28. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Aki még szeretné zárni évnyitós játékát, november 17-én éjjelig van rá lehetősége! (utána a téma pihenni tér a jövő tanévig)

Megjelent az Edictum legújabb száma!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: « 1 2 ... 22 ... 30 31 [32] 33 34 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Vér Lanetta
INAKTÍV


Tancinéni
offline
RPG hsz: 278
Összes hsz: 2226
Írta: 2018. január 28. 17:35 | Link

Várkonyi
Zárt|2018. 01. 31.


Szipogva engedi, hogy szerelme lábra állítsa és megpróbálja letörölni könnyeit, bár a halovány simogatásnak sok könnycsepp ellenállt, az ügyetlen próbálkozás azonban arra jó volt, hogy a lány fel tudjon nevetni és abbahagyni a megihletődött zokogást.
- Annyira szeretlek - suttogta, míg az úr a zsebkendővel ügyeskedett. Mondta már ezt neki, de úgy érezte még többször és többször ki kell mondania.
Szíves-örömest követi vőlegényét valami melegebb helyre, mert bizony azért ő sem volt kemény téglából, hogy ne fázzon a tél közepén, még ha jól fel is volt öltözve. Na jó, annyira nem, sőt egyes alsó dolgokat kifejezetten elfelejtett magára venni. Többek között mondjuk a trikót.
- Azta - csodálkozik rá az asztalkára és a pezsgőre, nem is számított több meglepetésre. Vigyorogva fogta a poharat és koccintott leendő férjével.
- Rád és Rám leendő uracskám - rivallja jókedvűen s rögvest bele is kortyol, amit talán nem kellett volna, mert apja említésére azt az egy kortyot félre is nyelte. Köhécselt egy keveset, ujjait mellkasára téve.
- Mondtad, hogy aranyvérű vagy? Az már fél siker, ha pénzed is lenne vagy egy kamrányi, akkor meg már láncon is elvezetne engem az oltár elé, csak hogy hozzájuthasson valamennyihez belőle - szúrja oda morogva, nincs oda a családjáért vagy annak viselkedéséért, ennek pedig könnyen hangot is adott amikor csak tehette, mérgébe pedig még ivott is pár kortyot, csak akkor hagyta abba, mikor kedvese megjegyezte,hogy ne igyon annyit. Ekkor letette s somolyogva odaandalgott kedveséhez.
- Liliomtipráson jár az esze az esküvő előtt? - játszik vele, jókedvű hangsúllyal tréfálkozva.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

|Vér-Kasza|csillagőrző| ExKanadai|Feleség ❤
Lora Fontaine
KARANTÉN


bóbita
offline
RPG hsz: 203
Összes hsz: 2063
Írta: 2018. február 2. 12:04 | Link

Reissner Eliza

Igen, ez a lány egy abszolút pletykaéhes, minden titkot másoknak kifecsegő, szenzációt hajhászó, minden témába belekontárkodó, rosszindulatú, felszínt kapargató, aggodalmaskodónak tettetett, magát embernek mutató vérfarkasnak látszott.
Lehet, azért nem tetszik a szaga, mert ő is egy vérfarkas?
Ahogy mindez keresztülszelte az agyamat máris nem tetszett a jelenléte. Hátrébb léptem párat, jobb az óvatosság, meg ki tudja, hogy mikre vetemedik, de tőle, azt hiszem, nem kell jóra számítani - erről meg voltam győződve. Kis magas hangján próbálta kompenzálni a méretes szörnyeteget, ami benne lapult, de engem nem lehetett megtéveszteni, hiába is próbálkozott.
- És mondd, szereted a teliholdas éjszakákat? Azok fényében megfürödni és átváltozni.... - sejtelmesen hagytam egy kis szünetet. Olyan volt ez, akár egy nyitott mondat, meghagytam a lehetőségét annak, hogy kipótolja, ha meri. De miért ne merné? Hiszen most is itt ücsörög mellettem és fel se tűnik neki, hogy vérfarkas vagyok, szóval nincs mit vesztenem. Vagy kibújik a szög a zsákból, vagy majd bambán bámul a semmibe és leplezi, hogy hova is tartozik valójában.
- Nem mondták még neked, hogy nagyon kíváncsi vagy, Eliza? - mondtam és finoman megérintettem a hátát. Farkaskörmeim majdnem lyukat vájtak a felsőjébe, mindenesetre gyengéden rávilágítottak arra, hogy nem vagyok olyan törékeny, mint amilyennek látszok.
- Van egy kedvenc mesém: az egyik szereplője Piroska a másik meg... - újabb hatásszünetet tartva mélyen Eliza szemeibe nézve elvigyorodtam, majd kérdőn felhúztam a szemöldökeimet:
- Szerintem kitalálod - és összedörzsöltem a mancsaim. Nem akartam, hogy tudatlanságban ücsörögjön itt mellettem, és amúgy magának kereste. Én mindig mondtam, jobb az óvatosság, de aki, olyan vizekre evez, ami nem neki való, ne lepődjön meg, ha a hullámok elnyelik.....
Utoljára módosította:Lora Fontaine, 2018. február 2. 12:07 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Minden talajban megterem valamiféle virág.
Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

Wass Albert
Várkonyi Zoltán
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2018. február 8. 04:13 | Link

Lana

2018. január 31. éjjel
[zárt]

Bár Lala úgy érezte, hogy újra és újra ki kell mondania mit érez, Várkonyi ezzel ellentétben mára már nem tud több érzelmet kipréselni magából. Nem szól, de átöleli a hozzá bújó, enyhén reszkető kis testet némán, ám fejében milliónyi gondolat cikázik. Annyira gyorsan, hogy még maga sem képes értelmezi azokat, így nem bajlódik velük sokáig. Jól alakul az este, és azt gondolja, hogy az élete is. Megnyugodott, hogy ezen is túl van és még mindig él. Nem kapott kétoldali romantititiszt sem. Szerencsére ezek az idióta elmefuttatások nem hallatszanak ki a fejéből, arcvonásait pedig sikeresen kontrollálja. Az oszlopok és a szilárd tető védelmébe kevésbe hatol az erős szél, csak a kis asztal terítője sínyli meg a lökéseket. Egyelőre a helyén tartja a nyomaték, az üveg pezsgő meg a poharak.
- Rád és rám, kettőnkre! - Nagyot kortyol az italból, mert közben iszonyatos szomjúság kerítette hatalmába. hamar legurítja a kis pohárka pezsgőt, aztán újat tölt, ha a lány is igényli, akkor neki is. Nem akarja felfedni, mi mindent ígért meg a szülőknek, ám pénzről nem volt szó. Nem véletlen, hogy anélkül is tudott szimpátiát kiváltani. Illúziómágusi képességei ebben is segítségére voltak.
- Igen, azt mondtam, de csak mikor rákérdezett. Személyes varázsom volt az, ami őt is és téged is meghódított. A lánc azonban nem elképzelhetetlen. - Hamiskásan vigyorog, az a kevéske ital már megtette a hatását. Minek iszik, aki nem bírja? Elege lett a hidegből, ami még itt is kínozta őket, ám a szerelme hevét csökkenteni nem tudta. Megfogja a lány kezét és maga után húzva indul a lakóhelye felé, remélve, hogy Kedvese követi.
- Liliomtiprás? Ugyan, dehogy! Csak társasozni fogunk. Azt szabad az esküvő előtt Kisasszony? -
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Reissner Eliza
INAKTÍV


Eliza, a bátor | Sárköziéknél csövező
offline
RPG hsz: 64
Összes hsz: 186
Írta: 2018. február 13. 20:54 | Link

Lora Fontaine



Már harmadik éve, hogy a varázsló társadalom tagja, tehát eléggé hozzászokott, hogy vannak itt olyan dolgok, amik rázósak. Viszont azért arra mégsem gondolt, hogy az iskola udvarán belefuthat egy vérfarkasba. Még nem tanult róluk, nem is nézett utána, így elég erősen elgondolkozott azon, hogy egyáltalán értelmes lények-e. Bár ha erre a lányra nézett, inkább a nem felé hajlott.
- A helyedben inkább meggondolnám, hogy kinek mit mondasz. Nincsenek neked barátaid, akikkel megoszthatod az ilyen... kellemes gondolataidat? - Kivételesen elgondolkozott, hogyan válaszoljon. Valószínűleg a következő öt évre le is tudta az adagját.
A kíváncsiságát illető kérdést meghallva csak vigyorogva megvonta a vállát.
- Állj be a sorba, majd talán egyszer meghallom ezt a kérdést - vágta rá csípőből.
Eleinte a családja is cikizte miatta, de aztán rátalált az írásra és hirtelen mindenki elfogadta. Pedig nem volt megértő a családja, ami azt illeti, inkább csak arra szálltak rá ezek után, hogy nem lehet újságírásból megélni. Erre Liza mindig csak legyintett, tudván, hogy majd ő megmutatja nekik.
Ahogy erre gondolt, még tüzetesebben nézte a navinést. Biztos volt benne, hogy ezt meg fogja írni, ha más nem, hát magának. Az anyjának nem merné elküldeni levélben, így is alig engedte, hogy Magyarországon tanuljon. De ha a fülébe jutna, hogy vérfarkasok is járnak ebbe az iskolába, biztosan azonnal csomagolhatna. Hiába nem szeretett titkolózni Vivien előtt, valamilyen szinten kicsit visszavágásnak érezte ezt.
Figyelmen kívül hagyta a lány bugyuta kérdését, inkább a saját számára fontos dolgokra "terelte" a szót. Konkrétan megkérdezte, így a terelés egy kicsit enyhe kifejezés.
- Mióta vagy vérfarkas? Vagy annak születtél? Ma lesz telihold, azért vagy ilyen fura?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lora Fontaine
KARANTÉN


bóbita
offline
RPG hsz: 203
Összes hsz: 2063
Írta: 2018. február 14. 17:10 | Link

Kíváncsi Lizuska


- Miért is kellene elgondolkodnom azon, hogy kinek mit mondok? - kérdeztem a lány felé fordulva, közben meg elkezdtem simogatni az államat is, mintha gondolkodóba ejtettek volna a rellonos hölgyike szavai. Hogyne. Pont az ilyen kis fruskák abszurd ötletein fogok majd elmélázni, álmaiban esetleg. Engem nem érdekel, milyen Pulitzer díjas író/firkász akar lenni, vagy lesz majd belőle. Csak elhatározás kérdése és csak a ruhái maradnak majd meg valahol a földön heverve. Fogalma sincs arról, hogy kivel játszadozik. Rosszallóan csóváltam meg a fejemet és hangot is adtam a nem tetszésemnek:
- Eliza, vigyázz, mert könnyedén megsérülhetsz - felhívtam a figyelmét erre az alternatívára is, ha már nem hajlandó figyelembe venni, hogy épp egy vérfarkas társaságában próbálja elütni a maradék szabadidejét. Engem nem zavar, csak épp nem vállalok felelősséget magamért. S ha én nem, akkor ki fog? Elgondolkodtató.
- Hogy beszélsz? Anyukádék nem tanítottak meg szebb kifejezések használatára? - megdöbbentett, hogy micsoda hangnemet engedett meg magának velem szemben. Ez lehet, hogy a suliban a legmenőbb csajok közé sorolná, de nem túl kedvező kilátásokat varázsol neki ezt a szituációt tekintve.
- És ha az vagyok? Ha vérfarkas vagyok? Nem hiszem, hogy bármi is, ami velem kapcsolatos rád tartozna - olyan lendülettel simítottam meg az arcát, mintha épp letépni készültem volna a fejét. Kicsit elvetettem a sulykot, mire Lora jelzett belülről, hogy elég lesz ebből az öldöklő, agresszív üzemmódból:
- Jaj, félre ne érts, szeretem én az ilyen önjelölt, kíváncsi rellonosokat, csak kérdés, hogy meddig bírom el a társaságukat. Szerinted? - és ismét mélyen a szemébe néztem, ki akartam olvasni belőlük valamit, de igazából semmit se lehetett. Üres, önmagától elszállt, pletykaéhes lányka volt ez, hiába is próbálkoztam.
Utoljára módosította:Lora Fontaine, 2018. február 14. 17:11 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Minden talajban megterem valamiféle virág.
Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.

Wass Albert
Reissner Eliza
INAKTÍV


Eliza, a bátor | Sárköziéknél csövező
offline
RPG hsz: 64
Összes hsz: 186
Írta: 2018. február 23. 20:49 | Link

Lora Fontaine



Egyre nevetségesebb lett a helyzet, ha más miatt nem is, ezért elgondolkozott azon, hogy ideje lenne távozni. Viszont nem hazudtolhatta meg a házát, koránt sem volt képes arra, hogy a navinésé legyen az utolsó szó.
- Egyszer akarok jófej lenni, akkor sincs rá szükség - megvonta a vállát, mintha tényleg szándékában állt volna kedvesnek lenni. - Majd megtanulod, én nem fogom lelőni a poént.
Nem bírta ki, azonnal felnevetett, ahogy meghallotta, hogy megsérülhet. Hiába vérfarkas a lány, most akkor sincs emberfeletti ereje, cicaharcban pedig már volt része. Egész szívóssá vált az évek alatt, csak nagyon ritkán maradt alul. Nem is az ereje miatt, az nem volt neki túl sok. Sokkal inkább a kitartás, illetve... hát, az övön aluli ütések vezették győzelemre. Nem dicsekedett vele, de azért nem is titkolta.
- Ennyire vagy rémisztő - utalt a nevetésére.
Hidegen nézett Lorára, már egy kicsit kezdte unni ezt a macska-egér játékot. Sajnos, vagy nem sajnos, de amilyen gyorsan feltámadt benne a kíváncsiság, olyan gyorsan el is illant, ha már kiismerte a helyzetet.
- Megkérdeztem csak, nyugi van. Értem én, hogy most szét akarsz szedni valakit, de nem én vagyok az embered. Hidd el, azok a stréber levitások zavaróbbak a rendszerben - elfordult Lorától, feltűnően nézte a gólyákat. Ujjal nem akart mutogatni, az amúgy is olyan gáz.
Igazából nem zavarta Lizát senki sem, főleg nem azok a kékek. Csak egyre lett mérges, mert bájitaltan előtt nekiment. Meg is említette annak a lánynak, hogy van jobb hely is az olvasásra, mint a folyosó. Talán javasolt is neki egy helyet, ami esetleg a kínzókamra volt, de persze ez mind csak feltevés. Senki sem tudja bizonyítani.
Legszívesebben felnevetett volna az önjelölt rellonos hallatán. Tényleg ennek gondolja a lány? Bár jelen helyzetben nem is tűnt többnek, ezt kénytelen volt beismerni.  
- Próbáljuk ki. Amúgy is éhes vagyok, van kedves elkísérni a konyhára?
Nem bízott az igenleges válaszban, csak le akart lépni. A következő órája mágia elmélet volt, amit a világ összes pénzéért nem hagyott volna ki, szóval csak várt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hok Olívia
INAKTÍV


•Hook•
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 218
Írta: 2018. március 18. 20:30 | Link



Végre jó idő van, ez pedig Olívia számára mindig is egyet jelentett a szabad levegővel.
Ahogy egyre jobban közeledett az évzáró, véget ér lassan a vizsgaidőszak, és már az igencsak különössé átalakult eridonos bulin is túl volt, egyre több ideje maradt arra, hogy azt csináljon, amit csak akar, és rá kellett jönnie, hogy nem sok ilyen dolog maradt már. Annyira érdekelte az iskola, és érdekelték a tantárgyak, még azok is, amik sokak számára unalmasabbak voltak, hogy amint véget ért a tanítás, és nem maradt több házi feladat, vagy magolandó, valahogy céltalanná vált az élete.
És lássuk be, az is nagyban hozzájárult az életkedvének jelentős romlásához, hogy hamarosan haza kell majd mennie. Már csak pár nap. És minden egyes pillanattal közelebb kerülve hozzá, egyre nagyobb volt a gyomorszorító érzés a belsőjében.
Ám a nap csodálatosan sütött, és még volt egy kis idő alkonyatig. Akkor már biztosan fázni fog, hiszen nem kifejezetten nyárias még az idő, de ahhoz jó, hogy kiüljön valahová, és azzal a néhány dologgal foglalatoskodjon, ami még megmaradt neki.
Nevezetesen a rajzolással, és a zenehallgatással.
A Fénylő Lelkek Udvara pedig már akkor tökéletesnek bizonyult erre az alkalomra, amikor először keveredett ide pár hónapja. Így hát keresett egy megfelelő helyet, ledobta maga mellé táskáját, letelepedett a földre, és mágikus zenelejátszójának a fülesét a fülébe dugva jó magasra csavarta a hangerőt. Majd kivette táskájából a rajztábláját, szenet bányászott elő és papírt... és hozzá is látott, hogy elüsse az időt.

×××××
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2018. március 18. 21:01 | Link

Olívia

Eljött az, amit már jó ideje vártam én is, a többi diákkal együtt. A tanév végét. Van még pár nap, de én végeztem a vizsgáimmal, szépen lassan az eredmények is megjönnek. Nem tudom elfoglalni magam. Kezd jó idő lenni, így a szobában sem nagyon tudok megmaradni. Összeszedem magam, és a szabadba megyek. Céltalan vagyok, nincs semmi iskolai feladat. Nem tudok a hirtelen jött sok szabadidővel mit kezdeni. A fénylő lelkek udvara felé veszem az utam. Ha ott nem találok senkit, akkor tovább állok. Hosszabb ideig nem találok valakit, kivel beszélhetek, akkor tettem egy átmozgató sétát. Megérkeztem célomhoz, és kit látnak szemeim, a bulin megismert leányzót. Morfondírozok, odamenjek hozzá. Benne van valamiben, ahogy közeledek hozzá, rajzolni látom. Fülhallgató van a fején, így nem vesz észre, el is van foglalva. Odalopózok hozzá. Mivel nem akarom nagyon megijeszteni, a vállát megérintem.
– Szia, Hercegnő! Mi jót rajzolsz ebben a jó időben, itt a szabadban? Gondoltál rám, hogy találkoztunk? -
 A kérdést nagy mosollyal kísérem. Pontosan nem tudom, mit vont le a konyhában való beszélgetésből, történtekről. Nem hiszem, hogy haragudna nagyon a történtekért. Amennyiben sértő lettem volna, ott kiverte volna a hisztit, elhordva engem mindennek. Nem ezt tette, ki ment a barátnőjét keresni. Ez volt az alibi. Nem annak a lánynak ismertem meg, aki csak úgy elzavar. Inkább bele megy egy kis játszadozásba, ami szórakoztatja.

Utoljára módosította:Partay Alfréd Benedek, 2018. március 18. 21:16 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Hok Olívia
INAKTÍV


•Hook•
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 218
Írta: 2018. március 18. 21:21 | Link



Valóban eléggé belemerül abba, amit csinál. És közben egészen ki is ürülnek a gondolatai. Ez most jó. Kikapcsolja. Egyébként meg egyedül lenne, és nem volna semmi dolga. Emilynek is van elég teendője még az utolsó napokban, meg nem is zargathatja mindig, ha barátok ha nem. Így ez a kis elmélázás igencsak jótékony hatású a számára jelenleg. Nincs más, csak a napfény, az üres udvar, a zene és a rajz. Na meg ő.
És persze anélkül, hogy bármit is sejtene, még valaki más. Valaki, akinek sikerül is észrevétlenül hozzá lopóznia, annyira, hogy amint megérintik a vállát, hirtelen összerezzen, és szerencséje van látogatójának, hogy messze a pálcája, a táskájában, különben ki tudja reflexből mi történt volna. Így viszont nagy kő esik le a szívéről, ahogyan megpillantja az ismerős arcot.
Le is teszi kezeiből a rajz cuccokat, és lassan leemeli a fülhallgatóját. Olyan hangosan hallgatta a zenét, hogy kicsit ki is hallatszódik a szám, amire átvált a mágikus zenelejátszója.
- Helló, Navinés Ben - villant fel egy vigyort a fiúra. De nem áll fel, tovább ül a földön, hátát egy padnak vetve. Tehetne megjegyzést a "hercegnő" megszólításra, de inkább ő is egy frappánsnak tűnő köszönéssel tudta be.
- Mi járatban vagy errefelé? - érdeklődik, de már jön is egy kérdés, és a papírjára pillant.
- Csak az udvart - válaszol. - Tetszenek azok az oszlopok - pillant az említett, dekorációs elemek felé. Majd vissza a fiúra. Az utolsó kérdés fogós kérdés. Hát persze, hogy gondolt rá! Az ember nem felejti csak úgy el az első csókját. De ezt nem fogja csak úgy az adott fiú orrára kötni.
- Lehetséges - válaszol ködösen, kissé hunyorogva is hozzá. Majd megpaskolja a földet maga mellett.
- Dobd le magad, ha gondolod - mondja. Habár lehet, hogy a fiú szívesebben ülne inkább a padra, mint a koszos földre, de őt igazán nem zavarják ezek a körülmények.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2018. március 18. 21:53 | Link

Olívia

Jól reagál, ami kölcsönös szimpátiát jelent. Persze baráti szinte, ami jelenleg rendben is van. Leülök mellé a földre, nem a legjobb hely, de megfelel ebben a jó időben.
- Unalmamban jöttem ki a szabadban. Nem tudtam mit kezdjek a felszabadult időmmel, ami most van az évzáró előtt. Jól fog jönni a szünet. Te haza mész? Én alig várom. -
 Nem hinném, hogy gondolt rám. A bulin a fülébe súgott dumára utalok, biztos vette az adást. A szünetre terelem a témát, nem lehet mindig viccelni. Annak is megvan a helye, de jobban megakarom őt ismerni.
- Megakarlak ismerni téged. Amikor a bulin megláttalak, akkor szimpatikus voltál. Nem vagyok büszke arra, amit tettem veled. Ha szeretnéd, jobban is megismerkedhetnénk. -
 Remélem, nem tart bolondnak, hiszen most komolyra veszem a figurát. Nem könnyű eset vagyok, ezt jól tudom, nehéz kiigazodni rajtam. Ettől független ragaszkodom azokhoz, akikkel szorosabb kapocs köt össze, mondjuk barátság. Szeretném a barátomnak tudni őt. Igaz, semmit nem tudunk egymásról, de mindennek meg van az ideje.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Hok Olívia
INAKTÍV


•Hook•
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 218
Írta: 2018. március 20. 10:24 | Link



- Te sem? - vigyorodik el a fiút nézve, ahogyan Beni válaszol a kérdésére, hogy hozzá hasonlóan ő se nagyon tud mit kezdeni magával, így az évzáró előtt.
Közben letelepszik mellé a földre, nem pedig a padra. Ez egy egészen jó pont. Sokan nem szeretik összepiszkolni magukat, pedig így, hogy varázslók meg boszorkányok, még könnyebb a letakarítás. Olíviának viszont sosem volt ezzel gondja. Inkább legyen piszkos, és a természetben, mint állandóan csak a négy fal között.
Ám közben szóba jön a szünet. Végül is várható volt, így, hogy ennyire közel vannak hozzá. Visszapillant a rajzára, és egy pillanatra elsötétedik a tekintete.
- Haza kell menni, nem? - kérdezi, kissé talán csalódott hangon. - Szívesebben maradnék itt... de talán nem lesz olyan hosszú a szünet - magyarázza inkább magának, semmint Beninek, mintha szeretné meggyőzni önmagát arról, hogy nem lesz semmi baj, és hamar eltelik majd. Sőt, talán előnyére fordíthatná, hogy boszorkány. Tudja, hogy otthon még nem varázsolhat, de az apja talán ezzel még nincs tisztában. Megpróbálhatná a dolgot... talán akkor nyugalmasabb lenne az egész. Vagy nem... Hook sok mindenen keresztül ment már az életben, de soha nem félt semmitől és senkitől. Egyetlen embert kivéve.
Hirtelen tér magához a mélázásából, ahogyan Beni újra megszólal. Elnyom egy félmosolyt, és visszafordul a fiú felé.
- Még mindig megakarsz ismerni? - könyököl fel a hátuk mögötti padra, Beni felé fordulva. Majd a másik kezével végig mutat magán.
- Látod, hogy most sem vagyok kifejezetten csajos - villant fel egy vigyort egy pillanatra. - A mugli suliban voltak akik féltek is tőlem, mások meg kiröhögtek. Mondjuk itt is vannak olyanok... miért pont én? - teszi fel a nagy kérdést.
- Biztosan vannak már barátaid, és helyes srác is vagy. Nem hinném, hogy egy csaj se lenne a láthatáron - teszi hozzá a magyarázatot a végére.
- Vagy nálad a barátság jön a csók után? - vigyorodik el, majd vállat von, jelezve, hogy végül is neki ez sem probléma.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2018. március 20. 17:32 | Link

Olívia

Azt látom, hogy nem nagyon bízik önmagában. Nem értem, miért gondolja, nem érezhet felé semmit egy fiú. Csinos vonzó lány, aki értelmes és okos is mellette. Sokan ezt a kettőt nem szeretik, ha megvan egy lányban. Van benne egy kis furcsaság, ami miatt jobban is bejön Olívia.
- Kérdezz utána, hogy lehet e maradni, ha nyomos okod van, akkor biztos adnak engedélyt. Eltelik hamar a szünet, mint mindig. Legalább van miért visszajönni. Megismertelek téged, és ez egy okkal több, hogy újra itt legyek én is. -
 Már megint egy kétkedő kérdés, amire szerintem tudja a választ. Az a sejtésem, hogy direkt teszi fel. Aranyos, nagyon megkedveltem, pedig nem sok időt töltöttünk együtt. Nem is nagyon ismerjük egymást, de szeretném, ha lenne rá alkalom.
- Szeretnélek megismerni téged nagyon is. Miért nem hiszed el hercegnő? Nekem mindig csajos vagy. Egy szép, vagány, okos csaj, csak nem hiszed el magadról. Szeretném, ha szorosabb kapcsolat lenne köztünk, mint két iskolatárs.   -
 Kitartóan fogom ostromolni a lányt, amíg elhiszi magáról, hogy tényleg van olyan fiú, akinek tetszik. Annyira, hogy egy kapcsolatot is kialakítana vele. Felém fordul, és most látom meg benne sz igazi szépségét. Előjön a csók. Tudtam, nem fogja kihagyni, egy kicsit provokatív a kérdése.
- Mert érdekel a személyiséged Olívia, azért ismerkedek veled. Én nem nevetlek ki, komolyan veszlek. A láthatárom midig van, csak akárkivel nem. Mit szeretnél, mi legyen a csók után? -
 Nem hagyhattam ki a kérdést én sem, de nem csak azt, hanem a csókot sem. Nem érdekel a következmény. Megcsókolom újra, most már sokkal hosszabban, mint a bulin.
- Ez jön a csók után, szeretném ha, szorosabb kötelék lenne köztünk. -
 Nem fejtem ki neki, mit szeretnék ezzel mondani. Úgyis kitalálja, és reagál rá. Nem kicsit vagyok bátor, de kockáztatni kell.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Hok Olívia
INAKTÍV


•Hook•
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 218
Írta: 2018. március 20. 18:21 | Link



Utána kérdezhetne, hogy maradhat e, igen. Meg is tenné legszívesebben. Hogy miért nem teszi mégsem? Mert nem akarja, hogy kérdezősködjenek. Ugyanis elég nyomós indoka van maradni, túl nyomós indoka ahhoz, hogy bárki is szó nélkül hagyja. Ő pedig nem akar bonyodalmat. Nem akarja még jobban megjárni. Nem mer lépni. Inkább megpróbálja megoldani a dolgot a saját módszerével. Kitart, ahogyan csak tud, amíg nagykorú nem lesz. Akkor pedig édesanyja örökségéből elköltözik. A többi dolgot meg összegyűjti a diákmunkájából, ahogyan csak tudja. Megoldja. Meg kell tudni oldania! Másképp nem megy.
Inkább szó nélkül hagyja ezt a dolgot. Beni mondandójának a végét viszont már nem tudja.
- Hú. Te aztán tudod, hogyan kell bókolni, Don Juan - vigyorodik is el a megjegyzésre, hogy Beni szerint ő eggyel több ok arra, hogy érdemes legyen visszajönniük. - Na és, merre is laksz Casanova? Gondolom neked nem kell olyan bazi messzire utaznod, mint nekem, Londonba - érdeklődik, és árul is el magáról még egy kicsit.
Az újabb hercegnőzésre viszont már fejet csóvál.
- Hercegnő - ismétli a szót vigyorogva. - Hát nem a Disneyből, az biztos - ironizál. De azért csak hatnak valahol a bókok. Még sosem volt része ilyenben, az biztos.
- Inkább legyek csak Hook - mondja, és muszáj hunyorognia a továbbiakra.
- Á, szóval szeretnéd? - húzza egy kicsit a fiút. De nem mond többet, csak megvárja, hogy a fiú válaszoljon a feltett csókos kérdésre, és ő maga is feladjon egy feladványt. Karba fonja kezeit, és úgy nézi tovább Benit. Szóval akárkivel nem. Ezt azért jó tudni. De még azért nem hisz el mindent, amit hall. Viszont nem fog előítéleteskedni sem.
Már éppen ott tart, hogy valamit reagáljon a kérdésre, ami minden bizonnyal csak költői volt, mert Beni megválaszolja a maga részét. Méghozzá egy újabb csókkal. Na ez már nem semmi! Nem aprózza el a fiú, annyi szent! Még fel sem tudta fogni a múltkori meglepetést, de már rögtön jön a folytatás. És Hook hagyja. Hogy miért? Mert tényleg jó. Végül amikor véget ér, derűs tekintettel néz a fiúra, aztán a következő pillanatban tenyerét a mellkasának tolja, és meglöki őt. Nem nagyon, csak annyira, hogy meginogjon ültében, inkább csak játékosan, mint bántón.
- Már megint azt csinálod! - mondja felháborodást színlelve, de látszik a szemében, hogy ez sem igazán komoly.
- Mondtam a múltkor, hogy hívd el randira a kiszemeltedet, erre most képes vagy lekapni, itt a kertben, bárki szeme láttára? - vigyorodik el. Nem mintha a bulin nem láthatták volna meg őket. - Veszélyesen élsz, Navinés Ben.
Egy pillanatra elréved, és ahogyan újra karba fonja kezeit, beharapja alsó ajkát gondolkodás közben. Aztán szólal csak meg.
- Ugye tudod, hogy nem zúgnak azért a harangok? - kérdezi kissé komolyra váltva.
- Nem fogom azt mondani, hogy nem tetszel, de azért nem estem beléd első látásra - magyarázza. Szinte már egész felnőttesen, a stílustól eltekintve.
- Mondhatnám, hogy lehet valami, de többnyire az emberek megsértődnek, ha valaki úgy csókolja meg őket, hogy nem lebeg a föld felett tíz centivel. Ez neked probléma? - kérdezi.
Bár nem hiszi, hogy a fiú azt várná el tőle, hogyha lenne köztük valami, ilyen hirtelen, máris essen szerelembe. De annyi lamour megszállott csaj van a világon, hogy a fiúk nagy része hajlamos azt hinni, hogyha valaki visszacsókol, és belemegy egy kapcsolatba, akkor már fülig szerelmes, oda vissza. Ő viszont nem az, és hát miért is lenne? Tulajdonképpen másodszorra beszélnek. Már a csók is gyors volt, a szerelem meg aztán hipergyors lenne, és azt nem is lehet ilyen hirtelen előrántani a zsákból, mint egy csókot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2018. március 20. 18:54 | Link

Olívia

Nem kapja el az arcát, ez jó jel, hogy hagyja. Még kicsit vissza is csókol. Tudom nem ez az eljárás ilyen helyzetben. Nagyon tetszik Olívia, és abban nagyon is igaza van, nem ez a legjobb formája, hogy ezt kimutassam felé.
- Nekem te mindig hercegnő vagy, nem az a mesebeli, amire te gondolsz. Hanem az a húsvér, a földön két lábbal álló, igazi nő. Számomra ezt jelenti, amikor így hívlak téged. Remélem kimerítő választ adtam. Tiszteletben tartom a kérésed, Hook. Nem vagyok Casanova, sem Don Juan. Egyszerű diák vagyok, aki szeret bókolni a neki tetsző hölgynek. Igen, bevallom, nagyon szimpatikus vagy nekem Olívia. -
 Kicsit húzom, de ha tényleg nem akarja a hercegnő megszólítást, akkor nem fogom így hívni. Pedig nekem ő egy hercegnő.
- Egy alföldi nagyvárosban lakok. Nem messze innen, de azért nekem sem kell keveset utazni. London melyik részén laksz? -
 Hamar túllépek ezen a témán. Jó lenne, ha valami kialakulna kettőnk között. Bevallom, simán összejönnék a lánnyal, de nem szabad ajtóstul rontani a házba. Igaza van abban a lánynak, hogy a csók gyors volt, de annak örülök, hogy ne zárkózik el semmitől, főleg tőlem.
- Van kedved eljönni velem a faluba szünet után? Elmehetünk cukrászdába, étterembe. Nem akartalak lerohanni a csókkal, azaz a két csókkal. Szóval egy randit szeretnék kérni tőled, vagyis szeretném, ha több is lenne köztünk. Komolyra fordítva a szót Hook, tetszel nekem. Értékes embernek tartalak, akivel szeretnék megismerkedni jobban. Jó kapcsolatot kialakítani. -
 Megpróbálok úgy fogalmazni, hogy ne legyen rámenős a részére. Nem akarom lerohanni, most visszafogom magam. Másképpen próbálom a szívét meghódítani.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Hok Olívia
INAKTÍV


•Hook•
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 218
Írta: 2018. március 20. 19:08 | Link



- Na jó... hívhatsz hercegnőnek, ha annyira akarod, csak mások ne hallják meg, mert röhögő görcsöt kapnak, és benne lesz a következő havi Edictumban - adja be végül a derekát, miközben fürkészi egy kicsit a fiú arcát. - De akkor Te meg Don Juan vagy - vigyorog Benire.
Most meg hölgyezi. Ki látott ilyet? Egészen komolynak tűnik a srác ezekkel a szövegekkel. Még a végén sokkal érettebbnek gondolná a koránál, ha nem csókolgatná itt agyba főbe. Elég vicces igazából ez az egész szituáció. És furcsa. Nem éppen megszokott. És Hook nagyon is szereti a nem megszokott, furcsa dolgokat.
- A külvárosban - válaszol csak röviden a Londonos kérdésre. Nem magyarázza túl, meg hát Beni se mondta ő pontosan hol.
De a fiú már bele is fog egy hosszas monológba. Olívia pedig csak hallgatja, hallgatja, míg a végén már olyan szélesen vigyorog, hogy még maga is meglepődik rajta. A fiú utolsó mondatánál már fel is emeli a kezét, és nem durván, de félbeszakítja.
- Oké, oké, ne told túl! - vigyorog. - Értem - konstatálja is a dolgot, és tovább szemléli Beni arcát.
Most látja csak, hogy barna a szeme. A konyhában nem volt valami szikrázó fényviszony, ott annyira nem figyeltre meg. De itt egészen különösen barna, ahogyan rásüt a napsugár. És van valami szomorkás a szemében, ami olyan édessé teszi. Olívia nem is tudja, miért pont őt szemelte ki magának a fiú. Habár hirtelen, és látszólag gyorsan cselekvő, kedvesnek és jónak tűnik, a kedvesek és jók pedig sokszor távol maradnak tőle.
- Jól van - vesz egy nagy levegőt.
- Mondjuk azt, hogy nem mondok se igent, se nemet - fog bele végül egy kis kompromisszumba. - Nézzük meg, hogy ez a dolog mennyire hirtelen - magyarázza az ajánlatát.
- Mindjárt szünet van, és mindketten haza megyünk. Amikor pedig visszatérünk évkezdésre, és még mindig úgy gondolod, hogy én lennék az a lány, akivel kiruccannál... akárhova... akkor hívj el újra, és meglátjuk mi lesz - hagyja nyitva a dolgot. Nem akarja elsietni, és azt sem akarja, hogy a fiú elsiesse.
- Mit gondolsz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2018. március 20. 19:41 | Link

Olívia

Nagyon cseles lány, résen van mindig. Nem lehet megfogni semmivel, de próbálkozok, egyszer majd sikerül. Belemegyek a játékba, mit veszthetek, sokkal komolyabb cél lebeg a szemem előtt.
- Benne vagyok, elfogadom a kihívást. Hívj, csak úgy, ahogy akarod. Leszek neked Don Juan, te hívhatsz engem így. Az én hercegnőmnek ezt megengedem. -
 Viszont a randira nagyon talányosan válaszol, hiszen konkrét választ nem mond. Egyes helyeken azt is mondanák erre, hogy ködösít. Benne van a pakliban, a csókokkal nem voltam valami komoly szándékkal közeledő ember. Kicsit dühít, amiért nem azt a választ kaptam, amit hallani akartam. Éppen ezért is jön be nekem a csajszi, nem a megszokott, betanult válaszokat adja, hanem ami a szívén van. Nem adom fel, szeretem azokat a lányokat, akikért meg kell küzdeni egy férfinak. Igaza is van, hogy nem megy bele egy könnyen.
- Én is a szünet utáni időszakra gondoltam a randi megejtésében, amennyiben igent mondasz. Randikkal nem szoktam dobálózni úgy, mint a csókokkal. Jegyezd meg hercegnő, ha egy hölgyet találkozóra hívok, azt biztosra lehet venni. Én várok a válaszra, mert tényleg akarok találkozni veled. Az új tanév kezdetekor hallani fogod újra ezt a kérdést, és nem fogsz kételkedni a szándékomban. Nem hiszel nekem, de meglátod. Vállalom ezt a kihívást is kisasszony. -
 Tele van a kis beszédem különféle megszólításokkal, de nem bánom, majd megszokja. Megfogja tudni, hogy komolyan gondolom a dolgot. Nem az a srác vagyok, aki csak úgy szórakozik vele. Szerintem, azért sem hiszi el, hogy elhívja valaki, mert eddig nem közeledtek ilyen szándékkal felé.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Hok Olívia
INAKTÍV


•Hook•
offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 218
Írta: 2018. március 23. 18:55 | Link



Ahogy így belemerülnek a beszélgetésbe, kikapcsolja a zenelejátszóját, és leveszi a nyakából. Az újbóli hercegnős megjegyzésre már csak a fejét csóválja. Tényleg nem az ő stílusa, de egyelőre nem firtatja tovább a dolgot. Viszont ha akarná se tudná, mert ekkor érkezik Beni válasza egy újabb csókkal, aztán pedig egy szépen kikerekített tárgyalás veszi kezdetét a jövőbeli dolgokkal kapcsolatosan.
Számított rá igazából, hogy az ajánlata miatt a fiú majd visszalép, de ahogyan figyeli a reakcióit, nem úgy tűnik. Ezt pedig hamarosan szavakkal is kifejti neki.
- Igent mondhatok, amikor majd újra felhozod a témát a szünet után - köti az ebet a karóhoz, egy vigyor kíséretében.
Ezzel azért továbbra sem árul el sokat a szándékaiból, úgy tűnik nagyon ügyel erre. A csókos kifejtésre viszont nem tud nem reagálni, egyszerűen felnevet, és kissé felháborodott arckifejezéssel néz vissza a fiúra.
- Úgy, szóval a csókokkal minden sarkon dobálózol? - vág is vissza, ha félreértette a fiút, ha nem. Ez akkor is túl magas labda volt.
- Imponáló a kitartásod, de azért nem vagyok egy a sok csókolható csaj között - mondja karba font kezekkel, határozottan. Ugyan a tekintete még mindig derűs, mert magában azért megpróbálja a legjobbat feltételezni a fiúról, de amit félre lehet érteni, azt azért félreérti.
- Remélem azt tudod, hogy csak akkor mondhatok igent... esetlegesen... ha a hozzám vezető utadon nem kaptad le minden második csajt a suliban, vagy a szünet alatt - célozgat. Elég egyértelműen. De azért nem úgy tűnve, hogy megsértődött volna a kis nyelvbotláson.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2018. március 23. 20:07 | Link

Olívia

Magas labdát adtam neki, amit nem hagy ki lecsapni. Nem is bánom, hiszen ezért is bírom a csajszit. Azt a felvetését, hogy mással is csókolózgatok, az kicsit sok volt számomra. Nem mutatom ki ezt, de szóvá teszem. A mondatában lévő utalást azért vettem.
- Azért erős kifejezés hogy dobálgatom a csókokat, ha valakinek csapom a szelet, akkor csak ő létezik. Az kell, hogy a szünet után kell megkérdeznem újra, akkor megteszem. -
 Lehet, nem vesz komolyan, de már az vagyok. Nem tudom, észreveszi e majd ezt, és úgy is áll ahhoz, amit mondok neki, de remélem, a hangsúlyból venni fogja a lapot.
- Nem az a fajta srác vagyok, aki egyszerre több vasat tart a tűzbe, hátha az egyik sikerül. Amikor tetszik egy lány, akkor minden tőlem telhetőt megteszek, hogy kialakítsak vele egy kapcsolatot, ha szeretné. A dolog két emberen múlik, sohasem erőltetem rá magam a másikra. Abban igazad van, a csók nem a legjobb nyitás volt, a randira hívással kellett volna kezdenem. Nincs senki más jelenpillanatban más lány, aki érdekel rajtad kívül. Ha jobban megismersz, akkor tudni fogod, hogy ez igaz. Te nem egy vagy a sorban, hanem az egyetlen lány vagy számomra. -
 Kitártam az érzéseim, és várom a reakcióját. Eldől, mennyire veszi komolyan a mondandómat. Ha félvállról veszi a dolgot, akkor nincs miért folytatnom, erőltetnem a dolgot. Szerintem nem lesz gond, értelmes lánynak ismertem meg, aki meglátja a lényeget.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, Animágus, Világalkotó, Pro Levita-díjas, Levita úrhölgy, Negyedikes diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 328
Összes hsz: 4114
Írta: 2018. június 27. 19:05 | Link

Leila

Oda sem figyelve bóklászom a kastélyban, elmerengve a gondolataimban. Bátor dolog a részemről, hiszen tudom, hogy ilyen későn tilos itt lennem, de érzem, hogy valami húz előre. Hiányoznak az otthoniak, a bátyám, a szüleim, még az a piszok kis Fodri kutya is, aki mindig ellopja a bal papucsaimat. Úgy éreztem, szükségem van egy kis levegőre, otthon is, ha bántott valami, mindig a kertbe ültem ki. Megnyugtat a megszokottság.

Merengésemben észre sem veszem, hogy a kastély egy olyan részére jutottam, ahol még azelőtt nem jártam. Átlépek egy boltíven, és eláll a lélegzetem az elém táruló látványtól. A holdfény játszik a szökőkút vizén, és az apró estikék illatukkal bódítanak el. A szép udvarba belefeledkezve sétálok előre a kút felé, majd odaérve rámosolygok a vízen úszó tükörképemre. A honvágyamat mintha elfújták volna, és megkönnyebbülve nézek körül a kertben.

Megpillantok egy lányt, aki lapokat tart az ölében, és mintha festene valamit. Jesszus, mi van, ha egy prefektus?- suhan át a gondolataimon, és gyorsan És túl zajosan... belevetem magam az egyik közeli kis bokorba. Kezemmel megszorítom fehér hálóingem alját, és lapulok, reménykedem, hogy nem vett észre, teljesen meggyőzöm magam, hogy egy prefektussal van dolgom.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Róbert Vándordíj 2019 tavasz/nyár (az első levitás vándordíjas én vagyook! *-*)

Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. június 27. 19:40 | Link

Zippzhar Mária Stella


Egy újabb álmatlan éjszakán Leila leszökött egy békés helyre. Természetesen nem csak úgy, hanem vitte magával a festékét, ecsetét, pár lapot, és természetesen a zenelejátszóját, amibe bele volt dugva egy fülhallgató. Rossz kedve volt, maga se tudja miért. Talán a festmény miatt, amit éppen csinált, vagy a fülét cirógató zene miatt. Ezt a zenét akkor hallotta először, amikor találkozott azzal a személlyel, akire testvérként tekintett, de aztán egy rossz mozdulat miatt meghalt. Emlékszik tisztán. De igyekszik nem rá gondolni. Viszont sikerült neki, és pár könnycsepp le is gördült az arcán, amit gyorsan letörölt. A festménye egy sírt ábrázolt, sok virággal, gyertyával, és egy síró lánnyal. Ez ő szeretett volna lenni, és az a lány akire saját testvéreként nézett. Amikor arra fele jár, mindig benéz a temetőbe, és beszélget vele. Gondolatai közül csak az rántotta ki hogy valami neszt hallott. Egyből elindult megkeresni a hang forrását. Kisebb keresgélés után, egy bokorban lapuló lányt pillantott meg.
   -Te mit keresel ebben? - nézett egy kicsit furán. Nem tudta mi a bokor magyarul, úgyhogy nem is mondta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, Animágus, Világalkotó, Pro Levita-díjas, Levita úrhölgy, Negyedikes diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 328
Összes hsz: 4114
Írta: 2018. június 27. 19:55 | Link

Leila

Erre jön, erre jön, erre jön, Merlinre, meghallott, na most mi lesz... Hallom a lépéseit, túl hangos voltam, jaj ne, ó, ne...
- Öhm... - Ez a kérdés nem hangzott úgy, mintha éppen le akarna szidni... Lehet mégsem prefektus? - Hali, izé... Virágot szedek? - dadogtam kérdő hangsúllyal, ezáltal olyan hiteltelen lett a mondatom, hogy még én magam se hittem el. - Najó, igazából csak sétáltam és megláttalak, de ugye te nem vagy prefektus?! - hadartam tovább. Remélem, hogy megértette a lényeget, azaz hogy tudni szeretném nem büntet-e meg amiért itt talált.

Jobban megnézve nem tűnik idősebbnek nálam, sőt talán fiatalabb is egy picit. Fekete haján szépen táncolnak a fények, és a kezét jobban megnézve látom, hogy valami maszat van rajta.
- Mit csináltál a kezeddel? - terelem el gyorsan a témát, szememet összehúzva.

Csillapodva dobogó szívemre téve a kezeimet felállok, és alaposabban szemügyre veszem a velem szemben lévőt, ezúttal már nyugodtabban.
- Mária vagyok, elsős levitás. Mit csinálsz ilyenkor idekint? - És ugye biztos nem vagy prefektus? Kérdezném de moderálom magamat.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Róbert Vándordíj 2019 tavasz/nyár (az első levitás vándordíjas én vagyook! *-*)

Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. június 27. 20:06 | Link

Zippzhar Mária Stella


~Mit jelent az, hogy virág?~ kérdezte a gondolatában a lány, de inkább nem mondta ki, nem hiányzik neki, hogy hülyének nézze. Kis időbe telt, amíg értelmezte a mondatot, de gyorsan kapcsolt.
   -Nem vagyok prefektus, ahhoz még túl új vagyok. - mosolygott. Nem is szeretne sosem ilyesmi lenni, neki az túl nagy felelősség lenne. Sok-sok kérdést kapott, amik értelmezése után válaszolt is. Nem tudta mi van a kezével, úgyhogy gyorsan áttanulmányozta mind a kettőt. Az a fránya festék!
   -Összefestékeztem. - vonta meg a vállát. Nála nem ritka dolog hogy tiszta festék lesz egy-egy alkotása után.
   -Én Leila, elsős Navinés. Festegetek, meg zenét hallgatok. Na és te? - mutatott a zenelejátszójára, amiben időközben leállította a zenét.
Utoljára módosította:Lukács Leila, 2018. június 27. 20:06 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, Animágus, Világalkotó, Pro Levita-díjas, Levita úrhölgy, Negyedikes diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 328
Összes hsz: 4114
Írta: 2018. június 27. 20:19 | Link

Leila

Amikor kimondja, hogy nem prefektus, teljesen megnyugszom, és óriási vigyorral az arcomon nézek rá. Mosolyom még szélesebb, mikor kiderül, hogy festék ragadt az ujjaira.

- Ó, így már értem. - nevetek rá - Csak képzeld magad a helyembe, megijedsz, elbújsz, és egy lány valami sötét maszattól csöpögő ujjakkal, najó, tudom, hogy nem csöpögött, de a képzeletem csodákra képes, szóval hogy egy ilyen lány sétál feléd, miközben hátulról megvilágítja a telihold... - itt játékosan összeborzongok - Hát, el kell ismerned, hatásos egy belépő!

A bemutatkozást hallgatva kikászálódom a bokorból, és megindulok a kút felé, ha jól láttam arrafelé festegetett eredetileg is, úgyhogy remélem követni fog. Elmosolyodok a tevékenységét hallva, és rájövök, hogy ez hiányzott nekem még nagyon: A zene.
Hirtelen rádöbbenek, hogy a válaszomra vár, és gyorsan meg is adom.
- Kijöttem levegőzni egy kicsit. Tudod, otthon sokat sétáltam este az udvarunkon, és ez itt egy kicsit hiányzik. Szomorkás hangulatom volt, lehet ezért is tűnt még baljósabbnak az előbbi jelenet. - mosolyodom el, majd, hogy biztosan ne vegye magára, megnyugtatom - Ne haragudj, hogy megijedtem tőled! Így már egyáltalán nem vagy ijesztő!
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Róbert Vándordíj 2019 tavasz/nyár (az első levitás vándordíjas én vagyook! *-*)

Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. június 27. 22:24 | Link

Mária


Elvigyorodott, amikor körülírta az ijesztő énjét. Festékszörny lesz egyszer belőle, addig meg marad a sima festegetésnél. Mikor elindult, akkor ő is elindult utána.
   -Hehe nem baj, tudok tényleg ijesztő is lenni! - vágott egy ijesztő arcot, majd egy aranyos fejet. Talán így tényleg nem fogja ijesztőnek gondolni senki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, Animágus, Világalkotó, Pro Levita-díjas, Levita úrhölgy, Negyedikes diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 328
Összes hsz: 4114
Írta: 2018. június 27. 22:38 | Link

Leila

Amikor Leila rájátszik az ijesztőségre, úgy érzem, megtört a jég közöttünk. Még mindig mosolyogva érünk oda ahol festegetett.
-Megmutatod min ügyködtél? - kérdezem tőle. Amilyen aranyos arcot vágott az előbb, biztosan valami aranyos kis napsütötte mezőt, vagy esetleg az esti Udvart festette meg.

- Ha tudnék szépen festeni, tuti lefesteném ezt az udvart... - sóhajtottam, ahogy körbepörögve beittam a gyönyörű kert látványát. Hiába, gyengém az esti táj... Majd gunyorosan folytattam - De tőlem maximum egy kis pacsmagolás telik ki, nem vagyok egy művész alkat. A hangszerekhez jobban értek. De anya azt mondta, mindig nagyon vicces kitalálni mit akartam festeni! - nevetem el magam.

- Képzd, egyszer festettem lábbal. Egy haaatalmas nagy vászonra álltam rá, és forogtam körbe-körbe. Még a bátyámmal csináltuk, amikor kicsik voltunk.

Az emlék hatására ismét elfog a honvágy, nem tudom meg fogom-e tudni állni, hogy elsírjam magam.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Róbert Vándordíj 2019 tavasz/nyár (az első levitás vándordíjas én vagyook! *-*)

Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. június 27. 23:20 | Link

Mária


   -Ahaa! - mosolygott rá, majd felemelte a lapot, ami még mindig a temetőt ábrázolta a síró kislánnyal. Lehet most elrontja szegény lány kedvét, de ő kérte. A sírra csak annyi volt ráírva angolul hogy:
'Könny... Ezzel kezdődik minden, s nyilván ezzel végződik is, saját könnyemmel, a másokéval.'
Ez igaz. Amikor valaki megszületik, ha nem is egyből de sírni fog. Ha valaki meghal, ha nem is közvetlen előtte, de sírt, és a szerettei is sírni fognak. Általában.
Vannak olyan esetek, amikor senkit sem ráz meg, hogy valaki meghalt. Senki se veszi észre, még talán a halott sem. Lehet azt hiszi álmodik... aztán az éjszaka után mikor várja hogy felébredjen, rájön, hogy egy örökös álomba került... egy szép helyre, ahol béke van.
   -Az jó lehetett. Egyszer én is festettem lábbal, valahol még szerintem meg is van. - vigyorgott a lány.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, Animágus, Világalkotó, Pro Levita-díjas, Levita úrhölgy, Negyedikes diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 328
Összes hsz: 4114
Írta: 2018. június 27. 23:50 | Link

Leila

Elkerekednek a szemeim ahogy a festményt bámulom. Hát ez nem napsütötte rét!-fut át a fejemen a gondolat.

Elmesélem neki a kis történetet, mialatt bámulom a festményt, majd halványan elmosolyodok a válaszán.

Alaposan ledöbbentem.
Másrészről a festmény gyönyörű. A szó szoros értelmében elképesztő. Olyan érzések vannak benne amik önkéntelenül is egy könnycseppet indítanak meg az arcomon. Végül a honvágy nem is játszik szerepet benne, ezek az új érzések teljesen elnyomják azt.

Az idézet... Kis korom óta beszélek angolul, így nem jelent gondot elolvasni a feliratot. Milyen igaz... Ez a barátság is könnyekkel kezdődik. Lehajtott fejem miatt arcomba hullik a hajam, könnyeim halkan potyognak a szandálba bújtatott lábfejemre. Meghatódom a festménytől, bár nem vagyok biztos benne, hogy értem a mögötte rejlő történetet.

- Ez gyönyörű... - mondom ki hangosan is, kicsit rekedtes, halk hangon. Remélem attól még hallotta. Fejemet felemelem, úgy döntök, nem szégyellem előtte könnyeimet. Szemeimet határozottan az övéire szegezem, hogy lássa, őszintén így gondolom.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:53 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Róbert Vándordíj 2019 tavasz/nyár (az első levitás vándordíjas én vagyook! *-*)

Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. június 28. 00:29 | Link

Mária


Mikor könnyes szemekkel nézett Leilára Mária, akkor egyből kapcsolt is. Egy aprót megkönnyeztette egy festménye valakit. Ezt most elkönyvelte sikernek, mivel alapból szomorú hangulatúra tervezte a festményt. ~Könnyel kezdődik, és végződik~ talán ez az egyik legfurcsább dolog. Erről eszébe jutott még egy idézet, amit nem mondott ki hangosan, de magában párszor elmondta: 'Mindannyiunkra feledés vár. Ez a legjobb dolog, amit a világegyetemtől valaha kaptunk.' ez is teljesen igaz. Miért igaz ennyire egy csomó idézet? És sokszor nem a legvidámabbak az igazak. Hanem gyakran a legszomorúbbak. Idézetek tömkelege futott át a fején, és párat még ki is akart mondani, de nem akarta nagyon elrontani a másik lány kedvét, így inkább be fogta a csőrét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Zippzhar Mária Stella
Prefektus Levita, Levitás blogger, Szertelen Szfinxek csapattag, Animágus, Világalkotó, Pro Levita-díjas, Levita úrhölgy, Negyedikes diák


Masa | Zippmancs | kiscica
online
RPG hsz: 328
Összes hsz: 4114
Írta: 2018. június 28. 05:28 | Link

Leila

Leila nem mond semmit, csak néz rám, megértéssel a szemében.
-Mi vitt rá, hogy megfesd ezt? Már ha nem vagyok túl indiszkrét... - érdekes lánynak tűnik, és nem szeretném, ha megszakadna a beszélgetés.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:53 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Róbert Vándordíj 2019 tavasz/nyár (az első levitás vándordíjas én vagyook! *-*)

Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. június 28. 16:21 | Link

Mária

~Ehh... mit jelent az hogy indiszkrét?~ kérdezte magában a lány, de megint csak nem hangosan. Majd ennek is utána néz. De az előtte álló kérdést értette, így meg is válaszolta:
   -Csak jött az ötlet. - vonta meg a vállát. Általában ha jön egy ötlete, egyből festék, ecset, valami felület amire festhet, és megpróbálja megvalósítani amit eltervezett, ami nem mindig szokott neki sikerülni. Múltkor egy táncoló lányt akart festeni, de elrontotta a lábát, és hagyta is a francba. Van türelme, nem arról van szó, csak ha valamiről tudja hogy úgyse fog abban a percben sikerülni, akkor hagyja és majd valamikor máskor megcsinálja, ha nem felejti el. Ha elfelejti, akkor meg ez van.
Utoljára módosította:Lukács Leila, 2018. június 28. 16:21 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.

Oldalak: « 1 2 ... 22 ... 30 31 [32] 33 34 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék