37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
offline
RPG hsz: 192
Összes hsz: 419
Írta: 2023. szeptember 18. 18:51 | Link

Nyárbúcsúztató kiruccanás
mindenkinek, aki csatlakozna

Helyszín

Nem tudom, melyik telt gyorsabban, a tanév vagy a nyáriszünet. Egy biztos, újat kezdünk, végre búcsúzom a tanodától. Bercivel beszéltünk róla, hogy még egy napra el kellene utazni a hegyekbe, aminek a vége az lett, hogy csoportos búcsúbulit rendezünk a Hajnal-völgyben található mágusüdülőben. A szezonnak már vége, így rajtunk kívül nem érkezik senki, maximum az erdei állatokat tudjuk megzavarni.
- Ugye nem hagytad otthon a hálózsákod? - kérdezem széles mosollyal Bercit, akivel együtt pakolok éppen le az emeleteságyak mellett. Könyökömmel finoman az oldalába bökök és megvonogatom a szemöldököm. - Szerelmedet nem hívtad? Pedig mondtam, hogy szívesen összeadlak titeket - halkabbra veszem a hangom, hogy a társaság többi része ne hallja, de vele is csak viccelek. Most nem is tudom, éppen van-e kiszemeltje, de szeretek az agyára menni a cukkolással.
Farmerban és pólóban érkeztem, most a hajamat is előre húzom, hogy pár mozdulattal lazán összefonjam. Javában a délutánban járunk, mert a társaság nem éppen a koránkelésről híres, úgyhogy bőven van tennivalónk, ha estére szeretnénk valamit sütni is.
A táborhely épp arra jó, hogy egy éjszakát eltöltsünk itt és kártyázzunk, fürdőzzünk a tóban a holdfényben, valamint kibeszéljük a tanárokat és iskolatársakat.
Hozzászólásai ebben a témában

Orbán S. Bíborka
INAKTÍV


Borka
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 69
Írta: 2023. szeptember 20. 21:41 | Link

Beni meg a Médiék

Hoztam a nyamvadt hálózsákom. Sőt, még pokrócot is, mert a Beni állandóan fázik éjjel és az enyémet lopkodja, jobb megelőzni a bajt. Vannak itt ismerősök, de őszintén szólva engem nem ez érdekel, hanem minden más, ami van náluk. És ami nálam.
- He, Beni - hívom fel magamra a figyelmét és közelebb lépek. - Szerinted próbálták már a villangót? - megrázom a kis zacskót, amiben pontosan olyan por van, mintha színes csillámpor lenne. Egyszerű italpor ez, amitől mindenki úgy száll, mint egy pillangó. Persze csak képzeletben, de segít az ellazulásban. - Bele kéne kevernünk a limonádéba - zseniális ötlet, Borka, zseniális! A tengelyem körül megfordulva lekapom a kancsót a polcról, hogy valamifélelimonádéra hasonlító cuccot tegyek bele. Citrom pipa, víz pipa, cukor pipa, csillámpor pipa. Széles mosoly és kacsintás a Benjáminra pipa.
Most már, hogy kivégeztem az egyetemet, ő is örülhet, mert több esélyem van vele meg a bandával utazgatni. Sosincs tervünk a jövőre, de legalább már egy lépéssel közelebb vagyunk ahhoz, hogy ténylegesen önálló életet éljünk.
Egyik kezemmel a kancsót, a másikkal a karját fogva trappolok a tábortűzhöz, hogy mindenki megkóstolhassa a csodás italunkat.
Hozzászólásai ebben a témában

Viszlay Benjámin
INAKTÍV


Borkáné
offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 22
Írta: 2023. szeptember 21. 10:16 | Link

Borka meg a plebsz

-He? - kaptam fel a fejem, egész eddig a cigaretta papírt sodortam nagyjából egyenletesre. Évek óta tekerem a sajátom, de van, hogy még most is kihívás, ez szerintem nem fog változni mostanság. - Ezek?? Néztél már rájuk? Hát csupa Médiimitátor.
Rosszallóan megráztam a fejem, miközben körbepörköltem a cigit. Mert egyeseknek csak a hazai van, Leniék meg bejárják a világot, mert a Polka befejezte a sulit és szerintük jó ötlet nem hazajönni az amcsi turné után. Szalad az idő, he.
- Mármint ne érts félre, jó lány a  Médi, de nem villogós alkat - intem le, mielőtt asziszi én olyan hímsovány vagyok, akiket utalni kell, mióta a kis társaság megnézte a Barbiet.
- Észre ne vegyék, mert utána neked kell meginni és három napig megin asse tudod, hol áll a fejed, meg merre van az előre - nevettem el magam hangosan, beleröfögve, majd mélyre szívtam a füstöt, intve pár ismerős arcnak a társaság szélén. - Kérsz, he? Direkt gyümölcsös papírba tekertem, mer' szereted.
Hozzászólásai ebben a témában

Bánffy Albert Tamás
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 96
Összes hsz: 184
Írta: 2023. szeptember 21. 14:46 | Link



- Úgy ismersz? - kérdez vissza, igyekezve nem vigyorogni, miközben szemöldökét kérdőn emeli meg és meglóbálja az egyébként szivárványszínű összegöngyölített hálózsákot. Ezt igazán nem volt képes otthagyni a boltban, mint amúgy általában bármit, ami élénk színű vagy éppen csillog. Akad persze néhány igazán visszafogott, klasszikus darab is az egyébként már irdatlan méretűvé nőtt gardróbjában, mint például a kötelező iskolai egyentalár, ám a birtokában lévő ruhadarabok és kiegészítők nagy többsége mégis meglehetősen feltűnő és figyelemfelkeltő, akárcsak a most viselt áttetsző éjkék inget visel, amelynek ujját könyékig fel is tűrte, és temérdek ékszert. Az elsőre egyszerűnek tűnő fekete nadrágon is nyomott bársony mintát fedezhet fel, aki közelebbről megnézi. A pakolást épp bűbájjal intézi, pálcáját széles ívben lóbálva meg, mint valami karmester. A hálózsákot az egyik fenti ágyra dobja, aztán elneveti magát a lány mondatán.
- Áh, Teddy-t rá nem tudom venni ilyen alkalmakra, de hoztam helyette Wessit meg Zsolnát. Ugye emlékszel még a bátyám lányára? Most jött vissza a franciáktól, és én volnék a kisebbik rossz. Mégiscsak jobb a meleg nagybácsi, mint egy koedukált kastély. Kicsit fura az anyja még a mi családunkhoz mérten is - válaszolja megvonva a vállát. A csuklóján árválkodó hajgumival aztán laza copfba fogja a haját, hogy ne csússzon folyton az arcába.
- Elvenni sajnos továbbra is Milenát leszek kénytelen, de mindenképp rajta leszel a vendégek listáján, ezt megígérem. Szerencsére ő is pont annyira akar tőlem bármit, mint én tőle. Azt hiszem, jól megleszünk. Befonjam? - kérdezi meg Médi hajára célozva. - Dorkának is én szoktam. Na és hol van a te Felagundod? Néha szoktam látni az egyetemen.
Utoljára módosította:Bánffy Albert Tamás, 2023. szeptember 21. 14:48
Hozzászólásai ebben a témában

Orbán S. Bíborka
INAKTÍV


Borka
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 69
Írta: 2023. szeptember 21. 15:41 | Link

Beni és a Médiék - mindenkit megvillangózunk

A "he?" mint kedves megszólítás nálunk már épp annyira normális, mint más családoknál a jó reggelt. Hát evvan, szprájt. Rá is nézek a díszek kis csapatra, van itt aztán minden, de többnyire mi vagyunk a nem ide illő jelenségek.
- Ja, igaz. Azt a szőkét láttam már az egyetemen, tuti rokonok - bökök a fejemmel a magas, szőke csávóra. - De mitü ilyen fényes ezeknek a hajuk? - a fene se érti, komolyan. Lehet ez ilyen szőke dolog, a Nahowskyknak is a hajukban a tükörképemet tudnám nézegetni.
- Hol a lovad, Ken? Patriarchátus meg Médizmus, he? - ciccegek egy sort, mintha valóban rossznak gondolnám, hogy így lemédizi őket. - Majd most megtanulnak repülni - villantok egy elégedett vigyort rá, kezemben a csillámporos kancsóval. Eltanultam már a bulikban a nagyoktól, hogy van ehető csillámpor, szóval miért is ne lehetne ez a welcome drink?
- Nem tudom, miről beszélsz, Vizsla. Én mindig józan vagyok - olyan komolyan mondom ezt ki, esküszöm ha Pinokkió lennék se nőne meg az orrom. Egy pillanatra megtorpanok, visszanézek a Benire és a cigijére. Vigyorogva bólintok és a fejemet tolom a szálhoz. Hümmögök, mert ez a legjobb cucc, aztán kifújom a füstöt mielőtt még Médi és a barátja között átdugnám a fejem meg a kancsót.
- Adjátok körbe, Orbán specialitás. Finom lesz, eskü - rájuk vigyorgok és a félig töltött poharammal visszasétálok a kutyushoz. - Egs, bongyi - emelem poharam rá meg az életre. - Szerinted mi lesz itt éjjel?
Utoljára módosította:Orbán S. Bíborka, 2023. szeptember 21. 15:43
Hozzászólásai ebben a témában

Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
offline
RPG hsz: 192
Összes hsz: 419
Írta: 2023. szeptember 21. 18:56 | Link

Nyárbúcsúztató kiruccanás
mindenkinek, aki csatlakozna

Helyszín

Vigyorogva ingatom meg a fejem, miközben a színes hálózsákra esik a pillantásom. Élőben még nem, képen már láttam ezt a szerzeményt - ahogy talán az összes csicsás, színes, flitteres, csipkés darabot is, ami Berci gyűjteményét képezi. Az én öltözködésembe nem férnek bele, így a szőke herceg gardróbján élem ki érdeklődésemet ezen csodás műalkotások iránt.
- Jól nézel ki, hozzád képest én a rút kiskacsának öltöztem - csettintek a nyelvemmel, ahogy végigmérem. A hátizsákomban ugyan lapul egy szép kis miniruha, ezt arra az alkalomra pakoltam be, ha kitörne belőlünk Barbie és Ken. Erdő Barbie és Erdő Ken.
A hajammal bíbelődve hallgatom, és mivel új infóval szolál, még a szemöldököm is megemelkedik.
- Alexa? Hát nem tudom, Bercus, biztos vagy benne? Mit adsz te elő otthon magadról, hogy rád bíznak egy gyereket? - nevetve ingatom meg a fejem. - Vendég? És a koszorúlányod nem lehetek? Meg foglak harapni, Bánffy. Meg foglak harapni - még a fogaimat is összecsattintom, mutatva, hogy komolyan gondolom. Bólintok egyet szusszanva és elengedem a hajam, jobb az, ha ő bíbelődik vele, mint én tükör nélkül. Így csak itt-ott kilógó, tekert-csavart fonat készült.
- Ő valahol kint van, szerintem felkészül a társaságra. Utaztunk egész nyáron, úgyhogy meglep, hogy ezt is bevállalta - válaszolom meg a Fela-kérdést. Valóban meglepett, mikor Dami igent mondott, emellett örülök is ennek. Ha már a Sárkányölőbe kerülve hónapokig nem is beszélhetünk, most még ki kell használni az időt a barátokkal.

Egy órával később már a tűz körül beszélgetünk, továbbra is a szöszit boldogítom, amikor Borka limonádét hoz nekünk. Kedvesnek tartom, ezért el is veszem és minden kérdés nélkül töltök a mellettem ülők poharába, majd a sajátomba.
- Partigyilkos vagy? - lengetem meg Berci előtt az üveg vodkát, remélve, hogy tölthetek a csillámporos limonádéjába. - Ki fut velem versenyt a tóhoz a harmadik pohár után? - a kérdésem mindenkihez szól, de közben Bercinek vonogatom a szemöldököm. Elég gyorsan lehúzom az italt, valószínűleg mert elfelejtettem inni, mióta megjöttünk. A gyomromban már kezdem is érezni a furcsa bizsergést, amit egyelőre betudok az alkoholnak.
Hozzászólásai ebben a témában

Wesselényi Arabella Valéria
Művészetis tanonc, Illúziómágus, Végzett Diák


Mammon
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 121
Írta: 2023. szeptember 22. 10:18 | Link


A kényelmesebb rucikah.


Sosem hittem volna, hogy az utolsó közös bulinkat Dorcival külön töltjük. Úúúúgy hiányzik! Bár azok után, amit Ribanckával művelt… talán jobb, hogy nem a füle hallatán fogom a csajt szapulni. Dorián semmiről sem tehetett! Ez a riherongy csak kihasználta az ittasságát, mert kérdőre mertem vonna, mi a faszért rángatja róla le a nadrágot a folyosón! Full jogos volt szerintem a részemről. Féreg az ilyen, nem eridonos! A legszomorúbb, hogy a csajnak még azóta is van mersze a pasim környékén hesszelgetni. Azért ehhez is pofa kell, de látszik mennyire alacsony a nő IQ-szintje, hiszen egy Wesselényivel húzott ujjat.
Bandi, a saját sofőröm repített idáig apu egyik luxi autójával, igazán csini darab,  mármint a kocsi! Ha egyszer ráveszem magamat, hogy szerezzek jogsit, egyedül fogok mindenhova menni Berci és Dorci oldalán. Esetleg, ha itt találok barikat a saját súlycsoportomban, őket sem bánom. Nekünk, luxi gyerekeknek össze kell tartani!
- Haliiii! - tipegtem be egyedi, designer szandimba a faházba, ahonnét Berci és egy csaj hangját hallottam. - Úristen, ez a hely annyira… szupcsi! Nem tudom ki választotta, de Bella-skálán tízből tizenkettes! Jaj, hajat fontok? Had én is! - bőröndömet letettem a bejáratnál és apró léptekkel odatopogtam hozzájuk, Bercusnak egy nagy ölelést adva, a csajszibaracknak pedig bemutatkoztam.
- Wesselenyi Arabella, De a Bellát jobb szeretem. Örülök, hogy végre találkoztunk, Médi! Berci sokat mesélt rólad - sejtelmes mosollyal a fiúra pillantottam, hiszen mindig pletykáltunk mindenkiről jót-rosszat a mani-pedi alatt vagy szépítkezős estéken az eridonban.
- Hová pakolhatok le? - bukott belőlem ki a következő legedeslegfontibb kérdés. Aztán még át is kellett öltöznöm, mert ha a milliós szandikámnak baja esik, sikítok!

***


A tűznél - immáron egy valamivel kényelmesebb outfitben - mosolyogva ültem Berci unokahúga, Zsolna mellett egy pohárnyi borral a kezemben. Meg kell adni az ivásnak is a módját, butus! Telefonomon folyamatosan jöttek Dorcitól az üzik, mosolyogva pötyögtem neki vissza, tele emojikkal és nyálas, nyűgös szöveggel, mennyire is hiányzott az én hercim. A Médi kérdésére széles mosoly ült ki hibátlan arcomon, kezemből letettem a poharat és tekintetem rá valamint Bercire irányítottam.
- Játszunk nagyban! Legyen négy pohár, aki utoljára ér be a vízbe, annak öt felest kell lehúznia abból a vodkából - mutatóujjammal Médi kezében tartott üvegre böktem.
- Ki van benne?
Utoljára módosította:Wesselényi Arabella Valéria, 2023. szeptember 22. 10:28
Hozzászólásai ebben a témában

I am so fab
Check out, I'm blonde, I'm skinny, I'm rich
And I'm a little bit of a 🍑
Bánffy Zsolna Alexandra
Prefektus Levita, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 188
Összes hsz: 214
Írta: 2023. szeptember 22. 11:02 | Link

☆.´ `. ☽¸.☆, Buli ☆,.¸☽ .` ´.☆

ruhácska | A little party never killed...


Miután Berci megadta a helyet, hogy hol lesz, én mondtam neki, hogy majd beesek. Anyu jön vizitre, András Krisztiánnak meg egy gyors teát ígértem, ha már egyszer lett egy fél órája rám. Magnus Axel pedig megint beesett elferdült orral. Hát... itthon vagyok.
Még az utolsó simítások a hajamon, aztán oda is hopponálok a helyszín közelébe, még szerencse, hogy betéve tudom, hol van a minisztériumban a kandalló. A cuccaim természetesen előbb odakerülnek, mint én, hála a manónak, akit kölcsön kaptam mára. Nem félek attól, hogy bárkit is zavarna a sertepertélése. Pár háztársam mesélt ugyan valami buliról a tónál, de Berci azt mondta, az felejtős, és ez jobb. Én meg hallgatok rá.
Mit adsz te elő otthon magadról, hogy rád bíznak egy gyereket? Érkezek meg a hangra. Igen, beazonosítom Médit, hisz bár nem voltam itthon, nem felejtek.
- Valakinek vigyázni is kell rá - jelzem jöttömet, aztán septiben meg is ölelem a szőkét, nagybátyám arcára meg nyomok egy puszit.
- András Krisztián kéri, hogy hétfőn ugorj be hozzá - adom át az üzenetet, míg el nem felejtem. Igen, nálunk mindenki kötelezően használja a két nevét. Sőt Magni, Andriska, és Lexácska sincs, mert anyám teljes mértékben kiborulna. Így hát... megszoktam. És érkezik Bella is. Nem tehetek róla, elmosolyodok, noha nekem sok a csaj sokszor, azonban Berci szerint majd megszokom.

***


Újabbat kortyolok a borból, de a többiekkel ellentétben, én nem viszem túlzásba.
- Ő ki? - hajolok oda Bellához, hogy rákérdezzek a göndör hajú lányra, aki... nos, aki valahogy nem illik a nagy egészbe.
- Legyen - vonom meg a vállam, noha nem tudom én, mire vállalkozok. Félreértés ne essék, buliztam én, de nem itthon, és nem olyan helyen, ahová tudom, hogy ellát anyám szeme.


Utoljára módosította:Bánffy Zsolna Alexandra, 2023. szeptember 22. 11:02
Hozzászólásai ebben a témában

Bánffy Albert Tamás
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 96
Összes hsz: 184
Írta: 2023. szeptember 23. 00:54 | Link



- Óh, édesem, te sosem vagy rút kiskacsa. Bármiben gyönyörű vagy - válaszolja, közben kezével is legyintve kijelentését még inkább hangsúlyozandó. Ugyan nem csak ennyiről van szó, de legalább részben azért is kedveli Médit, mert a lány is olyasvalaki, aki mindig nagyon odafigyel a külsőre is. Hülyeség szerinte az, hogy majd a belső szépségtől sugárzó lesz az ember. Lehet bármilyen szép belül, ha elhanyagolja a külsejét. Szerencsére ezt sem Médi nem teszi, sem pedig Bella vagy akár az unokahúga, akiknek hamarosan meg is kellene érkezniük, ha minden jól megy. Nem türelmetlenkedik azonban, majd csak ideérnek mindketten. Egy nő csak stílusosan késsen mindig egyébként is, főként ha nem múlik ezen semmi komoly.
- Pontosan, Alexa. Én pedig csakis önmagamat adom, mint mindig - válaszolja nevetve. Igazán nem vádolhatja őt senki azzal, hogy ne játszana nyílt kártyákkal, ám az is tény, hogy bár a szigorú, előítéletes és karót nyelt, német és dán felmenőkkel rendelkező sógornője nem kedveli, a bátyjával egészen jó a viszonya. Csupán Wilhelmina esetében lett ez inkább kölcsönös iszony. Nem is igazán érti, Ákos hogyan képes elviselni. Néha úgy véli, hogy a bátyja talán megcsalja, de ha így is van, ő se nem hibáztatja, se pálcát törni nem fog felette. Ákosnak is jár a boldogság. A gondolatait erről azonban megtartja magának, mert mégiscsak esetleges családi szennyes volna csupán. Ehelyett inkább arról számol be, hogy a menyasszonya még mindig megvan és továbbra is úgy tűnik, kénytelen lesz elvenni is pár éven belül.
- Jaj, ne harapj. Persze, hogy az leszel. Majd nekem lesznek koszorúslányaim, Milena pedig addig is kitalálja mit szeretne - válaszolja magabiztos mosollyal, kissé megvonva a vállát a menyasszonya említésére. Még mindig nincs elragadtatva az egésztől, de sajnos kiskaput még egyáltalán nem sikerült találnia. Közben leül Médi mellé, hogy szépen befonja a lány selymes haját. Még sikerül Médi vőlegényére is rákérdeznie ennek az egyébként nem túl terjedelmes beszélgetésnek a záróakkordjaként, mielőtt berobbanna Bella is, Zsolna is. Szépen, gondosan összefogja az elkészült hajfonatot, majd megöleli Bellát, két puszit is nyomva szigorúan a levegőbe az arca mellett üdvözlésképpen.
- Szia, drágám. Örülök, hogy el tudtál jönni - mondja széles, őszinte mosollyal, és bár bemutatná Bellát, ha ragaszkodnának az illemtanon tanultakhoz, tudja, hogy barátnője tökéletesen boldogul egyedül is. Ő már halad is tovább, hogy Zsolna is részesüljön a hasonlóan lelkes üdvözlésben.
- Ugyan, nagylány vagy te már, szívem - feleli, majd Zsolna bátyjának említésére bólint. - Mindenképp. Ákost is tervezem meglátogatni úgyis, de ma mindenekelőtt szórakozzunk még, gyere csak, pakolj le - javasolja továbbra is széles mosollyal, bennebb tessékelve őt is, majd segít mindenkinek megtalálni a helyét.

***


Már a tűznél ülnek egy órával később, amikor Médi kérdésén látványosan felvonja a szemöldökét.
- Én? Én vagyok a parti lelke, ha kell - közli kihúzva magát, majd a csillámporos limonádét a lány elé tartja. - Ne sajnáld - adja ki az utasítást, rábízva ezzel barátnőjére, hogy annyi vodkával tegye izgalmasabbá a már egyébként is számára tetszetős innivalót, amennyit csak jónak lát. Őt már egyébként is megvették a csillámporral is. Meg is köszönte a lánynak, aki hozta. Bár a nevét nem tudná megmondani, tudja, hogy az egyetemen látta már egyébként.
- Sok minden lehet még abból, főleg, ha elég nagy az a pohár - nevet. Csinált már azért hülyeségeket bulikon, nem ez lenne az első alkalom, főleg alkohol hatására. Nem kell félteni. Bella azonnal rá is tesz az egészre még egy lapáttal.
- Ha aztán nem lesz morcos érte az a jóképű szőke herceged, nekem nincs kifogásom - megy bele a játékba, majd bele is kortyol a vodkával kevert limonádéba.
- Majd küldhetünk neki szelfit, hogy lássa, mit hagyott ki - közli még Bellára kacsintva, aki azért időnként rápillant a telefonjára. Jó is az, hogy még mindig turbékolnak, főleg a Grétával történtek után.
Utoljára módosította:Bánffy Albert Tamás, 2023. szeptember 25. 21:55
Hozzászólásai ebben a témában

Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
offline
RPG hsz: 192
Összes hsz: 419
Írta: 2023. szeptember 23. 13:45 | Link

Nyárbúcsúztató kiruccanás
mindenkinek, aki csatlakozna

Helyszín

Berci az a barát, akit minden lánynak receptre kellene felírni. El is vigyorodok a bókra, mert feldobja a kedvem. A családom miatt nem engedhetem meg magamnak, hogy elhanyagoljam magam és tegyek magasról a puccra. Hazudnék is, ha azt mondanám, nem tetszik az érkező lányok öltözete, csak hát ezerszer kényelmesebb a farmer.
- Jó újra látni - boldogan ölelem meg Alexát. Elég régen volt már olyan alkalom, hogy ennyi barátom együtt lett volna. Remélni merem, hogy az este jól fog sikerülni, mert erre biztos emlékezni fogunk.
- Radetzky Médi. Médi - mosolyogva mutatkozom be a másik szőkének. - Tetszik a szetted. Ilyen szandi kell nekem is - a tekintetem egyből a lábára siklik. Valószínűleg Damien kellene hozzá, hogy megtartson benne, de hát az mellékes. - Remélem csak rosszat - Bercire kacsintok vigyorogva, majd hátradobom a vadiúj fonatomat és egy laza kézmozdulattal mutatok körbe. - Oda pakoltok, ahol szimpatikus.

Eddig tényleg úgy alakul minden, ahogy terveztem. Felnevetek Berci arckifejezését látva és jó pár shotnyit töltök a limonádéba. A vigyorom csak szélesedik attól, hogy Bella rákontráz és magasabbra emeli a tétet.
- Legyen - bólintok én is Alexával egyszerre. - Ki a fiúd, Bella? Mutasd meg - kérem közelebb hajolva, ha már úgyis a kezében van a telefonja. Mások szerelmi élete engem úgy tesz boldoggá, mintha egy Jane Austen regényt olvasnék. Át is nézek mellette Alexára, hátha belőle is kihúzom ugyanezt az infót. - És neked, Zsolna? Van herceged? Amúgy meg ebből igyatok, nem ér, hogy csak bort szürcsöltök - nyelvemmel csettintve nyúlok a két műanyagpohárért, amibe szintén került a csilládéból. Vodkát töltök bele és a kezükbe nyomom. Négy pohár, ugye, de nem mindegy, hogy miből. - Idd! - kérem...talán inkább parancsolom kedvesen. Most kezdem érezni, ahogy az alkohol oldja a feszültséget nem csak a fejemben, de a végtagjaimban is. Mintha súlytalanok lennének a kezeim. - Berci, én berúgtam.
Hozzászólásai ebben a témában

Ivanich R. Benett
Tanár, Végzett Hallgató, Színjátszó vezető, Minisztériumi dolgozó


still alive
offline
RPG hsz: 418
Összes hsz: 585
Írta: 2023. szeptember 24. 20:18 | Link

Nyárbúcsúztató
Mindenki

Kellően stílusos érkezést választok, egy halk pukkanás jelzi jöttömet a faházhoz. Szeretném kihasználni a hoppanálás előnyeit, amilyen gyakran csak lehet. Szomorú, hogy ilyen gyorsan eltelt a nyár, és hamarosan kezdődik az új tanév. Jó ez az egyetem is, de már kezdem kicsit unni. Tárgyfelvétel, szorgalmi időszak, vizsgaidőszak, beadandók, zárthelyik, egy kicsit kezd monoton lenni. Rövid volt a szünidő, pihentem volna még szívesen. Érzem minden porcikámon, hogy egy újabb nehéz időszak következik. Addig viszont kihasználom az időt, az olyan alkalmakat, mint a mostani. És ezért nagy pacsi jár Médinek.
- Sziasztok! Melyik ágyat foglalhatom be? - mérem végig az egybegyűlteket. Öregdiákként, gyakorlótanárként nem hiszem, hogy bárkinek is be kell mutatkozzak. Az is előfordulhat, hogy egy tanítványomat látom viszont. - Szeretnék emlékeztetni mindenkit, hogy magánemberként vagyok jelen, nem pedig tanárként - szögezem le előre, még mielőtt bárki is befeszülne a látványomtól. Adok egy ölelést és puszit Médinek, illetve megköszönöm a meghívást, amint sikerül ledobnom a cuccaimat, és hálózsákostul, na meg mindenestül berendezkednem a részemnél.

A tábortűznél Médi közelében telepszem le, mert ott érzem komfortosnak, de egyébként ha más nem, arcról azért ismerem a csapatot. Limonádét választok, mondván, abban talán nem lesz annyi alkohol, de kérek egy kis vodkát, hogy feldobjam. Mértékkel persze. Kényelmes ruhákat hoztam magammal, egy sötétzöld pulcsi van a derekamra kötve, ha este már hidegebb lesz. Kíváncsian fülelek a magánéletbeli témákra, remélve, hogy az enyémre senki nem kérdez rá, mert hát nem nagyon van miről mesélnem sajnos...
- Én is benne vagyok! - szólalok meg, kissé megkésve, s némi habozás után, de úgy tűnik, nem fogom józanul végezni. Szerencsére tudok másnaposság elleni bájitalt kotyvasztani, hoztam is egy fiolával holnapra a táskámban.
Hozzászólásai ebben a témában
Wesselényi Arabella Valéria
Művészetis tanonc, Illúziómágus, Végzett Diák


Mammon
offline
RPG hsz: 42
Összes hsz: 121
Írta: 2023. szeptember 24. 22:47 | Link


A kényelmesebb rucikah.


- Ugyan Bercim, sosem hagynék ki egy bulit sem, ahol Te ott vagy! - a levegőben puszit dobtam felé, hogy éreztethessem mennyire is imádtam a legeslegjobb barátomat. Zsolna és Médi is annyira, de annyira irtó cukik voltak, hát beleolvadtam a szandimba.
- Megtisztelsz, Médi! - azért nem sok ember mondhatja el magáról, hogy Radetzky Andor unokájával bulizik. Én elmondhatom, mert megtehetem! - Köszcsiii! Nekem is nagyon tetszik a te szetted, majd cserélnünk kell butikneveket, mert ezt a márkát nem ismerem, de elég dög, csajszi! - rákacsintottam és úgy éreztem, ennyi elég is volt egymás körbeugrálásából. Hagyjunk későbbre is.
- Rosszat azért nem, de már szerettelek volna megismerni rég! Berci bír, így én is! - s amint megkaptam az engedélyt fogtam magam, hogy lepakolhassak, ám újabb alak érkezett. Kérdőn fordultam az ismerős hang irányába és… tanár? Bőröndömet óvatosan az ágyra kipakolt alkohol elé toltam, nehogy meglássa, ám téves riasztás volt, nem felügyelni jött. Halálos nyugalommal léptem oda üdvözölni őt is, hogy aztán visszasasszézhassak átöltözni.

- Hogy ő? -  néztem a bongyorka után - Nem tudom, de jó arcnak tűnik, és ha a többiek szerint rendi, engem nem zavar - vontam meg a vállamat Zsolna kérdésére. Bíborkának el is felejtettem bemutatkozni, de ezt orvosolhatjuk még. Előtte viszont meg kell nyernem ezt a versenyt.
- A fiúm? Na várj! Megmutikázom, szerintem Bercus már a falat fogja kaparni Dorci miatt, de az a pasi - vettem egy mély levegőt - OLTÁRI! - fanatikusan sikítottam fel és Médi felé tartottam a mobilomat, természetesen az én lovagom volt a hátterem, ki más? Ha más is meg szerette volna nézni, oda is mutattam, mindenkinek látnia kellett, ki volt ott a Jani.
- Jankovits Doriánnak hívják. A testvére, Dávid vezeti a Bogoly burgert. Nagyon finom ott a kaja, sajni nem ehetek túl sokat belőle, a végén akaratlanul is meghízhatok - derekamon végigsimítottam, hogy jelezzem, mennyire is vékony vagyok a sok fogyókúrás bájital és különleges étrend miatt.
- Tényleg, Zsolna! Mutasd meg te is, mesélj róla!  - elvettem Méditől a csilládét köszönetképp biccentve egyet - Meg te is Médi! Milyen volt az eljegyzés? Na, és te Berci? Teddy miért nem jött? Ú, és a professzor úrnak van valakije? Talán a tanári karból? Vannak ám ott is fiatal hölgyek! - vigyorogtam Benettre sejtelmesen, bár jóformán semmit sem tudtam róla. Hátha az alkohol megereszti a nyelvét.
- Jaj, édes drága Bercim, ne félj te attól! Nagyon jól tudom, hogy engesztelhetem ki. Csak használom Dorci régi, bevált taktikáját - finoman, de annál komiszabban nyújtottam ki félig nyelvemet, értsék csak a poént.
- Akkor még most csináljuk, amíg nem vagyok nagyon ittas, mert nem szeretném viszontlátni magamat az Edictum lapjain részegen. A végén szégyent hoznék apcira és anycira! - elővéve telefonomat magasra emeltem s lőttem is pár képet Bercivel összebújva, amit villámgyorsan továbbítottam a lovagomnak. De akartam még.
- Az ivászat előtt meg szeretném örökíteni ezt a ma estét! - felpattantam és valamivel távolabb szaladtam, hogy az egész társaság rajta lehessen a képen.
- Mondja mindenki: Kelpi! - szélesen mosolyogtam, hogy amint mindneki a telefonomra néz megnyomhassam rajta a gombot.
Hozzászólásai ebben a témában

I am so fab
Check out, I'm blonde, I'm skinny, I'm rich
And I'm a little bit of a 🍑
Bánffy Zsolna Alexandra
Prefektus Levita, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Elsős mestertanonc



offline
RPG hsz: 188
Összes hsz: 214
Írta: 2023. szeptember 25. 18:13 | Link


ruhácska | A little party never killed...


Médi abszolút nem ismeretlen, nem is feszülök be, ahogy egyébként szoktam. Már Bella jelenléte se kényszerít katapultálásra, noha tudom, azért idő kell amíg én megszokom a pörgését.
Nem is tudom, ismerek-e olyat, aki ennyire energikus, hisz felénk ez nem szokás. Jó, persze Berci, de tőle már az lenne a furcsa, ha nem pörögne. Vinném is az Ispotályba szerintem, mert elromlott.
- Csak tudnám, mi folyik ott, hogy egyikük se ér rám. Mindig sietnek valahová - forgatom meg a szemem, bár azért nem bánt annyira. Kezembe kerül az első ital is, amit majdnem ki is ejtek a kezemből, mikor a hangos puffanást hallom.
Az első sokk utol is ér, mikor látom, az egyik tanerő lep meg minket. Lehet, kicsit furcsán nézek, mert ehhez nem szoktam hozzá. Mármint, hogy a tanárok leereszkednek egy magunkfajta bulihoz, na mindegy.

***


Odakint a tűz mellett, hamar kellemetlen témára terelődik a szó, így sokat nem kell könyörögni. Kikapom én Médi kezéből a rövidet, akármilyen csillám is van benne, le is hajtom, miközben segítségkérőn nézek Bercire. Vannak dolgok, amikről ugye nem beszélünk.
Persze Bella fiúját megnézem, el is könyvelem szépen, hogy illenek egymáshoz, de aztán akarva-akaratlan rám kerül a sor.
Aprót rázok a fejemen, és megvonom a vállam. Nincs olyan senki, akiről mesélhetnék, de aztán valami mégis eszembe jut, így felcsillan a szemem, mégsem leszek annyira égő.
- Két éven keresztül odavoltam Rasztovich Márkért... - azért ki nem húzom magam, mert ez nem olyasmi, amire büszke lehetek, tekintve, hogy a srácot már akkor is annyira lekötötte a kviddics, hogy őszintén remélem, még csak az arcomra sem emlékszik.
- Igazából írtam neki egy levelet, és ismerve a bunkó háztársaim... tuti odaadták neki - húzom el a szám, bár nem gondolnám, hogy akkora patália kerekedne belőle. Szerintem még az enyémen kívül is kapott bőven, hisz akkor ő volt a helyi menő gyerek, na.
Egyre jobban kedvelem Bellát, szépen be is pózolok a képhez, a lehető legjobb formám mutatva, és megvillantom azt a gyönyörű mosolyom is.

Hozzászólásai ebben a témában

Bánffy Albert Tamás
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 96
Összes hsz: 184
Írta: 2023. szeptember 25. 23:10 | Link



Olyannyira belefeledkezik abba, hogy most éppen igazán fontos barátnői veszik körül, hogy szinte már majdnem el is felejti, még másokat is meghívott ide Médi. Ezért kissé meg is lepődik, amikor Benett is felbukkan a semmiből gyakorlatilag, habár noha ez mágusok körében nem ritka, és tekintve, hogy a hoppanálás művészetét tanítja a Bagolykőben, nem is kellene meglepőnek lennie sem. Gyorsan vált azért széles mosolyra, mert mi tagadás, meglehetősen kellemes látványt nyújt a tanár úr, akibe mostanában többször botlott bele az egyetemen, mint a Bagolykőben.
- Üdv, tanár úr - köszön neki is, és széles mosolyából és hanglejtéséből kiérezni, hogy azért csak félig mondja komolyan a dolgot. Mennyivel is lehet idősebb vajon nála? Három-négy évvel talán? Majd egy alkalmas pillanatban megkérdezi, dönti el, jövőre úgyis letudja a bagolyköves képzést, és különben sem tanul már nála. Közben figyel azért a lányokra is, már amikor gondolatai nem kavarodnak el kicsit eme váratlan fordulat okán.

***


Nem kell sokáig győzködni, főleg nem a lányoknak. Nehogy azt merje róla bárki is gondolni, hogy gyáva lenne. Nem fog megijedni egy kis vodkától, ugyan. Tartja is a poharát, majd Bella még rátesz minderre, amin már csak nevet. Egyszer egy évben ez is belefér, hogy ne legyen meg a szépítő alvásuk, majd holnap úgyis helyrehoznak mindent jó sok víz meg a megfelelő bájitalok segítségével. Amíg nem rendszeres a dolog, nem lesz baj.
- Gyere közelebb, tanár úr. Nem harap egyikünk sem - javasolja nevetve Benettnek, aki meglehetősen halkan van egyelőre jelen a társaságban, mintha tartana tőle, hogy nem látják szívesen, pedig dehogynem. Ilyen jóképű pasit amúgy is ki ne látna szívesen?
- Teddy nem igazán rajong az ilyen szerinte puccos alkalmakért, pedig képzeljétek el, ha tényleg elvinném egyszer egy jótékonysági cuccra - válaszolja Bellának a szemét forgatva. Belekortyol az italba, amitől jóleső bizsergés fut végig a gerincén, hogy a gyomrában állapodjon meg végül az érzés, miközben ő előbb behúzza a vállait, majd ismét kiegyenesedik hátradobva a haját.
- Huh, ez jó, Médi. Na, tölts mindenkinek. A tanár urat se hagyjuk ki. Oldódjon egy kicsit, ha már bulizunk - veti fel, már azután, hogy a lányok megnézték az ifjabbik Jankovits fotóit. Bár ő már látta a képet is, sőt a fiút is élőben, azért szintén odapillant, és újfent megállapítja magának, hogy ha nem Bellát boldogítaná, már amikor éppen azt teszi ugye és nem valami marhaságot csinál, jobban sajnálná, hogy kicsit sem érdeklődik a saját neme iránt. Bella ötletére már vigyorog is, nem kell kétszer mondani. Szelfi lesz ebből mindjárt, méghozzá csoportos.  
- Kelpiiii - mondja ki, közelebb hajolva kicsit a kép kedvéért, csak utána pillant meglepetten Zsolnára.
- Rasztovich? Levelek? Zsolnaaaa... - hallani a hangján, hogy ez azért új információ, bár tulajdonképpen mivel nem itt végezte az alapképzést, igazság szerint annyira nem is meglepő. Szélesen vigyorog aztán Médire, majd a félig megivott italára pillant, aztán vissza a lányra.
- Lehet én is... olyan könnyűnek érzem magam. Milyen vodkát szereztél te? Ki jön fürdeni? A víztől szerintem majd jobb lesz - dönti el, és felhajtja a maradék italt is, miközben szabad kezével már gombolgatja kifelé az áttetsző ing gombjait. - Versenyt futhatunk egy pohár után is. Na? Ki jön? Lányok? Szépfiú?
Utoljára módosította:Bánffy Albert Tamás, 2023. szeptember 25. 23:12
Hozzászólásai ebben a témában

Radetzky Médi
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


hercegnő
offline
RPG hsz: 192
Összes hsz: 419
Írta: 2023. szeptember 26. 17:06 | Link

Nyárbúcsúztató kiruccanás
Helyszín


Beni érkezése számomra a hab a tortán, de remélem a többiek sem fogják majd vissza magukat azért, mert Ivanich tanárféleként funkcionál. Engem például egyáltalán nem zavar, ahhoz túl jó barátok vagyunk, úgyhogy minden gond nélkül itatok vele is vodkával jól felöntött csilládét.
Dami mellett kissé elszoktam a hangzavartól és sipítozástól, emiatt váratlanul ér a szöszi lelkesedése a barátja iránt. Meg is rezzenek kissé és pár sűrű pislogással fordítom a fejem a képernyő irányába.
- Dávidot ismerem, néha tanulunk együtt - jegyzem meg leginkább magamnak, elhelyezve ezzel Doriánt a családfán. - Egyébként helyes. Nem az esetem, de helyes - bólogatok sűrűn, biztosítva Bellát egyszerre arról, hogy jó választás, valamint eszem ágában se lenne rámozdulni. Igazán nagy szerencse, hogy elfoglalom magam a poharakkal és egyszerre mindenki mesélésbe kezd, mert így nem kell részleteznem a saját magánéletemet. Milyen volt az eljegyzés? Borzasztó. És hat éve történt. Már rég össze kellett volna házasodnunk. A vőlegény pedig itt van valahol és kétlem, hogy kényelmesen érezné magát a történetünk kibeszélésétől. Ugyanez az érzésem Beni felől is, akihez közelebb húzódom a kép erejéig és rákacsintok.
- Fogadok, hogy el fogsz esni a nacidban futás közben - vigyorogva súgom az arcába. A hátam mögül hallom Teddy nevét és a jótékonysági estet egy mondatban, ami nem csak összezavar, de az arcomra is kiül ennek jele. Meg is rázom a fejem Berci felé pillantva. Ez lehetne a következő fogadás...
- Rasztovichnak? - Berciével együtt emelkedik meg az én hangom is. - Neked régen bejött Mihail... Mihail Sztravinszkij, igaz? Vagy nem neked, Alexa? Mindegy. Képzeljétek, egyszer randiztam vele. Nyugi, nyugi, licit randi volt, lényegében csak pizzáztunk NA DE... Megfenyegettem, hogy amikor auror leszek, bilincsbe verem és órákig fogom kihallgatni... - arcomat a tenyerembe temetve nevetek fel. Érzem, hogy túlságosan kezdek ellazulni, mert ezt még soha senkinek nem említettem. - Gondolhatjátok, mennyire ciki volt rájönnöm utána, mit mondtam - még mindig nevetve döntöm Berci vállára a fejem.
- Én nem tu... Booorkaaa, mi a nyavalyát tettetek a limonádéba? - ebben a pillanatban realizálom csak, mi történhetett. A bongyor nevet és legyint, nyugi, csak ellazultok tőle, nincs gáz. - Hát... fussunk akkor! - egyetlen mondattal sikerül megnyugtatnia és felcsillan a szemem a szőke barátom ötletére.
- Az lesz a vesztes, aki utoljára ér a vízbe és, vagy két ruhadarabnál több marad rajta - közlöm a játékszabályokat izgatottan, miközben felkelek a tűztől. Ha kívülről hallanám most magam, biztosan visszakérdeznék; Médi, te vagy az? Igen és ez a Médi épp hátrál, bevárva a többieket, hogy aztán valaki visszaszámolása után elhangzott rajt felkiáltásra rohanni kezdjen a tó felé, félúton szanaszét elhagyva szinte az összes ruhadarabját.
Hozzászólásai ebben a témában

Ivanich R. Benett
Tanár, Végzett Hallgató, Színjátszó vezető, Minisztériumi dolgozó


still alive
offline
RPG hsz: 418
Összes hsz: 585
Írta: 2023. szeptember 29. 00:19 | Link

Nyárbúcsúztató
Mindenki

Feszültnek látszom. Az is vagyok. Attól a pillanattól, hogy felbukkantam, valahogy azt érzem, hogy nem fogadnak be teljesen. Ez érthető, de valahol mégsem. Korban nagyjából egyformák vagyunk. Néhány évvel ezelőtt többekkel együtt koptattam a padokat, csak aztán egyetemre mentem, elkezdtem a gyakorlatot, és odaálltam a katedra mögé, de még egyáltalán nem tartom magam igazi tanárnak. Sok év, tanulás munkája. És közben mindenki azt hiszi, hogy áruló lettem, gyanakszik, feszeng, pedig nem hiszem, hogy én lennék a legszigorúbb. A kollégák bezzeg titkon az az érzésem, taknyosnak, zöldfülűnek vélnek, mert hát még ott van a tojáshéj a seggemen, és bizonyítanom kell, hogy szakmailag egyszer felérjek hozzájuk.
Szóval innom kell ma. Sokat. Jó ez a limonádé itt a tűznél. Amint a lángokba bámulok, még mindig felidézem Berci furcsa hangsúlyát a köszönésénél, vagy a lányok zavarodott pillantását. Remélem, még néhány pohár és elfelejtem. Megrázom a fejem. Berci szavaira szélesen elmosolyodom, meg a fejem is vörös lesz, mintha nagyon azt akarná, hogy oldódjak, vagy le akar mindenki itatni, mert olyan vicces lesz majd egy tanárt látni itt részegen. Hümmögve közelebb húzódom közéjük, és iszok, mint a güzü, hogy hasson a cucc és ne izguljak ennyire.
- Próóóóó fesszor? Ácsi, én csak egy egyszerű gyaktanár vagyok még, majd ha már szakállam lesz, akkor hívhatsz így... - emelkedik magasba a mutatóujjam, hogy kiigazítsam a megnevezéseket Sokáig ízlelgetem ezt a megszólítást, de távolinak érzem, ahhoz le kell tennem az asztalra. Összeráncolom a homlokomat, mint aki nagyon gondolkodik, és felvetek egy merészet. - Na jó, akkor menjünk bele abba, hogy szerintetek ki néz ki jól a tanári karból. Férfi-női szekció vegyesen! - dobom be a talán túl korai témát. Még el se hiszik, hogy nem kémkedni jöttem, és már ilyenekkel bombázom őket... Kissé félve is nézek körül, nem mondtam-e nagyon rosszat. De tényleg kíváncsi vagyok, ha már így kifaggatjuk egymást, rögtön a szaftos magánéletről. Alig győzöm felvenni a fonalat, ki-kivel van, hiába vannak korban közel hozzám az említettek zöme.
- Kelpiiiii - bambulok a kamera felé, nagyon igyekezve azon, hogy mosolyogjak, de azt hiszem úgy festek most, mint akit csak úgy a semmiből idevarázsoltak, hogy jó lesz úgy. Igazából már mintha fel se fognám nagyon, hogy mi történik, az előbb még a pattogó tűznél röhögtek, meséltek, és most meg csoportképezünk, hát hol vagyok amúgy? Valami nem stimmel. - Mindenki jól van? Vagy csak én? - nevetek fel, és az italomra pillantok. Fogalmam sincs, miért érzem azt, hogy már vagy hatot ittam meg, elvégre biztos vagyok benne, hogy ez nem tömény. De ilyet még sosem éreztem korábban. Csak pislogok és pislogok, mint egy őzike.
- Most komolyan vetkőzés lesz? Erre nem voltam felkészülve - mérem végig magam kellemetlenül, és fejem vakargatom, hogy most akkor felálljak-e a többieket követve, vagy még kössem az ebet a karóhoz, és maradjunk a tűznél, vagy mi lesz itt.
Hozzászólásai ebben a témában
Bánffy Albert Tamás
Egyetemi hallgató, Világalkotó, Végzett Diák


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 96
Összes hsz: 184
Írta: 2023. november 3. 20:30 | Link



- Csak helyes? Görög félisten is lehetne mindkettő - jegyzi meg futó pillantást vetve a képre Bella válla fölött, noha még mindig érez leheletnyi csalódást, hogy mindkét Jankovitsot csakis a lányok érdeklik. Rémes. Természetesen örül annak, hogy Bella a szerencsés lány, akinek sikerült Dorián figyelmét magára vonni, neki pedig ott van Teddy, aki viszont nincs itt, úgyhogy most ezért inkább Benettre irányul a figyelme. Amúgy is alig létező gátlásai alkoholban kifejezetten gyorsan oldódnak ráadásul, úgyhogy nem kell sok idő, mire kezdi úgy érezni, hogy lassan bezsong ettől az italtól.
- Hát növessz szakállat, bááár... biztos öregítene, inkább ne tedd - ad tanácsot máris, amint kijavítja a másik, hogy nem is professzor. Lazán vonja meg a vállát, itt most egyébként sem számítanak ezek a formaságok. Felnevet aztán a kérdésen, ő már kész is van a válasszal erre a kérdésre.
- Ráczhalmi a pasi, másért lennék a tanársegédje? De Selwyn se utolsó, meg Várffy... és a sárkánytanosban is van valami különös, meg a reptan... és hát... téged se hagyjunk ki - közli a srácra kacsintva, aki végtére is nem tanítja. Mi baj lehet ebből így, ugye? Főleg, hogy csak a szája jár, a tagjai amúgy is olyan különösen könnyűek, zsibbadtak, nem is tudja, mi történik, de Médivel határozottan egyetért, hasonlóan érzi magát ő is éppen. Fel is kászálódik ebből adódóan, mert gondolja, hogy a víz talán majd jót tesz, aztán széles, fogkrémreklámba illő mosolyt villant a tanárra, még egyszer rákacsint, és ahogy megszabadul az ingétől, a magasba emeli, majd hagyja az egyébként is könnyű, áttetsző anyagot a földre esni.
- Csak nem félsz? Mi történik, ha meglátnak? Oda a tekintélyed? - hecceli, aztán a nadrágjától is megszabadul, hogy egy szál alsóban induljon a víz felé, lovagiasan előre engedve Médit. Egyébként is úgy érzi, mintha a levegőben lépkedne, nem is a földön. - Médiii... hol vetted te azt a vodkát? Vagy mi került bele? Olyan, mintha repülnék? Nagyon duuurvaaaa....
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok