Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Az ujjait dörzsölte folyamatosan, mert a hülye mosószer kiszárította a bőrét. Még csak most kezdték el leróni a heti büntetésüket Lafayette-el, de már torkig volt vele. Minden szombaton a levitás srácok szennyesét mosni... Ráadásul már nem is a kastélyban lakik, ez komplett igazságtalanság. Miért neki kell Zimmermann koszos gatyájával szórakoznia?
 Cifra káromkodást mormolt el az orra alatt, mikor köszöntek neki. Meglepetten nézett fel. Észre sem vette, hogy ilyen gyorsan leért már a kapuhoz.
 - Hidd el. Nem szeretnéd tudni - nevette el magát a kérdés hallatán és úgy slisszolt ki Rami mögött a bejáraton, mintha attól félne, hogy Kakasi még utánarobog, hogy plusz feladatot akasszon a nyakába.
 - Mi a terved? - zárkózott fel egy pillanat alatt a navinéshez. Lépései egyre felszabadultabbnak tűntek, látszódott rajta, hogy kezd megkönnyebbülni. - Új olvasmányt keresel? Vagy csak valami nyugis helyet? Minkettő? - emelte meg kérdőn a szemöldökét. Csak úgy ömleni kezdtek belőle a szavak. - Kori mondta, hogy speckó őszi desszertek vannak most a cukrászdában. Szóval ha... ha esetleg nem zavarnak az emberek... Ki akartam próbálni az új sós-karamellás sütijüket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

A kérdésére kapott válasz nem éppen elégítette ki kíváncsiságát, ám Ramóna nem az a fajta, aki sokáig firtatja a hasonló kérdéseket. Csak kérdőn felvonja szemöldökeit, majd tovább is lép a dolgon.
Felfelé emelt tekintettel lép ki a kapun, mert újabb szárnycsapások ütik meg a fülét, de a hanghoz tartozó állatot ezúttal nem látja. Innen néz aztán Zalánra, ahogy apró, de lendületes léptekkel halad a fiú mellett. Néhány másodpercig gondolkodik a kérdésen, ám végül csak vállat von.
- Próbáljuk ki. - Nem édesszájú, de a karamellát kifejezetten szereti. A nagymamájától kapott mindig, ha jó eredményeket vitt haza egy-egy iskolahét után.
Most az emberektől sem fél annyira, jó hangulatában van, és ilyenkor kicsit könnyebben viseli őket. Vész esetére pedig most is táskájában - amit mindig magánál hord - lapul a nyúzott stresszlabdája, illetve telefonja és fejhallgatója. A zene általában segíteni szokott neki, hogy átvészelje a kellemetlen helyzeteket, a kínos szitukat.
- Milyen óráid vannak mostanában? - fordul óvatosan a fiú felé. Fel nem néz, lehajtott fejjel figyeli lábaikat. Figyeli a fiú hosszú lépteit, míg saját lábai kétszerezik azokat a lépéseket. Furcsa volt mestertanoncként kezdenie a tanévet, és szokatlan számára, hogy nem kizárólag eddigi osztálytársaival tanul együtt. Új arcok is megjelentek a tanteremben, régiek pedig eltűntek a legtöbb óráról. Zalánt is beleértve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Mosoly terült szét az arcán. Örült az igenlő válasznak, de tekintetét most a tájra szegezte, nem akarta lelkesedésével még véletlenül se zavarba hozni Ramit.
 - Nos - dugta zsebre a kezeit, még mielőtt sebesre piszkálja azokat - Nagyapám szerint elengedhetetlen, hogy tudjam, hogyan kell seprűt bűvölni. Szóval a bűbájtan maradt. Jól fog jönni, ha ismerek pár hasznos ráolvasást. Felajánlotta, hogy beajánl pár ismerősnek, hogy gyakorlatom legyen a javításukban.
 Kissé elhúzta a száját, mert nem egészen így képzelte el a jövőjét. Persze tisztában volt vele, hogy ez most így reális, de legszívesebben arról mesélt volna a lánynak, hogy gyakorolni fog az újabb versenyszezonra. Nevetséges álmok.
 - Meg reptan elmélet, ami még fontosabb. Annyira nem izgalmas, mert egy részét eddig is tudtam. A gyakorlat, az... - kelletlenül sóhajtott egyet. - Az kihívás lesz. Te hogy haladsz az animágiával? Mármint sikerült, vagy... - Emlékezett rá, hogy Jiyun jószerével hónapokon át szenvedett azzal, hogy a szerencsétlen mandragóralevelet a szájában tartsa. Bár a többi levitás sem volt segítség az ő esetében. Valamitől mindig megriadt vagy meglepődött, ezzel többheti erőlködése veszett kárba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Táskája pántjába kapaszkodik, ahogy haladnak a falu és a cukrászda felé. Tekintete hol az őket körülvevő táj, hol Zalán felé fordul, miközben a választ hallgatja kérdésére. Valóban érdekli a válasz, s Zalán már tudhatja, hogy Rami tekintetének vándorlása nem az ellenkezőjét jelenti. Csak akkor tartja hosszabb ideig a szemét Zalánon, mikor a levitás neki is feltesz egy kérdést.
- Még nem. - Azonnal meg is rázza a fejét. - Még meg kell főznöm a bájitalt. - Ugyan a szünet előtt ismét újrakezdte a számlálást, ötödjére végre sikerült egy teljes hónapig sértetlenül szájában tartania a mandragóralevelet. A varázsigét is szorgosan mondogatja reggel és este. Ritkán felejt el bármit is, így a rituálénak ezen része sem ment eddig ki a fejéből. Raminak még a korai napkelte sem okoz gondot, szívesen felkel csak azért, hogy elmondja a varázsigét. Sokszor vissza sem alszik már. - A bájitalt pedig csak villámlásnál szabad meginni, nem tudom, mikor fogok tudni átváltozni - von vállat finoman. Nem is kérdés, hogy nagyon vágyik már rá. Küzd is érte rendesen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Folyamatosan moderálta a tempóját, mert akaratlanul is gyorsabb volt a navinésnél. Aztán egy idő után már akartatán kívül lassított le.
 - Villámlásnál - ismételte elhalkulva. Tekintete kiüresedett, vonásai pedig hamar megkeményedtek a gondolattól. Fájdalmas grimasz futott át ajkán, mintha őt is áram rázta volna meg, holott csak a látomás egy foszlánya éledt fel benne. Az az erős fény talán lehetett...
 - Kicsit ijesztőnek hangzik, ha engem kérdezel - jegyezte meg, ahogy ráfordultak a már falubeliek által is használt földútra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

A megismételt szóra finoman bólint. Előre szegezi tekintetét, az előttük álló földutat figyeli. Sokszor járt már erre, de még így is mindig sikerül felfedeznie valami újat. A fákon, a növényeken, az évszakok váltakozásán. Csak Zalán arcának változását nem veszi észre.
Barátja kijelentésére csak vállat von. Rami eddig bele sem gondolt, hogy ijesztő volna a procedúra. Macerás mindenképp, de nem ijesztő. A viharoktól viszont sosem félt.
- Inkább az ijesztő, ha nem sikerül az átváltozás. - Rengeteget olvasott arról, az ilyesminek milyen következményei lehetnek. Nem is kevésszer ingott meg szándékában, de eddig teljesen semmi sem tudta eltántorítani. - Illetve ha részlegesen csak - teszi hozzá még.
Közben elhaladnak a falu első házai mellett, erősen közeledve a Boglyas tér és a cukrászda felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Őszintén szólva örült, hogy nem maga Kakasi kísérte le őket a rétre a lanyha melegben. A múltkori után kétszer is meggondolja, mikor kerüljön az öregasszony szeme elé ismét, de sajnos nem lesz választása. Legalább a szeme már helyreállt.
Szó nélkül baktatott egész idáig Zalán oldalán, és az őket kísérő házimanóról jóformán tudomást sem vett azon túl, hogy nagyjából kövesse a szemével. Egyiküknek sincs túl nagy kedve koszos alsógatyákat pucolni, mikor voltak ott nagyobb marhák is az évnyitón, mint ők ketten. Az egyetlen bűnük, hogy Kakasi orra előtt kergetőztek (és Zalán pálcát rántott rá, ő meg vissza próbálta verni az átkokat, hát istenem! Most hagyja, hogy leátkozzák? Nem, na ugye!)
- Ezt nem hiszem el... - Olyan fájdalmasan rándul az arca, mintha trágyába dugták volna a fejét. A rét azon pontjára állította fel Kakasi a szárítót és a nagy súrolókádat, amit a kastélyból is bőven megfigyelhet bárki. Kritikus, borzalmas büntetés, teljes alázás! Jó hosszan terül el a kötél, jó feszesre van húzva, a vályúban pedig ott csillog a habos víz, készen a mosás megkezdésére, mellette hatalmas halmokban az alsónadrágok.
- Hányni fogok... - Egy erőtlen suttogás, egy elhaló nyögés, és tudja, ha ezt nem végzik el, Kakasi lesz az új mumusuk, míg meg nem pusztulnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Egyik kezét zsebébe süllyesztve ácsorog már egy ideje az iskola kapuja előtt. Régen járt erre, a kislánya pedig még nem elég idős ahhoz, hogy beirassa. Bár amilyen történeteket mostanában hall a Bagolykőről...
Megcsóválja a fejét. Nem az az alkat, aki csak úgy hallgat másodkézből hallott pletykákra - most úgy is lesz alkalma utánajárni, tényleg olyan komoly szabálytalanságok húzódnak az évről-évre előforduló 'katasztrófák' mögött, mint amilyeneket a minisztérium sejt. Elméletileg itt kellene találkoznia az igazgató-helyettessel a megbeszéltek szerint. Szerencsére nem mindig lesz így kísérethez kötve, de legalább az érkezésnek meg kell adni a hivatalos módját. Hiába alumni, nem mászkálhat csak úgy be felnőtt varázslóként. Remélhetőleg az ellenőrzést során megerősítheti majd a tényt, hogy ez nem csak rá, hanem minden iskolától független varázshasználóra igaz.
Végigfutnak a szemei a kapu fölé kifüggesztett sorokon. Kis bugyuta aranyos versike, egészen nosztalgikus. Ha annak idején azt mondták volna bárkinek, mikor még ő is diák volt, hogy Nádor egyszer auditorként és felügyelőként jön ide vissza, a hasán csúszott volna mindenki a nevetéstől.
Lenéz a karórára a csuklóján. Mostmár azért eltelt némi idő; vajon Kakasi professzort elnyelte a labirintus idefelé menet? Már több mint tíz perc eltelt egész óta, amikorra megbeszélték, hogy az asszony fogadja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Zsebredugott kézzel, nyűgös tekintettel vonszolta magát a házimanó után. Csak azért nem ugrott még neki a mellette haladó Lafayette-nek, mert tudta, hogy akkor nem csak a szombat délelőttje fog elúszni. Márpedig megígérte Raminak, hogy elkíséri ma Bogolyfavára. Ritkaságszámba ment, hogy a navinés vetette fel az ötletet, így Zalán hülye lett volna hazárdírozni a lány bizalmával.
 - Ennél már láttál rosszabat is - jegyezte meg unott hangon. - A kviddicsszezon még el sem kezdődött. Majd utána sírj. - Jelentőségteljesen pillantott a srácra, mert nem akarta szóban ecsetelni, milyen lesz majd, ha a szétizzadt sportfelszerelés is a képlet részévé válik a későbbiekben.
 A manó erőltetett mosollyal megveregette a vályú szélét, majd apró ujjaival a víz felszínén tapicskolt párat, mintha arról akarná meggyőzni a fiúkat, hogy a házimunka mókás dolog. Aztán mikor mély levegőt vett, kiderült, hogy csak szépíteni próbál a tragikus szituáción.
 - A professzor asszony megbízta Dodit, hogy vegye el az uraktól a pálcákat. - Hatalmas szemeit lesütötte, úgy nyújtotta ki kezét a páros felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Az a visszafogott "Tsk" pont a kviddicsnek szólt. Nem, inkább megszökik, visszamegy Bulgáriába, valami, csak ne kelljen gatyákat sikálnia ezen a kurva réten. Miért nem lehetett mondjuk Trófeákat tisztítani mágia nélkül? Kakasi és a hülyén behuzalozott agya!
A jéghegy csúcsa viszont csak most jön: adja oda a pálcáját. Egy pillanatig eltűnődve néz a manóra, aztán leguggol elé, hogy egy szintbe kerüljenek, és a halálnyugodt hangszínét szedi elő.
- Dodi, ismered a mágustörvényeket? Ha nem annyira, akkor van egy, amit mindenképp ismerni kell: a pálcahasználati törvény harmadik cikkelyét. Eszerint: "Varázspálca birtoklására és használatára kizárólag emberi lény jogosult." Kedvelem a fejed, de ez a pálca legfeljebb Kakasihoz mehet. Hát másképp törvényt szegnénk, nem? - Ó, nem fogja megkönnyíteni Kakasi dolgát. Ha már tanulta pár tanévig azt a kurva mágusjogot, profitálni akar belőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Zalán közelebb lépett a másik kettőhöz, mert Lafayette bátorsága felcsigázta a kíváncsiságát. Kérdőn vonta fel ő is szemöldökét, mintha együtt vallatnák szerencsétlen manót, aki szemmel láthatóan megrémült attól, hogy lehajoltak hozzá. Füle hirtelen lekonyult, mintha ő is büntetésben lenne.
 - A professzorasszony nem tud itt lenni, hogy intézkedjen - motyogta alig hallhatóan. Aztán egyszer csak felkapta a fejét, mint aki kénytelen megmakacsolni magát. - De a professzorasszony figyelmeztette Dodit, hogy a levitásokkal nem egyszerű!
 Csettintett egyet, aminek nyomán egy hosszúkás doboz öltött formát előttük a levegőben.
 - Dodi hozzá sem ér, nem fog birtokolni semmit, Dodinak nincs semmije. Megőrzi csak! - vágta rá lelkesen és újabb csettintéssel nyílt a doboz fedele. - A professzorasszony irodájába lesz felküldve.
 Lelkes pillantással várta, mit mondanak erre a fiúk. Zalán csak egy sanda, megrovó nézéssel ajándékozta meg Lafayette-et. Francért kell már megint kombinálnod...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Kissé ziláltnak tűnt az asszonyság ábrázata, talán még akkor sem sietett ennyire, amikor próbálta utolérni a Hollósi kölyköt az évnyitó estéjén.
 - Merlinre - torpant meg a kapu előtt, hogy kifújja magát. Sallow és Saint-Venant miatt rendesen beletenyerelt az időbeosztásába, minden igyekezete arra öszpontosult, hogy az ebből adódó szétszórtságot elrejtse. Rettenetes ereménnyel.
 - Nádor - dőlt hátra, amint levegőt kapott, sétabotját pedig maga elé támasztotta. Némi méltóság még így is sugárzott belőle, bár közel sem a megszokott mértékben. Pazar első benyomás az inspektoruk szemében. - Bocsásson meg. Kissé későn tájékoztattak az érkezéséről, és sajnos már a kor is elvett némi... lendületet tőlem - fejtette ki kifejezéstelen arccal. Már most szégyen égett benne, hogy a neveletlen diákjait is hozzáadhatta volna a késedelem okainak listájához.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Elnézve szegény manót, hirtelen elfogja az a megmagyarázhatatlan érzés, mint már annyiszor, ha házimanót látott: olyanok, mint a gyerekek. Jó, nem gyerekek és valójában sokkal erősebb mágiával rendelkeznek sok iskolai nebulónál, de amikor ránéz Dodi elanyátlanodott fejére, szinte rögtön megbánja, hogy megpróbálta kijátszani. Ez a nyomorult is csak a kötelességét teljesíti, semmi egyebet nem akar, mint felvinni végre a pálcáikat Kakasihoz és visszamenni a dolgára.
Zalán lesújtó tekintetére csak vállat von amolyan Hagyjál stílusban (ő legalább tett egy próbát!), majd előhalássza és belerakja a pálcáját a dobozba, és hacsak nem csapják el a kezét, megsimogatja a manó fejét.
- Nem akartam szívózni veled, sajnálom. Te is csak azt teszed, amit Kakasi kért tőled. - Most rajta a sor, hogy motyogjon. Igazából ennyi évnyi gyakorlat után az előkészítőben igazán lehetne már benne felelősségérzet és ahelyett, hogy megpróbál kibújni alóla, akár el is végezhetné a büntetését. De csak akár. Mint tudjuk, nem adta fel.
Megvárja, amíg Dodi begyűjti Zalán pálcáját is, csak akkor hajlandó legközelebb megszólalni, amikor a manó már hallótávolságon kívül van.
- Még jó, hogy csak a pálcáinkra van kiéhezve az öregasszony. Mit mondott, egész tanévben szopat minket? - Csak le akarja ellenőrizni, jól emlékszik-e erre a horror-büntetésre. Már főzi a következő tervét a megúszásra. Kakasi csak annyit mondott, hogy a két kezüket használva kell elvégezzék a feladatot, de lehet ezt csűrni-csavarni más irányba is... két kézzel persze!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Várakozás közbeni mélázásából Kakasi érkezése zökkenőmentes ki. A viszonylag semleges arckifejezése derűs, széles mosollyá változik. A zsebéből és kihúzza a kezét és udvarias meghajlással nyitja meg a társalgást a maga részéről.
- Ugyanmár, professzor asszony. Nem ért kellemetlenség, legalább volt időm egy kis nosztalgiára itt a kapunál.
Nem negyed óra várakozáson fog múlni semmi, sőt, ami azt illeti maga Nádor sem a legpontosabb ember.
- Észre sem vettem a lendület hiányát, és csalás korra hivatkozni, mikor ilyen jól tartja magát.
Elég hozzá pár mondat, hogy kiderüljön, az érkező inspektor nem annyira szőrszálhasogató, hogy fennakadjon egy kis késésen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Nincs kedve vitába szállni azon, hogy van-e pasija vagy nincs. Mindkettejüknek sokkal jobb, ha Dominik nem tud róla és csak a fiú szerelmi életét vesézik ki Bogié helyett. Épp ezért egy szemöldökrántással lerendezi, ráhagyja. Gondoljon csak amit szeretne.
- Te hülye vagy. Nem akarom látni, hogyan nyáladzol a csajodra - elborzad a gondolattól, arca grimaszba torzul és megpróbálja lerázni magáról ezt az elképzelést. Még a végén beleég az agyába.
Egyszerűen nem érti egyébként, miért állnak így a dologhoz. Nyilvánvaló, hogy Várnai rá sem nézne, tanár-diák kapcsolat szóba sem jönne. Azonban az, hogy miért zavarná, ha megismerkedne egy nála néhány évvel idősebb emberrel, teljesen érthetetlen Bogi számára.
- Az jobb lenne, ha egy korombeli tetszene? Valld csak be, féltékeny vagy, mert nem rád hajtok. Pedig én felajánlottam a szertárat... - rosszallóan ingatja a fejét. Míg Domi kifejti a válaszát, ő megkezdi a csokit, de első körben majdnem megfullad tőle. Elkerekedett szemmel köhög párat, hátha abban a néhány másodperben a barátja kijavítja magát.
- Visszavonom. Tutira az életben nem bújok veled a szertárba. Szécsi! Tanulhatnál ám egy keveset a nőkről, mert elég gyorsan ki fog belőled ábrándulni a levitás, ha ennyiben merül ki a tudásod. Fogom, beteszem, kész - ismétli hitetlenkedve és a fejét rázza. Még ennyi év után is tudnak meglepetést okozni ezek a fiúk. Na, a kiszemeltje ennél biztos többet tud.
- Értelek én, értelek. Csúnya vagyok meg még a tesód is - összegzi vigyorogva. Felesleges Dominak több kört futnia, ez már veszett fejsze nyele. Bogi így könyvelte el.
- Már mondtam, te értetlen vízibicikli - drámai sóhaj -, nincs amúgy jobb dolgod? Mondjuk randizni a csajoddal és fogni, betenni, kész?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Eleinte azt hittem, milyen jó lesz majd ez a futárkodás, azt csinálhatom pénzért, amit szeretek, de mint kiderült, sokkal több időt töltök a földön, mint a levegőben. Hol rendelésre várok, hol arra, hogy elkészüljön a rendelés, hol pedig arra, hogy a rendelést leadó, drága, egyetlen és mindenben igaza van ügyfél kitámolyogjon az ajtóba, majd elmásszon a pénzéért, miután eszébe jut, hogy ó, tényleg, hiszen ő kaját rendelt.
Raadásul nem is olyan túl nagy a település, de még ha kicsit messzebb is mennék, akkor is rövid röptávon belül megoldható lenne, szóval nem, nem különösebben sok időt töltök a levegőben. Így aztán a seprűlovaglás iránti vágyódásom inkább csak nőtt, mert csomaggal, vagyis sérülékeny élelmiszerrel megpakolva még csak a száguldás is nagyrészt ki van zárva. Azért lakott terület felett egyébként is hajlamosak megszólni. Nem mintha érdekelne, legalábbis normális esetben, viszont csak kéne a fizu a hónap végén.
Szóval egyszer-egyszer kijövök ide, az iskolai kviddicspályára, mint ma is, és bizony ráhasalok a seprűnyélre. Senkit nem zavarok, és ami még fontosabb, engem sem zavar más.
Már a harmadik körömet teszem, mikor kezdem érezni, hogy süt a Nap ugyan, de azért kicsit csípős már az idő, szóval leszállok a fűre, és pálcám intésére egy pár kesztyű röppen ki a szélen lepakolt táskámból. Ha igazán ügyes lennék, kitartanám a kezem, és egyből felröppenne rá, de egyelőre még csak két ujjat sikerült jó helyre felhúzni, egy harmadik meg olyan roppant, hogy többet egyelőre nem kísérleteztem vele azóta. Inkább elkapom most is a levegőben, és a felhúzást már nem bízom a mágiára. Van rajtam egy bolyhos, meleg, sötétzöld pulóver, fekete leggings, de még lábszármelegítő is. A sálat, sapkát azért még nem erőltettem, és pufajkát se húzok repüléshez, mert igencsak rontaná a légellenállásomat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Ha véletlenül lesz valami kviddicscsapat és én véletlenül bekerülnék - mármint van, de én nem vagyok egyikben sem -, akkor bizony néha legalább repkedni kéne. Mondjuk nem tudom, hogy miért választottam pont ezt a napot, de ha már így alakult, akkor odateszem magam. Egy mágiával melegebbé tett melegítőszettben voltam, hivatalos színekkel és logókkal, mintha én is a csapat tagja lennék. Nyilván nem, de nagyon szeretnék egyszer ott játszani, persze sosem fogok, mert még ha kiváló is lennék a seprűlovaglásban, ott a Mágikus Ikrek. Szóval marad ez másra, de egyelőre még erről az álmomról sem mondok le, legalábbis nagyon próbálom ezt beadni mindig magamnak. Szóval nem fázok, de mondjuk még nem a seprűn ülök. Bemelegítésként futok három kört, kis gimnasztika és már reppenek is fel. Közben persze mások is vannak a pályán, kiszúrok pár alakot, az egyik egy lányka, aki próbál gyorsnak tűnni. Mondjuk nem igazén tudom felmérni, hogy mennyire gyors, vagy ügyes, de valahogy ő az egyedüli, akivel nincs senki. Mivel haveri társaságokba nem akarok belerondítani, úgy döntök, hogy majd ő lesz, az, akit lenyomok egy jó kis versenyen. Látom, hogy leszáll, szóval odalebegek mellé, amikor is felismerem.
- Á, a medencés szúrós csaj. Aztán repülni is tudsz? Tuti nem érsz körbe hamarabb kétszer mint én - piszkálom fel egy kicsit, aztán persze nem tudhatom, hogy zavarja-e a szájkarate. Mindenesetre én elindulok és hátra-hátra nézek, hogy ha nem hagyja annyiban, akkor rágyorsítok, hogy legyen egy jó kis verseny! Hátha most már a nevét is megtudom, nem csak azt, hogy nem túl barátságos. Jaj, mi lesz velem, ha lehagy!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Ééés ennyit a nyugtomról. Éppen rugaszkodnék már el a földről, mikor meglátom szemem sarkából az érkező pirosló foltot, amit aztán természetesen egy eridonos képében vagyok kénytelen azonosítani.
- Kétszer? Nem hát - sóhajtok, és néhány pillanatig ráncolom a tekintetem, ahogy nézek rá. - Mert valószínűleg háromszor is sikerülne.
Az persze rémlik, hogy összeakadtunk már korábban is, de a neve nem ugrik be, szóval valószínűleg nem kérdeztem meg. Igazából az lenne a fura, ha tudnám, de szerintem ő sem tudja az enyém, azért hív medencés csajnak. Vagy egyszerűen csak cukkolni próbál, teljesen reménytelenül. A szúrós részt nem is értem.
Elindul, és vissza-visszanéz, hogy rákaptam-e a csalira. Persze nem, izgatja a francot, mit dumál, de aztán azon kapom magam, hogy utána iramodok, és gyorsan leredukálom köztünk a távolságot.
Aztán felé rántom a seprűmet, hogy kitérő manőverre kényszerítsem, ezzel is lassítva, hogy aztán valóban ráverjek pár kört, ha már elhatározta, hogy megaláztatja magát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Kelletlenül vette elő ő is a platánpálcát és Lafayette-hez hasonlóan a dobozba tette. Mélyet sóhajtott, míg Dodi szemmel láthatóan kicsattant az örömtől, hogy sikeresen teljesítette a rábízott feladatot. Fülei csak addig lapultak le, amíg a kobakján landolt a levitás tenyere, de utána izgatottan rezdült meg, amint a doboz lezárult és köddé vált előttük.
 - Dodi köszöni - hajolt meg sietve a srácok előtt. Még figyelte, van-e valami mondanivalójuk, de azt követően a kastély felé vette az irányt. Zalán csak a fejét rázta, ahogy az egyik fonott kosárhoz lépett, amely tartalmának a szagát még úgy is érezte, hogy nem hajolt le érte.
 - Minden szombaton, tanév végéig - fogott rá az orrára undorodott arccal, szabad kezével pedig a hatalmas lavór irányába vonszolta a ruhákat. Épp csak felegyenesedett, amikor kacarászást hallott a rét túloldaláról, ami menten szemforgatásra késztette.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Miután a manó otthagyja őket, ő is kelletlenül a halom büdös gatya felé fordul, de nem állja meg, hogy ne húzza el a száját jó látványosan.
- Undorító. - Csak ismételni tudja önmagát, meg azt, hogy a büntetésük aránytalan ahhoz képest, hogy még hírét se hallotta az eridonosok vagy Zimmermann büntetésének. Bezzeg őket hogy bekasztlizta Kakasi! Morgás ide vagy oda, ő is összeszedi magát és felkapja a hozzá legközelebb eső szennyes kosarat. Mekkora szerencse, hogy van belőle jó néhány!
Olyan lendülettel csűri bele a vályúba, hogy a víz majdnem kiloccsan, de már nem arra figyel: a kacagás hozzá is elér, hogy szinte rögtön, mint valami szurikáta, felkapja a fejét és mereszteni kezdje a szemét a bűnösök felé.
- Ha hozzájuk vágok egy büdös gatyát, vajon Kakasi tovább növelné a büntetésem? - Költői kérdés, biztos benne, hogy a válasz igen.
- Hallod, legközelebb hívd izét... Korit! Van egy remek ötletem, és Kakasi nem igazán köthet bele. - Ha láttátok a Dexter animációt, és ismeritek belőle Mandarkot... pont olyan gonosz-elégedett fejet vág most. Fog a halál minden hétvégén a réten vagy a rák tudja, hol mosni ezek után a suttyók után. Ideje lerövidítenie a szenvedésüket és optimalizálni a folyamatot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Kviddicspálya

Egy kicsit felpiszkálom a csajszit! Már miért ne? A bennem élő kviddicshérosz - ahahaha - nem engedheti meg, hogy csak úgy repkedjen valaki a pályán. Jól sikerül a beszólás, amire a zöldséges lány rá is kontráz. Még hogy háromszor leköröz? Ugyan?
- Hány nap kell hozzá? - nyújtok még egy nyelvet is rá, imádom, amikor rákapnak a csalira. Tudom, hogy nem mindig sikerül és inkább a "csak azért is jó anyádat" elv miatt jönnek, nem pedig, mert piszkálom őket. De végül is mindegy, hogy miért jön bárki is, imádok versenyezni. Igaz, veszteni rohadtul utálok, viszont sajnos nem vagyok a legkirályabb seprűlovas. Mármint magam tudom, de nem ismerném be senkinek sem, még ha esetleg a kis nyegle lányka le is hagy. Akkor biztos jobb seprűje van, meg hátszele. Amúgy hogy? Hirtelen jelenik meg mellettem a penészvirág, és jól gondolja, nem akarok ütközni vele, szóval elrántom a seprűt.
- Á, szóval nem megy a tiszta verseny. Persze, a Rellontól mit várhatnék - kiabálom, az sem biztos, hogy meghallja, de már buzog bennem az adrenalin. Szóval rákapcsolok és üldözőbe veszem. Az biztos, hogy ügyesebb - ez hamar kiderül -, de hogy egy kört sem fog rám verni az is tuti. Annyira nem jó a seprűje. Azért igyekszem néha rövidíteni, amennyire csak lehet, de egyelőre ő van legalább egy seprűnyi előnyben. Persze lehet több és kevesebb is, de ezt nem lehet megállpítani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

A fekete hintó erősen csapódott a földnek, ahogy az abraxonok alászálltak a levegőből. A kocsis elmormogott az orra alatt néhány kelletlen káromkodást, aztán krákogva kezdett bele fennhangon a sűrű bocsánatkérésekbe.
- Anyánk igazán fogadhatott volna valami normális sofőrt, mint ezt a félnótást. Ha rajta múlik már azelőtt meghalunk, hogy ebbe a pokolba érnénk - morogta a bent ülő lány. Sűrű szőke fürtjeit elegáns mozdulatokkal igazította helyre. Kis kézi táskájából előhúzta a tükrét, és hozzá egy rúzst, hogy sminkét is helyre igazítsa. Aztán összecsapta a kis eszközt, és visszatette. Félrehúzta a függönyt, csak hogy lássa a sűrű gomolyfelhők előtt pompázó kastélyt. Ódon mű, az idő vasfogának minden nyomával.
- Ahh... fogadni merek, hogy ide minden jött-ment sárvérűt is felvesznek - húzta fel az orrát undorodva Mirabella. Amikor az anyja arra kérte, hogy tartsa szemmel Kornéliát, nem épp pont ez volt a fejében. Inkább azok a fotózások, amikről nővére
másnaposan érkezett haza, ha nem aznaposan. Egy kis mókát ő maga is elbírt volna. Ehelyett itt kell majd sínylődnie egy éven keresztül. Még jó, hogy Dénes vele tartott. Nélküle már akkor feladta volna, ahogy a kocsi kerekei földet értek.
A szekér lassan megállt, ám egyáltalán nem volt fogára való, hogy megkezdje a kiszállást. Talán ha elég ideig marad a hátsó ülésen, a sofőr hazaviszi a szobájába. De nem, maga is tudta, hogy küldetése van. Egy sóhajtást eresztett el, és kiszállt a hintóból. Ideje volt szembenézni a valósággal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

A szemét forgatta, ahogyan Mirabella kinyitotta a száját. Már a hangjától is kirázta a hideg. Az pedig még nem is volt elég, hogy Gizella a nyakába varrta a fogadott húgát, még az oldalkocsijának is jönnie kellett. Vajon ha különválasztanák őket, elpárologna egymás nélkül mindkettő?
- Ha leléptek az évre a maldívra, azt mondom Gizellának, itt voltatok velem... - Egy utolsó erőtlen próbálkozás, hogy megszabaduljon a házaspártól, de még a választ sem hallgatta meg, amint a kocsis kinyitotta előtte az ajtót, már adta is a kezét, hogy lesegítség a... murvára. Kissé megbotlott, ahogy a tűsarok belemélyedt a kavicsokkal felszórt útfelszínbe.
- A rohadt életbe - szisszent fel, ahogyan az egyik kavics belement a nyitott szélű cipőjébe és elkezdte szúrni a talpát. Hát nem pont így képzelte a nagy megérkezést.
Egy elegáns mozdulattal kirázta a kavicsot, és körbepillantott a már sötétbe borult tájon, majd szeme megállapodott a hatalmas, zárt tölgyfaajtón.
- Nem szóltak senkinek, hogy érkezünk? Hol van a fogadóbizottság? - A kérdést az egyetlen fél-épeszű emberhez intézte, a sofőrhöz, aki éppen a hatalmas bőröndöket pakolta le a kocsiról.
Úgy döntött, a saját mentális egészségére való tekintettel nem vesz tudomást testvéreiről, csak a legszügségesebb esetben kommunikál velük. Ez a pillanatban pedig még nem ütötte meg azt a szintet.
- Gyerünk, intézkedj! Szólj, hogy megérkeztünk! - Rá sem nézett a kocsisra, csak egy intéssel intézte el, hogy rá figyeljen. Elvégre ő kellően jól nevelt lány ahhoz, hogy tudja, egy aranyvérű családdal nem bánhatnak így, etikett óra első mondata talán erről szólt, ő pedig ezek szerint élte azóta is az életét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

Éppen kezdtem úgy tekinteni minderre mint egy kalandra, aztán megérkezünk. Unalmamban a zsebórámat forgatom, ami majdnem kicsúszik a kezemből a minősíthetetlen földreérkezés miatt. Egy ellaposodott tekintet a reakcióm. A kocsis két évnyi keresete sem lenne elég, ha az órám eltörik mert ő szerencsétlenkedik. Nem mintha nem lenne tele apáék cége jobbnál jobb sofőrökkel, szalasztottak egy barmot. Mutató és középső ujjam közé veszem a szaténfüggöny anyagát, lezseren félrehúzom és tekintetemmel a sötétbe borult környéket méregetem. Orrom ráncolódik, és felsőajkam rezzen. Ez minden, amit ez a hely vagy hogy is nevezzem kivált belőlem, semmi több. A pokol elég jó leírás, elfogadom, most még oda is szívesebben lelécelnék.
- Bár úgy lenne... - gyors pillantást vetek Mirára, aki most is tökéletesen fest, hatalmas kontrasztban minden mással. Apró mosollyal szám szegletében alig láthatóan ingatok a fejemen, mielőtt ismét kinézek a kocsi ablakán.
- Legalja. Hogy gondolták, hogy ideküldenek minket? - a gerincem és az izmaim minden pontján borsódzik a hátam. Kornélia szavait meg sem hallom csak szélesen elvigyorodom amikor kiszáll és megnézhetjük félig elsüllyedni. - Nem láttad előre? - vetem oda. Csak lesz ebben is valami szórakoztató! Aha. Amíg utolsóként ki nem szállok a kocsiból és megkerülöm azt.
- Fogadni mernék rá, hogy haszontalan lényeket is pesztrálnak itt - mondom Mirának. Kezemről lehúzom a bőrkesztyűm, amit azonnal meg is bánok és a rákövetkező mozdulatomban megakadok. Körbenézek, de az éjszaka fényében a hegytetején rajtunk kívül csak ez az otromba kőhalom áll. Na ne. - Ez mi? Kastélyról volt szó. - hunyorogva mérem végig, majd mélyen sóhajtva megdörzsölöm a homlokomat. Jobb ha beletörődünk, mert pechünkre anyánk nagyon elszánt, ami egyet jelent azzal hogy nekünk nincs más választásunk. Nevetséges, a magamféléknek a végzettség csak egy kiegészítő.
Ez is Kornélia miatt van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Nem felejtette el, történetesen miért kerültek ebbe a helyzetbe, így hamar sikerült választ fogalmaznia a kérdésre.
 - Nem az én kínom lenne, ha megtörténne, szóval csináld. Addigra szerzek valakitől egy olyan kameraizét - húzta a száját. Megbánta, hogy az orrán vett levegőt, amíg megdöntötte a kosarat, hogy annak tartalmát a vízbe borítsa. Az a grimasz mindent elárult.
 - Na jó - szökött magasba a szemöldöke, ahogy meglátta, mi van a kupac tetején. Azt még nem nyelte el teljesen a víz, szóval ujjaival éppenhogy összecsípte az ominózus ruhadarabot, hogy prezentálja Lafayette-nek. Egy neonzöld tangabugyira hasonlított. - Ez melyikőtöké?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Az iskola kapuja

- Pompás - bólintott nagyot és még egy utolsó szusszanással kifújta rendesen magát. A kaput egy pálcalendítéssel tárta ki, majd lépett Nádor mellé, hogy szemét gúvasztva a férfi szemszögéből vessen pillantást a birtok bejáratára. - Ismeretlen nekem a nosztalgia ezen formája, de persze megértem. - Felelte elgondolkodva. Ő sosem tapasztalta meg, milyen lehet iskolába járni, de néha még foglalkoztatta az ötlet, milyen lett volna részesülni a közoktatás kínjaiban és csodáiban egyaránt.
 - Köszönöm, kedves - vágta aztán rá gyorsan a hízelgésre, majd intett egyet, beljebb tessékelve a férfit. - Milyen útja volt idáig?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

- An-dro-id, barátom. Olyan telefont szerezz, az a legjobb. - Zalánnak ahhoz kétszer kell felkelnie, hogy őt kompromittáló helyzetben kapja el (vagyis bőven lehetséges és Lafayettenek túl nagy a mellénye).
Már épp nekiveselkedne ágat keresni, amivel hozzányúlás nélkül megkavarhatja ezt a kolera koktélt, de odáig nem jut el. Helyette megáll, ránéz Zalánra, a kezében levő tangára, majd ismét Zalánra... és egy teljes percen át hisztérikus röhögést hallat a továbbiakban. Csak akkor szólal meg újból, mikor már képes levegőhöz jutni és értelmes mondatokat kiejteni a száján jó néhány lépés távolságra háztársától, mielőtt a szájába tömik a tangát.
- Kifogtad Zimmermann harcibugyiját? Nem, várj, ez tuti a koreai srácé! Mi a neve... Dae! Vagy Zsolna otthagyta a tangáját valamelyik srácnál, baszki, ez kurva vicces. - Vannak ám ötletei, bár szegény Zsolnának ehhez vajmi kevés köze lehet, de ilyenkor mindenkit a busz alá kell lökni, ez alapszabály!
- Zalán hallod, nem ciki bevallanod, hogy a tied. Rue szexinek tartotta rajtad, mi? - Akkora egy faszjani, amekkora egy elvetemült, paraszt húszéves lehet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Akármennyire is fújt Lafayette-re, muszáj volt beharapnia ajkait, hogy ne röhögjön fel hangosan. De hiába, az utolsó előtti tippnél prüszkölve tört elő belőle a kiadós nevetés. Szabad kezével szemét dörzsölte, mert könnybelábadt, de aztán vonásai megkeményedtek. Gyilkos pillantását szegezte a levitásra.
 - Feltűnően nagy a szád, Saint-Venant. Lehet, neked kéne felpróbálni... hoppá, várjunk csak...
 Az alsóneműt úgy mártotta a vízbe, hogy oda sem nézett, majd csúzli módjára szétfeszítette, amíg mutatóujjával célbairányította. - Még úgy sem lenne esélyed Laylánál - azzal útjának engedte a lövedéket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

PLACCS!
Egész pontosan pofán találja a lövedék. Elhajolhatott volna? Bőven. Mégis betalált? Mint a szél. Zalán mesterien felbőszítette, és míg azzal volt elfoglalva, hogy válaszként felfújja magát, mint holmi pulyka, egy nedves, koszos, gusztustalan tanga pofán csapta. Ez történt röviden.
- Hollósi... - Ha hallottátok már hörögni Darth Vadert, igazán déja vu élményetek lesz Lafayette hanglejtésétől most.
Hagyja a gusztustalan szennyet lepottyanni a földre, miközben lassan, mint valami western filmben, elindul Zalán felé fogcsikorgatva.
- Te. - Még egy lépés. - Laylát. - Még egy. - A szádra. - Újabb lépés. - Ne. - Kezd begyorsítani. - VEDD! - És ezzel teljes gőzre kapcsolva nekiindul Zalánnak, mint valami gyorsvonat. A dolog szépsége, hogy ha minden igaz, Zalán mögött a vályu van. Vajon sikerül hasnál elkapnia a fiút és beletaszítani a mosóvízbe tele a mocskos gatyákkal?
A következő részben kiderül!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Azért meglepődött, hogy betalált a cuccos, hitetlen nevetés szakadt fel belőle újfent. Nem félt hangosan kiereszteni magából, a kosár szélében kellett megkapaszkodnia, hogy görnyedt tartása ne végződjön borulásban. Éppen ezért nem figyelte saját tettei következményeit sem, hogy Lafayette már ijesztően közel került hozzá és a karjai sem baráti ölelés végett tárta szét. Felegyenesedni még képes volt, de elugrani már nem volt ideje, így sikeresen rávetődtek. Még nem is tudott elegánsan esni, mert a vádlija a mosóvájúnak ütközött, próbált Lafayette-be kapaszkodni utolsó mentsvárként, de nem tudta elkerülni így sem, hogy a vízben placcsanjon.
 Ha eddig még nem sikerült felébrednie, most már biztosan összejött. Kelletlenül nyögött egyet és próbálta lelökni magáról a másikat.