Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846632#post846632][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 12:59[/b][/url]

Alig telt el hat óra azóta, hogy tíz esztendő után végre ismét magyar földön lehet, mégsem azt a mindent elsöprő boldogságot lehet leolvasni arcáról. Sőt.. Düh, méreg, csalódottság és értetlenség keveredik egy cseppnyi alkohollal, melyet az egyik standnál szerzett, miközben a vízpart felé vette az irányt.
Neveltetése kiváló, ért a borokhoz, tudja, hogy milyen rövidet mely alkalmakkor illik kínálni, s azzal is tisztában van, hogy mely ételhez mi passzol. Ám most ezen tudását hátrahagyva, nagy ívben tett a kifinomultság minden szabályára, s egy mojitot tett magáévá, melynek több mint a fele már gyakorlatilag a huszadik lépésnél nem volt meg.
Nem érti mi történik. Nem tudja feldolgozni, hogy anyja miért ment bele ebbe a nevetséges helyzetbe. Azzal pedig főleg nem tud mit kezdeni, hogy húga, hogy lehet ennyire naiv és vak, hiszen ugyanahhoz az emberhez készül hozzá menni, akinek annak idején őt szánták. Hát mi ez, ha nem valami szörnyű blamázs? Miért nem választhatott magának ez a tündéri teremtés valakit, aki egyfelől korabeli, másfelől pedig szereti!? Mert ő aztán el nem hiszi, hogy igaz szerelem van a levegőben, akármit is mondanak számára.
Kinéz magának egy padot, tökéletes rálátás a vízre, nincsenek a közelben emberek, úgy érzi, hogy ott picit talán lenyugodhat. Igazít kalapján, napszemüvegét felcsapja, majd határozott léptekkel indul meg a kiválasztott ülőalkalmatosság felé. Útközben felfigyel a hangosan viháncoló, fiatal lányokból álló csoportra, s tekintetével megkeresi, ugyan mi avagy ki lehet eme mustrának a célpontja, de számára egyetlen érdemleges dolog sincs a közelben, így hát csak helyet foglal és igyekszik megemészteni az új információkat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846635#post846635][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 13:20[/b][/url]

Bár hihetnénk, hogy ő nem az a fajta, aki az ilyen jelenetekre felfigyel, főleg jelen állapotában, ám csalódást kell okoznia. Minden felsőbbrendű, tanult mimika és modor mögött, még mindig ott lapul némi, gyermeki kíváncsiság és báj, így nyilván odafordítja fejét a jelenségre.
Szemüvegét lassan tolja le orrára, hogy afelett nézze végig a férfit, kinek úgy tűnik, mozgása túlságosan megjátszott és esetlen. Hangját akkor nem tudja visszafogni, mikor a hímegyed képes a fél literes flakon maradék tíz cseppjét magára csepegtetni. Nem. Akkor sem füttyent vagy esetleg vágyakozása sóhaját fejezi ki, hanem inkább csalódottan ciccent párat és hangosan szürcsöl kettőt az italból. Lábait kecsesen keresztbe teszi egymáson, hátát megtámasztja a pad háttámláján, majd a közelebb érkező, magát szép fiúnak tituláló, kanegérre néz.
- Héj szépfiú! - int neki bájosan mosolyogva, kalapját megigazítva. - Igen, te ott - ujjait szeleburdi, buta kislányként, majdnem szemérmesen mozgatja, s vár, hogy már teljes figyelmét megkapja a férfinak. - Ez a futás, ez a test, huhh, wáóó - legyezgeti magát, mintha tényleg annyira lenyűgözte volna az egész. Olyan jól játssza a dolgot, hogy szinte maga is elhiszi, hogy tényleg tetszett neki az iménti.
- Szóóóval.. Nem is tudom, hogy mondjam, mert izé, na.. - játszik még tovább, hogy legyezgesse emberünk hiúságát, aztán feltolja a szemüveget. Feláll, jól végig méri még egyszer, megrázza a fejét, kiürült poharát a szemetesbe dobja, s újra megszólal. - Kutyaszarba léptél, te gyökér.. Szívesen - neveti el magát, majd elindul a partszakasz másik irányába.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846650#post846650][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:26[/b][/url]

Mai nap egyetlen élvezeti forrása az, hogy egy picikét engedett magának és - ha csak szavakkal is - játszott. Több időt azonban nem kíván erre fecsérelni, ezért indul tova, s már - már őrlődne tovább azon, hogy mit is kéne tennie a családi béke fenntartásával, mikor a hozzáintézett mondat megállásra készteti.
Most bizonyára neki kellene állnia feszettül körözni körbe, körbe a tengelye körül, miközben a fenekén lévő állítólagos rágót keresi.. De mint tudjuk, úrinő nem tesz ilyet, csupán lassan megfordul és bal szemöldökét felvonva néz a férfira.
- Anyukád nem tanította meg, hogy ne nézegesd a nők hátsóját? - ezt pedig képes rezzenéstelen arccal kérdezni, annak ellenére, hogy tervezői ruhadarabban van, ami nem volt olcsó és ha tényleg rágó van benne, akkor bizony annak gyorsan kell kijönnie varázslattal vagy anélkül. Ennek ellenére még mindig nem kezdi el kergetni a hátsóját, mint kutyák a farkukat, szép is lenne ilyen képet kialakítani magáról.
- Fogd csak meg - s nem igazán várva arra, hogy felfogja-e a másik amit mond, táskáját dobja felé, majd szoknyáját megfogja derekánál és szépen lassan elkezdi előre forgatni, hogy azon rész, mi eddig farát takarta, most előre kerüljön.
- Van még a vizedből vagy az összeset magadra ráztad? - néz a másikra érdeklődve, s bár az a szerencsétlen cipő jobban visít egy fürdetésért, a nő úgy érzi, hogy ez a szoknya többet ér, mint a férfin lévő kevés gönc összesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846652#post846652][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:30[/b][/url]

- Ahh- sóhajt halkan, mikor a kulacs tetejét lecsavarja és abban nem igazán találkozik értékelhető mennyiséggel. Csalódottan nyújtja vissza a férfinak, miközben agya folyamatosan azon pörög, hogy akkor most mit kéne tenni. - Ha így bámulsz tovább, akkor a szád sarkán kicsorgó nyálat kell összegyűjtenem, mert az lassan nagyobb mennyiség lesz, mint a kulacs tartalma - halkan elneveti magát, majd a táskáját visszaszerzi és abban keres valami mentő ötletet. Hiába.
Újra a férfira néz, most szemtelen mód végigméri, s hihetné bárki, hogy azért, hogy a következő pillanatban a közeli bokorba vigye.. Nem, nem ezért. Közelebb lép, tekintete elszánt, arca pedig nem rezzen. Nyúl, méghozzá a másik nadrágja felé, hogy az abból kilógó madzagot, kihúzza. Bár a színe nem igazán passzol, de vész megoldásnak ez is megfelel, amíg hazaér. Fordít ismét a szoknyán, így ami most elől volt az oldalra kerül, felgyűri combig, hogy a rágó ne látszódjon, majd a madzag segítségével felköti. Ha ezt látná Cami, infarktust kapna.
- Óvatosan fuss tovább, nehogy túl sokat mutass a rajongóidnak - kacsint egyet, majd sarkon fordul, hogy tova induljon, nehogy a végén a háttérben bámuló leányzók meglincseljék és a vízbe dobják. - Kösz, hogy kihasználhattalak, remélem, élvezted - int egyet jobbjával, s lassú csípő ringással, hagyja hátra a férfit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846655#post846655][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:34[/b][/url]

Annak ellenére, hogy húsz perces késésben van, nem kapkodja lépteit. Bár nagyon kíváncsi Márton személyére, mégsem fűlik a foga ehhez a reggelihez, mert egyáltalán nem biztos abban, hogy megfelelően tudja moderálni magát. Hihetnénk, hogy a késése tiltakozása jele, s ha kérdezik, akkor bizonyára ezt fogja állítani, ám az igazság az, hogy túlságosan aktív, érzéki és szexi álma volt ahhoz, hogy szabadulni akarjon belőle. Csak a telefon éktelen visítása űzte messzire a parton "megismert" fickót.
Öltözéke nem hivalkodó, tökéletesen simul a tavaszi - nyári délelőtthöz, egy zöld színű, vastag pántos ruha, mely éppen annyit mutat, mint ami illendő. Haja kócos, mégis rendezett fürtökben terül szét vállain, s annak ellenére, hogy mennyire nincs kedve ehhez, arca derűs.
- Elnézést kérek a késésért - szól lágyan, mégis sajnálattal a húga és vőlegénye hátának, majd megkerüli az asztalt, s az útjába kerülő első törékeny tárgyat sikeresen veri le a földre, mikor meglátja, hogy kiül Zille mellett.
- Mi a..? - tekint értetlenül a látottakra, legfőképp Mártonra, aki nem más, mint erotikus álmának főszereplője, Mr. Kutyaszar.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846657#post846657][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:37[/b][/url]

Egyetlen egy pillanatra elfelejti a tanultakat, ez alatt sikerül egy poharat levernie, melynek csörömpölése téríti észhez. Lép párat a kihúzott szék felé, s miközben helyet foglal végig tartja a szemkontaktust.
- Ön pedig bizonyára az uraság, aki úgy tűnik, mindenáron Mrs. Fölnagy kíván lenni - nem, még a rosszalló tekintetek és ciccegések sem akadályozzák meg abban, hogy hangot adjon nem tetszésének.
- Mint mondtam, elnézést a késésért, nem tudtam, hogy mennyit is illik annak érdekében, hogy igazán kifejezzem a fenntartásaimat az egész cirkusszal szemben, már megbocsáss húgom - csak és kizárólag Zille az, akitől hajlandó bocsánatot kérni. Apja és anyja jelenléte az asztalnál számára jelenleg nem mérvadó. Nyúl egy szelet pirítósért, s közben a szemben ülő férfira tekint. Most már kifejezetten dühíti, hogy engedte ennek a kujonnak, hogy a táskáját fogja, lehet ki is fogja dobni ezután.
- Mondja Márton, van valami hobbija? - néz fel érdeklődve a vajas tálkából, melynek tartalmát a kenyérre keni, míg a választ várja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846659#post846659][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:42[/b][/url]

- Tehát, ha jól értem a szavait.. Érdekből és nem szerelemből készül házasodni. Hmm.. - pedig a minap szentül állította neki a húga, hogy ez bizony mekkora szerelem. Már a férfi neve hallatán tudta, hogy ez nem lehet az, de hallani a nyilvánvalót, főleg, hogy Zille is jelen van, sokkal szívet melengetőbb.
- Na hát mily' szellemes - mosolyodik el cinikusan, majd a jelenlévők végig tekintve, mosolya csak szélesebb lesz. Közben pedig muszáj figyelmeztetnie magát, hogy itt és most bizony nem megengedett sok minden, ezért nem válaszol a meghívós megjegyzésre, inkább csak úgy tesz, mintha tényleg viccesnek venné a megjegyzést.
- Futás? Valóban? - néz kissé meglepődve a válaszra, mert lássuk be. Abból a mozgásból, amit tegnap látott, hát mindent gondolt, de ezt nem. Úgy tűnik ez a válasz nem csak őt, de még húgát is meglepi, hiszen mintha ő is érdeklődve figyelne fel eme információra.
- Hobbi? - nevet fel halkan a kérdést hallva. - Tudja én dolgozó nő vagyok, aki nem a megörökölt vagyonából él, sőt nagyon is sokat tettem azért, amim van. Így sajnálatos mód hobbi szintű luxursa nincsen kapacitásom - neki a munka a hobbija és a kikapcsolódás. Hozzátehetné, hogy rajzol, fest, szab, varr, olvas, tanul és most, hogy itthon van, nyilvánvalóan a lovaglásra is időt fog szánni, de nem azért vannak itt, hogy róla derüljenek ki újdonságok.
- Mesélne nekem arról, hogy miképpen is szeretett állítólag bele Zillébe? Tőle már hallottam, érdekelne az ön története is - tényleg érdekli, már csak azért, mert fogást szeretne találni rajta. Már tegnap délután tudta, hogy akárki ül itt szemben vele, őt nem fogja kedvelni. Az ellenszenv pedig csak nőtt, pedig, semmit sem tett ellene Márton. Csupán a tegnapi műmájerkodása.. Szegény ember.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846661#post846661][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:45[/b][/url]

Olyan, mintha egy betanult, színpadra szánt szöveget hallgatna, ásít is közben egyet, majd szemeit forgatva iszik pár kortyot, melyek közül az utolsó majdnem torkán is akad.
- Párdon? - szemöldöke ívesen fut feljebb, mikor Márton karótnyeltnek nevezi. Ujjaival erősebben markolja a szalvétáját és valószínűleg, csak annak köszönhetően nem borítja italját a férfi arcában, mert anyja zavartan neveti el magát a hallottaktól.
- Ne aggódjon. Amint elvégeztem dolgomat már itt sem vagyok - a dolga pedig elméletileg a menyasszonyi ruha megvarrása. Tehát, ha Márton elég okos rájöhet, hogy ő nem kíván részt venni az esküvőn, már ha az lesz egyáltalán. Mert ráébredve arra, hogy kiről is van szó, mint férj Mirella úgy döntött, hogy inkább megakadályozza ezt az egészet, hiszen húga megérdemli, hogy szerelemből és ne kötelességből házasodjon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846663#post846663][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:48[/b][/url]

Persze, hogy mindenki boldog lesz. Apja örülhet a fejének, mert egyik lányát bepalizta, anyja is boldog lesz, hiszen apja az. Zille azt gondolja, hogy boldog, hát erre nevelték és ő hiszi, hogy szerelmes, Márton pedig örülhet., hiszen melyik férfi ne örülne annak, ha valaki, aki tíz percnyi beszélgetés után, szemmel láthatóan tüske számára, pár nap múlva már nem lesz jelen? Ő az egész helyzetben tényleg csak húgát sajnálja és a következő napjait biztosan arra fordítja, hogy Zille szemét felnyissa.
- Amint ez a kellemetlen csevegés végre befejeződik, befogom a lovamat és körbenézek a rég látott birtokon. Utána valószínűleg megkeresem az illemhelyiséget, majd forró fürdőt veszek, talán még étkezni is fogok, majd felmérem a kedves menyasszonya méreteit, igényeit és megtervezek neki legalább öt különböző stílusú, mégis tökéletesen rápasszoló ruhát, tudja csak úgy hobbiból. Szeretné esetleg, ha minden egyes lépésemet lejegyezném előre önnek, hogy még véletlenül se fussunk egymásba? - pont ezért tért ki az illemhelyiséget és fürdést illető tevékenységekre, fricska a kérdésre. Ekkor azonban húga szemei felcsillannak és férj jelöltjéhez fordulva közli, hogy az a fantasztikus ötlete támadt, hogy tervezhetné öltönyét a nővére, hogy tökéletesen passzoljanak egymáshoz. Na ezen a nő már csak nevetni tud.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846666#post846666][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:51[/b][/url]

- Tervezek - feleli sejtelmes mosollyal az arcán, hangjában némi éllel. Tervez ám, jajj, de még mennyi mindent, melyek végeztével remélhetőleg húga jobb belátásra tér.
- Hihetetlen, hogy ezt kell mondanom, de ez esetben egyet kell értenem Mr. Bontovich-csal - néz az említett személy felé, majd tekintete Zillére táncol vissza. - Biztos vagyok benne, hogy van egy szabója, aki tökéletes kinézetet tud varázsolni a számára. Ha szeretnéd szívesen beszélek vele, hogy passzolj egymáshoz a kinézetetek - teszi a lehető legjobb ajánlatot, amivel elő tud rukkolni. Merlin mentse meg attól, hogy ő készítsen el bármit is Márton számára. Maximum a vonatjegyet és a bőröndjét, amikor majd végre húga kiadja az útját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846668#post846668][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:54[/b][/url]

Nem, nem közli, hogy kétsége se volt afelől, hogy odáig lesz érte a szabó. Elvégre Ő Fölnagy Mirella, akinek azért lett neve a felsőbb körökben. Persze, ha Márton csak névtelen, nem felkapott valakihez jár, akkor mást nem majd tisztelettel és mosollyal varázsolja maga köré az urat, ahogy azt a jól nevelt nők szokták.
- Köszönöm, de nekem ennyi éppen elegendő volt - törli meg száját, majd a szalvétát az asztalra teszi és lassan felemelkedik. Maradásra aligha tudná bárki is kötelezni, s láthatóan senkinek nincs is hozzá kedve, így csak mosolyogva köszön el Bontovich asszonytól, hűvösen anyjától és apjától, húgához odalép, hogy fejebúbjára adjon egy apró csókot végül ránéz Mártonra, de egy szót sem szól hozzá, hanem távozik.


 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846786#post846786][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.25. 16:50[/b][/url]

A tegnap este hasznos információkkal szolgált számára, mindig tudta, hogy hasznos képesség van a birtokában, amit úgy döntött most sem lesz rest használni. Állati bőrében sokkal könnyebb Márton elleni információkat összeszedni, s tegnap a férfi kezébe adott jó párat.
Mirella okos nőnek tartja magát, néha tudálékos, de azért tudja, hogy mikor érdemes megszólalnia. Információi csekélyek, aligha tudná húgát meggyőzni arról, hogy Bontovich nem jó parti, így még még tárja magának, s majd ha elegendő lesz birtokába, akkor zúdítja.
Addig pedig.. Dolgozik azon, amiért elméletileg jött. Régi szobájában tölti legtöbb idejét, hiszen családjával vajmi keveset kíván társalogni, ám most mégis úgy határozott, hogy tervei megrajzolásához a szabad eget választja, így a ház mögött található több száz éves gesztenyefa alatt ül és próbálja a lehető legkreatívabb énjét elővenni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846795#post846795][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.25. 19:01[/b][/url]

- Azt hittem, hogy egy közelgő vihar miatt kezd egyre sötétebb lenni, de úgy tűnik, hogy csak az ön közeledtére akartak figyelmeztetni az égiek - szavai közben nem pillant fel, de csak azért, hogy befejezte azt a részt, amit éppen rajzol.
- Ha nyerni kíván, tegyen arra, hogy még a boldogító igent sem várom meg és nagyot szakíthat- emeli fel fejét a vázlatfüzetből, s szemei egyenesen Mártonéban pihennek meg.
- Csak nem eltévedt, hogy itt kötött ki? - míg szavait a férfihoz intézi, lassan megemelkedik. Ruháját szabad kezével kisimítja, hogy még véletlenül se legyen rajta egyetlen rakoncátlan ránc sem, majd alaposabban végig méri a másikat.
- Nehéz éjszakája volt? - teszi fel kissé tolakodó kérdését, mintha nem tudná, hogy az uraság mivel töltötte estéjét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846803#post846803][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.25. 20:48[/b][/url]

Sóhajt, s bár nem érzi, hogy magyarázattal tartozik, Márton megjegyzése előcsalogatja belőle a dolgot.
- Nyilván jól tudja, hogy akkor nem a maga személyének szólt a dolog. Annak idején - éppúgy, ahogy most is -, úgy gondoltam, hogy egy nőnek joga van a saját élete felett rendelkezni, elvégre már a XXI.században élünk - emellett kitart bármeddig. Érti Ő, hogy húga szerelmes, de vajon akkor is az lenne, ha mást is ismerne és nem csak azt, akit elrendeztek neki?
- Sok testvére van, igaz? Ön nem azt akarja nekik, hogy szabadon döntsenek? -néz érdeklődve a másikra. Ha nem, azt is elfogadja, sőt csalódni sem fog az ilyesfajta válaszban, csak növekedni fog ellenszenve.
- De, szeretnék ott lenni a húgom esküvőjén, azonban nem ezen- jelenti ki határozottan, anélkül, hogy ezen bármennyit is gondolkozna. Magyarázni nem szeretné, hiszen korábbi szavait csak ismételni tudná.
- Köszönöm az ajánlatot, de semmi esetre sem zavarnám meg a közös andalgásukat, hátha éppen ma keríti önt hatalmába az a bizonyos szerelem - ezt pedig iróniával a hangjában mondja, hiszen biztos benne, hogy Márton sosem lenne képes szeretni a húgát.
- Hmm, érdekesen hangzik. Alig várom, hogy megismerjem őket - ártatlanul mosolyog, míg fejében visszaidézi a tegnap látott és hallott dolgokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846809#post846809][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.25. 21:31[/b][/url]

- Ez ostobaság -horkan fel az eddigieknél talán kissé hangosabban.
- Az hol fer, hogy nekik szabad, önnek vagy a húgomnak pedig nem? - képes Mártont is belekeverni, ha már annyira hajtja, hogy ez az egész csak az apja végett van.
- Minden tiszteletem annak, hogy ennyire tartja magát az apja akaratához. Nagyott nőtt emiatt a szememben, de könyörgöm.. - az égre emeli a tekintetét, majd a távolba, amerre a ház van.
- Sose fog belészeretni, csupán egy illúziót fog elétárni, amiről ő azt hiszi igazi.. Ez kegyetlenség - kissé mérges kezd lenni, s bár tudja, hogy nem illik, de valószínűleg úgy fog kiborulni nemsokára, mint még soha.
- Erről jut eszembe, terveztem önnek is egy ruhát. Várjon, had keressem meg - kinyitja a füzetet és csupán csak egyet kell lapoznia ahhoz, hogy a tarka, bohóc jelmez kiemelkedően és megmutassa magát Mártonnak.- Pont illik a helyzethez, elvégre ez a egész csak egy bohózat, nem gondolja?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846882#post846882][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.27. 22:45[/b][/url]

Valahogy nem tud megbékélni Mártonnal. Érti, amit mond, hallotta minap is, ugyanakkor ha ránéz, azt látja, hogy szavaival szembe megy. Nem akarja, de megteszi, nem kényszerít senkit, de mégis belemegy a játszmába.. Neki ez túl sok, főleg a tegnap esti szavak után, melyek elhagyták száját, egyszerűen nem érzi az, hogy valaha is képes lenne rábízni húgát.
- Persze, hogy arról beszél, mert naiv és belenevelték, hogy milyen jó lesz maga mellett.. Mit vár egy gyerektől? - tudja, hogy Zille nemsokára felnőtt lesz, de számára egy gyerek, aki nem élt, nem tapasztalt, nem tehette azt, amit akart. Ez pedig egyáltalán nem fer vele szemben.
- Egy tizennyolc éves alig tudja, hogy mit akar az életében. Most gondoljon csak bele, Ön tisztába volt azzal, hogy mit szeretne? - csak szimplán kíváncsi, s ha azt a választ kapja, hogy igen, hát elfogadja. Azonban nem tántorít attól, hogy testvére mást érdemel.
- Szerintem ebben kéne a nagy eseményen megjelennie, tűntetőleg, ha már állítólag annyira nem fűlik a foga hozzá - még el is készíti neki, ha felveszi. - Sőt.. Talán ezért a produkcióért még itt is maradnék - teszi hozzá aprócska mosollyal arcán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846897#post846897][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.29. 03:35[/b][/url]

- Higgye el, hogy tökéletesen taníttattak - ezt nem tudja elvitatni sem a szüleitől, sem a nagyszüleitől. Egészen addig, míg a két apuka egy délután / este folyamán, meg nem álmodták, hogy házasság kell. Ott valami örökre meghalt benne Arnold irányába.
- Nemes cél - s ezt lekezelés és gúny nélkül képes mondani, hiszen komolyan gondolja. A jövő nemzetét nevelni nehéz és becsülendő feladat, főleg ha valaki képes szívét és lelkét beletenni. Mirella pedig kinézi Mártonból, hogy ő ilyen ember, már csak azért is, mert minden ellenszenv ellenére látja és hallja, hogy viszonyul a fiatalabb generációhoz.
- Élvezhesse, mi? - felnevet ettől a mondattól, de azt maga sem tudja megmondani, hogy zavarában avagy gunyorosan. Nem érti az egészet. Ellenszenvet és némi undort kellene éreznie a fickó iránt, hiszen szégyenletes, hogy húgát mibe rángatja, Mirellában viszont más végett dolgoznak az érzések. Vonza a férfi, minden mozzanat, a beszéde, a stílusa, az egész lénye. Többet és még többet akar tudni róla.
- Ne keserítsen el, mióta itt vagyok nem tetszésemet adtam mindennek, amiről ez az egész szól, itt osztom magának szavaimat és nem érti mi a gondom önnel? - csalódottan szorítja magához a füzetet és tekintetét az égre emeli egy pillanatra.
- Pedig már kezdtem azt gondolni, hogy nem is olyan vészes, hiszen aki okítani akarja a jövő nemzetét, az bizonyosan tanult ember.. Erre tessék - húzza el szája szélét, mintha igazán csalódott volna abban, hogy Márton nem érti ezt az egészet. Hát hányszor kell még elmondania, hogy az egész esküvő a gondja, illetve az, hogy Márton nem képes ezzel szembe menni? Siralmas a helyzet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=847182#post847182][b]Fölnagy Mirella - 2022.06.01. 21:20[/b][/url]

Tekintetét az égre emeli, mert nem képes beinni magába Márton lódításait. Pedig, ha a férfi tudná, hogy Mirella milyen csatákat vív magával egy-egy álom, pillanatnyi képzelgés után, melyek főszereplője mindig Ő. S nem, nem azért mert éppen fojtogatná vagy máglyára vetné..éppen ellenkezőleg. Távolság kell közéjük, ezért sem akar sokáig maradni.
- Igaza van, származása és nemessége, mely apjának tett ígérete felé irányul, vitathatatlan. Ám, nem gondolom, hogy ez a több, mint tíz év ön és a húgom között egészséges lenne.. Már meg ne haragudjon, ezzel nem önt öregezem le, hanem Zille gyermeki korára gondolok. Nem élt, nem kapott lehetőséget arra, hogy saját maga legyen, hanem megmondták neki, hogy ez lesz és kész. Ő pedig nyolc, kilenc évesen aligha tudott volna ellenkezni. Elhitte, hogy ennél nem lehet több, jobb és engem ez bosszant - kifejezetten dühíti, hogy húga nem is élhet, hanem eldöntötték, hogy Bontovich asszonyság lesz és kész. Zille talán azt sem tudja, hogy ezen felül van más lehetősége is.
- Már megbocsásson, de ön részeg? - kérdezi felháborodva, mikor Márton azzal jön, hogy menjen ő maga hozzá. Hogy is ne. Megszökött tíz évvel ezelőtt, most meg majd mindent eldob és rohan a férfi karjába, nem? De.
Kérdése közben közelebb is merészkedik, hogy orrával egy mélyebbet szimatoljon a Márton felől érkező illatfelhőből, de ez bizony hibának ígérkezik. Lábai kissé megremegnek, s jobb híján a férfi karját kapja el, hogy ne essen fenekére. Ez határozottan nem alkohol szag. Mirella számára inkább túlságosan bódító a parfüm valamely összetevője.
- Bocsánat. Én, én jobb, ha megyek - szabadkozik zavartan, s ha Márton nem kívánja maradásra bírni, akkor bizony a szőkeség menekülőre fogja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=847240#post847240][b]Fölnagy Mirella - 2022.06.04. 05:58[/b][/url]

Nem sok helyzetben adódik az, hogy ő menekülőre fogja, de mikor Márton illata körbe keríti, s megbabonázza, akkor bizony elkezd fejében villogni a vörös fény. Mennie kell. El kellene rohannia úgy, hogy vissza sem néz és a hátralévő napokban messzire kerüli őt. Ám ehelyett mit csinál? Élvezi a közelségét, újból magába szívja a bódító illatot és elveszti minden józan eszét. Szerencsére a pillanat tört része alatt veszi észre, hogy ez így egyáltalán nem jó, ezért is kíván kihátrálni, ám Márton egyre közelebb vonja őt magához.
Egy csók előtt mindig van az a pillanat, mikor tudod, hogy most mi fog következni. Elfogy a levegőd, érzed, hogy a szíved egyre hevesebben, szinte már a dobhártyádat verve jelzi, hogy ez kell neki. Mira hiába tudja, hogy ez mekkora hiba, képtelen arra, hogy ne adja át magát egyetlen pillanatig. S ez a pillanat pont elég arra, hogy megérezze Márton ajkait, amik nem követelőznek, nem taszítják, nem tudná megmondani, hogy milyen érzéseket váltanak ki belőle. Többet akar, mindenre vágyik, amit képes lenne ebben a pillanatban adni neki a férfi, s ez a hirtelen belé hasító érzés van annyira erős, hogy felébressze a szőkeséget. Ez nem lehet, az ő szerelmi története.
- Mégis mit képzel? - csattan fel váratlanul és arcon üti a másikat. - Maga bolond? - néz a másikra értetlenül, ám az értetlenség nem is Mártonnak szól, hanem leginkább saját magának, hogy miért is engedte, miért adta át magát. - Tudtam én, hogy vaj van a füle mögött, de hogy éppen a jegyese nővérével próbálkozik… Ez hallatlan - hápogja hevesen, hangját mégsem megemelve, mert nem szeretné, ha valaki hallaná őket.
- Kedves öntől, hogy adott még egy okot arra, hogy ne akarjam ezt az esküvőt - és itt most nem arra gondol, hogy mennyire vonzódik a másik félhez. Ő inkább arra céloz, hogy felnyissa húga szemét, hogy egy nőket kergető, talán soha meg nem nyugvó férfit szeret.
Márton vállai felett elpillant a ház felé. Zille teljes pompájában megérkezett, s ha innen tippelnie kellene, akkor Márton szerencséjére, nem látott semmit. - Jelenése van - közli hűvösen, leplezve azt, hogy legszívesebben most ő andalogna a másik mellett, hogy megmutassa neki a titkos helyeket, ahol régen elbújt, hogy élvezzék kicsit egymást, megismerjék a másikat. Képtelen emiatt elköszönni vagy bármi továbbít mondani, így csak kihúzza magát és elindul a házzal ellentétes irányba. Mondjuk azt, hogy elmenekül az emberek elől, hogy egy kissé lehiggadjon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848770#post848770][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:16[/b][/url]

Nem állt szándékában visszatérni, de itt van, ismét. Zille üzenetet küldött neki, melyben megírta, hogy anyjuk pár napja összeesett és orvosi vizsgálatok hadát végezték el rajta, a baj pedig nem csak a hőség végett következett be. Valamiféle erősebb kór támadta meg a szervezetét, melyből a felépülés jóval hosszabb ideig is eltarhat.
Ha őszinte akar lenni, nem akart eljönni, mert semmi kedve nem volt találkozni apjukkal, de húga annyira kérlelte és olyan kétségbeesetten magyarázott, hogy itt van.
– Hol van? - csapja ki a bejárati ajtót a kelleténél kicsit hevesebben, s látva a házvezető értetlen arcát, kiegészíti a kérdését. - Hol van Zille kisasszony? - toppant egyet a lábával és miután választ kap, megindul a kert felé ahol a húga egy férfi társaságában ücsörög. - Zille! - nem köszön, nincs olyan hangulatban, hogy ezt tegye. Dühös és legszívesebben felborítaná a kis asztalt. - Mégis mit szórakozol? Megmondanád, hogy az éppen halálos beteg édesanyánk, hogy a fenébe sétafikálhat nevetgélve a Balaton parton, amikor állítólag neki az ágyban kellene feküdnie!? - nem hiszi el, hogy ez megtörténhet. Az egész családban egyetlen valakiben bízott még az pedig a húga volt, erre tessék, ő is átveri és egyszerűen el sem tudja képzelni, hogy miért.
– Elnézést, magunkra hagyna, kérem? - fordul a számára idegen férfihoz, aki úgy néz rá, mintha már ezer éve azt várta volna, hogy lássa. Pedig biztos  abban, hogy még sosem látták egymás, hát emlékezne. – Mi? Most meg hova mész? Nem neked szólt a kérés - Zille egy most magatokra hagylak és később megbeszéljükkel hagyja ott és ettől a szőkeség még mérgesebb lesz. Nem törődve azzal, hogy mit fog gondolni róla az uraság kiabál egyet, majd sarkon fordul és hollandul szitkozódva indul befelé, hogy holmijait összeszedje.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848772#post848772][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:20[/b][/url]

Nem is emlékszik arra, hogy mikor volt utoljára ilyen dühös. Zille kijátszotta és még csak magyarázatot sem ad neki, amikor számon kérné, hanem otthagyja egy idegen férfival. Mégis minek? Mirella válaszokat akar és nem úgy jött ide, mint aki képes lenne szemet hunyni bármi felett is. Húga után indul, hogy akár az egész ház népe előtt kiabáljon és úgy véli ebben senki sem állíthatja meg.
Hallja, hogy mögötte valaki csicsereg, de egészen, addig míg karját meg nem ragadja a férfi eszébe se jut, hogy neki szólna ez a nevetséges becézés. A csók annyira váratlanul érinti, hogy egy pillanatra lefagy, ám, amikor magához tér egy pofonnal jutalmazza a férfit.
– Mégis mit képzel, mit csinál? - lök is egyet rajta, hogy minél távolabb legyen tőle a másik. - Ki engedte meg, hogy hozzám érjen? - szemei szikrát szórnak, látni lehet, hogy eddigi dühe csak még nagyobb lett. - Maga bolond, hogy idegen nőket csókolgat? És mégis minek hív ezen a nevetséges néven?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848774#post848774][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:21[/b][/url]

Ahogy a férfi beszél, Mirellát ereiben a vér egyre csak zubogni kezd. Vérnyomása halad egyre feljebb, s mikor úgy tűnik, hogy a másik végre befejezi a meséjét, Mirella újra pofon vágja.
– Minek rágalmaz? Miről beszél? Azt se tudom ki maga, még soha nem találkoztunk, nem hogy majdnem lefeküdtünk.. - hallatlan, amit ez a férfi állít, nem érti miféle vicc akar ez lenni, de nagyon nincs ínyére. - Megsütötte a nap, hogy ilyen ostobaságokat beszél? Különben is, miért tegez? Nem tanították meg a jó modorra? - ez csak valami rossz álom lehet az már biztos. Mit is kell ilyenkor csinálni? Megcsípi a karját, hogy felébredjen, de hiába, a férfi még mindig ott van és ő is még mindig Magyarországon van.
– Keressen egy terapeutát, azzal beszélgessen a téveszméiről.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848776#post848776][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:22[/b][/url]

– Maga miről beszél? - csattan fel ő is éppen olyan hangosan, mint a másik. Kikéri magának ezt a hangnemet, főleg a családja birtokán. Mégis mit képzel magáról ez a férfi, kicsoda!?
– Most szórakozik velem? Zillével találták ki ezt az ostobaságot? Nyilván, hiszen együtt voltak az imént. Fogadtak? Esetleg kamera is van a közelben? Mi a tét? - nyilvánvaló már számára, hogy ez csak valami átverés lehet, ami kapcsolódik ahhoz, amit Zille füllentett. Még a végén kiderül, hogy egy egész szappanoperát kerekítettek ide neki, amivel bizonyára örökre megutáltatják vele ezt az országot.
– Nézze én nem tudom mit gondol, hogy ki vagy mi vagyok, de kérem fejezze ezt be, mert rettentő kínos helyzetbe hozza magát az egész ház előtt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848778#post848778][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:25[/b][/url]

– Most, hogy mondja, de éreztem.. - nyúl oda szájához, amit az imént a másik érintett. - Dühöt. Dühöt, amiért csókolgat - volt ott valami más is, egy aprócska dolog, de annak nem tulajdonít több jelentőséget, hiszen nem érdemes vele foglalkozni. Az egész helyzet abszurd és egyre kellemetlenebb, ahogy a férfi próbálkozik.
– Nézze uram, amiről ön beszél, nagyon szép és biztos vagyok benne, hogy a hölgy, akivel összekever, szintén szerelmes önbe, de kérem higgye el, hogy nem én vagyok az - bár az eléggé fura számára, hogy van rajta kívül más is, aki fél a vihartól, a gyerekeket leszámítva, de ezen kívül fogalma sincs, hogy miről beszél ez az ember.
– Ne haragudjon, de nem tudom ki az a Mucika és milyen csónakházról beszél. Én most érkeztem Hollandiából, mert azt mondták, hogy az édesanyánk beteg, nemrégiben voltam itt két hetet, hogy a húgom esküvői ruháját elkészítsem, de ahogy végeztem vele, haza is mentem. Esetleg, mikor elmentünk egy kicsit szórakozni, akkor magára mosolyogtam és ezzel félrevezettem? Vagy miért mondja nekem ezeket? - kezd egy kicsit félni, ezért tesz is egy lépést hátra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848780#post848780][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:27[/b][/url]

Kacagnia kell, ahogy a történetet és az ötletet meghallja. Most már teljesen biztos abban, hogy itt mindenki megőrült, s áldja az eget, hogy az elmúlt tíz évben nem kellett itt élnie. Hát ezek bolondok és úgy tűnik, hogy képesek mást is bevonni az őrült ötleteikbe.
– Ne haragudjon meg, de önnek fizetnek ezért? - teszi fel teljesen komolyan a kérdést. - Meddig kell mennie? Egészen az oltárig vagy mi az egyezség? - mert biztos, hogy valami ilyesmi áll a háttérben, az nem lehet, hogy ez az őrült igazat beszél.
– Hogy én a menyasszony!? - csattan fel annyira hangosan, hogy akár még a parton is hallhatják ezt a kérdést. Újra nevet, ez az igazi hisztérikus nevetés rázza egész testét és eltart jó pár percig.
– Nem tudom, hogy mit mondtak magának, de tíz éve pont egy ilyen előre eltervezett, fejem fölött kötött házasság elől menekültem el. Szóval eléggé idióta húzás éppen ilyesmivel viccelődnie - bár nem ismeri, de most kifejezetten sajnálja szegény férfit. Reméli, hogy ezt a félreértést hamar tudják tisztázni, mert ez egyre kellemetlenebb egy beszélgetés.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848782#post848782][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:28[/b][/url]

– Ó higgye el, elég sok mindent kinézek én ezekből - Zille mondjuk a mai napig kivétel volt, mert róla az gondolta, hogy nem tenne semmit ellene, de mint az ábra mutatja, tévedett. Biztosra veszi, hogy van erre jó magyarázat és számon is fogja kérni, amikor végre sikerül ezt az őrültet lerázni.
– Magához? Most akkor ezért van itt? Ezért mondja ezeket, mert számon akar kérni amiatt, ami tíz éve történt? - kezd világossá válni, már csak azt nem érti, hogy honnan tudta meg, hogy jön és mégis honnan ismeri Zillét ez a férfi.
– Most szórakozik velem? Zille szerelmes egy jóképű, rendes férfiba, akivel nem olyan régen találkoztak és hozzá megy feleségül. Miért menne egy maga korabelihez? Hát mennyivel idősebb nála, tíz évvel? - hihetetlen, hogy mikre nem képesek egyesek. Nem elég, hogy őt rágalmazza még a húgát is belekeveri, hát ezek tényleg anyait, apait beleadnak.
– Mondja maga ivott? - teszi fel a kérdését kissé aggódva, mert úgy érzékeli, mintha kezdene rosszul lenni a másik. Az alkohol magyarázat lenne erre az egészre, hiszen azt keverni a tűző nappal és a fejben lévő bolondsággal, tuti ez is közrejátszik az egész történetben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848784#post848784][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:32[/b][/url]

– Igaza van, de hallva most az őrültségeit, azt gondolom, hogy jól tettem, hogy elmentem - mintha csak érezte volna, hogy egy bolondhoz akarják hozzáadni. Amiket ez a férfi mond, teljességgel lehetetlenek. Hol van bárki ebből a házból, aki megcáfolhatná ezt? Biztosan mind elbújt és úgy tesz, mintha dolgozna, közben pedig csak hallgatja őket. Legyen csak vége ennek, biztosan nem köszönik meg, amit tőle kapnak majd.
– Most akkor azt mondja, hogy összetörte a húgom szívét? - lép egyet előre és dühe kezd átcsapni haraggá. Mert, ha tényleg igaz, hogy Zille már nem menyasszony, akkor biztos, hogy ez a férfi megbántotta, ő pedig nem fogja ezt annyiba hagyni.
– Kérem fejezze már ezt be, hogyan szerethetne, hogy ha nem is ismer? Talán újságokból ismer vagy honnan? Ez az egész nevetséges - hányszor kell még ezt elmondania? Nem jó vicc és ezt hajtogatni egyre fárasztóbb. Miért nem hagyja már őt békén ez az ember, mit akar tőle?
– Mégis mit szeretne tudni? Hazajöttem, hogy elkészítsem a hugom ruháját és megismerkedjek Miksával, aki elveszi a húgomat. Volt közös reggeli is a két család között, aztán itt voltam pár napot, majd mikor végeztem, hazamentem, mert a műhelyben történt egy kis baleset és meg kellett oldani. Nem terveztem visszajönni, mert Fölnagy úr és köztem ahogy várható volt, a helyzet elmérgesedett, de amikor Zille szólt, hogy anyánkkal történt valami, hát jöttem és most itt vagyok önnel ebben a nevetséges helyzetben - mert ez tényleg az. Az egész szituáció csak egy rossz vicc lehet, aminek lassan vége szakadhatna most már.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848786#post848786][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:34[/b][/url]

– De hát nincs olyan, hogy mi, ne szórakozzon már velem - nem hiszem el, hogy nem fogja fel és nem képes ezt befejezni. Be kell látnom, hogy nagyon jó embert béreltek fel, mert igen hitelesen tolja a dolgot.
– Nem, csak nem jutott eszembe a neve. Arnold, igen, Arnoldnak hívom, mert ő nekem nem az apám - közli hűvösen és sértődötten, mert bizony sérti az, hogy apjaként utalnak erre a férfira. - Várjon csak, azt mondta, hogy Márton!? - néz a másikra és mintha szemeiben fény gyúlna. - Maga Bontovich Márton? - jó hát a vezetéknév azért van meg neki, mert Miksának is ez a neve. Tehát ők testvérek, micsoda logika. Nézi a férfit, vizslatja az arcát, majd fintorog egyet. - Maga tett megjegyzést a tomporomra a Rengetegben, maga mocskos disznó - és igen, még egy pofont ad a férfinak, mert hát abból ugye sose elég.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848788#post848788][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:35[/b][/url]

– A papírokon nyilvánvalóan az áll, de számomra ő nem apa - minek magyarázkodik? Nem tartozik ennek az embernek magyarázattal, mégis úgy érzi, hogy muszáj, hogy megértesse vele, hogy milyen viszonyt ápol az apjával.
A név hallatán ugrik be emlék, ó de még milyen, kénytelen kifejezni ismét, hogy mennyire sértő volt akkor ez, de arra nem számít, hogy a férfi most elkapja és közelebb vonja magához.
Egy pillanatra eláll a lélegzete is, ez pedig pont elegendő ahhoz, hogy parfüm illata az orrába szökkenjen, s ettől Mirella rosszul érezze magát. Lehunyja pilláit, újra levegőt vesz, az illat ismét hatalmába keríti, s úgy érzi, mintha ez már megtörtént volna már.
Szemeit akkor nyitja ki, mikor Márton megszólal, kinyitja szemeit és a férfiéba néz. Igen, mintha lett volna már ebben a helyzetben, de nem tudja kivel és mikor.
– Kérem, engedjen el. Kérem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848790#post848790][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.03. 21:36[/b][/url]

Mély levegőt vesz, különös számára, hogy a percekkel ezelőtti vihar, ami dúlt benne, ettől az öleléstől, mintha elmúlt volna. Emlékszik Mártonra, tudja, hogy ott volt ő is a Rengetegben, emlékszik, hogy sértegették egymást és utána ő visszaindult Hollandiába. De ennyi és nem érti, hogy ha ennyi történt, akkor ez a férfi miért mondja neki, hogy szereti, miért hangsúlyozza ki, hogy őt választotta, hiszen ennek semmi értelme nincs.
Kibontakozik az ölelésből és már érzi is a hiányát a másiknak. Nem érti, nem érti miért hiányzik neki valaki, akit nem is ismer. Látja Márton arcát, látja, hogy szomorú, hogy csalódott és hogy teljesen összezavarodott. - Sajnálom - nem tud mást mondani, nem tudja megmagyarázni, hogy mit és miért, de úgy érezte, hogy ezt muszáj kimondania. - Vigyázzon magára Márton - köszön végül el a háttal álló férfitól és elindul megkeresi Zillét, mert azt azért nem felejtette el, hogy miféle hazugsággal hozták őt ide.

//   //