Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Huh, lehet ezt most nem kellett volna megosztanom? Milyen fényt fog vetni a szüleimre? Vagy lehet valami fura vonatkozása, ami engem illet? Hirtelen nem is tudom, van-e erre jó válasz, de aggasztó, hogy rákérdez. Kicsit utána kell számolnom fejben, hogy azért mikor is kerültünk mi a Krise birtokra, hány éves voltam. Olyan, mintha mindig is csak az lett volna, pedig nem. Az elején még csak játszani küldtek Estherrel, mert nagyjából egyidősek voltunk, aztán már Eamon is csatlakozott.
- Úgy igazán olyan hat-hét éves koromban. Azon szoktam nevetni, hogy azért bandzsítok, mert fél szemmel azóta mindig Eamont figyelem, fél szemmel meg Esthert, a barátnőmet - kuncogok fel, mint valami lüke liba, aztán zavartan el is hallgatok. Ezt nem is tudom, miért mondtam el. Amúgy is csak akkor bandzsítok, ha nagyon fáradt vagyok, de most éppen eleget aludtam. Legszívesebben elbújnék, hatalmas nagy erőfeszítésembe telik, hogy ne temessem az arcomat a kezembe. Ismét érzem, ahogy elönti a forróság lassan a nyakamat és terjed. Égetem itt magam.
- Köszönöm - válaszolom halkan, egy félszeg mosollyal is megpróbálkozva. Jólesik, hogy azt mondja, lát bennem potenciált, pedig nem is ismer. Csak azt tudnám, hol van ma a máskor felhőtlen optimizmusom amúgy, amire már azt is mondták, hogy túlzottan sok van belőle. Remélem, persze, hogy remélem, hogy jól jön ki ez az egész a végére és nem azt állapítja meg Mihail, hogy teljes mértékben alkalmatlan vagyok az illúziómágiára, de mégse találom azt az igazi "ezt is megoldom, csak fogja meg valaki addig a teámat" mentalitásomat. Otthon lehet ezt felejteni? Meglepetten pislogok párat a tényre, hogy éppen tesztelt, de akkor ezt legalább sikerült megugranom. Ettől már egy egész őszinte mosoly jelenik meg az arcomon. Hurrá. Ez megnyugtató. Most realizálom, mennyire összeszorítottam az állkapcsom éppen, jó, hogy nem kaptam szájzárat, habááár... kezdek túl sokat beszélni. Többet a kelleténél.  
- Kaptam visszajelzést. A technika megy, de néha nehéz átélni az érzéseket, meg átadni, főleg, ha nagyon tragikusak. Én nem szeretek szomorú lenni, meg azt sem, ha körülöttem szomorúak az emberek, mármint... persze, ha oka van, hagyni kell, nem fogom ráerőltetni senkire se, hogy legyen vidám, de nem arra szeretném használni a művészetet, hogy a szomorúságot közvetítsem. A komédiát szeretem, az megy is, de ahhoz, hogy igazán jó legyek, a tragédiának is kellene, azt viszont én nem szeretném - válaszolom. Nincs bennem semmilyen rossz érzés ezzel kapcsolatban, pusztán csak tudom, mit szeretnék és mit nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Halk nevetést engedek meg magamban a magyarázatot hallva, ami hallható, de nem bántó. A toll moccan egy utolsót, mikor minden leírásra kerül.
- Értem. Igen fiatalon bízták már rád az öcsédet és ezek szerint a barátnődet is - aprócska megjegyzésnek és biztatásnak szánom előző szavaim biztosításként, véletlen sem áll szándékomban negatív érzelmeket kiváltani belőle ezzel kapcsolatban. Csupán lehunyt szemekkel moccan meg fejem kicsit, mikor megköszöni.
Fél szemöldököm emelkedik meg az okokon. Halkan hümmentve kezdek el írni, így áll be közénk pár elnyújtott perces csend. Nem bízik önmagában. Tánc feladása - véleménye szerint nem képes megragadni a tragédiát. Önbizalomhiány. Saját maga elbizonytalanítása? A toll hegye koppan a szó mellett párszor. Miért?
- Valóban úgy érzed, hogy nem menne vagy csak ezt szeretnéd hinni? - pillantok fel. - Visszatérhetünk oda, hogy a hibákból tanulunk. Aki ilyen szenvedéllyel beszél és áll a baletthoz, nehezen elképzelhető, hogy mindössze egyetlen ilyen ok miatt így döntsön - véletlen sem mondom ki, hogy feladja, mert nem lenne igazam, pedig sokaknak ez jutna eszébe rögtön. De ilyenről nincs szó. - A szomorúság a mindennapok elengedhetetlen része. Ha nem lenne szomorúság, nem tapasztalnánk meg olyan elemi erővel az érzést, mikor boldogok vagyunk. Fontos része az életnek, de megértem a hozzáállásod - biztosítom gyorsan, végül dőlök hátra.
- Hogy állsz a szerelemmel? Párkapcsolatban vagy most?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Kinyitom a szám, hogy cáfoljam a kijelentést, de aztán gyorsan be is csukom és nem mondok semmit. Nekem olyan természetesnek tűnt, mindkettejükkel jól elvagyok, de azért abban igaza van, hogy hat éves voltam, vagy hét. Már nem is tudom. Esther meg még azelőtt került képbe egy-két évvel. Ki emlékszik ezekre. Velük nőttem fel, ez a lényeg. Figyelem, ahogy közben jegyzetel, bár fogalmam sincs, mit is ír pontosan. Kezd kicsit sokáig tartani ez a csend, addig is végignézek újra a körmeimen, meg is piszkálom az egyiket, de nem akar lejönni szerencsére a körömlakk róla. Csodás. Kifejtem aztán azt is, miért nem gondolom, hogy a színpad lenne az igazán nekem való, és azon már nem lepődök meg, hogy visszakérdez. Ezt nem ő kérdezi meg elsőként igazából. Megrázom a fejem, mielőtt megszólalnék.
- Menne, ha akarnám, de én nem szeretném. Azért táncolok, mert élvezem. Ha belekényszerítenének abba a szerepbe, amit nem szeretek, akkor már nem sok értelme lenne. Gyerekekkel foglalkozni viszont szeretek, és azt élvezném is, jobban, mint olyan szerepet táncolni, amit nem rám szabtak - válaszolom kicsit védekező üzemmódba kapcsolva. Ezt már eldöntöttem, és tényleg nem szeretnék olyan szerepeket vállalni, amihez ki kellene fordulnom önmagamból.
- Tudom - jelentem ki, bólintva is mellé. - Eső is kell ahhoz, hogy a fű nőni tudjon, nem csak napsütés, pontosan tudom. Nincs is ezzel semmi baj, csak én nem szeretnék hozzá esőtáncot járni - mondom még, ismét a körmömet piszkálva, hogy inkább azt nézzem, mert úgy érzem, megint túl hosszú ideig bámultam. Végig, amíg beszéltem, és most éppen alig tudom befogni a számat. Rémes vagyok ma. A következő kérdés viszont még az eddigieknél is jobb. Megáll a kezem a levegőben, aztán zavartan pillantok fel. Most mondjam, hogy a szőke hercegre várok?
- Ne-em... ráérek még. Az iskola volt az első. Most még van egy húzós évem, végzek a művészetiben, de már elkezdtem a tanárit. Aranyvérű vagyok amúgy, de a szüleim szerelemből házasodtak, nem erőltetnek semmit. Nincs jegyesem, és azt se várják, hogy aranyvérűt találjak magamnak... és most még szeretnék a tanulásra koncentrálni. Majd csak kialakul - válaszolom. E tekintetben egészen bizakodó vagyok. Mégiscsak látom, hogy létezik szőke herceg, itt ül velem szemben, de amúgy is, nem akarok én erőltetni semmit, aminek nincs még ideje. Anyuék is egymásra találtak, én meg még annyi idős se vagyok még. Gyerekszerelemben volt azért részem, voltam én is tizenhat is, sétáltunk kézen fogva Roxmortsban és elhívott a bálra, aztán végeztünk és elsodródtunk.  - Huszonegy éves leszek decemberben, szerintem nem késtem még le semmiről. Vagy igen?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Nem akarok a nyugatról jött mindent fitymál, ami tőle keletebbre található, de tényleg nem tudom hová tenni a városi koncepciót ezen a településen. Nem rossz, nem rossz, de egyáltalán nem mondanám városnak. Párizs sem az a hatalmas világváros, mint sokan hiszik, hiszen sokkal tagoltabb az a környék közigazgatásilag, mint azt sokan tudják.
- Város. - Ismétlem cinizmussal a hangomban, szemöldököm kissé felvonva. Végül is, kik vagyunk mi, hogy ítélkezzünk. - Lassan, de biztosan épül az infrastruktúra is. - Igaz, én nem vagyok még itt olyan túl régen, úgyhogy ha valakinek, akkor nekem nem sok véleményem kéne, hogy legyen. De éltem már pár helyen, köztük a szülőfalumban, melyben több minden volt megtalálható, mint itt, hála a kviddicsnek. Meg aztán Normandia vidéke, ahol az egyik kisvárosban volt elrejtve az Akadémia, aztán pedig Párizs. Mind egészen más képet festettek, mint itt a magyar települések.
Egy pillanatra  arcomra fagy a mosoly Farkas bölcsességére, talán még a karkötőm is megrekedt a fordításnál. Barnáim kicsit érthetetlenül gúvasztom a kollégám irányába, de muszáj visszakérdeznem.
- Tessék? Mikor? - Valószínűleg a karperecnek lett fordítási zavara, azért egészen biztosan megesik az ilyen, elvégre nem ismerhet mindenféle szlenget meg stilisztikai fordulatot. A válasz kifejtését viszont hamar megkapom.
- Itt minden esetben ilyen szigorúak a szabályok? - Már valamennyire áttanulmányoztam a szabálykönyvet, a rám eső részeket lényegében már tudom, nem sokkal másabbak a szabályok, mint a francia minisztériumnál, kicsit talán szigorúbbak meg bürökratikusabbak, de megszoktuk. Keleten örülünk, ha nem lopják ki alólunk a széket, amin dolgozunk. Azonban még a könyv többi része hátra van, ilyen az olyan mágiák használata a munkánk során, melyek hatással lehetnek a munkavégzésünkre. Szerencsére én csak egy egyszerű varázsló vagyok, nem tudok semmi extrát, így ezekkel a mellékletekkel nem is volt szükséges bajlódnom.
- Keresztrejtvény és olvasás.... - Szisszenek fel lassan megrázva a fejem. Ez a bújkálás fájdalmasan hangzik, de biztosan találok majd valamit, ami nem tűnik láblógatásnak. Aztán lehet, hogy ez csak a kezdeti lelkesedés és utána már nekem sem lesz kedvem önfejleszteni.
- Tényleg megtanulok magyarul... vagy valamilyen új bájitalokat. Egész jó ez a bájital a szaküzlet a faluban, volt friss mirrhafüvük. - Általában az emberek nem szoktak az ilyenek iránt lelkesedni, pedig ez tényleg nagy mák volt, ritkán fogok ki ilyet. Remélem, hogy máskor is ilyen jó készletük lesz és nem csak ilyen újonc szerencse volt, vagy hogyan mondják.
- Pálcával? - Kérdem döbbenten az arcomon. Különös hely lehet, hogy ennyire félnek itt az emberek. Nem csoda, hogy nincs pénz fejleszteni az infrastruktúrát, ha ilyen városrésszel kell bajlódni. - Miket csinálnak azok az emberek? - Furcsállom, hogy ennyire félnek tőlük és nincsen durvább szankció bevezetve ellenük, vagy esetleg teljesen szegregálva a falutól.
Azért az unalmas munka ellenére örömmel tölt el a kávé meg az, hogy nem sokára megnézhetem a labort. Kíváncsi vagyok, hogy az alapvető bájitalokon túl mikkel van felszerelve. Nagyon nagy reményeim vannak a bájitalos üzlet után.
- Liliane is odavan érte, kicsit vadóc, de édes kiscsaj. - Lehet finomabb kishölgy lenne, ha lett volna kitől ellesnie az ilyen dolgokat, de sajnos én ilyenekkel nem tudtam szolgálni, bármennyire is próbáltam. De cserébe vagány, életrevaló és nagyon okos. Azt mondják, hogy a szülők elfogultak, de tényleg csodás ember a csajos.
Követem a tejeskávém szorongatva Farkast, hogy végre megtekintsem a tényleges munkaterületem.
- Mind a kettő vonzó a maga módján, az a baj. - Válaszolom halkan nevetve. Senki nem akarja, hogy a bűnözés erőre kapjon, elvégre tudjuk, hogy borzalmas dolgokra képesek, de a szakmai kihívás egy olyan éltető erő, amit nehezen engedek el. Ahogy befordulunk a ‚laborhoz‘ arcomra döbbenet ül ki az előző vigyor után. Kétségbeesetten pillantok Farkasra, hogy erősítse meg, hogy nem a karperec vacakol, vagy én értek valamit félre. Pedig ott a mérleg, a csövek. Ez egyáltalán nem tűnik tévedésnek.
- Ez... mind? - Kérdem bizonytalanul pislogva a mérlegre, ami üresen sem áll egyenesen. Még kalibrálva sincsen? Kezem rátámasztom az aktákra, ahogy visszafordulok Farkas irányába.
- Azt hiszem meglesz az első pár heti munkám. - Szólalok meg halkan a sokktól. Szemeimmel körbenézek a vegyszeresszekrényt keresve.
- A bájitalokat hol tároljátok? - Légy optimista Vasile, lehet, hogy azokból nagyon szép gyűjteményük van. Gondolj a bájitalos szaküzletre, pozitív energia, macaron.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Figyelmesen hallgatom ismét a választ, halvány mosolyom nem tűnik el ajkaimról, szinte már odanőtt.
- Érthető. Dicséretreméltó, hogy abban szeretnél száz százalékot nyújtani, amiről tudod, hogy megy, míg a másik oldalról tisztában vagy a gyengeségeiddel - bólintok pár aprót, a jegyzetelés végével nézek fel rá ismét. Mindössze pár másodperc elég, hogy a testbeszédből rengeteg mindent ki lehessen olvasni, és ez az oka annak, mennyire nem szeretek beszélgetések közben jegyzetelni. Elveszi az érdemi információkról a figyelmet, hiszen az ember sokkal nehezebben kontrollálja testének jeleit, mint szavait - bár nem lehetetlen, de az előttem ülő, példának okáért, nem ilyen ember. A következő szavaira is csak bólogatok, immár nem írok le semmit, hiszen a magyarázata már rég a papíron hever, és őszintén, igen valid érveket hoz fel minden mellett vagy éppen ellen.
A párkapcsolat kérdése sok embernél számít tabutémának. Érthető okokból, hiszen sokan nem szívesen teregetik ki a magánéletüket, vagy éppen úgy csinálják, hogy senki nem tudjon róla semmit, így a kérdés is igen kellemetlennek hat, de szükséges. Legalábbis a Minisztérium szerint az. Kíváncsian hallgatom a választ, ismét előredőlök, míg várom a végét.
- Nem, egyáltalán nem vagy elkésve. Aknázd ki az előtted levő lehetőségeket, utána még bőven ráérsz keresni magad mellé valakit, vagy csak kivárni, amíg megtalálod az igazit - mert nem lehetetlen. Nekem nem adatott meg, bár tény és való, hogy úgy sokkal nehezebb hinni a szeretetben és a szerelemben, ha még soha nem tapasztaltad. Még csak minimálisan sem. - Nagyon racionálisan látod az életet, ami sok esetben remekül jön a mindennapokban, azonban ne felejtsd el, hogy fiatal vagy. Tisztában vagyok azzal, hogy a tanulással járó teher és felelősség hatalmas, de az mindig jó, ha élvezzük az életet és annak minden apró örömét - mosolyodom el szélesen.
- Esetleg van még valami, amit elmondanál? - fürkészem arcát. - Amennyiben nincs, végeztünk. A Minisztérium neked is küld majd egy példányt az eredményről, így nem kell aggódnod, időben meg fogod tudni - túrom hátra előre esett tincseimet, majd borzolom össze azokat. - Köszönöm, hogy befáradtál, Gitta, örömömre szolgált - kelek fel a kanapéról, megkerülöm az asztalt, oldalamhoz szorítva a papírlapokat nyújtom felé jobb kezemet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

- Pontosan - állapítja meg tömören, megvonva a vállát. Kár is ezen töprengeni, attól úgy sem változik semmi. Egy pillanatra meglepetten pislog aztán, hogy mire is vonatkozik a kérdés.
- Á, hogy... szóval jobb előbb, mint később... nem fontos, csak amolyan általános bölcsesség - legyint inkább egy féloldalas mosoly kíséretében.
- Azért én se szeretném, ha egy, a képességét még messze irányítani nem tudó emberrel kellene együtt dolgoznom, szóval inkább nem panaszkodom - válaszolja. Valamikor még ő is egészen határozottan hangoztatta, hogy az erő korlátozása szükséges lépés, amíg valaki még tanul. Nem feltétlen kellemes érzés - bár sokat fejlődtek azóta a képességkorlátozó varázstárgyak -, de milyen képmutató lenne már, ha most meggondolná magát e tekintetben. Bólogat a lehetőségeket illetően, a magyar nyelv megtanulása úgyis köztudottan sok időt és energiát vesz igénybe, amennyiben valaki nem olyan szerencsés, hogy ez legyen az anyanyelve.
- Hmm, ott még nem is jártam. Ha bármi kellene, amúgy szólj nyugodtan, lehet, hogy akad. Bájitalfőzésben nem vagyok jó, viszont gyűjtöm a ritka és mágikus növényeket, elég nagy a kert, egy üvegháznak is jutott hely. Mirrhafű még pont nincs, de ha sikerül szereznem és megteremteni a megfelelő környezeti viszonyokat az üvegházban, akkor még talán az is. Terromágus hobbi - osztja meg kuncogva. Már elgondolkodott azért néhányszor, hogy lehet, inkább magibotanikát kellene tanulnia, csak éppen annyira nem füllik a foga ahhoz, hogy visszaüljön az iskolapadba.
- Még nem tévedtem arra, de akad ott zsebtolvaj bőven, néhány illegális dolgokkal kereskedő egyén is, na meg verekedés, néhanapján párbaj, ha valaki elég ostoba, hogy mágikus nyomokat hagyjon hátra, szóval amolyan városszéli lepukkant sarok, ahová nem jó kimenni, ha nem muszáj - válaszolja, ha már a másik kérdezte. A játszótér ennél szerencsére kellemesebb hely, Anna imádja is, úgyhogy az ötletre nagyobb lelkesedéssel reagál. Még nem ismeri az új kolléga gyerekét, és az alapján nem dönt el semmit, hiszen ő maga is elfogult Annát illetően, de majd úgyis minden kiderül a maga idejében, ha eljutnak addig.
- Na akkor legalább amelyik jön, az jön, nincs probléma - neveti el magát, vállon veregetve a másikat, ha már közben egyébként a laborig is eljutnak. Nem a legfelszereltebb, de hát még lehet. Ha már megvan hozzá a megfelelő ember, akkor jöhetnek a változások is.
- Még van egy bájitalos szekrény is, de hogy mennyire felszerelt, fogalmam sincs. Gondolom, azért a kötelező alapkészlet csak megvan, a többit meg majd most be lehet szerezni - von vállat kissé tanácstalanul. Mivel neki alapvetően semmi köze az egészhez, használni sem szereti őket, nem is nagyon járt utána. - Szerintem az lesz az amott - mutat rá egy közelebbi szekrényre. - De nem mernék rá fogadni. Szerintem fedezd fel nyugodtan. Nem annyira koccintásra érdemes, de ha segít megbarátkozni az új körülményekkel, a pubban vannak jóféle borok. Meghívlak.  Meg ha még bármi kellene, szólj csak nyugodtan - javasolja barátságos mosollyal, mielőtt magára hagyná, hogy mérje fel a helyzetet, mire is lenne még szüksége és úgy tovább. Messze úgysincs az asztala.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Kitartóan piszkálom a körmömet még a válaszát hallgatva, mert szükségem van valamire, amire koncentrálhatok, hogy ne bámuljam. Felpillantok azért, amíg jegyzetel, vizet inni már nem is merek, mert még félrenyelném a végén vagy ki tudja, és nem kellene tovább égetni magam. A következő kérdésre első pillanatban nem is tudom, mit válaszoljak pontosan, ezért is nyújtom el a nemet, hogy még egy kis időt nyerjek. Nem teljesen értem, miért fontos ez a képességtanuláshoz, de ha megkérdezték, illik válaszolni. Milyen lenne, ha itt ráznám a fejem, mint akinek elvitte a cica a nyelvét? A partra vetett halat már így is eljátszottam, éppen elég improvizált szerepet látott szerintem tőlem nem csak mára, hanem egy egész évre. Végül sikerül előadnom ép, kerek mondatokban, hogy mit is gondolok a témáról, nem változom guppivá. Úristen, lehet, ha ez a totemállatom... jó, hogy nem animágiára jelentkezem éppen. Figyelmesen hallgatom, amit mond, és lassan ismét elmosolyodom. Mégiscsak kedveseket mond.
- Mhmm - bólogatok egy nem túl elegáns, de azért hallható hümmögéssel is hangot adva annak, hogy egyetértek. - Az... azzal egyetértek, kell is, ezért táncolok. Szeretem azért csinálni, amit csinálok, mert élvezem. Aztán közben minden kialakul úgyis - válaszolom. Majd a szőke herceg is megtalál. Mondjuk, tartom, hogy itt ül előttem, de lehet, hogy nem az én hercegem. Nem mintha ez megakadályozna abban, hogy csodáljam. Ugye? Ez is valami teljesen természetes dolog, vagy nem? Bizonytalan vagyok egy kicsit ebben, de ettől függetlenül hát tessék már ránézni, olyan szép, hogy az már nem is valószerű. Csípjen meg valaki, hogy nem álmodom.
- Nincs más - erőltetem ki magamból a választ. Jaj, dehogynem, mikor és hol lehet még összefutni vele? Bár tudnék rajzolni, de ahhoz hihetetlenül béna vagyok, a pálcikaember szőke hajjal meg nem adja vissza a látványt. Szörnyű, de komolyan. Úúúúristen, ahogy hátratúrta a haját. Nem itt kellene elolvasnom, ugye?
- Ó, pedig szerettem volna kíváncsiskodni, hogy ugye nem most csináltam magamból teljesen hülyét, de majd megvárom türelmesen a kiértesítést - válaszolom, igyekezve humorosan fogalmazni meg, hogy min is izgulok éppen, mert attól általában az én zavarom is oldódik, mások meg nem vesznek annyira komolyan, ami jó, közben meg összekaparom magam. Mindjárt kiskanállal. Hozhattam volna, ha így tudjam. Na tessék, erre mire feltápászkodom a kanapéról, még kezet is nyújt.
- Één is köszönöm. Örültem - mondom őszintén, mert tényleg hülye aki ne örülne az én helyemben. Kezet fogok vele, és elköszönve kiténfergek, a csuklómat szorongatva a másik kezemmel. Hát ez... hazamegyek és tényleg elolvadok. Majd Esther összekanalazhat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Könnyebben ment, mint hittem. Bementem, elmondtam, hogy mit akarok, elmondta, hogy mire adja az áldását és mire mond nemet, tiszta játék volt nettó huszonhárom percben. A végén elvitt magával egy vörös hajú nő, lett szerződésem és egy nagyobb kulcscsomóm, meg két nevem, akik mint beosztottak lesznek jelen az életemben, de mind a ketten a könyvtárban dolgoznak. Ésszerű keretek között, vagyis maximum két főig magam mellé is kereshetek embereket, ha akarok. Akarok. De még ki kell találnom, hogy kikre van szükségem. Azonban a meglévőket nem akarom megváratni.
Így hát magamhoz véve új munkahelyem kulcsait meg a szerződésemet elindulok a művelődés szentéjébe, hogy megismerjem a neveket takaró hölgyek. Elsőre nem akarom elmondani, hogy ki vagyok én, így ártatlan olvasóként, vagyis, olvasójelöltként lépek be, és csodálkozva nézek körül. Valójában jártam itt már párszor, nem véletlenül akartam ezt a posztot. De azért a komoly munka előtt szeretnék egy kis mókát még, így csak elgondolkodó arccal sétálgatok a kölcsönzőpult előtt, és várom, hogy valaki megszólítson.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Szóval szóltak, hogy az új főnök majd beugrik, kaptak egy nevet, de nulla leírást arról, hogy kiféle-miféle emberre kellene felkészülniük. Kivételes alkalom ez, hogy kedvenc kolleginájával, a könyvtáros osztag teljes létszámában tartózkodjon az intézményben. Maga a könyvtár kellően kicsi és alullátogatott ahhoz, hogy egyikük jelenléte tökéletesen elég legyen, így legtöbbször egymást váltva dolgoznak a nyugdíjasok és kétségbeesett diákok navigálásnak érdekében.
Az a helyzet, hogy Rebeka imádja ezt a munkát. Egész nap kedvesen kell mosolyogni, mikor csend van, olvashat vagy horgolhat, kicsacsoghatja magát Marika nénivel, és meghallgathat minden falubeli pletykát, és segíthet azoknak az ártatlan elveszett lelkeknek. Az olyanoknak, mint amilyennek ez a fickó is tűnik, aki épp felé közelít. - Segíthetek? - szólítja meg szokásosan bájos és tündérién kedves módon, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne mindenkihez ezzel a kedvességgel állni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Az élete rengeteg kutatásból, írásból, elmélkedésből és mások gondolatainak analizálásból áll, lényegében egyfolytában járatja az agyát, aminek mondhatni sosincs ideje pihenni egy kicsit.
Amikor rajzol, olyankor szokott kikapcsolni egy kicsit, azonban valahogy mindig a kutatásokra terelődik közben a gondolata, meg többnyire elűzi az olyan ihleteit, amivel nem támogatja a disszertációját, így végeredményben a szabadidejében is a munkájának él. De ez amolyan kellemeset a hasznossal szituáció a szemében.
Az egyik előkészítős tanár javasolta neki, hogy mi lenne, ha olvasna, de nem szakmai anyagokat. Igaz, hogy azzal is az agyát használná, de ha sikerülne egy igazán kellemes történetben elmerülnie, akkor igazán ki tudna kapcsolni.
Időnként, amikor végtelenül fáradt, úgy érzi, hogy egy értelmes gondolat sem jön ki a fejéből, képtelen gondolkozni, csak ül a papír fölött és várja, hogy jöjjenek az összefüggések, amik valahogy nem érkeznek el az ilyen estéken. Talán ha sikerül egy kicsit kimozdítani a gondolatait, kevesebbszer kerül ilyen kellemetlen helyzetben, ami az írást illeti.
Kesztyűjét levéve, kezeit összedörzsölve toppan be a könyvtárba, majd a pulthoz közeledve fokozatosan vetkőzik le: először a sapkájától szabadul meg, majd kabátját és sálát kibontva lép oda a könyvtároshoz.
- Jó napot kívánok! Szeretnék olvasójegyet csináltatni. - Mondja egy utolsót dörzsölve száraz kezein. Vennie kéne valami krémet, mert vérezni fog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Azon kutatásomat, hogy nekem mi is az a művészeti terület, ami igazán a szenvedélyemmé válhat, még mindig folytatom, és ennek következő állomása egy táncház. Az alap tánctudásom megvan, meg a magabiztosságom is, így ennek megfelelő hosszúságú ruhában, igen, szigorúan térd alá érő, de pörgős szoknya, és összefont hajjal sétálok a művház felé, ahova ma koraestére hirdettek meg táncházat. Nem kérdeztem senkit, hogy jön-e, akikkel barátkozom, nem igazán lelkesednek a művészetek iránt, így inkább csak egy "van programom" kijelentéssel hárítottam a ma esti csacsogást, egész héten minden pletykát elcsacsogtak, és rájöttem, hogy mostanra picit elfáradtam.
A húgaim másik házba járnak, ők szerencsések, hiszen ott vannak egymásnak, ráadásul az egyik anya, míg a másik apa szakterületére érzékeny. Így a kívülállóság halmozottan eltalált, de ahelyett, hogy mély depresszióba zuhannék, mint egy drámázó tinédzser, úgy döntöttem, hogy megkeresem az utam. Vagyis, most táncolni fogok, hátha ez az, ami engem hív. A kis csoportosulásokban nézem az arcokat, de ismeretlenek, ami egyszerre nyugtat meg és feszélyez is picit. Furcsa vagyok, tudom, de nem kell aggódni, életképes. Mosolygok, nézelődöm, és nagyon megörülök, amikor Csongort felismerem, így kicsit gyorsabban szedem a lábaimat, hogy én legyek az első, aki odaér hozzá. Tudom, ez butus dolog, de hát lányból vagyok.
- Szia, nem hittem volna, hogy táncházas típus vagy, a tanulószobában inkább tűntél párbajharcosnak. - mosolygok rá szelíd boldogsággal, miközben végigpillantok a termen - Jaj, igaz is, én Lídia vagyok. Így egyenruha nélkül tudom, hogy nem könnyű minket megkülönböztetni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Nem pontosan értettem, hogy mit is csinál, de kifejezetten nem tetszik, hogy már lassan két hete tart a dolog. Reggel elmegy, este jön, alig találkozunk, annyira beszippantotta ez a Tavaszi Zsongás vagy mi is volt a neve.
A világ legjobb hugicája lévén, szabadnapom értékes pillanatait arra áldoztam, hogy készítettem neki tisztességes, házi étket és persze kávét. Nem táncol, nem zenél, nem villog, csak érződik rajta a törődés és a szeretet, na meg egy kis 'hiányzol te majom' is.
- Kopp, kopp - a félig nyitott ajtón koppantok kettőt, miközben mondom is, majd a kávét dugom előre, hogy lássa mennyire, de nagyon békével jöttem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Bogolyfalva olyan, mintha megállt volna rajta az idő, csak éppen nem a jó pillanatban. Alszik, és ez nem tetszik, így a zsongás gondolatára hihetetlenül lelkes lettem. Lenne tánc, zenekarok, mindenféle program, kirakodók, és imádom, ezzel beindíthatjuk a jó idő okozta életét. Az ötletek pedig olyanok, hogy éjjel-nappal lefoglalnak, összemosódik minden, és csak csinálni akarom, így az első átvillanó gondolatom az, hogy ne most, ám, amikor meglátom a húgom, szélesen elmosolyodom.
- Kedves tőled, hogy nem gyűlölsz még. Gyere, segíts választani! Bézs vagy az a zöldes mintájú alap?
Ő igazi művész, meg nő, neki az ilyen jobban megy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Senki se mondta, hogy nem gyűlöllek - vigyorgom rá fogsor villantósan, majd közelebb tipegek. Átnyújtom a kávét, a sajátomból iszok egy hatalmas nagy kortyot és nézem a bézs illetve a zöldes alapot. - Miért nem csinálod a kettő keverékét? - én ha nem tudok dönteni két dolog között, megcsinálom mindkettőt, meg még a mixelt verziójukat is és a végeredményt látva, mindig tudom, hogy melyik az igazi. - Egyedül dolgozol az egészen? - az egyszerre rémisztő és bámulatos, mert ha mindent, ami itt van egyedül hozott össze.. Emelem kalapom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Jogos.
Ahogy mellém lép, nyomok egy puszit a hajába, majd a kérdésre megingatom a fejem, de a válasz előtt iszok egy kortyot.
- Nem, van, aki a fellépőkkel egyeztet, az egyik zenekar visszalépett mert sárkányhimlős lett két tag, ezt el is mondjuk majd, megígértük nekik, mert szoktak jönni ide is fellépni. Aztán páran már makettezik az opciókat, a nyugdíjas klub csinálja a díszeket a gyerekekkel.
Ezt imádom, mindenkinek van feladata, mindenki lelkes, pörög az egész.
- Hogy döntöttél, kijössz végül a kávékkal?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Áhh, mondhattad volna előbb a gyerek munkát. Simán ráállítottam volna a szakkörösöket - hogy is nem jutott ez előbb eszembe. Simán csinálhattak volna valamit a kis szarosok.
- Attól függ, hogy milyen ajánlatot kapok.. Tudod, csak akkor áldozom fel a szabadidőmet ilyenekre, ha megéri - vigyorogva nyúlok a két mintaért, hogy jobban megnézzem őket. - Mire akarod használni?  - az is segíthet eldönteni, mert azért nem mindkettő megy minden témához.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Még megteheted. láttam nagyon élethű 3D-s mintákat papírmaséból, amivel fel lehetne öltöztetni a standokat. Mivel ez tavasz lenne, a húsvéti hétvége, ezért akár tojások is. Sőt, Barnabással is kell beszélnem, mert szeretném az előkészítőt is bevonni.
Elég sok mindent szeretnék, tudom, de egy nagy és látványos eseményt szeretnék, olyat, amilyen az emberek emlékezetében megmarad, és ami növeli a kedvet, hogy jöjjenek.
- Lehet három kívánságod?
Nem vagyok Dzsinn, de ha ez kell neki, én megadom, és szerintem ez az egyik legjobb ajánlat, mint a három teljesen szabadon az övé.
- Arra, hogy felkeltsem a vágyat az esemény iránt, de ne legyen túl sok, inkább hivogató. Valami olyan kell, ami Kis Vili bácsitól Hansági Tamáson át Reményi Bogiig mindenki megmozgat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Tűzzománc szakköröm van öcsisajt - forgatom meg a szemeimet. Milyen papírmasékról beszél ez, fogalma sincsen megint arról, hogy én mit is csinálok. - Róza csinál ilyeneket, nem én - iszok inkább a kávéból, mert az sosem okoz meglepetést és csalódást.
- Hmm, megfontolandó - nem lövöm le a poént, hogy tökéletesen elég lett volna, ha szépen megkér. Ez így sokkal, de sokkal jobb így.
- Hát, az elég nehéz lesz, mert ezek hárman totál különböző emberek - mondjuk Bogit nem ismerem, a többi kettő meg morog mindenen. Lehet, hogy nem is olyan nehéz ez a dolog?
- A zöld feltűnőbb, de a másik kellemesebb. Én még mindig azt mondom, hogy a kettő együtt - az a legjobb, higgye már el nekem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- És azt bele lehet építeni? A múltkor láttam Rózát meg Eriket üvöltözni, nem biztos, hogy meg merem környékezni.
Ha meg mégis, és szétkarmolt testtel megyek haza, sosem magyarázom ki, hogy nem élveztem. De nagyon ijesztőek voltak, persze, mint minden rendes vidéki, én is megálltam a sarkon, vártam a pofont meg a drámai kibontakozást.
- Nem baj az, szeretem a kihívásokat. Mindig őket hozom fel példának, de ha a könyvtári kínálat megfelel nekik, akkor ennek is meg kell felelnie.
- A kettő együtt? Hm.
Magamhoz veszek egy bézs anyagot, és a Mari kezében tartott zöldhöz illesztem.
- Végül is, elég jól passzolnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Egyetlen

- Attól, hogy Erikkel üvölt, másokkal nem feltétlen - nevetem el magamat. - Ezért nem szabad házasodni, látod.. Én üvöltök veled papír nélkül is, ha arra vágynál - nyilván tudom, hogy nem emiatt házasodnak az emberek. De ők tökéletes példái annak, hogy miért felesleges az a papír. Hát nem lettek tőle többek.
- Hát nézzenek oda, nem hisz nekem - háborodok fel színpadiasan. - Ahj, de férfi vagy, hát lásd már a dolgot tisztán - elveszem tőle őket. Felemelem a bézst egyedül, aztán a zöldet egyedül, majd együtt a kettőt. Ne csak nézz, láss is öreg..

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Nem, kösz. Azt szeretem a legjobban, amikor békés és nyugodt az életünk. Valamelyik nap találkoztam is a felettünk párral lakó lánnyal, Alízzal. Neki is meséltem, hogy otthon az a legjobb, hogy teljes a lelki békém, veled, és hogy van kávé. Mondtam neki, hogy ha ki szeretné próbálni, csak jöjjön.
Én mindig nyitott voltam az ilyen összeülésekre, szóval természetes volt, hogy azt mondtam neki, ugorjon be, ha kedve van hozzá. Figyelem a műveletet, és mint aki megvilágosodott, nagyon “ááá”-zok, amikor látom, hogy mennyire jól passzolnak.
- Jólvan, meggyőztél. Lehet négy kívánságod is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Jajj hát ez majdnem egy csodálatos szerelmi vallomás, mindjárt el is sírom magam  - nézek rá vigyorogva, ami Aliz említésekor inkább grimasz lesz. -  Elég fura a csaj - de hát ha neki ez jön be, nekem mindegy, az ő köre.
- Hahh, adj még feladatot és elérem a tízet is. Matrica is jár akkor? - nézek rá kisgyermeki kíváncsisággal természetesen jót nevetve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Kérlek, mint minden férfi, én se tudok bánni a síró nőkkel, csak annyit tudok tenni, hogy megveregetem a vállad, és kimenetem magam valamivel.
Kiváló egyede vagyok a férfi népnek, de legalább a grimaszt tényleg el is kapom, és elnevetem magam.
- Másoknak meg mi vagyunk furcsák, és ezen nincs is mit csodálkoznunk.  
Mert valóban azok vagyunk, de én így szeretem magunkat.
- Sőt, nem is értem, hogy miért nem úgy jöttünk ide, mint házaspár, kevesebb gondunk lenne. Matrica…csináltatok az arcommal, és teleragaszthatod magad vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Pedig amennyit foglalkozol magaddal, simán bírnod kéne a bőgő nőkkel - nem, ez nem meg szólás, csupán tény. Több arcmaszkot használ, mint én, pedig aztán én is adok magamra.
- Én nekem így sincs gondom. Neked van? - nézek rá érdeklődve. Nem tudok valamiről? Megszólták, bántják? Melyik az? Megmérgezek én bárkit. - Nincs az a gyűrű, amit az én ujjam elviselne  - nevetem el magamat. Az összes ujjamon van ékszer, csak azon nem, amin kellene lennie. Bolond vagyok, ez van.
- Remélem ilyen, I love Ágoston, meg ilyen feliratokkal - ez a minimum, homlokomra ragasztom az tuti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Chö, az kényeztetés és idegnyugtatás, nem ugyanaz, mint a elviselni a bőgő nőket.
Egyáltalán nem ugyanaz. Nagyon szeretem a kényeztető, pihentető dolgokat, és attól még, hogy nőiesnek mondják őket, hetero férfiként is imádom őket, és nagyon is büszke vagyok erre.
- Néha nehezen kontrollálom magam, és rossz, hogy egyáltalán kell.
De ez elviselhetőbb, mintha rájött volna bárki, és elválasztottak volna minket egymástól.
- Azt a fenekedre szánom, limitált kiadásként. Mikor végzel ma? Addig dolgoznék én is, aztán felszednélek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Áhh  - szélesedő vigyorral nézek rá. - Szeretem az ilyen mondatokat - nos , igen. Ami régen teljesen elfogadott és megszokott volt, ma már bűn és megítélendő. Ettől függetlenül nem érzem rosszul magam tőle, sőt. Talán még sokkal izgalmasabb is így az élet.
- Hogy is ne. Nem vagyok én valami ribanc, hogy rendszámot kapjak  - háborodok fel játékosan. Hát én aztán ilyesmit senkiért se vállalok be, az biztos. - Édesem, én ma nem dolgozom. Szerinted miért vagyok itt?  - ha dolgoznék ma, közelébe se jövök az épületnek. Ennyire azért nem vagyok a legjobb hugica.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Nem is azt mondtam, hogy a feneked fölé, hülye. Hanem rá. A ribancok felette hordják.
Hogy tudják, hogy azok. Ez ilyen egyszerű. Szomorú sóhajjal pillantok rá.
- Nekem viszont muszáj bent maradnom, de itt lehetnél velem, hogy tartsd bennem a lelket. Pletykálj valamit, teljesen lemaradtam az eseményekről a városban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Egyetlen

- Tudod, hogy a fenekemre mi kéne? Két tenyér lenyomat - azt még esküszöm el is viselném. Mekkora király lenne megbűvölve, hogy néha még az érzés is meglegyen, mintha jól rámarkolna. Áhh. Micsoda álom, inkább felébredek.
- Hmm, a Bontovich klán újabb tagja költözik ide. Rónakyt le kell húzni a listámról, mert megnősült, bár ezt tudod. Öhm, nem tudom. Gizi néni szerint Mirella terhes, Grace meg összeszedett valamit Miksától  - nem igazán érdekelnek a pletykák, ha őszinte akarok lenni. De néha megmarad, amit hallok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

- Nagyon impozáns alkotás lenne, annyi szent. De ha ott lenne a két tenyér, akkor mit szólnának a hódításaid? Az is olyan, mintha birtokolnának.
Véleményem szerint ez is egy megdönthetetlen érv, az megintcsak olyan lenne, mint egy riobanc rendszám, ellenben a matricával, az idővel lepöndörödik.
- A Bontovich kiválthatja a Rónaky-t? Mondjuk nem, ők olyan családos típusok, neked az nem fekszik, sajnálom a téged ért veszteséget.
Őszinte sajnálattal nézek rá, tudom, hogy az ígéretesek között tartotta a pasit, bár a fene érti, hogy miért, olyan érzelemmentes, kivéve Rózával.
- Ezt a terhes dolgot én is hallottam, akkor ezért a nagy összeköltözés, a nemi baj meg ciki, mert így derül ki, hogy nem hűségesek hozzád. Mondjuk amilyen nők abba a házba járnak, egyértelmű volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Művelődési Ház és Könyvtár

Egyetlen

- Pedig zseniális ötlet volt - nem értékeli ma a humorom. Kár, pedig tudok még ilyen hülyeséget előhúzni onnan, ahonnan ez jött.
- Megszívtad, rajtad maradok  - vigyorogva, sűrű szempilla rebegtetések közepette közlöm vele a szörnyű tényt. - Őszintén sajnálom a nőt, akit majd feleségül veszel - csak remélni tudom, hogy mondjuk olyan lesz, aki elfogad mindent, ami Ágostonnal jár. Bár azt sem bánom, ha ez majd csak azután történik, hogy földi létem véget ért. Nem szeretek osztozkodni.
- Nem tudom melyik igaz, melyik nem  - vonom meg vállaim lezserül. Őszintén, egyik valóság tartalmán sem lepődnék meg. -  Mit kell még csinálnod?