Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Megint az értetlenség. Hát de ez van vele, ezen mit szépítsen? Ami a családját érinti, az őt is érinti. Sőt, kezdi felidegesíteni magát, főleg, hogy egy nyamvadt pálcát tolnak az arcába. Látszik, ahogy a szemöldökei összeszaladnak egy helytelenítő ráncba. Teljes egy-másfél percig nem szól semmit, de látszik, ahogy többször megemelkedik és lesüllyed a mellkasa, ahogy mélyebb levegőt vesz a szokottnál, hogy higgadtan tudjon válaszolni. Utálja, hogy szinte meztelenre akarják vetkőztetni a szándékait illetően, amik többnyire csak reflexből jöttek elő.
- Mert elegem volt belőle, hogy az infantilis szüleim elcsesznek mindent, és engem is húznak a szarba. Aztán próbálhatom helyrehozni az utánuk maradt káoszt, amennyire lehet. És ez néha nem megy. Ennyi az egész. - Valószínűleg még sosem beszélt ennyire neveletlen szavakat használva Kakasi előtt, de a türelem mostanság nem az erénye.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Hm - a tanárnőhöz képest szokatlan, grimaszos vigyor villant meg a vastag rúzsréteg alatt. Végre kezdenek eljutni oda ahova szeretett volna. Visszahúzta a sétapálcát, egyelőre most az asztalra fektette.
 - Talán valaki közvetlenül bízta meg ilyesmivel? Vagy puszta kötelességtudat? Szeretném megérteni. - Gyűrűkkel tarkított kezét a széke karfájára fektette, mozdulatai most nyugalmat sugároztak, sőt. Mintha már tudna valamit az egészről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Fogalma sincs, hova akar kilyukadni az öregasszony, csak abban biztos, hogy egyre jobban sarokba szorítva érzi magát. Gyűlöli az ilyesmit, bárki elmenekülne az ilyesmi elől, és nem teheti meg, amíg itt ül, Kakasival szemben, annak saját terepén.
- Nevezzük, ahogy jólesik, de ha az állítólagos felnőttek nem képesek felnőni, a gyereknek kell. Függetlenül attól, hogy már nem gyerek. - Villámgyorsan teszi hozzá az utolsó mondatot, mintha várná, hogy majd az orra alá dörgölik azonnal, hogy nem gyerek már.
- Az ő gondjuk az enyém is, akár akarom, akár nem. -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Badarság! - tört ki belőle megemelkedett hangon. - Maga szerint én itt lennék most, ha nagy önfeláldozásból a nyakamba vettem volna a családom minden nyűgét és arra pazaroltam volna a legértékesebb éveimet, hogy összeférceljem azt a reménytelenül rongyosra szaggatott idillt, ami a fejemben élt?
 Megintcsak elcsendesedett. Leginkább azért, hogy kifújja magát. Öreg volt már az ordibáláshoz is.
 - És ha ez így is volna. Úgy szándékozik megoldani a gondjait, hogy teszi az eszét az iskolában, hm? Rendet bont? Produkálja magát, provokálja a diáktársait?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Megfeszül az állkapcsa; pont ezért utál ilyen tudálékos emberekkel beszélni. Nincsenek az ő helyzetében, ahogy ő sem a másikéban, mégis úgy érzik, oszthatják az észt neki büntetlenül. Nagy erőfeszítéseket tesz, hogy egy nyikkanás nem sok, annyit se eresszen ki a száján, amit később felhasználhatnának ellene.
- Már nem csinálom. Sallowtól is elnézést kértem, a tanárnőtől is elnézést kérek. Nem produkálom magam többet. - Közel áll hozzá, hogy hányingere legyen, annyira visszafogja magát. A fél keze a katedra takarásában lóg, de a kézfeje ökölbe szorul, az ujjai pedig fehérek, annyira összeszorítja őket, a körmei pedig éles félholdakat vájnak a bőrébe, hogy visszatartsa az indulatait.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Neeem. Maga nem az a fajta. - Most ráncos ujjaival célzott a fiúra. - Noha annak örülök, hogy értésére adtam, hogy ez nem járható út. De a probléma forrását ezzel még nem szüntetjük meg. Egy hónapot sem adnék magának, máris kezdődne előről az egész mizéria.
 Halkan nyögött egyet, de a mozdulat, amivel kikecmergett a székből, méltóságteljes volt. Felegyenesedvén a pálcájához nyúlt és finoman megkocogtatta vele Lafayette székének lábát is, hogy ő is felegyenesedjen.
 - Persze azt sem mondom, hogy egyről a kettőre meg lehetne oldani a gondját. Nézzen csak magára, pengeélen táncol a hangulata és ha nem lenne valamennyire tisztelettudó, képtelen volna elviselni, amikor egy öreg kakadu magyaráz magának. De talán tehetünk valamit annak érdekében, hogy az érzelmeit becsatornázzuk valami... konstruktívabb dologba. Vegye elő a pálcáját, kedves. - utóbbit már olyan hangon kérte, mintha megint csak órán volnának.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Tényleg nem az a fajta, és valahol mondaná, hogy zavarja, hogy az öregasszony olyan tisztán átlát rajta, mikor mások csak az infantilis, nevetős énjét veszik észre. Sokkal több van benne az apja lobbanékonyságából, mint azt látni engedni.
Már nyitná a száját, hogy ellenkezzen, de Kakasi konkrétan nem hagyja szóhoz jutni, és jobb is ez így. Ellenkezés nélkül, lendületesen feláll ő is a székről, miközben próbálja nem recsegve forgatni a szemét a tanárnő háta mögött. Tényleg nehéz nyugodtnak maradni, mikor a képébe vágják a hibáit és az éretlenségét, de az agya egy része azt is tudja, hogy ezt Kakasi nem rosszindulatból teszi- legalábbis reméli.
- Mire kell a pálca, tanárnő? - Ösztönösen bukik ki a kérdés a száján, de közben a pálca már a kezében van, seperc alatt elővette.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Újabb hümmögés és vigyor volt a válasz, ahogy az eszközt szemügyre vette.
 - Érdekes - emelkedett szemöldöke a magasba, de nem fejtette ki egyelőre, mire gondolt, csak járkálni kezdett a katedrán. Már jópár lépés távolságra volt a fiútól, mikor a sétabotnak támaszkodva újonnan megszólalt.
 - Mutassa azt a pajzsbűbájt. - Jelentőségteljesen meredt Lafayettre és türelmesen várt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Mind jobban és jobban eluralkodik rajta az újabb hullám értetlenség. Nem érti, mire megy ki a játék, de azt már leszűrte, hogy Kakasi nem kötekedni vagy büntetni akar, viszont sokat kérdez, és egyelőre nem tudta behatárolni, minek.
A pajzsbűbájt? "Minek?" kérdezné, de a tanárnő elkezdene rikácsolni, az biztos. Röpke pár másodpercig hezitál, a szemöldökei ráncba futna, aztán viszont meglendíti a pálcát és leírja maga előtt a Sadie ellen használt félkört. Még nem megy neki egyből a nonverbális varázslás, ezért teljesen érthetően mondja ki a Protego totalum varázsigét. Őrültség vagy sem, komolyan arra számít az agya hátsó részében, hogy Kakasi el fogja kezdeni feszegetni a varázslatát, mennyire rezisztens, így a lehető legtöbb összpontosítást öli bele, hogy ha próbálgatni kezdené a tanárnő, ne essen szét egyből az egész.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Röpke csalódottság ült vonásaira először, ahogy összepréselte ajkait, de hamar higgadtságot erőltetett magára. És annál kétszer olyan sebesen emelkedett meg az ébenfapálca, akárcsak egy kard éle, amivel lesújtani készül. Fehér villám szökkent ki a hegyéből, egyenesen a levitás irányába. A pajzs visszhangozva kebelezte be a varázslat erejét, de ennyinél még nem állt meg az asszonyság. Kettőt lépett előre és megismételte a mozdulatot. A pajzs már vibrálva, de újfent ellenállt.
 Aztán a Lafayette annyit vehetett észre, hogy a tanerő közvetlenül előtte állt, a sétabotot merőlegesen a pajzsnak tartva. Ajka nem mozdult, de szemeiben az elszántság már előjelét mutatta annak, hogy készül egy harmadik varázslat elsütésére is. Annak nyomán a fiú bűbájának termékén hajszálrepedések keletkeztek és a pajzs szertefoszlott.
 Kakasi nem kellett, hogy megszakítsa a szemkontaktust, pontosan tudta, mi történt az imént.
 - Mennyi időbe telt megtanulnia? - kérdezte szigorú arccal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

És tényleg beigazolódik a sejtése; ostobaság lett volna pajzsbűbájt felhúzni a semmire. Kitágulnak a szemei már pusztán Kakasi sebességétől, mert annak ellenére, hogy az öregasszony fél lábbal a sírban van, kétszer olyan gyorsan ragad pálcát, mint ő, és ez ijesztő, ugyanakkor felborzolja az éberségét. Ha élesben támadna rá egy hasonló kaliberű mágus, biztos nem tudná ilyen kényelmes sebességgel felhúzni a pajzsbűbáját; összeteheti a két kezét, hogy Kakasi tanár és nem ellenség.
Már a második varázslatnál megrezzen a bal lába, mintha hátrébb akarna lépni, nem teljesen bízva a saját pajzsa stabilitásában, de a harmadiknál, egyidőben a hajszálrepedések szerteágazásával, ténylegesen hátrarándul a lába, vele együtt a súlypontja is változik követve a mozgását. Olyan, mintha a tekintetét összeragasztották volna Kakasi szigorú pillantásával- ott ül az arcán a döbbenet, a tény, hogy kisebbnek érzi magát a tanárnőnél, és a dac, hogy visszavágjon, mert összetörték a pajzsbűbáját.
Nyel egyet.
- Három hét volt... az alap. És még egy hónap ez. - A nagynénje pedig rengeteget segített neki. Nagy hangsúlyt helyeztek a védekezésére tekintve, hogy nem épp egy zökkenőmentes háttérből jön, és kötelező volt megtanulnia ezeket az alapvetőbb varázslatokat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Őszinte leszek magával - bökte ki végül egy hosszú, csendes perc után. - És javítson ki ha tévedek, mert lehet meglepi, de hajlamos vagyok rá. Maga nem felelősséget vett a nyakába, hanem gátlásokat. Ez a bűbáj működőképes volt. De csak amíg a fenyegetése távolról érkezett. Nem ismeretlen... előttem sem ez a fajta hozzáállás - magyarázta vontatottan, mintha nehezére esett volna kimondania. - De abban a pillanatban, hogy az arcába toltam, maga összeroppant. Akárcsak a pajzsa. Saját maga mondta el nekem, hogy a káosz, amit maga körül teremt, az nem a tényleges gondja. Csak a felszín. Kézzel fogható, szemmel látható. Mert mindezeket maga külső szemlélőként éli át. - A pálca most a fiú mellkasára szegeződött, kontrasztot alkotva a következő szavaival. - Messziről.
 Szemei résnyire szűkültek, úgy vonta le a konklúziót. - Fél, hogy olyan lesz netán, mint az apja?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Nem tudja elkendőzni, hogy az eddigi ébersége, magabiztossága, frusztrációja mind egyesével morzsolódnak le, mint holmi külső máz, ami a valós érzéseit védték eddig. Mire Kakasi pálcája a mellkasára irányul, majdhogynem elárvultan ácsorog az öregasszony előtt, mintha megint kisfiúvá zsugorodott volna, és nem egy huszonegy éves, papíron felnőtt férfi lenne.
Már-már soká húzódik el a csend közöttük, mialatt a tanárnő pálcájának hegyére fókuszál a tekintete, pedig nem telik el több újabb két percnél, de az idő ilyenkor mintha kitágulna szándékosan.
- Vagy mint anyám. - Mikor végre megszólal, a hangja csendes, erőltetetten összeszedett, mint aki az évek alatt kondicionálta magát, hogy erről igenis tudatosan és racionálisan kell beszélni, már ha szóba kerül. Nem néz a tanárnőre, könnyebb úgy beszélni. Nem mintha összetörne, inkább... a korára egyáltalán nem jellemzően fásult a hangja, és egyszerűbb így fókuszálnia. - Mindent felégettek maguk körül, és ez ijesztő... A bizonytalanság, amit ezzel generáltak, amiben felnőttem, ijesztő. - Yeah, dolgok, amikről még Michelle-lel sem nagyon beszélt. A nagynénje ebben cseperedett fel, bántalmazó szülőkkel, az apja rendszerint felölelte a saját és a nagynénje testi fenyítését testvéri szeretetből. Egyik sem nőtt fel normálisan, mai napig viselik a nyomokat, és ehhez mérten próbálkoztak normális életet kialakítani minden gyereküknek, többnyire Michelle, mert Mihael inkább elmenekült mindenfajta felelősség elől, akárcsak Roxanne.
Kis idő múlva végre hajlandó Kakasi szemébe nézni, az arckifejezése nyugodt, egy távoli szemlélődőé. Sokkal könnyebb így megemésztenie bármit, amiben ő is résztvevő, ha külsősként tekint az egész helyzetre.
- Félek, hogy a legsúlyosabb ítéletet kapja, és ez teljesen padlóra küld agyban. - A dementorcsókra gondol, neki az a legsúlyosabb büntetés. Szerinte rosszabb a halálnál végignézni, ahogy a szerettéből nem marad más, mint egy földi porhüvely. Beszéd közben jelzésértékűen rámutat a halántékára, mintha implikálná, hogy őrült, de érthető, hogy arra céloz, begolyóz a várakozástól, és ez generálja a legtöbb ostobaságot, amit mostanában művelt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Mintha egész idáig feszült figyelem kísérte volna a mozdulatait, de ezen a ponton vállai megereszkedtek. A párbajnak vége lett és eredmény született. Csontos baljával Lafayette csuklója után nyúlt, hogy felemelhesse a pálcát tartó kezét.
 - Magát egy berkenyepálca választotta gazdájának. Kivételes fajta, a sötét mágia gondolata úgy pereg le róla, mint az esővíz. Olyan társat keresnek maguknak, akikben minden potenciál megvan arra, hogy a nehézségeiken úgy gázoljanak keresztül, mint veszett mantikór a gazoson. Ez a fa védelemre esküdött. És a feladatát be is kell, hogy végezze. Feltéve, ha hagyja neki. Ha igazán akarja. - Kérdőn pislogott a ki nem mondott kérdésre várva a választ.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Soha nem ismerte a nagyszüleit, nincs előtte az a tipikus, megértő nagymama figura, akit a barátai néha felfestettek beszélgetések során, de elnézve Kakasit, kedve lenne indokolatlanul nevetni, nem a nőn, nem önmagán, hanem azon, hogy tényleg egy arctalan nagymama benyomását juttatja eszébe most. Ahogy a pápaszeme mögül rápislog, a csontos keze a csuklóját fogja, és a szavai egytől egyig elevenbe találnak, mégsem fájnak, nem kérdőre vonnak. Egyszerűen vezetnek. Lehet, hogy ez az idősek kiváltsága, akik már különösen nagy élettapasztalattal és tapintattal rendelkeznek, hogy úgy tudnak tanácsolni, hogy azt ne akarja visszautasítani az ember.
Szavak helyett bólintásra futja; fogalma sincs, milyen megfogalmazás volna elég kifejező, de azt tudja, hogy mióta a pálcája megvan, nem nézett még rá ennyire más, új szemmel. Sosem merült el a pálcakészítés, vagy a faanyagok rejtelmeiben, de Kakasi a magyarázatával egészen új perspektívába helyezi a kezében szorongatott berkenyét.
- Gyorsan tanulok... és állhatatos vagyok. - Motyogja végül, mint valami óvodás, aki megilletődött, hogy a tanítónéni furán ugyan, de jókat mondott róla.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Állhatatos - buggyant fel belőle egy kiadós, nyekergő kacagás. El is eresztette nyomban a levitást és hátradőlt, hogy magába szívja a derűt. Még mielőtt megint felvette volna a szigorú ábrázatát. - Nos, azt nagyon is remélem. Egyelőre elmehet. Jövő hétre kitalálok valamit magának, amin gyakorolhatja az... állhatatosságát - megint mosolyra késztette a szó és visszavánszorgott az asztalához, hogy felkészüljön a következő órájára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Végre feloldódik a zavara, elanyátlanodott viselkedése, a vállai ellazulnak az előbbi feszültség után, és az arcára is visszamászik a könnyed, gyerekes mosoly árnyéka.
Már indulna is, de nem hagyja nyugodni egyvalami.
- Tanárnő, mikor felhúztam a pajzsbűbájt... miért volt olyan... fura az arckifejezése? - Nem tudta már akkor sem eldönteni, mire vélje az öregasszony mimikáját, de látszott, hogy nem elégedett, sőt. Ezt pedig nem tudja hova rakni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Mert az életem során elszenvedett kilenc vesztes párbajból a legelsőt ennek a nyomorult bűbájnak köszönhetem. Szilánkokká robbantották - nem nézett fel a papírjai közül, de úgy mesélte, mintha ez a kudarc nem lenne más, csak egy bosszantó, kellemetlen emlék. - Annyi idős voltam, mint most maga.
 Kezével hessegetett még egyet, mert nem akarta megvárni, hogy Saint-Venant tovább faggatózzon. Így is többet mesélt a kelleténél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Sűrű pislogás- Kakasi... huszonéves? Nem tudja elképzelni, bár... Oh, mon dieu, ha ráncok és szemüveg nélkül próbálná, mondjuk sötét hajjal, kiegyenesedett háttal és sétabot nélkül maga elé vizualizálni, a fiatal Kakasi legalább olyan tiszteletet parancsoló látvány lenne, mint mondjuk Várnai, ha auror üzemmódba kapcsol. Gyerekes volt azt hinnie, hogy ez az idős tanárnő sosem volt fiatal, hiszen az elméje több, mint naprakész és tiszta; valamikor a fizikuma is egy fiatal nőé volt.
Nem próbálgatja tovább a szerencséjét, helyette elköszönöm Kakasitól, és becsukja maga mögött a terem ajtaját. Érdekes módon a hangulata hirtelen fényéveket javult, még a szokottól eltérően arra is futja belőle, hogy Laylának írjon egy smst, hogy szereti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Mélyen hajolt meg, ahogy azt kicsikorában megtanították neki. Mindennel és mindenkivel szemben tisztelettudóan kell viselkedni, még akkor is, ha a másik nem így tesz Jiyunnal szemben. Ezzel persze nem meghunyászkodásra szerették volna bátorítani lányukat, ám sajnos pont ilyenné vált. Került mindennemű konfliktust, csak akkor próbált békés bárányként kiállni magáért, amikor már semmi alternatív megoldást nem talált a békére.
Antal engedélyére felegyenesedett óvatosan és közelebb lépett. Csodás dolognak találta az animágiát, ráadásul a férfi olyan játszi könnyedséggel alakult vissza emberré, hogy Jiyun ha ezt nem látta volna, el se hinné.
- Igen professzor úr! Magammal hoztam mindent, amit szükségesnek éreztem. Jegyzetek, újságkivágások, kitépett oldalak és pergamenek beragasztva ABC sorrendben, színkódolva a könnyebb keresés miatt - tolta a férfi elé vaskos portfólióra hajazó kötetét, amely egymaga nagyjából két kiló lehetett.
- Lássuk csak.... Animágusnak nevezzük azt a boszorkányt vagy varázslót, aki önszántából képes átváltozni valamely állattá. Az animágia nem öröklődő, hanem kellő kitartással bármely mágus által elsajátítható képesség, tanulása azonban rendkívül komplex folyamat. Minden animágusnak regisztráltatnia kell magát a Mágiaügyi Minisztériumban, ellenkező esetben súlyos következményekre számíthat. A képesség elsajátítása nem egyszerű, és nem is gyors folyamat. Bár nem lehetetlen, mégis rendkívül ritka, hogy valaki tanári segítség és felügyelet nélkül vigye végig a teljes folyamatot - hadarta szakirodalmat megszégyenítő pontossággal az általa megtanult információk halmazát. Nem véletlenül írt hibátlan VAV-ot, valamint teljesített minden vizsgát 100%-ra. Talán ezt a lányt csak a tanulás éltethette...
- Az animágia elsajátításához átváltoztatástan és bájitaltani alapismeretek szükségesek. A tanulási folyamat végeztével a képességet elsajátító mágus bármikor át tud alakulni önszántából, pálcahasználat nélkül. Valamint az animágus alakját a mágus nem választja és ez az alak állandó is marad - kezdetnek ennyi információ jutott eszébe, nem tudta Kedves professzor mire volt tulajdonképpen kíváncsi vele kapcsolatban. Ha most folytatná anélkül, hogy megadja a lehetőséget a tanerőnek belekérdezésre, lehet ott fognak ülni másnap délután kettőig.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Szíve dobban akkorát, mintha el akarná törni a bordáit. Nem akarja, hogy Aurél azt higgye, kényszerből van itt. Szólna, de az eridonos folytatja, így nem tud azonnal ágálni: ő szívesen segít. A szorongása sem könnyíti meg, hogy pozitívan fogja fel Aurél opcióit.
- Ne érts félre! Nagyon szívesen segítek, nincs más dolgom, csak... - és itt hagyja abba. Nem tudja, hogy folytathatná, így inkább csendben marad és nézi az előtte levő könyv borítóját. Egy kis kopást kezd el kapargatni rajta. - De egyébként igen, a kastélyban lakok - köszörüli meg torkát, ahogy halkan válaszol.
Szégyellősen mosolyodik el, hogy milyen diáknak nem tűnik. Még jobban lehajtja a fejét, a sötétbarna borító alatt már lassan a fehér lap látszik, ahogy tovább kapirgálja azt. Nem felel, nem tudna mit, így inkább csak tovább mosolygok. Aprót biccent, ám nem biztos, hogy Aurél ezt látja.
Mikor elkezd válaszolni a kérdésére fordul felé a székén. Érdeklődve hallgatja: ezek szerint a hatályosság lesz a téma. Bólogat az eridonos szavai közben, és igyekszik nem hagyni, hogy figyelme elterelődjön arra, milyen őszinték a szemei.
- Hát én... átlagos tanuló vagyok. Remélem tudok segíteni - süti le tekintetét. - Ó, igen - kapja fel fejét. Ha tudná a másik, hogy mióta tudja a nevét... - Kevin. Öm... Szentesi Kevin - toldja meg a vezetéknevével, bár nem hiszi, hogy az olyan fontos részlet lenne Aurél számára, azonban úgy tartja illendőnek, ha a másik így mutatkozott be, akkor neki is így kell.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Megvárja, míg mindenki elhúz a teremből, türelmes. Várakozás közben elnyammog a rágóján még egy darabig, és csak akkor veszi ki és dobja a szemetesbe, mikor már nem bukkan fel több diák a bűbájtan tanteremből. Kezeit zsebre vágja, és egy perc múlva belép a tanterembe három koppantás után.
- Jó napot tanárnő... - Nem feltétlen titok, hogy Kakasi belekezdett a labilis hangulata megreformálásába egyéni eszközökkel, ettől függetlenül nincs szüksége további pletykálásra a háta mögött, emiatt próbál a lehető legkevesebb feltűnést kelteni a különórák alkalmával. Cserébe pontosnak pontos, szorgalmasnak pedig szorgalmas, ahogyan érdeklődő is az egész párbaj-téma iránt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

A levitás orra előtt egy pad röppent el, de olyan sebesen, hogyha még egy lépést tesz előre, simán magával sodorta volna. Nem az volt az egyetlen darab, ami elemelkedett a helyéről. Kakasi tanárnő pálcája nyomán az egész terem az átrendezés kellős közepén tartott. A padok a székekkel együtt szorosan a fal mellé rendeződtek, a helyiség közepén pedig egy katedra magasságával megegyező emelvény öltött formát.
 - Azt hiszem, megteszi - dőlt hátra elégedetten az asszonyság. - Feltételezem, Ráczhalmi professzor óráin már volt ideje ismerkedni a helyzettel. Jöjjön közelebb - intett sürgetően a kezével.
 - A gyakorlati precedensek nagy részével majd ő okítja magát az óráin, de mi most másra fogunk koncentrálni. Hogy érzi magát? - fogott bele határozottan. Arckifejezése egyelőre nem tükrözött mást, mint a szokásos, tanári hozzáállást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

WOAH! Szinte szoborrá válik, olyan gyorsan vigyázzba vágja magát, hogy az orra előtt elsuhanó bútordarab ne csapja pofán. Szép is lenne.
Pislog kettőt, lép kettőt, addigra a pódium is elnyeri a végső formáját. Áhá, szóval csak átalakított az öregasszony, érthető. Abban inkább nem javítja ki Kakasit, hogy hetedikesen sajnos már nem tanítja őt Ráczhalmi a választott szakjain, pedig bírta azt a medve fejét. Az alapokat így is átadta a diákjainak ötödikig.
- Őőőő... ugyanúgy, igen. A helyzet változatlan többnyire. - Ha beverte volna valamelyik provokáló kis görény arcát, már Kakasinál ülne és várná a következő büntetését. Menet közben előveszi a pálcáját, így már teljes "fegyverzetben" érkezik a tanárnő mellé.
- Őszintén, azt hittem, hogy a tanárnő valamiféle akadálypályába fog lökni először... vagy ilyesmi. Tudja, amolyan Éhezők viadala vagy Útvesztő módon. - Csak úgy maga elé motyog félig megkönnyebbülten, félig csalódottan, mert az izgalmat hajkurászó gyerek ott lakik benne mai napig. Néha elfelejti, hogy varázslóiskolába jár és az aranyvérűekre kifejezetten nem jellemző, hogy ismerjék a mugli filmreferenciákat. Kakasira talán hatványozottan igaz el a kor és származás kombó miatt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Érdekes - hümmögött úgy, mintha értené a hasonlatot. - Ha maga szerint van benne potenciál önnönmaga fejlődésére, szólok Helvey tanárúrnak is, hogy húzzon fel magának egy labirintust a réten, ha ez minden vágya.
 Vastagtalpú csizmájával az emelvény szélére lépett, úgy mustrálta a fiút.
 - Ugyanúgy. Mihez képest ugyanúgy... - dörmögte háklis öregasszony módjára. - Legutóbb kideítettük, hogy a viselkedése egyfajta védelmi mechanizmus. Nem kell részleteznünk, minek okán. Ám a pálcája természete ettől egészen eltérő. És ezzel együtt a maga mágiája is. - Itt biccentett egyet a fejével, hogy Lafayette elhelyezkedjen az emelvény túlsó végében. - Ez pedig zavart szülhet, mind fizikailag, mint mágikus szempontból. Ezért kell rávezetni azt a makacs fejét arra, hogy harmóniát alkosson a pálcájával. Hogy erősítsék egymást, hogy kiteljesedjenek. Ez a kapcsolat hosszú távon csak az előnyére válhat, hiszen maga megajándékozhatja a berkenyét azzal, hogy beteljesítse, ami elrendeltetett neki, cserébe pedig a maga gondolatai is tisztábbak lesznek. Célt adnak önnek. Védelmet. Szóljon, ha már nem tud követni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Song Jiyun | elméleti óra -

A levitás leányzó olyan lelkesedéssel érkezik, amitől egészen meghatódik. Nem mondhatja, hogy a diákjait ne érdekelné a képesség elsajátítása, hiszen kifejezetten komoly felvételi követelményekkel állít szembe minden érdeklődőt, hogy még azelőtt kiszűrje a komolytalan jelentkezőket, hogy eljutnának az elmélet elsajátításáig. Tudja, hogy szívtelennek hathat e tekintetben, de a legkevésbé sem bánja, ha páran esetleg azt gondolják, véletlen sem kedves. Ez legyen a legnagyobb baja. Jiyun lelkesedése azonban még a többiekét is túlszárnyalja, felkészültsége fölött még egy képzeletbeli könnycseppet is elmorzsol egy elégedett mosoly kíséretében.
- Ez igazán lenyűgöző. Jól emlékszem, hogy aurornak készül, ugye? Ha valaha is meggondolná magát, és a Misztériumügyi Főosztály iránt is érdeklődést mutatna, csak szóljon. A Kísérleti Bűbájok Bizottságánál mindig örülünk az ilyen elkötelezett jelentkezőknek - jelenti ki, hamar le is tudva a reklámot viszont ezzel. Mégiscsak ott dolgozik főállásban, minden más csak hobbi a minisztériumi munkája mellett, és szó, ami szó, igazán lenyűgözően rendszeretőnek tűnik a lány. Pont ilyen emberekkel szereti körül venni magát, hiszen ott az adminisztráció egyébként is a mindennapi élet hangsúlyos része, arról nem beszélve, hogy ő maga is hasonlóan komolyan veszi a jegyzetelést is, nem csak az irodában a kérvények elbírálását. Még pár pillanatig lenyűgözve pislog a lány által összeállított portfólióra, majd végül felteszi a nap legfontosabb kérdését is. Figyelmesen hallgatja végig a levitás válaszát.
- Látom, tényleg alaposan felkészült. Lássuk csak... meg tudná mondani nekem, mi a különbség az animágia és a likantrópia között? Illetve... ööö... mit is... mit tud az animágia jogi szabályozásáról? - kérdez még, mert bár úgy érzi, hogy a lány érti is, amit mond, mégiscsak biztosra menne, hogy ez tényleg így van. Ha erről meggyőződött, még átbeszélhetik a képesség elsajátításának lépéseit, aztán ha minden jól megy, útjára engedheti a mandragórával az elkövetkező hónapra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Nem állja meg egy kisebb felhorkanás nélkül, mert Helveyből ki is nézi, hogy megcsinálná. Az a tanár egyszerre vicces, barátságos, okos és őrült a maga módján, de legalábbis betegesen rajong minden növényért. Keresve sem találnának jobb labirintus-faragót a feladatra.
Azt viszont már nehezebben tudná megfogalmazni, mihez képest érzi magát ugyanúgy. Kissé zavarja, hogy Kakasi ennyire bele akar mászni olyan részletekbe, amikkel nem tud és nem is akar foglalkozni, megpiszkálni, kezelni, csak maga mögött hagyni őket, hadd gennyesedjenek. Így aztán felelni sem olyan egyszerű a kérdésére, hiába gond nélkül képes követni az öregasszony gondolatmenetét.
- A múltkor valahogy úgy fogalmazott, hogy a pálcám védekezésben jó, vagy legalábbis jeleskedhetne, ha hagynám. A védekező mechanizmusom mégsem kompatibilis vele? - Röviden összefoglalva erről van szó, nem? Hogy jelenleg üti a berkenye képességét a viselkedésével, hozzáállásával, nevezzük, ahogy jólesik. Noha csak a saját idejét vesztegeti önmaga meggátolásával, hogy továbblépjen egyet a megoldásban, ő is tudja, hogy pontosan az agresszív típusú "fejem a homokban" hárítós védekezése okozza a problémát, és esélyesen a tiszta célkitűzés hiánya, hogy mit vagy kit szeretne megóvni önmaga felesleges érzelmi elszigetelése helyett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Szánakozó pillantással ajándékozta meg a fiút vastagkeretű szemüvege mögül. - Csak jobban hangzott ezt a kifejezést alkalmazni, mint a böszmeséget, sajnálom kedvesem.
 Sétabotjával felsegítette magát az emelvényre, egy pillanatig esetlen toporgás lett úrrá rajta, mintha ismeretlen volna neki a helyzet. Aztán mint aki csak akkor venné észre, hogy más is van ott rajta kívül, hirtelen kapta fel a fejét.
 - Hogy volna kompatibilis, ha nem rendeltetésszerűen használja? Ha használja egyáltalán - itt feltartotta a kezét, mert arra számított, hogy félbe akarják szakítani. - Nem számít az, hogy olyan konfliktusból próbálja kihúzni magát vele, amit önnönmaga szított.
 Még állt ott egy darabig, majd koppantott a botjával.
 - Ha arra vár, hogy megöregedjek, tájékoztatnám, hogy elkésett vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Odabent, a fejében, már mélyen sóhajtozik. Az asszonyságnak megint nem tetszik a válasza, lassan hozzá fog szokni. Kívülről csak annyi látszik, hogy megrándult a szája széle, de egyébként ugyanolyan jámboran bandzsít Kakasira, mint eddig, mi több, az újabb leckéztetés alatt, még ha meg is fordult a fejében közbevágni, azt a feltartott kéz hamar elfojtja csírájában. Úgy érzi, megint le van maradva egy egész utcahosszal Kakasi észjárásától, és nagyon kell loholnia, hogy behozza a lemaradást.
- Elnézést, tanárnő, csak... Úgy értem, vágjunk a közepébe átkozódással meg mindennel? - Olyan rohadt nehéz ezen a vén banyán eligazodni, de komolyan! Fel fogja venni a legilimenciát, sőt! Dörömbölni fog Reményi ajtaján, hogy különórákat vehessen tőle! Lejár a személyije, mire kitalálja, Kakasi mit akar tőle. Most menjen neki egyből? Vagy hajoljon meg és utána? Vagy még további elméleti dolgokat akar magyarázni neki a nagyi? Send help!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

- Maga tudtommal levitás, Morgána szerelmére - húzta ki magát zaklatottan. - Ne akkor játsza az ostobát, amikor végre meg van engedve, hogy kísérletezzen a pálcájával!
 Laza csuklómozdulattal forgatta meg az ébenfát és emelte az arca elé. Méltóságteljes meghajlás követte azt, de ahhoz már le kellett támasztania a pálcát, hogy fel is tudjon egyenesedni olyan mélyről. Orrára előbukott okkuláréját kezdte igazgatni, amivel csak annyit ért el, hogy egyik oldalról a másikra döntötte.