Itt mindig történik valami. Káosz, rikácsolás. Ha nem épp két festmény esik egymásnak, lelkes szurkolók előtt, akkor éppen kifröccsen egy bájital, víztócsán csúszol el. Ezen a helyen képtelenség rendet tartani, mintha minden szerencsétlenség, mely a kastélyban előfordulhat, itt gyűlne össze. Ha erre a folyosóra lépsz, készülj fel mindenre, hiszen bármi megeshet. Sok sikert az utadon!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=860622#post860622][b]Jankovits Dorián - 2023.03.12. 18:00[/b][/url]

Nos, ezt jól elszúrtam. Meg kellett volna várni, amíg a néniről biztosan tudom, hogy már az ötödikesek életkedvét szívja el vizsgának titulálva az épület másik felében. Legközelebb majd biztosra megyek, addig most viszont sajnos hiába kapaszkodom a deszkám tengelyébe, mintha az életem múlna rajta, és hiába igyekszem alkudozni, hogy bevállalom én a baglyok alól a trutyi takarítását is önként, csak hagyja meg nekem a járgányom, a vén keselyű nem kegyelmez. Nagyszerű, most járhatok gyalog akkor év végéig, mert a gondnok biztos nem fogja visszaadni. Ismer már, mint a rossz pénzt, négy év alatt kijutott néhány büntetésecske nála. Van ugyan egy deszkám még otthon, valami bölcs előrelátás munkálhatott bennem, amikor azt kértem karácsonyra. Anyuékban pedig kevésbé bölcsen értékelték a helyzetet, mert meg is kaptam.
- Igenis, tanárnő - válaszolom kelletlenül, fejemet lehajtva, hogy ne lássa, ahogy grimaszolok, mert a végén még arra is pontot von le és meghosszabbítja egy héttel a büntetést. A fogaim megcsikordulnak, olyan erővel szorítom össze az állkapcsom, amikor az arra utasított navinés átvenni igyekszik a deszkám, én pedig kénytelen vagyok elengedni azt. Megfordul a fejemben egy pillanatra a képtelen ötlet, hogy felpattanok rá és elgurulok, de aztán le is teszek róla azzal a lendülettel. Egész évben a bagolyházban lakhatok a végén. Sóhajtanék egy nagyot, de nem merek igazán pisszenni sem, nemhogy bárkinek odaszólni vagy nevetni, amikor Jacob eltaknyol például. Felszusszanok, amikor végre, amikor közli az öreglány, hogy mehetek, Zalánnal együtt, akinek szintén a deszkája bánta ezt a mai akciót, pedig ő csak megjelent, tényleg nem csinált semmit. Csak rosszkor érkezett rossz helyre. Na szép. Szerencsére itt a hírek pont olyan gyorsan terjednek, mint a fény, és Bella is megérkezik. Felüdülés látni is, bár a fogkrémreklámba illő vigyor helyett most csak egy satnya mosolyra futja nekem.
- Jaj, édes... Elvette a deszkámat év végéig, de menjünk innen, mielőtt eszébe jutna még több pontot levonni - dünnyögöm válaszul, és átkarolom a vállát, igyekezve minél távolabb kerülni Kakasi tanárnőtől, csak a vállam fölött pillantva hátra egészen a sarokig. - Pedig ma sikerült épp a bűbájtan vizsgám.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=860669#post860669][b]Wesselényi Arabella Valéria - 2023.03.13. 14:58[/b][/url]

Ekkora csődületet én még nem láttam ezen a csicska folyosón. A keselyű rikácsolását bárhonnan felismerném, még ha nem is üvöltve engedte útjára a népet, amire.épp megérkeztem. Közeledve a csoportosuláshoz a két kis elsős ribit szemeim sarkából kiszúrtam, viszont nem fordítottam rájuk különösebb figyelmet. A végén elhiszik, hogy körülöttük forog a világ, pedig ha az iskola naprendszer lenne, a kibaszott Nap én lennék! Ragyogó vagyok, szinte tündöklő! Na meg kedves, melegséget sugárzó és istennőként tisztelnek. Kell ennél több? Ők maximum két apró törpebolygók lennének, aminek még egy nyomi holdja sem lehet. Ők ketten igazából egymás utánfutói.
Dorci babyhez érkezve óvatosan vizsgalni kezdtem azt a tökéletes arcát, amikor is a navinés próféta ragacsos mancsi között meg nem pillantottam Doriszom deszkáját. Nem hallottam Kakasi kérését irányába ezért nem is tudhattam miért volt nála a pasim járműve. Felbosszantott. Szemüvegem levéve épp szerettem volna jól helyretenni Juliánt és visszaszerezni a hercegem eszközét, de ekkor közölte velem ez a szexi, mi a hókuszpók történt.
- Jaj, Életem! - azonnal megfeledkezve terveimről fordultam sajnálkozva Dorcihoz, mégis mit képzel magáról az a vén szatyor? Terrorizálja a diákokat vizsgaidőszak alatt? Elég bajunk van így is. Kibírhatta volna már ezt a kis időt. Így is fél lába már a koporsóban volt. Csak ne asszonykodjon, mert a szivére mehet a stressz vagy beáll a dereka. De akkor a botját is kirúgom a kezéből, az is biztos.
- Semmi baj, Kedves. Visszaszerezzük neked, megígérem - hajtottam fejemet vállára automatikusan, ahogy magához húzott, még a szabad kezemmel is végigsimítottam mellkasán, hogy éreztethessem vele együttérzésemet. Ahogy leléptünk, szemem sarkából a két taknyos elsősre villantottam győztes mosolyom, mivel összebújva hagyhattam el a helyszínt Vele. Nem szakíthatnak el az én Dorci babymtől. Sem ők, sem senki!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=860769#post860769][b]Jacob Lehman - 2023.03.15. 12:58[/b][/url]

Sajgott minden csontja, de leginkább a szégyen az, mely vörösre festette arcát és fejfájást gerjesztett a kemény kobakban. Egyesek röhögtek rajta, a tanárnő hosszú botja, és szódásszifonhoz emlékeztető szemüvege megijesztette, soha ennyire közel még nem került tanárhoz, legfeljebb rémálmaiban. A helyzettől azonban annyira lefagyott, hogy még mozdulni se bírt, Arabella majd fociként kezelte, Kornélia pedig...nos, csak úgy átlépett rajta és elsietett. Talán ez esett neki a legrosszabbul, a lány még csak kezét se nyújtotta, hogy felsegítse, netán megkérdezze, hogy van. Ez tényleg élete legnagyobb rémálma volt, s már az sem érdekelte, hogy egyesek rajta röhögnek.
Már csak akkor mozdult, amikor megérezte Zalán segítő szándékát, neki köszönhetően tudott felkászálódni a földről, meg persze Kornélnak hála.
- Köszi - nyögte mindkét srácnak, zavartan és sietve kapkodta össze kosarába a kigurult paradicsomokat, egyet óvatosan húzott el Kakasi tanárnő lába közül, majd félve pislogott fel rá. - El...nézést - még jobban vörösödött a feje, aztán felegyenesedve, sietve szedte a lábát, hogy eltűnjön, és maga mögött hagyja a folyosót.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=860781#post860781][b]Jankovits Panka - 2023.03.15. 17:35[/b][/url]

- Fodrász? Ááá, akkor tuti. Szorítok! - Mosolyodik el bátorítóan a szemi-Joker fejével. Lehetséges, hogy Zozót is hozzá kellett volna irányítania ahelyett, hogy maga próbálkozik. Végül is, nem lett tragédia, jól áll a vörös a bestienek.
- Fiúnak? Mia... Normálisak ezek? - Kérdez vissza felháborodottan hüledezve. Tényleg ilyen alacsonyan van a szellemi szint, hogy nehezen ismerik fel az ellenkező nemet? Reméli, hogy ez nem vicc, mert még annak is rossz,
Az események egészen pörögni kezdtek azután, hogy a szőke eridonos leányzó, névszerint Panka hirtelen nem is tudta, hogy hová kapja a fejét. Újabb deszkás, pontvonás, ponteső, weirdo navinés, puffanós paradicsomos navinés, emberek, akiket levegőnek néz, tehát igazából áramló levegő, és akkor még Wessi is jött összenyálazni Doriszt.
Nem lehet így normálisan az esküvőjét tervezni az embernek, az hétszentség. Pedig itt áll előtte Kornél, aki a testével védte a rendet Panka bátyjától, így biztos a két srác örök ellenséggé válik ebben a zord helyzetben és tiltott lesz az ő szerelmük is. Hjaj, de szomorú ez, de mégis milyen romantikus lesz.
- Nagyon cuki. - Susogja vissza szinte remegő hangon, majd még egy utolsót pilláz az irányába, mert közben Zóra valami sokkoló dologra figyelmeztette. Basszus Dorián, te miért nem tudsz szólni? Nem lehetsz akkora bajban, hogy nem segítesz a drága kicsi húgodnak. Ezért még kapni fog.
- Wat? - Kérdez vissza felocsúdva az eseményekből. Szemmel láthatóan Zórának is sok ez az egész, de legalább ő méltóztatott segíteni Pankán. Hálálkodva összébb húzza magát, sikeresebben, mint a körülötte lévő betoji fiúk. Hiába menekül Wessivel, benyit éjjel a hálójába és kifesti a körmét bosszúból, amiért hagyta Pankát ilyen csúnyán megalázni magát.
- Szerintem cuki lenne hozzád. - Sandítja Zozó felé. Ő egyelőre hűséges Kornélhoz, hiszen éppen csak kezd közöttük kialakulni egy kis kémia vagy bájitaltan... vagy mi. Panka kicsit furinak tartja a navinést, bár azért kedves tőle, hogy menteni próbálja a helyzetet, még ha most a rossz oldalra szervezték is be.
- Nem tudom. - Pusmogja lemondóan, de magában eldönti, hogy az új életcélja, hogy Kakasi Gabi néni pontozza az outfitjét és a sminkjét. Mi az, hogy nem az ő szettje kapott pontot, ez azért felháborító.
- Menjünk! - Ragadja karon Zórát, majd Dorián mellett elhaladva kiölti rá a nyelvét, majd egy szemforgatás kíséretében elhúzza Zozót az ellenkező irányba a párostól. Lehet, hogy kap egy Guccsi Viuitton deszkát, ha elég szépen néz Wessire.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=860793#post860793][b]Winkler Ábel Julián - 2023.03.15. 20:59[/b][/url]

Számomra mások segítése mindig nagyon fontos volt, hiszen ez ad erőt, ettől leszek jobb ember. Én hiszek abban, hogy mindenki visszakapja a sok jót, amit csinál, a varázserőd is sokkal erősebb lehet, ha tiszta a lelked.
Ettől függetlenül azonban meglepett a társaim negatív fogadtatása, meg a tanárnőtől kapott feladat. Pillanatnyi habozás után megindulok a deszka irányába, azoban egy pillanatra megtorpanok, ahogy hallom az eridonos prefektus fájdalmas jajgatását. Sajnos úgy fest, hogy én sem tudok mit kezdeni a nyalókával, amikor Hollósi Zalán majdnem letarol hátulról a deszkájával, de végül is épp megúszom. Még szerencse, hogy nem lett baja a holdvizemnek, most várhatnék még egy teliholdat, hogy újat készítsek.
 Nem csoda, hogy a tanárnő ennyire mérges, hogy egyből pontokat kezd vonni. Remélhetőleg nem lesz benne sokáig harag, szemmel láthatóan jól tudja kezelni, egészen hamar váltani volt képes, amikor a két idősebb kolléga kérdezte. Én magam csak kapkodom a fejem és próbálom feldolgozni, hogy vajon mi történt ezen a helyszínen, azonban az eridonos Teofil megszólalása azért nekem is rosszul esett. Meg fogok neki bocsátani, nem fekszem le haraggal a szívemben.
Sóhajtva csóválom meg a fejem, ahogy ügyetlenül átveszem a Tanárnőtől a két deszkát.
- Selwyn úrhoz viszem. - Felelem engedelmesen, majd számat elhúzva szánakozva, kissé bocsánatkérően járatom a tekintetem az eridonos és a levitás között. Eskü nem így akartam javítani a helyzeten, de ellent nem mondhatok. Így nehezebb lesz mozognom, hogy felpakoltam az üvegem mellé, de megoldjuk, mindent megoldunk.
A lelkem hirtelen negatív energia járja át, amikor megjelenik a tanár úr és a szerelme. Tudom, hogy a kettőjük kapcsolatából pozitív érzéseknek kellene áradnia, de én mégis akkora negativitást érzek a szavaikból, hogy menten elmormolok egy fohászt magamban, amitől menten jobb lelkiállapotba lendülök vissza. Nem hiányzik ez senkinek, hogy az erejét tönkretegye egy ilyen mélyről jövő, negatív érzelem.
Valahogy menteni kellene a helyzetet, érzem, hogy tennem kell valamit, így a legkézenfekvőbb módon próbálom oldalni a hangulatot.
- Tanár úúr! Kijavította már a vizsgám? - Kiáltom Holló úr után, túl sokáig haboztam, így már nem érte utol a szavam. Azért remélem jól sikerült, rendesen készültem rá.
Szemeim még egyszer körbefuttatom a társaságon, biztatóan rámosolyodok a két pusmogó lányra, de közben majdnem letarol egy cserép paradicsom.
- Merlinre Jacob, jól vagy? - Kérdem ügyetlenkedve lehajolva, de szerencsére más felsegíti.
Minél hamarabb meg akarok szabadulni a pakkomtól, ráadásul a Tanárnő kívánságának is eleget tennék, így rövid búcsúzás után kereket oldok.
Még ilyen őrületet?!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=860807#post860807][b]Kakasi Gabriella - 2023.03.16. 03:03[/b][/url]

Köpenyét rántotta teátrális mozdulattal maga elé, mintha az megvédené őt a folyosóra beboruló diák látványától. Nyakát nyújtotta aztán Lehmanra, szürke írisze pedig Arabellára tapadt, ahogy átszökell a navinésen. Ingerülten lendített még egyet ráncos ujjaival, hogy a feltorlódott diákok végre mozduljanak.
 Elégedett biccentést küldött a Winkler fiúnak. Ezzel most szerzett nála néhány jó pontot. Bár a tanórákon nem fog előnyére válni...
 Értetlenül hajolt újfent Jacob fölé, ahogy a lába felé mászott, hogy összekotorja a zöldségeket, amiket Merlin tudja, honnan szedett össze magának. Gyanakodva szűkültek össze szemei, de nem tette szóvá a balesetet. Látott ennél már katasztrofálisabb diákot is. Amikor Athanaczkovicsék nyomában készült távozni, még odabűvölt egy kósza paprikát a gyerekhez, amit útközben megint elpottyantott.
 Elégedett sóhaj hagyta el vastagon rúzsozott ajkát az üres folyosó látványától. Majd ismét végigpörgette fejében az elmúlt perceket. Nem kellett volna. Dühtől tajtékozva fordult a helyiség déli kijárata felé, úgy dünnyögte magának:
 - Le fogom záratni ezt a nyomorult folyosót...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=860847#post860847][b]Simonka Asztrea Zóra - 2023.03.16. 18:31[/b][/url]

- Édes istenem, ez jobban visít, mint a denevérriasztó, amit apáék felszereltek a múlt hónapban - fintorogva húztam el a számat, mikor megjelent Misspádonlö, akarom mondani Wessi. Még a szemeimet is megtekertem, mert úgy sasszézott végig a folyosón, mintha ő lenne a koronahercegnő. Hogy én mennyire utáltam. Gyűlöltem.És persze továbbra se értettem azt, hogy mit eszik rajta ennyire Dorián, mert neki azért mégis csak volt agya, és gondoltam, biztos egy eszesebb lányt szedne össze magának, mint sem egy kirakatbabát. Na de közben rendet tett az öreglány, Merlinre, esküszöm hasonlított az egyik ük-nagynénémre, annak volt ilyen vastagkeretes szemüvege. Egyszer Halloweenkor ennek az üknagynéninek akartam beöltözni, de most eszembe jutott, hogy talán majd Kakasi Gabinéni leszek a kövi bulin. Közben ott volt két helyes srác is, de az egyik nagyon Pankát stalkolta, a másik meg...na hát ő fogalmam sincs mit csinált, de helyes volt. El is vigyorodtam, amikor Panka megjegyezte, hogy illene hozzám, hát nem is tudom, lehet. - Hozzád is ez a kócos - súgtam oda nevetve, aztán még jobban röhögtem, mikor megtörtént Lehman beugrója. A nevét is csak onnan tudtam, mert állandóan mindenkit az uborkáival traktált az ebédlőben, és már kezdett az agyamra menni. - Szerintem is menjünk, igazítsuk ki a sminked, és írjunk egy levelet ennek a bicebócának - vigyorogva karoltam vissza Pankuszba, és sietve elhagytuk a helyszínt.