36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. június 27. 19:05 | Link

Leila

Oda sem figyelve bóklászom a kastélyban, elmerengve a gondolataimban. Bátor dolog a részemről, hiszen tudom, hogy ilyen későn tilos itt lennem, de érzem, hogy valami húz előre. Hiányoznak az otthoniak, a bátyám, a szüleim, még az a piszok kis Fodri kutya is, aki mindig ellopja a bal papucsaimat. Úgy éreztem, szükségem van egy kis levegőre, otthon is, ha bántott valami, mindig a kertbe ültem ki. Megnyugtat a megszokottság.

Merengésemben észre sem veszem, hogy a kastély egy olyan részére jutottam, ahol még azelőtt nem jártam. Átlépek egy boltíven, és eláll a lélegzetem az elém táruló látványtól. A holdfény játszik a szökőkút vizén, és az apró estikék illatukkal bódítanak el. A szép udvarba belefeledkezve sétálok előre a kút felé, majd odaérve rámosolygok a vízen úszó tükörképemre. A honvágyamat mintha elfújták volna, és megkönnyebbülve nézek körül a kertben.

Megpillantok egy lányt, aki lapokat tart az ölében, és mintha festene valamit. Jesszus, mi van, ha egy prefektus?- suhan át a gondolataimon, és gyorsan És túl zajosan... belevetem magam az egyik közeli kis bokorba. Kezemmel megszorítom fehér hálóingem alját, és lapulok, reménykedem, hogy nem vett észre, teljesen meggyőzöm magam, hogy egy prefektussal van dolgom.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:54
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. június 27. 19:40 | Link

Zippzhar Mária Stella


Egy újabb álmatlan éjszakán Leila leszökött egy békés helyre. Természetesen nem csak úgy, hanem vitte magával a festékét, ecsetét, pár lapot, és természetesen a zenelejátszóját, amibe bele volt dugva egy fülhallgató. Rossz kedve volt, maga se tudja miért. Talán a festmény miatt, amit éppen csinált, vagy a fülét cirógató zene miatt. Ezt a zenét akkor hallotta először, amikor találkozott azzal a személlyel, akire testvérként tekintett, de aztán egy rossz mozdulat miatt meghalt. Emlékszik tisztán. De igyekszik nem rá gondolni. Viszont sikerült neki, és pár könnycsepp le is gördült az arcán, amit gyorsan letörölt. A festménye egy sírt ábrázolt, sok virággal, gyertyával, és egy síró lánnyal. Ez ő szeretett volna lenni, és az a lány akire saját testvéreként nézett. Amikor arra fele jár, mindig benéz a temetőbe, és beszélget vele. Gondolatai közül csak az rántotta ki hogy valami neszt hallott. Egyből elindult megkeresni a hang forrását. Kisebb keresgélés után, egy bokorban lapuló lányt pillantott meg.
   -Te mit keresel ebben? - nézett egy kicsit furán. Nem tudta mi a bokor magyarul, úgyhogy nem is mondta.
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. június 27. 19:55 | Link

Leila

Erre jön, erre jön, erre jön, Merlinre, meghallott, na most mi lesz... Hallom a lépéseit, túl hangos voltam, jaj ne, ó, ne...
- Öhm... - Ez a kérdés nem hangzott úgy, mintha éppen le akarna szidni... Lehet mégsem prefektus? - Hali, izé... Virágot szedek? - dadogtam kérdő hangsúllyal, ezáltal olyan hiteltelen lett a mondatom, hogy még én magam se hittem el. - Najó, igazából csak sétáltam és megláttalak, de ugye te nem vagy prefektus?! - hadartam tovább. Remélem, hogy megértette a lényeget, azaz hogy tudni szeretném nem büntet-e meg amiért itt talált.

Jobban megnézve nem tűnik idősebbnek nálam, sőt talán fiatalabb is egy picit. Fekete haján szépen táncolnak a fények, és a kezét jobban megnézve látom, hogy valami maszat van rajta.
- Mit csináltál a kezeddel? - terelem el gyorsan a témát, szememet összehúzva.

Csillapodva dobogó szívemre téve a kezeimet felállok, és alaposabban szemügyre veszem a velem szemben lévőt, ezúttal már nyugodtabban.
- Mária vagyok, elsős levitás. Mit csinálsz ilyenkor idekint? - És ugye biztos nem vagy prefektus? Kérdezném de moderálom magamat.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:54
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. június 27. 20:06 | Link

Zippzhar Mária Stella


~Mit jelent az, hogy virág?~ kérdezte a gondolatában a lány, de inkább nem mondta ki, nem hiányzik neki, hogy hülyének nézze. Kis időbe telt, amíg értelmezte a mondatot, de gyorsan kapcsolt.
   -Nem vagyok prefektus, ahhoz még túl új vagyok. - mosolygott. Nem is szeretne sosem ilyesmi lenni, neki az túl nagy felelősség lenne. Sok-sok kérdést kapott, amik értelmezése után válaszolt is. Nem tudta mi van a kezével, úgyhogy gyorsan áttanulmányozta mind a kettőt. Az a fránya festék!
   -Összefestékeztem. - vonta meg a vállát. Nála nem ritka dolog hogy tiszta festék lesz egy-egy alkotása után.
   -Én Leila, elsős Navinés. Festegetek, meg zenét hallgatok. Na és te? - mutatott a zenelejátszójára, amiben időközben leállította a zenét.
Utoljára módosította:Lukács Leila, 2018. június 27. 20:06
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. június 27. 20:19 | Link

Leila

Amikor kimondja, hogy nem prefektus, teljesen megnyugszom, és óriási vigyorral az arcomon nézek rá. Mosolyom még szélesebb, mikor kiderül, hogy festék ragadt az ujjaira.

- Ó, így már értem. - nevetek rá - Csak képzeld magad a helyembe, megijedsz, elbújsz, és egy lány valami sötét maszattól csöpögő ujjakkal, najó, tudom, hogy nem csöpögött, de a képzeletem csodákra képes, szóval hogy egy ilyen lány sétál feléd, miközben hátulról megvilágítja a telihold... - itt játékosan összeborzongok - Hát, el kell ismerned, hatásos egy belépő!

A bemutatkozást hallgatva kikászálódom a bokorból, és megindulok a kút felé, ha jól láttam arrafelé festegetett eredetileg is, úgyhogy remélem követni fog. Elmosolyodok a tevékenységét hallva, és rájövök, hogy ez hiányzott nekem még nagyon: A zene.
Hirtelen rádöbbenek, hogy a válaszomra vár, és gyorsan meg is adom.
- Kijöttem levegőzni egy kicsit. Tudod, otthon sokat sétáltam este az udvarunkon, és ez itt egy kicsit hiányzik. Szomorkás hangulatom volt, lehet ezért is tűnt még baljósabbnak az előbbi jelenet. - mosolyodom el, majd, hogy biztosan ne vegye magára, megnyugtatom - Ne haragudj, hogy megijedtem tőled! Így már egyáltalán nem vagy ijesztő!
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:54
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. június 27. 22:24 | Link

Mária


Elvigyorodott, amikor körülírta az ijesztő énjét. Festékszörny lesz egyszer belőle, addig meg marad a sima festegetésnél. Mikor elindult, akkor ő is elindult utána.
   -Hehe nem baj, tudok tényleg ijesztő is lenni! - vágott egy ijesztő arcot, majd egy aranyos fejet. Talán így tényleg nem fogja ijesztőnek gondolni senki.
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. június 27. 22:38 | Link

Leila

Amikor Leila rájátszik az ijesztőségre, úgy érzem, megtört a jég közöttünk. Még mindig mosolyogva érünk oda ahol festegetett.
-Megmutatod min ügyködtél? - kérdezem tőle. Amilyen aranyos arcot vágott az előbb, biztosan valami aranyos kis napsütötte mezőt, vagy esetleg az esti Udvart festette meg.

- Ha tudnék szépen festeni, tuti lefesteném ezt az udvart... - sóhajtottam, ahogy körbepörögve beittam a gyönyörű kert látványát. Hiába, gyengém az esti táj... Majd gunyorosan folytattam - De tőlem maximum egy kis pacsmagolás telik ki, nem vagyok egy művész alkat. A hangszerekhez jobban értek. De anya azt mondta, mindig nagyon vicces kitalálni mit akartam festeni! - nevetem el magam.

- Képzd, egyszer festettem lábbal. Egy haaatalmas nagy vászonra álltam rá, és forogtam körbe-körbe. Még a bátyámmal csináltuk, amikor kicsik voltunk.

Az emlék hatására ismét elfog a honvágy, nem tudom meg fogom-e tudni állni, hogy elsírjam magam.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:54
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. június 27. 23:20 | Link

Mária


   -Ahaa! - mosolygott rá, majd felemelte a lapot, ami még mindig a temetőt ábrázolta a síró kislánnyal. Lehet most elrontja szegény lány kedvét, de ő kérte. A sírra csak annyi volt ráírva angolul hogy:
'Könny... Ezzel kezdődik minden, s nyilván ezzel végződik is, saját könnyemmel, a másokéval.'
Ez igaz. Amikor valaki megszületik, ha nem is egyből de sírni fog. Ha valaki meghal, ha nem is közvetlen előtte, de sírt, és a szerettei is sírni fognak. Általában.
Vannak olyan esetek, amikor senkit sem ráz meg, hogy valaki meghalt. Senki se veszi észre, még talán a halott sem. Lehet azt hiszi álmodik... aztán az éjszaka után mikor várja hogy felébredjen, rájön, hogy egy örökös álomba került... egy szép helyre, ahol béke van.
   -Az jó lehetett. Egyszer én is festettem lábbal, valahol még szerintem meg is van. - vigyorgott a lány.
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. június 27. 23:50 | Link

Leila

Elkerekednek a szemeim ahogy a festményt bámulom. Hát ez nem napsütötte rét!-fut át a fejemen a gondolat.

Elmesélem neki a kis történetet, mialatt bámulom a festményt, majd halványan elmosolyodok a válaszán.

Alaposan ledöbbentem.
Másrészről a festmény gyönyörű. A szó szoros értelmében elképesztő. Olyan érzések vannak benne amik önkéntelenül is egy könnycseppet indítanak meg az arcomon. Végül a honvágy nem is játszik szerepet benne, ezek az új érzések teljesen elnyomják azt.

Az idézet... Kis korom óta beszélek angolul, így nem jelent gondot elolvasni a feliratot. Milyen igaz... Ez a barátság is könnyekkel kezdődik. Lehajtott fejem miatt arcomba hullik a hajam, könnyeim halkan potyognak a szandálba bújtatott lábfejemre. Meghatódom a festménytől, bár nem vagyok biztos benne, hogy értem a mögötte rejlő történetet.

- Ez gyönyörű... - mondom ki hangosan is, kicsit rekedtes, halk hangon. Remélem attól még hallotta. Fejemet felemelem, úgy döntök, nem szégyellem előtte könnyeimet. Szemeimet határozottan az övéire szegezem, hogy lássa, őszintén így gondolom.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:53
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. június 28. 00:29 | Link

Mária


Mikor könnyes szemekkel nézett Leilára Mária, akkor egyből kapcsolt is. Egy aprót megkönnyeztette egy festménye valakit. Ezt most elkönyvelte sikernek, mivel alapból szomorú hangulatúra tervezte a festményt. ~Könnyel kezdődik, és végződik~ talán ez az egyik legfurcsább dolog. Erről eszébe jutott még egy idézet, amit nem mondott ki hangosan, de magában párszor elmondta: 'Mindannyiunkra feledés vár. Ez a legjobb dolog, amit a világegyetemtől valaha kaptunk.' ez is teljesen igaz. Miért igaz ennyire egy csomó idézet? És sokszor nem a legvidámabbak az igazak. Hanem gyakran a legszomorúbbak. Idézetek tömkelege futott át a fején, és párat még ki is akart mondani, de nem akarta nagyon elrontani a másik lány kedvét, így inkább be fogta a csőrét.
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. június 28. 05:28 | Link

Leila

Leila nem mond semmit, csak néz rám, megértéssel a szemében.
-Mi vitt rá, hogy megfesd ezt? Már ha nem vagyok túl indiszkrét... - érdekes lánynak tűnik, és nem szeretném, ha megszakadna a beszélgetés.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:53
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. június 28. 16:21 | Link

Mária

~Ehh... mit jelent az hogy indiszkrét?~ kérdezte magában a lány, de megint csak nem hangosan. Majd ennek is utána néz. De az előtte álló kérdést értette, így meg is válaszolta:
   -Csak jött az ötlet. - vonta meg a vállát. Általában ha jön egy ötlete, egyből festék, ecset, valami felület amire festhet, és megpróbálja megvalósítani amit eltervezett, ami nem mindig szokott neki sikerülni. Múltkor egy táncoló lányt akart festeni, de elrontotta a lábát, és hagyta is a francba. Van türelme, nem arról van szó, csak ha valamiről tudja hogy úgyse fog abban a percben sikerülni, akkor hagyja és majd valamikor máskor megcsinálja, ha nem felejti el. Ha elfelejti, akkor meg ez van.
Utoljára módosította:Lukács Leila, 2018. június 28. 16:21
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. június 30. 17:49 | Link

Leila

-Ezt átérzem, nekem is van, hogy csak úgy leülök zenélni, és csak úgy megszületik egy-egy dallam. - mondom a válaszára mosolyogva.

Ezután egy nagyot ásítok, miközben megdörgölöm a szememet. Lehet jó volna bemenni, ha eddig nem kaptak el, remélem ezután sem fognak, de nem kéne kockáztatni... Ahogy egy hűvös szellő végigsimít, megdörgölöm a karom, és kicsit megreszketek.

-Én szerintem lassan visszamegyek. - mondom a lánynak - Jót fog tenni az alvás a holnapi nap előtt. - mosolygok rá. - Te? - nézek rá kérdőn.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:53
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. július 7. 16:54 | Link

Mária


   -Ohh a zenélés az jó! Én nem játszok semmilyen hangszeren, és énekelni se tudok, csak hallgatni. - mosolygott ő is.
   -Szerintem én is. - most jött rá hogy álmos, eddig észre se vette. Bár ez nála mindig így van. Észre se veszi ha álmos, szomjas éhes egyéb ilyen dolog, és csak akkor jön rá, amikor mondják neki.
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2018. július 7. 17:15 | Link

Leila

Szavairól eszembe jut, hogy mit mondott pár éve a nagymamám. Kint voltunk a kertben, egy fullasztó nyári délutánon, én a jégkrémemet nyalogatva elfeküdtem Mama ölében. Ő éppen az első koncertjéről mesélt, hiszen tudta, hogy imádom őt hallgatni. "Mind tapsolni kezdtek, hallottam, ahogy Nagyapád fütyülni kezd, és hirtelen megértettem, amit mindig is mondott nekem..." Idéztem fel magamban Mama szavait, majd hangosan kimondva fejeztem be őket:
- Minden művet ketten keltenek életre, aki előadja, és aki meghallgatja. Ezt mondta mindig a Mamám, amikor a koncertjeiről beszélt. Szóval ha tudsz hallgatni, akkor elmondhatod, hogy fontos részed a zene. - finoman vállat vonok, és összekulcsolom a kezeimet a hátam mögött.
Megilletődöttségemben, remélem nem hangzott túl furán amit mondtam, előre hátra hintáztatom magam a talpaimon.

- Hát akkor... Szerintem induljunk meg a szobáink felé. Nem tudom ti hol laktok, de azt hiszem én arról jöttem. - szavaimat kísérve bizonytalanul mutatok az egyik folyósóra. -Vigyázz magadra, és remélem sikeresen elkerülöd a prefektusokat! Jó éjt Leila!- Köszöntem neki, majd közelebb léptem, és lassan ölelére tártam a karjaimat, hogy el tudjon húzódni ha nem szeretné. De úgy éreztem, nekem most jól esne egy jóéjt-ölelés.
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2018. október 30. 17:52
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Lukács Leila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 75
Írta: 2018. július 15. 18:51 | Link

Mária


Valahogy eljutottak az agyáig Mária szavai, de pár szó jelentését nem tudta, így csak bólintott.
Emlékezett, hogy honnan jött, igaz nincs sok ideje még itt, de valamennyire tudja hogy hol találja a hálókörletét.
   -Én arról. - mondta magabiztosan, miközben rámutatott az egyik folyosóra. - Te is vigyázz magara, jó éjt! - mosolygott. Megölelte, jóéjt ölelés pipa, és elindult abba az irányba, amerre mutatott pár másodperce.
Hozzászólásai ebben a témában

People aren’t perfect - except when they smile.

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék