Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Megint jön a feketével! Hát komolyan mondom, én ezt a nőt annyira meg fogom csapkodni, hogy nagyon. Nem hiszem el, hogy megint itt tartunk. Ha az életem múlik rajta, akkor sem lesz feketében. Tudom, tudom, a fekete mindig jó és sosem okoz gondot, mindenhez illik, bármilyen alkalom is legyen. Nem. Csak így nem.
- Legyen vörös. Az nagyon izgató.
Szerintem a vörös, a halvány bőrével, a szőke hajával olyan, ami igazán fel tud spannolni egy férfit. Arie szerintem a puszta lététől is lázba jönne, nem értem, mit parázik itt, de ha neki kell még egy kis tuning, akkor már dobjuk meg rendesen a dolgot. Szóval keresem az igazit, miközben Oph megszólít.
- Oké, ezt nem tudom nem felhúzni. Sőt, nem tudom, nem megvenni. Nem! Előbb felpróbálom.
Maximum egy hollónak fogok tetszelegni, nagyobb bolondságok is történtek már a világban, neki meg legalább megtehetem, anélkül, hogy totál idiótának nézne. Nem tudom, hogy Jack mit gondolna arról, hogy "ezt a ruhát miattad vettem meg", nem szoktunk ilyen egyszerű dolgokról beszélgetni. A ruhát átvéve magam elé tartom, és színpadiasan forgok is benne egyet, majd a nevetésem megakad, a mozdulataim megállnak, és mint akinek rohama lesz, nézek előre, de nem mozdulok, csak nézek.
- Oph? Ott van.
Még a hangom is lehalkítom, pislogok kettőt, de nem tűnt el, ott van. Ott vár ránk.
- Ott a tökéletes vörös ruha.
Végül a kezem kinyújtva mutatok előre. Ott van, határozottan, de félek, ha elindulunk arra, akkor eltűnik. Tudom, hogy az az igazi, én az ilyenben nem tévedhetek, egyszerűen nem. Ő az.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Életemben először nincs az a vágyam, hogy kijavítsam a "Lorin"-t használó embert "Annie"-re. Anya hívott még így, amíg még engedtem neki, amíg még volt lehetősége, amíg még nem szöktem el. Senki másnak nem engedem, hogy így tegyen, nem akarom, hogy bárki így hívjon. De Denis más, ő bárhogy hívhat, a testvére leszek. Az az ember, aki a legjobban szerette őt, akkor is, amikor csak egy ablakon át nézhette. A kínzó távolság végre megszűnt, ott vagyunk egymásnak.
A szememben egyszerre csillan meg az öröm és a fájdalom, a fájdalom, mert a mondat egy töredékét nemrég hallottam Cath-től. Ő azt mondta nekem, hogy már "senki más nem érdekel", ő is rólam beszélt. Amit tett, az áldozat volt. Ismerte, hogy mivel jár az, ha Denis megtudja, hogy a testvére vagyok, és belefáradt abba, hogy elméleteket hallgasson, lehetőségeket. Amikor odament, mindennel számolt. Megígértette velem, hogy ezt sosem mondom el, így most a fejemet lehorgasztva, próbálom elhessegetni ezt a gondolatot.
A hóvirágra elmosolyodom, olyan csodálatosan hangzik, annyira különlegesnek érzem magam ettől, annyira másnak, annyira értékelhetőnek. Denis szeret engem, Denis meg akar ismerni, és nem akar elhagyni, nem akar többet elmenni, nem fogom elveszíteni, és most mégis azt mondja, hogy el kell mennie. A nyakába vetem magam, és olyan erősen ölelem, hogy félő, megfojtom.
- Nem engedhetlek el. Soha többet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Lorin Annie Brightmore - ismét itt

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Gyere! Kérlek!
Tudom, hogy miért hagyta abba a mondatot, hogy ez mit jelent. Hogy ő nem akar odajönni, ahol élek. Én is el akartam jönni onnan, nem azért, mert nem szeretek ott lenni, imádok ott élni, de az után, ami Denis és Cath között történt, el akartam jönni. Szégyelltem magam, azonban Will nem engedett el. Azt mondta, hogy ehhez nekünk nincs közünk, hogy nem a mi dolgunk, hogy ők ketten hogyan ölik egymást, amikor az energiájukat másra is fordíthatnák. Will és én sok mindent tudunk, de nem beszélünk róluk, csak ilyen megjegyzések szintjén. "Különben is, most már Payne vagy, fura lenne, ha nem lennél itt.", ez a mondat volt az, ami meggyőzött. Mindenki úgy tudja, hogy egy újabb testvér vagyok, már meg sem lep senkit a dolog. Először azt hittem, hogy elkezdenek számolni, de nem történt meg. Mindenki elfogadta a dolgot. Denisen múlik a dolog. Én megpróbáltam.
- Ne aggódj, már bemehetek a kastélyba.
Azt nem mondom meg neki, hogy azért, mert Will nem hagyhatott egyedül, meg, hogy ott csinált meg pár vizsgálatot, például az előtt is, hogy megmentett minket a hógolyósoktól. Éppen mondanám neki, de a homlokomon érzem az ajkait, lehunyom a szemem, és elmosolyodom. Az ajkai forróak a hűvös homlokomon, jól esik a melegsége, és tudom, hogy igaza van, meg fogok fázni. De nem akarom elengedni. Érzem, ahogy eltávolodik mégis, egyszerre lesz hideg körülöttem. Szomorúan lehajtom a fejem, és csak hallgatom, ahogy elsétál.
Annyi mindenről kellene beszélnünk. Annyi kérdésem van, annyi választ szeretnék tudni, annyira sok kimondatlan dolog van. Mi lesz most velünk? Haragudna-e, ha tényleg Willékkel laknék továbbra is? Meglátogatjuk-e a szüleinket? Ugye nem haragszik rájuk? Kibékül Cath-tel? Tényleg meg akar ismerni? Hisz nekem?
A kérdések a fejemben kavarognak, és kimondatlanok maradnak. Csak elindulok én is, ahogy elhalnak a léptei. El akarom mesélni Willnek, hogy mi történt, hogy Denis újra itt van. Olyan boldog vagyok, hogy nem gyűlöl engem. Pillangók szállnak a szívem környékén, és csak mosolyogni tudok. Alig várom, hogy legyen legközelebb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Szabályok és információk → Karakteri segítségek → Engedélyek

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → "Vigadófreskó" folyosója

Hát, ha a hóemberes meg az erdős húzásom nem lett volna elég – a pálcás esetről nem is beszélve, akkor most jön még a java. Éjfél körül járt az idő, és én nem tudtam aludni, éppen ezért elsétáltam a vigadozó festményekhez egy kis bájcsevegésre, hátha megtudok ezt-azt-amazt.
Azt hitte, ki tudok találni valami kifejezetten szívderítőt, khm, Kedves bácsinak, mert hát folyton kihagyják szegényt minden jófajta buliból, hogy lehetnék én ilyen szívtelen? Habár, szerintem ő ezt másképp gondolhatja.
Na, lényeg a lényeg, hogy éppen Kedves vélt, vagy valós ízléséről és a szülinapjáról faggattam a festményeket, szép halkan, ám a borgőzős mámorban nem igazán érthető a gagyogásuk.
Huff neki. Megkérdezhettem volna igazából SárkiAput is, de azt most tudom, hogy őt érdemesebb egyelőre nagy ívben elkerülni, a spontán mágiámmal bőven eléggé kiakasztottam, egyelőre ő most szabadságot kap személyemből.
Hát igen, nem vagyok épp a mintadiákok előkelője, sőt. Távol áll tőlem mindenfajta stréberség, és nem is hiszem, hogy ez valaha is megváltozna. Ahhoz valami értelmet is kell lássak az egészben, hogy az én rossz kislány természetem átcsapjon angyaliba.
Eh, ezek a festmények teljesen hasznavehetetlenek, úgyhogy inkább a klubhelyiség felé vettem az irányt. Nem volt szép a HVHnktól, hogy nem jelent meg a bulin. Pedig a hóembert direkt az ő kedvéért bütyköltem össze, hogy emlékezetes legyen a karácsony. Ez van. Majd legközelebbre kiötlök valamit. Az biztos, hogy ez a terv nem lesz félredobva, és meg is valósítom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Lóri
Előzmény
A nevetés, amit „csalással” hoztam ki belőle, engem is mosolyra késztet, és ahogy elsétálok mellette, lepillantok rá, vállam felett hátrapillantva.
- Nagyon várom, hogy megpróbáld! – cukkolom a kijelentésével. Magamban kitűnően szórakozom azon, hogy látszólag bevette az invitós történetet, és ahogy végre minden helyreáll és immár kényelmesebb tempóban baktatunk, kicsit tovább is játszom a dolgot.

- Hát igen, megtanulgattam ezt-azt, úgyhogy csak óvatosan a fenyegetésekkel… – dőlök az oldalának egy pillanatra csibészes mosollyal az arcomon, ahogy felé kerülök ki egy sáros foltot az ösvényen. Sajnálkozva gondolok rá, milyen kár, hogy elolvadt a legutóbbi hó, és már csak itt-ott emlékeztet rá pár beszürkült kupac. Kényelmes csend telepszik közénk, és arcomat felfelé fordítva fújok egy szép lehellet-ködöt az ég felé. Szurkolok nagyon az időjárásnak, hogy mire hazaindulunk kezdjen valamit magával, mert elegem van a barnás domboldalból – fehéren sokkal jobban tetszett. Néha vetek egy-egy oldalpillantást a másikra, de ahogy látom ő is nagyon a gondolataiba temetkezik, így nem erőltetem a beszélgetést. A kis szünetet persze titokban arra használom ki, hogy rendezzem a futástól és a nevetéstől szapora lélegzeteimet. Kényelmesen, nézelődve tartom a lépést a tempót diktáló fiúval, itt-ott lendületet véve átugorva a befagyott pocsolyákat.

- Köszönöm! – mosolygok rá, ahogy előre enged az ajtóban, és a kis pirulást amit ez okoz ráfogom a pizzázóból kiáramló meleg levegő hatásának. A lényeg, hogy mindig legyen alibink, nem igaz?
Újra megkordul a pocakom, ahogy megérzem az illatokat. Leveszem, és zsebembe gyűröm a sapkámat, felfedve mókásan összekócolódott tincseimet. Felcsillanó szemmel kezdem el kémlelni az étlapot, majd megállapodok egy szimpatikusnál, és a beállok a pult előtt egyre rövidülő sorba.

- Ne aggódj, vissza foglak – mosolygok vissza rá. Mert hát tényleg, ez így fair, ha megosztjuk a dolgokat – legalábbis én így gondolom. – És akkor köszönöm.
Noha fent a kastélyban még kiengesztelést emlegettem, ennek már köze sincs hozzá, az inkább csak… Egy indok volt, hogy vele tartsak. Amikor végre mi következünk, előre lépek a pulthoz.
- Jó napot! Szeretnénk kérni egy margarita pizzát, - itt szünetet tartok, és Lórira nézek, hogy elmondhassa ő milyen pizzát kér, azután folytatom – egy mentás limonádét, - majd jelezve, hogy befejeztem kicsit hátrébb lépek, és átengedem a szót végleg a fiúnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Annak ellenére, hogy egyáltalán nem naiv jóhiszeműség késztet a csevejre és adja számba a szavakat, egy részem óhatatlanul is túl jól szórakozik a reakcióján. Persze, tudom én, hogy mint indián kisgyerek a sínek között, az életemmel játszom, ám ettől nem élvezem kevésbé. Vagy vette a lapot, vagy...nos, kellemetlenül elnyújtott halálom lesz. Visszafogom magam, amikor a meghajlását kezem automatikusan nyuszitapssal jutalmazná, pótcselekvésként felhörpintve maradék teámat.  
- A született tehetségnek kevesebb idő kell a kibontakozáshoz,-*végtelenül őszintén és szerényen jegyzem meg ezt, mintha hangyányit zavarba is jönnék önnön felsőbbrendűségemtől. Nem mintha nem érteném az utalást, csak gyökérből vagyok, ahogy kedves barátaim hangoztatják. Amúgy kínos, mennyire belenyúlt, valóban a csúcson lettem dísszé - alighogy előléptettek, ki is iktatott a fejsérülésem.
Aha, angyal. Napersze. Max a fűzfán fütyülős, fémöntvényes...
Végül letelepszik a szomszédos stand tetejére, kényelmesen elhelyezkedve. Érdekes. Pördítek egyet a pálcámon, közelebbről is tanulmányozva kicsit az arcát, lényét. Mint a gyerekek, érzem a késztetést, hogy megböködjem valamivel, valódi-e, bár furcsamód olybá tűnik, megtartotta a lélegzést, mint régi rossz szokást.
Nem töröm meg a csendet, helyette kíváncsian módosítgatni kezdem a képet - apró részleteket cserélgetek, új darabokat csempészek bele, a hihetőség határain belül mozogva, várva, észreveszi-e. Ha elég sokáig hagyja, hogy játsszam, arra térhet magához, hogy a lába hirtelen olyan mély szakadék fölött lógáz, aminek nem látni az alját. Ketten ülünk a világ tetején, míg én a könyvemet olvasgatom, tökéletesen ártatlan fejjel.
Én ott se voltam, montha a cement.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

nem fontos TVt venni szerintem. csak éppen, ha az embernek amúgy is van, akkor a TLC az, amire érdemes odakapcsolni, mert általában megy valami szórakoztató. a többi 1000 csatornán csak átsuhan az ember. még a filmes adók azok, amiken maximum megállok kicsit. vagy valami állatos, esetleg tudományos dokumentumfilmnél. mondom ezt úgy, mint aki nézett egy percnyi TVt is az elmúlt fél évben, vagy mint aki előtte többször kapcsolta be, mint havonta egyszer XD

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

ANNIE
délután egy ablak melletti asztalnál | x


- Nagyon csinos vagy - pillantok végig ragyogó arccal a lányon. Nem gondolkozom a bókon, csak úgy kiárad belőlem. Ki kellett mondanom. Persze, minden alkalommal szép volt, amikor találkoztunk, hiszen szép úgy, ahogy van, de most meg annyira, hogy ezt muszáj voltam szavakba önteni.
- Én is - értek egyet az ablak melletti üléssel.
- Bent vagy valahol, de olyan közel van minden, hogy azért kicsit mintha kint is lennél. Csak itt melegebb meg kényelmesebb - taglalom, én miért szeretem azt a helyet, amit ilyen nagy egyetértésben kiválasztottunk.
- Persze - bólogatok a kérésére. Megkóstolhatja majd a remeket, naná.
- Az almáspitét én is, viszont inkább tejcsoki párti vagyok. Az étcsoki nekem nem elég édes - vonok vállat. Ettől függetlenül lehet, kérek majd én is kóstolót.
Ha szeretne jó híreket hallani meg örülni, akkor emberére talált. A jó hírek meg az örülés a specialitásom, tekintve, hogy csaknem bármit képes vagyok jó hírnek tekinteni, örülni meg kb. ugyanennyi dolognak tudok.
- Csodálatos volt - kezdem meg az áradozásom.
- 24-én délután díszítettük fel együtt a fát Liam bácsival. Korábban akartuk, de közbejött neki ez meg az. Nem baj, mert én meg addig még egy kicsit kidekoráltam a lakást.. - mesélek és mesélek, folytatva azzal, hogy elmentünk pásztorjátékot nézni, aztán elköltöttük az isteni finom ünnepi vacsorát és éppen rátérnék a továbbiakra, amikor megjönnek az italaink.
- Köszönjük - mosolygok a pincérlányra, aztán emelem bögrém Annie felé. Belekóstolok a forrócsokiba, majd szememet lehunyva hümmögök, szinte kéjesen. Ez fantasztikus.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

#KopniczkyKároly
szombat | késő délután | bolondos máguskosztüm

Érzi, ahogyan izzadtsága izgatottan csúszik végig lefelé halántékától egészen állkapcsáig. Onnan nem tudjuk, hogy a ruhán vagy a márványpadlón végzi, de az biztos, hogy nem a melegtől történt mindez. Egyre közelebbről jönnek a hangok, s miután Karcsi is megfordul, hogy elintézze a dolgát a találkozásig fenn maradt fél órában, Merse fiam is úgy dönt, hogy meglépi a meglépni valót. Mélyet sóhajt, majd úgy dönt, hogy vámpír – már amit ő képzel el a vámpírról – módjára arca elé kapja köpenyét, és arcát takarva, szinte lábát húzva oson el az érkező diákok mellett. Hallani, hogy nem nagyon értik, hogy mi történik mellettük, sokan értetlenkedve horkannak fel, de Merse csak a túlélésért küzdve szalad végig a folyosón. Hamarosan egy kanyarban megpihen, és a falnak szorítja hátát. Szíve hevesen ver, majd’ kiugrik horpadt mellkasából.
- Ez meleg volt… - suttogja maga elé, miközben egy felette lévő festmény hangjára kapja fel a fejét. „Nekem mondod?” kérdi a festményen szereplő férfi, aki egy üstben fürdőcskézik, ahol bizonyára nem önszántából hesszel, elvégre mellette egy faun szerű alak, vasvillával nyomja vissza a forróvízbe folyamatosan.
Merse szemei szokásos meglepettséggel kidüllednek, majd inkább tovább száguld, hogy átöltözhessen, és végre megvacsorázhasson. És mi a legjobb? Egy új ismerőssel teszi majd mindezt.
- Szeretem a szombatokat – motyogja menetközben mosolyogva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Nagyterem

Kopinczky Karcsi, mein neuer Freund     °˖✧◝(⁰▿⁰)◜✧˖°

Óriási változást vehetünk észre Merse öltözködésén. Persze, csak az veheti észre, aki az imént találkozott vele a toronyba vezető úton. Szerencsére nem sok ember retinájába éghetett bele a látvány. Elöljáróban annyit kell tudnia mindenkinek, hogy Merse nagyon be szeretne illeszkedni a varázstársadalomba, de eddig inkább kevesebb sikerrel járt mint többel. Színes, papagájra emlékeztető varázslósüveget, talárt és köpenyt varrt magának, ami kiderült, hogy közel sem tükrözi a valódi mágus stílust. Így felsétált az Eridonba, hogy levesse gondosan és szeretettel szőtt gúnyáját, és normál ember módjára kapta magára gönceit. Most egy barna bőrcipőben, fekete kordnadrágban, szürke ingben jelenik meg. Az ing a nadrágba van tűrve, aminek ott maradását egy barna hózentróger biztosítja. Fejébe egy férfi svájcisapkát húzott, hogy teljes legyen az outfit. Hatalmas két kézfejét zsebében pihenteti, miközben akkurátus léptekkel lép be a nagyterembe. Látszik, hogy valóban vacsoraidő van, hiszen tömve az étkező. Ez Mersének meg sem kottyan, de szemöldökét ráncolva gondolkodik el azon, hogy vajon vacsorapartnerének is meg fog-e felelni ez a hely. Mivel tart attól, hogy Karcsi csupán a küszöbig fog bejönni, ezért egy, az ajtóhoz közeli asztalhoz ül le várakozni. Még nem tudja, hogy berángatja-e vagy alkalmazkodókészségéhez nyúl, és elmennek egy másik helyre. De az biztos, hogy nem fogja hagyni, hogy szó nélkül tovább álljon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Sose voltam olyan ideges, mint azon a délutánon. Miután találkoztunk Várffy-val a tanáriban, nem hittem el, hogy megtörtént a dolog és hogy a férfi komolyan is gondolta. Egészen addig, míg az asztalomon nem találtam egy üzenetet tőle, amiben leírta hol és mikor találkozzunk.
Ezután folyton vergődtem saját magammal. Vajon elmenjek, vagy lemondjam? Jó ötlet? De inkább nem. Vagy mégis? Többször elkezdtem megfogalmazni a levelet, melyben lemondom az egészet, de aztán az összes a kukában végezte. Rájöttem, hogy képtelen lennék rá.
Ez után következett a "mégis mit kéne felhúznom?". Egy étterembe mentünk, de azért nem volt ez olyan nagyon kiöltözős, csak maximum egy kicsit. Szerettem volna, ha a ruhám a leginkább illik az alkalomhoz. Miután kipakoltam az egész szekrényem - kétszer -, végül egy fekete hosszú ujjú ruhánál állapodtam meg, amely épp csak a combközepemig ért. A magassarkú bokacsizmám ehhez tökéletes választás volt, ráadásul az elmúlt alkalommal kiderült, hogy pontosan úgy leszek ideális magasságú Robihoz, ha pár centivel megnövesztem magam.
Kabátomat összehúztam magamon, nem volt valami jó idő. Igazából kellemesebb lett volna, ha nem fúj a szél, de az időjárást nem tudtam irányítani. De igazából annyira ez fel sem tűnt, úgy izgultam a találkozó miatt. Nem akartam annak tűnni, ezért stílusosan késtem öt percet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő