Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849479#post849479][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:43[/b][/url]

Csak azért van még Magyarországon, mert nem érti, hogy mégis mi folyik itt. Zille teljesen ki van fordulva magából. Először a hazugság arról, hogy gond van az anyjukkal, aztán jött Márton, aki állítja, hogy közöttük volt valami. Az esküvő, amire ruhákat készített le lett mondva. Teljes káosz van itt és szeretné megérni, hogy végre kibogozódnak a szálak.
Nem akart a parton céltalanul sétálgatni, így hóna alá vágta a SUP-ot és keresett egy olyan helyet, ahol nem igazán vannak fürdőzők. Kellett neki a magány, kellett neki a víz, a nap és az, hogy kicsit másként lássa a világot. Szerencsére a víz nyugodt, így maga mellé teszi az evezőt, lábait előre nyújtja, kezein támaszkodik és így tekint a közeledő irányába.
- Mi a…? Mit keres maga itt? - értetlenül néz Mártonra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849481#post849481][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:45[/b][/url]

– Nézze, én nem tudom, hogy ön milyen világban él és miért pont engem környékezne meg, de kérem ne szórakozzon velem - néz a másikra, aki nem néz ki valami túl jól.
– Mondja, jól van? Elég sápadtnak tűnik - teszi fel kérdését nemes egyszerűséggel. Nem terelni akár arról, amit a másik magyaráz, csupán csak nem szeretné, ha baja esne.
– Márton, valamiféle fogadást kötött valakivel? Vagy miért mond nekem képtelenségeket?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849483#post849483][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:46[/b][/url]

– Márton, kérem - néz sűrű pislogások közepette a másikra.
- Látom, hogy dühös, csalódott és frusztrált, de én nem tudom miről beszél. Kérem értse meg, hogy fogalmam sincs semmilyen levélről, sem mugli postáról. Én sajnálom, hogy valaki ezt tette önnel és így járt, de ne engem büntessen, kérem - megtehetné, hogy elevez és itthagyja a férfit, de nem viszi rá a lélek. Csak nézi őt, nézi az ismerős vonásokat, vizslatja a szemeit, melyben látja a csalódottságot és mégis talán némi reményt is.
- Tegyük fel, hogy igaza van. Meséljen nekem, segítsen kicsit, kérem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849485#post849485][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:47[/b][/url]

Tekintete a pad felé téved, ahol Miksát véli felfedezni, int is neki, amikor véletlenül feléjük néz, majd ismét minden figyelme Mártonra irányul. Érdeklődve hallgatja a történetet, mely közben néha elkomorodik az arca, néha pedig majdnem nevet, hiszen eléggé viccesnek tűnik a kutyakaki és még a rágó is. A végére pedig ismét teljes értetlenség ül ki az arcára.
– De. Nem értem - sóhajt fel és tekintetét ismét a padra vezeti.
- Zille egy szóval se említi magát, nem beszél arról se, hogy most miért nem lesz esküvő, már azt sem értem, hogy ki lett volna a férj és ez az egész túlságosan zavaros - mintha még bele is fájdulna a feje egy kicsikét.
— Mikor történt ez? - pontos időpontot szeretne, hogy előkutassa emlékei közül, hogy szerinte mit csinált akkor.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849487#post849487][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:48[/b][/url]

– Maga lett volna a férjem? - néz elkerekedett szemekkel a másikra. Be kell látnia, hogy nem is járt volna annyira rosszul, már, ami a kinézetet illeti, a többiről nem tud ugyebár nyilatkozni.
- Micsoda nevetséges dolog, hogy a húgommal akart összeállni, ezután - csattan fel hirtelen. Hát ez felháborító.
- Mennyivel idősebb nála, hát miért akarta ilyesmibe kényszeríteni? Én azt hittem, hogy tiszta szerelemből készül férjhez menni - húzza el száját a gondolattól. Miféle beteg állat van itt mellette? Pedig már kezdte azt gondolni, hogy Márton áldozat, közben meg.. Ki tudja miféle perverziói vannak.
- Elég hihetetlennek tűnik ez az egész. Ne haragudjon, de én nem igazán hiszen az ilyen, megláttalak és máris beléd szerettem mesékben - mondjuk nem is nagyon engedett magának meg ilyesmit, hiszen inkább a munkára koncentrált mindig.
– Tudja, annyira. Annyira hitelesen mondja, hogy már szeretnék hinni magának - nézi őt. Nézi a padot, Miksát aztán megint Mártont, igyekszik, próbál emlékezni, még szemeit is hunyorítja és akkor megvan.
- A kutyaszar, fú de büdös volt - nevet halkan és Mártonra néz.
- Tényleg találkoztunk itt és azért vettem el a nadrágod madzagját, hogy reklamálj, mondj valamit, vigyél el a bokorba, a vízbe, bárhova. De nem jöttél.. - ennyi van meg neki egyelőre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849490#post849490][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:50[/b][/url]

– Sajnálom, az nem maga ellen szólt - úgy érzi, mintha ez a beszélgetés már megtörtént volna, de azt nem tudja megmondani, hogy csak álmaiban vagy a valóságban.
- Az ellen szöktem meg, hogy a fejem felett döntöttek, a mai világban ez felháborító és nevetséges - meg úgy bármelyik világban az. Hadd legyen már az embernek szabad akarata.
– Kötelesség? Ne nevettessen már. Egyáltalán miért köttetett ez az egyesség, kiderült már? - mert, hogy biztosan valami simlisség van benne és azt is határozottan érzi, hogy az ő apja a hunyó és a bukó fél. De annak idején nem jött rá, hogy mi a bibi, pedig nem egyszer szökött be az apja dolgozószobájába, mielőtt úgy döntött, hogy jobb lelépni.
Az újra lefutott körök, a témák melyekről már vitatkoztak lassan beindítják a gépezetet és parányi emlékfoszlányokat szórnak elméje sötét zugaiba. Látja, hogy Mártonban megcsillan némi remény, de a helyzet az, hogy jelenleg többel nem tud neki szolgálni. Halványan, de megvan neki az első találkozásuk.
- Én nem tudom. Amennyiben tényleg igaz, amit mondasz, akkor biztosan nem véletlenül döntöttem úgy, hogy nem akarok emlékezni rád - húzza el a száját kissé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849492#post849492][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:51[/b][/url]

– Ugyan már, maga tényleg olyan hülye, hogy azt gondolja csupán legjobb barátság végett jutottak erre? - neveti el magát hangosan, s fröcsköl magára némi vizet, hogy ne csak aszalódjon a deszkán.
- Eszembe sem jutna a legjobb barátnőmmel egyezséget kötni a gyermekeink felett csupán barátságból. Ez ostoba feltételezés - az ilyen ősök által eldöntött frigyek mögött mindig lapul valami, nem kell ehhez fizikusnak lenni, hogy az ember tudja.
– De hát azt mondtad, hogy írtam egy levelet. Hát gondolom abban benne van bőven, amit tudnod kell, nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849494#post849494][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:51[/b][/url]

– És lássanak csodát, házasság nélkül is milyen szép életét és jövőt biztosítottam magamnak - közli némi fölényességgel a tényeket. Megdolgozott azért, amije van és nincs ráutalva egy férfira, neki ez sokkal többet ér, mindennél.
- Nem sok értelme lett volna az egésznek, hiszen valószínű, hogy eluntam volna magam, utáltalak volna, mert kényszerből kellett hozzád menni és talán fél egy éven belül mentem volna innen, csak megspóroltam a válási procedúrát - elképzelni se tudja, hogy mi hajtja azokat a nőket, akik megelégszenek azzal, hogy otthon tesznek, vesznek. Számára ez rabság lett volna, a szerelem pedig aligha épülhet erre.
– Minek neveztél? - villan a szemében valami sötét és gondolkodás nélkül vágja fejbe a másikat az evezővel.
- Még egyszer így hívsz a legnemesebbik szerved fogja bánni, ezt megígérem - meglepődik a saját szavain, leginkább azért, mert tudja, hogy ezt már használta. Nézi Mártont, hogy vajon amúgy jól van - e és amennyiben igen, még egyet ad neki, hogy biztosan sikerüljön visszaverni a képzelgéseit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849496#post849496][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:52[/b][/url]

– Pont nem érdekel, hogy termékeny vagy dugásra képes - válaszol felháborodottan. Mégis mit képzel magáról ez a férfi? Mirella nincs hozzászokva ahhoz, hogy ilyen alpári stílusban szóljanak hozzá. Mondjuk az is tény, hogy ő maga sem szokott ennyire hevesen reagálni arra, ha valaki becézi.
- Mondja, maga teljesen hülye? - nem érti, hogy Márton mit akar. Az imént kérte, pontosabban fenyegette meg azért, amiért így hívta őt, erre megint megteszi.
- Ne hívjon így és kérem, ne zaklasson tovább - az evezővel, most Márton azon kezére csap, amellyel fogja a SUPot, remélve, hogy ettől az majd elereszti és ha lehetősége van rá, mélyebb részre indul, hogy kérése komolyságát megmutassa.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849498#post849498][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.19. 11:54[/b][/url]

Nem akar nagyot ütni, sőt nem is üt nagyot, de úgy tűnik, hogy sikerül rohadt jó helyen eltalálni a másikat, mert az arca sokat elárul.
- Most fenyeget? - néz meglepődve a másikra, miközben az evezőt a vízbe meríti.
- Legalább lesz értelme távolságtartási végzést kérnem - kiabálja a férfi hátának, aki szerencsére kérésének eleget tesz és békén hagyja. A vicc az egészben az, hogy ez rohadtul nem tetszik a nőnek. Hát mi az, hogy a férfi otthagyja? Ez határozottan az ő szokása szokott lenni.
Szokása?
Összeszűkült szemekkel néz a másik után, fejét kénytelen megrázni, hogy elhessegesse ezt a gondolatot, elvégre nem lehet a szokása valami, amit sosem tett meg, nem igaz?
Az evezőt a vízbe meríti és elindul kicsit beljebb, hogy kavargó gondolataival elvonuljon az emberek elől és lassacskán, magányában megküzdjön velük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849712#post849712][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.23. 09:58[/b][/url]

Folyamatosan azon rágódik, amiket Márton újra és újra a fejéhez vágott. Álmatlan éjszakái, merengő, válaszokat kutató nappali vannak. És aggódik is. A férfi kezét ért ütés nem tűnt annyira kellemesnek és még mindig felháborítónak tartja, hogy a Bontovich klán vezíre otthagyta őt.
Így hát felvette a kapcsolatot a legjobb fej fiúval a családból, a mindenkit is lehengerlő és utánozhatatlan Miksával, aki volt olyan rendes és a megbeszélt időpontban, mindenki szeme elől elrejtve őt, beengedte és Márton felé irányította.
Lassú, bátortalan léptekkel közelít felé és vele szemben áll meg. Meglepődve nézi egy darabig, hogyan dolgozik a másik, majd int neki, hátha a férfi észreveszi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849714#post849714][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.23. 10:01[/b][/url]

– Most komolyan? - néz értetlenül, mikor a másik csak egy pillantásra méltatja. Legnőiesebb formájában - tudjátok, mint ahogy Doctor Szöszi tanítja a szalonban-, lehajol egy ping ping labda nagyságú föld darabért és kecsesen vágja hozzá a férfihoz, hogy ezzel hívja fel magára a figyelmét.
– Márton, ne legyen már hisztis kislány, tényleg ennyire megsértődött, hogy rám néz és inkább szó nélkül tovább dolgozik? - csak nem ennyire vészesek manapság a felnőtt férfiak ugye? Kezdi sejteni, hogy miért nem szeret hosszabb távon eggyel vesződni, hát kinek kell más gyereke?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849717#post849717][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.23. 10:04[/b][/url]

– Magának köszönheti - húzza el a száját az erőszak hallatán. - Arra tanították, hogyha meglát valakit, akkor tegyen úgy, mintha nem is létezne? - teszi fel kérdését némi sértődöttséggel, majd jobban megvizslatja, hogy Márton éppen mit is csinál.
– Arra voltam kíváncsi, hogy rendben van-e a keze és amint látom, igen - akkor legalább mehet is és mindketten fellélegezhetnek. - Hoztam Önnek nagyapám egyik elsők között kell kikevert, kerítésszaggató italából, ami meg sem kapta az engedélyt arra, hogy forgalomba hozzák - nyújtja a férfi felé az italos táskát, ami Fölnagy papa bizniszének legelső próbálkozásainak egyikét rejti.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849719#post849719][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.23. 10:05[/b][/url]

Egy kisebb mosoly jelenik meg szája sarkában, amikor Márton a karmát említi, de hamar el is illan, hiszen ha az valóban létezik, akkor hamarosan Mirellát is utoléri, amiatt amit a férfival tett.
– Frusztrált? - teszi fel a kérdését egyszerűen. Varázsló nincs, aki kézzel neki állna ilyesminek, maximum akkor, ha túl sok energiája van. De Mártont nézve, ő inkább fáradtnak és gondterheltnek tűnik.
– Ugyan, hova gondol? - rázza meg fejét hitetlenkedve. - Attól, hogy nem kapott engedélyt, szerintem ez az egyik legfinomabb itala. Igaz, hogy elég belőle öt csepp és fejre áll az egész világ, de attól még finom - még mindig nyújtja a másik fele és hogy ne gyilkossági kísérletnek tűnjön egy őszinte, kedves mosolyt is villant. - De komolyan, öt csepp a maximum, mert fogalmunk sincs, hogy a hatodik után mi történik. Szerintem Miksa elől zárja el, mert ha tudomást szerez róla, valószínű, hogy a következő Edictum száma arról fog szólni, hogy a legkisebb Bontovich fiú berúgatta az egész kastélyt - vagy rosszabbról, bármi megeshet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849721#post849721][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.23. 10:07[/b][/url]

Nem, nem lepődne meg, hiszen kilométerekről érezni lehet, hogy ezen a csodálatos birtokon valaki folyamatosan vezeti az áramot. Mártont elnézve pedig a feszültség, ami átjárja, valószínűleg egész Nemeskét ellátja árammal.
– Tudja, én, mint tapasztalt alkoholfogyasztó - kezd bele a nagy mesébe, aminek tulajdonképpen semmi, de semmi alapja nincsen, hiszen nem igazán szereti az alkoholt. - Úgy gondolom, hogy a 33 fok és a rövid italozás együtt az halálos kombináció, szóval ne haragudjon meg, de ezt az italozást most vissza kell utasítanom- hogy is ne, aztán már az alkohol illatát megérezve fejre is áll. Ennyire azért nem szőke még ő sem. - Magának is azt ajánlom, hogy inkább a hűvösebb napokra tegye el, akkor a legtökéletesebb fűtés lehet a világon - akkor is így van, ha ez most nevetségesen hangzik. Az öreg tudta, hogy minden jót bele kell rakni, hát sikerült is neki. Kár, hogy a világ nem ismerhette meg ez a formáját is az italnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849723#post849723][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.23. 10:10[/b][/url]

— Nem Márton, nem félek, csupán csak használom az eszem - közli nemes egyszerűséggel és a tasakot mivel még mindig nem vette el tőle az uraság, egyszerűen leejti a földre, mikor a viharral jön a másik.
– Hogy tessék? - szalad fel a szemöldöke és arca is elsápad azonnal. - Maga gúnyolódik velem? - fonja keresztbe karjait mellkasa előtt. - Szóval tud a viharokkal való kapcsolatomról és képes ezzel viccelődni? Meglehetősen tapintatos és felnőttes lépés, gratulálok hozzá - legalább most már nem csak Márton feszült, hanem ő is. Elfelejtett dolgokat, de nem ostoba. A férfi kacsintása elég beszédes volt és felháborító és kiábrándító számára az, hogy valamit, ami őt pillanatok alatt tudja földbe tiporni, a férfi játéknak gondol és ilyen lazán veti oda számára.
– Mint láthatja jól és mindjárt sokkal jobban is leszek. További jó munkát - azzal sarkon fordul és sértődött kölyökként hollandul szidva Mártont, elindul haza.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850284#post850284][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.31. 13:04[/b][/url]

Az éves füredi Anna bál. Oly régen volt már ezen az eseményen, hogy szinte el is felejtette, hogy micsoda népségek járnak ide. Nagyjából hatszor kellett nemet mondania, számára irritáló férfiak meghívásnak, három öregasszony volt kíváncsi arra, hogy ő mikor kel el és a tetőpont az volt, amikor a full meleg unokatestvére bepróbálkozott nála, mert nem ismerte meg. Mindezek után már úgy érezte, hogy semmi és senki nem tudja földbe döngölni, ám ekkor meglátta Bontovich Mártont, aki körül ott legyeskedett a varázsvilág apraja nagyja. Apró mosollyal figyelte, ahogy a facér nők egyre csak simultak, simogattak és bájologtak a férfinak, ő pedig láthatóan elég kellemetlenül érezte magát.
Végül gondolt egyet, s határozott léptekkel indult meg feléjük, hogy utat törve magának, megragadja Mártont és egy határozott mozdulattal vonja magához, hogy ajkaik összeérjenek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850286#post850286][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.31. 13:12[/b][/url]

Meggondolatlan, ezzel az egy szóval lehetne leírni a cselekedetét, de most az sem számít. Csak ki akarta menteni a másikat a helyzetből valami váratlannal. Nos, váratlan az lett, de úgy tűnik, hogy őt sokkal  jobban meglepi az egész. Mert az aprócskának szánt csók valami olyasmi érzést szabadít fel benne, melyet mintha már hiányolt volna. Márton közelségétől úgy érzi, hogy teste életre kel, mintha eddig téli álomban szenderült volna. Miután ajkaik szétválnak, kezével a férfi mellkasán támaszkodik meg és egy röpke pillanatig behunyt szemmel szívja el előle a levegőt.
Aztán rájön, hogy hol is vannak, ezért körbenéz. Arcán nincs szégyen, csupán fölényesség és ez egészen addig ott is marad, míg Márton meg nem szólal. - Ó Drágám, arról volt szó, hogy ezt még nem jelentjük be, tekintettel arra, hogy nem rég léptél ki egy másik jegyességből - néz grimaszolva a másikra és próbál szabadulni a szorításból, nyilvánvalóan eredménytelenül. - De, ha már ennyire kiteregetjük itt a nagyvilágnak a dolgainkat. Képzeljék el hölgyek, nemsokára kis Bontovich lurkók fognak itt futkosni - Mártonra vigyorogva simít végig a hasán, ami amúgy nincsen, de azért próbálja kitolni, hadd higgyék, hogy vannak ott gyermekek. - Jaj igen, hát sajnos Márton elég becstelen volt és így jártunk - tárja szét karjait. Nem, nem ő fog vesztesként kijönni ebből a dologból, hiszen neki teljesen mindegy, hogy ez a közösség mit gondol róla.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850288#post850288][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.31. 13:14[/b][/url]

- Persze, a nagy szerelem, bizooony az mindent legyőz. Még akkor is, ha csak kényszerből kell házasodnia az embernek - vonja meg a vállait és Mártonra pislog mosolyogva. - De hát tudják, hogy van ez. Ha két családfő egy bormámoros estén megegyezik abban, hogy már pedig a gyermekeik akkor is összeházasodnak, hogyha undorodnak egymástól.. Nincsen senki, aki ellent mondhat nekik - lehet ezt nem kellene hangoztatni, de hát egyik nép sem lehet annyira ostoba, hogy ne lennének ezzel tisztában. - Gondoltam, hogy megmentem a húgomat a kényszertől, hogy ne kelljen rabságban élnie élete végéig - pislog sűrűn a másikra és ha már annyira közel vannak egymáshoz, jól megszorítja Márton ujjait, hogy érezze a törődést.
Aztán Márton olyan kést szúr belé a csípője említésével, amely már túlságosan sérti a becsületét. Arcára kiül minden, már nem a játékosság, már nem a bolondozás, hanem a sértettség köszön vissza tekintetéből. - Nos igen, úgy voltam vele, ha már Miksa túlságosan fiatal hozzám, akkor beérem a legvénebbel is, így legalább biztosan bekerülhetek a családba és  közelebb lehetek a kedvenc Bontovichomhoz - ebben még nem is hazudik. Egyértelműen Miksa a kedvence, hiszen ő a legnagyobb arc.
- Igen. A csípőm. Márton kedvence, elég gyakran hangoztatja, hogy mennyire nagy, ezzel megszégyenítve mindenki előtt engem, de hát tudják, hogy van ez.. A nők nem látnak, ha egy ilyen görény férfi van az oldalukon - hangja is más, már nem játszik. Ez csak egy kis jelzése annak, hogy innentől a szaviat biztosan nem fogja megválogatni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850291#post850291][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.31. 13:15[/b][/url]

Kedve lenne közbeszólni, mikor a nő szövegel, hogy azért álljon már meg a menet, hát ez csak egy játék, de nem teszi. Csak mélyen hallgat és emészti a szavakat. Ezért eshet meg az, hogy kezdi elveszíteni az irányítást, Márton bizony sokkal nagyobb fölényben van hozzá képest, melyre Mirella már csak kicsapongva tud válaszokat dobálni.
- Szeretem a legvégső pillanatig húzni a váltást, tudod sokkal viccesebb, ha ott állsz az oltárnál és hopp, másodjára sem jelenik meg a menyasszony - bár elsőre nem szándékosan bántotta meg, második alkalom meg úgysem fog bekövetkezni, hiszen csak játszanak. Egészen üdítő csatározás van kettejük között, mely annak fényében, hogy a körülöttük lévők mit sem sejtenek, még nevetségesebb számára. Miksa felé ujjait egyenként megmozgatva egy hatalmas mosollyal az arcán integet, majd tekintete a mellette állóra téved, aki jól hallhatóan, csak nem fejezi be az erős csípő vonalat. Ez pedig dühíti, s a düh mellett elhalványul az, hogy mellette olyan bókokat kap, melyeket máshol, mástól szívélyesen fogadna.
A kényszerítés hatására, tekintete elveszik Mártonéban, s ettől lábai kissé megremegnek. Érezte már ezt, annyira ismerős az egész, hogy biztos benne, hogy már megtörtént. Hallgatja a másikat, akinek szavai körbeölelik, nyugalmat és biztonságérzetet hoznak el számára egy pillanatra. Aztán észhez tér, észhez kell, hogy térjen, ezért köhint egyet, majd fejét elfordítja a másiktól.
- Ha megbocsájtanak, annyira meghatódtam ezektől a szavaktól, hogy egy kis levegőre van szükségem, mielőtt még elájulok - mondja némi éllel a hangjában, s ha Márton nem eresztené, akkor itt mindenki előtt kezd el vergődni, rángatózni, bármit is tenni azért, hogy az ölelésből szabaduljon és elindul, hogy szerezzen magának valami italt, amellyel kisétál a terasz egy távolabbi pontjára, ahol még véletlenül sincsen senki.
Mi az Isten volt ez? Lassan fújja ki a levegőt, tekintete a távolba mered. Nem gondolta volna, hogy egy kis játék ennyire felzaklatja, Márton szavai pedig egyenesen a földbe tiporták. - Muszáj minél előbb elmennem innen - dörmögi maga elé halkan, majd iszik egy kisebbet a pezsgőből.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850294#post850294][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.31. 13:16[/b][/url]

- Én csak ki akartam menteni a hiénák karjaiból, erre maga rákezdett a faszságaira - nem tudja szépen kifejezni azt, hogy mit művelt Márton. - Kénytelen voltam valahogy megvédeni magamat - sóhajt egyet, majd megissza a pezsgő maradékát is. - De remélem boldog, nyert nem is kevés fölénnyel, szóval most akkor visszamehet és örömködhet, meg mit tudom én mit szoktak ilyenkor csinálni - teljesen mindegy, nem is akar ebbe belemenni, a lényeg most azon van, hogy Márton hagyja magára, ha lehet.
- Gondolom az anyjának amúgy is tartozik némi magyarázattal - szegény asszony. Az egész sztorijuk szenvedő alanya ő lesz, hiszen úgy dobták be őt most a hiénák közé, hogy még csak nem is készítették fel rá igazán őt. Tényleg nagyon sajnálja és ha már nem lesz ennyire felpaprikázott hangulatban, akkor biztosan meglátogatja majd a nőt, hogy bocsánatot kérjen tőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850296#post850296][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.31. 13:17[/b][/url]

Ő maga sem érti igazán, hogy pontosan minek szól ez a dac, ez a konokság, az állandó viaskodás. Akárhányszor találkoznak úgy érzi, mintha valami, aminek a hiányáról nem is tudott, megkerült volna. De nem akar ezzel az érzéssel együtt élni, nem akar hiányolni valami olyasmit, amit valószínűleg jó okkal akart feledni.
Nézi Mártont és szinte hisztérikus rohamot kap attól, hogy egész lénye azt súgja, hogy mellette otthon van.
- Márton, én nem engedhetem meg magamnak, hogy felém kerekedj. Amióta elhagytam az országot tíz éve, én irányítom az életemet és sajnálom, de hiába álmodok rólad, hiába érzem azt, ami szerinted itt van. Nem engedhetek neki, nem fér bele - és talán most túl sok mindent árult el egyetlen egy pillanat alatt, de inkább lesz egyenes ember, minthogy hazudjon.
- Mit szeretnél bizonyítani? - néz érdeklődve a másik fele.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850298#post850298][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.31. 13:18[/b][/url]

- Most erre csak egyetlen egy kérdésem van és akkor megérted. Tegyük fel, hogy lesz valami, hol képzeled el a közös életünket? - igen ez egy sarkalatos pont. Ugyanis ő nem akar ebben az országban élni és valahogy van egy olyan sejtése, hogy Márton pedig nem akar máshol. Hát családcentrikus, ő a családfő is, nincs mit vitázni ezen.
- Hát az alsógatyád mindenképpen megérdemelt volna egy esélyt - neveti el magát halkan. Valahogy nem tud se nemet, sem pedig igent mondani, hiszen az nem egy olyan helyzet volt, mint a filmekben.
- Nem tudom Márton, egyszerűen nem tudom - sóhajt egyet, majd a férfi háta mögé mosolyogva integet a nézelődöknek. - Miért mondtad azt, hogy jegyesek vagyunk?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850300#post850300][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.31. 13:19[/b][/url]

- Miféle megoldás lenne az? Gondolom nem félig akarsz ott lenni senkinek sem, hanem teljesen, így valamelyikünk mindenképpen sérülne, nem? - nem is igazán vár erre választ, mert tudja jól, mi az. Egyiküknek fel kellene adnia mindent, márpedig ez lehetetlen. Különben is, minek gondolkozik ő ezen? Hát az egész abszurd. Nevetséges.
- Mennyivel egyszerűbb lett volna, ha bármi mással jössz, mint a jegyesség sóhajt, majd ismét nevet halkan. - Csak szépen elköszöntél volna tőlük, hogy dolgod van. Eljövünk onnan és én az orrod alá dörgölhettem volna, hogy megmentettelek. Ehelyett nézd meg, azt várják, hogy most akkor mi lesz - az égre emeli a tekintetét, majd vissza Mártonra. - Álmodtam veled. A kertünkben voltunk, én rajzoltam és te megjelentél. Zille volt a jegyesed, rá vártál és vitatkoztunk. Aztán valamiért majdnem összeestem, elkaptál és megcsókoltál. Annyira valóságosnak tűnt, mint az iménti.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850302#post850302][b]Fölnagy Mirella - 2022.07.31. 13:21[/b][/url]

Márton szavai mélyre hatnak, szinte fájnak neki. Nem gondolná magáról, hogy számolt azzal, hogy ők valaha is szemtől szembe kerülnek, hiszen akkor biztosan másként cselekedett volna. Mirellát sosem vezérli rossz szándék, csupán önző mód, mindig a saját vágyait helyezi előre.
- Lehet - vonja meg vállait, mintha mindegy volna. Azért mondta el, mert tudni akarta, hogy álmának mennyi a valóságalapja. De látva azt, hogy Márton mostanra már elég frusztrált és mérges, inkább nem boncolgatná a dolgot.
- Nem tartalak ám fel tovább, biztos van jobb dolgod is, mint itt mérgelődni miattam - közelebb lép, hogy azt a kevés távolságot, amivel megszünteti azt a kevés távolságot, melyet Márton hagyott kettejük között és jobbjával a férfi arca felé nyúl, hogy megsimogassa azt.
- Ha, csak fele ennyire csillogó szemmel néztem rád, mint ahogy te nézel rám, akkor nagyon ostoba voltam, hogy elvettem ezt tőled és kérlek ne haragudj rám - szavai őszinték. Biztos benne, hogy jó oka volt rá és csak a jó szándék vezérelte a tettét, de látva Márton szenvedését, rá kell jönnie, hogy valamivel nem számolhatott.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850575#post850575][b]Fölnagy Mirella - 2022.08.04. 13:17[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850577#post850577][b]Fölnagy Mirella - 2022.08.04. 13:18[/b][/url]

Míg nem nyílik az ajtó, folyamatosan ugyanazt a szöveget mantrázza, mint egy jó diák, aki éppen a másnapi feleletére magol. Muszáj egy szuszra végig mondania és, az sem zavarja, ha más fog ajtót nyitni. Mikor mozdul a kilincs, már nyitja is szólásra a száját, de aztán..
Aztán, amit lát az torkán akasztja a szót. Márton annyira szét van csúszva, hogy Mira hirtelen még a nevét is elfelejti és legszívesebben sarkon fordulna, hogy itt hagyja a másikat. De a vér.. A vér, ami bugyog Mártonból, maradásra készteti.
Nem szól egy szót sem, az első amit tesz, hogy fejbe kólintja a másikat, ezzel nyilvánítja ki a nemtetszését. Aztán a komornyikkal vált pár szót és megkérdezi, hogy hol a konyha és megkéri, hogy jelezze mindenkinek, most hagyják őket békén. Ő megoldja, meg fogja oldani az egészet.
Megfogja Márton kezét, ujjaikat átkulcsolja, s elindul a konyha irányába, ahol egy székre ülteti a férfit. Egy pohárba enged vizet, amit elé tesz,  még mindig nem szól semmit, nem akar semmit sem mondani, mert nem veszekedni jött.
Nem kell sokat várni, hogy a komornyik megérkezzen azzal, amit korábban kért tőle a nő. Megfogja Márton sérült kezét és az elsősegélydobozból vesz elő gézlapot, hogy némiképpen felszívja a vért, majd sebtisztító folyadékot, mellyel rendesen megtisztítja a területet, így láthatja, hogy mekkora is a sérülés.
Ezután jön a fertőtlenítés, majd végül be is kötözi, miután végzett, minden szemetet kidob és mintha csak ezért jött volna, ott is hagyja Mártont, elindul a bejárati ajtó felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850579#post850579][b]Fölnagy Mirella - 2022.08.04. 13:19[/b][/url]

Azért nem szól, mert elfogytak a szavak. Egyszerűen nem tudná nyomdafestéket tűrő módon lereagálni, amit lát. Pedig sok mindenre fel volt készülve, még arra is, hogy amikor Márton meglátja, rávágja az ajtót. De ez nem történt meg, ahogy az sem, hogy Mira bármit is szólna ténykedése alatt.
Nem csak azt a szemetet takarítja el, amit ő felhasznál Márton sérülésének ellátásához, hanem a csirke maradványait, a pulton lévő vért és azt a rohadt bárdot is. Azt, hogy mit érez most, maga sem tudja.
Csalódott, kiábrándult, ugyanakkor mégsem ítéli el a másikat, hiszen mindenkinek kijár az, hogy olykor felöntsön a garatra. Milyen kár, hogy Márton ezt most tette.
Sóhajt, szeretne kilépni innen, távolabb kerülni kicsit a háztól és talán ordítani egy nagyot, ezért is veszi az irányt a bejárati ajtó felé. Ám mielőtt kiléphetne, Márton megérkezik és Mirára nézve veszélyesen közel kerül hozzá.
Lehunyja szemeit, amikor megérzi a másik ajkait a nyakában és felsóhajt. Szavai még mindig nincsenek, csak tettei. Lassan fordul, kezét emeli, mintha pofon akarná ütni a férfit, de nem az lesz belőle. Óvatos, finomkodó érintésekkel simítja meg arcát, majd kezét a tarkójára emeli és közelebb vonja őt egy csókra, melyet éppen olyan hevességgel kezdeményez, mint ahogyan pár órával ezelőtt Márton viszonozta, melyet a bálon adott neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850581#post850581][b]Fölnagy Mirella - 2022.08.04. 13:21[/b][/url]

Ő észnél van, már ami az alkohol szintjét jelenti, hiszen nem ivott annyit, ami azt indokolná, hogy meggondolatlanul és ostobán cselekedjen. Mégis megteszi. Egész testében érzi, hogy vágyik arra, hogy most itt legyen, hogy Márton körülölelje, hogy érezze az illatát, a testének melegét. Ahogy ajkaik összeérnek, Mira ismerős ízt érez, ami nem más, mint a nagyapjának itala és minden egyetlen szempillantás alatt értelmet nyer. Mégsem hátrál ki a dologból.
Karjai szorosan fonódnak a másik köré, hogy ne lehessen testük között felesleges távolság. Halk sóhajok szakadnak ki belőle, amikor a férfi ajkai útnak indulnak, s hiába tudja, hogy őrültség és ostobaság az egész, főleg, hogy a ház legforgalmasabb pontján vannak. Kell neki ez most. Így mikor Márton megáll és ránéz, ő vágytól csillogó tekintettel néz vissza rá. Nem szól, nem fog beszélni, mert az most mindent elrontana, és mivel másért aligha tudna,a férfi nadrágjáért nyúl, hogy azt megragadva, vonja őt vissza magához és újra csókba hívja az ajkait. Majd holnap bánkódik a tettei végett, most csak élni akar egy kicsit és élvezni a férfit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=850583#post850583][b]Fölnagy Mirella - 2022.08.04. 13:22[/b][/url]

Egy aprócska vészharang kong a fejében, hiszen ő nem emlékszik sok mindenre, Márton pedig valószínűleg arra nem fog, ami most kettejükkel történik. Mégsem áll meg. Egész teste, s úgy érzi, hogy lelke is arra vágyik, amit most kap. Minden egyes apró érintés, sóhaj, nézés úgy hálózza be, hogy Mirella képtelen gondolkozni. Csak adni és kapni akar, egyre többet és többet. Mikor Márton a feneke alá nyúl, egy apró rugaszkodással segít neki, majd lábait és karját a férfi köré fonja. Érzi, hogy ezt nem kellene, hiszen valószínűleg hatalmas esés lesz belőle, de belemegy a dologba. Nem számít, hogy a mozdulatban a ruhája szakad, az sem, hogy a nagy orrát Márton a mozdulatban kissé megfejeli és veszettül fáj neki. Nem számít semmi. Mert addig is közel van a férfihoz, s ő még közelebb akar lenni. Ha nem szükséges, ajkaival nem válik el a másiktól, egyre csak falja őket, miközben egész teste forr és azért kiállt, hogy Márton el ne eressze.