Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem a kezedet kértem meg. - jelentem ki nyomatékosan, pedig ebben sem lehetek biztos, amilyen állapotban vagyok. Lehunyt szemmel is érzékelem, hogy közelebb jön, és kinyitva a szemem, rápillantok. Merlin, Jézus vagy tudja a franc ki, nagyon vicces, hogy ő itt van, én meztelen vagyok, és éppen most pusztulok meg. Ez nem fair.
. Egyetlen kérdésem van, de komolyan, hogy a faszomba kenegessem a gerincemet? Zenész vagyok, nem gumiember. - egy pontig tudnám csinálni, de tuti, hogy ahol hatna, az a pont felett van, istenverte tehetségem van ehhez. - Szerethetnél egy kicsit jobban. Beteg vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Milyen kár, pedig kifejezetten csábító ajánlat lenne - hangomban csöpög az irónia, bár nem tudom, hogy ő ebből mennyit is érzékel.
Haragszom rá, de azért szörnyű ebben az állapotban látni. Kérdése meg sem lep, mikor normális állapotokkal rendelkezik, akkor is full gyökér ahhoz, hogy kivitelezze ezt a kenegetést. - Kérd meg valamelyik ágyasod, biztos segít - vonom meg a vállaimat,.mintha nem érdekelne igazán a dolog.
- Ja, most már szeresselek, de amikor faszságokkal kell vádolni, akkor azért legyen az arcom lapos, mi?- az a része sokkal jobban bántott, hogy azt hitte csinálok mással bármit is és láthatóan rohadtul nem érti, hogy mennyire odaszúrt vele. Hülye majom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Megtettem. Megkértem az egyetlen ágyasomat, hogy segítsen. - na, ha ez nem bók számára, akkor semmi. Az elején volt más, amikor úgy volt, hogy csak dugtunk egyszer, jó, kétszer, maximum háromszor, de tényleg. De aztán, hogy negyedszer is, elmaradozott mindenki más. - Hát a fasznak kell nyögdösni meg vetkőztetni egy csávót a konyhában. - felelem mérgesen, mert elég volt hülyét csinálnom magamból, nem kell emlékeztetni rá. - Jó, nem kefélünk mással, csak egymással. Egy barom voltam, felfogtam. Lehetne, hogy visszagyere és folytassuk? - kérdezem nyugodtan, bár belül pattanásig vagyok feszülve, hogy igent mondjon. Lehet, hogy belehalok, de bizisten, akkor magamévá teszem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Szemeim résnyire szűkülnek, mert nem igazán tudom hova tenni az egyetlen ágyasom szókapcsolatot. Az ő szájából ez eléggé abszurdnak tűnik, még akkor is, ha a fekete ködben rejtőző szívem mélyén már ki tudja mióta ezt akartam tőle hallani. Mert rohadt szar ám úgy élni, hogy előadod, mennyire nem érdekel és van rajta kívül még száz, közben meg már ki tudja mióta csak ő.
- De hát mondtam, hogy meleg! - dobbantok egyet a lábammal, mert már akkor is olyan volt, mintha meg sem hallotta volna. Csak támadott és a végére már kedvem se volt magyarázni, hogy mi van.
- Lehetne - dünnyögöm halkan, de ha kezemet felemelem, ezzel jelezve, hogy még véletlenül se induljon meg felém. - De nem akarom elkapni tőled ezt a ki tudja mit, így a közelembe ne gyere, amíg rajtad van a rontás - meg még utána se lesz annyira egyszerű, mint az egy férfi gondolná, ezt garantálom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Jó, ezt már én is mondtam, és meg is dugtam a lányt, akinek azt mondtam, hogy meleg vagyok. - mondjuk eléggé elképzelhetetlennek gondolom, hogy én melegnek hatok, de szerintem volt már benne is sok meg bennem is. Szóval manapság bárki mondhatja, hogy meleg. - Gyógyíts meg, Manka, és nem leszek hálátlan. - csak jobban kell lennem, és megmutatom neki, hogy mennyire jó is neki az, hogy itt van velem, és nem veszekszünk. Csak az kell, hogy ne pusztuljak meg. Egy kis gondoskodás, és volt betegség, nincs betegség.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

A választ hallva elhúzza száját, hangosan fújja ki a levegőt és bosszúsan rázza meg fejét. Többre, vagy másra nincs most ereje. Általában ilyenkor kikelne magából, hevesen reagálna. Szentségelne is talán. Azonban most minden idegszála arra rezdül, aki ott hever a betegágyon eszméletlenül. Energiája híján csupán ennyi jut a férfinak. Beérnie ezzel kell jelenleg. - Legalább van eszed és megnézetted magad - tesz bölcs megállapítást Elektra a kötésekre pillantva és megcsillan a rá jellemző csípősség hangjában. Ezután sétálnak csak tova. Útjuk egyenesen a kávé felé viszi őket. Szüksége is van rá hősnőnknek. - Presszó, dupla tejjel, cukror nélkül - pontosítja ízlését miután leült az egyik székre, haját a nadrágja zsebében lévő néhány csattal feje tetején kusza kontyba tűzve. Fáradt vonásai, kisírt szeme árulkodó, mégis felel a kérdésre. - Majdnem. Egy szerelem, amit a sors nem hagyott igazán beteljesedni. Múltkor meséltem neked arról az aurorról, akivel együtt dolgoztunk a Méhes ügyön. Nos, ő az ott benn. Az orvosok megmentették őt és a karját, de hogy mikor ébred fel azt nem tudják - letöröl kézfejével pár könnycseppet a szeme alól, s igyekszik megnyugodni. Utál mások előtt sírni. Gyengének és szánalmasnak érzi magát tőle. Talán mert ez is az igazság. Ezután inkább gyorsan beleiszik a közben megkapott fekete aranyba. Kellemes ahhoz képest, hogy automatás. - Engem? Bárhol. Csak kiáltsd a nevem és én máris jövök, mint Superman -tereli az iménti komor témát ezzel a kis humorral. Mosolya még kissé fakón is mutatósan terül el szép ívű ajkán. Tekintete élénkebb, arcszíne is kezd visszatérni. Cukra újra a helyén, ahogy lassan a világ rendje is megkerül, hála a kávénak. - Miért kerestél, mesélj? - kérdezi ezután, mialatt vékony, csontos ujjai közé fogja a félig üres műanyag poharat. Egyik lábát maga alá húzza, hogy szembe kerülhessen a Szerelők Gyöngyével. Ez lett a neve, főleg mivel igazából valahogy a hivatalos bemutatkozás más színben tűnik fel a legutóbbi éjszakájuk fényében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Az égre emelem a tekintetemet, mert tökre nem érdekel, hogy kinek mit és miért hazudott, az pedig főleg nem, hogy milyen vég lett belőle. A srác meleg és pont, Bálint még egy gyökér és ezt nem fogja egy könnyen eltörölni az emlékezetemből az biztos.
- Káosz zacskós levest és bekenlek, amennyiszer kell - ennyit tudok ajánlani és reménykedni abban, hogy hamar kijön a lázból. - Fürödj meg, mert istentelenül bűzlesz - vagy már maga a lakás, nem tudom eldönteni. De az biztos, hogy a fürdés nem árthat neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Elmosolyodom az ajánlatára, mert jól hangzik, de a mosoly fintorgásba csap át, amikor a fürdést mondja. - Tisztességes férfi szagom van. - nem büdös vagyok, férfias, az alsó ajkát harapdálva kéne csodálnia a szagom és a testem miatt. Nyögve, szenvedve azért feltápászkodom, hogy a fürdő irányába induljak, de még mielőtt belépnék, visszafordulva rámosolygok. - A sárga csomagolásos új, de nagyon jó. Csinálj olyat, megéri. Kérlek. És köszönöm. - mégsem vagyok bunkó, csak egy szerencsétlen, aki mindjárt beszáll egy nagy kád forró vízbe, és bealszik a gőztől.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Annyira mégsem lehetsz rosszul, ha van erőd vitatkozni - férfi nátha a legkegyetlenebb azt szokták mondani. Állítólag felér a fájdalom a vajúdással. Oké, hogy nem tudom milyen az - és valószínűleg nem is fogom megtudni -, de láttam a gyakorlatom alatt nőket ebben az élethelyzetben. Hát, pontosan ilyen fejet vágtak ők is, mint ez a díszhím, mikor megmozdul.
- Majd azt én eldöntöm, melyiket - jó, megenyhül a lelkem és egy apró mosolyt tesz a mondat végére, de aztán fordulok is, hogy elkészítsem a csodás, sárga színű zacskós levest, ahogy őfelsége óhajtja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

A kád felé araszoltam, de végül mégis a zuhany alatt kötök ki. Na igen, az ilyen luxusok miatt fizetünk mi ennyit erre az albérletre, de megéri, mert jó helyen van, és sokkal jobban felszerelt, mint hittem, hogy lesz. A víz pedig jól esik, mintha máris elkezdődött volna a gyógyulásom. Igen, a víz, és nem a tény, hogy Manka odakint vár. Azért egy kicsit hosszabban vagyok bent, hajat is mosok, sőt, egy nagyobb törülközőt is magam köré csavarok, amikor újra felbukkanok, de érzem, hogy nem az igazi a helyzet, meg kell kapaszkodnom a pultba, mert még erősen szédülök. - Akkor kezdődött, amikor elmentél. Másnap már így keltem. - nem mintha kérdezte volna, de én azért elmesélem, hogy tudja, mennyire rossz volt nélküle. - Olyan jó, hogy visszajöttél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Először nem akartam, a lakótársam pedig meg akart vizsgálni. Ja igen, gyógyító - kezd bele röviden, hisz még annyi mindent nem osztott meg magáról, sok mindent nem tudhat a nő. - Csak ma ahogy elmentem dolgozni, éreztem, hogy egyre rosszabb, végül itt kötöttem ki - vigyorogva tárja szét a karjait, már amennyire tudja. Ezt követően kezd el a masinán bütykölni, módosít a kérésen, így egy gőzölgő presszót kér ki dupla tejjel, cukor nélkül, magának meg egy feketét, egy cukorral.
Kezében a forró itallal, le is telepszik a nő melletti székre, látja a másik fáradt vonásait, sejti, hogy a nő elég rossz passzban lehet. A történetet hallva pedig már egyáltalán nem csodálja a kisírt szemeket. - Emlékszem, nem tudtam, hogy ti… - most már persze kezd tisztulni előtte a kép, bár úgy érzi, hogy egy egészen rejtélyes sztori közepén áll, hisz mintha legutóbb még egy másik férfi lett volna képben. Ki tudja, mindenesetre a szívügyekben ő nem olyan jó, ezért nem is faggatja tovább a nőt.
- Sajnálom, hogy ilyen állapotban van a barátod, remélem, hogy helyre jön - bátorítóan még meg is érinti Elektra kezét és finoman rászorít, mintha csak így akarna belé lelket önteni. Aztán látva a könnyes szemeket, ép kezével kicsit kutat a zsebében, hogy egy zsebkendőt nyújthasson át a nőnek.
- Ezt ki fogom próbálni - neveti el magát, mondjuk elég bizarr lenne az, ha a főtéren kiállva elkiáltaná magát, hogy Elektra, a nő pedig rögvest ott teremne, egy mellkasára festett E betűvel, dögös vörös csizmákban, vállain köpennyel.
- Arról van szó, hogy - kortyol egyet a kávéjából - A minap a házunknál kötött ki egy nő, megsérült, üldözték. Mint utóbb kiderült, a lakótársam exe. Egy kicsit zavaros a sztori, amit előadott, nem tudom, hogy mennyire bízhatok benne, és ami azt illeti, egy kicsit féltem a lakótársam ettől az egésztől, mert azt hiszem, totál bele van habarodva a nőbe. Szóval még nem tudom eldönteni azt, hogy a nő vajon csak szórakozik és direkt vetődött a házunkhoz, hogy ezzel hasson a lakótársamra, vagy valóban veszélyben van az élete. Gondoltam, a kapcsolataid révén utána tudnál nézni a családjának, hogy kiféle-miféle, és akkor én is nyugodtabb lehetnék - meséli el a kacifántos sztorit, aztán ha lesz kérdés, arra természetesen válaszol, most viszont kiélvezi a kávé ízét, ami tényleg nem is olyan rossz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Előkeresem a kedvenc kanalát, veszek elő tányért és mire ő megérkezik, merek is ki neki levest, hogy kicsit hűljön.
- A karma az egy mocskos ribanc - vezetem rá a tekintetemet, majd fejemmel a székek felé bökök. - Ülj le, mielőtt összezuhansz- és ha megteszi, akkor én szépen végigtolom a gerince két oldalán a rolót és egy kicsit be is masszírozom a bőrébe az olajat.
- Te is hiányoztál nekem Bánki - sóhajtom, mintha fájna kimondani, pedig ez egyáltalán nem igaz. Sokkal inkább vagyok itt, akár haragban is, de Vele, mint máshol, ez most már egészen biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Hálás a férfinak és nem csak a zsebkendőért, hanem a megértéséért is, amivel viseltetik a helyzet iránt. Hiszen hősnőnk jól emlékszik mit mondott az aurorokról. Ítélkezhetne felette, mégsem teszi, s ezt Elektra megint elkönyveli azon jó tulajdonságok sorába, amiket vezet elméjében róla. - Bonyolult ügy a miénk, annyi szent...Viszont ha nem volna a sorsnak terve még velünk, akkor most nem lennénk itt együtt, egy helyen és időben. Ebben hiszek, mindenek felett - mondja immár bizakodással telt, bársonyos hangon, hogy azután belekortyoljon kávéjába, s hagyja, hogy az életet leheljen belé. Tűnődik néhány pillanatig, majd komolyan néz fel a fölé magasodó férfira. - Azért lehetek mellette, mert mindenki azt hiszi, hogy a felesége vagyok...Félreértés volt, de bevallom nem bánom... -avatja be a Szerelők Gyöngyét, majd beszédes szemeivel kéri, tartsa meg a titkát. Nem szól semmit, úgy gondolja nem kellenek szavak ahhoz, hogy a vele szemben ülő megértse. Van szíve, aminek bzonyítékait a riporternő könnyen sorjázhatná. Bizalma töretlen benne még mindig. Ezután könnyedebb vizekre eveznek, s már mindkettejük kedve sokkal jobb, mint azt bármelyikük gondolta volna találkozásuk pillanatában. - Kémeim úgyis jelentik, hogy tényleg kipróbáltad-e, vigyázz! Rothstein Elektrának mindenhol van szeme és füle! - húzza végre a rá jellemző ravasz mosolyra ajkát, míg szemeiben is megcsillannak a vidámság meleg szikrái. Előttük jönnek-mennek az emberek. Fehér taláros gyógyíók, halvány, de vegyes színekbe öltözött ápolók, láthatóan aggódó látogatók. Néhányan megállnak az automatánál, vesznek valamit, majd mennek is hamar, vagy épp kettősükre pillantanak, de haladnak is tovább dolgaikra. Láthatóan nem keltenek ők itt nagy feltűnést. - Megígértem a múltkor, hogy segítek. Állom a szavam. Mindig - szólal meg azután, hogy figyelmesen végighallgatta Balázs beszámolóját. Elméje színes szélesvásznán közben pörögtek is a gondolatok a hallottakat leképezve. - Egy nő a szerelméért őrültségekre képes. Olyankor a józanész kikapcsol és csak az ösztön hajt. Nekem elhiheted - magyarázza nagy fokú átéléssel. Őszintesége süt róla, mint ahogyan az a tény is, hogy tényleg tudja milyen is az amiről beszélt. - Mit tudsz amúgy a nőről? A lakótársad bízik benne? Miért hiszed azt, hogy vaj van a füle mögött? Nem vagy előítéletes. Szóval megérzés? A sérüléseit okozhatta magának, hogy ezzel keltsen sajnálatot és tudjon a lakótársad közelébe férkőzni? Mi lenne az indítéka? Mit nyerne belőle? - teszi azt hősnőnk, amihez a legjobban ért. Kérdez. Tudakozódása godolatébresztés is egyben. Minden ügy megoldását így indítja. Köbejárja a témát. Felteszi a megfelelő kérdéseket, majd jön az anyaggyűjtés és végül a tények összegzése és az igazság feltárása. Ebben a legjobb, s ez vitán felül álló kijelentés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

- Dragomirova - biccentek, kivételesen nem hibáztatva, mert én is belátom, furcsák a névadási szokásaink.
- És nem gondolnám, hogy nagyobb bűn, mint Bánffynak - épp csak egy fél pillanatra rándul meg az arcom. Mintha elmosolyodnék. Nem látok sok különbséget a két család között, főleg mert a leendő férjemmel beszélgetek épp.
És mivel jelen van, könnyen meg lehet állapítani, hogy annyira dönthet ő, mint én. Szerintem az egyetlen különbség, hogy más a két ország, és hogy én nem összecsinálom magam a nagyapjától, hanem megnyitottam a kettőnk játszámáját. Nem kellett a beszélgetés az öreggel, tudtam én anélkül is, honnan fúj a szél, de az óvatossága velem szemben nem mondom, hogy nem legyezte meg kicsit az amúgy is egészséges önbizalmam.
- A te dolgod - kecsesen vonok vállat, ez a része engem nem érdekel, és nem is érint, főleg mert nem sokára rá is világítom arra, hogy én magam se őt kértem karácsonyra.
- Sose vonzottak a szőke hercegek. Te is olyan vagy. Adod itt a magabiztos nagyfiút, de az első adandó alkalommal, már rohansz is anyád szoknyája mögé - erősek a szavak, és lehet fájnak is neki, főleg hogy tényleg nagyon csevegősen adom elő, mintha nem is megbántani szerettem volna.
- Nézz végig rajtuk - felsóhajtok, kicsit engedve a merevségemen, és megmutatom a gúnyos mosolyom, azt a valódit.
- Anyád azt sem tudja, hogy járjon a kedvemben, lesik minden lépésem... ki se kell nyitnom a szám, ha valamit akarok... ez idegesítő, ha figyelembe vesszük azt, hogy eladtak minket. Az én családom se szent, de legalább nem képmutatóak - még az állam is felszegem. Az apám olyan amilyen, de abban Albert is biztos lehet, hogy nem fog tőle ilyen bánásmódot kapni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Élvezettel nyögök fel, ahogy megérzem a mozdulatait, és sóhajtva hallgatom a szavait, mosollyal az arcomon. Elégedett vagyok azzal, amit hallok, és nem is kell több, de azért tudom, hogy valahogy mégis kell. Csak egyszer, csak, hogy mindenkinek tiszta legyen minden.
- Szóval akkor... ummm... te és én együtt vagyunk? Mármint együtt együtt, ugye? - kínosan érzem magam, de tudom, hogy fontos ezt kimondani, mert elkerülhet egy csomó feszkót, és azt is, hogy mások próbálkozzanak nála, mert ha együtt együtt vagyunk, akkor azt mindenki meg fogja tudni, az is biztos. Teszek róla, hogy senkinek se jusson eszébe, hogy rátapicskol az én nőmre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Jogos, de lehet, hogy csak azt felejtem el, hogy titok, és nem azt, hogy mire készülsz. - ez is benne van a pakliban, szóval simán lehetséges, hogy ez lesz a következő lépés. De remélem, hogy nem, szeretném, hogy igazi tökéletesség legyen, és ha már itt tartunk, elmosolyodom. - Gömbkilátó, április huszonöt. A tökéletes nap a tökéletes eljegyzéshez. Egyszer megkérdeztem tőle. - nem azt, hogy Miksa hol jegyezze el, csak azt, hogy ő olyan lány-e, aki gyűrűt vár a fa alatt, és akkor mondta el, hogy mi lenne a tökéletes, de közben nyilván Miksára gondolt.
- Annak tudatában is. És annak tudatában is, hogy ő tudatában van ezzel, és mégis itt van. - egyszer sem próbált minket eltéríteni, megváltoztatni vagy befolyásolni, pedig tudom, hogy én a helyében megtettem volna, minden eszközzel, ami csak létezik, és amivel valószínűleg elvesztettem volna. - Király ez a szoba, tényleg én vagyok, de ki kellene mennünk hozzá, nem? Biztos már háromszor elpakolt mindent.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Gondolom - eddig is így volt, szóval nem tudom, hogy ezzel bármi is változik-e.
Oké. Mindketten tudjuk, hogy nincs a másiknak senki és most már hivatalosan is kiakadhatunk, ha mégis, de ezen kívül aligha változik bármi. Tehát nem nagy dolog ez. Nem nagy. Tényleg.
Akkor miért akarok tőle megfulladni a kérdés pillanatától kezdve?
Muszaj ellépnem tőle és vizet engedni egy pohárba, mert elég kellemetlen lenne a földön kikötni egy aprócska kérdés végett.
- Egyél, mert teljesen kihűl és semmi értelme nem lesz - szólalok meg végül néhány korty víz leküzdése után, remélhetőleg már normalizálódott állapotomban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Néma WOW hagyta el ajkait, ahogy belépett az irodába. Valóban nem volt semmi extra, mégis az egésznek a hangulata teljesen elvarázsolta a levitást. Kíváncsian lépett be, azonban óvatos volt. Nem lenne szerencsés bármire rátaposni, eltörni vagy felborítani. Kezei szorosan simultak törzséhez, kihúzva magát állt a többiek közt, akár egy szürke kisegér és tekintete jobbra-balra cikázott. Természetesen hosszan elidőzött azon a bizonyos könyvön középen. Egyszer az ő neve is bekerülhet oda, ha elég ügyes és kitartó lesz.
- Song Jiyun vagyok, nagyon örvendek - rázott kezet a középkorú nővel apró meghajlásokkal együtt, hogy kifejezhesse tiszteletét Paula iránt. Kedvesnek és beszédesnek tűnt számára. Talán túlságosan is, de nem csoda. Ha valaki ennyire extrovertált - amilyennek a hölgy tűnt Jiyunnak -, talán hiányolhatja a nyüzsgést ebben a csendes, egyhangú irodában. Mondjuk levitásunk vígan lenne itt magában. Csend és békesség.
- Nem... ne - kezeit maga elé felemelve rázta, hogy ne is foglalkozzon megkínálásukkal. Gyorsan táskájába belökte az idáig szorongatott palackozott vizét, nehogy valami kárt okozzon, ha kiborul. Nem, mintha nem lehetne megoldani egy nedvszívó bűbájjal. De jobb, ha betartja a szabályokat, addig sem hoz bajt a professzor úr fejére. Biztosan nagyon elfoglalt a hölgy, kész csoda, hogy tudta őket fogadni.
- Esetleg... esetleg meg... meg szabad nézni a könyvet? Úgy tudom, szabadon látogatható a nyilvántartás - kérdőn pillantott Pauláról Antalra. Amennyiben megengedik a kukucskálást, még valószínűleg Ramónát is megkérdezi, nem-e nézné meg vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem kérdezek inkább rá arra, hogy ugyan miért tudja ő azt, hogy Grace szerint mi a tökéletes időpont és hely a lánykérésre, ráadásul fejből nyomja. Ember! Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy a betegsége csak egy jól hangzó kamu, amivel egyébként mindenkit be akar etetni és majd, amikor azt hisszük, hogy ő tök nulla agyilag, jól kiröhög majd minket.
Bárcsak!
- Persze, hogy te vagy. Legalább tíz lakást kukáztam, mert nem lett volna hely neked - de lehet, hogy volt az tizenöt is.. Grace pedig nem volt rám zabos, mert tudta, hogy ez nekem ennyire fontos. Ezért is ő a tökéletes.
Én pedig egyszer biz' Isten megkérem, csak éljük meg azt a csuda áprilist.
- Menjünk, mert szerintem már körmei sincsenek - nevetem el magamat, majd elindulok kifelé, arcomon már régen nem látott boldogsággal.
Mert az élet most már sokkal kerekebb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Jól van, csak ne mondjuk el másnak. Faszomnak kell a hülye fejük meg az én megmondtamos faszságok. - azt se nagyon hiszem, hogy ennél több említést kell tenni a dologról. Én rávettem magam, hogy megkérdezzem, ő végül is nem ellenkezett, ha ebbe bármilyen változás van. Akkor majd szól vagy szólok. Így hát teljes nyugalommal engedelmeskedem és eszem a levest. A halál kapujában is kiváló.
- Tényleg Miksáék házában laktál? - ez is valami olyan, ami egyszer elhangott, aztán többet sem, én annyit mondtam, hogy nem normális, és minden további próbálkozásuk, hogy Mankáró beszélgessek, kudarcba fulladt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Tehát, semmi sem változik - nem mintha nem tudnák. Hát mindenki tudja, látszik rajtuk. A jóbarátokban van egy pontosan ilyen rész, mikor le akarják leplezni Monicát és Chandlert, el is hangzik a mondat, hogy ők nem tudják, hogy m i tudjuk, hogy ők tudják, hogy mi tudjuk. Na, itt is valami ilyesmi a helyzet az fix, ám amíg nem baszogatnak, nekem édes mindegy.
- Ott - döntöm a hátsómat a konyhapultnak és úgy nézem, ahogy eszik. - Sára odaadta a kulcsát és jobb ötletnek tűnt odamenni, mint a szüleimhez bekuncsorogni magam - a ház nem omlott rám, meg sem támadtak és még csak ki sem tett az a két mamlasz. - De lehet beoltatom majd magam a napokban, nehogy valami Miksaragály rajtam maradjon - vagy lepra vagy ki tudja mit lehet ott elkapni a kedvenc unokatestvérem nyomán.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem tudom, hogy mit mondjak arra, amit mond. Én jól elvagyok így, azt hittem, hogy ő is jól elvan így, de most a megjegyzése miatt már nem vagyok benne biztos, hogy ő is jól elvan így. Nem szégyellem őt, szó sincs róla, csak szeretném ezt az egész helyzetet bizalmasan kezelni.
- Hasznos, amilyen életet éltek, ki tudja, hogy mi minden van abban a házban. - annyi nő még nekem is megfeküdné a gyomrom, pedig én aztán láttam már mindent is, és mégsem. Mint kiderült, egyáltalán nem. - Hivatásosok is voltak ott, ne kockáztass.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Akkor sem oltattam be magam, amikor veled először találkoztam. Pedig biztos lett volna rá okom- sőt, ki tudja hányszor fordult elő az, hogy egyik nap még akárkivel volt, a másik nap meg bennem. Nem is értem, hogy a fenébe nem jutott eszembe semmi rosszallás ilyenkor. Hát ki tudja miket hozott nekem oda...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Pff... én nem kurváztam, nem kellett. - húzom fel az orrom sértetten, mintha tényleg meg is sértődtem volna azon, amit mond. Mondjuk, sértő na, de jogos. - Albert tanár, egy iskolában, ahol vannak tizenhét plusszos csajok is, és ő elveri a fizetését nőkre. Albert egy idióta. Szerintem a Miksával töltött évek a kevés agyát is kiütötték. És nem, én nem ezért tanulok tanárnak, hát az pedofília lenne! - pedig meg sem vádolt semmivel, de még nekem is úgy jön le, mintha nagy megmondásom a személyes tapasztalaton alapulna, pedig nagyon nem. - Vigyáztam arra, hogy senki se fertőzhessen, de jogos a kritika.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Először is, félelmetes, hogy mennyit tudsz Albertről és arról, hogy mire szórja a pénzt. Másodszor, én nem mondtam, hogy kurvázol- még csak ehhez hasonló gondolat sem hagyta el a számat, szóval elég vicces így a védekezése.
- Nem csak fizetett öröm lányoktól lehet bármit is összeszedni. De gondolom azért ezzel tisztában vagy - gyakorlatilag ezzel kezdődnek a felvilágosítás órák, meg aztán ne mondja nekem, hogy agyatlan barom lenne ezen a téren. Hát tudom, hogy nem az.
- Hagyjuk inkább a témát, mert megint össze fogunk veszni valamin, amiben egyébként tuti egyetértünk, csak nem vagyunk képesek jól kifejezni magunkat- mert általában ebből adódnak a veszekedéseink, én viszont most ez inkább elnapolnám, ha már örülünk kéne annak, hogy végre visszajövök.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

Nem sokszor látta belülről a minisztériumot, és azokról az alkalmakról is homályos emlékei vannak. Még kicsi volt, fel sem fogta, hogy a szülei miféle ügyintézések okán jöttek ide. Gyorsan át is villant egy gondolat benne, hogy szerencsésebb volna, ha itt lenne a családja. Valaki, aki talpraesettebb nála, aki érti, hogy megy ez, aki nyugtatja őt azzal, hogy ez nem más, csak unalmas papírmunka, nem fog megváltozni tőle az ember élete. De mindent összevetve, Theodore jó választásnak tűnt. Már ott bebizonyosodott, hogyha nem volna itt, Zalán már fülét-farkát behúzva ment volna vissza Nekeresdre Borisz bácsikájáékhoz.
 A portán túlérve lelassított, de kivételesen nem azért, mert berezelt, hanem mert azt hitte, csak gyerekként fog ilyen nagynak tűnni az előcsarnok. Boszorkányok és varázslók töltötték be az egész teret, némelyikük egyértelműen a biztonságiakhoz tartozott, hisz egyentalárban feszítettek a fal mellett. Mások lesem tagadhatták volna, hogy hivatalnokok, az arcukra volt írva, hogy ők itt most dolgoznak. És volt egy harmadik típus, mellyel Zalán is tudott azonosulni. A többiekhez képest elveszettnek tűntek kissé, legalábbis a nagy részük. Sorba rendeződve álltak a recepció előtt.
 Idegességében gyűrögetni kezdte a papírokat a kezében, míg vártak a sorukra. Próbált minden erejével nem odafigyelni az előtte tébláboló boszorkány kalapjára. Tele volt csicsás virágokkal, ami önmagában nem lett volna gond, ha nem árasztottak volna olyan intenzív illatfelhőt magukból. A fiú arca grimaszba fordult, úgy motyogta oda Theonak.
 - Mi is ilyenek leszünk, ha valaha elkezdünk dolgozni...? Megunjuk az életünket? - Nyakát nyújtva nézett át a soron, és sajnálkozva bámult a nyúzott arcú varázslóra az ablak mögött.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kicsit posh nekem ez az összejövetel. Az egyik megrendelőm hívott meg, mielőtt még elmennék Angliába, hogy a magyar társasággal is megismerkedjek. Nem tudtam, hogy mi is lesz ez pontosan. Szalánczy úr is csak annyit mondott, hogy; öltözzön kényelmesen, Marcell. Én pedig így tettem. Felkaptam egy fekete inget – a biztonság kedvéért –, amihez természetesen egy szintén fekete farmernadrág párosult, és a bőrdzsekimet is magamra kaptam. Egy brutálisan száraz franciapezsgőt szorongatok vékony, hosszúkás ujjaim között, arcomon pedig megjátszott mosoly ül, miközben az idősebb hölgy beszámolóját hallgatom.
– És aztán elvitte a fél vagyonomat… most mondja meg, Marcell… egy hölgy odaadja a szívét egy fiúnak, aztán ő csak rálép… majd le egy fiatalabb nővel – mély levegőt veszek, miközben próbálom fenn tartani annak a látszatát, hogy érdekel, amiről beszél. Közben persze az megy a fejemben, hogy nem is értem, hogy mit várt… nem kellene hatvanévesen huszonéves fuckboy-okat venni maga mellé, és akkor talán nem lenne annyira szegény, mint a dán királyi család. Mindjárt meg is sajnálom. Bakancsos lábam idegesen dobol a padlón, s tekintetem a táncoló tömegre emelem. Nagyon vegyes a korosztály. Szalánczy mindenféle ismerőse, befektetője és talpnyalója itt lehet. Illetve, a nagyon befolyásos emberei is. Kellemetlenül érzem itt magam, és ez a pezsgő is szörnyű. Egyszerű ember vagyok. Legyen egy hideg söröm, ami mellé egy whiskyt el tudok szürcsölgetni, és ennyi. Már akkor, amikor iszom. Mert ugye ez sem jellemző egy ideje. Amióta Elektrával elváltak az útjaink mint egy pár; sokat vagyok Imolával, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem veszek magamhoz alkoholt. Elvégre vigyáznom kell rá. Nem lenne a legfelelősségteljesebb lépés. Azonban most magam vagyok, és már tééééényleg nagyon unom ezt a sznob bulit. Az idős nő pedig csak mondja és mondja. Amikor már elérem a határaimat, gyorsan felé fordítom ismét arcomat, és egy színpadiasan bájos mosollyal exkuzálom magam, amire ő szomorkásan, de egy görbével az arcán biccent. A pulthoz sétálok. Az egész termet bejárja a kétségbeesett urizálás illata, amitől szinte felfordul a gyomrom.
– Egy whiskyt kérek, jég nélkül – adom le a rendelést a középkorú férfinak a pultban, mire ő is bólint, majd kiadja egy rongyba öltözött házimanónak a feladatot. Jó nagy a kontraszt. Figyelem, ahogyan az aprócska, törékeny lény tesz-vesz, és rá kell jönnöm, hogy valahogy én is így érzem itt magam; egy kívülállónak, aki valószínűleg hamarosan fogja a kabátját, és lelép innen, mert ebben a buliban és bennem semmi közös nincsen az ég egy adta világon. De… legalább a zene nem klasszikus.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Balázs csöndben meghallgatja a nőt, de a sors kapcsán inkább nem tesz megjegyzést, mert ő erről másként vélekedik. Neki bizony kviddicsjátékosnak kellett volna lennie, úgy érzi, hogy ez a sorsa, mégis kútba dőlt a karrierje. Ezt persze nem fogja kifejteni a másiknak, hisz alapvetően nem olyan, aki elvenné másoktól a reményt. - Trükkös, nem is számítottam másra - mosolyodik el a kamu-nej sztorira, a nő ilyen téren már nem tudja őt meglepni, hisz legutóbb még prosti volt, ma meg már feleség, legközelebb ki tudja, hogy miféle álcát ölt magára. Egy biztos, ügyesen él a lehetőségeivel, Bazsi pedig pontosan emiatt érzi úgy, hogy Elektra a segítségére lehet. Aki ilyen ügyes és trükkös oknyomozó riporter, az bizony hozzá fog férni olyan aktákhoz is, amihez egy mezei átlagpolgár nem. - Ne aggódj, nem árulom el - kacsint és biccent, majd kortyol a kávéjából, ami tényleg egészen ízletes, ahhoz képest hogy ilyen ütött-kopott mugliautomatából csepegett le.
- Igenis, elvtársnő! - a széken ülve, nevetve szalutál, aztán megrázza a fejét jókedvében, kezdi egyre jobban megérezni a nő humorát, és ez tetszik neki.
Pillantása éppen csak elszökik a mellettük elhaladó személyzet irányába, addig fel sem hozza a témát, csak azt követően avatja be Rothsteint a történtekbe.
 - Ezzel azt akarod mondani, hogy ennyire veszélyes lennél? - húzza fel gyanakvó mosollyal a szemöldökét, aztán inkább bele se gondol, hogy a “férj” vajon miért is fekszik azon a kórházi ágyon. Valószínűleg azért arról nem Elektra tehet.  - Jó, inkább ne is válaszolj - teszi gyorsan hozzá, mert az őrült nők mindig ráhozták a frászt, és inkább nem szeretné tudni azt, hogy a skálán Elektra vajon melyik sávba tartozik.
- A lakótársam? Nem, szerintem nem bízik benne, de ettől függetlenül meg bele van zuhanva elég rendesen, szerintem - ebben ugyan nem lehet teljesen biztos, hisz vannak nők, akik képesek az emberfiát teljesen kicsavarni és elvarázsolni. Még az is lehet, hogy Dávid elméjét csak átszőtte a rózsaszín köd, talán bájitalt kapott, a franc se tudja.
- De az vagyok, bizonyos helyzetekben. És nem lehetek benne biztos, egyszerűen csak fura, hogy éppen a mi házunknál kötött ki - vonja meg a vállait, mert ő továbbra sem hisz a sorsban, de lehet, hogy tényleg csak véletlenül keveredett oda az a nő. Ki tudja? Balázs éppen ezért szeretne egy picit utána nyomozni.
- Elektra, hidd el, ha tudnám ezekre a kérdésekre a választ, akkor nem kérném, hogy nézz utána. Egyszerűen csak képben akarok lenni, mert ha valóban veszélyben van a nő élete, akkor veszélybe kerülhet a lakótársam élete is. Ezt pedig nem akarom. De azt se akarom, hogy valami csaló banda átverje a fejét. És gőzöm sincs, mi lehetne az indíték. Ő egy orvos, gyógyító. Hozzáfér vérkészlethez, szervekhez. Sok rossz emberrel találkoztam már, hidd el, mindenre képesek - csak ennyit fűz hozzá, nem akar kitérni esetleges szervkereskedelemre, orvosok kihasználására, zsarolására. Valószínűleg ártalmatlan ilyen szempontból a nő, de Balázs azért szeretne meggyőződni arról, hogy a nő valóban abból a családból származik, amiről mesélt.
- Nekem leginkább a családjáról kellene infó, ki ő, honnan származik, családi viszonyok feltérképezése, volt-e valaha bárkivel is konfliktusuk, akár politikailag, akár üzletileg. Nemesi családról beszélt, így ezek benne lehetnek. Mit gondolsz, tudsz nekem ezekben segíteni? - kérdően pillant a nőre, ha nem lesz a válasz, akkor sem fog megharagudni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

- Minisztériumi látogatás | Animágus Nyilvántartó Iroda -

Csendben figyeli, ahogy bemutatkoznak a lányok, akárcsak Paula, aki most is a megszokott lelkesedésével pörög-forog. Amolyan rokonlélek ő is, aki egy ilyen helyen igazán elemében érzi magát, éppen úgy, mint ő a kérvények rengetegével nézve farkasszemet az irodájában. De hát mégiscsak vérpezsdítő érzés, amikor elutasíthat egy kérvényt formai hibák miatt vagy éppen elégtelen indoklásra hivatkozva. Aki kísérleti bűbájok jóváhagyását kérvényezi, hogy széles körben használhatóvá válhassanak, annak igazán alaposan fel kell kötni a gatyáját. Nézelődik kicsit, olyan ábrázattal, hogy már szinte várná az ember, hogy mindjárt fütyörészni is kezd, de azért időnként a lányokra téved a tekintete. Nem azért, mert arra számítana, hogy valamelyik mindjárt lángra lobbantja a nyilvántartást, inkább csak megszokásból, na meg, hogy lássa, mennyire sikeres ez a tanulmányi kirándulásnak költői túlzásokkal nevezhető kirándulás. Van még azért egy meglepetése, csak az érdekesség kedvéért, amennyiben majd a lányok is vevők a dologra, addig azonban még mindig hagyja elsősorban Paulát érvényesülni, hiszen itt ő van hazai terepen, hadd válaszolgasson minden felmerülő kérdésre.
- Ó, persze, nyugodtan. Ha tudja, kit szeretne megtalálni benne, akkor elég mondania a nevet, és oda lapoz a könyv. A családnév is elég tud lenni, mivel ábécé sorrendben vezetjük. Mármint mutatom is... nézzék csak. Fáy - magyaráz, majd az álványhoz közelebb lépve mondja ki a nevet, mire a lapok maguktól fordulnak egészen az F betűig, ahol több ilyen nevű animágus is található egymás alatt sorban. - Látják? Auguszta a nagymamám volt, de itt van Ida húgom is, majd én. Nyugodtan próbálják csak ki, nem igényli az én hangomat vagy ilyesmi. Csupán azért bűvölték meg pár évtizede, hogy ne károsítsa a pergament, ha sokan lapoznának bele. A vezetéséhez pedig öníró pennát használunk. Van ugyan belőle másolatunk, és a kérvényeket is megőrizzük, csak 99 év után kerülnek az archívumba, de ez mégiscsak történelmi emlék is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Megannyi trükk van tarsolyában, ám ezt a szituációt valóban a puszta véletlen szülte. Tudni akarta csupán, hogy az auror állapota miként alakult. Attól tartott egy a neje elvesztésével kapcsolatos őrültség vezette idáig a férfit. Elkeseredettségében vállalta a veszélyes rajtaütést, amiben túl vakmerően lépett fel, s lett áldozata a robbanásnak végül. Megérkezésekor csak annyit tudott, hogy életveszélyesen megsérült és itt fekszik. Tudta jól, hogy felvilágosítást csak a család kaphat, ezért félt, hogy semmit sem tud majd meg róla. Odalépve a felvételi pulthoz azonban a végzet vicce végett belőle lett Mark eltűntnek hitt felesége, s hősnőnk nem is hadakozhatott ellene. Azonnal bekísérte egy nővér a kórterembe. - Köszönöm - artikulálja hangtalan a hála egyetlen szavát, majd tovább iszogatja csontos ujjai közt tartott kávéját. Megkönnyebbülten tud figyelni eztán arra, hogy kedvét ne felhőzze temérdek aggodalma. Humorral fűszereződnek meg mindkettejük szavai, hogy végül a Szerelők Gyöngye meg is nevettesse. - Pihenj honvéd! - mondja vidám hangon, miközben ő is szalutál egyet gyorsan. Anyja ezt biztosan büszkén látná, hiszen katona család sarja. - Ezzel elkéstél - rázza meg fejét és folytatja - Egyvalakire vagyok veszélyes. Magamra, de szerintem ezt a múltkor már prezentáltam - reagál azután Balázs megjegyzésére még mindig szélesen mosolyogva  - Gondold csak végig! Szerintem én vagyok az egyetlen olyan oknyomozó riporter az országban, aki képes fejjel előre egy kukában landolni, akit aztán kurvának hisznek és aki ennek tetejébe még azzal is alszik, aki lekurvázta - számolja szabaddá tett kezén a felsoroltakat - Mindenzt egy és ugyanazon éjszaka. Mi ez ha nem önveszélyesség? Pótlékot kellene fizetnem magamnak, hogy kompenzáljam - tódítja teljesen komolynak tűnve, hogy aztán elvigyorodjon és vállát megvonja. Kisvártatva újabb apró kortyot vesz le poharának tartalmából. Ezt követően nagyon figyelmesen, nyitott elmével hallgatja végig a férfi válaszait, megjegyzéseit és elméleteit, s legfőképp kérését. - Kelleni fog a neve és bármi, amit még tudsz róla. A nemesi családok élete, általában nyitott könyv. A felszíne mindenképp. Ha valóban az ez a nő, akinek mondja magát, hamar a nyomára fogok bukkanni. Viszont a szimatom azt súgja valamibe istenesen beletenyerelt a lakótársad és piszok szerencsés, hogy te vagy neki - elemzi a helyzetet a rá jellemző csípős egyenességgel. Szókimondása az egyik védjegye. Lelkiismerete a másik, ami az ő hivatásában nem épp előnyös tulajdonság. - Mit is mondtál, hogy hívják őt? - tudakolja meg ezt is még, mert úgy emlékszik csak annyi hangzott el a nevezett lakótársról, hogy gyógyító. - Kelleni fog pár nap, de kiderítem amit csak tudok - ígéri meg legott, s hangja mellett beszédes szemei is ezt súgják. Rothstein Elektra tartja a szavát és a száját. Segíti és megóvja azokat, akik arra érdemesek. Azt pedig itt helyben elhatározza, hogy a lakótársra szintén szán majd néhány percet. Összefüggéseket keres, esetleges indítékot. Vannak még kapcsolatai és továbbra is birtokol bizonyos szintű hozzáférést adatbázisokhoz. Ekkor különös zajok ütik meg a fülét a folyosó végén lévő orvosi pihenő felől. Egy fehér taláros alak fut el előttük pár pillanattal később, ami nem jó ómen. Követi hát tekintetével a gyógyítót, s amikor az illető Mark szobjájában tűnik el egészen elsápad.