Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

- Fizetnek, ahogy hallottam elég jól is, mint itt mindenkinek - tettem hozzá a meglátásaim a láthatatlanná vált vadőrünk elképzeléseihez. Tényleg furcsa volt ez az egész, hiszen ha belegondolunk övé lenne a felelősség a kisebbekért is, hogy nehogy gond legyen a kastélyt körülvevő lényekkel, meg szép legyen és vigyázzunk a környezetünkre. Ehelyett még csak azt sem tudom megmondani, férfi vagy nő lehet-e. Meg mennyi idős vagy egyáltalán él-e. Jogosak ezek a Jetis dolgok, bár nekem eddig tökre eszembe se jutott. Lehet azért, mert Keve már belénk verte órán, hogy az csak a mugliknak megy legendaszámba, nekünk átlag keddi minisztériumi intézkedés.
- És még mennyi lesz. Rettenetes amit így ünnepek után mindenki megenged. Pár napja egy halom édességpapírt, félig megevett mikulást meg rohadt gyümölcsöket láttam az utcán elszórva. A falura se vigyáz senki - vontam meg a vállam, mintha ez már meg se kéne lepjen senkit. De valahol az, hiszen nem egy akkora hely, hogy ne vedd észre magad körül a káoszt. Mégsem teremt senki rendet, meg sem közelíti, pedig ez majd előbb-utóbb visszaüt. Mint a karma meg minden, semmi béke, csak a háborúk. - A természet rendben tartásában? Vagy a környezetvédelmisekkel?
A kérdésem inkább érdeklődő volt, mint bármi furcsálló. Tim jó ember, akárki akármit is mond, és amihez ő odalépett, abba tudott még 140%-ot is teljesíteni. Bár ugye ezzel a matematikusok tudnának vitázni, ahogy Bogna mondaná. Össze is kaptam pár díszt, papírt, kis fémkampót és eltört csúcsra való csillagot, majd a vadőrlak előtti kukába hordtam. A kötözős dologhoz nem hoztam semmit, amivel elvághatnám, így igen lassan haladva bogózgattam Timhez képest. - Nem tudom, de ezt a rászórt sok gemkapcsot sem igen értem - vonogattam meg a vállam, ahogy a zsebemből kihúzva mutattam miket szedtem le.
- Lassan. Mármint.... nem igazán tudom, hog kell-e ennél gyorsabbnak lenni. Nem sietek sehova, szeretném a legjobb helyet megtalálni, ahol tudod... bármit csinálhatunk. Arra gondoltam, ha lesz kedved ha megvan segíthetnél. Valami kiskertes, olyan romkocsmás dolgot találtam ki. Vannak vázlataim.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

My shining star
xFrancoska | éjszakaipillangó

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Ha Eszter közöttünk lenne, és netalán, hallaná Lili gondolatait, most mérhetetlenül dühössé válna. Az egy dolog, hogy különösebben sosem fogadta el Lilit, sosem értette meg őt, az életről alkotott képét, a felfogását, nem feltétlenül a közöttük feszülő mérföldes különbségek miatt. Ő maga sem tudná megfogalmazni, melyik az az egyetlen, döntő vonás, ami miatt inkább viselkedik vele ellenségesen - ha ez enyhe túlzás is -, mint semlegesen, a barátságosról már ne is beszéljünk. Azt viszont soha nem bírta elviselni, ha valaki meghajol, ha mások felé irányuló viselkedése és véleménye alapján formálja a saját, önmagáról alkotott képét, bármennyire is legyen neki ellenszenves az adott személy.
Eszter viszont nincs itt, Hanni pedig előbb kezdi el sajnálni, ápolgatni Lili összetört lelkét, mint a talpára állítani a lányt. Elbiggyeszti ajkait, ahogy oldalra billen feje, szeretné megsimogatni a navinés haját, de az talán már tőle is túlzás lenne, elvégre nem barátnők - ugyanakkor, a tény, hogy szakítottak, neki csak jó, hát annyira nem viszi túlzásba az együttérzést.
- Van erről egy mondás - túlzás lenne mondásnak nevezni azokat az okosságokat, amiket az utóbbi tíz évben találtak fel a tumblr-ön szenvedő, szíveszakadt tizennégy éves lányok, de most ne akadjunk fel ezen. - Ha szereted, engedd el, ha viszont szeret, úgyis visszatér hozzád - hogy miért ilyen bátran mondja ezt ki? Mert szent meggyőződése, hogy a történet végén az ifjú Richárd herceg rájön majd, valójában mindig is az ő barátnőjére vágyott a szíve, és majd ellovagolnak a naplementében, Lili pedig csak egy történet marad a fakuló múltban.
- A saját tapasztalatom szerint - nem, neki nincs saját tapasztalata, és még azt sem tudhatja, hogy Eszternek van-e, elvégre a Bartók botrány igazságalapja, valamint annak mélységei sosem kerültek napvilágra, így mindenkinek maradt a találgatásokon való csámcsogás, amíg el nem felejtették ezt is - az elején nem is kell motiváltnak légy - micsoda életigazságok - elég, ha csak azért csinálsz valamit, mert nem bírod elviselni magad, utána meg már jön minden - von egyet vállain, ahogy befejezi a gondolatot. Ki hitte volna, hogy ennyi mindenre jó lesz majd a Cosmo.
- Oh - van benne némi logikusság. Ugyanakkor, Hanni biztos abban, hogy előbb-utóbb valaki úgyis látni fogja, és ha ez bekövetkezik, valaki más ott lesz, és elégedetten fogja megjegyezni, hogy lám, látod, Liliána, mégsem olyan nehéz túllépni Vajda Richárdon.
- Nos - tekintete a kérdéses darabokra vándorol. - A bordó alapvetően elég szimbolikus szín, ha rám hallgatsz. A kék szerintem eléggé semleges,  zöldet rendszerint asszociálják mérgező dolgokkal. Te mérgező vagy?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

- Azt hiszem kissé beszűkült a látóköröm a játékosra és nem gondolkodtam azon, hogy mennyi embert kell megmozgatni ahhoz, hogy egyáltalán pályára mehessen a csapat - gondolkodtam hangosan Mei mondatai után. Én mindig csak játékos akartam lenni, pedig ha ez befuccsol akkor még nagyon sok mindent csinálhatok a kviddiccsel.
- Pedig biztosan sokat tanulnánk ezekből - bólogattam, holott pontosan tudtam, hogy szabályellenes lenne ilyen veszélyes manővereket tanítani. Nem csak a gyakorlottabb kviddicsesek lenne nagy falat, de ha a kalandvágyó többiek is kipróbálnák abból egészen nagy káosz alakulhatna ki. Most is tanulunk cseleket, de azokat nem próbálgatják olyan nagy számban, de értem, hogy a veszélytől tiltanak, hiszen az újdonságokra sokkal több embernek fáj a foga, mint mondjuk egy bejáratott Vronszkij-re. A műbukás is nagyon nehéz, cserébe hihetetlenül látványos, és az is látszik, hogy mekkora esélyed van megsérülni. Ezt már csak a legnagyobb fanok kezdik el ilyen fiatalon.
Nagyokat pislogva léptem be a boltba. Szerintem még sosem jártam szaküzletben, vagy legalábbis nagyon kicsi voltam. A legtöbb dolgot vagy az iskolától kapom kölcsön, vagy megrendelem, hiszen azt kevésbé tudják nyomon követni a szüleim. Olyankor nem kell kikérőt írniuk, én meg csendben megszerzem ami kell. Most sem tudják, hogy kviddicses holmikért jöttem, csak aláírták a papírt, és a falu nevére kérdeztek rá. Próbáltam azzal nyugtatni magam, hogy ez nem hazugság, hiszen nem érdeklődtek, hogy miért jövök Üstösdre, de azért van egy kis bűntudatom.
- Erősen kétlem - forgattam a fejem, hogy mindenhová ellássak. Nagyon sokan voltak odabent, abban sem voltam biztos, hogy egyáltalán maradt valami nekünk. Ám a méreteket elnézve, akár Európa összes kviddicsjátékosa vásárolhatna itt, mindenki megtalálná a neki való árut. Magamhoz kaptam egy kosarat, hogy amint meglátok valamit, magamhoz tudjam venni.
- Azta - ámultam el, amint újra Mei mellé léptem és elolvastam a termék leírását. Ő hamar megtalálta, amit keresett, de én még nem voltam biztos abban, hogy mit is szeretnék pontosan. Egy nehezebb kvaff például nem lenne rossz ötlet, hiszen ha azzal gyakorlok és megtanulom azt bedobni, akkor a hivatalossal már aligha hibázhatok. Közben a sorok között mászkáltam és a kihelyezett csodákat vizslattam, hátha találok valamit, ami nélkül hirtelen nem tudtam volna élni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Szélesebbre húztam a mosolyom, amikor barátnőm is eleresztett egy szerény mosolyt. Szeretem, amikor mások jól érzik magukat a környezetemben és bár tudom, hogy Laurának nem a vásárlás a kedvenc elfoglaltsága, de ezt is el lehet egy kicsit viccelni.
- Unikornis? Jó ötlet - kacsintottam egyet, amíg visszatettem a darabokat. Olyan jó volt hallani, ahogy Lau nevet. Három évünk alatt nagyon a szívemhez nőtt, már szinte családtagként tekintek rá. Kicsit olyan nővérfajta nekem, okos és szép, amikor kell, segít összeszednem magam és bármiben számíthatok rá. Ahogy ő is rám. Jó tudni, hogy legalább egyvalaki van a kastélyban, aki mindig mellettem lesz. Örültem magamnak, amikor a lány elvette tőlem a fürdőruhát és berakta a kosárba, és annak is, amikor saját maga kezdett el pakolni. Tudtam én, hogy rá fogunk találni a kellő darabokra.
- Öhm, szerintem nem tudom. Vagyis én a hagyományosban bíznék a leginkább - feleltem, de egy kicsit összezavart. Én mindig egyberészeset hordok, az egyszerű és ha jót fogsz ki, akkor szép is.
- Nem mondtad. Azt hittem, valami elemi mágiás cucchoz kell. Mondjuk lelocsolnak egy kádnyi vízzel, neked pedig meg kell állítani, hogy rádzuhanjon. Tényleg, tudsz ilyet csinálni? - néztem rá kíváncsian. Én tökre azt hittem, hogy elemi mágia fog történni, de lehet csak azért, mert nekem nincs ilyen képességem, így meg nehéz elképzelni, hogy mit csinálhatnak vagy gyakorolhatnak olyankor, amikor Lau eltűnik vizezni.
- Nem, ezt sem tudtam - nevettem el magam egy kicsit. Mindent elmondunk egymásnak, de a múltról nem beszélünk gyakran, az úszás pedig csak a fürdőruha választással jött, én viszont nem kérdeztem rá. - Azok egyáltalán kényelmesek voltak? Mármint nem volt rossz, hogy rálógott a kezedre az ujja meg ilyenek?
- Tényleg az - bólogattam hevesen. Illene is hozzá, mert olyan kis bohókás. Tetszett benne a sok szín, az elképzelés sem volt túl kirívó, a színválasztás dobta fel az egészet. Mosolyogva hallgattam a véleményét.
- Cserébe viszont mi szebbek vagyunk a strandon - mosolyogtam tovább. Illetve mi dönthetjük el, hogy mit mutatunk meg magunkból, milyen típust akarunk felvenni, hiszen a választék is nagyobb. Az mondjuk tény, hogy nehezebb is választani.
- Oh, köszi, de nem hiszem, hogy jobban nézek ki nálad - pirultam el egy kicsit. Laut mindig olyan belevalónak láttam, ő nem volt annyira bolondos, mint én, és ez mindenben meglátszott. A döntéseiben, a stílusában és a modorában is. - Nem tudom, ha találnék olyan nadrágot, ami a sokáig seprűn való üléshez kényelmes, akkor azt megvenném - válaszoltam végül. Már hozzászoktam és nem is zavar, de a hosszabb edzésekhez vagy meccsekhez tök jól jönne egy ilyen.
- Meg egy ilyen nagy, overallos pizsit is elfogadnék unikornisos kiadásban - lelkesedtem, amikor hirtelen ez is eszembe jutott. Imádom az ilyeneket, csodálkozom, hogy nekem hogyhogy nincs még ilyenem. De ha ebben a boltban nincs ilyen darab, akkor nem ráncigálom át a barátnőmet máshová, hiszen annyira azért nem kell.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem? - kérdeztem vissza széles vigyort tartva továbbra is, ahogy már közel sem viccnek értékelve méregettem őt, leginkább a haján és a szájánál időztem el még mielőtt a szembe néztem volna újra. Kellett az a jéger, meg ki tudja még mi kéne, azért dobtam egy intést, hogy kifelé menet igényelnék legalább egy rövid kört még, de ez már futólag esett csak meg mert a cigim meg a tüzem után kotortam a nő felé lesve maradt vagy jött-e. De jött, de még hogy. Egy kicsit fel is nevettem magamban mielőtt ledobva magam a nadrágom szárán feljebb rántottam egy részt.
- Az sosem baj, ha meg a családban még rokonlélek is van, pláne - vontam vállat lazán, ahogy mélyet szívtam és természetesen megint elfelejtettem lehamuzni, így az prímán végigszánkázott a nadrágomon, majd véget ért a földön, mintha jobb dolga se lenne. Aztán felnézve rá hallgattam a hangját. Van az a pillanat, mikor ismerős, közben meg mégsem. Tudod ki, de sosem hallottad, mégis nosztalgikus hallani. Éreztem ahogy a hideg végigfut a gerincem mentén, majd széles vigyorral könyököltem az asztalra közelebb hajolva, a füstöt kettőnk közé fújva, majd ahogy az elillant végighúztam a csikket tartó kezem élét az arcán. Édes. Aztán csak visszadőltem, én is szívesen érzem magam meg minden de mondjuk úgy, van, mai nem csak az egóm tudja simogatni.
- Tanár vagyok, igen - bólintottam is a visszakérdésen, majd elbillentve a fejem néztem rá, mi ez a nagy gondolkodás. Nem nézik ki sokan, ettől még van ilyen szakmám is. Sok van, ez mondjuk tuti valami családi szarunk lesz, anyánknak is voltak, apánknak is, Bence sem fukarkodik. A nővérem egyedi eset, de azt engedjük is el.
- Meg nem mondtam volna - forgattam meg a szemeim, bár komolyan gondoltam, még ha hülyéskedve is hangzott el, majd felnevetve hátradöntöttem a fejem. Képtelenség, és mégis itt van. - Még egy kör? Addig elcsicsereghetné a Sellő, hogy a húgán kívül mit él itt. Gondolom nem takarít az egyetemen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Léda komolyan elgondolkodott a kérdésen. Zalánnal sok filmet néztek, és a bátyja imádta azokat az akciófilmeket, amikben voltak olyan fegyveres emberek. Ezekben a filmekben mindig tudták, hogy ki a rosszfiú, csak a többi szereplő nem.
- Nem tudom, de ha én bérgyilkos lennék, tutira mindenkinek a menő fegyveremet mutogatnám, hogy féljenek tőlem. - Jól átgondolt válasz volt ez kéremszépen, egészen ké percbe is beletelt, mire döntésre jutott. Nem. Bérgyilkosnak lenni menő dolog, úgyhogy mindenkinek tudnia kell róla.
- Szerintem ő is földönkívüli akkor, mint Ezra bácsi. A földönkívüliek nem dicsekednek el vele, honnan jöttek. Kivéve Superman. De ő jó földönkívüli. Úgyhogy valami szuperbiztonságos csapdát kell állítanunk neki! - bólogatott ő is hevesen, miközben már látta maga előtt a hurkokat és kötelet, amibe olyan gyanútlanul sétál majd bele az áldozatok, hogy azt akármelyik Indiana Jones filmben megirigyelnék.
Széles vigyor terült el az arcán, miközben emelte már a kisujját az esküre. Ez már nagyon komoly dolog. Ez már egészen felnőttes dolog. Ki tudja, talán még az újságokban is benne lesz a nevük, mikor elfogtak egy földönkívülit.
Jól megrázta a nénilány ujját, hogy tutira biztos legyen az eskü.
- Láttam köteleket a szertárban, én elhozom őket onna... - megdermedt a léptek zajára. Súlyosak voltak és egészen vészjóslóak. Olyan léptek, amik egy embernek álcázott földönkívülihez tartozhatnak. Nagyra tárt szemekkel meredt a mellette rejtőző vörösre. A szíve torkában dobogott, és meg sem mert szólalni. Csak a szájával formálta a szavakat.
- Most kell elkapnunk. - Bólogatott is hozzá, és Pánnal a kezében fordult a szekrényajtó felé. Kiugranak és elfogják. Egyszerű lesz, hisz honnan tudná, hogy tényleg ott lapulnak rá lesve?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Vállat vont a kijelentésre. Neki meggyőződése volt, hogy Patrik vitte el Pánt. Féltékeny volt rá. És egéybként is, a harci sérülése csak azt mutatta, mennyire erős egy hippogriff az ő barátja. A karma pedig még mindig ugyanolyan éles azután is, hogy Anyu megvarrta.
- Hát az a néni, akivel a szekrényben találkoztam. - Miért kérdez Tánya néni ilyen butaságokat? Most nem isaz a lényeg, hogy ki az a néni, hanem hogy kiszabadítsák Pánt a fogságából. Abban persze igaza van, hogy Pán nem hagyta volna magára még akkor sem, ha világgá akart menni. Hisz ők ketten voltak a világ ellen. Ha menni kellett volna, akkor ketten mennek. Persze azért Zalánt is el kellene hívniuk, de akkor sem hagyta volna hátra.
A légzése kezdett megnyugodni, és a krokodilkönnyek is már csak csermelyként csordogáltak az arcán, mikor mesélni kezdett.
- Pán nem jöhet tesire, mert túl jó mindenkihez, úgyhogy ő addig vigyázott a táskámra az öltözőben. Tesi után pedig már nem volt ott! - Legörbült a szája széle, és egészen megremegtek az ajkai, ahogyan megpróbálta visszatartani a sírást. Egy nagylány nem szokott sírni, nem igaz? - Lili néni előbb engedte ki a fiúkat, úgyhogy Patrik tutira bement és elfogta őt. Lehet a táskámból akarta elvenni a csokimat! - Heves mozdulattal tette karba a kezeit úgy, mint mikor Apa szokta, ha kérni szeretett tőle valamit. - Menjünk, nézzük meg a padjában! - fogta meg Tánya néni kezét, hogy kivezesse őt az osztályába. Majd ő rendet tesz és az asztalra csap, ha arról van szó. Elvégre nem szabad ellopni mások legjobb barátját, nem?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Sosem rossz dolog tudni, hogy mik a díjai annak, ha akarsz valamit. Én is így élek, ezért is tudtam, mi lesz, ha végre utolérem a bátyám, aki b.szik bele a nagyvilágba, mikor rólam van szó. De bizonyosan az én hibám, röhejes. Ahogy felnevetek, a cigi egészen a torkom karcolja és a füst is szétterjeng az arcom körül, de ez mit sem érdekel. A póráz a kezemben megfeszül és keresni kezdem a végén lépdelő ebet, aki befékezett egy fánál. Hasonlóan téve lassítok és állok meg, ahogy végre megcsörren az értesítéshangom. Egy címmel és egy névvel. Őt keresd. Mintha fogyatékos lennék bejutni bárhova, ahova akarok. Azt mondja, jövök egy szívességgel, már majdnem meghatódtam. Lepillantottam erre a csodára és le is guggoltam hozzá, ahogy gyorsan fejben próbáltam összerakni az ajkaimmal szorítva a cigiszálat, hogy merre tovább, végül arra jutottam, hogy Iván pont kapóra jön így rácsörögtem és a kutyát nála hagyva indultam be.
Az ispotályról sok dolgot mondanék, de a készségesség nem éppen az erényük, szóval bedobtam a vezetéknevem és megmondtam kit keresek, ezért eljutottam oda, ahova indultam. Gondoltam én, de ez a folyosó inkább nyomasztó volt és üres, mint informatív és válaszadó. Aztán az egyik Javas a hátsó, harmadik ajtóra bökött, én is így tettem a fejemmel biztosítást kérve, majd be is nyitottam rajta, lesz, ami lesz alapon.
Egyáltalán itt kéne lennem? Valószínűleg nem, de az utolsó ember, akinek joga vagy lehetősége lenne engem felelősségre vonni, nos, fogalma sincs merre járok vagy mit csinálok. Én viszont ide akartam jönni. Nem a VIP pass árát akarom behajtani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

És már két napja vagyok itt. Kellemetlen, a tekintetem az órára szegezem. Úgy volt, hogy tegnap hazamehetnek, de miután lehánytam a vizites orvost és a kezem még mindig gyógyulási fázisban volt, kaptam egy szolid nemet arra, hogy beváltsam a vip-passom. Csak reménykedem, hogy nem csináltak ebből semmilyen ügyet.
Az evés gondolata is elriaszt, miután a bögre tegnapelőtt atomjaira hullott az ujjaim között és még csak megmagyarázni sem tudtam. Azt hiszik, dühkezelési gondjaim vannak. Három oldal szakadt ki eddig a könyvemből, mikor lapozni szerettem volna. Inkább be is csukom, még mindig kissé remegve. Ekkor nyílik az ajtó, én meg azonnal felkapom a fejemet, nincs itt semmi látnivaló. Szipogok is egy nagyobbat. Aztán meglátom ki is jött meg és szó szerint tátva marad a szám. Aztán ráveszem magam, hogy becsukjam és megköszörülöm a torkom, a kezem a kötésre csúsztatva a karomon. A kulcscsontomon is díszeleg még pár kötés, meg az államon, elmondásuk szerint az arcomon lévő pár pötty már nagy részben rendbe jött.
- Ez nem a backstage, szupersztár. Rossz ajtó - rázom meg a fejem, majd az ajkamba harapok. Elidőzik rajta a tekintetem kicsit, miközben a kék tincseket kicsit odébb túrom
- Mit keresel itt, Igor?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Bölcs mondás.
Ilyet mondanak azok, akik, mint hűséges barátnő ülnek melletted, míg te végigzokogod a napokat. Nagy kijelentések, melyek igazából nem mondanak semmit. Nem jelentenek semmit, és olyan emberek találták ki, akik nem érezték még az igazi szerelmet, de minden kapcsolatuk két perc alatt az örök szerelemmé válik. Én éreztem, minden pontjában ott voltam. Borzalmas dolog úgy beleszeretni valakibe, hogy pontosan tudod, az a valaki azért van veled, mert letette a megszeghetetlen esküt. Én beleszerettem Ricsibe, szerettem benne mindent, szerettem akkor is, amikor veszekedtünk, és akkor is, amikor a tükörből nézett engem, miközben megpróbáltam egyformára kihúzni a szemem. Azt, hogy ő is szeressen engem, álmomban sem képzeltem.
Hiszen gyerek voltam, a kapcsolatunk elején. Szórakoztatott az, ahogy ajánlatot tett, szórakoztatott mindennel. Nevettem azon, amikor bosszantottam, amikor zavarta, hogy vörösödik a fejem, mert egy fáról lógtam le fejjel lefelé. Gyerek voltam, aki őszintén meglepődött, gyerek, aki a napfénnyel egyre vidámabbá vált. Ricsi mellett, nővé értem. Azzá a nővé, akire büszkén pillantott le. Azzá a nővé, akit a támaszának tartott, aki a társa volt. Nem csupán a kampányban. Társa voltam mindenben, az ébrenlétben és az álomban is. Társak voltunk. Szerelmesek voltunk. Egyek voltunk.
Mellette váltam igazán nővé, szerepek nélküli, őszinte nővé. Már nem lógtam le fejjel lefelé a fáról, már nem lepattogzott körömlakkal, gördeszkán közlekedtem a faluban. Minden lépésemmel felé léptem. Minden lépésemet érte, értünk léptem meg.
A színházat értünk hagytam ott. Hogy bármikor a szemébe tudjak nézni, hogy engem lásson, ne azt, akit ott lát a színpadon. Érte háziasabb lettem, a jövőmet rá alapoztam. Hogy egy olyan nő mellett éljen, aki méltó a szerelmére. Ezt hívhatja bárki megalázkodásnak, tarthat bárki szánalmasnak, nem érdekel. Én szúrtam el, elismerem. Mást reméltem a választások estélyétől. Csalódni akartam a magam gondolatában. Azt akartam, hogy kiderüljön, rosszul gondolom, hogy Ricsi hisz bennünk, ahogy én hiszek. Tévedtem, és ennek következményei vannak. Viszont, akkor is, ha nyálas vagyok, akkor is, ha undorítónak gondolják az emberek azt, amit én érzek, kitartok amellett, hogy ez a szerelem a legmélyebbek egyike. Hogy talán sosem kapom őt vissza, hogy talán sosem szeretek már így senkit. De az enyém. Az érzést megtapasztalhattam, és ezért végtelenül hálás vagyok neki.
- Igen, ezt is teszem. Lekötöm magam. Figyelj, valamivel adós vagyok még Ricsinek, odaadhatom neked valamikor? Megígértem neki egy ideje, de már nem nagyon találkoznék vele.
Valahogy el kell juttatnom hozzá a pénzt, fontos, hogy visszaadjam, mindet az utolsó knútig. Csak zárjuk le ezt a dolgot, és nem érdekel, hogy nem magamra költöttem, vegye vissza, és zárjuk le. Én egy Vajdának se leszek az adósa.
- Attól függ Eszter, hogy mire. Gondolom rád igen, pontosabban arra, hogy Ricsi miatt kevesebbet voltatok együtt. Alapvetően azonban nem tartom magam mérgezőnek, de ezt úgysem én ítélem meg, hanem a környezetem. Ha te mérgezőnek látsz, akkor mérgező vagyok, mert a te szemedben ez így jön le, én pedig, amennyiben így érzel, elfogadom.
Nem, nem vagyok hajlandó védekezni és magyarázkodni. Egyáltalán nem vagyok hajlandó. Én biztos, hogy nem fogom megváltoztatni Vajda Eszter véleményét, és igazából Ricsi bárkit is vitt volna haza, Eszter ellenségként tekintett volna rá. Ez az egész nem a személyemnek, hanem a titulusomnak szólt.
- Akkor a kék. Ez egy szép kék. És mondjuk ez a bézs?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Anyukám szerint nem a kortól függ, hogy amink lehet, azt megteremtjük-e magunknak. Tudod nem a pénz meg ilyesmik, inkább a szeretet, a jó élmények, az okosság - vonogattam a vállam, mert annak ellenére, amennyi szülinap van mögöttem, nem éreztem én sem úgy, hogy mondjuk elég ész szorult volna a fejembe. Megvolt, hogy mihez értek és azt is jól tudtam, mihez nem, az ohanám meg van olyan édes, hogy nem emlegetik, pedig tényleg így van. - Meg mindig viccelget, hogy neki ennyi idősen még csak én voltam, és nézzek körül, nekem mennyi szeretet jutott - amiben nagyon igaza van. Boldog, mert az vagyok, mert mind azok vagyunk Lewyékkel, én meg tudok ennek örülni és annak is, hogy a kezdeti dolgok ellenére így állunk. Sokáig féltem, hogy én vagyok csak más és mindenkivel, akivel csak akarok kompatibilis, de úgy érzem a családom is jól állt össze. Legalábbis merem remélni. Nehezen válok meg a rossztól, a kudarcoktól és a negatív dolgoktól, van hogy évek telnek el, nekem meg csak eszembe jut és bumm. Ebben se vagyok elég ügyes, hiába vagyok embereknél elvileg idősebb, másokhoz meg túl fiatal, akik ugyan ennyi idősek.
- Igyekszem, szeretek az lenni nekem fontosak ők és az, hogy legyen itthon a boldogságuk - mosolyogtam le a pocimra, majd a lányra, aki az imént mondta a sok szépet. Megnyugtató volt a gondolkodása, nem azért, mert ennyi jót mondott, inkább azért mert tényleg úgy gondoltam, komolyan hiszi azt, amit én. Hogy tényleg van még ilyen jó dolog meg nem is tűnt lenézőnek vagy ítélkezőnek.
- Jönnek, nem olyan sokára, sőt - kotortam ki a telefonom, és ott már volt is üzenetem Hannahtól, hogy pár perc és itt van, így nem is nagyon néztem tovább, mennyi az idő, csak visszatoltam a zsebembe, majd a lányra néztem. - Te is rendben leszel? Tényleg nagyon jól áll az új frizura, majd meglátod, biztos sok bókot kapsz rá - mondtam boldogan, és aztán fel is tűnt a szőke ciklon, én meg integettem, hogy itt állok, még kicsit késve ugyan, de felénk is mosolygott, bár a másik lánytól olyan furcsán méregetett minket. Sosem értem meg azt hiszem, mire fel ez a nagy gyanakvása.
- Köszönöm, hogy eljöttél velem. És... sok sikert a kviddicshez - tettem még hozzá, mert bizony figyeltem ám, hogy aztán integetve neki meginduljak a kocsi felé. Miután beszálltam még egyszer kiintettem, hogy aztán Hannah hazavigyen és szembenézzek a többiekkel. De jót tettem, tényleg. Becsület szó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Üstösd – bevásárlónegyed, a szünet utolsó napján