Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bontovich Miksa  - 2022.09.15. 20:34


Köszönöm, köszönöm! Szeretném megköszönni apukámnak, aki csak utánam lévő évfolyamokat oktat, hogy nem utálják meg a nevemet a kölykök, és anyukámnak, hogy azért lehetőségeihez képet normális felnőttet faragott belőlem. Szép volt muterke!

Szia szépségem   

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Én vagyok az okosabb és a szebb, mert ő tűzzel jelzi az eget.  

Egy napon, egy ispotályban születtünk, anyukáink egy szobában voltak és jó barátnők, maximum elcserélhettek minket, de anyukám mindig azt mondja, hogy le se tudna tagadni, szóvaaaal tuttifrutti, hogy én Holló gyerek vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Élettársa, lelkitársa, élete szerelme és értelme kérlek alássan.  

De imádok lányokkal randizni, kellemesen kikapcsolódni, csak komoly kapcsolatot nem kívánok létesíteni személyes okokból. De ezt nem titkolom. Ha kipróbálnál egy rendes fiút is, állok elébe.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Tudtam, hogy hülyeség lesz, én tudtam. Hogy mikor? Már jóval azelőtt, hogy igent mondtunk volna arra a különös piára. De nem lehet nemet mondani, ez nem az a világ. Így hát, természetesen igent mondtunk. És egészen sokáig nem is hittük, hogy van hatása, de bizony volt. Hogy milyen hatása? Fájdalmas hatása. Én életemben nem hánytam még annyit, mint az elmúlt éjjel, de így jár az, aki nem hagyja abba a csúcson. A párnába fúrom a fejem, mélyen beszívva a friss ágynemű illatát, lábujjimmal megsimítva a mellettem fekvő vádliját.
- Sacika mikor lett ilyen jó nő kategóriás? Tavaly még kislány volt. - Most meg esküszöm, hogy szégyenletes, de az első szó, ami eszembe jutott, hogy szexi. Nagyon szexi. Ó baszki, de még mennyire, hogy az. De van egy kitétel, a húgainkat soha, nem csak a sajátunkat nem, hanem egymáséit sem. Érzem, hogy feszít a boxerem, az egyetlen ruhadarab, ami még rajtam maradt, de képtelen vagyok felkelni.
- Kár, hogy nem láttad magad, ahogy a bátyád ölben cipel fel. Kibaszottul mókás volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Sosem néztem még így anyámra, de majd ha hazamegyek, mindenképpen. - Mondjuk az sem mostanában lesz, mert elsápad szegény, hogy már megint hogy néz ki imádott fia. Eleve ugye sírásra hajlamos miattam, akár egészségügyileg, akár mentálisan, akár csak azért, mert sírba tudom kergetni a hülyeségeimmel. Hát igen, az én anyám masszív asszony, aki sokat szenvedett már, de mindig mondom neki, hogy mami, bizony lehetne rosszabb kölköd is.
- Olyan, mintha a húgom lenne. - A mintha szót persze kicsit megnyomom, hiszen nincs vérség közöttünk. De ilyenkor mindig eszembe jut, hogy nem akarom, hogy a kishúgom, meg rajta élvezkedjen. Ilyet max pornóba, de azt se hozom fel neki, nehogy ötletnek vegye.
- Minek kellett beszopnod a bátyád történetét? Este randim lesz, de tuti akkor is okádni fogok még ettől. Nem akarsz új szőnyeget?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- De nem értem, hogy miért, lányból van, akkor még szokta ezt az egészet, hát nem nagy ügy. - Nekem legalábbis nem volt az, sőt, megígértem neki, hogy senkinek nem mondom el, és a pólót is megtarthatja. Persze ő elmesélte az anyukájának, aki az anyukámnak, meg azoknak az anyukáknak, akik még ott voltak, tehát nem titok, hogy egy ilyen eset történt. De profin kezeltük.
- Mert tanár leszek…vagy az a múltkor volt? Hát akkor meg azért, mert a segédem leszel. Vagy valami ilyesmi. Nem tudom. De az egy átkozott lötty, én mondom neked. Szerintem ezer szűz vére van benne, amit az ördög szívott ki belőlük, vagy valami ilyesmi.
Nem tudom, de mocsok mód szar volt, az is biztos. A kérdéseire sóhajtok egyet, és megingatom a fejem. - Egyetemista. Sokat segített nekem az utolsó évben, és eléggé elbántak vele a csávói, gondoltam, adok egy kis élményt. De nézegettem már a felhozatalt, van pár szimpatikus eridonos, kicsit szimpatikus rellonos, meg egy-két nem is rossz navinés. A lányok évről évre egyre jobban odateszik magukat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Amíg élek, jótékonykodom. De azért meggondolom, hogy kivel, negyedév alatt szóba se jöhet senki, ellenben nem árt nézni a harmadéveseket, hogy jövőre kikre fiatalítok. - Akkor nagy arcom van, hogy azt elmondani se tudom, de valójában azért tisztességes gyerek vagyok. Semmi elköteleződés, és ezt nagyon korán, rögtön az elején letisztázom. Az a fajta srác vagyok, aki szeret randizni, meg lehet vele romantikus maszlagot csinálni, élvezi is, szexel is, csak a kapcsolat az úgy ne kerüljön szóba. A halál már így is a küszöbön van, most még köteleződjek is el? Kösz, de kösz nem.
- Kurvákat nem akarok. De normális lányokkal szívesen töltöm az időm. Remélem segítesz majd. Te elég jól benne vagy a vérkeringésbe, a tapasztalataid révén tudni fogom, hogy kire érdemes időt szánnom, és ki felejtős. Sőt… - A torkomra forr a szó, és ábrándozásomból, hogy mindekit is meghágok, a káromkodása ránt vissza. Azért óvatosan kellene hirtelen mozdulnia, mert a gyomrom még mindig nagyon szar, és hányni fogok. - Kaphatnál már új matracot, tökre benne van a testlenyomatom. - Mert nem ez az első eset, hogy együtt alszunk, és nem is az utolsó, de basszus, ez az ágy olyan, mintha gyerekkorunk óta nem változott volna. Nem egészséges.
- Vettél egy…vettél… bazd meg Miksa, kurva nagy bajban vagy. - Röhögve fordulok le az ágyról, és a hasamat fogva görnyedek a szőnyegen. Hülye ötlet volt. - Te egy idióta vagy! Azt mondtad nem költesz az örögségedből. HALLOD! Ibizára nem jössz el velem veretni, mert jaaaj, nem pazarlok, de egy kibaszott házat megveszel? Melyik házat? Remélem nem az új utcába valami elitista szart.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Az a baj, ha egy félig részeg, félig másnapos ember felé dobsz valamit, az eltalálja. Felszisszenek, ahogy a könyv széle centikkel a szemem alatt, a szép pofimnak csapódik, és drámaian elterülök, míg ő, drága barátaim, le se szarja. Simán kinyírna, mert vett egy házat. Hát meg a faszom. Elterülve nézem a plafont, fájdalmasan nyögve.
- De anyud mindig olyan finom reggeliket csinál. - Vágyom arra, hogy a zsírban gazdag, vidéki, bőséges reggeli kólával helyre tegyen, de nem, ő menni  akar. Szenvedve magamhoz veszem a telefonom, hogy megnézzem mennyi az idő, és akkor ott van. Ott az sms. - A pics... mennyit fizettél azért a házért? - Nem, én innen nem kelek fel, apám megöl. Anyám is. Nem, biztos, hogy nem. Itt fogok élni, örökre. Ne már, egy kezdő tanár nagyon szarul keres.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Mi a fasz bajod van, megjött vagy régen nem elégítettek ki? - Szerintem nagyon nagy poén, hogy elcseszett ennyi pénzt. Hát ez az ember, ha tehetné, spórolást oktatna, annyira nem költ. - Megdugjalak? - Kérdezem röhögve, miközben magamra rángatom a nadrágomat, hogy lássa, hogy készülődök, hát nem hiszem el. És röhögve nézem őt, egészen addig, amíg észre nem veszem, azt, amit én tettem, és felé fordítom a képernyőmet. - Bármilyen is a ház, enyém a fele. - Nem nevetek,  mert a betegségem óta van egy aranyszabályom: semmi végletes. Sem asszony, sem otthon, sem gyerek. Nem hagyok hátra semmit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- De én nem… - Igen, tényleg érzem, hogy izzadni kezdek, próbálok visszaemlékezni arra, hogy mit tettem, de nincs meg a vásárlás pillanata. Az este nagy része sem, ami azt illeti, mert eléggé szétcsaptuk magunkat. Zavartan a nyakhajlatomhoz érek, hogy a következő pillanatban felszisszenve huzzam el onnan a kezem. Egy nagyobb vágást tapintok ki, ami nem lehet kellemes látvány. Gyorsan belebújok a kapucnis pulcsimba, és a fejemre ejtem, hogy elrejtsem a nyakam. - Készen vagyok. De ugye tudod, hogy ennyi pénzért nem valami nagyot vettünk. Vagy nem valami szépet. Vagy elátkozottat. Szellemekkel kell majd élnünk?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Én rád várok. Nélküled nem mehetek. - Valójában vele sem. El vagyok tiltva a hoppanálástól, csak vannak napok, helyzetek, amikor nem opció, hogy vonatra üljek, vagy biciklizzek,  és Baranyából a Mátrában most elég húzós lenne, ebben az idegállapotban.
- Ennél egy dugás is jobb lenne. - Nincs bajom a melegekkel,  csak én nem vagyok hajlamos rá, hogy, férfiakat szeressek. Miksa az egyetlen, akinek ilyen kérdést fel merek tenni, de ő tényleg a lelkitársam a születésem óta.
- Tuti a kísértetházat vettük meg. Az érhet ennyit. Vagy azt a pici házat, amiben az a bolond újsággyűjtő bácsi lakik. Azt akkor felgyújtjuk, tuti patkányok vannak mindenhol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- És mit kezdünk jó nőkkel, akik halottak? Hazaviszünk egy lányt, tök féltékenyek lesznek. - Akkor már inkább a halott papák, hogy szerezzünk nekik egy jó estét. Nem lesz szerencsénk, én érzem. Nagyon érzem. Ezt nagyon csúnyán elszúrtuk, így, ketten együtt. Ó a francba is.
- Emlékszel az estére? A szőke lányra. - Kérdezem óvatosan, mert nagyon bennem van, és valamiért őt társítom a sebemhez is. Csak nincs tudom, hogy mit tettem vagy mondtam. Ha Miksa nem lenne ennyire idegállqpotba, én visszafeküdnék aludni, mert most már mindegy, de ő menne, így hát megyek vele. - Talán jobb lenne csendben lelépni, és venni valahol kaját.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Vannak olyan esetek, amikor ragaszkodni akarok valamihez, ami megtartja az emléket. Emlékszem a szőke hajú lányra, de nem tudom, hogy az emléke a tegnap estéhez kötődik-e, vagy csak egy foszlány a múltból, ami arra utal, hogy egy újabb emlékem kezd megfakulni. Aggódok, mert újabban egyre többször vagyok feledékeny, és sajnos olyan helyzetekben is, amikor a családom is jelen van. Kétszer köszönök el anyától, elhagyom a dolgaimat, állok a szobák közepén és nem tudom, hogy mit akartam, de begörcsölök azon, hogy valamit igen. Aggodalmamból a nevem ránt ki, zavartan felpillantok rá.
- Azt a sonkás-sajtos-tojásos melegszendvicset jalapenoval. - Azt szeretem a legjobban, és nem tudom, hogy mit tesz bele az anyukájuk, de utánozhatatlan. Azért nem állok csak meg itt, követem, és közben halkan elmélkedem.
- De ha… ha megvettük, akkor el is adhatjuk nem? Szóval nem lesz gond, odamegyünk, és kitesszük, hogy eladó, aztán megveszi valaki, és ez sosem derül ki. Te visszakapod a pénzed, és ha a bátyád megkérdezi, hogy ez mi volt, majd azt mondod, hogy megviccelted. Ez működik nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Felnőttnek lenni nagyon nem egyszerű, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ingben, sötét nadrágban haladok éppen vissza a faluba, kezemen cipelve a taláromat. Ma volt az első tanári értekezletem, ahol bemutattak minket, új tanárokat a régieknek, valamint ismertették a tanév fontosabb pontjait, a szüneteket, az órarendet. Pár régebbi tanár arcán meghűt a vér rendesen, amikor megláttak engem, mert hát tudjuk, hogy milyen hírem van, főleg Miksával karöltve, aki sikeresen elballagott. Szerintük. Jó, tényleg elballagott, de hát miattam, az irántam érzett elköteleződése és szerelme miatt még két évre visszatáncolt, hogy még kitalálja, mi akar lenni, ha nagy lesz, és hogy szeretett tanáraink együtt lássanak minket. Még a tanársegédemnek is felkértem, szépen, egy sorban lesz a nevünk, úgyám. Alig várom az elnyúzottá váló arcokat a tanévnyitón. A gondolatra mosoly jelenik meg az arcomon, ahogy elsétálok a cukrászda mellett, majd visszalépek hármat, hogy jó alaposan megnézzem a kirakatban ülő, dekoratív vöröset. Valahogy a vörösök mindig olyan nagyon vonzottak, így hát legyen bárhány éves, jó, tizenhat feletti bárhány éves, nekem tetszik, és rögtön előj9n a "kell" érzet.
Arról, hogy rendes ételt egyek, leteszek, és helyette a cukrászdába lépek be, ahol egy habos kávét és két szelet oroszkrém tortát rendelek, majd ezekkel egy olyan asztalhoz ülök, ami srégen szemben helyezkedik el a lányéval, vele szembe foglalok helyet, és előveszem a magam könyvét, ami nem más, mint Bödőcs Tibor: Addig se iszik című remekműve. Hát most na, kultúrlény vagyok én, csak nem feltétlenül nehéz olvasmányokkal. Arra viszont nagyon alaposan ügyelek, hogy olyan részt olvassak, amit már olvastam, hiszen a cél az, hogy érezze, a könyvem mögül nézem őt, és ha észreveszi, kisfiúsan elmosolyodva kapjam el a tekintetem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

A megjelenés napján elkapkodták az összes példányt, én pedig hoppon maradtam. Berendeltem ugyan, de későn, most viszont megkaptam az értesítő baglyot, hogy a Vadóc Wendelin végzete végü megérkezett. Úgy bizony! Itt van Őszike néni könyvesboltjában, és csak rám vár. Természetesen egy olyan napon, ami a leghosszabb munka szempontjából, még késő délután is tartok órákat, így hát, amikor leszaladok, hogy végre átvegyem, nem figyelem éppenséggel, hogy valaki kifelé akar jönni. Riadtan nyúlok a lány dereka után, hogy ne essen el, nem is nézve, hogy nem azzal, hanem a bevert fejével lesz igazán problémája. - Minden rendben? - Ez egy nagyon hülye kérdés volt, de csak kicsúszott a számon, ahogy ott tartom őt, centikre magamtól, bele se gondolva abba az opcióba, hogy a pasija valószínűleg szétver az első találkozásnál, nekem pedig éppen azt kellene elkerülnöm, hogy a fejemet ütés érje. - Hívjak gyógyítót? Igen, azt lesz a legjobb, hívok gyógyítót. - motyogok kettőnk közé, ahogy aggódva nézek rá még mindig.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

- Bocs, én csak segíteni akartam. - Amiből láthatóan nem kér, így aztán engedelmesen, meg az ő némi taszigálására megadóan persze, de elengedem, és nem is merem megkockáztatni, hogy esetleg megver azért, mert lehajolok neki segíteni. Csakhogy, mert persze mindig van egy csakhogy, a fejéhez kap, nekem meg az összes vészvillogóm maximumra kapcsol, mert hát, ha valakinek éppenséggel sorvad a kobakja mélyén az agya, akkor hiperérzékeny lesz arra, ha bárki más is a fejéhez kap. - Biztos, hogy ne vizsgáljanak meg? Ez nagyon veszélyes. Okozhat koncentrációzavart, aluszékonyságot, szexuális problémákat, koordinációs zavarokat. - Igen, engem nagyon sok mindennel vizsgáltak, rövid időn belül, mert viszonylag hamar kiderült, hogy nem éppen vagyok az a hosszú távra tervező típus. Már ott guggolok én is mellette, és aggódva nézek rá. - Sok gyógyító ismerek, idehívhatom a legjobbat, vagy akit csak szeretnél.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Nem biztos, hogy ma lesz a napja annak, hogy sikert aratok. A statisztikámat elnézve, ez persze benne van a pakliba, a hódításaim olyan hatvanhét és fél százaléka a biztos siker, vannak jobba és rosszabb hónapjaim, és nyilván, miután az elmúlt időszakban kivétel nélkül sikeres voltam, most megeshet, hogy a szériám véget ért. De nem vagyok az a feladós típus, így hát az elkezdett műveletet tovább folytatom. Érzem, ahogy a tekintetünk találkozik, és látom, ahogy megingatja a fejét, ez még mindig sok minden lehet, mókásnak tarthatja a helyzetet, lehet teljesen zavarban, vagy éppen jelezheti azt is, hogy van egy benga állat csávója, aki szétverne. Utóbbit nem szeretném, mert kevesen értik meg, hogy ne üssék a fejemet. Sokan azt hiszik, hogy az arcomat féltem, de nem, az agyamat. Ha arcba húznak be, azt kiheverem. Volt már, hogy nekem húztak be egy lányért, akit Miksa akart felszedni, de hát megnézték őt, megnéztek engem, és úgy döntöttek, hogy holnap is felkelnének még, szóval engem csaptak le. Na és vajon kivel kavart össze a lány utána? Mint kiderült, mindkettőnkkel. Szóval a fejingás az még semmi.
Amikor újra felé pillantok, például, egyértelműen látom, hogy mosolyog, és ez engem is mosolyra késztet. Mondtam én, hogy nem szabad feladni. Viszont, ahogy kipillant az ablakon, úgy tűnik, hogy még játszana, hát akkor játszunk. Magamhoz intem a pincérlányt, és rendelek egy két kapucíner szeletet, kérve, hogy neki vigyék ki az egyiket. Semmi üzenet, csak egy szelet sütemény. Emellett pedig még pár szem kávébabot is, mert olyan jó kávéillat van. Ez utóbbi kérésem sokkal furcsábbnak hat neki, de nem ellenkezik, így hát hamarosan vissza is tér, egy aranyszín kistányéron tíz szemmel. Vajon, ha kérem, a maradékot becsomagolja? A gondolat megmosolyogtat, de tekintetemet a lányra emelem, aki éppen megkapja a süteményt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Nem vagyok átlagos hódító, nem szeretek az lenni. Sokkal inkább szeretem a váratlan pillanatokat, melyekből ugyebár szintén két féle van. Az egyik az, hogy a történet női szereplője lépi a következőt, amiben talán kicsit reménykedek is, mert utálom, ha csak a férfi végzi a piszkos munkát, a másik pedig az, ami most fog következni. Elmosolyodom, ahogy megemeli a bögrét, és akkor már pontosan tudom, hogy a tipikus női reakciót kapom. Válaszul én is megemelem a sajátomat, kiiszom a maradék két kortyot, majd elteszem a könyvet a táskámba, és felkelve úgy tűnhet, mintha felé indulnék.
Végig tartom a szemkontaktust, és egészen közel hozzá biccentek is egyet, ám ez köszönés helyett elköszönés, ugyanis nem áll szándékomba száztíz százalékot fektetni egy erősen kérdőjeles helyzetbe. Mert lássuk be, erősen kérdőjeles. A reakciói átlagosak voltak, én viszont éppen a váratlant szeretem, és azt, ahogy mondtam már, ha kezdeményeznek, így ahelyett, hogy ott maradnék vele, kilépek az ajtón, és elindulok az állomás felé. Nem a kastélyt és nem az otthonomat választom, mert így még mindig fennáll a lehetősége annak, hogy nem vagyok más, csak egy utazó, egy rejtélyes alak. Na meg aztán van nekem egy anyám is, akit feltétlenül meg kell látogatnom, mert úgy véli, hogy két egyedülálló férfi képtelen magát életben tartani, és egy rahedli kaját főz annak érdekében, hogy megérjük a karácsonyt. Miksával erősen gyanakszunk, hogy főfogásnak szán minket a családunk, de egyelőre még nincs hivatalos álláspontunk. Csak az a tény van a birtokunkban, hogy életem értelme kiváló szakács hírében áll, míg engem az anyám tanított, aki történetesen kiváló szakács. De attól még azt hiszik, hogy éhezünk. Így szép a felnőttlét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

- Az éppen nem, de ismerek néhány nagyon jó orvost. - Többet is, mint kellene, de ezt már nem teszem hozzá, csak a bennem élő kis ironikus mondja. Szeretnék segíteni, poszttraumás vagyok minden fejsérüléstől, de azt hiszem, ez megbocsátható nekem. - Csak egy öngyilkosságaiban örömet lelő boszorkáról szól. - Nem sok ilyen van a történelemben, de igen, valóban nagyon szerettem volna már a kezeim között tudni, így bármennyire is ellenkeznem kellene, végül egy biccentéssel, hogy oké, akkor megyek, felállok, és a kis közjáték után széles mosollyal pillantok a nénire. Aztán a következő pillanatban vissza a lányra, meg a vérre, ami a kézfejére került. - ¡Dios mío! Oké, csak semmi pánik. - Mondom neki, de inkább magamra gondolok. Riadtan nézek fel a pult mögött állóra, aki már emeli is a pálcáját, hogy egy patrónussal gyógyítót varázsoljon, vagy legalább valakit, aki tud segíteni. - Mindjárt jön a segítség, de addig jó lenne, ha magadnál maradnál. Um, hogy hívnak?- Nem, nem csajozok, ígérem, hogy egy ilyen helyzetben nem állok neki, csak nagyon érdekel a neve. Valahogyan csak szólítanom kell.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

- Az enyémek egészen rendben vannak, Merlinnek hála édesapám sokkal jobban szereti más gyerekeit terrorizálni, mint a sajátjait. Anyukám meg igazából minden korosztályt, akik ezt élvezik. - Elgondolkodón simítok végig az arcomon, hihetetlen, hogy mennyire rosszul hangzik ez így, mintha két elmeháborodott pszichopata gyereke lennék. Az igazság ennél sokkal lágyabb, apukám azért felel, hogy az ifjú boszorkány és varázslópalánták megfelelő tudással hagyják el az iskolát, anyukám pedig Nemeske kulturális életét igazgatja. - Tényleg nem, ez ilyen családi dolognak indult, de végül csak én kaptam meg az áldást, a húgom nem anya után lett elnevezve. - Pedig ugye az Emma nem olyan furcsa név egy mai kislánynak, mint az Albert. Na nem kislánynak, kisfiúnak. Mindenhogyan furcsa, de én szeretem, mert az Albi meg Alibi édesek, mondjuk a kölyök fejem miatt abban nem hiszek, hogy a tizenhét évesek elhiszik majd, hogy tényleg én vagyok a tanár, de ez még odébb van. - Mindent megér. De bocsánatot kell kérnem, háztársat sosem bántanék. - Nem mintha mást igen, de a levitások megértették volna a könyv szentségét, a navinések meg olyan kis cukorfalatok, hogy megbocsátottak volna. A Rellon...ott lett volna gebaszka, de szerencsére nem kell elásnom, mielőtt megjelennek a társai. - Azt hiszem, tőle még nem. De Orwell nagy kedvencem, Austin-t és Hemingway-t is olvastam. A kedvencem a Vörös és Fekete, és amit a legnagyobb szenvedéssel olvastam eddigi életemben az a Száz év magány volt. Javítottam a megítélésemen?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

- Griffendél? Akkor nem is itt kezdted az iskolát? - Tudtam én, hogy nem ismerős, viszont nálam nem lehet sem sokkal idősebb, sem sokkal fiatalabb, vagyis, ha idejárt volna, akkor ismernem kellene. Tűzről pattant, kihívást jelentő, pont, ahogy szeretem. A helyzet pedig az, hogy ismerve az állapotomat, vele biztos, hogy nem kezdtem volna, mert félő lenne, hogy beleszeretek, azt pedig nem engedhetem meg magamnak. - Lehet ilyet? Csak úgy beszélgetni vele? Itt csak sámánbot van, az nem túl érdekes. Sőt, először azt hittem, hogy elromlott. A beosztásomkor kiment egy srác, Eridon, majd kiment egy tök ugyanolyan, megint Eridon. Mondtam is az életem értelmének, hogy a botban merül az elem, vagy nagyon megzavarta, hogy ugyanúgy néznek ki. Aztán nála is Eridon, majd nálam is. - Igaz, hogy jól jött ki, egy szobába is kerültünk, és végül nagyon jó barátok lettünk. Igaz, egyikünk hamar lelépett, de mindig, mikor visszajött, benne volt a csapatban megint. - Éppen Kis Vili bácsival csinál valamit, de utána jön. Mondtam neki, hogy amíg ironikus vagy, nincs nagy bajod. - Kisfiús mosolyommal nézek rá a pilláim alatt, anyukámnál is mindig ezt vetem be, ha kihúztam a gyufát nála. Rám nagyon nehéz haragudni, és a legrosszabb, hogy ezt tudom is. - Ha még így is áll a megbocsátás, akkor mindenképpen. Holnap, egy bocsánatkérő sütivel?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

- Nem, mert mindig elzárják, nehogy ellopják. Túl sok az egy elmére jutó legilimentor a kastélyban. - Az állásinterjúm alatt láttam, hogy hol lakik a bot, és azt is, hogy micsoda biztonsággal védik. Ez valahol jogos, valahol meg nevetséges, mert véleményem szerint a túlzott óvatosság nagy hibákat eredményez. De ki vagyok én, hogy beleszóljak ugyebár ebbe. Én csak meg akarnám szerezni, a biztonsági intézkedések igazából ellenem vannak. - És ez teszi izgalmassá is. Egy ilyen nőnek bármelyik férfi a mélyére akarna látni, még akkor is, ha ez egy kudarcra ítélt hadművelet. - Lássuk be, az volna, hiszen az olyan nők, mint Rue, nem könnyen megszerezhetőek, ellenben nagyon izgatóak. Ő nagyon izgat engem, de nem, eszemben sincs lépéseket tenni, és nem csak a biztos kudarc tudata miatt, hanem azért sem, mert nem akarok elköteleződni.
- Akkor a könyv, hol várjak rád? - Kérdezem mosolyogva, hiszen én már látom, hogy a barátom közeledik az épület felé, ki is intek neki, hogy lássa, tényleg ott vagyunk, és nem csak vicceltem vele. Meg, hogy én rendben vagyok, mert az a nagy helyzet, hogy eléggé szokott aggódni miattam. - Ha szeretnéd, megvárom az ítéletet és hazakísérlek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Őszike néni könyvesboltja

- Semmi jó nem sülne ki belőle, ha én oda akarnék jutni. - A nagy ellenállás mellett azt be kell vallanom, hogy nagyon könnyen leszek szerelmes. Nem mélyen szerelmes, de abban az időszakban, órákban, napokban mérhető időintervallumban, amíg egy-egy nővel vagyok, én nagyon szerelmes vagyok beléjük. Aztán ahogy jönnek és mennek, úgy megy ki belőlem az érzés is. Okkal nem kezdek a Rue féle lányokkal, mert nem akarnám itt hagyni, de nincs semmi, amivel tenni tudnék ellene. - Biztos, hogy nem adom oda neki. A kölcsönadásnak van egy kellemes mellékese, az, hogy újra láthatlak. - Rendben, nem mászom a lábai közé, de azért senki se mondta, hogy nem leszek önmagam, és még csak nem is flörtölök vele. - Megkereslek. - Nem hiszem, hogy olyan sok Rue mászkál az Eridonba. Még megvan a talárom, Miksa elmondja a jelszót, és bent is vagyok, nem csinálok ebből olyan nagy ügyet, pontosan tudom, hogy hogyan nyerhetek.
- Ironizál, de nem tudja elképzelni, mennyire igaza van. Ma még a lakótársamnak, életem szerelmének sincs esélye nálam. - Vigyorom kiszélesedik, ahogy feltápászkodom, és kezet fogok az érkezővel, akit gyorsan tájékoztatok a helyzetről, és megint csak nem tudom meghazudtolni magam, mert minden latin orvosi kifejezést, amit tudok egy beütött fejről automatikusan beleszövök az eset ismertetésébe, mintha én magam is ezen a területen lennék jártas, holott épp csak a leggyengébb pontomról van szó. - Akkor holnap nagylány kisasszony. - Kacsintok még felé, mielőtt kilépek a könyvesboltból, és hazafelé veszem az irányt a csodás könyvemmel, a boldogságommal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

- Tudom. - Ez az egy vigasztal, hogy el fogja nekem mondani. Mindent elmondunk egymásnak. Az egész betegséges haldoklásomat neki mondtam el először, sőt, teljes egészében csak ő ismeri a történetet,  leszámítva persze a szüleimet, de nem tudtam megakadályozni, kiskorú voltam.
- Vagyis az van vele, ami remélem, hogy velem sosem történik meg, és szerelmes. A szerencsétlen. - vigyorog el a gondolatra, hogy Rónaky teljesen megkattant egy nő miatt. Az a nagy helyzet, hogy annyira taszítom a szerelmet és az elköteleződést, hogy én is bele fogok tenyerelni, és az borzalmas lesz. - Mondjuk melyikünk ne lenne offon, ha a szeretteit megölik? Tök érthető.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

- Azt mondta, hogy megütné Mirellát? - Nézek rá aggódva, mert ha valakitől, akkor éppen Mártontól nem vártam volna ilyen kijelentést. Eddig a dolgozószobáját alig hagyta el, most meg tessék, verekedne.- Szerintem csak rosszul definiálja az intenzív szexuális kitöréseit. Elvégre nincs itt a nő minden nap, hanem látja párhetente. Az ő korában szerintem ez már nem egészséges. - Próbálok valami racionális magyarázatot találni, miközben kicsit lejjebb halkítom a hangom, hiszen az utcába értünk, nem kellene, hogy most így lebukjunk. - Ismersz valakit az utcában, akire hivatkozhatunk, hogy hozzá jöttünk? - Én ismerek embereket, de a tököm se tudja, hogy éppen ki hol lakik, és neki van jó pár év előnye, csak van itt valaki a társaságából vagy dugott már meg valakit. Új életcél, minden utcából egy numera. Szép dolog a szabad élet. Vigyorogva rápillantok, de még nem mondom ki, át kell gondolnom a feltételeket.- Az lesz az? - Mutatok előre jó pár házzal arrébb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A lakónegyed utcái

- Szegény ember, mondanám, hogy átérzem, de nem. - Valójában azért szexelek ennyi emberrel, mert minél több új ember van az életemben, annál kisebb az esélye annak, hogy lesz valaki, aki annyira megfog, hogy nem akarok mást. Egy rövid ideig úgy véltem, hogy Marina ideális lesz nekem, de aztán rá kellett ébrednem, hogy áruló. Nem leszbikus, pánszexuális, hát abba még a farkam is belefér.  De szerencsére időben kiderült.
- Akkor jó, szeretem biztonságban tudni a seggünket. - Nézelődök, mint egy turista, nem is értem, hogy miért nem néztem meg a többi utcát is még, ez igen hangulatos, főleg akkor, amikor ennyire világít a hold.
- Nem is értem, hogy egyesek hogyan képesek ilyen autókkal járni, tiszta haláljárat. - Méltatlankodva ingatom a fejem, és ajakcsücsörítve nézek végig rajta, már suttogva kommunikálok.- Biztos rohadt hangos, toljuk ki az utcából?