36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Daisy Blue Berry összes hozzászólása (104 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 » Le
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 8. 05:21 Ugrás a poszthoz



Nagyjából húsz perce kétségbeesetten kiabálom minden irányba T-rex nevét, de még egy árva hápogást sem hallottam, sem odakint, sem a kastély falai között. Lebiggyesztett ajkakkal, a sok kapott prospektust a táskámba gyűrtem, majd felvettem a hátizsákom és elindultam kifelé. Ez a nyílt nap dolog eddig nem volt a legkedvencebb elfoglaltságom, hogy őszinte legyek, az a szag és azok az idős... múmiák nem igazán diákvonzóak. Mintha azt mondták volna, az a tanár az épülettel együtt alakult át. Tök jó, és mivé? Egy romhalmazzá? Mindegy is. Bizarr módon kirázott a hideg az ügyintézőtől is, pedig én vagyok az utolsó, akinél ez elő szokott fordulni, lehet csak az iskola teszi. Nem is tudom mire gondoltam, lehet el kéne ereszteni már tényleg, ide a szülői nyomással, vagy oda.
Felsóhajtva léptem ki az ajtón, hogy a kapu felé induljak, de továbbra sem adtam fel a keresést, hiszen én bizony a lábam nem teszem ki azon a nagy vasbizergán a kacsám nélkül. A póráz a kezemben fityegett, miközben törpejárással közlekedtem előre, hol hápogva, hol szólongatva a kis drágámat a nevén. Ekkor hallottam meg azt a köszönést is. A fejem arra fordítottam, a copfom nagyot lendült a túloldalra én meg bután néztem a sárga öltönyös alakra, és nem a ruhája miatt.
- Te miért állsz ott? - Azonban mire felegyenesedek, és esetleg választ kaphatnék, már mondom is tovább. - Nem láttad T-rexet? Úgy ekkora, fél egyedül, szépen énekel, van két topogója, meg kettő felül, ami ilyen kis csökött, de ha lesz több borítása, szép lesz.
A leírásom szerintem nagyon pontos volt, főleg, hogy a felkarjaim magam mellé szorítva el is mutogattam a kis szárnyait. Bár lehet azt kihagytam a dologból, hogy sárga és mondja, hogy háp, de az miért lenne fontos? Attól még nem kerül elő egyből!
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 8. 17:12 Ugrás a poszthoz



Bár nem az ősz a kedvenc évszakom, kifejezetten kellemes volt ma az idő és fel is ötlött bennem, hogy a faluba menet a kis tavacskát is megnézzük T-rex életemmel. De ugye ehhez két dolog is kellene, tudni, hol az a tó, meg azt, hol van a kacsám. Kicsit borúsan láttam a jövőm így egyedül, magányosan. Végre volt valaki, aki elől nem akartam elszaladni hosszabb idő után se, mert nem volt rossz ember vagy unalmas, erre nem meglépett? Nagyon nem leszek boldog, ha csak bújócskázik velem, és közben jót nevet. Szoktunk, de általában ő a hunyó, mert én nem akarok, mondjuk elgondolkodtató tényleg elszámol-e százig. Vajon tud egy kacsa számolni? Biztos, T-rex tökre okos.
Mivel a szólongatásom nem ért célba és a figyelmem is átirányult az idegen srácra, kicsit meg is torpantam guggolva. Aztán mikor válaszokat hallottam, aminek semmi értelme nem volt csak felvont szemöldökkel sétáltam a kapuhoz, mondva a magamét a kicsikémről.
- A T-rexem. Dehogy, ne mondj ilyeneket! Teljesen jól van, még csak nemrég pottyant le az utolsó tojáshéj a popójáról, ne temesd! Még csak kis pihés, fiatal, előtte az egész élet.
Nem nagyon értettem a problémáját, nekem túl egyértelmű volt, hogy a kicsikém él és virul, meg az is, hogy egy kacsa, de éreztem, hogy neki mintha nem.
- Ahj, te mindig ilyen lassú vagy? - kérdezte elég furán bambulva szembe a ládás fiúval. - Keresem a kisállatom, még beszéltem a fura tanárokkal, meglépett. Pedig haza kéne mennünk. De te, miért bántod a kaput? Ártott ő neked? Szegény vas lelke… Miért nem jössz be?
Nem igazán értettem azt se, miért rossz irányba húzza folyamatosan, mikor a másikba nyílik, azt sem, miért van csukva, mikor jöttem, akkor nyitva volt. Illetve olyan volt, mint a bevásárlóközpontban az a vicces, ami elé odalépdelsz, majd vissza, majd oda és vissza. Jó, hazafelé ezzel is akartam csinálni, de lehet elromlott. Ide nem kéne kihívni egy karbantartót? Van olyan itt? A régi iskolámban volt, egyszer úgy megolajozta a fáklyás folyosón az egyik ajtót, hogy belobbant az egész és leégett a szemöldöke. Vicces volt.
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 9. 01:08 Ugrás a poszthoz



Nem igazán voltam már túl lelkes és a reményeim is kezdtek elveszni, mert hiába beszélt valaki a közelben, az bizony nem a keresésem tárgya volt. Pillanatnyilag fogalmam sem volt hogyan is legyen tovább, és a legszomorúbb az volt, hogy hiába kérdeztem és magyaráztam el a dolgot, tudtam, hogy biztos nem látta, mert akkor már hazajött volna a kacsácskám. Nem mert megijed, biztos nem fél a csini, sárga öltönyös fiúktól, még megy is hozzá a szín, hanem mert akkor már engem is látott volna.
- Csoda? Igen, egy igazi csoda, de még nagyon kis baba - jegyezte meg el is mutogatva a kezeivel, hogy éppen mekkora. Fura volt így a kapu két oldalán beszélgetni, mikor szimplán elég lett volna a másik kilincsrészbe kapaszkodnia és maga felé kitárnia az idegennek. Akit feltűnően bámult tovább, még csak nem is zavartatta magát, de azért egy szomorkás mosolyra futotta. - Az előbb mondtam, vagyis, mindegy, gondolom a kapu belebeszélt és nem hallottad. És igen, mindennek van lelke, nem tudtad? - pislogtam rá kérdően, aztán bólintottam is párat, hogy de, én aztán szívesen, csak nem értem a problémát, még, de biztos van. Lehet nehéz a ládája, mondjuk, ha ő nem bírta el, akkor én sem fogom. A tőle távolabbi kapuajtó fogókájába kapaszkodtam, aztán magam felé húzva nyikorogva elnyílt a rácsos ajtó, majd ennek ritmusára a másik is megadta magát. Medzsiiiik.
- De…de…most nyílt ki - kicsit leszúrva és sértve éreztem magam, de aztán lévén már elég nagylány vagyok, mellé sétáltam, persze látványosan mögé, mellé és oldalra lesegettem, de közben gyanús sárga foltot láttam meg a ládája mögött. - Te itteni diák vagy? Vagy most engedtem be egy szökött rabot? Mondjuk én nem járok ide, akkor most foszd ki őket, bár hagyj valamit nekem is, kérlek.
Közben elindultam kikerülve őt nagy bambulással, majd a csomagja mellé guggolva megtaláltam a szökdösősömet. A pórázt a nyakán lévő hámhoz kattintottam és felegyenesedtem hatalmas örömteli vigyorral az arcomon.
- Nem mondtad, hogy te rejtegeted T-rexet!
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 10. 19:58 Ugrás a poszthoz



A megjegyzésre, miszerint T-rex nagyon pici kicsit felhúztam az orromat, mert hát milyen megjegyzés ez. Még jó hogy nincs itt és nem hallja, most biztos elkeseredne. Különben is, a társai között egész magasnak számít már, meg kis ügyes, felegyenesedve topogó, vagyis pontosabban futó. Azért nem egy Usain Bolt, de gyakoroljuk együtt, mikor kergetem, ő meg próbál megszökni leginkább.
- Mi az, hogy nagyon pici? Pont jó. Talán lenézed a kicsi méreteket? - érdeklődtem most már egész kíváncsian, még a karjaim is összefontam magam előtt. Ezután persze kifejtettem az elméletem a kapu lelkéről és hogy talán nem kéne így beszélni vele, persze ezt nem is tettem rossz szándékkal. Viszont a visszakérdésére nagyon kellett nevetnem. A kezeim a számhoz kaptam, aztán a mutatóujjammal jeleztem, hogy egy kis időt kérek, mert most nem fogok tudni beszélni.
- Lehet, hogy sír, csak másnak panaszkodik. Erre nem gondoltam még én sem...
Ahogy az ajtóba kapaszkodva kinyitottam azt egy picit értetlenül meredtem a fiúra, mert se nem vagyok nagyobb, se nem erősebb, meg még itteni se, aztán mégis sikerült. De elengedtem a dolgot elég hamar. A mestertanonc kifejezés már ismerősen csengett, ilyesmiről beszéltem én is odabent nem olyan régen, de valahogy a döntés még nem szülte meg a fejemben magát.
- Ó, biztos nagyon menő. Én maximum a harisnyám húzhatom a fejemre. Az viszont nagyon helyes… a lopkodás rossz - azonnal helyesbítettem is, mert ugye azt én sem szoktam. Kölcsön venni, azt igen, elég sűrűn, és általában vissza is adom a dolgokat csak kell egy kis idő hozzá. Mások ezt is gyakran eltulajdonításnak veszik, szomorú. - Egyébként a nevem…
Én esküszöm be akartam mutatkozni, de a kis sárga életem elődugta a fejét a belebegő láda mögül én meg rástartoltam mielőtt megint elcsászkál, a fejét simizgetve kicsit leszidtam, mire meghallottam azt a felkiáltást. El is felejtettem, hol hagytam abba.
- Shhhh. Nem, nem egy kacsa, ő itt T-rex. Mi a baj? Ennyire kócos vagyok hátulról? Vagy van valami folt a hátsómon?
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 11. 21:02 Ugrás a poszthoz


# kinézet #

Kicsit hűvösebb van már így sötétedés után, főleg a tó környékén, de gondoltam én mindenre. Belebújtam egy melegebb pulcsiba és úgy indultam el a közeli tóhoz, ha már Bogolyfalván ragadtam erre a pár napra. Nem egészen úgy terveztem az iskolanézegetősdit, ahogy az eddig sikerült, de azért nem mondhatnám, hogy bánom. Bár, ami azt illeti T-rex most büntiben van, nincs sima séta, csak pórázon keresztül. Bizony.
Nincs kedvem idegen fiúk bőröndjei mögül kihalászni őt, rosszul viselkedett, mindketten tudjuk. De nem volt szívem megvonni tőle a lehetőséget az úszkálás kapcsán, éppen ezért nagy sóhajjal cipeltem a hónom alatt az óriási, felfújt fánkot. A pálcám lekicsinyítve valamennyit éppen elfért a pulcsim belső, cipzáros zsebében, másra pedig nem is volt szükségünk. Ő totyogott, én lépegettem, aztán én is totyogtam, és igyekeztem nem rántani a pórázán, mikor megnőtt köztünk a különbség a víz közelébe érve. Ő már próbált volna beszánkázni, én még nagyban vízhatlanítottam a ruhám, mielőtt a popsim a fánkra téve egy vízcsóvát idézve a pálcámmal a vízre toltam magam, el sem eresztve a pórázt. A pálcám a balomba fogtam, fényt idéztem, és mint egy zseblámpát tartva magam elé figyeltem, ahogy a kacsácskám lubickolt.
- Vigyázz magadra, édibogyó. Nincs kedvem kimenteni téged, ha belefordulsz. Vigyázol, ugye? - Lehet buggyantnak néznének, ha itt bárki éppen látna, de hát ki jár még itt ilyenkor? Lehet másnak is van ki vágyó kacsája, ó, az tökre menő lenne. Barátkozós!
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 12. 12:43 Ugrás a poszthoz


# kinézet #

A világ egyik legnagyobb találmánya a hét vége előtti szabadnap, pláne, ha az a szombat és vasárnap is szünet. Na, ez a csoda ma rám is rám lelt, így az imádatos péntek leginkább félig semmittevéssel telt. Én zártam hajnalban, aztán hazaestem és gyakorlatilag azon nyomban el is aludtam. Valamikor dél körül sikerült magamhoz térni elsőre, aztán egy zuhany, kávés és nikotin hatására életre keltem. Rossz szokás, tudom, de csak megtörténik az emberrel, ha éjjel-nappal egy bárban van, ahol ez veszi körül, stresszel és még csak nem is értékelik valami sokra. Pedig én mindent megteszek ami azt illeti. Most viszont ezen ébredő bűntudat rávett, hogy mozduljak ki kicsit, séta vagy körülnézés se ártana, hiszen mióta az országban vagyok pár vendéglátó helyen kívül, ami konkurencia, a miniatűr lakáson és a hivatalon kívül semmit nem láttam. Hát uccu neki.
Kicsit szeles, de kellemes meleg még ez a szeptember, süt a nap és még a bárányfelhők is előkúsztak, így én is vidáman szeltem a zöldövezetes ösvényt, immáron távol a várostól. Mire kikeveredtem ide se volt kalandmentes utam. Belefutottam egy spanyol - vagy portugál, nem igazán értettem minden szavukat - csoportba, akik egy csengőt kötöttek nagy boldogan a csuklómra. Mégis elhagytak, hö.  Ott csilingelt, miközben átszeltem a külkerületet és hála a közlekedés csodáinak a közeli erdősség turistaösvényére is ráleltem. Amiről persze elég hamar lekeveredtem, ki ha nem én módon.
Sokkal jobban érzem magam ebben, mint a betonforgatagban, pedig az gyakorlatilag az otthonom. Azt kicsit sajnálom, hogy T-rex ma otthon lebzsel egyedül, de ilyen a kacsák sorsa, akik szobafogságra vannak ítélve, mert rosszak voltak. A kezem folyamatosan jár, ahogy elsétálok pár gesztenyefa mellett felkapkodtam párat a földről. Sűrűsödnek a fák, és bizony a legszebbek is felbukkannak egyre mélyebbre érve az erdőben.
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 20. 22:09 Ugrás a poszthoz

Naaagyon csend.  Shocked
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 22. 14:39 Ugrás a poszthoz

Helókanyalóka.  Pirul

Mi a helyzet erre?
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 22. 15:06 Ugrás a poszthoz

Szia Eriiic :3 Régen láttalak Shocked A pénteknek én is örülök, de annak nem, hogy aztán hamar jön a hétfő :C
Utoljára módosította:Daisy Blue Berry, 2017. szeptember 22. 15:06
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 22. 15:10 Ugrás a poszthoz

Ja, mert még új, nem olyan régen vettem  Rolleyes Most próbálom bejáratni Grin

Elnézést kívánok :C de legalább holnap pihenőnap*-*
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 22. 15:28 Ugrás a poszthoz

Rólam lemarad a price tag :|
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 22. 15:46 Ugrás a poszthoz

Adri: sárgát vagy fehéret? Shocked

Mennyibe kerülök kilóra, Dante?  Rolleyes
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 22. 15:50 Ugrás a poszthoz

Viki: A tesóm, Straw még nincs itt, biztos értékelné a kérést :|

Hű  Shocked Akkor most be vagyok árazva, értem :|
Utoljára módosította:Daisy Blue Berry, 2017. szeptember 22. 15:51
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 22. 16:09 Ugrás a poszthoz

Nem tudom segít-e, sosem voltam beárazva korábban, majd kiderül  Grin

Eric: más árban mozgok, ha más évfolyamom van? Shocked

Én a sárgarépát szeretem, mert az édes, a husilevesből is mindig azt eszem meg, és krumplit :|
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 22. 23:25 Ugrás a poszthoz

OTTVAGYOK!
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 22. 23:40 Ugrás a poszthoz

Igen Sad

Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 29. 18:40 Ugrás a poszthoz



- Elüti? T-rexet? Nem, nem, nem, nem, nem… - ráztam a fejem hevesen tiltakozva. Ilyen rémségeket kigondolni sem szabad, nem még kimondani! Teljes kétségbeeséssel játszódtak le a fejemben csúnya forgatókönyvek kacsavadászokról, kacsatepertős különlegességet készítő szakácsokról, farkasokról és rókákról, amint eszeveszetten kergetik az én kisállatom. Milyen torz, korcs világban élünk, ahol megtörténhet ez? Ám szerencsére a tragédiáról hamar elterelődött a figyelmem.
Ha minden beszélni tudna, ami körülöttünk van, sok embernek nem lenne se titka, se magánélete, se még ép házassága. Ebben olyan kilencvenkilenc százalékig vagyok biztos, de az az egy százalék csak azokra vonatkozik, akik tojni szoktak magasról a problémákra. Nekik is tudnának még kavarni a kis berendezések. Vicces sztorikat tudhat szerintem a bár mosdókagylója is, majd egyszer megkérdezem egy hosszú este után, hátha velem is szóba áll! Szeretem az izgi sztorikat.
- Hát, engem érdekelne pár bútordarab miket tud, tuti vannak hatalmas sztorijaik. Gondolj csak bele, előttük senki nem figyel magára igazán - elgondolkodva simiztem a pofim, de aztán csak rájöttem, hogy ehelyett tényleg meg kéne találnom a kis sárga totyogóm. Szóval egy gondterhes sóhajjal nézelődtem a kapunyitás után, meg be is akartam mutatkozni, mire meglett a rosszaság. De úgy meredt ránk a fiú, hogy én is kénytelen voltam őt jól visszabámulni, meg még elég buta fejet is vágni. Már tényleg azt hittem rágóba ültem, de az egész fenekemre ugye nincs rálátásom, gyárilag lehetetlen tükör nélkül.
- Ő T-rex, az elcsoszogott rosszaság. Köszönj szépen a csini inges fiúnak - mondtam, közben a kis szárnya alá nyúltam, mert tudtam, hogy egy ponton igen ingerelhető rá, hogy megemelgesse, mintha integetne. Sikerült is én meg elégedetten vigyorodtam el. - Örül, hogy megismerhet. Meg én is, ja igen. Daisy Blue Berry. Már a nevem. De te rendesen lesápadtál, minden oké? Ugye nem fogsz hányni? Egyszer… mindegy is.
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 30. 20:20 Ugrás a poszthoz

Aki megijesztette a nem olyan régen hazaért, elcsászkált kacsámat, annak üzenem, hogy NINCSEN LELKE, HOGY BÁNT EGY ILYEN CUKISÁGOT? Embarrassed
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 30. 20:24 Ugrás a poszthoz

A bácsi nem tudja miket beszél :|
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 30. 20:28 Ugrás a poszthoz

Az egyik az enyém, az biztos, most sokkos a sok embertől :C
És nem pörkölt, a Robi bácsi is rosszul gondolja :|
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 30. 20:32 Ugrás a poszthoz

Pacsi Rircsó Grin Meg heló mindenki xD

Az elején volt egy Kacsa is, de az nem tudom kihez tartozik, az enyém a kacskakacsa, mert kacskán fut  Rolleyes
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 30. 20:35 Ugrás a poszthoz

ő az, a kisszerelmem:
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. szeptember 30. 20:38 Ugrás a poszthoz

Az enyém már itthon van, épen, egészségben :|
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. október 10. 01:45 Ugrás a poszthoz



A nagy gondolkodás közepén valahogy elkerültem attól a ténytől, hogy miként is értem el oda, hogy a komód majd elmeséli ki szokta belőle kilopni az aprót. Mondjuk tutira hasznos dolog lenne, de miért is merült ez fel? Nem is olyan lényeges már. Leginkább azért sem, mert ahogy nézem a szokott módon - mert más is tette már ezt velem - igencsak furácskán reagált a sárga zakós fiúka.
- Talán egy kicsit - de érdekes is. Ezt a véget már csak magamban tettem hozzá és inkább T-rex további kutatásába fordítottam át a fölös energiáim, ami kamatozott is elég hamar. Még jó, hogy nem a svájci frank alapú hitel jár így. Oh, wait. Mindegy is, ezeket rábízom az okosokra, főleg, mert egy megkönnyebbült sóhaj és vigyor kíséretében ráleltem a kicsikémre, akit már úgy hiányoltam.
- Ő a kis társam, T-rex - mutattam be újra, mert olyan volt, mint aki nem fogta fel a dolgot. A kérdését pedig el is engedtem, hát mit számít milyen állat? Ha kecske lenne és én Némónak hívnám azzal is bajuk lenne az embereknek? Diszkriminálják az állatokat. Mert nagyon kreatív a macskákat Cirminek hívni. Minden másodikat. Közben megsimiztem eleresztve a szárnyast a pelyhecskéin át, aki erre elégedetten nyomta a fejét a tenyeremhez.
- Nem - ráztam meg a fejem - miért tenné? Nem is tud harapni rendesen.
Persze azt nem kötöttem a fiú orrára, hogy csipkedni szereti a rosszfiúkat és rosszlányokat. De azok megérdemlik, Tim meg nem tűnt olyannak, akit T-rex bántana, sőt, a ládájánál bujdokolt, biztos szimpatikus volt neki vagy hasonló.
- Biztos rendben leszel? Van nálam egy csoki, kéred? Lehet a vércukrod… - billentettem oldalra a fejem, ahogy megemelkedtem már a kis nyakörves kacsával a karjaim között. Ő a pulcsimnak simulva mintha sípolt volna egyet, aztán csak a madzagom piszkálásával foglalkozott.
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. október 11. 22:33 Ugrás a poszthoz



Én esküszöm próbáltam követni a fiút, de elég hamar elvesztem, és nem, nem a bútorok hibája. Igazából kicsit T-rex is lekötött, mert elég erősen lökögette a csőrével a vádlim, hogy akkor, ha már bizerálom a szárnyait, igazán fel is vehetném, vagy elengedhetném. Nyilván a másodikról ma már nem álmodozhat, rosszaság volt és meglépett itt nekem az infarktust hozva rám. Még rendesen a bácsival se tudtam megbeszélni a dolgokat a beiratkozásról.
- Nem láttam még soha, hogy harapna - rántottam meg a vállam, aztán kicsit a földet bámulva elfojtottam egy vigyort. Nem értettem, ha itt tolladzik, miért a harapásból következik a kacsálansága. Mondjuk amilyen sokat van velem, meg tárgyal az albérleti szomszéd néni papagájaival, simán lehet, hogy ő már igazából az. Érteném miért próbál repülni futás közben. Tudjátok, így tárogatja a kacsóit, aztán nem történik semmi, csak furán előre billen a feje és azt hiszed fejre esik.
- Biztosan? Azért vigyázz, nem vicces, ha az ember ilyen rémülten remeg. Egyszer láttam valakit összecsuklani, mint egy harmonika - döntöttem meg a fejem fintorogva. A pubokban fura dolgok történnek. - Ó, és az a másik nagy ajtó, a kastélyba, na az se befelé, hanem kifelé nyílik - jutott eszembe ezt megosztani vele, lévén ez a bejárat is eléggé meg akarta tréfálni, amit nem is értek. A mondata végén csak felnevettem kicsit, közben T-rexet simizve tettem pár lépést a ládája felé, aztán néztem rá lefelé, ahogy matatott. Igazából talán kicsit túl kíváncsi voltam, szóval mikor észrevehette volna, inkább elnéztem a zöldes bokrok felé.
- Eszem, vagy nem úgy nézek ki? De köszönöm szépen, nem kérek, van még otthon két barackos fánkom, amik csak rám várnak. Ha gondolod egyszer hozok neked is, naaagyon jók. A lakás alatt van egy minipékség ott csinálják, és minden reggel arra az illatra kelünk, igaz T-rex?
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. október 12. 14:56 Ugrás a poszthoz

Kihalt a hely 😶
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. október 12. 15:27 Ugrás a poszthoz

Nem is tudom, csak halvány sejtelem 😏
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. október 13. 20:35 Ugrás a poszthoz



Nem különösen zavartattuk magunkat T-rex pajtimmal, ugyanis ahogy a kezeim közé került, úgy tett, mint aki a világ legjobb kiskacsája. Odabújt, a tollacskás testével melegítette a mellkasom és a világ legnagyobb nyugalmával billegette a pulcsim madzagját a csőrével. Láttam, hogy nagyon figyel a fiú, illetve leginkább a kiskedvencem, éppen ezért én csak járattam a kékjeim közöttük egy darabig, aztán érkezett a kérdés, mire megpöcköltem a mini bilétát, amin a neve van és az én elérhetőségem.
- Amiért egy cicán vagy egy kutyán is. Ha elkószál, megtaláljanak engem. Hiányozna, ha eltűnne. Meg csinos is - magyaráztam meg. Bár, ha neki nincs senkije, akit így tart, nehéz lenne. A bácsikám még a kedvenc pipájára is rávésette a címét, ha elhagyná, mindenképpen küldjék azt egy bagollyal vissza neki. Sokra tartotta.
Közben a csoki ugyan nem lelt gazdára, de úgy tűnt orvosolja ő a maga problémáját, így én csendesen araszoltam csak közelebb leselkedve kicsit, mert miért ne? A mondatra nagyon bután meredtem rá. De elengedtem a dolgot, én már arra se emlékeztem, hogy mit is mondtam fél perccel ezelőtt. Valahogy így szoktam néha a topogósom is szem elől veszíteni.
- Igen, ha mész befelé, húzni kell, ha jössz ki, akkor meg tolni - bólintottam helyeslően. Felmatricázhatták volna, egy ekkora helynek csak van arra a kis ragacsra pénze, nem? Azért ilyenkor elgondolkodom, hogy nem-e lenne jobb, ha csak megint keresnék egy új melós helyet valamelyik országban, ahol kicsit otthonosabban tudok mozogni. Magyarország fura, és nem olyan módon, mint néha én, hanem egyszerűen nehéz belejönni az itt létbe.
- Az, nagyon. Nem ettél még? Uh, az nem járja, na majd kitalálom hogyan és veszek neked, megéri megkóstolni. - Nem tudtam, hogy az-e a rajongásom oka, hogy ez volt a legolcsóbb dolog mikor ide keveredtem, én meg folyton éhes vagyok, vagy tényleg ilyen jó, de az utóbbit vallottam. A halvány mosolyom kiszélesedett, ahogy teli szájjal beszélt, amúgy elég aranyos volt.
- Biztosan. Ezért jó, ha mindig van édesség az embernél. Most már rendben vagy azért?
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. október 16. 20:06 Ugrás a poszthoz



Értetlenebbül álltam a dolog előtt, mint szerettem volna és nem ez volt az első. Bár leginkább kinevettek, vagy inkább az ép elmém kritizálták annak kapcsán, hogy tojáskora óta velem van ez a kis édike. Ennyit érdeklődni se szoktak vele kapcsolatban, ami valahol érdekes is volt most számomra ezért nem is kérdezgettem annyiszor vissza, mit is akar ezekkel. Közben megráztam a fejem, majd vigyorogva simiztem a tollasom, ahogy elgondolkodtam a válaszomon.
- Elsőre vagyunk itt, csak körülnézett gondolom. Nem annyira van egyedül, általában a közelben vagyok én is - főleg mióta egy néni azt mondta, hogy finom ebédet főzne belőle. A hideg is kirázott akkor. Rettenetes miket nem mondanak az idős hölgyek. Bár azt is mondta, hogy öltözhetnék csinosabban, meg a hajam nem kéne kenegetni színekkel, és hogy meg fog ölni a nikotin. Egyik gondját sem értettem igazán. Ellenben Timével és az ajtóéval. Szépen megmagyaráztam azért, mert nem akarhattam, hogy megint elakadjon.
- Ezt én sem tudom, de bent még szerintem fűtés sincs - mondtam kicsit csalódottan. Bár még nincs olyan igazán hideg így az év kezdete előtt, de egy ilyen nagy helyen megérezni. A svédeknél azért nem ragadtak le mindenben a középkornál hála az égnek, talán ezért is nyitom ekkorára a szám ebben.
- Ugyan, nem ezen volt a hangsúly, meg nem tudom olyan messzire mész-e innen - néztem végig rajta és a dolgain csendesen. Nem nagyon tudtam megállapítani így, hogy inkább az a megülős, vagy a menős alkat. Azt hinné az ember, hogy annyit lógok a bárokban munka miatt, felismerem már az embereket első látásra és ki is. Nem mindenkit, és nem is mindenben. - Az nagyon helyes, nem tűnik ideálisnak itt meghalni meg a vércukor dolog sem…
Ha választhatnék halálnemet, vagy az evésbe halnék - sajnos kedélyes buliállapotban ez még meg is történhet, van olyan, aki akkor nem fal? -, vagy valami izgibe. Legalább az legyen maradandó, ha én nem alkottam olyat. Közben pár szárított kukoricaszemért nyúltam a zsebemben lévő zacsiba, amiket felcsipegetett a tenyeremből T-rex.
- Cake? Őőő, höh? Jaa, kék, mint a szemem. Igen. Látod - nyitottam nagyra őket, hogy aztán vigyorogva újabb kukoricaszemekért kutassak a tollasnak.
Daisy Blue Berry
INAKTÍV


¤ kacsás lány ¤
RPG hsz: 92
Összes hsz: 262
Írta: 2017. október 18. 14:02 Ugrás a poszthoz

Ahoy Cheesy
Bagolykő Mágustanoda Fórum - Daisy Blue Berry összes hozzászólása (104 darab)

Oldalak: [1] 2 3 4 » Fel