Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Szinkronban az öreg boszorkánnyal (miután megállta, hogy ne kezdjen pofákat vágni a sorozatos piszkálódásra) maga elé emeli a pálcáját és szintúgy meghajol, viszonozva az előírásos gesztust. Épp csak annyi ideig marad mozdulatlan, míg Kakasi kihúzza magát, aztán lendül a pálcája, hogy leírja a Capitulatus mozdulatát, hangosan kimondva a varázsigét. Jó-jó, tanítják a nonverbálist, de még nem megy teljesértékűen. Mi lehet a legrosszabb? Maximum megint elkezdi köszörülni rajta a nyelvét, hogy mennyire alapdologgal indított.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Mint aki a meghajlásnál elejtett volna valamit, óvatosan dőlt előre abban a pillanatban, hogy Lafayette kinyitotta a száját. Még az ébenfa is csak annyiban szolgálta gazdáját abban a minutumban, hogy ne veszítse el az egyensúlyát. Egyelőre még nem támadott, csak kivárt, figyelte miféle észjárással dolgozik a diákja, hiszen a mosdóba is csak addigra ért oda, mire már a két fél jószerével harcképtelenné tette egymást.
 Arcára most a panaszos nyekergés hiányában nyugalom költözött, mintha kezdené otthonosan érezni magát ott, ahol most áll.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Hülyére veszi. Kakasi egész biztos hülyére veszi (nem feltétlen, Lafayette, de mindegy). Összeráncolja a szemöldökét, közben átvillan az agyán, hogy jó lesz valamiféle taktikával előállnia, ha legalább a holtpontról ki akarja mozdítani a tanárnőt.
- Avis - A pálca hegyéből kiröppenő madárkák egyelőre teljesen ártalmatlanak, amíg persze... - Oppugno - ... rögtön a megidézésük után meg nem próbálja rászabadítani őket Kakasira. Kis, gagyi madaraknak tűnnek kívülről, de nagyot tudnak menni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Na végre - dörmögte alig hallgatóan magának az asszonyság. Ezzel már lehet mit kezdeni. A sétapálca sokkal nagyobb ívet írt le, mintha csak a végét tartaná a kezében, így a másik jobban láthatta a mozdulatból mire készül, annak ellenére, hogy az inkantációt most sem ejtette ki.
 Egy kék villanás kíséretében akkora buborék formálódott előtte a levegőben, amibe jómaga is belefért volna. Mire a forma teljesen összezárult, az összes megidézett szárnyas belerepült a csapdába és lomha mozgással a fejük fölé szállt. A madarak agresszíven estek neki a burok falának, de az kitartott. Még mindig nem követte a bűbájt támadás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Csak egy pillantásra méltatja a csapdába eset, mérges madarakat- egyelőre hagyja, hadd vergődjenek ott, mert nem biztos benne, hogy ki tudná szabadítani őket anélkül, hogy ne robbantsa fel mindet. Helyette egyenesen Kakasi pálcája felé irányítja a következő pálcamozdulatát, vele pedig a Flagrante varázsigét jól érthetően. Őszintén, bízik benne, hogy annyira felforrósodik a pálca, hogy a tanárnő eldobja, de az is benne van a pakliban, hogy félremegy/nem működik, stb. Ha pedig nem sikerülne a mutatványa, arra is van már elképzelése. Berobbanthatja az egész gömböt, ezzel is időt nyerve, és újravarázsolhatja a madarakat, de inkább valami másban kellene gondolkozzon, mert ugyanazt a húzást kétszer megcsinálni újítás nélkül rizikós és felesleges.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

A néniből szórakozott nevetésféle tört fel, mikor meglátta, milyen formát rajzol a berkenye. És lendületesen perdült is egyet, mintha táncolni támadt volna kedve. Nyoma sem volt már az esetlen öregasszonynak, derűs hangjában a kedélyes nosztalgia érződött ki. Hagyta, hogy az átok célpontja ne a pálcája legyen, hanem a terebélyes talár, amit viselt. Még nem fordult teljesen körbe, de a köpeny már leborult válláról és a padlóra hullott, mielőtt az még megégethette volna őt. Pálcás keze, amit elsőként tett szabaddá, ősz kobakja fölé emelkedett, hogy a lendületet, amiben még benne volt, egyből a fegyverbe tudja összpontosítani.
 - Silencio - most már hangosan és érthetően ejtette a varázsszót, noha talán nem az érkezett tőle, amire a másik számíthatott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Az egész nagyon gyorsan történik: elindítja ugyan az átkot Kakasi felé, de valójában nem sok porcikája várta, hogy tényleg csak úgy becsapódjon és hipphipphurrá eldobja a néni a pálcáját. Szabályosan lenyűgözné a piruettezés, ha nem épp azon volna, hogy előnybe kerüljön, így párhuzamosan a talár földre hullásával, ő a buborékra irányítja a pálcáját, hogy végre kiszabadítsa a dühös madarakat.
- Bomba- - Az, bomba, az bizony, Lafayette. Úgy torkára forr a szó, ahogy van, és csak üres tátogásra futja azon felül, hogy a torkához kap, mint valami hercegnő. Dühös szemvillanás a tanárnőre, mert ki merte zökkenteni, de közben a fogaskerekek nem szűnnek meg forogni. Végiggondolva a lehetőségeit rá kell ébredjen, hogy nagyon csekély az esély rá, hogy Kakasit kiüsse, ezzel pedig megszüntesse a némító bűbáját. Fejen se tudná vágni, mert azzal a lendülettel változtatnák szoborrá. Így hát az egyetlen, kényelmetlen esélye, ha megpróbálja a nonverbális varázslást, amiben egyelőre fele-fele esélyes sikereket tudott csak felmutatni. Beharapja a szája szélét, de látni, hogy sóbálvány-átok mozdulatát írja le Kakasi felé a pillanatnyi megreccsenése után, még ha ezúttal varázsigét nem is mondhat ki. Az az egyetlen szerencséje, hogy mentálisan nagyon hamar átkattant már az elejétől a szituáció komolyságába; nem délutáni teapartyra jött, agyban felkészült rá, hogy az öregasszony felnyalatja vele a padlót akár ötpercenként. De, hogy a viszonzás sikerül-e...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

A szűnni nem akaró mosoly miatt szemei kissé összeszűkültek, ez az eredményezte, hogy nem látta rendesen, miféle mozdulattal rukkol most elő a gyerek. Csak tippjei voltak rá, és a villanás fényéből döntött a következő lépését illetően. Nem volt ideje fenhéjázó mozdulatokra, így most a kéztartása nem változott, csupán a bűbáj, melyet használt. Egy egyenes pajzs térítette vissza a fénnyalábot a feladónak.
 - Ne indulatból, a szentségit! - rikácsolta egyből, Lafayette dühös ábrázatát felismerve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Nagyon komikusan ugrik félre a saját, visszavert átka elől, mert némán hirtelen eszébe sem jut pajzsbűbájjal villogni. Hát a halál tudja, hogy megugraná-e a lécet? Helyette arrébb botladozik vagy két lépést a pódiumon, fúj egyet, mint valami neveletlen macska, és rendezi az arckifejezést legalább egy kicsit. A mélységes koncentrációt nem tudja továbbra sem letörölni a képéről, még a szemöldökei is szinte egy vonalba futnak össze a homlokán, annyira Kakasin tartja a szemét.
~ Ne indulatból, persze, amikor most némítottál el? ~ Magában méltatlankodik egy mondatnyit még, de rögtön utána megint irányba áll, mély levegőt vesz. Tudja, hogy azért vannak itt, mert Kakasi valami fura indíttatásból hajlandó tanítani, tehát elvárja, hogy ő, Lafayette megpróbáljon felülkerekedni a helyzeten és azzal továbbhaladni, amit most fel tud használni.
Rendben, az, hogy eddig szporadikus volt a nonverbális teljesítménye, nem jelent még semmi rosszat, igaz? Koncentrálnia kell elsősorban, minden egyes varázslat alapja a tiszta koncentráció, vizualizálás, és a varázsige, jelen esetben fejben kimondva.
A pálca elkezdi leírni a lábbilincselő átok mozdulatát, fejben pedig maga elé képzeli magát a hatást, hogy meglegyen a honnan-hova kapcsolat. Az utolsó lépés, hogy fejben kimondja a végén magát a varázsigét is, és elindítsa Kakasi felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Lusta mozdulattal húzta lejjebb a pajzsot a lába felé, de arcán most nem tükröződött csalódás, sőt. Elégedetten konstatálta, hogy épp most látott egy sikeres nonverbális rontást a túloldalról. Egyszerű varázslat volt ugyan, de pont emiatt ért el áttörést a problematikában.
 - Most nem én vagyok a célpont fiam, hanem ez itt - kocogtatta meg a néni a falat, ami vibrálni kezdett saját tulajdonosa érintésétől és leheletnyit láthatóvá vált a levitás számára is. - Ne csak azzal viaskodjon, amit lát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Agykéregkapargatóan igaza van. Hülyeség volt megpróbálnia egy olyan rontást, amit pajzsbűbáj hiányában volna értelme kiszórni. Láthatóan elhúzza a száját, de más elégedetlenség nem tükröződik a képén, helyette végigpörgeti ismét a lehetőségeket a fejében, hogy végül kikössön a végleges verziónál.
Ugyan nem tudja, hogy ez vajon pajzsbűbájostól hátralöki-e Kakasit, ha neadjisten célba érne, legalább leteszteli, ha összejön a varázslata. A pálcája íves félkört ír le, miközben az előbb kikísérletezett vizualizálási technikával maga elé vetíti, ahogy az öregasszonyt hátrarepíti egy láthatatlan erő, ezzel egyidőben pedig fejben elhangzik a Depulso varázsige. Ha ez nem zökkenti ki vagy akasztja meg a tanárnőt, még mindig megpróbálhatja összetörni a pajzsot, bár hátrataszítani izomból valahogy jobb ötletnek tűnik most, mint pajzsokat széttördelni, ami lehet, nagyobb erőfeszítés lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Még ha a varázslatok típusa nem is, de azok érkezése kezdett kiszámíthatóvá válni. A néni halkan szusszantott egyet és kitartotta a pajzsot, habát azt enyhén megdöntötte. Érthetetlennek tűnt, miért, mert így nem Lafayette kapta az arról visszaverődő bűbájt, hanem a terem szélén árválkodó szemetesvödör.
 - Rossz irányból közelíti meg a problémát, kedves - csóválta a fejét. Nem úgy, mint aki csalódott, inkább mint aki türelmetlen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Értetlen fejet vág, nem tudja hirtelen, mire gondol a tanárnője. Először azt gondolta, egyszerűbb áttörni a pajzsot, vagy rávenni Kakasit, hogy maga szüntesse meg, és bizony eltelik teljes fél perc, mire processzálja, hogy lehet, abszolút ostobán közelítette meg a kérdést, és sokkalta egyszerűbb ettől a válasz. Mert végtére is a pajzsbűbáj a legtöbb egyszerűbb varázslat és fizikai támadás ellen működik, és mivel ő maga is egy varázslat...
A pálcáját harmadjára is felemeli, kifújja a bent tartott levegőt. A legszimplább megoldáshoz akar visszanyúlni, eszerint írja le a pálcamozdulatot és képzeli el, hogy a láthatatlan pajzs feloldódik a levegőben (ami a fejében most igenis látható, hogy a fantáziája alkothasson), a Finite Incantatem varázsige pedig szinte azonnal követi agyban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Kakasi türelme eddig tartott és a pálcáját oldalra tartotta, hogy a pajzs hajszálvékony éle ne találkozzon az ellenvarázslattal. Újabb sóhaj kíséretében szakította meg saját bűbáját és emelte fegyverét a plafon felé, hogy szertefoszlassa a buborékot, benne a még mindig küzködő madársereggel. Ha ez nem lett volna elég egyértelmű, a levitás egy pillanattal később bizsergést érezhetett torkában, amelynek köszönhetően visszanyerte a hangját is.
 A néni végezetül leengedte az ébenfát és csalódott fintorral kecmergett le az emelvényről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Meg volt győződve róla, hogy ezúttal eltalálta a helyes választ. Ha tényleg így lenne, nem Kakasi szüntetné meg végül a buborékbűbájt és a madáridézést, sem az ő hangjának némítását, hogy a többit ne is említsük. Ráadásul nehéz lenne eltéveszteni az arcán tükröződő fintort. Lassan hozzászokik, hogy az öregasszony arcmimikájának 90%-a fintorokból tevődik össze.
Fél percig nem szólal meg, helyette elrakja a pálcáját, körbenéz az átrendezett termen, de végül visszafordul az addigra eltávolodott tanárnőhöz, hogy kövesse, és lemásszon a pódiumról.
- Mi lett volna a helyes válasz? - Meg van róla győződve, hogy Kakasinak nem tetszett ez az egész, azért vágja a grimaszokat, és abban is hisz ennyi idő után, hogy mindjárt megkapja a leckéztetést, hol hibázott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

A folyamat, amivel leült a székére, most sokkal lassabbnak és szenvedősebbnek tűnt, mint általában. Látszott rajta, hogy ritkán van része ennyi testmozgásban. Még kevesebbszer kell ennyit varázsolnia.
 Most rendesen összerezzent, amikor szeme sarkából megpillantotta a fiút. Szemei résnyire szűköltek össze, amitől ráncai csak még jobban elmélyültek. Hatalmas lélegzetvétellel károgott bele a visszhangot verő terembe.
 - HA BESZÉL FIAM, AKKOR LEGALÁBB NYISSA KI RENDESEN A... - szemei baglyokat is megszégyenítő módon gúvadtak ki, képtelen volt befejezni a mondatot. Az arckifejezése nem változott, csupán tetemes számú gyűrűitől csörgő ujját mozdította, hogy két kézzel tudjon ráfogni a sétabotjára. Egy elhaló nyikorgás kíséretében csavarta le az egyébként is tiszteletreméltóan hosszú pálcáját, hogy aztán szó nélkül tudja azt a füléhez tartani.
 Sűrű pislogásba kezdett és kivárt még egy végtelennek tűnő pillanatig. Aztán ajka szerény vigyorra szélesedett, úgy pillantott fel Lafayette-re elismerően.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Őszintén nem érti, mi történik, és amikor Kakasi válasz nélkül hagyja a kissé csalódott kérdezgetését, majdnem megsértődik az öregasszonyra. Már-már elkönyveli, hogy jó, Kakasi a szokásos méltatlankodó hallgatásával jutalmazza a tudatlanságát, amikor szabályosan összerezzen a tanárnő rikácsolásától, mert váratlanul érte. Vág egy pofát, de közelebb megy a katedrához, láthatóan továbbra is értetlen fejet vágva, mert az előbb még Kakasi normálisan viselkedett.
- AZT. KÉRDEZTEM. AZ ELŐBB. A TANÁRNŐTŐL. HOGY. MI. LETT. VOLNA. A HELYES. VÁLASZ? - Mindent artikuláltan, harsogva ejt ki, mi több, annál bambább fejet vág a nemsokára vigyorgó tanárnőre pislogva.
- JÓL. ÉRZI. MAGÁT. A TANÁRNŐ? GYENGÉLKEDŐ? - Még mindig nem tudja mire vélni a viselkedést, hát az előbb még hallott és tudott mozogni? Basszusjancsi, ugye nem ő csinált vele valamit? Hát csak befejezte a varázslatokat, vagyis próbálta. Tegyük hozzá, fogalma sincs Kakasi kis extra bűbájairól, így az arcán felsejlő aggodalom teljesen jogos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Vészjóslóra váltott pillantása, ajkaival morcosan csücsörített s úgy látszott, egy momentum erejéig azt is fontolgatta, hogy pálcával torolja meg, amiért ordibálnak vele. Mégis leengedte kezét és visszacsavarta pálcáját a sétabotra.
 - Talán berozsdásodtam. Talán vak szerencse volt. Esetleg mindkettő - kezdett bele az elemzésbe, immár normál hangerőn, nem törődve azzal, hogy diákja valószínűleg egy szavát nem érti.
 - Meglepett, fiam - dőlt hátra aztán a székében, miközben gyorsan kijavította magát. - Megleptük egymást. De éles párbajban nem vált volna hatalmas előnyére, ha csupán megsüketít. Hogy érzi magát? - hunyorgott fel a fiúra, mintha csupán orvosi vizitre érkezett volna Lafayette. Alig lehetett volna elhinni, hogy nem sokkal ezelőtt még úgy pattogott a harctéren, mint egy tizenéves.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Elégedett mosollyal koppintott ráncos ujjaival Ganymedes csőrén. Az állat furcsa, nyekergő huhogást hallatott, addig nem volt hajlandó felrepülni, amíg nem kapott jutalmat fáradságot munkájáért.
 - A végén még el leszel kényeztetve - mormogta a vénasszony madarának és másik tenyerét odatartva csemegével kínálta őt.
 - Na végre - kapta fel a fejét, mikor kitárult a tanterme ajtaja és botjára támaszkodva figyelte, hogy tényleg az érkezett-e, akit várt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

A bagoly nem ért ugyan váratlanul, de a levél tartalma annál inkább. A madarat simogatva engedtem útjára és szedelőzködtem össze azonnal, hogy véletlen se késsek. Ha lett volna elképzelésem, miért kell mennem, nyilvánvalóan készülök védőbeszéddel, de a tudatlanok teljes nyugalmával érkezem a teremhez.
A tanterem ajtaján koppintok kettőt, majd nyitok be.
- Igazgatóhelyettes asszony - csukom be magam után az ajtót, biccentek a nőnek, miközben beljebb sétálok. - Miben lehetek a szolgálatára?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Remélem elnéző velem, ha azt mondom, hogy nehezen lehet egy öregasszonyt eltéríteni a rutinjától. - Mutatott körbe az ébenfával a bűbájtantermen, utalva arra, hogy talán nem tűnik a legformálisabb helyszínnek, ha egy tanárral akar beszélni.
 - Üljön le - lóbálta ismételten a sétapálcát, majd komótos léptekkel sétált az íróasztalához, vállán még mindig Ganymedessel. - Remélem jól halad a diákjaival. Sok jó szó hagyja el azok száját, akik elhivatottak a tárgyával kapcsolatban. - Hangját és testbeszédét udvarias távolságtartás fémjelezte, de látszott, hogy komolyan gondolja, amit mond.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Kérem - csóválom meg fejemet lehunyt szemekkel utalva arra, hogy ne szabadkozzon. Ha mondhatom ezt egyáltalán erre, ámbár nem vagyok biztos benne.
Kérdés nélkül indulok el az egyik pad felé, pontosan ahhoz, amelyik szemben van az íróasztallal. Táskámat csúsztatom rá, fenekemet támasztom az asztalnak. - Ha megbocsát, állnék. Ma még tárgyalásra kell készülnöm, ülni fogok eleget - mosolyodom el halványan.
- Örömmel hallom ezt - pihentetem kezeimet lazán összekulcsolt ujjakkal ölemben. - Sok remek diákom van, akik még sokra vihetik, bármilyen utat is választanak maguknak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Nagy becsben kell tartani a köteléket, ami a diákjainkhoz fűz - helyeselt az asszony, de kifejezése hamar jelét adta annak, hogy a véleménye ennél sokkal árnyaltabb. - És óvni kell mindentől, ami egy kicsit is fenyegeti a gyerekek és ezzel együtt az iskola fejlődését.
 Kivárt kicsit, majd számonkérőn hajolt előre a székében.
 - Gondolom tisztában van vele, hogy szeptember óta a minisztérium egyik inspektora szaglászik körbe az intézményünkben. Talán már volt is szerencséje találkozni vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Mindössze egyetértően hümmögök az elhangzott mondatokra. Kötve hiszem, hogy azért vagyok itt, hogy bájcsevegjek az iskola igazgatóhelyettesével a diákjaimról.
- Valóban volt - felelem tiszteletteljesen. - Ne haragudjon, Kakasi professzor asszony, de van egy olyan érzésem, hogy nem véletlen hozza szóba, és nem véletlen vagyok itt - pillantok fel rá, arcomon ugyanolyan kedves mosoly pihen. Testtartásom változatlan, maximum fejem biccen félre kissé. - Lenne kedves elmondani, miért vagyok itt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Na most aztán végképp elképedve áll Kakasi előtt, talán kicsit bugyután is. Az előbb harsogott az öregasszony, most megint normálisan beszél. Ki érti ezt?
- Az biztos... - Félig-meddig figyel csak, de az agya azon része egyetért Kakasival: ez egy vicc lett volna éles helyzetben. Sokkal jobban fúrja az oldalát, hogy nem-e kellene elkísérnie a nénit a gyengélkedőre, mert nagyon hullámzó az egészségügyi teljesítménye? Azonban Kakasi hamar elvonja a figyelmét az apró, jelentéktelen részletekről.
- Jól. Jobban. - Ha teljesen őszinte akar lenni. Gondosan megrágja a szavait, az arca is nyugodtabb egy fokkal, sőt, nem is nyugodtabb, inkább pont úgy fest, mint egy gyerek, aki valami újat és izgalmasat fedezett fel a világgal kapcsolatban. - Ha meg tudom lepni következő alkalommal, elengedi a további büntetésünket Zalánnal, tanárnő? - És már próbálgatja is a pofátlanság határait ugyanazzal a lelkes vigyorral, amivel borsot tör oly sokszor mások orra alá, de hát a legtöbben megbocsátják neki, mert annyira ártalmatlan húzásai szoktak lenni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- A logikája kikezdhetetlen - rándult feje gúnyosan, amitől Ganymedes picit megingott rajta. Inkább le is ugrott válláról és dülledt szemeit gazdájával hasonlatosan meresztette Reece-re.
 - Szeretném, ha meggyőzne arról, hogy ami szóbeszéd kering az iskolában önről és Bánffy kisasszonról, az nem több rosszmájú pletykánál. Már az is botrányos, hogy gyanakodnom kell ilyesmi miatt. De inkább kezdjük el itt lezárni a témát, mint Krausz irodájában, nem gondolja?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Aprót biccentek köszönetem jeléül. Figyelmen kívül hagyom a madár távoztát a nő válláról, csak rá koncentrálok. Lehetséges, hogy hivatásom okán, de nem szeretem kerülgetni a forró kását, és most sincs ez másképpen.
- Én is így gondolom - felelem végül. Kezem rándul meg. - Szeretném mondani, hogy a gyanúja alaptalan, azonban nem tehetem meg addig, amíg nem tudom, miről van szó - hangom ugyan elmélyül, de nem lesz tiszteletlen, mosolyom is marad arcomon. - Legyen szíves beavatni milyen pletykáról van szó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Tényleg nekem kéne elmagyarázni magának, miféle viszony számít botrányosnak, sőt szabálytalannak egy tanár és a diákja között? Kíméljen meg ettől.
 Ganymedes gondolt egyet, mint aki eleget hallott és nehézkes csapásokkal szállt ki a tanárnő mögötti ablakon. Az asszonság mélyet sóhajtott, vállai megemelkedtek, amitől tollakkal tarkított talárja félig betemette a néni arcát.
 - Persze, értem én - bólintott kelletleül -, hogy erre sajnálatos módon több válasz is létezhet. Ápol vagy ápolt maga valaha romantikus kapcsolatot valamelyik diákjával, Laines professzor? - kérdezett rá végül egyenesen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Felpillant Benire amikor a másik megteszi a felajánlást. Nagy reménykedő szemekkel, majd hirtelen megváltozik a tekintete és sután lesüti tekintetét úgy téve, mintha az orrát vakarná meg, csak, hogy elfordíthassa a fejét. Annyira nagyon el akarja fogadni az ajánlatot, de nem csimpaszkodhat Benire ennyire rá. Így is a másik rászánja az idejét a különóráikra, most meg még több percet lopjon el? Biztos meg fogja tudni oldani valahogy máshogy, hogy ne okozzon gondot.
Végül rájön, hogy talán Beni válaszra vár, így csak biccent egyet. Jó-jó majd szól, persze, majd szól.
A szövegben patika, a varázslat viszont nem sikerül. Akármennyire is belead mindent, nem jön meg a várva várt hatás. Pedig tényleg nagyon meg akarta mutatni Beninek. Újra és újra elmondja, egyre összeszedetlenebbül, egyre türelmetlenebbül, mígnem megérzi az ujjakat a csuklón. Ekkor ledermed. Eddig beveszített válla leenged, ő pedig egy csalódott szusszanással leengedi az asztalra a pálcás kezét.
- Sajnálom - suttogja.
A fejéről olyan könnyen le lehet olvasni az érzelmeket mint egy elsős olvasókönyvből a szöveget. A szomorúság, csalódottság és valahol ott csillog benne a düh is, amit annyira ritkán érez.
Beni közelebb ül. Rápillant, majd a kérdésre megvonja a vállát.
- Attól, hogy még csak középszerű varázsló se lesz belőlem, hogy csak egy vérfarkas leszek aki vonyít a holdra és ezért mindenki elhagy és egyedül maradok... - nem számít ő sem ekkora őszinteségre, de kicsúszik belőle, mint szappan a kézből. igaz, nem esik rosszul valakinek elmondani, amit azóta érez, hogy az iskolába került. Azzal, hogy a vérfarkas gyerekként kicsalt belőle varázslatot és felvették haladék a szüleitől, meg mostmár, hogy farkas a távoli mugli rokonhoz se tudják elküldeni, maximum kirakni valahova valami távoli erdőbe. Nem akar egyedül élni egy erdőbe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Szertárak