Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848519#post848519][b]Vattai Júlia - 2022.06.26. 23:24[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

A gondolataim elkalandozásával az ásó is el lett felejtve. Helyette rémülten próbálok rájönni arra, hogy mégis milyen filmben vagyunk épp.
A visszakérdésére kikerekedett szemekkel tekintek rá. Ez kurva jogos.
- Meleg van mint a rohadás. Meztelenek vagyunk, el van redőnyözve minden, basszameg mintha egy apokalipszis közepén lennénk. És a zombik, én, azt hiszem úgy ki tudjuk deríteni, hogy megharaplak és ha átváltozol akkor megharaptak. Add, add a kezed! - hajolok oda hozzá. Kockázatos, mert ha Will zombivá válik akkor meg kell ölnöm vagy...
- Ha zombivá válasz szeretnéd, hogy megöljelek? -kérdezek rá. Fő a diszkréció.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848520#post848520][b]William Martin Krise - 2022.06.26. 23:35[/b][/url]

A kérdése különben nem volt komoly, csak a legelső szarkasztikus reakció Júlia nevetséges feltételezésére... igaz? Igaz? Júlia szemébe néz, onnan azonban őszinte riadalom néz vissza rá.
A hangulata eddig langyosan kellemes volt. A por hirtelen jövő, követelőző extázisa után csak kényelmes bizsergés maradt, ő pedig szíve szerint megmaradt volna abban a lelkiállapotban. A tekintet azonban rá is átragasztja a paranoiát: amellett, hogy tudja, hogy az egész hülyeség... hogy lehetne teljesen biztos benne? Egyszerre ismét úgy érzi magát, mint az Ilvermornyban, amikor kitalált rémtörténetekkel riogatták egymást az éjszaka közepén, hogy aztán kollektíve mindenki befosson az elalvástól.
Nem igazán érti Júlia gondolatmenetét, ettől függetlenül kinyújtja felé a kezét.
   -  Meg a faszt, azt. Ha megölsz kiverem a fogaidat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848522#post848522][b]Vattai Júlia - 2022.06.27. 00:14[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

A paranoia valahogy teljesen magába ölel pár percre. Talán az intenzív valóságtagadás hiteti el velem az egészet, talán csak túl rég nem poroztam, de először tényleg majdnem becsinálok a bugyiba. A fogkiverés rángat vissza a valóságba. Will folyton ezt mondja. Mint valami szadista fogorvos.
- Mi ez a beteges ragaszkodásod a fogaimhoz? - morgolódom, mielőtt megfogom a kezét és beleharapok. Ha annyira szereti a fogaimat hát adok én lenyomatot nézegesse csak a lila-zöld foltokat amiket hagyok. Kicsit sem fogom vissza magam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848549#post848549][b]William Martin Krise - 2022.06.27. 14:01[/b][/url]

Megvonja a vállát. Különben tényleg nem tudja, honnan jön ez az ösztönös reakció. Bambán pislogva nézi, ahogy a lány közelebb húzza a kezét az ajkaihoz, még akkor is érdektelenül figyeli, amikor kinyitja a száját.
   - Aah... ááááh, te fasz - erőszakosan rántja el a kezét, ezzel azonban azt éri el, hogy a vöröslő lenyomatok helyett horzsolt csíkokkal borítsa be a bőrét. Az ellentétes kezét reflexből rászorítja, mielőtt pillanatokkal később elengedné, hogy úgy istentelenül, ököllel kulcscsonton verje a lányt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848574#post848574][b]Vattai Júlia - 2022.06.27. 22:38[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

Nem számítok az ütésre, meg amúgy sem lettem volna képes kivédeni. A fájdalomra odateszem a kezemet, mintha bármit érne és nagyot nyekkenek. Will megütött. Kicsit nehezen jut el az agyamig az információ, a düh ami máskor feltörne bennem valahol félúton elveszett az éterbe.
- William Martina Krise te megütöttél! - tájékoztatom, mintha nem volna egyértelmű, méltatlankodva - na meg pláne a kulcscsontomon? Hát az tök könnyen törik, aztán rohanhatsz te is velem az ispotályba mint Will - durcásan fordulok el tőle. Meg lettem haragudva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848575#post848575][b]William Martin Krise - 2022.06.27. 22:47[/b][/url]

Visszaszorítja a tenyerét az alkarjára. Egyáltalán nem fáj, csak tudja, érzi, hogy fájnia kellene, az inger azonban valahol a gerincvelője táján elakad.
   -  Te meg megharaptál - emlékezteti rá legalább ugyanolyan öntudatossággal, mint amivel a lány elfordult tőle. Elemeli a kezét a sebről, a tenyerére pillant, azonban nem vérzik, csak a bőr felületét nyúzta meg a kis kurva a fogaival - Naaaa, jó hát na, most ne ezen feszülj már be. Tudod, hogy szeretlek és... és a segged is jó különben - megvakarja tarkóját. Hunyorít - ki az a Winter.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848577#post848577][b]Vattai Júlia - 2022.06.27. 23:08[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

A békítés beválik, Will szeret és jó a seggem.
- De tényleg? Nem csak azért mondod, hogy kibékíts? - bújok vissza Willhez, legalábbis bújnék de mielőtt hozzáérnék már érzem a teste hőjét és inkább visszahőkölök. Azért mindennek van határa.
- Winter? Well winter is a season between fall and spring. Mostly cold as f*ck. - adok neki tájékoztatást.
- Ahh nagyon meleg van, hűtsd le, valahogy hűts le - nyöszörgök és ennél látványosabban lassan már nem tudok szenvedni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848578#post848578][b]William Martin Krise - 2022.06.27. 23:19[/b][/url]

Crisis averted. Júlia vonásai ellágyulnak és ismét simulékonnyá válik, ő csak bólogat, hogyne, persze, a forró érintéstől azonban ő is elfintorodik és még hátrébb csúszik a kanapén.
   -  Jó, várjál - a könyökére támaszkodva dől oldalra, a másikkal maga előtt keresztben átnyúlva nyúl le a kanapé mellé hordott, félig langymeleg málnaszörppel töltött poharakért. Bandzsítva koncentrál a mozdulatra, a kivitelezés azonban félresiklik és az öklével mindettőt a parkettára dönti.
   -  Faszomat - ernyeszti el a karját és pillant fel a lányra - Túl józan vagyok ehhez. Van még cuccod?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848579#post848579][b]Vattai Júlia - 2022.06.27. 23:32[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

Mint aki a megváltót nézi, úgy figyelem Will mozdulatait. Annyira hiszek abban, hogy Will hideget fog csinálni, mintha pingvinkifutó lenne, mint télapóban a felvilágosítatlan kislány. Az üvegeket leveri, azok pedig baromi hangos csattanással törnek szét a padlón. Összevonom szemöldökömet.
- Aha a mosogatóba - bólintok és fel is állok. - mindjá' - mutatok még hátra mielőtt elindulok. Valami régen hallott népdalt kezdek énekelni, úgy megyek ki a folyosóra. Kicsit tovább tart a konyháig eljutni, mert félúton sokminden más is eltereli a figyelmemet, de azért olyan tíz-tizenöt percre rá visszaérek egy pohár vízzel.
- Na itt is vagyok - odacsoszogok a kiöntött vörös tócsákhoz és ráöntöm a vizet.
- No így. Így már nem fog ragadni - bólintok elégedetten. Aztán átpasszolom a fiolát Willnek. Ez a fejembe rohadt lazának és menőnek tűnt. De mivel random hozzávágtam nem biztos, hogy a valóságban is ilyen lesz az eredmény.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848580#post848580][b]William Martin Krise - 2022.06.27. 23:43[/b][/url]

El sem tudja mondani, mennyire hiányzott neki.
Nem a lány: a lebegés. A könyökén támaszkodva a kezét a padló felé lógatja, megérinti az összetört pohár szélét, a halványpiros tócsát nézi a padlón, ami az ő fejében nem létező, élénk színekben pompázik. Nevetnie kell, hát kuncogva dől a hátára és fekszik el a kanapén. Júlia közben feláll, ezt a kanapéról felemelkedő súlyból érzi, azt, hogy hová megy, már nem jegyzi meg. Az egyik kezét a feje alá fekteti, az összevissza harapdált és karcoltat magán keresztbe, úgy néz fel a plafonra azzal a szent meggyőződéssel, hogy ha most meghalna, akkor is minden a legnagyobb rendben lenne.
Minden maradhatna egy kicsit így. Semmi sem fáj, a gondolatai hamar halnak és súlytalanok, a tetteinek pedig semmi következménye.Csak a saját szívdobogását és légzését hallja, majd megfoghatatlan idővel később a loccsanást a padlón. Az idő, mint olyan, már rég elvesztette a jelentősségét.
   -  Gye... mi a... - egy fiola koppan a mellkasán, ő utána kap, azonban az tovább gurul, be a párnák közé - Gyere hozzám. Nem. Gihihi mármint velem. Haza. Menjünk haza.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848581#post848581][b]Vattai Júlia - 2022.06.27. 23:51[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

A víz megtöri a színes tócsát, bennem pedig valami büszke melegség lobban ennek a láttán. Olyan jó, büszke anyuka érzés lehet ez, mint mikor valami fontosat megoldott. Ezt is kibaszottul megoldottam. Rá kell csak nézni. Nem fog ragadni. Vagy legalábbis sokkal kevésbé mint sima szörppel. Mert van benne víz. Hoztam bele vizet. Kibaszott lángelme vagyok.
- Mé? - pillantok rá. Itt szar, de mindenhol szar. Szóval tök mindegy hol vagy szar. Szar az szar.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848582#post848582][b]William Martin Krise - 2022.06.27. 23:56[/b][/url]

   -  Miért ne? - mutat rá az egyértelműre. A bal kezét, ami eddig rajta hevert, kinyújtja a lány felé; így, hogy a heverészésben lehúlt, ismét akarja az emberi érintést. Vagy leginkább azt, hogy őt dédelgessék, a legjobb pedig az lenne, ha mindezt otthon tennék a saját kanapéján, a saját bútorai között.
   -  Adélnak is hiányzol. Nálam van, ki fog ugrani a bőréből. Kérlek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848583#post848583][b]Vattai Júlia - 2022.06.28. 00:11[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

Will jól érvel az elején. Miért ne? De utána a szentimentális érvek miatt lassan az agyam hátsó részéből előbukkan anyám képe.
Ujjaim elindulnak Will felé, aztán megtorpannak.
- Tegyek úgy mint azelőtt? Éljem az életem, mintha semmi sem történt volna? Nem tisztességtelenség ez? - egyszerre újra érzem a gyász súlyát, sőt talán még nehezebben mint azelőtt. Meghalt, tudatosul bennem.
- Nem, nem, itt fogom leélni az életemet a sarokba beállva, amíg el nem fogy a drog - rázom a fejemet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848595#post848595][b]Bánki Barnabás - 2022.06.28. 11:36[/b][/url]

Egyetlen Bercelem

- Kommuna? – áll meg egy pillanatra és meglepetten néz Bercire. – Hát ezt se mondta még senki – neveti el magát, s ha belegondol, tulajdonképpen elég sok mindenben hasonlít a rendszerük. – Na, most majd azon fogok agyalni, hogy nem-e hippiket terelgetünk itt – jó kis bogarat ültetett a fülébe a másik. Teljesen rá fog feszülni arra, hogy másik, akikben esetleg láthat potenciális támogatót nem jutnak-e szintén erre. S, ha igen, akkor mennyire fogja őket majd vissza a dolog. – Most kezdtük, szóval még nincs olyan, aki itt kezdett és visszajönne – neveti el magát. Egy éves az egész sztori, ahhoz, hogy sikere legyen, hogy legyen valaki, aki visszajönne, ahhoz minimum öt, de lehet, tíz év is kell. Ő meg egyelőre örül, hogy látja a következő havi dolgokat.
- Örülök, hogy így érzed. Szeretek én is itt lenni. Van, hogy csak néhány percnyi csendre és nyugalomra vágyom, aztán itt maradok egy-két napot – nyilván ez, mióta az Előkészítőben is nagyobb szerepet vállalt, elég kevésszer fordul elő, de azért szokott lopni magának néha egy-egy ilyen pillanatot.
- Gyakorlatilag bármi, most kicsit le van terhelve az agyam, így jó lenne kitalálni a következő hónapban milyen foglalkozás lehetne és arra találni valakit. De őszintén szólva, úgy vagyok vele, hogy mindig csak tolom és tolom és tolom, aztán az utolsó pillanatban kapok észbe és gyakorlatilag térden állva könyörgök valakinek az ismeretségi körömben - és ez nem vicc. Tényleg minden egyes váltáskor eddig fajul a helyzet. Pont ezért gondolják sokan, hogy összeszedetlen és kiforratlan az egész. De ez inkább Barnabás lustaságáról szól.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848610#post848610][b]William Martin Krise - 2022.06.28. 14:38[/b][/url]

Nem próbálja követni Júlia érzelmi hullámzását, hiszen elég a sajátjával törődnie. Helyette csak leejti a kezét, mivel a lány nem ér hozzá, felül, majd a kanapé párnái közt nyúlkálva maga mellett elkezdi keresni az elgurult fiolát.
   -  Az is egy opció - az alkarja is eltűnik a kanapéban, a fél szemével hunyorítva tapogatózik, míg az ujjai végével megérzi az üveg hűvösét. Egy diadalmas szusszanással húzza ki és emeli fel - Vagy összeszedheted mindet, amennyi van és folytathatjuk ezt nálam. Ahol van légkondi is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848626#post848626][b]Vattai Júlia - 2022.06.28. 21:44[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

Légkondi. Valahogy ez a szó ebben a pokolban felér egy titkos jelszóval ami mindent megváltoztat. Plusz itthon csak az az egy fiola van amit épp Will markolgat. A többi a kastélyban van.
- Azt hiszem pár órára vissza...vissza tudok menni - gondolkodom el. Ha most írok az egyik házimanónak, akkor mire odaérünk a kis fiolák ott lesznek a háznál. Akkor át se kell ballagni a kastélyba.
- Na jó, tudod mit legyen - döntök végül nagy elszántsággal és már indulok is az ajtó felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848629#post848629][b]William Martin Krise - 2022.06.28. 21:48[/b][/url]

A sárm. A logika. Nem tagadhatja, a meggyőzés mesterének érzi magát abban a pillanatban, meztelenül elfolyva a kanapén, a fiolát billegtetve az ujjai között. Emlékszik, hogy két lehetséges céllal indult el ma otthonról: hazaviszi vagy bántja a lányt. Technikailag ebből mindkettő megvalósult eddig, szóval mi ez, ha nem lehengerlő siker?
Valami azonban nem stimmel. A homlokát ráncolva dönti a fejét hátra a kanapén és néz a lány után.
   -  Júlia... te seggpucér vagy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848636#post848636][b]Vattai Júlia - 2022.06.28. 22:07[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

A szavaira megtorpanok és lepillantok. Hah, valóban. Pedig azt is eltudtam volna képzelni, hogy nagykabátban vagyok amilyen közel érzem magam a spontán öngyulladáshoz.
- Nincs kedvem felöltözni. Felöltöztetsz? - pillantok rá. Felöltözni mindig macerás. Pláne ha lány vagy, úgyhogy Willnek sokkal könnyebb felöltöztetni mert ő férfi és elég egy farmer meg egy nadrág.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848638#post848638][b]William Martin Krise - 2022.06.28. 22:16[/b][/url]

Egészen ellazul a kanapén. Még mindig annyira kényelmesen lebeg, minden, ami körülötte történik, nem több érdektelen zajnál. Azt, hogy nem olyan rég Júlia megharapta, ő pedig megütötte őt, már elfelejtette, de még azt is, hogy azzal a szándékkal érkezett, számon kéri a lányt, amiért az magára hagyta őt.
Behunyja a szemét. A fiolát tartó keze a mellkasára hull.
   -  Yeah... végülis miért ne csak... alszom egy kicsit előtte vagy valami - azzal a szent meggyőződéssel válaszol, hogy ő nem fog felkelni. Igen, az ő ötlete volt a távozás, de... most? Olyan...
Olyan.
Olyan kényelmes ez a kanapé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848641#post848641][b]Vattai Júlia - 2022.06.28. 22:39[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

Ezzel tökéletesen megelégedtem, hogy majd felöltöztet. Szóval az, hogy meg se moccan, sőt még jobban eltehénkedik nem is foglalkoztam. Minden meg lesz oldva.
- Aludj csak, majd őrizem a szemed - kuncogok visszasétálva hozzá. A kanapéra semmi kedvem visszamászni, Willre meg pláne, a meleg test érintésétől is kiráz a hideg, helyette lekucorodok a kanapé elé magam alá húzva a lábaimat, hátam nekivetem a kanapénak, fejem pedig vagy a férfi valamilyen tagján vagy a puha kanapén pihen attól függ merre landol. Közben halkan dudorászok, a plafont bámulva. Hogy ebben a pózban órák vagy percek telnek el, azt sohasem fogom tudni megmondani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848722#post848722][b]Radetzky Bercel - 2022.07.01. 16:09[/b][/url]

- Ha a képeknél közelebb nem engeded anyámat, akkor nem. Máskülönben… emlékezz, hogy én szóltam.
Bizony, hogy szóltam, nagyon kedvesen, és őszintén. Imádom az anyukámat, sosem kellene más nekem, mint ő, és bár nem szabad döntésem jogán választhattam azt, hogy ki lesz a feleségem, mégis, Editben egyre inkább rátalálok anya legcsodásabb vonásaira, ami nagy megnyugvással tölt el.
- De az emberek imádják az ilyen helyeket. Az idősebbek ott voltak, amikor virágkorát élte ez a stílus, a fiatalabbak meg nagyon lazák. Én simán élnék így, sokkal inkább, mint ami elvárt.
Nincs bennem szomorúság vagy kellemetlenkedés, ez csak tény, olyan tény, ami még nem szül elégedetlenkedést. Sőt, ha azt veszem, akkor mi is éppen abban élünk, csak nem egy ennyire nagy házban. De mindig fel van osztva a közös helyiségek takarítása és a vacsora készítése. A Radetzky is egy kommuna, csak mások a napi rutinok.
- Egy év alatt is lehet csodás eredményekről beszámolni ám.
Arra, amit mond, egy kicsit aggodalmasan nézek rá, mert bár tényleg sokkal jobb színben van, és még mosolyogni meg nevetni is megtanult újra, de vagy nekem nem tűnt fel és mindig ilyen szomorú kivert kiskutya szemei voltak, vagy azért van még benne elég sok negatívum. Régebben a testvéreimet ilyenkor hülye majomtánccal addig táncoltam körbe, amíg csak boldogok nem lettek újra, de itt lehet, hogy nagyon hülyén néznék ki.
- Sajnálom, hogy kérés nélkül belepofáztam az életedbe. Tényleg. Tudom, hogy miattam is jobb inkább itt, de megtanultam a leckét, és jó gyerek leszek ezentúl.
Tudom, hogy megbeszéltük már, de egyszerűen azt érzem, hogy tényleg biztosítanom kell arról, hogy a szándékaim tiszták, és eszemben sincs olyat mondani vagy ne adja Isten rákényszeríteni, ami neki nem fekszik.
- Továbbra is tartom magam ahhoz, hogy egy ügyes titkárnővel többre mész, mint egyedül. Fogadd el, vagy így vagy úgy, egy nő átveszi az irányítást az életed felett, akkor már miért ne lehetnél kipihent és elégedett ahelyett, hogy megőszülsz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848770#post848770][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:16[/b][/url]

Nem állt szándékában visszatérni, de itt van, ismét. Zille üzenetet küldött neki, melyben megírta, hogy anyjuk pár napja összeesett és orvosi vizsgálatok hadát végezték el rajta, a baj pedig nem csak a hőség végett következett be. Valamiféle erősebb kór támadta meg a szervezetét, melyből a felépülés jóval hosszabb ideig is eltarhat.
Ha őszinte akar lenni, nem akart eljönni, mert semmi kedve nem volt találkozni apjukkal, de húga annyira kérlelte és olyan kétségbeesetten magyarázott, hogy itt van.
– Hol van? - csapja ki a bejárati ajtót a kelleténél kicsit hevesebben, s látva a házvezető értetlen arcát, kiegészíti a kérdését. - Hol van Zille kisasszony? - toppant egyet a lábával és miután választ kap, megindul a kert felé ahol a húga egy férfi társaságában ücsörög. - Zille! - nem köszön, nincs olyan hangulatban, hogy ezt tegye. Dühös és legszívesebben felborítaná a kis asztalt. - Mégis mit szórakozol? Megmondanád, hogy az éppen halálos beteg édesanyánk, hogy a fenébe sétafikálhat nevetgélve a Balaton parton, amikor állítólag neki az ágyban kellene feküdnie!? - nem hiszi el, hogy ez megtörténhet. Az egész családban egyetlen valakiben bízott még az pedig a húga volt, erre tessék, ő is átveri és egyszerűen el sem tudja képzelni, hogy miért.
– Elnézést, magunkra hagyna, kérem? - fordul a számára idegen férfihoz, aki úgy néz rá, mintha már ezer éve azt várta volna, hogy lássa. Pedig biztos  abban, hogy még sosem látták egymás, hát emlékezne. – Mi? Most meg hova mész? Nem neked szólt a kérés - Zille egy most magatokra hagylak és később megbeszéljükkel hagyja ott és ettől a szőkeség még mérgesebb lesz. Nem törődve azzal, hogy mit fog gondolni róla az uraság kiabál egyet, majd sarkon fordul és hollandul szitkozódva indul befelé, hogy holmijait összeszedje.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848771#post848771][b]Bontovich Márton - 2022.07.03. 21:19[/b][/url]

Ma van a napja annak, hogy minden megoldódik, mégis, olyan ideges vagyok, mint szűz lány a nászéjszakája előtt. Érzem, ahogy a vérem a kelleténél jobban lüktet, és bár kétszer is zuhanyoztam, a bőröm nyirkos az idegességtől. Csak semmi kapkodás, csak semmi hülyeség. Minden tökéletes lesz. Először inget húzok, majd pólót, majd megint inget. Egy rövidujjú, lazább fazont, és a nadrág is legalább háromszor változik rajtam, míg végül egy fekete farmernál maradok. Félhivatalos, elvégre ez nem lánykérés lesz, egyelőre csak egy esélyadás annak, hogy amennyiben hajlandó megfontolni a házassági ajánlatomat, úgy akár megtehetném majd hivatalos módon is. Én le akartam mondani az egészet, hiszen egyetlen hónap van addig, ám Zille szerint az butaság és pazarlás lett volna. Helyette csak majd egy kis helyreigazítás kell, mert az igaz szerelem mindent legyőz, még a nővére konokságát is. Csak bízzak benne. Nem bízok, nem azért mert ne lennénk szép gondolatai, hanem véleményem szerint a nővére nem menne ebbe ilyen könnyedén bele.
- Mi tart ennyi ideig?
KiMár itt kellene lennie, érzem, ahogy a verejtékcseppek újra elindulnak, és zavartan törölgetni kezdem a homlokomat. És akkor végre felbukkan, én pedig megpróbálom hullasápadt arcomra ráerőltetni a legjobb mosolyomat. Képzelhetitek, hogy nézek ki. De nagyon szeretném ha ezen túllendülnénk, mert tudom, hogy az első alkalom kínos lesz, de Zille segít nekem. Nagyot dobban a szívem, ahogy közeledik, érzem, ahogy a forróság elönt, viszont dühös, és amikor megtudom, hogy miért, én is Zillére nézek. Ez a részlet előttem se volt ismert, hát megmondtam volna, hogy baromság. Egyik szőke el, majd követi a másik, én pedig szívem szerint a harmadik távozó lennék, de akkor senki se maradna a jelenetbe, és az eléggé furcsán venné ki magát, így inkább gyorsítok a lépteimen, hogy utolérjem.
- Miri… Miri… Állj már meg az Isten szerelmére.
Kapom el a karját, hogy visszafordítsam, és azzal a lendülettel meg is csókoljam, ott helyben, őszintén.
- Nincs semmi baj, tudja, elmondtam neki, és nem haragszik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848772#post848772][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:20[/b][/url]

Nem is emlékszik arra, hogy mikor volt utoljára ilyen dühös. Zille kijátszotta és még csak magyarázatot sem ad neki, amikor számon kérné, hanem otthagyja egy idegen férfival. Mégis minek? Mirella válaszokat akar és nem úgy jött ide, mint aki képes lenne szemet hunyni bármi felett is. Húga után indul, hogy akár az egész ház népe előtt kiabáljon és úgy véli ebben senki sem állíthatja meg.
Hallja, hogy mögötte valaki csicsereg, de egészen, addig míg karját meg nem ragadja a férfi eszébe se jut, hogy neki szólna ez a nevetséges becézés. A csók annyira váratlanul érinti, hogy egy pillanatra lefagy, ám, amikor magához tér egy pofonnal jutalmazza a férfit.
– Mégis mit képzel, mit csinál? - lök is egyet rajta, hogy minél távolabb legyen tőle a másik. - Ki engedte meg, hogy hozzám érjen? - szemei szikrát szórnak, látni lehet, hogy eddigi dühe csak még nagyobb lett. - Maga bolond, hogy idegen nőket csókolgat? És mégis minek hív ezen a nevetséges néven?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848773#post848773][b]Bontovich Márton - 2022.07.03. 21:20[/b][/url]

Felszisszenek, ahogy hátrébb lépek egyet, és értetlenül nézek rá. Nem értem, hogy mégis mit művel. Tudom, hogy azt beszéltük, hogy úgy teszünk, mintha mi sem történt volna, de azért ez már mégiscsak nevetséges. De tudom, hogy miért csinálja, így nem is haragszom annyira a pofonért.
- Figyelj már rám egy kicsit. Mondom, nem kell tovább játszanunk azt, hogy utáljuk egymást vagy, hogy nem történt semmi. Én megmondtam neki, érted? Megmondtam. Azt, hogy szeretlek, azt, hogy majdnem lefeküdtünk egymással, de miatta nem tettük. Viszont én nem tudom úgy feleségül venni, hogy téged szeretlek.
Először próbálkoztam. Két napig úgy csináltam, mintha mi sem történt volna, mintha nem kedvelnénk egymást. Két napig némán ültem Zille mellett, hagytam, hogy csevegjen. Haza kellett mennem, mert rájöttek, hogy hol vagyok, ám a harmadik napon nem bírtam már. Elé álltam, kértem, hogy figyelmesen hallgasson meg, és meg is tette. Elmondtam mindent, a parti kutyaszaros jelenettől fogva a csónakházig. Annyira jó volt mindent kimondani, és olyan fontos volt, hogy Zille nem haragudott, sőt, támogatott. Szerintem ő is észrevette, hogy más ez, mint amit mások hisznek.
- Beszéljünk, kérlek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848774#post848774][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:21[/b][/url]

Ahogy a férfi beszél, Mirellát ereiben a vér egyre csak zubogni kezd. Vérnyomása halad egyre feljebb, s mikor úgy tűnik, hogy a másik végre befejezi a meséjét, Mirella újra pofon vágja.
– Minek rágalmaz? Miről beszél? Azt se tudom ki maga, még soha nem találkoztunk, nem hogy majdnem lefeküdtünk.. - hallatlan, amit ez a férfi állít, nem érti miféle vicc akar ez lenni, de nagyon nincs ínyére. - Megsütötte a nap, hogy ilyen ostobaságokat beszél? Különben is, miért tegez? Nem tanították meg a jó modorra? - ez csak valami rossz álom lehet az már biztos. Mit is kell ilyenkor csinálni? Megcsípi a karját, hogy felébredjen, de hiába, a férfi még mindig ott van és ő is még mindig Magyarországon van.
– Keressen egy terapeutát, azzal beszélgessen a téveszméiről.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848775#post848775][b]Bontovich Márton - 2022.07.03. 21:22[/b][/url]

- Miről beszélsz?!
Csattanok fel, sőt kiabálok is vele, amit nagyon nem akartam, de hogy azt mondja, nem is tudja, ki vagyok, hogy nem emlékszik arra, hogy ki vagyok, sőt, arra sem, ami a csónakházban történt, nem tudok máshogy reagálni. Arra nem emlékszik?! Egész életemben nem éltem meg annyi érzelmet, mint ott vele.
- Már ne is haragudjon, de abban az esetben, ha az ember szerelmet vall a másiknak, aki viszonozza, úgy vélem, hogy az illem igazán megengedi a tegeződő hangnemet!
Az egész ház hallhatja, hogy mi történt közöttünk, mert minden egyes szóval egyre hangosabb és hangosabb leszek. Hát nem hiszem el, nem értem, és nem tetszik, amit látok.
- Mi a francot műveltél, Mirella?!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848776#post848776][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:22[/b][/url]

– Maga miről beszél? - csattan fel ő is éppen olyan hangosan, mint a másik. Kikéri magának ezt a hangnemet, főleg a családja birtokán. Mégis mit képzel magáról ez a férfi, kicsoda!?
– Most szórakozik velem? Zillével találták ki ezt az ostobaságot? Nyilván, hiszen együtt voltak az imént. Fogadtak? Esetleg kamera is van a közelben? Mi a tét? - nyilvánvaló már számára, hogy ez csak valami átverés lehet, ami kapcsolódik ahhoz, amit Zille füllentett. Még a végén kiderül, hogy egy egész szappanoperát kerekítettek ide neki, amivel bizonyára örökre megutáltatják vele ezt az országot.
– Nézze én nem tudom mit gondol, hogy ki vagy mi vagyok, de kérem fejezze ezt be, mert rettentő kínos helyzetbe hozza magát az egész ház előtt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848777#post848777][b]Bontovich Márton - 2022.07.03. 21:23[/b][/url]

- Én? De hát te vagy az, aki úgy csinál, mint aki nem emlékszik! Hát semmit nem éreztél az előbb, amikor megcsókoltalak?!
Istenem, már kezdem én is azokat a hülyeségeket tolni az igaz szerelemről, meg annak a csókjáról, amiket Zille az elmúlt napokban mondott. Én eddig ilyeneket nem vallottam igaznak, de most annyira szeretném, ha azt mondaná, hogy igen, akkor ott elindult benne is valami.
- Valami történt veled. Baleseted volt? Jól érzed magad? Mira, ez rohadtul nem vicces, hagyd abba azt, hogy úgy csinálsz, mint aki nem emlékszik. A…aaa….a parton, az udvaron, a rengetegnél, a csónakházban Bogolyfalván. A kutyát sétáltattam, és esett, félsz a vihartól, és megöleltelek, csókolóztunk, és ha Mucika nem ugrik rám, akkor… akkor mi…akkor mi tovább mentünk volna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848778#post848778][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:25[/b][/url]

– Most, hogy mondja, de éreztem.. - nyúl oda szájához, amit az imént a másik érintett. - Dühöt. Dühöt, amiért csókolgat - volt ott valami más is, egy aprócska dolog, de annak nem tulajdonít több jelentőséget, hiszen nem érdemes vele foglalkozni. Az egész helyzet abszurd és egyre kellemetlenebb, ahogy a férfi próbálkozik.
– Nézze uram, amiről ön beszél, nagyon szép és biztos vagyok benne, hogy a hölgy, akivel összekever, szintén szerelmes önbe, de kérem higgye el, hogy nem én vagyok az - bár az eléggé fura számára, hogy van rajta kívül más is, aki fél a vihartól, a gyerekeket leszámítva, de ezen kívül fogalma sincs, hogy miről beszél ez az ember.
– Ne haragudjon, de nem tudom ki az a Mucika és milyen csónakházról beszél. Én most érkeztem Hollandiából, mert azt mondták, hogy az édesanyánk beteg, nemrégiben voltam itt két hetet, hogy a húgom esküvői ruháját elkészítsem, de ahogy végeztem vele, haza is mentem. Esetleg, mikor elmentünk egy kicsit szórakozni, akkor magára mosolyogtam és ezzel félrevezettem? Vagy miért mondja nekem ezeket? - kezd egy kicsit félni, ezért tesz is egy lépést hátra.