Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

X Kinézet X Like A Villain X jöttemnézelődni X gyorsabbantessékkaparniakakit

Kissé megemelte szemöldökét a két jómadár elsápadt képe láttán, mintha Jacob a száját is eltátotta volna, míg bele nem hullott... valami? Gross. Csípőre vágva kezeit csak vállát vonogatta enyhe mosollyal arcán Dorián kérdésére. Bár a lány meg mert volna esküdni, hogy Kakasi titokban figyelteti őket a baglyokkal. Az asszony megjelenése - és a magával hordozó hangulat - egy keselyű jelenlétével egyenlő. Erre a tollai is bónuszpontot adnak. Simán mondhatnák, hogy az asszonynak tollas a háta, azonban Kakasi minden, de hülye biztosan nem.
- Honnan tudod, hogy nincs a baglyok között egy megbűvölt, amin keresztül nem tart titeket szemmel? - kérdezte játékosan háztársától. Persze, a lány viccnek szánta, de ismerjük a mondást: minden viccnek a fele igaz.
Tekintete ezután a navinés irányába terelődött. Már nem volt nyitva a szája. Picit oldalra döntötte a fejét, próbálta kifürkészni Jacob vonásait vagy egyáltalán azt mi járt éppen a fejében. Agyára ment volna a bűz és a sok madárkula? Megjegyzésén szemöldöke azonban hamar megemelkedett. Egy ilyen csípős megjegyzésre nem számított, pláne nem köszönés nélkül. Ajkait összepréselte, Aladár mögötte nagyobbra nőtt érzékelve Kornéliát és fizikailag nem létező tenyereit dörzsölte össze.
- Haza, de nem takarítottál ki rendesen - "Csúnya, rossz házimanó!" még ezt hozzátehette volna, de nem sértegetni akarta Jacobot, csak amolyan adok-kapok csipkelődést. Jobban értékelte, minthogy térden csúszva másszon elé.
- Jó, hát én nem is zavarok, csak benéztem, hogy szóljak Gabi néninek, hol tartotok, de talán ma még készen lesztek - épp távozni készült már, amikor az imént említett felpattant egy vödörnyi szart szorongatva és sietett ki. Annyira, de annyira ment, hogy Korit telibe levette vállal, amire a lány megtántorodott és kapálózva tudta csak megtartani az egyensúlyát. Ezt nem akarta szó nélkül hagyni, nyitotta épp ajkait, mire térdtől lefelé csupa trutymó lett. A szó is belefagyott, csak meredt maga elé le, a dagonyába.
Pislogott még párat, tényleg jól látta-e amit látott. Sajnos jól. Aladár némán fetrengett el a falon torkaszakadtából röhögve, amelyet a három halandó egyáltalán nem hallgatott, csak az alak tekergését. Baromira jól szórakozott a lánnyal ellentétben.
Kék szemek villantak Jacobra, nem szólt még. Épp fejben fogalmazta át a megannyi trágárságot, amelyek Jacob ügyetlenségét jellemezte volna. Nyelt egyet és rezzenéstelen arccal Dorián felé fordult.
- Tedd le a spatulát. A maradékot innentől Jacob csinálja egyedül! - az utolsó szót a lehető leghatározottabban nyomta meg, hogy mindkettő biztosan megértse. Ezután sarkon fordult és kiviharzott a Bagolyházból maga mögött hangosan becsapva az ajtót. Szinte tőle zengett az egész helyiség, a farudakon megülő madarak pedig ijedt szárnysuhogtatásban és hangos huhogásban törtek ki. Remélte, nem kell már több büntetést adjon az évben, de ezt nem láthatta előre. A kártyái rebesgettek ugyan váratlan meglepetésről, de meg sem fordult volna fejében ilyen meglepetés.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Tessék, itt az alkalom, hogy máris gyakorlatba ültesse, amit éppen tanítottam, erre úgy eltátja a száját, hogy még egy madártollat is sikerül benyelnie. Jó, hogy valamelyik apróbb bagoly be nem repül éppen a száján. Te szentséges szalamandra, szedd már össze magad. Inteni próbálok neki a számat is elhúzva, de ettől meg úgy fogok kinézni záros határidőn belül, mint akire rájött a rángógörcs, ha nem hagyom abba. Úgyhogy inkább abbahagyom.
- Jaj, hagyjál már a hülyeséggel. Ha animágus lenne, tuti keselyű lenne, azt meg nem látok egyet se, a baglyokkal meg csak nem traccsol egy tea mellett. Vagy igen? - kérdezem meg kissé elbizonytalanodva, de nem sikerül sokáig filozofálni rajta, mert miközben tanácstalanul vakargatom a tarkómat végignézve a madarakon, valami csoda folytán Jacobnak mégis  sikerül összekapnia magát, és olyat mond, hogy már majdnem büszkén húzom ki magam a dolog fültanújaként. Na így. Ez már valami. Látom Korin is, hogy erre tuti nem számított a navinéstől, de veszi a lapot, és csípkelődve reagál. Tökéletes. Zseni vagyok, basszus. Tényleg ez lesz az életcélom, én leszek a randiguru, ha ez összejön. Megtámaszkodom a lapát nyelét, várakozón pillantva rájuk. Kíváncsi vagyok, mi lesz még ebből, mert eddig a madártolltól eltekintve egészen reményteli alakítást nyújt. Van benne lehetőség, csak ki kell kupálni, mondom én.
- Meglesz. Már gyakorlott vagyok - felelem vállat vonva, és ismét nekiállok lapátolni. Ha átlag havi egy hetet nem töltök itt, akkor ne legyen a nevem Jankovits. Szerintem már a baglyok is kifejezetten bírnak, teljes mértékben békén hagynak, legfeljebb csak egy újabb adag kakival szoktak megajándékozni alkalmanként, bár arról egyszer azt hallottam, hogy úgyis szerencsét hoz. Jacob közben megindul nagy lendülettel, és abban a fél percben, amíg nem figyelek, nem tudom, mi történik, de a következő kép, hogy térdig trutymóban úszik Kori is, meg ő is. Na, ezt meg pont nem így kell.
- Merlin csíkos gatyájára... - dünnyögöm. Nem tudok máshova nézni, ez olyan, mint egy tömegkarambol. Odanéztél? Na akkor így jártál. Meg hát... basszus, te gyerek.
- Kori... vááárj - kiáltok utána, hátha még minimálisat menthetek az egészen. Nem is spatula van nálam, legalább azt. Ez egy lapát, de végülis, jó, hogy nem robbant fel. Mindegy, most csapom csak homlokon magam, hogy már kifordult az ajtón. - Na ez meg kicsit sok volt. Gyakorolni kell még, öcsi. Keress könnyebb célpontot kezdetnek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Fel nem foghatom, mit keres az iskolán belül a madárház, a Roxfortban a baglyok egy külön toronyban, az iskolától kicsit távolabb pihentették szárnyaikat, de ez is biztos valami magyar szokás, hogy együtt lakunk az állatokkal. Persze biztos csak a honvágy mondatja ezeket velem, és ott kötök bele a tanodába, ahol tudok. Nem mintha ettől jobban érezném magam. Vagy bármitől is.
Azt se tudnám megmondani, hogy mit keresek itt most. Elvégre kinek akarnék írni? A szüleimnek, akik lényegében kitagadtak? Az ikertestvéreimnek, akik el se köszöntek tőlem? Vagy a barátoknak, akik egyszerűen úgy tettek, mintha sosem ismertek volna?
Azt se tudom, egyáltalán elrepülnek-e az itteni madarak Skóciáig. Valószínűleg nem ezért vannak tartva, hanem országon belüli kommunikációra. A sajátomat nem hozhattam el ide. Talán pont azért, mert nem is akarták az otthoniak, hogy megpróbáljak írni.
Ahogy beérek a békésen huhogó szárnyasok közé, egyből az egyik ablaknyíláshoz sétálok, hiszen ha valami, a kilátás, ami érdekes lehet ezen a helyen. Illetve a másik előnye, hogy nincsenek emberek, akiket most szívesen kerülnék. De mintha csak direkt rám akarna cáfolni, persze, hogy itt van egy elsősforma srác, és a madarakkal szórakozik.
Nem számít, talán nem vesz észre, meg lekötik annyira a vállára szállt baglyok, hogy nem próbál meg szóba elegyedni velem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Nem tudom, minek ülök le, észre se veszem először, de utána gyorsan fel is pattanok, mert még a végén azt hiszi ez a srác, hogy arra várok, hogy leüljön mellém. Így sincs szerencsém, már ami az elkerülését illeti, mert bár csak a szemem sarkából figyelem, látom, hogy egyre közelebb totyog hozzám a baglyaival. Menőzni akar velük, vagy micsoda?
Kérdésére felé pillantok, és felvonom kissé a szemöldököm, de nem válaszolok, van valami a hangjában, ami miatt, ha eleve nem akarnám szóra se méltatni, meggyőzne róla, hogy biztosan ne tegyem.
Azt viszont már nem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy az egyik madár átpattan a vállamra.
- Hess! - förmedek az állatra, de az csak félrebillenti a fejét, és úgy bámul bele az arcomba két centiről. Egészen ijesztő, és ha nem jutna eszembe az amúgy nem túl valószínű szcenárió, hogy belecsíp az arcomba, vagy ne adj isten a szemembe, akkor is elkergetném.
Egy határozott mozdulattal lesöpröm a vállamról, a bagoly pedig elröppen, tesz egy gyors kört a levegőben, és letelepedik az egyik gerendára, hogy onnan figyeljen meg. Újfent félrebillent fejjel. Szerintem nem leszünk barátok.
A srác ellenben úgy tűnik barátkozna, legalábbis bemutatkozik, miután ő is megválik baglyától, bár sokkal kedvesebben, mint ahogy én tettem. Az egyenruháját elnézve a kék házhoz tartozik. Biztosan az lesz a Hollóhát megfelelője itt. A kis tudálékosok.
- Inkább nem - felelem. Sehogy sem szeretném hívni, nem hogy Somnak, inkább elküldeném. De valami kattan a kobakomban, és mire észbekapok, megkérdezem: - Somlóinak nem szoktak hívni? Vagy Galuskának?
Szemét dolog mások nevével viccelődni, ami azt illeti, én is hallgattam eleget a "Sadie Swallow"-t, és nyilván nem a madárfajra céloztak vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Csakhamar elfog az a valószínűtlen érzés, hogy valami előre kitervelt csapdába csaltak, és az egész madaras attrakció arra ment ki, hogy a hollóháti kiakasszon. De mielőtt komolyabb összeesküvés-elméleteket szőhetnék a Court of Owlsra (a Batman képregényekben megjelenő titkos társaság) alapozva, egy kiselőadás közepén találom magam. Kétséget sem hagy a továbbiakban bennem afelől, hogy melyik házból is szabadult.
- Oh, Em, Dzsí - artikulálom szemem forgatva a betűket. A fordítóvarázs ennél többet nem tud kezdeni az "OMG" betűszóval, ami az Oh My God, vagyis a magyar "úristen" vagy "te jó Isten" kifejezések megfelelője, de talán a hangsúlyomból is kiérzi a srác a lényeget. - Te tényleg Hollóhátas vagy.. mármint az a mi..  Levitás.
Le se tagadhatná az övéit. Tudálékos, és lesi az alkalmat, hogy kioktasson másokat. Lehet van is nála egy könyv épp a baglyokról, és azt olvasgatta idáig, és alig várta, hogy valakit ideegyen a fene.
- Nem olvastam sehol, ti vagytok beleragadva arccal a könyvekbe, mi alapból vagyunk ennyire intelligensek - felelem aprót rántva vállamon, és részemről ennyiben le is tudnám az egész társalgást, mert őszintén, semmi élvezet nincs a kisebbek bántásában. Legalábbis már nincs.
Csakhogy Galuska nem akarja ennyiben hagyni a dolgot, és talán tényleg van némi sütnivalója, mert a lényegre tapint, amit persze a világért se ismernék be még magamnak sem, nemhogy neki.
- Ugye most nem várod el komolyan, hogy elmeséljem az életemet, miután egy perce se, hogy találkoztunk? - kérdezem megütközve, és olyan arcot vágok, mint akihez hozzávágtak egy trágyagránátot. - Az egyedüli dolog, ami ellen jelenleg küzdök, az ez a beszélgetés, oké?
Mondjuk, akár fel is állhatnék, és faképnél hagyhatnám, de nehogymár nekem kelljen odébbállnom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

A fene se érti, mi baja ennek a srácnak, miért épp engem kell csesztetnie, de egyre jobban felhúz. Persze nincs itt más rajtunk kívül, így aztán a miért épp én kérdés különösebb nehézség nélkül is megválaszolható, de azt továbbra is rejtély övezi, hogy miért van erre egyáltalán bármi igénye is.
- De, igen, a Roxfortnak, tudod, csak kábé a leghíresebb varázslóképző a világon - vágok pofát kérdésére, és örömtelenül elnevetem magam. - Elég ciki kék létedre ezt nem tudni. Ja és igen, a Hollóhát a Levita megfelelője, a kék színből levágható.
Nem tudom mondjuk, hogy szándékosan lettek-e ugyanazok a színek, és nagyjából hasonló erények átemelve, vagy teljesen véletlenül alakult pont így, mindenesetre van más mágusiskola is, ahol több, különböző ház van, és az Ilvermornyban például épp a Roxfortot vették alapul, mikor négy házat hoztak létre. Csak ott mondjuk más színek dominálnak, azt hiszem. Tudja fene, én ugye nem olvastam utána.
- Mégis mi köze az intellektusnak ártatlan lények bántalmazásához? Nem tudtad, hogy a legveszedelmesebb gyilkosok, diktátorok és hasonlók többnyire nagyon is intelligensek? - Akaratlanul is elnézek az elhessegetett bagoly irányába. - Egyébként sincs semmi baja, nézd! Nem bántottam, csak... arrébb helyeztem.
Megint odatéved a tekintetem, és igen, ismét meggyőződöm róla, hogy kutya baja sincs a madárkának.
Hamar megfeledkezem aztán a bagolyról, mert frusztráltságomat csak tovább tetézi, úgy járatja ez a srác a száját, mintha kötelező lenne. Hiába is próbálnék közbevágni, hogy nem, egyáltalán nem érdekel az ajánlata, és nem, nem akarom őt megismerni, azt meg végképp nem akarom, hogy ő megismerjen engem.
- Befejezted..? - kérdezem indulatosan csattanó hangon. Kicsit mintha kívülről hallanám saját hangom, mintha nem is az enyém lenne. Olyan gondolatok kavarognak a fejemben, amik mintha nem is odavalóak lennének. - Egyáltalán semmit nem találtál el, vagy amit mégis, az olyan nyilvánvaló, hogy egy troll is könnyedén megtippelné. És nem, az utolsó nincs köztük!
A sok zavaros, felkavaró gondolattördék közt, mely tornádóként tombol fejemben, valahogy felszínre bukik, amolyan figyelmeztetésként egy, és elsötétül a tekintetem.
- Provokálni próbálsz? Azt akarod, hogy megátkozzalak?
Tán csak nem olyan beképzelt, hogy azt gondolja, volna esélye. Én öt éve tanulom a mágiát. De mégis minden idegszálam ellenkezik az ellen, hogy pálcát fogjak a levitásra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Adja itt nekem a lazát, persze, tudta, de ha tényleg tudta volna, nem csak azután szemtelenkedne velem, hogy felvilágosítottam a Roxfortot illetően. Próbálhatja a jelentőségét elbagatellizálni, de nagyon kétlem, hogy lenne a mágusvilágnak olyan szeglete, ahol ne ismernék a több, mint ezer éves iskolát. Vagy lehet mégis? Kicsit elbizonytalanít túltolt magabiztosságával.
- Vajon miben..? - csóválom meg a fejem, és inkább lenyelem a sértéseket, amik eszembe jutnak. Abban igaza van, hogy tényleg szívesebben lennék Nagy-Britanniában, de nincs kellő ismeretem még a Bagolykőről, hogy összehasonlíthassam őket, és esetleg kiemeljem, miben marad el az angol varázslóképzőtől.
Értetlenül bámulok Galuskára és a baglyára. Egyáltalán nem tűnik vele ellenségesnek a madár, még azután se, hogy én elhessegettem, de aztán leesik, mire próbál utalgatni.
- Valószínűleg azért, mert már épp elég pofont kapott az élettől, és pont nem egy tudálékos locsifecsire van szüksége, aki olyasmire próbálja rávenni, ami egyáltalán nincs ínyére - magyarázom el neki lassan, mindenféle indulatot vagy megvető csengést mellőzve hangomból. Tényleg nem szeretném, ha felbosszantana.
Pedig mintha mindent elkövetne érte, de aztán figyelmeztetésemre gyorsan védekezni kezd, és arról győzködni, milyen tök jó fej, de sokkal inkább tűnik tökfejnek.
- Ha elárulom a nevem, békén hagysz? Vagy ragaszkodsz ehhez az interjúhoz? Tudod mit, válassz, a nevem érdekel, vagy hogy milyen különbséget találtam két ősrégi kastély között? Az egyik dohosabb, mint a másik, tudni szeretnéd, melyik? - nevetem el magam, és megcsóválom a fejem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Horkantok egy gúnyosat szavaira, de egy pillanatra azért majdnem elgondolkodtatott, hogy ő lenne az egyetlen, aki hátsó szándék nélkül közelít. Nagyon megtépázódott az önbizalmam, magabiztosságom valahol a Rellon körlet alatt nyugszik párszáz méterrel, vagy ahogy az itteniek mondják, a béka segge alatt. De azért ne vicceljünk már. Biztosan találnék én egy csomó barátot, ha akarnék. HA akarnék.
Nyelvem hegyén van a válasz, de aztán mégse mondom ki, megelégszem a horkantással, talán az is elég lesz neki, és nem firtatja tovább a témát. És ha a nevemmel is beéri, talán túl is lehetünk ezen az egész felesleges beszélgetésen.
- Sadie - árulom el, és egy pillanattal később eszembe jut, hogy igazából mondhattam volna valami kamunevet is, nem mintha számítana.
- Aha - bólintok egyet filozofikus kis gondolataira. - Mondd csak, ha látsz valakit egymaga bemenni mondjuk a vécére, ugye nem tartasz vele, hogy véletlenül se legyen addig se egyedül? És amúgy egyik embertől a másikig ugrálsz, vagy azért egy-egy percre te is szoktál magad lenni? Véletlenül se fogjon el a magány!
Jó, tudom, egy paraszt vagyok. De senki se kényszerítette, hogy hozzám szóljon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Látszik rajta, hogy nem a "köszönöm" volt az első, ami átfutott az agyán válasz gyanánt, de mindkettőnk szerencséjére ennyiben marad a dolog, már ami a nevemet, és a további kérdéseket illeti. De azért bosszant, hogy nem ismerem meg a valódi gondolatát. Pedig aztán mit érdekel az engem? Nem is érdekel! Vagy mégis? Nem! Nem? Mindegy.
De tényleg mindegy, hiszen sikerül jó alaposan megsértenem, szarkasztikus válaszára csak összeszűkül a szemem kissé és ajkaimat is összepréselem. Valahol mulattat, de közben a bűntudat halovány érzése is megkörnyékez, amíg gyorsan el nem hessegetem. Úgyse szól hozzám többet, nekem sincs dolgom vele, mit foglalkoztasson a lelki világa? Elég nekem a magaméval törődni, és most kicsit az is nyomorultabb lett. Ahelyett, hogy jobban érezném magam, hogy undok voltam valakivel, hát persze, hogy csak rosszabb lett. Aztán lehet ő már öt perc múlva nem is emlékszik rám. Szóval jó lesz nekem is hamar kiverni a fejemből ezt az egészet.
Azért még egy értetlen pofavágás a végére belefér, hiszen egyáltalán nem tudom, hol keressem, ha netán mégis épp az ő barátsága lenne az egyetlen dolog, ami hiányzik az életemből.
- Fogalmam sincs, sziaaa! - intek felé egyet alig túljátszott kedvességgel, és megint csak magamat tudom szidni gondolatban, hogy ugyan erre már mi szükség volt így a végére..?
Gondolataimba temetkezve visszafordítom tekintetem a baglyokra, és nyelvet öltök arra az egyedre, amelyiket a srác az előbb dédelgette. Jó nekem egyedül is, győzködöm magam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Alagsor → Bájital-labor

Szóval eltévedtem, nagy ügy. A Roxfortban hozzászoktam már, hogy a sok egyforma, gyakran helyét változtató, esetenként máshova vezető lépcső, vagy az el-eltünedező ajtó miatt nem árt időnként előbb elindulni, hogy biztosan odaérjek, ahova tartok. Már épp hozzá is szoktam, és kezdtem kiismerni a kastélyt, aztán jöhettem el onnan egy másikba, ami lehet, hogy kisebb, de talán csak első ránézésre. A varázsvilágban elég könnyű a méretekkel csalni, simán lehet valami nagyobb belülről, mint kívülről.
Most nem idegeskedtem a késés miatt, mert csupán a Rellon házba vezető bejáratot kerestem, de attól még kezdtem kissé bosszús lenni, amiért nem találom. Pedig aztán néhányszor már jártam ott, elvégre minden nap végén ott hajtom álomra a fejem elvileg. Kivéve, mikor mégse, de azért többnyire.
Elnézhettem egy fordulót, másik átjárón jöhettem keresztül, vagy valami mágikus oka lehetett, amiért eltévedtem. Remélem az utolsó, mert akkor nem az én hibám lenne, és okolhatnék mást. De a lényegen nem változtat, nem tudom, hol vagyok jelenleg. És a tetejébe nem futottam bele egyelőre egyik háztársamba se, hogy látszólag úgy, mintha én is tudnám, merre tartok, követhessem a klubhelyiségig.
Aztán észreveszek egy ismerős ajtót (persze, hisz csak vagy tucat ugyanilyen van ezen a szinten...) ami egy sötét kis zug rejtekében áll. Talán ha megismerem a termet, ami mögötte van, az segít..? Nincs jobb ötletem, minthogy kiderítem, szóval odaszökkenek, és némi erőlködés árán betolom a nehéz faszerkezetet. Odabent egy pillanattal később fellobbannak a fáklyák, és súlyos, megrakott polcok, szekrények kúsznak elő a falakból. Mindenféle színes fiola, gyanús tartalmú üveg, edény és felcímkézett fém- és fadoboz sorakozik rajtuk és bennük, a kör alapú terem közepén pedig lyukas asztal. Nem kétséges, hogy egy bájitalfőző rejteke. Mit kereshet ez így itt, ahol bárki hozzáfér? - teszem fel magamban a kérdést, de igazából cseppet sem méltatlankodva, inkább ámulva.
Beljebb lépek, az ajtót félig nyitva hagyom, és elindulok a falon sorakozó üvegcséket nézegetve, egyet-egyet levéve és megszaglászva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Kíváncsi vagyok, mi fog ebből kisülni. Remélhetőleg Somlay majd jól az égbe küldi a helyet, aztán tatarozás közben már csak-csak beüzemelnek egy-két liftet. Értem én, hogy nagy múltú kastély, meg hogy már a dédszüleim is idejártak, de attól még igazán haladhatnának a korral, és nem kéne elvárni tőlem, hogy fellépcsőzzek olyan marha magasra. Annyira kellemetlen. Most. Most még istenes, nincs az a bazi nagy hőség, de akkor? Csupa izzadtságtól bűzlő alak fog itt szaladgálni nekem, na úgy menjen az ember lánya enni. Nem is értem, anyukám hogy bírta itt ki, ő is irtózik az izzadtságtól. Na, majd ha hazamegyek kifaggatom, biztos van rá egy tuti tippje.
Amúgy magával a lépcsőzéssel nincs is bajom, rendesen megedzi a combom, megspórolok már majdnem egy cardiot, vagy pilatest. Nem is igazán tekintek erre az egészre randiként, mert csak poénnak indult, az a kelés elleni cucc meg még jól is jöhet a későbbiekben, már ha a levitás képes rendesen megcsinálni. Dorian pedig kiválóan megmondta nekem, hogy találok oda fel, szóval még gördülékenyen oda is érek. Még keresek egy ablakot, amiben jól látom magam, és megigazítom a tincseim, mert nem létezik, hogy ne úgy álljanak ahogy én azt akarom.
 

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Amúgy már tök nagy terveim vannak. Ha sikerül a levitásnak a bájital, akkor tuti ráveszem, hogy csináljon még több szépítőszert, aztán szépen árulom őket, és meggazdagszunk belőle, vagy megíratom másokkal a vizsgáim, és az az időszak is le van tudva. Jó, felvetődik bennem az is, hogy lehet el se jön, de azt hamar elhessegetem, hát tökre bejöttem neki, láttam én.
El is vigyorodok, mikor látom, meg a kezében az üstöt. Még a végén még segíteni is hajlandó leszek, mert azért valahol érdekel, de egyedül tuti nem állnék neki, nincs az a magasztos erő, ami rá tudna arra venni.
- Ha nem nevezel többet aranyoskámnak... komolyan... ciki - grimaszolva összefonom a kezeim a mellkasom előtt, jelezve, hogy addig egy tapodtat se megyek, míg meg nem ígéri, de látni rajtam, hogy nem vagyok vérig sértve. Mosolygok. Jó, mondjuk ez becsapós, mert akkor is mosolyogni szoktam, mikor képzeletben kilökök valakit az ablakon, csak az a mosoly valahogy más.
- Az utóbbiban reménykedek, nagyon kellene már ide egy lift... de most tényleg, ez még senkinek nem jutott eszébe? - forgatom meg a szemem, közben beljebb is lépek, és kicsit megtorpanok az elém táruló látványtól. Mindenre számítottam, csak erre nem... a hely egész kellemes, már majdnem mondhatnám, hogy megérte felszambázni idáig.
- Köszönöm - illetődök meg, és amúgy tök esetlenül veszem el a rózsát, elsőre majdnem ki is esik a kezemből, de hát... nem szoktam én lépten-nyomon virágot kapni, hogy kellően jól tudjam lereagálni.
- Én csak ezt hoztam - rántom elő a zsebemből a csomag, brutál savanyú gumicukrot.
- Remélem, szereted, mert én élek-halok érte, pedig tiltólistás - grimaszolok, mert anyu néha nagyon kegyetlen tud lenni, de amit nem tud, az nem is fáj ugyebár.
- Szerintem az üstöt tegyük oda - veszem egyből kezembe az irányítást, és mutatok egy szabad felületre, ami közelében nagyon nincs semmi, így legalább lángra nem kaphatnak a dolgok.
- Kotyvasztottál már, vagy te ilyen elméleti srác vagy? - puhatolózom azért, csak hogy tudjam, mekkora bummra számíthatok. Azért nem lenne jó, ha a hajam beszívná azt a füst szagot.
 

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

- Zsanna. A Zsanna miért nem jó? - pislogok rá értetlenül, mikor a becenév felől faggat. Mert hogy nekem nincs. Jó, egy van, de az olyan mintha nem is lenne, mert úgy csak Lenke hívhat. Le is van védetve meg minden.
- Na az meg a másik... már az email is tök oldschool az smsről nem is beszélve, aztán meg mikor küldenéd, az a dög megcsíp - igen, a baglyok is fent vannak a nem kedvelem listámon, ami itt tartózkodásom alatt egyre csak nő. Ide komoly változások kellenek kérem szépen, mert lassan nem egy alig, hanem egyáltalán nem élhető környezetté avanzsál ez a kastély.
Be nem vallanám, de még sose voltam randin. Ezt se tudom annak titulálni, mert fogalmam sincs, milyen az. Az pedig lehetetlen, hogy engem bárki elbizonytalanodni lásson, így is fő a fejem, mert anyu csokrokat vesz át teljesen tökéletesen, nekem meg szál rózsát nehéz. Viszont korrigálok gyorsan, és megmutatom én mivel járulok hozzá ehhez az egészhez, a mosolyom szélesedik, ahogy Kornél rá is támad a zacsira, sajnos túl jól ismerem ezt az érzést.
- Bármennyit képes vagyok belőle megenni - mondom miután én is bekapok egy cukrot, és nyammogni kezdek, persze a fintor se marad el, ezt nem lehet anélkül enni, de pont ez benne a poén.
A szobába lépve némi ámulkodás után pedig kezembe is veszem az irányítást, és mondom, hová is pakoljunk. Ez amúgy egész jól megy, eldalolni az elképzeléseim, és végig nézni, ahogy más megvalósítja őket.
- Hagyjuk a bájitaltant, én robbantottam, de mondtam annak a nyominak, hogy ne öntsön annyi cuccot bele... esküszöm párt fogok cserélni - mert nyilván az ő hibája, ki másé lehetne?  Biccentek és keresni kezdem a táskában azokat, amiket mond, de egy ponton megakadok.
- Várj, milyen sötétzöld? Haragos, Oxford, Gucci-zöld, Viridián...? - nézek rá várva a választ, mert nem, letudni valamit annyival, hogy sötétzöld nem pálya. Tudjátok mennyi árnyalata van?
- És milyen fehér? Angyalfehér, krétafehér, gyolcsfehér.... - tárom szét a karom. Pfff... fehér... köszi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

- Zsizsi..... - meredek rá pislogás nélkül, de aztán megvonom a vállam, végül is nem sokkal rosszabb a Zsazsánál.
- Nem vagyok neked közömbös? - vigyorgok rá, még a pilláimat is megrebegtetem, hisz sikerült rendesen megragadnom a lényeget. Persze, fontos a becenév, tudom én, azért hagyom, hogy Lencsu úgy hívjon, de akár mennyire is jó fej Kornél, meg akármennyire is néz ki jól, akkor se ismerem olyan régóta, hogy most én is becenevet aggassak rá.
- A-aaa kizárt, hogy én odamegyek közéjük még egyszer. Amúgy is tök büdös van ott - rendesen fintorgok mellé, jó nagyon finnyás vagyok, és nem szeretem a büdöset, de hát ez legyen a legnagyobb bajom.
Kiélvezem rendesen, ahogy a full savanyú gumicukor átvált édesbe, sose fogom azokat megérteni, akik ezt nem szeretik. Én még a szemem is behunyom kicsit. Jó, nálam játszik azért az is, hogy amúgy nem ehetek, főleg nem egy fél zacskóval, szóval éppen tilosban járok.  
Szegény naiv meg azt hitte, olyan egyszerű lesz. Hozd ide a zöldet. Hozd ide a fehéret. Jó, lehet másoknál ez tényleg ilyen egyszerű, de nálam nem, és nevezzük nevén a színeket, nem lehet minden sötétzöld...sötétzöld, hát mennyi árnyalata van, a fehérről meg nem is beszélve, ráadásul abból kettő is van a táskában. Mármint fehér por...fehér por...
- Figyu, ugye mindkettő a bájitalhoz kell? - mutatom fel mind a két zacskót, felvont szemöldökkel meredek rá közben.
- Meg ne próbálj belerángatni valami illegálisba, mert Merlin a tanúm... felnyomlak - fektetem le a szabályokat egyből. Még csak az hiányzik, hogy kiderüljön, a cuki levitás srác mellékvágányon dílerkedik. Azt nem tudnám feldolgozni, úgy érzem.
Azért odamegyek és Kornél mellé térdelve, öntöm bele a furi dolgokat, de nagyon koncentrálok, mert most túl közel vagyok az üsthöz, nem lenne jó most az a bumm.
- Ennyi elég... vagy? - nem fogom titkolni, nem értek én ehhez, semmi tűzhellyel meg kavargatással kapcsolatosát nem csináltam eddig, és nem is tervezem.
- Nem tudok pletyit - sóhajtok fel, majd a sarkamra ülök, és úgy nézem a fiút, meg az üstöt felváltva.
- Tudod már, kivel itassuk meg? És ha nincs kelés rajta, lehet akkor ettől majd lesz? - mosolyodok el gonoszkásan, mert ha így áll a helyzet, arra már bőven tudok tesztalanyt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

- Attól, hogy a nevemen szólítasz, még nem feltétlenül kell egynek lenned a sok közül. Nem az számít, hogy hogyan hívnak, hanem az hogy ki hív - megvonom a vállam, és szokatlanul halkan beszélek, mert valahol azért sejtem, erre megy ki a dolog. Márpedig ha valaki olyan mondja ki a nevem, akitől megdobban a szívem, akkor aztán tök mindegy, minek hív.
- Könyvmolyhoz képest, te sem vagy annyira unalmas - gyorsan megtalálom magam viszont, és ki nem hagynám, hogy szívassam, főleg mert jól kezeli, meg hát... jó igazából lehet, hogy szimpatikus, de azt az én számból nem fogja hallani.
Nem is olyan rossz ez a bájitalosdi, főleg hogy oroszlán részét Kornél csinálja, de hamar lesznek aggájaim, mikor látom, nem csak egy fehér zacskó van, és a másiknak a színe nagyon hasonlít valamiére, aminek nem lenne itt a helye.
- És miért tartogatod? - lepődök meg, mert hát... azt meg kell tartani? Az én cuccaim úgy landoltak a kukában, hogy azt öröm volt nézni.
- Ez más, ezt megúszom büntetőmunkával, amit úgyis te csinálsz meg helyettem, ha lebukunk, mert miattad vagyunk itt - húzom ki magam, még az állam is felszegem, felvázolva a kellemes jövőt, amennyiben egy tanár, vagy prefi rajta kap minket, aztán még a szemeim is összeszűkítem, gyanakvóan nézek a levitásra.
- Ne gondold, hogy a cuki gödröcskéid meghatnak - puffogok, mert persze hogy meghatnak, és utálom én ezt. Nem így kellene működnie, mert az addig teljesen rendben van, hogy én lehengerlem a levitást, na de fordítva....ilyet nem játszunk. De a felvetés jogos, nem tudnám feldobni, mert azzal magamat is bajba keverném. Márpedig megígértem, hogy legalább első évben meghúzom magam.
- Ahaaaa... legközelebb bájitaltanon ülj már mellém - látom én, hogy Kornéllal jobban járnék, mint a mostani társammal, semmi más szándék vezérel... tényleg.
- Pff... zsák a foltját - forgatom meg a szemem, mert milyen szupi, hogy így egymásra találtak. Arra kíváncsi lennék mondjuk, hogy dícséri a srác a csaj szemeit, ha nem is látja, mert eltakarja...egy őserdő. De mindegy is, örüljünk szépen mások boldogságának. Lehet a csaj is megtáltosodik, aztán rendbe szedi magát, ha már sikerült találnia valakit.
- Látod? Megy ez neked - vigyorgok rá elégedetten, aztán a cuccot nézem, ami egyébként nem túl bizalomgerjesztő.
- És ennek biztos, hogy ilyennek kellene lenni? Ennél még egy algás pakolás is jobban néz ki - nem vagyok benne biztos, hogy ezt nyugodt szívvel kenném az arcomra különben.
Mikor késznek nyilvánítja, fél élet fáradtságát sóhajtom fel, mert bazi megerőltető volt idehozni a cuccokat, meg belerakni, többet is foglalkoztam ezzel, mint kellett volna. Épp hátra dőlnék, mint aki jól végezte, de a levitás karon ragad, és rohanunk is ki a teremből.
- Most akkor? - a kérdést befejezni nem tudom, a bumm jön, nekem meg felcsillan a szemem, hisz én ezt vártam. És ráadásul elég nagyot szól ahhoz, hogy az alsóbb emeleten is lehessen hallani.
- Megesik - motyogom zavartan, még a vállam is megvonom, mert ez inkább a bóknak szól, semmint annak, amit sikerült végrehajtanunk.
- Szerintem Rudi bának ne dicsekedjünk el vele - megyek be utána, és elnevetem magam a katasztrófát látva.
- Nem biztos, hogy megjutalmazna, de szedhetünk belépőt... ez így nagyon ronda, te jó ég - tényleg csak nevetni tudok, de annyira, hogy észre se veszem, a levitás kezét még mindig fogom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Tényleg kicsit kiborulok azon, amit találok, de valamelyest megnyugszom, mikor látom, Kornél abszolút nem érti, mi a bajom. Bár... lehet csak jól játszik, hisz mondtam... én az itteniekből már tényleg bármit kinézek.
- Akkor tényleg nagyon hasznos lesz - még biccentek is mellé, de megint csak vágok egy fejet. Legalább címkézte volna meg, vagy valami. Akkor talán lenne értelme tartogatni, na de így.
- Na álljál le, te jöttél nekem direkt... konkrétan fellöktél, csak hogy észre vegyelek. Elhívtalak, mert ha rajtad múlna még most is ott állnánk az ajtó előtt, és mert te akartál, különben nem hoztál volna rózsát - nézek rá amolyan "na ebbe köss bele" tekintettel.
- És amúgy is... ez nem randi - eresztek meg mellé még egy gúnyos mosolyt is, aztán megforgatom a szemem. És még csak nem is hazudok, nem lett kimondva, hogy akkor mi most randizunk. Én teljesen arra készültem, megcsináljuk a bájitalt, ezért sem tudtam eleve hová tenni a rózsát.
- Azokra - puffogok, és tüntetőleg az ablakon nézek ki, nehogy még itt nyeregbe érezze magát. Még a kezeim is összefonom a mellkasom előtt, és elhúzom a szám. Szóval ilyen az, ha tetszik valaki... teljesen kellemetlen, és nem is tudom, hogyan kezeljem le. Talán anyu tudna ebben segíteni, de van egy olyan érzésem, nem kellene azzal hazalejtenem, hogy van egy fiú, aki tetszik, mert vissza se enged. Az ilyet azért szigorúan veszi, és folyton a fejemhez vágja, hogy azért még korai fiúkról beszélni, így hát... vele nem is szoktam.
Annak azért örülök, hogy egy biccentéssel letudja a kérésem, és nem kell komolyabb könyörgésbe kezdenem. Talán mellette még ragad is rám valami, most is megjegyeztem a csalánlevelet, meg a kígyófogat. Hát nem vagyok én teljesen reménytelen eset, csupán kell a motiváció. Teljesen belefeszülök, úgy figyelem, mi sül ki ebből, de a világért be nem vallanám, hogy ez még valahol izgalmas is. Szinte fel se fogom, hogy megdícsérem, a szavak csak úgy jönnek, ahogy szoktak. Nem is tulajdonítok nekik nagy jelentőséget.
- Jó, de attól, hogy gyógyhatású nem kell feltétlenül rondának, vagy rossz ízűnek lennie - emelem plafonnak a tekintetem, mert ezt se fogom soha megérteni. Mikor beteg voltam, anyu a torkomon nyomott le olyan bájitalt, aminek már csak az emlékétől is émelyegni kezd a gyomrom. Miért nem lehet valami, ami jó finom is?
Hirtelen tényleg nem tudom, mi folyik itt, csak hagyom hogy kihúzzon a teremből. Azt hittem, akkor kész is, jó is, minden szuper, jöhet a pihi, erre meg... csak pislogok a levitásra, hogy mikor sikerült lemaradnom, és miről.
- Oh...ooooo - esik le, hogy akkor mégse sikerült annyira fényesre. A bummtól csak felcsillan a szemem, nem ijedek meg, hisz rendesen vártam. A vigyorom is letörölhetetlen, ahogy nyitunk be, és megnézzük, mit sikerült alkotnunk, de elkerekedik a szemem, hisz ez durvább, mint azt vártam.
- Ha viszont azt mondanám, én csináltam... még csak meg se lepődne - vonom meg a vállam, mert ez abszolút nem zavar. Nem lehet minden eridonosa mintadiák az óráján.
- Vagy elhíreszteljük, hogy megjöttek az Űrlények - még mindig vigyorogva, döntöm oldalra a fejem, és próbálom befogadni azt a káoszt, amit sikerült itt előidézni. Pedig... én meghúztam magam, esküszöm.
- Ááá, nem mondom el senkinek, a végén még velünk vakartatnák le - biccentek teljesen komolyan, állva a tekintetét, csak közben olyan furcsán is érzem magam, szóval gyorsan inkább a falat vizslatom tovább, az úgy jobb. Így is próbálok nem belepirulni abba, hogy az ujjaink még mindig összevannak fonódva.
Biccentek, mikor mondja, ez egy darabig így marad, de a következő mondatára megint magasra szalad a szemöldököm. Már fordulnék felé, hogy megkérdezzem, mire gondol, mikor egy puszi landol az arcomon.
Abban a percben még pislogni is elfelejtek, és szinte látom magam előtt, ahogy az arcom szép lassan felveszi azt a piros színt, amit próbáltam egész idáig elkerülni.
- Minden lányt így puszilgatsz, aki szimpi? - lököm óvatosan vállon, miután sikerül rebootolni magam, és egyből megtalálom a hangom is. A szimpit meg még ki is hangsúlyozom, hisz ő mondta, az vagyok.
- Oké, de ezt se hagyjuk itt - szaladok oda a rózsámért, ami valami csoda folytán egész jól megúszta a merényletet. Még csak az kéne, hogy valami trampli találjon rá, és elvigye. Nem, nem. Én kaptam. Enyém.
- Ott a könyved - mutatok az üstből kifolyt trutyira, ami alól épp csak kibukkan a könyv sarka, és szomorúan nézem, mert ezen Kornél tuti ki fog bukni. Szegény könyv.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

- Igeeeeeen - még tapsikolnék is, hogy felismerte, de azt már nagyon túlzásnak érzem, szóval csak bólintok egy nagyot. Jó helyen tapogatózik.
- Lehet akkor nem lettem volna ennyire lelkes - gondolkodok el, mert végül is lehetett volna a dagadt negyedikes is. Biztos nem élveztem volna még annyira sem, hogy rám esett. Sőt, lehet már nem is lennék. Az azért szörnyű lett volna, szóval valahol tényleg szerencsés, hogy ez így alakult.
- De... nekem nem kell herceg - pislogok párat nagy szemekkel.
- A hercegek unalmasak. Oké, jól néznek ki, meg megmentenek, meg minden... de semmi hasznuk - osztom meg vele a véleményem. Szinte az összes Disney mesét betéve tudom, és leszámítva egy-két ellenpéldát, az összes herceget egy kreténnek tartom. Meg a hercegnőket is.
- A randi ott kezdődik, hogy te hívsz el... tisztességesen, ahogy azt egy férfi teszi - nagy szavak ezek, de mindenkinek ezt mondom. Ha randizni akar velem, hívjon el, az hogy én felvetettem, hogy csináljuk meg ezt a bájitalt, még korántsem nevezhető randinak. Persze a virágnak örülök, és szép, és még sose kaptam, szóval ez nekem nagy dolog.
Nyilván nem tetszik az a meder amerre folyt ez a beszélgetés, nem akarom én egyből látszatát adni annak, hogy Kornél tetszik, bár...tuti, hogy a hormonok, elvileg azok most mozgolódnak, vagy mit csinálnak. Mindenesetre kitekintek az ablakon, csak hogy megnézzem, ott mi zajlik.
- Azért ez egy kicsit túlzás - vigyorgok rá, hisz azért túltolni se kellene, de természetesen jól esik, ahogy az is, hogy ott a könyvtár előtt gyönyörűnek nevezett. Hát ezen igyekszem minden nap, hogy így lássanak.
- Ezaz. Legyen finom... vagy sárga...attól még meggyógyíthat - és ez nem feltétlen a bájitalnak szól, hanem mindennek, ami a gyógyulásom szolgálja. Komolyan hisztiket vágtam le mindig is, mikor anya próbált belém erőltetni valamit. Jó, volt egy köptető, aminek annyira jó íze volt, hogy akkor is nyakaltam, mikor már semmi bajom nem volt.
Azért hálás vagyok a levitásnak, hogy nem hagyott veszni. Én magamtól tuti nem vettem volna észre, hogy itt gond lesz, de elfog a nevetés, ahogy a bummot hallom. Hát ezt vártam.
- Csak nyugodtan, tényleg nem lepődnek meg - bólogatok sűrűn, mert gyorsan tudok katasztrófa övezetet varázsolni bármilyen helyből. Lehet ez a különleges képességem, na meg a fürtjeim, amik már órákkal ezelőtt be lettek göndörítve, mégis tök szépen tartanak. Jó, az nem... az csak a megfelelő eszköz, meg technika.
A puszin viszont fent akadok kicsit, mert váratlan és amúgy sem szoktak engem csak úgy puszilgatni. Anyut meg a tesóit leszámítva, de az ugye más. Talán ezen a ponton döbbenek rá arra is, hogy ez most komoly, és nem csak ilyen oda-vissza labda dobálás. Tényleg tetszek Kornélnak, a gondolat meg furcsán jó érzést csal elő belőlem. Vigyorgok is, mikor mondja csak én kaptam ilyen puszit, pedig talán nem is kellene ennyire örülnöm neki. Akkor talán még észre is venném, hogy még most is a kezét fogom, de sebaj.
Egy ponton azért elszomorodok, mert én is látom, Kornél könyve járulékos veszteség, és bár hősiesen küzdött, odaveszett a trutyiáradat alatt. Még innen távolabbról se néz ki túl jól. A rózsámat szorongatom, az legalább szerencsésen megúszta.
- Figyelj? Valahogy rendbe tesszük... - ígérem meg neki, mert akárhogy tartja magát, azért annyira sikerült kiismernem, hogy tudjam, ez egy fájó pont neki. Biztos olyan, mint mikor a kedvenc hajkefém nyele eltörött. Vigasztalhatatlan voltam, míg anyus meg nem csináltatta valakivel.
A szemem azért elkerekedik, mikor szó szerint térden csúszik előttem. Nyúlnék is, hogy segítsek neki felállni, de a kérdése megakaszt, és kiszakad belőlem a nevetés.
- Te bolond vagy. De legyen, lehetsz te a legjobb arc - forgatom meg a szemem, még mindig nevetve, mert amúgy is jó arc, szóval még csak túlozni se túlzok.
- Hát... zölden - nézek körbe még egyszer a szobán, hogy rendesen meg tudjam jegyezni a látványt, hogy aztán jól el tudjam mesélni anyának.
- Egyébként... egy stréberhez képest nem is volt rossz - húzom az agyát természetesen, de némi habozás után, gyorsan hajolok oda, hogy adjak egy puszit én is arcára, aztán nevetve szaladni kezdek ki onnan, és csak a folyosón végén várom meg.
- Jobb lesz, ha felszívódunk... te menj arra - mutatok az egyik irányba, miközben teszek egy lépést a másikba.
- Csak hogy ne lássanak együtt... úgy hamarabb megússzuk...