[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665021#post665021][b]Antoinette Myra Blackburn - 2017.03.06. 22:50[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665024#post665024][b]Drávecz Bálint - 2017.03.06. 23:21[/b][/url]

Már régen aludt ennyire nyugodtan. Nem szokta átaludni az éjszakákat, legtöbbször valahol a közepén felkel és neki áll dolgozni, de most ez kivételesen nem így történt. Annyira mélyen alszik, hogy fel se tűnik neki, mikor tűnik el mellőle a nő.
Azonban a bejárati ajtón érkező, a kelleténél erősebb kopogásnak köszönhetően, szemei lassan kinyílnak. Kezével automatikusan a mellette fekvő felé nyúl, aki azonban sehol sincsen. Csalódottan veszi tudomásul, hogy a nő eltűnt mellőle, egyből arra gondol, hogy bizony szépen hoppon maradt. Ezért amennyire csak lehetséges olyan gyorsan kel ki az ágyból. Felülről semmi sem fedi testét, alul egy sötét szürke melegítő nadrágot visel, lassan, fejét vakargatva sétál kifelé a szobából. Már a szoba ajtajában ácsorogva sikerül kiszúrnia az irtó dögös nőt, méghozzá két kávéval, amely megdobogtatja az amúgy jegesedő szívét. Léptei tovább haladnak és az ajtóban ácsorgóig meg sem áll, mikor végre odaér ad a nő a szájára egy puszit és még azelőtt betessékelni a szobába. Nem azért, mert szégyellné, hanem saját magának szeretné megtartani, így jobb ha senki sem veszi észre. Bár a srácokat ismerve a délelőtt folyamán esélytelen, hogy felkelnek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665025#post665025][b]Egressy Auróra - 2017.03.06. 23:29[/b][/url]

Szerencsére az egész lakosztályban csend honol, sehol egy lélek. Egy kicsit megnyugszik, mert a ruházata igencsak foghíjjas, lényegében csak az ing van rajta, semmi más. Türelmetlenül vár az ajtó előtt arra várva, hogy végre kopogjanak, elvehesse a kávét és visszameneküljön az ágyba.
Ez perceken belül meg is történik, pont amikor Bálint kilép a szobájából. Rora elveszi a tálcát a pincérnőtől, aki elég látványosan nyújtigatja a nyakát. Rora hátrapillant, megvárja míg a félmezetlen férfi odaér, viszonozza a csókját és a nőre pillant, aki még mindig az ajtóban áll.
- Foglalt.
Sziszegi a fogai között, majd szó szerint bevágja a nő orra előtt az ajtót.
- Jól van, megyek már vissza...nyugi, nem vettek észre, mindenki alszik.
A tálcát a kezén egyensúlyozva sétál vissza a szobába.
- Hozattam nekünk kávét, remélem nem bánod.
Igyekszik tünderi képet vágni, mert tudja, hogy nem szabadott volna kijönnie a szobából.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665026#post665026][b]Drávecz Bálint - 2017.03.06. 23:35[/b][/url]

Büszkén húzza ki magát, és alig bírja megállni, hogy ne röhögjön a pincérnő arcába.
- Micsoda harcias vagy már kora reggel.
Nyom a feje búbjára egy csókot, majd neki áll óvatosan visszaterelgeti a nőt. Túlságosan akaratos és önző ezen a téren, nem akarja hogy más lássa, vagy csak hozzászóljon. Hajlamos néha túlzásokba esni, valószínűleg most is ez történik.  Az ajtófélfának támaszkodva nézi végig, ahogy Auróra helyet keres a tálcának, majd kitárt kezeivel jelzi neki, hogy menjen oda.
- Nem is ismersz, mégis olyan, mintha a vesémbe látnál. Pont kávéra van szükségem. Köszönöm.
Magához húzza és óvatosan megöleli, közben kezét szemtelenül a nő fenekére csúsztatja és finoman belecsíp.
- Cserébe szerzek neked ruhát. Nem foglak napközben abban kiengedni emberek közé.
Fejével az estélyi fele bök, majd elengedi őt és a kávéért nyúl.
- Ne aggódj. Nem valami itt hagyott göncöt kapsz. Ebben az ágyban rajtad kívül, velem nem aludt más.
Beleiszik a kávéba majd egy féloldalas mosolyt villant felé. Nem csak, hogy nem aludt, de nem is feküdt, sőt a szobába se engedte betenni a lábát más nőnek. De ezt inkább még nem közli, mert sikerülne vele lerombolnia, minden róla felépített képet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665027#post665027][b]Egressy Auróra - 2017.03.06. 23:41[/b][/url]

- Muszáj észhez térnem, és ez csak kávéval lehetséges.
Sóhajtva lerakja az asztalra a tálcát, majd visszasétál a férfihez, átkarolja, majd mikor az belecsíp a hátsójába felsikkant.
- Azt megköszönném. Nem szívesen lépnék ebbe fényes nappal ezzel az utcára.
Ráadásul nem szeretné ha ennyire nyilvánvaló lenne, hogy éjszakázott, na nem mintha szégyellné, de nem akar olyan lány lenni, a méltósága utolsó morzsáját hát ezzel megőrzi.
A kávéval az ablakhoz sétál, belekortyolva nézi a Dunát, az autókat és az embereket. Van aki minden nap elmegy ezelőtt az épület előtt és még csak be sem engednék, egy kávéra sem telne nekik.
- Lassan amúgy is mennem kell...
Erre több oka is van. Egyrészt Hanna biztosan várja haza, na meg Bálintot sem áll szándékában feltartani, hiszem hamarosan úgyis tovább állnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665028#post665028][b]Drávecz Bálint - 2017.03.06. 23:44[/b][/url]

- Pedig elképesztően dögös vagy így.
Elmosolyodik. Nincs az a lehetséges végkimenetel, hogy tisztességes kinézet nélkül engedje ki az ajtón ezt a nőt. Ha kell, akkor elmegy és vesz neki ruhát, sminket, bármit, amit kíván. Azonban szerencsére van ennél egy határozottan jobb, bár elég szokatlan ötlete. Szó nélkül eltűnik, és pár perccel később egy bordó ruhával, meg valami női holmikkal tele lévő táskával tér vissza.
- Tessék, valamit csak tudsz használni belőle.
Káté barátnőjétől nyúlta le, aki éppen annyira kiütve fetreng a másik szobában, mint kedvesnek nem titulálható párja. Úgy tűnt eléggé jól sikerült az éjszakájuk, bár az eléggé meglepő, hogy ők csak ketten fetrengenek egymás mellett. Haladás.
- Nincs esély rá, hogy még egy keveset maradj?
Karjait összefonja maga előtt és úgy figyeli, ahogy Auróra készülődik. Nem tudja, hogy van-e arra esély, hogy újra összefussanak, ezért kiszeretné élvezni minden percét, amíg itt van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665029#post665029][b]Egressy Auróra - 2017.03.06. 23:57[/b][/url]

- Te is az vagy.
Visszapillant a férfire, megajándékozza a legszebb mosolyával, amit csak ki tud préselni magából. A szíve összefacsarodik a gondolatra, de amikor Bálint megérkezik a ruhával, tudja, hogy mennie kell. Szavai ellenben állank a tetteivel, kezdi úgy érezni, hogy a szorul a hurok és menekülnie kell, ez nem az ő világa és talán soha nem is lesz az.
- Köszönöm.
Kiissza a kávét, majd ledobja magáról az inget és elindul a fürdőbe, hogy összeszedje magát.
- Bálint...
Vet rá egy pillantást, mikor visszajön, majd a táskáját kezdi keresni.
- Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne. Hamarosan amúgy is menned kell...bárhová is mentek. Nem szeretnélek visszatartani.
Bár megtehetné! Legszívesebben elsírná magát, de igyekszik határozott maradni, de nem döntött véglegesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665030#post665030][b]Drávecz Bálint - 2017.03.07. 00:02[/b][/url]

Már abból tudja, hogy nem fog tetszeni neki, amit a nő mond, ahogy a nevét kiejti. Jobb kézfeje ökölbe szorul, teste megfeszül, úgy áll az ajtóban, mint aki ölni is képes lenne. Nem szokott hozzá, hogy valaki ennyire sietősen akarjon távozni tőle, sőt ahhoz sem szokott, hogy nemleges, hárító választ kapjon.
- Ha ezt akarod.
Felsóhajt, majd lazít kicsit testtartásán, mert nem akar egy félőrültnek tűnni. Eláll a nő útjából és az karjával hanyagul az ajtó felé mutat. Erőszakoskodni és könyörögni nem fog, ha Auróra ennyire távozni akar, hát menjen.
- Örültem, az újbóli találkozásnak.
Hangja hűvös, a kedvesség, amellyel a kávét fogadta tovaszállt. Az arcáról nem lehet semmilyen érzést leolvasni, teljesen elzárkózott, leginkább egy hisztis gyerekhez hasonlítható a viselkedése.
- A ruhádat itt ne hagyd, nem tudnék vele mit kezdeni.
Megtartaná és kincsként őrizné, vagy felgyújtaná, még nem tisztázta le magában. Bár egy itt hagyott holmi, jó lehetőség lenne arra, hogy egy újabb találkozójuk legyen, mégsem kívánná ezt a gyerekes formát alkalmazni. Ha Auróra sikeresen véve az akadályokat felöltözik és mindent magához vesz, elkíséri a bejárati ajtóig és szavak nélkül engedi útjára a nőt. Miután az ajtó becsukódik egy nagyobbat ver öklével bele, aztán visszasétál a szobájába hogy tovább aludjon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665051#post665051][b]Egressy Auróra - 2017.03.07. 08:16[/b][/url]

Néhány másodperc után azonban
már máshogy áll a dolog. Jól esett volna neki, ha Bálint marasztalja, de nem így történt, neki pedig eszében sincs könyörögni, ahhoz túl büszke. Talán csak egy kis megerősítésre lett volna szüksége, amiből sejthette volna, hogy van értelme maradni, hogy a férfi tényleg szeretné és nem csaj illemből mondja. Az azonban egyáltalán nem éri váratlanul, hogy Bálint nem tesz semmit, hanem bezárkózik és szélbek ereszti. De ez még nem jelent azt, hogy nem is bántja a lelkét. Egy hosszú percig még farkasszemet néz Bálinttal, aztán lenyúl a ruhájáért és a kabátjáért.
- Nem hagyom itt. A ruhát pedig majd visszaküldöm.
Biztos nagyon drága volt, így amint lehet, leveti. Amúgy sem szeret más ruhájába bújni. Arról nem is beszélve, hogy a tulajdonos kilétét illetően is vannak kétségei. Már nem is annyira szép ez a ruha.
- Én is örültem.
Amikor kilép az ajtón az ujjával Bálint kezéhez ér és úgy indul el a kijárat felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665200#post665200][b]Gwen L. Blake - 2017.03.07. 18:32[/b][/url]

Imádok a barátnőkkel lógni, főleg, ha azokkal ilyen helyekre megyünk. Panka ötlete volt a Bubu, én pedig nem ellenkeztem, sőt szerettem ott lenni. Ő ismertette meg velem a helyet, lehet előtte hallottam már máshonnan felőle, azonban nem maradt meg az emlékezetemben, míg el nem vonszolt oda. Első alkalommal nem volt lehetőségem megkóstolni a sushit, csak a rámenüket, viszont, ami késik, nem múlik, most arra is sor kerül. Összefolyik a nyál a számban, ahogy a kajára gondolok, most tele fogom tömni a pocakomat finomabbnál finomabb falatokkal.
Úgy beszéltük meg a lánnyal, hogy ott találkozunk, sajnos ismét hozom a formámat és több mint öt perc késésben vagyok. Illene leszoknom erről, azonban képtelen vagyok rá, és ismerhet a lány, tudja, hogy nem a pontosságomról vagyok híres. Sietve lépek az üzletbe, majd leadom a teára vonatkozó rendelésemet. Megvárom, míg elkészíti, a többi kaját később is ráérek beszerezni, helyette elindulok felfelé a lépcsőn. Fent megpillantom a lányt, akinek ugyanolyan húzott szemei vannak, mint a barátomnak, és mosolyogva huppanok le hozzá, miközben szavaimat felé intézem, ki máshoz.
- Bocsi, foghatnám a metróra is, de nem miattuk késtem – vallom be az igazságot. Még otthon szedelőcködtem, ugyanis elhúzódott a sütés, amit a barátomnak csináltam. Majd később odaadom neki, most a szemben ülő lánykával kell foglalkoznom, ugyanis egy csajos napot akarunk tartani, amikor talán vásárolni is megyünk, de ebben nem vagyok biztos.
- Kaját rendeltél már, vagy megvártál? – kérdezem, mert ez fontos momentuma az egésznek. Ha nem, és később szeretne, akkor tudok várni, viszont, ha ugyanolyan éhes, mint én, akkor rögtön pattanhatunk fel a finom rámenért és sushiért, meg talán az édességért is. ha keresztapámék tudnák milyen finom kaját eszek, biztos a sárga irigység enné őket, nem mintha Pécsett nem lehet hasonlóakat beszerezni. Kíváncsian pillantok a lánykára, remélem nem ment el a kedve semmitől a késésem miatt, az elég ciki lenne számomra, és számára is.
- És a beszélgetés után van valami elképzelésed, vagy ülünk itt zárásig, és utána kitaláljuk mi lesz velünk? – teszem fel a fontos kérdést, mert akkor úgy kell tervezzünk. Szerintem egyikőnk sem akar zárásig itt ülni, az kicsit sok lenne, bár a zene, és a hely hangulata úgy  repíti az időt, mint más soha.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665403#post665403][b]Ardai Kolos - 2017.03.08. 09:29[/b][/url]

Idegesen arrébb lökött pár embert, akik nem tudtak időben elállni az útjából. Átrohant az utca másik oldalára, a téglaházak mentén végigsietett, majd bekanyarodott az első utcán. Nem igazán döntötte el, hova megy, vagy egyáltalán merre. Csak vitte a düh és a keserűség.
Alig érezte Myra kezét az övében. Valami zsibbadság kezdett benne egyre csak növekedni, kiindulva a végtagjaiból, elérve egészen a fejéig. Aztán egyik pillanatról a másikra megtorpant. Nem fordult meg, csak lehajtotta a fejét, és sóhajtott. Hisz nem csak őt érte sérelem. Hisz amiket az öreg Myra fejéhez vágott...
- Sajnálom. - Hátrafordult Myrához, hogy a szemébe nézhessen. Látni szerette volna, mit érez most ő, azok után, ami történt. Azok után, hogy annyi mindennek elhordták. Azok után, hogy Kolos mit sem törődve a helyzettel, magával rángatta a fél kerületen.
- Nagyon sajnálom, hogy így alakult. - hangja halkan és visszafogottan csengett. A düh már teljesen elpárolgott belőle, most inkább a keserűség volt az, ami a felszínen maradt. Azt tervezte, hogy tökéletes lesz a látogatás. Hogy végre mindketten megismerhetik egymást. A legfontosabb emberek a számára.
- Tudod, meséltem már, hogy... - kezdett bele a mondatba, de elakadt. Magyarázkodnia kellett a nagyapja viselkedése miatt. Kifogásokat találnia, miért viselkedett úgy. Néha még Kolos is elbizonytalanodott, hogy valóban csak a betegség miatt történik minden. Hisz olyan valóságos volt!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665441#post665441][b]Antoinette Myra Blackburn - 2017.03.08. 15:42[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665672#post665672][b]Ardai Kolos - 2017.03.08. 21:57[/b][/url]

Myra megrázta a fejét. A némasága az, ami még inkább összeszorította a szívét. És gyűlő könnyek a szemében. Nem is tudta volna megmondani, mi a rosszabb. Hogy Myra az ő nagyapja miatt sír, vagy az, hogy emiatt leginkább dühöt és gyűlöletet érzett az öreg iránt. Nem akart így érezni. Nem akarta, hogy bármi is megváltozzon.
Szorosan magához ölelte a nőt. Nagyot sóhajtott, ahogy a feszültség kezdte elhagyni a testét, majd ismét megmerevedett. Senki sem tehet róla. Ez volt a probléma. Ha még lett is volna valaki, akit gyűlölhetett, de így...
Elengedte, hogy szembe állhasson vele. Mindennél jobban szerette volna, ha Myrának igaza lett volna. Ha csak egy rossz pillanatot fogtak ki. Hogy nem ilyen súlyos a helyzet, és hogy vissza fog térni az öreg, akit úgy szeretett. De Kolos a lelke mélyén tudta, hogy ez már nem lesz jobb. És nem akarta, hogy Myrát ismét megalázzák. Hogy sírni lássa miatta.
Megfogta a nő arcát, és hüvelykujjával letörölte a könnycseppeket. Szelíden megrázta a fejét. Nem mosolygott, nem szorította össze a száját. Ez a megadás volt.
- Nem... Jobb lesz, ha... ha nem jövünk többet. - A kijelentés olyan volt, mintha egy darabját szakították volna ki. Mintha a finom szálak, amik összekötötték a mellkasát és nagyapjáét, elgyengültek volna, és némelyik szál elszakadt volna. Nem fogja Myrát még egyszer kitenni ennek.
- Sétáljunk egyet - csókolta meg a homlokát, majd fogta kézen, és indult el vele a házak között.
- Tudod... ő volt a legjobb. Anyuék nem értették meg, de ő igen. Mindig tudta, mi van velem...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665808#post665808][b]Hajnal Hella - 2017.03.09. 15:49[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665817#post665817][b]Antoinette Myra Blackburn - 2017.03.09. 16:34[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665889#post665889][b]Ombozi Noel - 2017.03.09. 20:31[/b][/url]

Kelemen Farkas

Célmeghatározás, céltudatosság, célirányosság - szól a fáma. Egész egyszerű szabálynak tűnik, amit nem lehet olyan nehéz betartani. Holló úr már az első hoppanálás órán beléjük verte, majd ezt hallgatták hosszú heteken keresztül, egészen a vizsga napjáig. Noelnek ráadásul a legtöbb társával ellentétben soha nem okozott gondot az egyik pontról való hirtelen eltűnés, és egy pillanattal később valahol máshol megjelenés. Mindig ment, mint a karikacsapás. Egy héttel ezelőtt a vizsgát kiváló eredménnyel teljesítette.
Az, hogy most valami mégsem úgy történik, mint eddig, nagyon hamar nyilvánvalóvá válik a semmiben forgó-hánytorgó mestertanoncnak. Elég csak élesen nyilalló combjára pillantania, amibe egy jókora sárkányfog szúródott, és amit most a fájdalomtól reszkető kezeivel szorongat.
Eltorzult, szenvedő arccal ordít, miközben célirányt vesztve, irgalmatlan sebességgel kezd zuhanni. Nem tudja hol van, hogy mióta forog, egyáltalán, hogy még a Nap vagy már a csillagok vannak az égen. Egyedül csak csuromvér nadrágját látja, és a fájdalomtól elharapott nyelvéből csöpögő vér ízét érzi. Aztán újabb,  egészen másfajta fájdalom hasít belé, és bal kezét hiányzó veséjének tájékára, az oldalához kapva, félelmetes ordítással csapódik bele a betonba.
Nyekken, vért nyel, prüszkölve nyög, majd a combjába kapaszkodva, egész testében remegve, fájón fordul a baljára. Úgy érzi, menten kimúlik, a feje lüktet, szédül, a halántékán vércsík szánt végig. Tarkója, ahogy végleg leteszi, halkan koppan a betonon, a szemeit ki sem bírja nyitni.
- Nhe... esh... phánikhba... nhe... nhe - szörcsögve motyogja, akai résén az elharapott nyelvéből származó vért bugyborékolja ki. Holló tanár úr homályosan derengő alakját látja maga előtt, és igyekszik a tanácsaira gondolni, hiszen abban már minden kétséget kizáróan biztos: éppen most amputoportált.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=665958#post665958][b]Ardai Kolos - 2017.03.09. 22:59[/b][/url]

Keserűen elmosolyodott a feltételezésen. Nem. Ő sosem fogja tudni helyettesíteni őt. Ő sosem lesz olyan, mint a nagyapja. Ő túl jó ahhoz képest, amivé Kolos valaha is válhat. Ezzel tisztában volt, és nem is akart változtatni ezen. Így volt rendjén. Így kellett lennie. Ő sosem lesz képes olyanokat tenni, mint amiket az öreg.
- Tudtad, hogy egyszer meglovagolt egy sárkányt? Egy igazit. Még a vadonban, nem olyan cirkuszi dolog... - Mélyen beszívta a levegőt, mintha az mesélné el a történetet. Mintha csak az oxigénnel együtt a légnemű sztorizgatások morzsái is a tüdejébe kerültek volna. Kicsit visszautazott a saját múltjába.
- Erdélyben volt túrázni. Tudod, a rezervátumban. Akkor még nem voltak olyan szigorúak a szabályok. És hát véletlenül belebotlott egy fészekbe... - megvonta a vállát könnyedén, és elmosolyodott. Ez már igazi mosoly volt. Ez az ember, akiről most mesélt... ez volt ő. Ez volt az ő nagyapja. Nem az, aki átkozódva üldözte őket ki a házból.
- Nem akart ő bajt, de hát a sárkány ezt nem tudta, úgyhogy rájuk támadt. Azt hiszem akkor Kendével volt. Szegény csávó gyorsan kiütötte magát. Nekiesett valami fának vagy mi...
Elsétáltak a cukrászda mellett, ahol gyerekként mindig fagyizni vitte a nagyapja. Csak őt. Amíg Tánya a nagyival maradt otthon. Ez volt az ő férfias programjuk. Csak együtt. Senki más.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=666156#post666156][b]Drávecz Bálint - 2017.03.10. 17:01[/b][/url]

Úgy indult neki az egy hetesre tervezett tivornyának, hogy dühös és csalódott volt. Nem a szőkére, aki sikeresen beleférkőzött a fejébe, hanem saját magára. Nem lett volna szabad úgy elengedni, hogy egy pillanat alatt vált azzá az emberré, akinek az újságokból ismerik meg az emberek. Egy tökéletes seggfej volt.
Az utazását megpecsételték a pár nappal előtte történtek, de azért minden percet kihasznált, amit csak tudott, felejteni akart.
Pár napja már Magyarországon tartózkodik, az apja befogta dolgozni, így semmi ideje nem maradt arra, hogy lépést tegyen a nő felé. Még az üzenetére sem válaszolt, holott többször is neki látott, de sosem ért a végére. Pedig egyre jobban érzi hiányát, amit az esti ivással próbál elfeledni. Egy ilyen kocsmatúrának köszönhetően jut el oda, ahol Aurórát a vacsorájuk előtt felszedte az autó. Részeg, bár képes koordinálni a mozgását, tudatában van a cselekedeteinek, de már messziről látni lehet rajta, hogy nem a legelőnyösebb formájában ácsorog a családi ház kapujában.
Nem tudja mi tévő legyen, mert valami olyasmi rémlik neki, mintha a nő apja is itt élne. Vele pedig semmi esetre sem szeretne összetalálkozni. Szerencsétlenségére Káté és Ádám is itt vannak vele, akik hangosan üvöltözve adják mindenki tudtára, hogy megérkeztek és éppen mennyire nincsenek beszámítható állapotukban. Néhány rosszallópillantást küld feléjük, aztán hagyja az egészet a fenébe, csak bámulja a házat és várja a csodát, Auróra személyében.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=666161#post666161][b]Egressy Auróra - 2017.03.10. 17:12[/b][/url]

Az elmúlt egy hét borzalmasan telt számára. Csak arra tudott gondolni, hogy hibát követett el. Nem első benyomás alapján kellett volna megítélnie a férfit. Elveszítette azt, aki olyan bódító volt, a büszkesége miatt. Az apja elment egy három napos kongresszusra, így ketten voltak Hannával. Miután lefektette az apróságot unalmában megette a maradék csokis epret, amit nőnapra kapott. Ez valamiféle bizakodásra adhatott volna okot, azonban ő nem látta fényesnek a helyzetet, úgy egyáltalán. Bálinttól a levél óta semmilyen más üzenetet nem kapott, így elkönyvelte pillanatnyi fellángolásként.
Igen későre járt már, unottan kapcsolgatta a tv-t, semmi nem kötötte le a figyelmét, amikor kintről kiabálás ütötte meg a fülét. Az ablakhoz ment, két idegen srácot pillantott meg, mögöttük pedig egy harmadikat aki nagyon ismerős volt. A szíve kihagyott egy ütemet, amikor felismerte Bálintot, de el is öntötte a méreg mert ha tovább ordibálnak, Hanna felébred. Mérgesen kapta magára a kabátját és a kerten át a kapuhoz sietett.
- Volnál szíves a elcsöndesíteni a haverjaidat? Felébred Hanna.
Ránézni is alig mert, zavartan fonja össze a mellén a kezeit, miközben a kapuban toporog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=666166#post666166][b]Drávecz Bálint - 2017.03.10. 17:23[/b][/url]

Káté előbb veszi észre a nőt, minthogy az ő agyáig eljutna jelenlét és már csak arra lesz figyelmes, hogy barátja kitárt karokkal indul el Auróra felé.
- Nézzék itt van ő, aki tönkre tette a barátunkat, akinek köszönhetően elvesztettük vezérünk.
Káténak esélye nincsen tovább mondani, amit szeretne és az ölelést is csak saját magának hagyhatja, mert beszéde alatt Bálint úgy dönt jobb megmenteni Aurórát. Ádám már eltűnt, csak a hátsóját látni, mert éppen egy szemetest tisztel meg jelenlétével, miközben rókákat számol. Másik barátját is abba az irányba fordítja, aki el is indul segíteni a szenvedőnek.
- Helloo Szépségem.
Tekintete csillog, beszéde nem olyan szép, nyelve kissé összeakad a nehéznek bizonyuló szó kiejtése alatt. Szemeit lesüti, nem akarta, hogy valaha is ilyen történjen vele. Mutatóujját felemeli, amivel jelzi a nőnek, hogy várjon egy pillanatot. Sarkon fordul és felnyalábolja a két őrült barátját, hogy bevágja őket a kocsiba, ott majd kipihenik magukat. Semmi szükség arra, hogy az ostobaságaikkal fárasszák a nőt és Bálint egyébként sincsen abban az állapotban, hogy teljes erőbedobással tudja őket hárítani.
Lassú léptekkel halad vissza a nő felé, tekintete inkább a földet nézi, hogy lábaival nehogy véletlenül rossz helyre lépjen.
- Hiányoztam?
Igyekszik laza lenni és a normális, tőle megszokott stílust hozni, de ez reménytelen próbálkozás. Csibészes vigyort villant, zsebeit becsúsztatja nadrágja zsebébe és kissé dülöngélve lesi a nőt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=666175#post666175][b]Egressy Auróra - 2017.03.10. 17:39[/b][/url]

Ahogy a részeg férfi felé közekedik, néhány lépést hátrál, még a kaput is képes lenne az arcába csapni azért, hogy ne jöhessen a közelébe. Nem, nem volt az alkohol ellen, de jelen esetben nem tudta tolerálni a helyzetet. Főleg, hogy Bálinton kívül egyiküket sem ismerte és ki tudja kiből mit hoz ki az alkohol.
- Miről beszél?
Értetlenül pislog Bálint felé, aztán realizálja, hogy ő sem épp a józanok táborát erősíti.
- Bűzlesz
Hangzik az egyszerű köszöntés, s hogy elnyomja a vigyorát a szája elé emeli a kezét de a szemein látszik, hogy vigyorog. Igyekszik komolyan venni a helyzetet, de az első meglepődés után kicsit felengedve már lehetetlen. Ettől függetlenül azonban boldogság önti el a tudattól, hogy annyi hely közül pont itt van.
- Mennyit ittál?
Elképedve figyeli, ahogy a férfi betuszkolja a haverjait a kocsiba, és rájuk csapja az ajtót, egy pillanatra felveszi a szemkontaktust Kátéval, de csak azért mert a férfi a kocsi ablakából is őt nézi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=666178#post666178][b]Drávecz Bálint - 2017.03.10. 17:46[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=666180#post666180][b]Egressy Auróra - 2017.03.10. 17:58[/b][/url]

- Mi történt?
Nem gondol egyből arra, hogy miatta van ilyen állapotban. Nem mer ilyesmikbe még csak belegondolni sem, mert ha a remény legkisebb szikrája is felvillan, akkor vége mindennek. Megadja magát, és nem fog tudni szabadulni.
- Ohh, szóval nem akartál idejönni?
Ez azért fáj neki, még ha nem mutatja ki, csak a szemeit süti le. Az alkohol azonban mégis idehozta, de legalább őszinte volt, ez is valami. Az igazat megvallva, ha nem így történt volna, meg lenne lepve, bár így is megvan, mondhatni nem igazán van képbe azzal, hogy mi történik most, de úgy van vele, higy inkább feladja a józan észt és sodródik az árral.
- Öhh, persze. De mi lesz a haverjaiddal?
Fejével az autó felé bök, ami meglepő módon tökéletesen parkol a házuk előtt. Az viszont kissé szokatlan, hogy a hátsó ülésen ketten is alszanak, illuminált állapotban. Nem szeretne balhét, de azt se szeretné ha valami történne velük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=666181#post666181][b]Drávecz Bálint - 2017.03.10. 18:10[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=666200#post666200][b]Egressy Auróra - 2017.03.10. 19:02[/b][/url]

Kicsit húzza az agyát igaz, de ennyit megérdemel ha már éjnek évadján így rátörnek. Nem is egyedül, hanem egy egész horda. Egy részeg horda. Mondjuk lehetne ennél rosszabb, például ha agresszív részegek, vagy ha egyszerűen csak Bálint eldől mint a fa. De láthatólag annyira nincs rossz állapotban, szóval nem kell attól tartani, hogy megcsókolja a padlót, egyelőre legalábbis nem.
 - Ha te mondod...
A töbivel inkább nem foglalkozik, hanem eláll a kapuból ezzel jelezvén, hogy Bálint bejöhet. A csípős megjegyzés perzse a nyelve hegyén van, de lenyeli, nem akar újabb vitát szítani kettőjük között, jelen állás szerint az mindennek a végét jelentené. Ha a férfi bejön elindul befelé, megkerüli a házat, hogy a teraszon keresztül egyenesen a konyhába mehessenek. Mikor bent vannak kihúz neki egy széket, ő pedig a pulthoz megy, hogy készíthessen egy kávét.
- Felkeszítelek, hogy a közelébe sem ér annak, amit a hotelben ittunk.
Biztos ami biztos, a ficsúrunk a luxoshoz van szokva. Bár Rora nem tudja pontosan ki is ez az ember, de abban biztos, hogy nem a Kispesti lakótömbbe nyomorog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=666205#post666205][b]Drávecz Bálint - 2017.03.10. 19:13[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=666234#post666234][b]Egressy Auróra - 2017.03.10. 20:52[/b][/url]

Amint felrakja a kávét leül vele szemben, nem nagyon tud betelni a látvánnyal, még akkor is ha Bálint nincs a helyzet magaslatán. Ettől még nem lesz kevésbé sármos, de elég megviseltnek tűnik, talán az alkohol, de a nőnek sokkal inkább az az érzése, hogy nem tud kibékülni azzal, mi jelenleg dúl benne. De akkor legalább ezzel ketten vannak.
- Nem túl kellemes.
Lesüti a szemét, kényelmetlenül érzi magát, inkább az asztalra rajzol apró köröket, az sokkal érdekesebb, mint azt bevallani, hogy hiányzott neki a férfi. Nem múlt el úgy nap, hogy ne gondolt volna arra, hogy mit csinál, kivel van. A féltékenység kissé elhomályosítja az emlékeit.
- Kongresszuson van, külföldön.
Körbepillant, majd mikor pedig kész a kávé felugrik és kitölti neki egy csészében.
- Üresen iszod ugye?
Legutóbb legalábbis úgy itta, figyelt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=666247#post666247][b]Drávecz Bálint - 2017.03.10. 21:06[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=666256#post666256][b]Egressy Auróra - 2017.03.10. 21:23[/b][/url]

Most, hogy lényegében mmegkatq az a figyelmet, amire annyira vágyott, már nem is szeretné annyira. Na nem a férfi miatt, egyszerűen csak nem szeretne az elmúlt hétről beszélni. Nem biztos benne, hogy kész arra, hogy kiadja magát. Sőt, nem szabadna, hogy ez törtéjen, a férfi közelében viszont a józan ész és ő két külön dologgá válik. Ez történt legutóbb is, és most sincs másképp. Elég csak rákérdeznie, rápillantani, de Bálintnak ez nem élg, teljesen le akarja rombolni. Mikor megfogja a kezét valami elpattan benne.
- Nem lett volna szabad otthagynom téged, legalábbis nem olyan hirtelen.
Kész vicc, hogy nem is ismeri ezt a férfit, valamilyen érthetetlen okból azonban mégis ragaszkodik hozzá. Talán azért mert mellette ismét az lehetett, aki régen lenni akart. Legyezte a hiúságát, hogy egy ilyen férfi a közelébe akar férkőzni.
- Remélem nem volt olyan rossz. Nem igazán tudok kávét főzni.
Csak, hogy mondjon rá valamit...bármit, hogy szóval tartsa, hogy marasztalja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=351&post=666266#post666266][b]Drávecz Bálint - 2017.03.10. 21:35[/b][/url]