívás lesz, azon kívül viszont minden más annyira király, hogy nagyon.
- Apukád is itt van?
Hozzászólásai ebben a témában

Várffy-Zoller Vándordíj 2018
Iskolaelső 2019 tavasz
Varga Nóra
INAKTÍV


Főnixprefi
offline
RPG hsz: 137
Összes hsz: 714
Írta: 2017. március 23. 23:14 | Link
Eridon party, Fanni és a többiek ^^
Kinézet


A buli egyre jobban felpörgött, Fanni pedig az ölembe tette a kutyust, akit tovább simogattam. Aztán csak felkaptam, mert füst szagát éreztem, így Fanni után sietve figyeltem az eseményeket. A házvezető helyettesünk palástja égni kezdett, de nem sokan siettek a segítségére, Fanni viszont egy kancsót felkapva sietett Viktor megmentésére. Szegény prefektuslány hasra esett igyekezetében, én pedig elmosolyodtam. Eközben valahogy eloltódott a láng, bár pontosan nem tudom, mitől vagy kitől. Szerencsére nem lett túl tüzes a hangulat, de mikor már a fél suli röhögött szegény Viktoron, én is egyre hangosabban nevettem. Végül is valaki felgyulladt, valaki elesett, jól indul a buli, mit ne mondjak. A kutyust leteszem a földre, és Fannit vagy Rebit keresem a szememmel, de egyelőre nem látom egyiküket se, így a kutyust követem, hátha elvezet a gazdihoz. A lányok egy másik lánnyal és egy fiúval ülnek egy pokrócon, így odamegyek hozzájuk, közben Hime a gazdihoz szalad.
- Sziasztok! Nem zavarok? Épp téged kerestelek Fanni, de Hime hamarabb megtalált. Szegény Viktor pedig majdnem főnix lett, de ahogy láttam, mégsem. Nem tudjátok, ki vagy mi oltotta el? Pont elém álltak, semmit se láttam, csak szegény Fannit a földön. Remélem nem estél túl nagyot, és minden oké. - Mosolygok Fannira, de úgy látom, nem lett nagyobb baja a nevetésen kívül, mert már ugyanúgy csacsog, ahogy szokott. Közben megjelenik a házvezetőnk, Ádám is, és egy nyitóbeszéddel hivatalosan is kezdetét veszi a buli. Mikor az italt említi, felcsillan a szemem, mert nagyon menőn néz ki, én is biztos kérek egy ilyet, mondjuk vörösben. A kék ruhámhoz nagyon jól menne, plusz elég vagány lenne tüzesen mászkálni, mint egy vérbeli eridonos. Nagyon szeretem a házam, szóval minden alkalmat megragadok, hogy ki is mutassam.
- Na ti mit fogtok kérni, ékszer vagy ital? Én biztos iszok egyet, nagyon tetszenek a lángok! - Lelkesedem, és remélem, lesz, aki velem tart. Egyedül nem jó mászkálni egy buliban, mondjuk biztos ismerkednék legalább, végül is ez a célja a bulinak. Kíváncsi vagyok az új prefektusokra meg a szavazások eredményére, meg persze a végzősök ugrására. Én biztos nem tudnék akkorát ugrani, bár 4 év múlva én leszek ott. Nem semmi belegondolni, hogy már egy év eltelt az ötből. Még csak most érkeztem, tényleg szalad az idő.
Hozzászólásai ebben a témában
Legaktívabb eridonos '17 ősz
Kedvenc prefektus Fannival '17 ősz
Eridon
Diák Eridon (H), Elsős diák


tűzmadár
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 65
Írta: 2017. március 25. 14:48 | Link
Loise

Az alkalomra beszerzett ékszerek között több is akad türkiz színben, de mindegyik a maga módján különleges, így a tied is. A félhold alakú, türkiz kövecskékkel kirakott medál ezüst keretében egyedi darab. Most talán nem látsz rajta semmi meglepőt, ám idővel észreveheted, hogy magába szívják kövei a telehold fényét, amely aztán sajátos ragyogást eredményez és vonzza a pillangókat. Természetesen csillogása megkopik idővel, érdemes lesz esténként olyan helyen hagynod, ahol bőven éri holdfény a medált.  


Chuck  

A zöld ital elfogyasztása után kellemesen bizseregni kezd a bőröd, majd azon kapod magad, hogy az aurád alakot ölt. Először éppen csak észrevehetően kezd színt kapni, mintha egy testhezálló buborék venne körül, de pillanatokon belül terjed tovább és tovább ez a zöldes fényár körülötted. Egy fél órán keresztül ölel körül még az aurád meglehetősen élénk, vibráló zöld színben. Mintha csak egy meséből léptél volna ki, akár valami főgonosz.


Nóra

Nos ha te is azt vártad a piros italtól, hogy lángra kap a hajad, akár Ádámé, csalódnod kell. A bizsergés elmarad, de még csak melege sem érzel. Sehol egy árva szikra sem. Ma sem lesz belőled főnix nagy sajnálatodra. Elkeseredni azonban nincs időd, ugyanis ingataggá válik váratlanul alattad a talaj. Vagy egyáltalán van alattad még talaj? Nézz csak le a lábad elé, vagy pontosabban alá. Hiszen te lebegsz. Mintegy tizenöt centire a föld fölött jársz, bizony ám, a levegőben. Ne ijedj meg, leesni nem fogsz, félóra elteltével pedig biztonságban földet érsz majd.
Hozzászólásai ebben a témában
Vitéz Rebeka
INAKTÍV


Lakóbalfal
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 1056
Írta: 2017. március 25. 17:42 | Link
Kicsiny csapatunk
avagy Eszti és Álmos és Fanni és Nóri

Mázolmány és hajdísz

Azt hogy rosszul volt, éppenséggel nem állíthatta, de baj hát az volt. Mármint ha egy lángokban égő tanárt bajnak lehet tekinteni.
- Én jól vagyok, de Viktor bá' talán már kevésbé... - mutat az illetőre, miközben a fiú is megfordul. Szerencsére gyorsan véget ér ez a kis kaland és látszólag a tanár úr is túlélte és rendben volt.
Vet egy pillantást Eszter gyorsan készült sminkjére, el is vigyorodott, de a dicsérgetést inkább Álmosra hagyta. Ehelyett inkább elindult a takarópokróc felé is kiválasztott magának egy szép nagy pirosat, melyet egy alkalmasnak ítélt helyen leterített és helyet foglalt rajta. Egyenlőre nem fázott, ezért is került a pokróc a lány alá. A többiek is szerencsésen helyet foglaltak mellette, a fiú még a beszélgetést is tovább lendítette mikor is felfigyelt arra, hogy valaki a nevét mondogatja. Nem kellett sokat várni, Fanni érkezett meg a szokásos stíluséval, szinte letarolva mindenkit.
- Láttuk. Szegény Viktor. Meg azt is láttuk ahogy elestél, te jól vagy? - Miután kimászott a szobatársa alól arrébb húzódott így a lány is fel fért melléje a pokrócra.
- Végül is azon kívül, hogy majdnem összetörtél bennünket nincsen semmi baj. Egyébként ők itt Eszter a Levitából és Álmos a Navinéből, Ő pedig itt Fanni az Eridonból és a közös szobánkból. - Szépen nevetve végig mutogat mindenkit mindenkinek, bemutatás céljából, amolyan mot már ti is ismeritek egymást.
- A becsapódás már meg volt, de természetesen maradhatsz – válaszol vigyorogva. Hozzá van már szokva a hadaráshoz, hiszen nem elég, hogy ő maga is szokott ilyen embertelen tempóban beszélni, de azért szobatársak vagy mi a szösz. Nagyjából fél perc múlva Nóri is felbukkan Hime kíséretében. Első körben csak azt nem sikerült felfognia, hogy hogyan is került Fanni kis kedvence Nórihoz, de aztán csak rájött, hogy biztos az életmentési kísérlet előtt passzolta le a lánynak.
- Szia Nóri, ülj csak le! -  Amíg az újabb eridonos megérkezett köreikbe, Ádám is megjelent a bulin. Nem kellett sokat várni, és elkezdte a beszédét. Szépen csendben végighallgatták, mind az öten.
- Én szerintem most passzolom. Egyenlőre elég volt a meglepetés tárgyakból.
Hozzászólásai ebben a témában
Eridon
Diák Eridon (H), Elsős diák


tűzmadár
offline
RPG hsz: 36
Összes hsz: 65
Írta: 2017. március 25. 20:26 | Link
Hajna

Az általad választott nyaklánc egyszerű, ámde annál különlegesebb. A gondosan kiválasztott zöld kőnek nem csupán a színe erőteljes, élettel teli. Maga a kő is mintha árasztaná az energiát, szinte vibrál. Ugyan annyira nem pörget fel, mint egy bögre jó erős kávé, de hosszú éjszakákon segít ébren maradnod, ha úgy adódik, és megfigyelheted, hogy a közelében mintha még a vágott virágok is tovább élnének. Azért ne felejtsd el néha magaddal vinni a szabadba, ha túl sokat tartod zárt helyen, elveszíti az erejét.

A tengerkék ital íze kellemes, mégis enyhe kesernyés utóízt hagy hátra a szádban. Már azt is hiheted, hogy mindössze ennyi a hatása, meg netán még az az enyhe viszketés a hátad közepe táján, amit a tollaidtól el sem érsz igazán. Ráadásul ahogy telnek a pillanatok, nemhogy múlna, de még inkább erősödik. Netán allergiás lennél valamelyik összetevőjére? Már azt a szintet is eléri, hogy nem törődve azzal, hogy egy buli közepén vagy, akár még vakarózni is kezdenél, ám ekkor egy csapásra megszűnik az érzés. Kezed újabb tollakat tapint ki. Nem, nem képzelődsz, azok valóban nem voltak ott mostanig. Az ital hatására csinos kis szárnyakat kaptál, amelynek vérvörös színe kicsit elüt a többi sötét tolladtól, de ha alaposan elrugaszkodsz a talajtól, pár pillanatig még megtartani is képes. A fél óra elteltével szétfoszlik majd a szárnyad, lehulló tollait könnyedén tovafújja a szél.
Utoljára módosította:Eridon, 2017. március 25. 20:28
Hozzászólásai ebben a témában
Csonka-Ramholcz Zsombor
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


Csupa haszon
offline
RPG hsz: 450
Összes hsz: 1331
Írta: 2017. március 26. 15:11 | Link
Lili

Hát persze, most már megismerte a lányt. Az előkészítőben látta valamelyik szakkörön talán. Teljesen összezavarta az a sok bizé a fején a megítélőképességét. Aztán meg rendesen figyelnie kellett Lili magyarázatára, hogy a sok maszk és agancs között ne vesszen el. Teljesen új volt ez az egész neki.
- Hát, azt hiszem egy kifestést még lehet - mosolygott. - Viszont semmi pénzért nem venném el egyik szarvadat sem, jól áll neked - próbált bókolni, ahogy a nagyoktól leste el.  Aztán mintha csak akkor jutott volna eszébe Kirill, hátra pillantott a válla felett.
- Ő nem az apukám. Ő csak vigyáz rám - borult be kicsit az arca. Nem szerette ezt. - A szüleim majd el fognak értem jönni, ha itt az idő - mondta el ugyanazt a mondatot makacsul, amit az utóbbi 1 hónapban számtalanszor.
- De igen, itt van. Valami fontos dolga támadt - bólintott. Aztán tekintete újra a járkáló emberekre tévedt. Mindenki furcsa ruhában volt, sőt még pár zenélő embert is látott. Kirill, magatartás ide vagy oda, neki is kellett valami, hogy ne tűnjön ennyire ki az emberek közül.
- Akkor hol fogod megcsinálni azt a bigyót? - kérdezte meg, hiszen már elég izgatott volt miatta. Reményei szerint azonnal követheti a lányt. Közben pedig azért felteszi a következő kérdést, ami felötlik benne.
- Tulajdonképpen itt mindig így öltöznek az emberek? - nagyon remélte, hogy a válasz nem lesz, de hát az ember soha nem tudhatja. Főleg akkor nem, ha még csak félember.
Utoljára módosította:Csonka-Ramholcz Zsombor, 2017. március 26. 15:12
Hozzászólásai ebben a témában
VB meglepi


|2017/2 legszimpatikusabb kisgólya|
Chuck Welch
INAKTÍV


szörnyeteg.
offline
RPG hsz: 172
Összes hsz: 344
Írta: 2017. április 1. 19:52 | Link
Loise



Örül, mert ezen a héten nem koncertezik, és így lesz egy kis ideje Loise-szal lenni, vagy esetleg gyakorolni. Néha elgondolkodik azon, hogy lehet ismét tanítania kellene. Szerette, amikor a nebulók házhoz jöttek és foglalkozhatott velük személyre szabott órák keretein belül.
- Nem fogsz zavarni. Ha gondolod, el is jöhetsz velem. Csak azt nem szeretném, hogy unatkozz - mondja egy mosollyal, majd kortyol egyet az italából, amely kb. két korty híján már el is fogy.
- Igen. kíváncsi vagyok amúgy, még soha nem adtam semmihez sem az arcomat - egy kisebb mosoly. Mindig izgatott, amikor eszébe jut a téma. Még friss a szerződés, de már emiatt is várja a nyarat.
- Igazából csak arra gondoltam, hogy... - félve mondja el az ötletét.
- Mi lenne, ha nem csak arra a pár napra cuccolnál át? Nagyon szeretlek, veled szeretnék lenni. És a suli sincs messze - ahogy kimondja, átfut az agyán annak a lehetősége, hogy elhamarkodja a dolgot, de már nem tudja visszacsinálni, és ezért nem fog bocsánatot sem kérni. Legrosszabb esetben koppan egy nagyot.
- Oké - a válasza igazából csak saját magának szólt. Ha egy nő meglát valamit, ami megtetszik neki, akkor semmi sem állíthatja meg. Chuck önmagát megadva sétál Loise után, s közben fogja a kezét. Ahogy odaérnek azt veszi észre, hogy aurája erős zöld színt vesz föl, pont olyat, mint az ital, amit ivott. Mosolyog egyet és mondaná is Loise-nak a felfedezését, de erre valószínűleg nincs szükség, mert elég látványos. Amíg a lány válogat, ő csak mozgatja a kezét és gyönyörködik a kis trükkön, mint egy kisgyerek.
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: « 1 [2] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastélyt körülvevő vidék