Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Inkább nem mond semmit erre, mert látja előre, hogy mekkora vita lenne abból, hogy állat való-e az ágyba vagy nem. Barnabás szerint még a házba se való se kutya, se macska, de ez most nem az a nap, amikor muszáj a témát megvitatniuk.
– Jó hát nem egy Catherine Payne által összeválogatott, férfi gyilkos szettjük van, az már biztos - neveti el magát halkan, hogy egyetlen egy vendéget se zavarjon a  jó kedvével. Mostanában egyre többet nevet és már nem érzi azt, hogy a világ terhe mindkét vállát nyomja, nem akarja elszólni magát, de mintha elkezdett volna visszatérni a régi útra, melyet már jó rég elhagyott. Ez pedig nagyon jó érzés számára.
Óvatosan tarja Annie kezeit, s tekintetét egyetlen egy pillanatra sem vonja el a másikéból. Mosolya nem tud megszűnni, s talán még szélesebb is lesz, Annie szavai hallatán. Boldog. Olyan boldog, amilyen régen volt és a forrása  vele szemben lévő nő. Akármennyit is próbál hadakozni, Barnabás már egy ideje tisztában van azzal, hogy Annie Brightmore teljesen maga köré csavarta a fejét, de nem akarja ezt addig kinyilvánítani, míg nincsen teljesen rendben. Mert Anna azt érdemli, hogy ne fejben, lélekben és testben is teljesen ott legyen. Még egyszer nem szúrhatja el.
Finoman rászorít a másik kezére, mikor az összefonja ujjaikat, s szavak nélkül próbál válaszolni a nő elhangzott mondataira. Érzi és tudja és szeretné, ha Annie is minél előbb tudná, hogy mennyire tudja. Ezért igyekszik, ezért dolgozik, ezért próbál minden elrontott kapcsolatot jobbá tenni. És, az anyja is ezért volt itt.
– Ismerve téged, ma még legalább ötször megfordulsz itt - szólal meg végül nevetve, majd int A NŐnek, s azután, hogy Annie teljesen eltűnik az utca forgatagában, visszaáll a munkába, hogy gondolatait kissé rendezze.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Sértődötten fonja keresztbe maga előtt a karjait. Egyáltalán nem azért van itt, mert ezt szeretné. Még a húgáról se tudja elképzelni, hogy el tudta volna ide rángatni, de Regi érkezése derült égből a villámcsapásként érte őt, és szemmel láthatóan a lánynak sikerült kihasználnia a Kristófban okozott sokkot, hogy szóra próbálja bírni. De téved, ha azt hiszi, hogy az évek során megkeményedett szívét pár nosztalgikus emlék bedobásával, vagy pár cuki pillantással felpuhíthatná. Őt kemény fából faragták, ugyanabból, amiből a többi Návayt.
Első mondatát szépen elengedi a füle mellett. Pizzát se rendelt még, csak egy korsó sört kért ki a pulttól, mert úgy érezte, az most jobban fog kelleni. Ha közben megéhezne, felhatalmazva véli magát arra, hogy szó nélkül csenjen a vele szemben ülő tányérjáról.
- Nem tettél semmi rosszat - dörmögi halkan. Mi másért teperne Regi ennyire, minthogy a lelkét mardosó bűntudatot csillapítsa. De ha attól félt, hogy Krisz haragszik rá, akkor ez a szó klasszikus értelmében alaptalan, nyugodt szívvel hajthatja álomra a fejét ezentúl éjszakánként. Mégis, feleslegesnek érzi, hogy magyarázkodjon. Na meg miért is kéne neki bárkinek is... Egyszerűen gondol valamit, és mindenki hagyja őt békén. Felnőtt ember, járja a saját útját, a családtörténet bővelkedik tragikus csavarokban, minek erőltetni még ezt az összetartás szarságot?
- Szóval most már mindig a faluban leszel? - fakad ki hirtelen, ügyelve arra, hogy kerülje a szemkontaktust. Nagyon igyekszik higgadt maradni, de dolgoznak benne az indulatok. Izmai megfeszülten, mintegy ugrásra készen állnak, úgy préseli magát a széktámlába, s agya fogaskerekei fülsüketítően kattognak a felszín alatt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Ez egy igazán értelmetlen beszélgetésnek ígérkezik, de azért meg kell próbálnom. Hátha mégiscsak történik egy kisebb csoda és sikerül jobb belátásra bírni. Vagy mondjuk valaki fejbe veri egy söröskorsóval - leghamarabb én, ha ennyire dacosan viselkedi - és megszállja a szentlélek. Kissé frusztráltan dörzsölöm meg a homlokom, mielőtt még véletlen is ráncok telepednének oda, és sóhajtok egyet.
- Aha, persze - mondom elég érezhetően gúnyosan, miközben az asztalra könyökölök, kicsit előre hajolva is. Milyen kár, hogy nem tanultam legilimenciát, pedig ajánlották már. A végén még utánajárok, van-e képzés ilyen magamfajta végzett diákoknak is esetleg, de igazából most ez mit sem számít ugye, hiszen évekbe telik megtanulni, Kristóf pedig most makacskodik, mint egy sértődött ötéves.
- Maradtam volna Szegeden anyáék nyakán és rohadjon itt a ház üresen? Boldogabb lennél tőle?- kérdezem az arcát bámulva. Milyen gondosan kerüli a tekintetemet. Szusszanok egy nagyot. Kezd idegesíteni az, amit művel. Ráadásul a pizzám sincs még sehol, de az végülis senki hibája sem, egyszerűen csak a türelmem van fogytán. Elszámolok gondolatban háromig, aztán ötig, majd tíznél állok meg, mielőtt még valami olyat mondanék, amit megbánnék aztán. Még a limonádémba is belekortyolok, mert legszívesebben a fejéhez vágnám, hogy mekkora óvodás éppen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Nagyot nyel, fogait összeszorítja úgy, mintha valami keserű gyógyszer bevételére szánná éppen rá magát, majd bátorságot vesz arra, hogy szúrós szemeivel hosszasan végigmérje az előtte ülő lányt. Olyan két évvel ezelőtt láthatta utoljára, de az is lehet, hogy még régebben. Nem nagyon szeret visszaemlékezni rá, meg úgy általában a családi dolgokra. Regi ugyanis pont ahhoz az ághoz tartozik, akikhez túlnyomórészt jó élmények kötik, de pont emiatt kavarja fel, ha mégis rájuk kell gondolnia. Fájó, ha a jelenét összehasonlítja a nosztalgikus múlttal, amikor még voltak céljai, és ezek megvalósítása teljesen reálisnak tűnt előtte. Aztán közbeszólt az otthoni helyzet, a javító, az elrontott VAV, és a tragikomikus párkapcsolati hullámvasutak, s most ott tart, ahol - sehol. Legalábbis ez a meggyőződése, és ezt most olyan, mintha nem akarná bolygatni valamiért. Ellentétben az unokahúgával, aki biztosan jól elvolt az eltelt idő alatt, csak éppen arról feledkezik meg, hogy nem csak az ő élete telt eddig, és nem minden úgy működik, ahogyan azt ő elképzeli. Krisz nem fog büszkén csacsogni a kudarcairól, és úgy tenni, mintha csak tegnap beszéltek volna utoljára, hát még amikor az egész kapcsolatrendszerüket felborította egy bizonyos személy elvesztése is. Ezek után mit várt? Nem érti...
- Azt hiszed, hogy ha te is sértődötten nézegetsz, akkor majd az lesz, amit te akarsz, és ömlengésbe kezdek? - most először elmosolyodik, mert tetszik neki a gondolat, hogy Regi ilyen kis naiv lenne még, aki hisz a jóban és a tündérmesékben. - Eddig sem érdekelt, hogy mi van a házzal. Nem az enyém - vállat von, még ha tudja is, hogy valószínűleg nem erre gondolt Regi sem. - Az is a te döntésed, hogy kinek a nyakán akarsz lenni, én ebbe nem szólok bele. Most mi változott? - kérdez, miután leszögezte álláspontját, a kiérkezett söréből pedig heves kortyolgatásokba kezd.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Kristóf

- Mi változott volna? Minek kellett volna változni? A ház fele Viktoré volt. Viktor pedig törődött veletek is, nem csak én voltam fontos neki, akkor sem, ha az én bátyám volt. Azt akarta, hogy mindig legyen ott hely nektek is... azért fontos a ház, mert van és mert ez része a hagyatékának. Szerinted csak egy hülye dögcédulát hagyott volna rád? - kérdezem hevesen, kicsit meg is emelve a hangom, de rögtön vissza is fogom, végszóra ugyanis megérkezik a pizzám. Meg is köszönöm a pincérnek, aztán felkapom a kést meg a villát és nagy műgonddal és odafigyeléssel látok neki apró falatokra darabolni a hozzám legközelebb eső szeletet. Igenis így fogom megenni, akkor is, ha ezzel a késsel az egész kínszenvedés, mert fogazott élével a pizza szélét szinte már lehetetlenség elvágni. Muszáj valami másra figyelnem, mert mindjárt elsírom magam különben.
- S*ggfej - mondom azért a fogaim között szűrve ki a szót. Ritkán beszélek csúnyán, nem lételemem a dolog, de most Kristóf akkor is az. Tényleg nem értem, mi baja van velem. Ha nem tettem semmit, most mégis miért ilyen ellenséges? Még csak ki se sajátítottam soha Viktor idejét vagy figyelmét, neki is jutott belőle bőven, szóval legalább igazán megoszthatná velem, mi nem tetszik ennyire. A gondolatmenet végére marokra fogom mindkért evőeszközt, mintha csak azokba kapaszkodnék, és felpillantok, ismét farkasszemet nézve vele.
- Viktor azt akarta, hogy számíthassunk egymásra, mint egy többé-kevésbé normális családban szokás. Sőt, még a szüleim is ezt szeretnék, nem csak sajnálatból hívnak meg ünnepi ebédekre, amire sose jössz el aztán. Gondolom, azokat a leveleket is csak kidobod. Miért esik olyan nehezedre kicsit is normálisan viselkedni csak egyszer is?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Csak ezt a nevet ne. Ne így, ne itt, ne most. Az a kártya, amitől a legjobban félt, amitől szinte azonnal könny szökik a szemébe, most kijátszásra került. Mert hiába tanulta meg valamelyest kezelni az indulatait, mégiscsak egy közeli személy emlegeti fel neki Viktort. Rohadtul fájdalmas emlék, még mindig.
- Sok mindent akart... - vesz mély levegőt, hogy visszafojtson minden mást, ami még kikívánkozna belőle, de a vele szemben ülő oltári nagy szerencséje, hogy az unokatestvére, ezért Kristóf nem lenne képes őt bántani, már csak a keresztapjához fűződő kapcsolata miatt sem. - És te sem gondolhatod komolyan, hogy az egy hülye dögcédula... - csuklik el a hangja, aztán a söréből szipákol, ha már nem gyújthat rá idebent. Pedig mennyire megkívánta most, hogy kiszaladjon egy cigire. Helyette Regi szenvedő arcát kell néznie, ahogy Fannihoz hasonlóan kínlódik vele, utóbbi viszont legalább többé-kevésbé már feladta, hogy jobb belátásra bírja a fiút.
Idegesen az evőeszközökhöz kap, hogy kövesse a lány példáját a pizzaevéssel. Nem érdekli, ha csak saját magának rendelte, ő akkor is enni fog a lány táljából. Kihasít egy torz szeletet, majd egy szalvétát használva alátétnek kezd hangos csámcsogásba. Pont magasról tesz rá, mennyire csípős, gyakorlatilag három falat se, és már a pereménél nyammog. Újabb heves mozdulat, látszólag minden indulatát a pizzán tölti ki, s a következő nagyobbacska adag is eltűnik a szájában. Le se nyeli teljesen, mikor újra megszólal, mintegy befejezve a legelső félbehagyott mondatát.
- ... csak rohadtul nem úgy történt semmi, ahogy azt Ő akarta - csap az asztalra. Vár egy kicsit, megköszörüli a torkát, s a továbbiakban ugyan a fogai közt sziszegve, de meglepően normálisan kezdi el a magyarázatát. - Menjek a házába, és mosolyogjak, mintha mi se történt volna? Adjuk elő az álomcsaládot? Örülök, hogy végre megszabadultam apámtól. Te is jól megvoltál nélkülünk. Nincs szükséged rám. Fanni azt csinál, amit akar, de az idő kerekét nem lehet visszaforgatni. Tudom, kire számíthatok, és az csakis saját magam. Ez van. Elkéstél ezzel a hülye családegyesítő dumáddal, foglalkozz inkább a munkáddal, neked legalább összejött - tárja szét karjait, és ez egy olyan meggyőződése, ami tulajdonképpen már nem kavarja fel lelkileg, mert évek óta ebben a hitben él, és most sem hisztizni szeretne a sajnálatért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Kristóf

Nem válaszolok a kérdésre, csak idegesen megrántom a vállam. Gondolkon, amit akar. Ő kezdte az egészet. Én szépen meg akartam beszélni a dolgokat. Még arra is szántam időt és energiát, hogy ne is egyenruhában jöjjek, mert úgy gondolom, nincs miért a képébe nyomnom, hogy nekem sikerült bejutni az aurorképzőbe. Nem tartom kevesebbnek egyébként attól sem, hogy a pubban dolgozik, csak baromnak attól, ahogy viselkedik. Inkább lefoglal, hogy késsel-villával küzdjek meg egy szelet pizzával. Arra inkább nem is szólok semmit, hogy elvesz egy szeletet. Úgyis éget, már az első falattól kezdve, nem fogom tudni megenni egyedül az egészet.
- És akkor most álljon meg az élet és haragudjunk az egész világra, mert meghalt? Ő döntött úgy, hogy tesz valamit, miközben tudatában volt a lehetséges következményeknek. Mégis megtette. Haragudtam rá egy ideig, de legalább valami jót tett éppen, nem egy falnak repült neki részegen vagy akármi - válaszolom, még mindig idegesen hadarva, hallani a hangomon, hogy mennyire feszült vagyok ettől az egésztől. Belekortyolok a limonádémba végül. Nem emlékeztem, hogy ez a pizza ennyire csípős, de a szám mintha most lángra akarnak kapni. Lehet, hogy tényleg mindjárt tüzet fogok okádni szó szerint is.
- Senki nem mondta, hogy mosolyogj vagy legyünk álomcsalád. Ne adj szavakat a számba. Azt mondtam, hogy van ott egy üres szoba, aztán ha akarsz, felőlem az ablakon is közlekedhetsz, ha el akarsz kerülni - vágom hozzá. A munkámmal kapcsolatos megjegyzésre úgy döntök, inkább nem reagálok. Azért nem arról álmodtam, hogy én leszek a titkárnő, aki főzheti a kávét és rohangálhat mások ebédjéért, de ezt nem fogom vele megosztani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

"Wanna catch up?"
Délelőtt a pubban percekig nézett farkasszemet az üzenettel, újra és újra kitörölte, míg végül egy szíverősítő fröccs és némi személyes pep talk-ot követően elküldte azt. Négy nap telt el azóta, hogy a sötétben, a lepedőjébe gabalyodva felhívta a nőt, lehet, erre nem is emlékezne, ha beszélgetés nem hagyott volna benne kényelmetlen, feszengő érzéseket. Sürgősen le kell szoknia róla, hogy részegen telefonálgat. De addig nem történik semmi, amíg csak beszélgetnek a lehetőségekről, igaz?
Ha valaki figyelné, joggal hihetné azt, hogy épp megcsalni készül a barátnőjét vagy a feleségét. Korábban jött így, hogy Mina átvállalta tőle a zárást, így már egy ideje az étlap szélével babrál, a telefonján matat, nézelődik, szötyög, mint egy kisiskolás az igazgatói iroda előtti kanapén.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Éppen házon kívül volt, mikor az első üzenet befutott váratlanul Williamtől. Pedig már elkönyvelte, hogy a fiú egyszerűen elfelejtette a beszélgetésüket és az ajánlatát - azonban annyi proaktivitás és önszorgalom nem szorult belé, hogy erre a mulasztásra felhívja a figyelmét. Ha elfelejtette, nem is volt annyira fontos, nem igaz? Már annyira félresöpörte gondolatban a témát, hogy váratlanul éri a megkeresés, bár ki tudja, lehet csak megint felöntött a garatra és társaságra vágyik. Nos, legalább ezúttal tényleg ráér.
Még egy rövid üzenetváltással kihúzza Williamből telefonon keresztül, hogy merre találja. Bogolyfalva nem nagy település, még ha rohamosan fejlődik is, nem egészen negyed óra telik el, mire a nő megjelenik az ajtóban. Cipőjének magas sarkai minden lépés alkalmával koppannak az étterem padlóján, majd a hangok elhalnak, ahogy megáll csípőre tett kézzel William asztala előtt.
- Nocsak, arra számítottam, hogy már túl vagy a hangulatalapozón.
Nincs rosszallás a hangjában, ha Will inni akar, igyon, csúnya is lenne, ha Maeve lenne az, aki jóra próbálja tanítani a fiatalokat és egészséges morált kialakítani bennük. Dominik tudna erről beszélni, mint full-fledged sociopath step-son.
Helyet foglal az asztalnál, táskáját lerakja maga mellé, egyik lábát pedig átveti a másikon.
- Nos, jobb a hangulat, mint pár napja volt? - Mosolyog, mint mindig. Van, hogy csak egyszerű, üres gesztus, puszta megszokás, van hogy valódi érzelem van a mosoly mögött - ez egyelőre csak az előbbi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Mindenki azt csinál, amit akar - vonogatja a vállát, mintha nem erre akart volna eddig is kilyukadni a mondataival. Ha kell, elismétli még párszor. - Örülök, hogy tovább tudsz lépni. Szerintem nekem is sikerült. Nem is én emlegetem fel a múltat... - próbál odaszúrni az utolsó mondatával, amit csak úgy sebtében csap hozzá, mielőtt ujjaival megtörölgetné a pizzaszafttól csillogó ajkait.
Viktor egészen biztosan nem ilyen életet képzelt el Kristófnak. Ő még nem tudhatta, hogy a javító és a családi háttér később hogyan kavar be a továbbtanulási terveknek, meg hogy a keresztfia lázadó korszaka az átlagosnál radikálisabb végkimenetelű lesz. Kristóf a lelke mélyén sokat őrlődik azon, hogy mit szólna most hozzá, milyen tanácsot tudna adni, de Regi iránymutatásairól hallani sem akar. Tudja, hogy valójában a saját kis céljait igyekszik elérni, és ehhez a bátyját használja fel ütőkártyának. Aljas húzás, még ha valójában tényleg elhiszi, hogy neki van igaza.
- Nem tűnt fel, hogy nem válaszoltam a leveleidre? Szerintem egyértelmű, hogy mi a döntésem - flegmázik tovább némi felháborodással a hangjában. Pont ebből jön át számára, hogy mennyire önzően gondolkodik, hogy valójában csak kell neki valamire a családja eszközként, hiszen amúgy se nagyon kereste az elmúlt években. Ha írt is levelet, Krisz felszínes, vagy éppen hátsó szándékot sejtett a dolog mögött, ezért ha reagált is rá, jellemzően rövidre fogta. Amúgy sem  szeret sokat írni, mert fél, hogy túl sok helyesírási hibát vét, na meg ember legyen a talpán, aki kiigazodik a kézírásán. Az ajánlatot meghallgatta, nem új neki, Regi viszont magasról tesz arra, hogy a srác mit szeretne.
- Ha veled is kellene laknom, egy nap után az idegeidre mennék a szokásaimmal - erősködik tovább, és szeme könnybe lábad, na de nem az érzelmektől, hanem az egyre mardosó pizzától. Úgy tűnik, most kezd igazán beütni a szósz és a paprika.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Kristóf

Nyelek egy nagyot az utolsó mondatára. Soha nem léptem igazán túl Viktor halálán. Nem csak a bátyám volt, de a legjobb barátom is, pedig azért könnyen barátkozom én bárkivel, és mégis. A bátyám sokkal fontosabb volt mindenki másnál, valaki, akire gondolkodás nélkül rábíztam volna az életemet is. Auror is azért lettem, mert úgy éreztem, ettől kicsit mindig is velem marad. Inkább nem mondok semmit, már úgyis kimondtam nemrég, mit gondolok róla, és ismételni magamat fölösleges. Inkább egy nagyobb falatot tömök a számba a pizzából, hogy véletlen se szólaljak meg. Különben sem úrilányhoz méltó dolog csúnyán beszélni, márpedig én egy Návay vagyok. Mit gondolnának a szüleim? Mit gondolna a bátyám? Sőt, mit tenne most a bátyám? Azt hiszem, amilyen heves természetű volt, már galléron ragadta volna Kristófot, hogy értelmet rázzon a makacs fejébe vagy csak fogja és ha kell, a vállán cipeli haza. Ezt a fajta viselkedést biztos nem tűrte volna el. Limonádéval öblítem le a csípős ételt, amitől továbbra is lángol a szám, aztán mély levegőt veszek és igyekszem kevésbé ingerülten megszólalni, de legalábbis nem üvölteni vele.
- Tudod, ha most ő ülne itt, már megpróbált volna értelmet rázni abba a hülye fejedbe... de igazad van, én nem ő vagyok. Ő tartott össze minket, én meg fogtam magam és elmentem az aurorképzőbe és volt pofám bejutni is, sőt elvégezni is, mert ettől kicsit közelebb érzem hozzá magam. Egyszerűen rémes vagyok, hihetetlen. Ugye? Egyébként ha egy kicsit is kevésbé lennél ekkora barom, még mindig lehet, hogy lehetnél fejvadász vagy tudomisén, de te eldöntötted, hogy gyűlölni fogod az egész világot, mert összeesküdött ellened - közlöm a végére már egész kimérten, a mondandóm első felében több az indulat, de lassan elapad. Mindegy. Ha ezt akarja, hát ezt akarja. Én megpróbáltam. Nem csak most, de már akkor is, amikor jog szerint megkaptam az egész rám eső részt, mert nagykorú lettem.
- Oké. Tudod mit? Te nyertél. Feladom. Akármit is akart Viktor, már mindegy. Csinálj, amit akarsz - mondom, és még a tányért is odébb tolom az asztal közepe felé a maradék pizzával rajta. Megiszom a maradék limonádém, felállok és vállamra veszem a táskám.
- Ha netán mégis meggondolnád magad, tudod, hol találsz. Ha nem, akkor boldog életet! Szia - köszönök el, még mielőtt netán tényleg sírva fakadnék, fizetek és távozok. Otthon majd kisírom magam, legalább nyugodtan megtehetem egyedül a házban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

   -  Honnan tudod, hogy nem? Munkából jövök.
Maeve tudja - sőt, mindenki tudja, hogy nem fogja vissza magát a pubban sem, ha úgy alakul az estéje és a hangulata. Most azonban tényleg teljesen józan és talán emiatt érzi magát ennyire kényelmetlenül. A nő érkeztére szinte láthatóan fellélegzik, hiszen minél kevesebb időt tölt a saját gondolataival összezárva, neki csak annál jobb. És Maeve különösen alkalmas arra, hogy ráborítsa a hasfájásait, mintha még együtt is érezne vele.
   -  Ja... bocs azért az estéért. Kicsit megcsúsztam. De semmi komoly. Minden fasza azóta.
A telefonját visszacsúsztatja a farmerja zsebébe, miközben beszél, bár a pótcselekvés csak arra jó, hogy ne nézzen a vele szemben ülő nőre. Vajon mennyire lenne pofátlan azonnal rákérdeznie arra, ami miatt jött? Egyáltalán ilyen esetben mennyi felesleges előjátékot diktál az illem?
   - Szóval... szóval ja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Lemondóan biccent. Tényleg. Mindig alábecsüli William önpusztításra való hajlamát. Egy ideig mulattató, aztán viszont már neki is el kell gondolkodnia azon, hogyan tartsa a férfit a víz felszínén annyira, hogy ne fulladjon meg. Teljesen összetört játékokkal nem lehet játszani - még rosszabb, ha a valaki még teljesítményt is várna tőlük a jövőben.
Kis kör alakú tükröt vesz elő és míg beszél, megigazítja a haját.
- Drágám, ha valóban probléma lett volna a hívásod, fel sem veszem. Ne búslakodjunk olyan tej felett, ami ki sem ömlött.
Bíztató mosollyal pillant fel a tükörből, melyet aztán oldalra sem nézve csúsztat vissza a táskájának külső zsebébe. Látja a férfi apró mozdulatait, tétovázását, mint egy kisállat, ami nem tudja, hogy játszhat-e a gazdival vagy vissza kéne menni a helyére, így tétován egy helyben marad.
- Ha találkozni akartál, feltételezem, az ajánlatom nem veszett teljesen az alkoholmámor homályába.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Őszintén hálás Maeve pótcselekvésének, mert így legalább időt kap arra, hogy megkeresse a gerincét és legalább a felszínen abbahagyja a pöcsölést. Kihúzza magát, az üres poharát távolabb tolja a terítőn maga előtt, mielőtt az asztalra könyökölne.
A bocsánatkérése nem igazán az, inkább csak jelzése annak, hogy tudatában van a viselkedésének. Csak épp tenni nem akar ellene. Mert szembenézni a hibáival és ne adj Isten, a függőségével, az olyasmi, amivel foglalkoznia kellene, ami kényelmetlen, ami fáj és amit egyáltalán nem akar. Tehát csak elnézést kér, mint a feleségétől mindig, majd úgy tesz, mintha semmi sem történt volna.
Az alsó ajkába harap. Elpillant a nő válla fölött, a hangját pedig lejjebb halkítva válaszol:
   -  Csak szerettem volna tudni, hogy tényleg tudsz-e ilyesmit. Mármint. Természetesen csak elméletben. És, hogy elméletben, mit kérnél cserébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Gracie

- Dehogy lenne. Én szinte mindig odaérek már csak a saját étvágyam miatt is, szóval ez már nem munka - intettem le, hogy ne hálálkodjon valami olyasmi miatt, ami magától értetődő. Nálunk, otthon a faluban sok dolog furcsán működött az ittenihez képest, de az emberek sokkal jobban figyeltek a másikra. Az hiányzik, mert az országban úgy érzem néha, hogy mindenki inkább csak magának szentel figyelmet, ami elég szomorú.
- Azt... azt azért csak nem! - Még a szám is tátva maradt egy pillanatra, ahogy megemlítette az áldozatbemutatást. Szerintem nem csapnának ki, mert mindketten jó tanulók vagyunk, ráadásul ő még prefektus is. De aztán csak elvigyorodtam kicsit. - Lehet, hogy ki kéne próbálni.
Tudom, hogy nagyon sok dolog nyomasztja Graciet. Persze, most elhoztam randira, hogy ne érezze magát annyira rosszul azért, mert nem jöttek össze a dolgok a nagy szerelmével, de én mindig jó barátoknak tartottam magunkat. Nem akartam, hogy fölöslegesen aggódjon még többet, így nem is vájkáltam a családi dologban tovább, ha arra kerül a sor, tudom, hogy úgyis el fogja mondani az aktualitásokat.
- Az szupin hangzik. Én szabad vagyok az idő nagy részében, szóval megbeszélhetjük, hogy mikor jobb neked. Azt hallottam a kertmozik is nagyon menők, ha olyan az idő- mosolyodtam el kicsit, majd a terítőre pillantottam, hogy ne jöjjek zavarba. Nem akartam nyomulni, mert gondolom azért megvan a maga dolga a nyáron. De én szívesen töltöm vele a napjaim.
- Nincs vele szerencséd? - kérdeztem, majd megfogtam a kanalat, és kissé kétkedőn néztem rá. - Biztos nem akarod te csinálni?
Amennyiben tényleg biztos volt benne, magamra vállaltam a megtisztelő feladatot és megböktem a sütit, ahogy azt illik, figyelve, milyen magasra szökell a tartalma.
- Woooow. Ez nagyon fura - nevettem el magam gyermeki örömmel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Pengeélen táncol, bármikor robbanhat a bomba. Söröskorsóját úgy szorongatja magánál, mint középkori lovagok a pajzsukat, mielőtt a párbaj során egymásnak vágtatnának. Már fogytán a nedű, észnél kell lenni, hogy mikor hörpinti fel a maradékot, jobbnak tartja megvárni a drámaibb részeket, ha tartogat egyáltalán ilyeneket a találkozó. És hosszú monológ is következik, amit kifejezéstelen arccal hallgat végig ugyan, de elraktároz a belsőjében, mert a szavak szíven ütik, számára fontos személy szegezi azokat neki, így nem tudja csak úgy elengedni a füle mellett.
Minden bizonnyal úgy lenne, ahogy Regi fogalmaz. De ez az ő szemében a "mi lett volna, ha..." esete. Azt kívánja, bárcsak ez lenne a valóság. De mégsem ez a helyzet. Minden nap mardossa magát, ezért különösebben nem erősít rá. Nem kezdi el kioktatni sem arról, hogyan is bicsaklott meg a pályája, azt majd később szeretné. Napokig veszekedhetnének itt eredménytelenül, annyi indulat gyülemlett fel az évek során benne, de belefáradt abba, hogy ilyenekre csessze el az idejét. Ő is változik. Régen még ment volna. Mert hát, ő mindent megpróbált, úgy hiszi. Nem ő tehet a határozatokról, az apjáról, a váratlan tragédiákról, Bogi lelépéséről. Ő az áldozat, ezt a szerepet szokta meg.
- Ne akard mások álmát beteljesíteni... Javaslom, hogy a saját vágyaidat kövesd - ingatja a fejét, mintha egy bölcs, öreg, ám mégis arrogáns varázsló lenne, de ezt most tényleg komolyan gondolja. Kristóf is azt nézi, hogy ő mit akar, nem azt, hogy más mit akart. Reginek is ezt ajánlja, jó szívvel. Bűntudata van azért, amit most tett, de nem mutatná ki a világért se. Leveszi tekintetét a távozó rokonáról, kiissza korsójának tartalmát, majd a számla rendezte után vöröslő fejjel viharzik el a pizzériából.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Nem mintha tapintatosságból, tudatosan adna időt Williamnak. A haja egyszerűen csak tényleg borzalmasan kusza volt. (Nem, de 'rosszabb Maeve napjain' Yezebel egy szerinte rosszul álló hajszál miatt is képes tollászkodni.) Mostanra viszont már figyelme ténylegesen a vele szemben ülőre irányul, elvégre szó volt valamiről, amiből még ő is profitálhat később.
A kérdést hallva hátradől ültében, karjait összefonja maga előtt elégedett-büszkén, a tartása csak úgy sikítja a maga feminin lágyságábal, hogy "hát persze, mégis minek nézel?"
- Természetesen csak elméletben, ha ilyesmire kérnél és szépen kérnél, lenne ötletem, hogyan oldjam meg a problémád.
Élénkvörös, rúzsozott ajkai derűs mosolyra húzódnak.
- Bár szokásod alábecsülni magad, de a szakértelmed és a szakmai.. merészséged elég értékes ahhoz, hogy ellenszolgáltatásként felajánld. Ha elméletben arra kerülne a sor.
Már lerakta az alapjait -saját megítélése szerint csak-, hogy William legalább leheletnyit komfortosabb legyen egy ilyen kéréssel. Hiszem a nő nem egyszer kifejezte már, hogy William szaktudása olyasmi, amit ápolni kellene, nem pedig parlagon hagyni. Ideje lesz lassan, hogy a neki vásárolt felszerelést használatba is vegye, de pálca nélkül ez valóban akadályokba ütközne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Családom és más állatfajták

Egyesek csak nem értik meg, hogy a péntek este az zsúfolt a csárdában. (Minden este az, ha már itt tartunk, de a péntek különösen.) Szóval csak egyszerűen besétálnak, majd leteszik a seggüket a pult mellé, mintha jobb dolgom sem lenne, mint megbeszélni a következő koncert setlistjét. Csapolok egy újabb korsó mézsört a pult másik felén várakozó szőke cicababának, még egy kacsintást is megengedek, de csak azért, hogy lássam azt a sarlót a borravalós üvegbe csusszanni. Nem szép dolog, de ameddig a zene nem tart el, valamiből meg kell élni, gyerekek. Fémes csörrenéssel meg is történik, én pedig visszalépek Leni mellé, aki látványosan bele van bújva az asztalon heverő papírba.
- Iszol is valamit, vagy tényleg egész este azt a szart akarod komponálni? Több idő van már benne, mint a legutóbbi singleben, amit kiadtunk. - A tekintetemen is látszik a kínlódás, én nem szeretem, mikor szervezni kell, ezért van menedzser, nem ez lenne a dolga? Közben valaki egyre agresszívabban csapkodja a pultot a másik oldalon, én meg felcsattanok, hogy - MEGYEK MÁR. Borka hol a faszban van ilyenkor?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Patrik

Fannival találkoztam volna ma, és a csárdára döntöttünk, miután Kristóf meg a pubban dolgozik és nem is olyan régen sikeresen összevesztünk mi ketten. Azóta sem beszéltünk, bár ez nem újdonság, az elmúlt két évben sem igazán kommunikált velem, mert valami számomra nem érthető, általa meg nem közölt okból adódóan én vagyok a közellenség. A húga is makacs, de vele jobban kijövök általában. Most azonban ő is csak egy üzenetet küldött, hogy nem érzi jól magát, ezért ha nem bánom, találkozzunk inkább máskor. Még nyomkodom egy fél percig a rúnázott telefonom tanácstalanul, félúton a bejárat és a pult között, válaszolok neki, hogy semmi gond. A helynek úgysem a legkellemesebb az aurája, de amilyen régen jártam itt utoljára, ezt valahogy sikerült elfelejteni. Sebaj, Fannival majd legközelebb a cukrászdába beszélek meg találkát, én viszont most tekintettel a rémes napomra mégis maradok azzal a szándékkal, hogy megiszom egy vajsört. Megérdemlem. Ezzel az elhatározással teszem meg azt a pár lépést a pultig, és az egyik magas székre ülve böngészni kezdem a kínálatot. Legyen inkább mézsör? Nem is tudom. Bánatomban legtöbbször valami édességet eszem, az viszont itt nincs a menün. Marad a vajsör, ha majd ide is eljut a pultos, addig ismét előveszem inkább a telefont, és megírom a mindennapi helyzetjelentést drága szüleimnek. Hosszú napom volt, de minden oké. Puszi. Regi Az autocorrect ezúttal a nevemet próbálja módosítani kitartóan, így miközben harmadik próbálkozásra sikerül nekem győzedelmeskedni, későn veszem észre, hogy mindjárt sorra is kerülök. Ha korábban felnéztem volna, lehet, hogy inkább eliszkolok, ugyanis rögvest felismerem a férfit. Te jó ég. Remélem, nem emlékszik rám meg az egész fanclubra. Úristen. Ez annyira égő, főleg így évekkel később. Szinte már örülök, hogy ez a csárda nem egy remekül megvilágított hely, mert fülig fogok vörösödni mindjárt. Mély levegő, nyugalom, egy, kettő, három, kifúj.
- Helló. Csak egy vajsört kérek - mondom, és félig lekászálódom a székről inkább a pultot bámulva, hogy majd keresek egy üres asztalt, mielőtt még rájön, hogy ismer. Még a hajam mögé bújni se tudok, mert magas copfba kötöttem indulás előtt, úgyhogy feszengve kapaszkodom két kézzel táskám pántjába és szurkolok, hogy ne emlékezzen rám. Most túl kicsinek érzem Bogolyfalvát, pedig már város.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Csillagainkban a hiba

Sok idő telt el itt, de azóta sem sikerült mindennek a koncepcióját megérteni. Például ott vannak a koncertek. Nagyon zajosak, meg zsúfoltak, a múltkor is elmentünk erre az egyre Borkával, az egyik lány meg a nyakamba borította az italát, a másik meg lelépte a sportcipőm sarkát. Ezt amúgy hogy a szarba gondolták? Igazából jól éreztem magam, mert a zene jó volt, meg a látvány... Hát a látvány. De nem értem, az emberek miért ilyen agresszívak.
Szóval kicsit vonakodva, de kocogtam Borka után a csárdába, mert nem volt kedvem az egész estét egyedül tölteni a klubhelyiségben. Gáz.
- Te amúgy nem hétre szoktál jönni ilyenkor? - kérdeztem felvont szemöldökkel nézve az órámra, ami jelen pillanatban 9.13-at mutatott. Furcsa számnak tűnik a kezdésre, de nem vagyok főnök, hogy értsek az ilyenekhez. Inkább csak próbáltam vele lépést tartani, egész addig, míg alaposabban körbe nem néztem. A szám kiszáradt és majdnem átestem a saját lábamon, ahogy a tekintetem visszakaptam Borkára.
- Mit csinálunk mi itt? Nem. Nem. Mit csinálnak Ők itt? - kérdeztem felettébb higgadtan, az ujjaim Borka vállába mélyedtek és engem körülbelül két másodperc választott el attól, hogy egy hátraarcot vágva itt hagyjam minden méltóságom és elszaladjak. Csak így, Pollisan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Családom és más állatfajták

Látom rajta, hogy nem tetszik neki, hogy közbeszólok, de nem érdekel. A szőke kicsit neurotikus, random rájön az öt perc és akkor mondja-mondja-mondja, mintha nem lenne holnap. Brutál.
- Ne csajozzak koncerten, ne csajozzak melóban, de otthon se. Féltékeny vagy? - csattantam fel, a szemeim is megforgatva. Vagy azt várja, hogy őt szedjem fel, vagy hogy agglegényként adjam be a kulcsot és nem tudom, melyik tetszik kevésbé.
- Ojjj, Borka mindig kurva stresszes. Idegbe rak vele - basztam oda nagyot a jégnek a lapáttal, mert én is szívesebben bagóznék odakint. Hiba volt betiltani a beltéri dohányzást. - Ja. Azt adják a nők. Én is adom. Ki?
Lustán felpillantok, a tekintetem meg sem áll Borkán, de aztán csak érdektelenül megvonom a vállam.
- Ja az. Fasz se tudja. A lánya. Polaris? Asszem - Nem érdekel. Az igen, hogy a csávó kalimpál, meg úgy hív, mintha a kutyája lennék. Ketté tudnám fejelni. A "munkatársam" beljebb invitálja a nőjét, én meg felhorkanok.- Tényleg,  Patrik kibaszottul fasza csávó. Te hol voltál már megint?
Ki is adom az italt végre a kutyahívós csávónak, majd a setlistre nézek, aztán a lányra, akinek remeg a térde miközben Lenit fixírozza.
- Befejezted? - hogy ezt a hiperaktív nőtől kérdezem, vagy a szőkétől a hülye listájával, azt már rájuk hagyom eldönteni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Csillagainkban a hiba

- Booooocs, nem akartam, ne haragudj - szabadkoztam azonnal, de közben csak egy bűnbánó mosolyra tellett, mielőtt még alaposabban szemügyre vettem volna ismét a pultnál lévő srácokat. Gondolom itt voltak korábban is, de én nem figyeltem rájuk. A csárda sosem volt a kedvenc helyem amúgy, nagyon zajos, meg nagyon fura pasik járnak ide, akik úgy gondolják, nekik szabad fogdosódni. A rángatásra nem tudtam mit reagálni, csak tátogtam pár pillanatig, mint egy aranyhal, majd a fekete hajú fiúra, Patrikra néztem. Legalább addig sem akart a gyomrom bukfencet vetni. Kurvára nem vicces élmény.
- Én? - néztem körbe, keresve, hogy kihez beszél, még a mellkasomra is böktem, hogy amúgy, most komolyan rólam van szó? - Ooooh. Nagyon örülök. Polli.
A nevem már csak utólag böktem oda mellé, mikor sikerült magam kirázni a pillanatnyi sokkból és a keze után nyúltam. Annyira szép volt a mosolya, alig tudtam nem arra figyelni, hanem ténylegesen a beszédére.
- Én igazából fogalmam sincs mit keresek itt, de valami elképzelés biztos volt mögötte- látványosan Borkára pillantottam, hogy ha szeretné menteni a helyzetet, akkor abszolút most van itt az ideje.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Nagyon édes vagy, és ez nagyon jó lenne. Köszönöm!
Hálásan nézek rá, mert tényleg, ez nagyon nagy segítség lenne, és akkor nem lennék morcos, meg talán nem is ennék úgy, amikor odajutok, mint akit kiéheztettek. Olvastam olyanról is, hogy most, ahogy a hormonjaim majd beindulnak, a hiszti mellé jön az evés is, vagyis lehet, hogy nekem már jött is. Vannak, akik a stressz miatt esznek, mások a tanulás miatt, megint mások szerelmi okokból. Az evés miértjére legalább negyvenkét okot fel lehet sorolni.
- Menjünk kertmoziba!
Olyan lelkessé válok egy pillanat alatt, mintha minden vágyam teljesült volna. Igen, a kertmozi kiváló döntés, és nagyon is szeretném, szóval totálisan benne vagyok. Igen és igen. Engem amúgy is könnyű boldoggá tenni, de az ilyen extrák mutatják meg, hogy milyen is vagyok, amikor igazán lelkesen és szívből szeretnék valamit. Szóval el kell mondanom, hogy most ez az egész tökéletes, és ennél nem is kell több.
- Biztos. Ezt most érzem, hogy neked kell csinálnod.
Szeretném, ha ő tenné meg, és kíváncsian pillantok a sütire, majd rá, még bólintva is egyet, hogy igen, tegye meg, és amikor kilövell, felnevetek, mert nem semmi magasságot üt meg. Persze most sem sikerül tényleg a plafonig ellőni, viszont a fejünknél jóval magasabbra megy, hogy aztán szépen, illedelmesen visszaérjen a sütire és beborítsa azt. Tökéletes kompozíciót alkotva.
- Nagyon tetszett.
Nem csak ez, hanem az egész, ahogy a mi kis randink alakul. Jó érzés kipróbálni ezt is, főleg úgy, hogy letisztáztuk, hogy első a barátságunk, és ha valami másként alakul, újratervezzük. De mint tudjuk, nem alakul másként, hiszen nem sokkal később, egy álmatlan éjjelen, elindul valami Miksával, amit hetekkel később sem lehet definiálni, de mindenképpen valami olyan, ami nagyon jó. Az viszont tagadhatatlan, hogy enélkül a csodás délután nélkül nem lennék az, aki lettem, és sok minden mellett ezért is, örökké hálás leszek Pollának.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Nem szeretem a próbateszteket, és nem is fogom sosem megszeretni őket, így hát most is enyhe homlokráncolással nézem a teszt közepén található kérdést, majd felpillantok Barnira, akinek pont ott van egy ránca, ahol én is ráncolom a homlokom, és ezen jót mosolyogva magamban, bekarikázom a második válaszlehetőséget.
- Ha ezen elvek mentén oktatnék, szemen kéne köpnöm magam minden nap. Többször is.
Jegyzem meg bosszankodva, az orromat ráncolva, fintorogva. Hogy miért fog tíz év múlva egy huszonhat évesre lecserélni? Mert ráncos leszek, ő meg kapuzárási pánikban lesz. Viccelek, nem szabadul meg tőlem.
- Ma sokáig dolgozol? Mert, ha nem, elmehetnénk moziba, de ha meg igen, akkor, ha engeded, szívesen segítek itt.
Nem szeretnék az idegeire menni, de azt mondta, hogy nem zavarom, még pizzát is kaptam, kávét is, szóval most olyan vagyok, mint egy jóllakott duracellnyuszi, aki pihenne, de csak pörögni tud. Meg persze flörtölni, mert azért azt kivívom, hogy néha rám pillantson, és akkor hosszan nézek a szemébe, és mosolygok is rá, mert hát egy kis flört sosem árthat, nem? Szeretek csak úgy elmélyedni a tekintetében, és zavarba hozni őt, meg zavarba jönni tőle. Szóval most is bevetem minden csáberőmet, és kicsit ringatom magammal a széket, amin ülök a pult szélén, hogy ne zavarjam az embereket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Ha bárki az ott leírtak alapján tanítana, akkor soha senki nem akarna pedagógus pályára lépni. Mindig más a gyakorlat és a hülye papírmunka, gusztustalan ez az egész, de sajnos nem tudsz mit tenni ellene, ha a rendszer ezt kéri - utálja az egészet és legszívesebben alapjaiban döntené meg az egész rendszert. De hát kis szaros totyogó a nagyokkal szemben.
- El kéne mennem a Menedékbe, megnézni Bonniet és Boglárkát - mindennap megy, van hogy naponta kétszer is, mert úgy látja, hogy ezzel segít nekik. Nem szeretné, ha Bonnie bizalma megrendülne benne, mert úgy érzi, hogy az akár végzetes is lehet. - Nem jössz el velem? Ott alszunk, aztán reggel kirándulunk egyet - szép arra a táj, de ha nem közvetlen közelben kirándulnak, akkor a környéken is kereshetnek valamit. Neki bármi jó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Tényleg le kell majd papíroznom, ha a kréta elfogy? Ez nevetséges.
Pedig ott áll a tervek között. Nem szabad majd elől hagyni, mert a gyerekek elrajzolják. Na és akkor mi van, ha jön a szünidő és a tanár a gyerekekkel együtt rajzolja el? Nevetséges. Majd a fizetésemből krétát veszek, de tényleg. Bosszankodhatnék is, de az árván maradt lányok sorsa sokkal jobban aggaszt, mint a nagyüzemi kréta krízis.
- Szívesen, annyira nyugodt kisbaba Bogi, szeretem babusgatni, és akkor legalább Bonnie tudna kicsit pihenni, amíg én vele foglalkozom.
Már megfoghattam, megetethettem, tisztába is tehettem, mintha a tény, hogy Barni felesége vagyok, elképesztő presztizst jelentett volna. Nem tagadom, amióta gyűrű van az ujjamon, még én is érzek magamon egyfajta önbizalomnövelő mágiát. Felnőttnek, nőnek, társnak, mindennek érzem magam, és esküszöm, hogy komolyodtam is kicsit. Tudom, tudom. Nem ez tesz valakit éretté, de nekem az, hogy hozzá tartozom, azzá tesz. Fel kell nőnöm hozzá, és ez nagyon megtisztelő és fontos dolog számomra.
- A kirándulás tetszik, akár sátrazhatnánk is, ha mondjuk egy napig nem dolgoznál. Mert ha most elmegyünk a Menedékbe, aztán kirándulunk, vissza a Menedékbe, és ott kilopózunk csillaglesre, akkor minden nap tudsz ott is lenni, és velem is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Látja, hogy Annie mennyire boldog attól, hogy Boglárkát dajkálhatja és akárhányszor rájuk néz, mindig elszorul a szíve. Mert ebben az egyben nagyon távol állnak egymástól. Újra és újra szembesülni azokkal a szemekkel, amiket a kiskutyák is megirigyelnének, mikor a nő a kisbabákkal van, felér azzal, mintha kést döfnének belé. Sokszor megbeszélték már ezt és hinni akar annak, hogy nem számít, de látja és érzi, hogy a nőnek egy kis része, mintha belehalna abba, hogy Barnabás nem szeretne saját gyermeket. Pedig soha nem bántaná szándékosan a feleségét.
- Sokat vagyok távol, igaz? - teszi le a papírokat és nagy szemekkel néz a nőre. - Ne haragudj érte, sok mindent bevállaltam, hogy ne legyen semmi szabadidőm, most pedig rád se jut szinte semmi - de nem tudna semmitől sem megválni. Olyan jó rendszert dolgozott ki magának, de érzékeli, hogy változtatnia kell azért, hogy Anniet ne hanyagolja el.