38. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Első emelet
Oldalak: « 1 [2] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Szentesy E. Izabella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 65
Írta: 2016. március 31. 21:14 | Link
Rachel kedves, és persze Kara úrfi


Késő délután felé járt már az idő. Emily egy kis késéssel futott be az ünnepség helyéül szolgáló terembe. Amire bebaktatott, addigra már a legtöbben odabent voltak, - a diákok többsége már a házának megfelelő asztalnál ült.
Szfinxünk a zöld dekoráció látványától elmosolyodott, de nem a boldogság miatt. Nem örült annak, hogy nem a Levita nyert. Amiatt tette mindezt, mert büszke volt  a legjobb barátnője házának a sikerére.
Miközben sétált a négy fal között a célja felé, nézelődni kezdett. A tanulókon kívül tanárok, jövendőbeli elsősök, és egyéb más lények is voltak a közelében; kékünk azonban valami szokatlan, oda nem illő dolgot is észrevett. Akiken megakadt a szeme, azokat az előbbi felsorolás alkotói közül sehova sem tudta besorolni. Valamifajta felügyelők lehettek.
Pár másodpercig őket figyelte, majd amint rájött, hogy a bámulásuk nem viszi őt előbbre, elfordult, majd szaladt egészen a háztársai kupacáig. A kék asztalnál keresett egy olyan részt, amely körül viszonylag kevesen vannak, ezt követve leült egy szabadon felejtett helyre. Pár pillanattal később kiemelte a lábait a magassarkújából, majd maga alá húzta azokat, és úgy üldögélt tovább. Miközben hallgatta a bent hallatszódó beszédet, gondolkodni kezdett. Reményei szerint a kedvencei elvoltak ott, ahol hagyta őket. Fél fülével végighallgatta a szavalás idegenes részét, kiszűrte abból a fontosabb információkat, később pedig mocorogni kezdett. A lábait visszaköltöztette a cipőibe, végigsímította egy pöszmöt miatt a talárja által elfedett ruháját, majd az enyhén hullámos, színes hajába túrt, és felállt.
A rellonosok felé vette az irányt, - Rachelt akarta megkeresni. Miközben az új célja felé sétált, szépen lassan haladt, igyekezve kerülni a feltűnést.
A zöldek közelébe érve meglátta a barátnőjét, intett egyet neki, mindeközben pedig halkan kiejtette a lány nevét, - ezzel jelezve, hogy hozzá készül.
Hogy ezt észrevette-e a célszemély, azt szfinxünk nem tudta már érzékelni, mert nem figyelt kellőképpen és út közben nekiment valakinek.
Emi megállt, majd két pillanatra lefagyott.
- Elnézést...
Suttogva mondta ezt, majd vízszintesbe emelte a fejét, és szemügyre vette az útakadályt, - legalábbis azt a részét, amit láthatott belőle. Egy úr volt, de sajnos az arcát nem tudta feltérképezni, mert az egy kicsit magasabb légtérben volt, mint amelybe a leányzó látótere belátást enged.
Hozzászólásai ebben a témában


Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud,
ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára.
Aviana Rae Auteberry
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 3
Összes hsz: 22
Írta: 2016. április 1. 08:13 | Link

Iskolai ünnepségek. Minden diák rémálma. Főleg akkor, hogyha egy olyan diákról van szó, aki először jelenik meg az új diáktársak előtt. Ismeretlenül. Noha az iskolába vezető hosszú úton millió új barátság szövődött, boldog gyermekkacajok szűrődtek ki minden egyes kis kupéból, régi ismeretségeket erősítettek meg, és még sorolhatnám. Azonban ez nem Avianával történt meg. Ő nem fért be egyik kupéba sem, ezért a folyosón kellett ácsorognia, miközben mindenki nekiszaladt – nem csoda, apró termete miatt szinte észrevehetetlen. “No probs”, gondolta magában szánalmas várakozása közben, s tovább lapozgatta könyvét, ami ismét valamelyik híres mágusról és annak legendás tetteiről szóltak. Hátha egyszer róla is írnak könyvet…
A Nagyterem előtt állva, az új talárban – amiből áradt valamiért a gyomorforgató ánizsillat -, összekulcsolt kezekkel, azon gondolkodott a szőke leányzó, hogy bemenjen-e egyáltalán. Már most túl nagy a zaj. A régi szobáját akarja. A régi intézetet akarja. A régi semmit akarja. No, de nem a nyávogásnak van itt az ideje. Felvették Magyarország legjobb mágustanodájába, igazán összeszedhetné már magát. Így, egy hatalmas sóhaj után be is sétál a terembe. “Cor Blimey!” – esik is le azonnal Aviana álla, s egészen meg sem áll az Eridon asztaláig, ahol néhány, már a vonatról ismerős arcnak biccent ártatlanul – inkább bugyután – vigyorogva, majd helyet foglal egy kissé kieső, diákmentes övezetnek is nyilvánítható részen.
Az igazgatóhelyettes beszédéből szinte egy szót sem ért. Beismerésre váró tény, hogy nagyon felkészületlenül érkezett Auteberry kisasszony az iskolába. Ejnye, bejnye… lesz ebből még problémája.
Ellenőrzések, bajok, diákok veszélyben? És kik azok a tagok? Miért nyelték le azt a sok karót? Drakula grófnak nem hiányzik egyik sem?
Utoljára módosította:Aviana Rae Auteberry, 2016. április 1. 08:14
Hozzászólásai ebben a témában
William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2016. április 1. 10:08 | Link
Norina & Ricsi

Végzős vagyok. Hát ide is eljutottam. Kényelmesen, gyorsan és viszonylag fájdalommentesen. Nem tudom azt mondani, hogy semmi sem fájt, mert egyre többször kerülök elő én is, amióta Travis idetévedt. Kicsit még mindig furcsa, hogy itt van. Eddig mindig csak a közös nyaralások és telelések alkalmával találkoztunk, ami határozottan kényelmes volt, de hát változnak az idők. Lassan hozzászokok ehhez is, meg ahhoz is, hogy ki kell találnom, mi legyen velem. Egyelőre azonban minden idilli. Az évnyitó kezdete előtt lepakolom a kézipoggyászom, a többi már megérkezett lentről, majd zsebre dugott kézzel sétálok le, hogy helyet foglaljak az asztalnál.
- Helló.
Köszönök Richárdnak és Norinának is egyszerre. Közéjük sikerül befészkelnem magam. Az előbbi újságot olvas, az utóbbi pedig még mindig szép. Minden olyan túl tökéletes. Sejtem, hogy valami ezt el fogja rontani. Keresem Portnippert az asztalnál, ám végül Merkovszky prof lép elő, hogy köszöntse a diákokat, majd megadja a hidegzuhanyt is. Szinte megfagy a levegő az asztalnál. Engem nem különösebben érint a dolog, de ahogy jobbra is, balra is elpillantok, látom a sok fanyar arcot, majd azt, hogy többen az álldogálók felé pillantanak.
- Milyen kedvesek vagyunk, még csak hellyel se kínáljuk őket. Biztos érzik, mennyire örülünk nekik.
Súgom vigyorogva Norinának. Nekem nincs félnivalóm. Legalábbis magam miatt nem. A családnevem, az anyám szabad stílusa és Travis minden gondolata miatt azonban annál több. Meg vagyok én áldva ezzel a családdal azt hiszem. A „vendégek” elég vegyesen néznek ki. A nőci szimpi, a többi meg elég furcsa. Majd elválik. Nem szeretem, ha korlátozva vagyok, bár annyira nem is jellemző, hogy kihágáscsászárrá akarnék válni. Azt meghagyom a profiknak. Finoman megbököm inkább Ricsit.
- Elkérhetem az újságot? Láttam, hogy anyám írt bele.
Hozzászólásai ebben a témában
Ragnar Erik Magnusson
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 1. 17:10 | Link


Egyre biztosabb benne, hogy új dísztalárt kellett volna vennie, csak hát még azzal is nyúzni az anyját, miután már így is eléggé megviselte a válás és a hazaköltözés, nem beszélve arról, hogy tényleg utál vásárolni, úgy tűnt otthon, hogy ez még ráér. Otthon, mármint Svédországban annyira nem volt vészes, tekintve, hogy állítólag valami őrült divat volt az ilyesmi abban az évben, amikor kapta, mert valami menő talártervező megihletődött egy mugli rajzolt figurából, de jelen pillanatra már egyrészt esélyesen kiment a divatból, másrészt pedig itt nem is biztos, hogy hallottak a Søren Krijksvegenről és svéd berkekben nagy népszerűségnek örvendő talárjairól. Egyszóval nevetségesnek érzi magát, de a lépcső alján már késő visszafordulni és le se tudná cserélni másikra, pedig illik dísztalárban megjelenni. Elvégre mégiscsak nagy múltú máguscsaládok sarjaként - legalábbis izlandi ágról ez biztosan állítható - belenevelték alaposan az illemet. Túl fogja élni. Valahogy. Loise rá is kérdez, amire válaszul bólint olyan erőltetett mosollyal, mint aki az éves kötelező családi fényképhez pózol éppen.
- Apám választása, merthogy az előző iskolámban lila volt a ház színe, ahová tartoztam, és a művészet meg a futurológia a fő szakiránya, szóval szerinte ez nagyon passzolt. Azt hiszem, szereznem kellene egy újat - válaszolja hosszasan kifejtve, hogyan történt, hogy eme talár cseppet sem büszke tulajdonosa lehet, holott a kérdésre egy igen is elég lett volna válasznak.
- Gulliga, de nagyon... vagyis... úgy értem, aranyos. Szabadon tartod? - kérdez inkább, mert már így is megint hülyén érzi magát, hogy nem tud normálisan csak magyarul beszélni. Még jó, hogy ez is feltűnt, mielőtt arra eszmél megint, hogy csak értetlenül bámulnak rá, hogy mégis mit mond. Leérve körülnéz ő is, de nem tud mit fűzni a díszítéshez. Egyelőre nem zavarja ez a sok zöld-ezüst, ami logikusan a rellonhoz tartozhat, de azért bólogat Loise-nak.
- Hogy tetszik? - kérdez vissza aztán helyet foglalva a lány mellett, amolyan időhúzásként, amíg normálisan mondatot fogalmaz gondolatban. Túlgondolná? Nem kizárt.
- Szép... szép nagy, meg tetszik az Eridon és annyira szép az a piros meg arany kombináció. A régi lilát nagyon nem bírtam, nem is tudom, miért, pedig nem volt rossz, csak olyan fura volt. De itt teljesen más, a négy házat még szoknom kell, meg amire megismerek minden folyosót, de azért jó helynek tűnik - osztja meg az első benyomását hirtelenjében, majd még egy kérdésre is rávenné magát, ha nem kezdene az igazgatóhelyettes beszélni. Végighallgatja illedelmesen a beszédet, bár a felmerülő témák egyre kíváncsibbá teszik.
- Ezt most nem teljesen értem. Miért van szükség felügyelőkre, mi történt? - érdeklődik egész halkan a lányhoz intézve kérdését, hogy ne zavarja meg beszédet, de akkor is ijesztően hangzik, amit hall, muszáj megkérdeznie.
Hozzászólásai ebben a témában
Rachel Octavia Amber
INAKTÍV


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 747
Írta: 2016. április 1. 18:33 | Link
Kara Zoltán és Emily


A lány érezte, hogy feszültebb a hangulat a felügyelők jelenlétének köszönhetően mint az előző évnyitón, de elfogadta a helyzetet. Biztos volt benne, hogy bizonyára az igazság messze áll az elhangzottaktól, ez már csak így szokott lenni, mivel senki sem szeretne pánikot kelteni a diákok között, és ez érthető is valamilyen szinten. Rezzenéstelen arccal hallgatta a beszédet, közben megjegyezte magában, hogy a hölgy nagyon szimpatikus, a férfiak ridegebbnek tűntek, azt a tipikus ne merj velünk ba....kodni életérzést árasztották magukból, de Rachel szerint ez is érthető volt, hiszen mégiscsak olyan posztban voltak, ami megköveteli az efféle magatartást, szóval ez volt a dolguk, nem volt ezzel semmi baj. Legbelül ők is érző lények, csak hát ezt ugye nem mutathatják kifelé, márcsak a munkájuk miatt sem, aztán nem is baj, hogy itt vannak, remélhetőleg orvosolni fogják a problémát, csak azok a fránya szigorított szabályok ne lennének! A Rellonos tekintete az urakról a diákokra vándorolt és hirtelen meglátta újdonsült barátnőjét a tömegben, aki épp feléje igyekezett, csak épp nekiment véletlenül egy fiúnak, úgyhogy egyelőre nem jutott el az asztaláig.
- Szia Emily! Gyere ide! -szólt oda a lánynak és integetett bőszen, bár nem tudta, hogy hallotta -e a másik, mert még távol voltak egymástól, de azért remélte, hogy épségben odaér hozzá.
Elég nagy nyüzsgés volt a teremben, szinte minden diák részt vett ezen az eseményen, hiszen hamarosan kezdetét veszi az új tanév. A lány nagyon örült, hogy évfolyamot lépett, ráadásul kinevezték vezetőségi segítőnek is, ami igazán megtisztelő feladat volt számára, úgyhogy új kihívásokkal indult számára az idei tanév.
Hozzászólásai ebben a témában
Erdős-Prinz Vivien
INAKTÍV


Kicsorbult aranycsengettyű
offline
RPG hsz: 60
Összes hsz: 943
Írta: 2016. április 1. 20:49 | Link
Tanári kar :)

Vékony ujjait játékosan körbefuttatja a pohár talpa körül. Nyugi. Nem biztos, hogy annyira górcső alá vesznek, elvégre állítólag vámpírok vannak itt, vérfarkasok meg elemi mágusok. Kit érdekelne egy ártatlan Sárkánytantanár, aki épp most jött ide. A múlttal nem kell foglalkozni, itt meg nem csinált semmi rosszat. Keze ügyébe ezúttal a villája kerül, aminek úgy kezdi nyomkodni a végét, hogy a hegyes része felemelkedjen az asztal lapjától.
De mi van, ha mégis előhozzák azt a hippogriffet, meg azt, hogy hogyan taníthat úgy, hogy évekre el van tiltva a varázslények felügyeletétől? A diákok nem bestiák, tanítani taníthat róluk, csak épp rezervátumban nem dolgozhat. Viszont az a terve már biztosan kútba fulladt, hogy kábító átkokat lő a diákokra.  Mármint ezen csak viccesen gondolkodott el, de így még viccből sem mer majd gondolni rá.
Száját elhúzva felpillant a felügyelőkre. Már most elkezdték a munkát, ez egészen biztos. Feltehetőleg kaptak aktákat a problémás egyénekről, velük fogják kezdeni a vizsgálatot, de mindenkinél azt keresik majd, hogy mibe kössenek bele.
Valószínűleg még inkább marad egy darabig a faluban, az anyjánál hátha nem fogják keresni úgy a felügyelők, mintha itt lenne egy lakosztálya, ahová bármikor bekopoghatnak. Egy család nyugalmát mégsem zavarnák meg, hiszen gyerekek is laknak velük. Báár, ezekből nem néz ki sok jót.
Tekintete a kalapos-szakállas tanárra siklik, s ahogy a legnagyobb természetességgel sorolja, hogy mik történtek itt megrázza a fejét. Hihetetlen, hogy mik zajlanak egy iskolában, így már megérti a felügyelők szükségesságét, már csak azt furcsállja, hogy nem hamarabb küldték rájuk a dühös szülők. Az ő apja már egészen biztosan az asztalt verte volna a minisztériumban, hogy tegyenek valamit.
- Anya nem is mesélt ennyi durva dolgot.
Motyogja az orra elé végre megszabadulva a villától, kezeit keresztbe fonva az ölében. Érzi, hogy kínos már ez a sok babrálás, talán így le tudja magát kötni egy darabig. Elvégre mi van, ha mások is észreveszik rajta a feszültséget, amit a felügyelők jelenléte váltott ki belőle?
- Egyik-másik olyannak tűnik nekem, mint aki addig nem nyugszik, amíg nem talál valami kompromittálót… akár rólunk is.
Sóhajtja ezúttal már a talárja ujját piszkálva. Pontosan tudja, hogy neki ebből még mekkora baja lehet, hogy ezek itt vannak. Diákként sem volt épp mintadiák, hiába nem voltak rossz jegyei, bestiakutatóként pedig egy olyan baklövést követett el, amit mindig szégyellni fog. Ennyire még sosem volt hálás a Lengyelországban eltöltött éveknek, azoknak nem fognak tudni utánajárni.
Utoljára módosította:Erdős-Prinz Vivien, 2016. április 1. 21:34
Hozzászólásai ebben a témában
Végvári Zoé
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 1. 22:25 | Link
A szünet szinte pillanatok alatt elszállt ő pedig az ódon kastély falai között találta magát. Immár másodszorra. Első alkalommal még megszeppen elsőévesként állt a nagyterembe várva,hogy beosztsák az iskolai házak valamelyikébe. Nagyon jól emlékezet arra a napra,az iskola lélegzetelállító látványára,a vidám zsivalyra és a torkát szorongató félelemre. Most mosolyogva figyelte az idegesen fészkelődő gólyákat. Nagyon kiváncsi volt vajon melyikük kerül az Eridonba. Csenben elnézte a fölötte tonyusoló mennyezetet ami mint mindig most is a kinti időt mutatta. Pontosan ezért volt a nagyterem az egyik kedvenc helye a kastélyban. Órákig is eltudta volna nézni aragyogó napsugarat,a szitáló esőt,vagy éppen a lustán vánszorgó felhőket. A legnagyobb élményt azonban mégis a tomboló vihar gyújtotta számára. Tekintete lassan elvált az ˝égboltról˝ s a díszitésként szolgáló zászlókra tévedt. Azok mind zöld színben pompáztak s minden egyes darabon egy sárkány volt látható:a Revellon címere. Pont mint tavaly. Bár még csak másodéves lesz annyit időt azért már eltöltött itt,hogy tudja a terem falait az évnyitó alkalmával mindig annak a háznak a zászlaja ékesíti amelyik előzőekben a legtöbb pontott  gyűjtötte. A kislány nagyokat pislogva eszmélt fel a bambulásból,majd kutyamód megrázta magát hátha így jobban felébred. Arról ugyanis semmiképp sem feledtkezhetett el,hogy ma április 1. az az Bolondok napja van. Ő pedig biztos volt benne: bőven találhat tréfás kedvű diákokat. Persze  nem csak ők készültek meglepetésekkel. Lopva körbepillantott majd előhúzta a zsebéből a kis ajándékdobozt amiben ide-oda imbolygó bohóc lapult. Ami láb helyet rézszínű rugóval büszkélkedhetett. A kajánul vigyorgó kis emberke csupán egy célt szolgált:meglepni másokat. Olcsó trükk,de pillanatnyilag nem tud jobbal előállni ráadásul szépen be is csomagolta szóval remélhetőleg senki se fog gyanútfogni
Hozzászólásai ebben a témában
Leavey Héloise Lindsey
INAKTÍV


Loise
offline
RPG hsz: 98
Összes hsz: 488
Írta: 2016. április 2. 19:02 | Link
~ Erik ~

*Amikor válaszol az általam feltett kérdésre a talárjáról, csak együtt érzően bólogatok és megértően mosolygok. Nincs több hozzáfűznivalóm. Vehetett volna másikat, de biztos nem volt ideje vagy kedve... a fiúk nem nagyon szeretek vásárolni.*
- Köszönöm*Mondom mosolyogva az állatka táskába rejtése közben.*
- Igazából csak szobán belül akarom tartani, meg persze amikor lehet magammal vinném, de ide nem akartam, csak kiszökött.*Sebaj, majd csak nem lesz semmi baj vele. Nem tilos az állat tartás. Megtámadni nyilván nem fog senkit.*
- Én már jó ideje itt vagyok, de szerintem én sem ismerek minden folyosót. Olyan hatalmas ez a kastély, kétlem hogy nem tudnék eltévedni benne*Szólalok meg ismét a szokásos bájos mosollyal az arcomon.*
- Pontosat én se tudok mondani, hallottam vérfarkas támadásokról, a diákok fegyelmezetlenségéről, hiteles információim nincsenek, hülyeséget meg nem akarok terjeszteni. Az tény, hogy valami oka biztosan van az ellenőrzésnek, de nem tudom mi lehet*Az okon már én is elgondolkoztam, de mivel semmire nem jutottam, így nem is törtem tovább a buksim. Talán meg kellene keresnem egy Prefektust vagy a Ház Vezetőnket, ők biztos tudnak valami magyarázatot adni rá.*
- Egy biztos, a szabályokat erősen ajánlott betartani, ha nem akarunk büntetéseket, esetleges pontlevonásokat. Bár én eddig se voltam nagy szabálysértő, kivéve a faluba kilógást és az éjszakai kószálást*Ezeket már halkabban jegyzem meg, nehogy rám szálljon valaki, mert nyilván ezek után is meg fogom kísérelni a kiszökést, amikor olyan kedvem van, vagy a hajnali kószálást amikor nem tudok aludni. Eddig még nem buktam le, remélem ezután sem fogok.*
- Az előző sulidban is ilyen szigorúak voltak?*Egyébként nem tartom túlzottan szigorúnak ezt a sulit, sőt én jól érzem magam itt nagyon és mivel tényleg nem vagyok olyan aki magasról tojik a szabályokra, így nem hiszem, hogy lesz problémám a Minisztérium dolgozóival.*
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. április 2. 19:20 | Link

- Jó, nem vagyok annyira... Nehéz. Hogy ne fogjam fel. - dünnyög vissza, miközben elszakítja tekintetét róluk, és körmével az előtte levő szabad asztalrészt kezdi el kapargatni. Pótcselekvéssel próbálja levezetni valahogy a feszültségét, valami olyannal, ami nem olyan feltűnő - mint ahogy idejött -, viszont elég hatásos. Abba mondjuk nem gondol bele, hogy esetleg köztulajdon rongálásának is lehet nyilvánítani a dolgot. Eléggé meggondolatlan a mai nap folyamán, ha ez eddig nem tűnt volna fel. Oké, szóval ha már úgyis mindegy - nem az -, és itt van, akkor úgy kéne tennie, mint akinek nagyon fontos, hogy itt legyen, és mint aki épp nagyon boldog, hogy itt van, mert nagyon fontosak neki azok, akik miatt ide jött. Ami számára egy elég nehéz küldetés lesz, tekintettel arra, hogy úgy érzi magát mint akinek a tüdejére pakoltak egy száz kilós vastömböt. Mikor Jared megint csak beszélni kezd ráfüggeszti szemeit, s szája még egy apró mosolyfélébe is rándul, hogy utána el is tűnjön.
- Nincs amiért idegeskednem, igaz? - a legjobb embertől kérdi ő is. Tulajdonképp össze kéne tegye a két kezét, ha most nem jelentik ki, hogy mekkora egy hülye, viszont szüksége van arra, hogy hallja valaki szájából, hogy megnyugodhat, és nem lesz semmi baja, mert hát. Nem ölt meg senkit, nem juttatott ispotályba senkit - még meccsen sem -, és nem is okozott semmi törvénybe ütközőt. Még arról sem tud, hogy esetleg lenne bármilyen képessége, szóval valószínűleg nincs is.
És akkor az orra elé tolnak egy húsgolyót. A hasgörcsétől egy rizsszemet sem lenne képes lenyelni, nem hogy egy gömbnyi húst. Lenéz az ételre, aztán vissza a fiúra, s bólint.
- Ja, égek a vágytól, hogy ehessek. - kissé szórakozottan mosolyodik el, mint aki nem hiszi el ezt az egészet, majd két ujja közé fogva a kaját lehúzza azt a villáról, hogy a szájába illeszthesse, és elkezdje rágni. Jó sokáig rágni. Mert a nyeléshez elmondhatatlan mértékű akaraterő kell neki most.
Hozzászólásai ebben a témában
Kálnoki Norina
INAKTÍV


Mrs Payne
offline
RPG hsz: 152
Összes hsz: 367
Írta: 2016. április 2. 19:39 | Link
Will

Elbambulhattam, mert kisebb szívrohamot kaptam amikor Will lehuppant mellém és az újságot olvasó Ricsi mellé.
- Rám hoztad a frászt. - motyogtam a fiúra nézve - Jó reggelt.
A meglepettség után halvány mosoly játszott az arcomon, valószínűleg Will jelenléte miatt. Aztán ez az apró kis jele a boldogságnak hamar szertefoszlott, ugyanis az igazgatóhelyettes bá' fellépett a pódiumra és az amúgy is furcsa susmus abbamaradt. A levegő szinte szikrázott.
Merkovszky bá' rossz hírekről számolt be.
Összenéztem Willel, aki szintén az arcokat mustrálta.
Nem mintha olyan gyakran csinálnék olyasmit ami miatt nagyobb büntetést kellene kiszabni rám, azért frusztrált a felügyelők jelenléte.
Unottan pillantottam Willre.
- Le kéne lépni valahova ezután! - formáltam a szavakat némán a fiú felé fordulva.
Nem sok kedvem volt a lakomához ma. Szívesebben sétáltam volna valamerre Willel, aminek ezzel hangot is adtam, persze nem szó szerint, hiszen csak suttogtam.
Hozzászólásai ebben a témában
férjecske
Soóki Zsóka Boglárka
INAKTÍV


Noel kistündére, Anne manója, Vivi Bogyócája :3
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 2184
Írta: 2016. április 2. 20:16 | Link
Noel és Anne
ruha


Bekerült a Levitába, amiről nagyon régóta álmodott. Így nem fogják a tesói azzal szívatni, hogy máshová került. Az ikrekből simán kinézi. Még a vacsora előtt megkéri valami fontosra a bátya, amit Brigire nem mer rábízni. Ez persze kamu, semmi fontos dologról nincs szó, egyszerűen szeretnék megviccelni a lányt, aki bedől neki. Miért ne hinne nekik? Azokról van szó, akiket nagyon szeret és megbízik bennük, pedig sokszor csináltak már ilyet. Emiatt sétál át a Rellon asztalához és szólítja meg Noelt. Amit a fiú mond, neki meglepi. Bálint szentül állította, hogy a zöld fiú tartozik neki.
- Tudom ki vagy, Ombozi Noel. A másik tesóm mesélt rólad, mikor azt a csúnya dolgot csináltad - már nem is foglalkozik a pénzzel. Attól, hogy eddig nem járt iskolába, még tudja mi történt itt, idősebb testvérei mindenről beszámoltak neki.
A mellette ülő lányka is megszólal, Bogi pedig kettőt pislog. Ő is ismerős valahonnan. Kicsit gondolkoznia kell, hogy honnan, de aztán beugrik neki.
- Te vagy az a cirkuszos lány, ugye? Noel barátnője - csak úgy mellékesen jegyzi ezeket meg, nem akarja egyikőjüket sem megbántani. Kíváncsian pillant mindkettejükre. Bálint és Botond mindent pletykáról tudnak, és ezekről szívesen beszámolnak az ifjú levitásnak, bár édesanyjuknak ez nem tetszik. Most már teljesen biztos benne, hogy Noel egy fillérrel sem tartozik egyiknek sem, ha mégis, akkor majd ketten elintézik a dolgokat, ez már nem tartozik rá. Egy mosolyt küldve feléjük elindul vissza a Levita asztalához. Kivételesen nem sírta el magát Anne sértő megjegyzésétől és ez nagy előrelépés számára. Ha minden ilyennél itatná, az egereket sírósnak tartanák és nem barátkoznának vele. Testvérei már így is túl érzékenynek tartják.
Hozzászólásai ebben a témában

Tiberiusz | Bodza | RicsiCsikó örcsibarcsija | jimnie szeret by Jimnie | Berci patrónusa
Warren Mina
INAKTÍV


CsöppWarren | Kávéslány
offline
RPG hsz: 470
Összes hsz: 963
Írta: 2016. április 2. 20:21 | Link
Csak úgy, a Levita asztalánál.
//Ha van kedved, csatlakozz hozzám. Smiley //


Ez a mai nap nagyon különleges volt, hiszen a vonattal érkeztem, mint a diákság 95%-a. Apánál voltam előtte nap, meg az az előtti nap is, hogy összecsomagoljam a régi kinőtt és nem hordott cuccaimat, majd ezeket egy bőröndbe gyömöszölve visszaszállítsam ide. Jöhettem volna apával is, aki beugrott az öcsémhez, ám én kifejezetten vonatozni akartam. Nem is bántam meg, hiszen volt lehetőségem egy kicsit Ricsivel lenni.
Amennyire közel álltunk egymáshoz régebben, most annyira eltávolodtunk. Ő is, és én is más baráti társaságba keveredtünk, és valahogy a közös témák is eltompultak, vagy éppen megbeszéltük mással. Aztán elkezdtem dolgozni, és jött Noel. Automatikusan elpillantok felé, ám lehet, hogy ezt viszont nem kellett volna. Pont akkor sikerül rápillantanom, amikor Annelie kis híján a szájában van. Kérdőn felvonom a szemöldököm, de csak egy pillanatra, mert a következőben elfordítom a fejem.
Kedvem lenne felkelni, és elrángatni onnan Anne-t a szép fényes hajánál fogva. Ő az exe, tudom. És tudom, hogy ritka kincs, ha jóba vagy az exeddel - bár nekem ilyenem nincs - de akkor is, ez nem túlzás kicsit? Féltékeny vagyok, és nem tudom, hogy ezt tudom-e leplezni. Visszapillantok rájuk, de nem bámulom őket, de azt látom, hogy mit csinálnak. Amúgy is, Noellel fogalmam sincs, hogy mik vagyunk. Vagyunk, de vajon úgy vagyunk, mint a párok, vagy csak jó móka volt egy kicsit? Talán nagy hiba volt, hiszen tönkremehet a barátságunk.
Nem hallom a külvilágot, de amikor a többiek fordítják a fejüket, akkor én is fordítom, mint egy rendes gyerek. Furcsák, idegenek. Nincs rá okom, mégis nyomasztónak érzem a jelenlétüket. Félek, hogy fájdalmat fognak okozni valakinek, akit szeretek. Sok mindenki felvillan a lelki szemei előtt, és csak remélni merem, hogy nem történik ténylegesen egyikükkel sem semmi rossz.
Hozzászólásai ebben a témában
William Eric Payne
INAKTÍV


Gyógyító Kappa
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 626
Írta: 2016. április 5. 09:44 | Link
Norina

Jól megnéztem magamnak az arcokat, bár nem hiszem, hogy sok dolgom lenne velük, ha csak amiatt nem, hogy mondjuk írok róluk esetleg valamit az Edictumba. Igen, az ördögi terv el is kezdett megfogalmazódni a fejembe, így aztán szépen egy mosoly is kiült az arcomra. Úgysem lehet tudni, hogy engem rejt a név, hiszen még csak köze sincs hozzám.
Miután őket letudtam, fordulok ismét a mellettem ülő leányzó felé, aki ajánlatot tesz arra, hogy le is léphetnénk. Vonzó ajánlat, bár eléggé éhes vagyok, hiszen ezek a nagy zabák a kedvenceim az évben. Viszont a tény, hogy esetleg mehetnénk kicsit nyugisabb helyre is vonzó.
- Séta?
Kérdezem vissza szinte némán, végül is, nem kell, hogy a velünk szemben ülők is hallják a tervet. Ha később esetleg elővennének, akkor biztos alibink lenne a dologra, és azt csak úgy tudjuk előadni, ha nem kavar bele senki azzal, hogy esetleg az igazságot is elhinti. Meglépnénk, mert.
- Benne vagyok.
Persze azért még megvárnám, hogy milyen eredmények voltak tavaly, meg, hogy kik az új tanárok, de utána örömmel távoznék. Addig is magamhoz veszem a Ricsitől elkért újságot, és kihajtva átfutom a címlapot.

Hozzászólásai ebben a témában
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2016. április 5. 11:30 | Link
Évnyitó - A beszéd folytatása, az új tanárok

Bejelentésem természetesen nem maradhat lereagálás nélkül. Mind a diákok, mind a kollégák igyekeznek megosztani egymással legfrissebb információikat, én pedig úgy teszek, mintha a folytatáson gondolkodnék. Persze örökké nem hallgathatok, rengeteg bejelentenivalóm van még, így hát hangosan megköszörülöm a torkom, jelezve mindenkinek, hogy folytatnám.
- A házverseny minden évben kiélezett, és minden évben egyre több és több pontot gyűjtenek a házak. Idén a negyedik a Levita ház lett 1970 ponttal. Remélem, a szfinxek eléggé kipihenték magukat, és újult erővel vágnak neki az új tanévnek. A harmadik helyet az egyszarvúk háza, a Navine érdemelte ki, ők 3279 pontot gyűjtöttek. Idén még nagyobb lelkesedésre számítunk tőletek. A második helyre az Eridon főnixei lettek érdemesek 4303 pontjukkal. Csodálatos szárnyalás volt, csak így tovább ebben az évben is. A legtöbb pontot, 6811-et, azonban a smaragdsárkányok, a Rellon ház népe gyűjtötte! Gratulálok rellonosok, nagyon szép munka. Tiétek a házkupa.
Amit most elő is veszek, majd odalépek Markovitsné Győri Barbarához, a zöldek házvezető-helyetteséhez, hogy kezet fogjak vele, majd Vasváry Richárd Nándor professzor úr felé is kifejezem elismerésem egy kézfogással, aztán átnyújtom neki a házkupát.
Míg visszaérek a helyemre, hagyom, hadd tombolja ki magát a rellonos ház, elvégre valóban dicséretre méltóan szép munka volt tőlük a tavalyi év teljesítménye. Egyértelműen megérdemlik a tapsot, az elismerést, a díszítést, a kupát.
- Idén is kötelességünk bejelenteni a tanári kar változásait. Sajnálattal tudatom, hogy Gál Botond, a Káros Szerek Ismerete tantárgy oktatója, Csatáry Konrád, a Mitológiák és Vallások professzora, Angelinne Stanwood tanárnő, aki a Sötét Varázslatok Kivédését oktatta, Ságváry Krisztina, az Álomfejtés professzorasszonya, Almásy Léna, Aurormágia tanárnő, valamint Asher Noah Wayde, Vámpírológia tanár ettől az évtől kezdve nem iskolánk dolgozója, tárgyaikat ebben az évben nem lehet majd felvenni. Ugyanez vonatkozik a Lasch professzor által oktatott Legilimenciára is.
Sajnos van köztük olyan, amit az iskolának oktatnia kellene, de vannak olyan lemondó tanáraink, akik az álláshirdetéshez már későn szóltak, és a tanév felénél elindítani egy tárgyat... Ha a minisztérium az általunk benyújtott indokokat nem fogadja el, ki fog küldeni egy oktatót, aki ideiglenesen elfoglalja az állást. De szerintem egy tanév alatt át sem megy a rendszeren a beadványunk. Nem hiszek az állami szervek gyorsaságában.
- És bár iskolánkat elhagyta Carl Tender Jóslástant oktató professzor, illetve Lasch Hunor Zalán, a Legilimencia és a Mágiatörténet prefesszora, ezek a tárgyak - a korábban már említett Legilimencia kivételével - felvehetőek lesznek ebben a tanévben is. A jóslástan Aileen Aurora és Huszthy Attila fogja tanítani, a Mágiatörténetet Nagy Bátor Đominic veszi át.
Hagyom, hogy megtapsolják őket, bár a szőke tanárnő nem üdvözli a diákokat, azon oknál fogva, hogy nincs is itt. Egészségi állapota miatt a szünet egy részét a fővárosi ispotályban töltötte, és még nem érkezett onnan vissza. Hogy az ő hiánya a lehető legkevésbé tűnjön fel bárkinek is, inkább folytatom mondandómat:
- Néhányan már tanítottak benneteket eddig is, de most új tárggyal és új lelkesedéssel vetik magukat a munkába; és természetesen idén is vannak új oktatóink és új tantárgyaink. Nagy Bátor Đominic a Mágiatörténet mellett Átváltoztatástant is fog tanítani. Kiva Faraday felhagyott a tanársegédséggel, és saját tantárggyal kezdi meg oktatói munkáját, ettől az évtől felvehető iskolánkban az általa oktatott Haladó Elemi Mágia. Erdős-Prinz Vivien visszatért iskolánkba, de most már tanárnőként, így ettől az évtől övé a Sárkánytan. Wikete Bendegúz professzort is üdvözöljük iskolánkban, ahogy a tárgyát is, az Illemtant. Návay L. Viktor már nem diáktársatok, mostantól neki is kijár a professzor megszólítás, főleg, ha felveszitek a tantárgyát, a Túlélési alapismereteket. Naizer Ruben Barnabás professzor úr óráján nem ajánlom a puskázát, hiszen ő Viselkedéselemzést fog tanítani nektek. Kafka Radúz Arvid, iskolánk vadőrje ebben az évben visszahoz egy régi, kedvelt tárgyat, a Melodimágiát.  És végül, de nem utolsósorban, üdvözlöm a tanári karban Kolozsváry R. Leventét, aki a Mágusjog rejtelmeibe fog bevezetni titeket.
Minden mondatom után hagyok időt arra, hogy a kollégák üdvözölhessék a diákságot, a diákok pedig megtapsolhassák őket, ha szeretnék. A legvégén kicsit több időt hagyok, hogy mindenki megemészthesse kedvenc vagy éppen utált tanárának visszavonulását vagy éppen maradását. Megvárom, míg a diákok alaposan felmérik az új tanárokat, és csak aztán folytatom a beszédet, hogy kicsit enyhül az általános zűrzavar.
Hozzászólásai ebben a témában
Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Artemisia Rubya
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 305
Összes hsz: 1350
Írta: 2016. április 6. 22:59 | Link
Tanártársaim

 Nyitott füllel és csukott szájjal hallgatom végig mindazt, amit kollégáim egymásközt elmesélnek azokról a bizonyos esetekről melyeknek a fal tövében gubbasztó díszes kompániát köszönhetjük. Már előre ráz a hideg, ha csak arra gondolok, hogy ezek az emberek belevájnak az életünkbe és firtatnak mindent, ami nem szájízük szerint való, mint az ételkritikusok.
 Átfut az agyamon, hogy én magam mennyi mindenben lógok ki majd szerintük az államilag támogatott és javasolt tanerők mintapéldányai közül, akinek a skatulyáit ők ránk akarják majd húzni, és szerencsétlen speciális igényű diákjainkra, akik épp azért vannak itt, mert ez az intézmény ért a nevelésükhöz és felkészült professzorok gondozzák a bennük lévő kivételes tehetségeket.

- Bocsássanak meg, nem érzem jól magam, inkább visszavonulok.

 Suttogom a közvetlenül mellettem ülőknek és amíg az Igazgatóhelyettes beszédében hatásszünetet tart -túlesve az iskolát elhagyók és a frissen érkezettek bemutatásán, akiket most mindenki figyel- én szép csendesen, feltűnés nélkül felállok az asztaltól és oldalt a Rellon asztalsorának végénél elsétálva távozom a Nagyteremből.
  Nem kaptam levegőt, szinte fojtogatott az a légkör, ami odabenn uralkodott amióta csak kiderült kik az idegenek. El kellett tűnnöm, ki kellett szabadulnom és tiszta levegővel feltöltenem a tüdőm. Kiérve a folyosóra hirtelen ötletem támad, miként is nyugodhatnék meg. A kijárat felé veszem az irányt és úgy ahogy vagyok, dísztalárban és alatta estélyiben animálok. Macska alakomban hagyom el az épületet és keresek menedéket hirtelen támadt aggodalmaim elől.
Hozzászólásai ebben a témában
Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV


Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961
Írta: 2016. április 8. 13:30 | Link
Kollégák

- Kicsoda?-*Érdeklődik, mert ő az a tagja a stábnak, aki egyáltalán nem tájékozódik az új kollégák nevét illetően, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy úgysem jegyzi meg egy hónapnál hamarabb. Persze, mehetne kizárásos alapon, elvégre nagyjából tudja, kinek van fia-lánya-unokája, de sokkal könnyebb megkérdezni.*
- Részemről nem adok a kinézetre.-*Hümmögött a szőke kisasszony megjegyzésére, mert az, hogy valaki ilyennek vagy amolyannak tűnik, elég gyenge lábakon álló argumentum.*- A kollégával tartok, nem szokta a cigány a szántást, nem akarnak ők itt igazán időzni. De tény, hogy van mit kivizsgálniuk.-*Radúz többnyire hisz abban, hogy az emberek nem gonoszak, ha a körülmények nem kényszerítik rá őket, elvégre nincs igazán értelme a céltalan, ok nélküli kegyetlenkedésnek. Persze, a bürokrácia sosem volt igazán logikus, se effektív, de amolyan szükséges rosszként tekint rá, mint egy brontoszauruszra, amit amíg él, nem igazán tud senki odébbtolni.
A beszéd következő részénél elhallgat, csak hogy kedélyesen megtapsoljon minden házat és lapáttenyerei rendesen kiveszik részüket a nagyteremben zúgó tapsból. Egyfajta derűs szórakozottsággal szemléli a kupa átadását, majd hallgatja az érkezők és távozók neveit, annak tudatában, hogy már a mondat végére érve is csak homályos találgatásokba bocsátkozhatna azt illetően, kit hogy hívnak. Amikor említik, egy barátságos mosollyal meglengeti egyik mancsát, amolyan "helló, izé, biztos jól kijövünk majd" stílusban, mert eléggé...inkompetensnek érzi magát elődje árnyékában. Hát na, nem lehet nehezebb kezdő mágusokat tanítani, mint egy falka megvadult vadállatot terelgetni, akkor meg nem lesz baj.
- Pihenjen csak, kisasszony, nehogy lebetegedjen!-*Ugyan Rubya a gyors távozással megússza, hogy együttérzően megpaskolják a kezét, Radúz tekintete viszont követi egy darabon, csak hogy biztos legyen benne, nem lesz hirtelen rosszul.*
- Viselkedéselemzés?-*Fordul aztán a megüresedett szék felett szomszédjához, mert amilyen jól ért az állatokhoz, annyira el van átkozva emberek terén, bár ettől nem tartja kevésbé érdekesnek vagy izgalmasnak.
Hozzászólásai ebben a témában
Ragnar Erik Magnusson
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 8. 22:06 | Link


- Azt mondjuk nem csodálom. Nem nagyon szereti egy állat sem a bezártságot, meg a kicsik a törődést is igénylik, csak nem mindegyiknek jó az se, ha kiengedik, mármint most nem rá értem, csak úgy általában. Ő úgyis aligha fog bántani valakit, és nagyon aranyos - ezt már mintha mondta volna, de ismét kezd belezavarodni a saját mondanivalójába, mint ahogy általában minden alkalommal, ha nem a félszavas válaszolgatás mellett dönt. Inkább ujjait kezdi hajlítgatni ennek eredményeként jobbra, balra, amíg még roppannak is, közben pedig kitartóan figyeli, hogyan fehéredik ki bőre, ahol a csontra feszül, majd nyeri vissza a színét. Megint ezeregy gondolat kavarog a fejében, és legszívesebben keresne egy repedést és elbújna, ha tehetné. A sajnálatos incidensek említése mozdítja csak ki végül ebből, noha Loise szavait addig is hallotta, sőt, bólogatott is. Kérdezni azonban csak most kérdez, abbahagyva ujjai csavargatását. Meglepetten hallgatja aztán a választ. Vérfarkas, meg izé? Neki erről senki nem szólt egy szót sem. Igaz, ha belegondol, ez nem is olyasmi, amit szokás az ismertetőkbe beleírni. Kevés diákot vonzana be, ha az is szerepelne az iskola leírásában, hogy izgalomra vágyóknak ajánlhatunk vérfarkas járta erdőt. Őt semmiképpen nem győzné meg arról, hogy határozottan itt a helye. A séták említésére futólag elmosolyodik, mert ő is szereti ám azokat, de ha ilyen bajok vannak a kastély falain kívül, akkor majd inkább a folyosón mászkál. Ugyan az éjszakai séta neki nem éppen szimpatikus, inkább napkelte után szeret kószálni, amikor már nincs sötét, de hát ez egyéni preferencia kérdése.
- Nem úgy emlékszem. Igaz, prefektus voltam, és elég szabadon járkáltam, de egyébként csak annyira volt szigorú, mint bármelyik másik iskola. Volt pár bajkeverő, de az mindig akad mindenhol - válaszolja, és most talán még tovább is mondaná, csak az igazgató folytatja a beszédét, hát inkább nem kotyog bele.
Hozzászólásai ebben a témában
Kara Zoltán
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 9. 14:15 | Link
Szentesy Kisasszony, Rachel

Unottan hallgatja az egész megnyitóbeszédet. Minden évben elmondják ugyanazt, és minden évben végig unatkozza. De idén valami más történt. Valami érdekes, vagy legalábbis kis jóindulattal annak nevezhető. Mi a fenéért jelent meg egy csomó felügyelő a kastélyban? Na mindegy, majd pont ezzel fog foglalkozni. Ha meg valami illegálison kapják, akkor söpröget egy kicsit. Bizonyára ez lesz a legnagyobb tragédia életében. Amikor végre végeznek a beszéddel, ő felkel, és elindul, hogy visszamenjen a szobájába, reménykedve abban, hogy egyszerűen odajut, és nem fut bele semmilyen szellembe, festménybe, vagy bármi idegesítőbe. Mint egy törpenövésű szfinx, aki sikeresen nekirohan.
- Igen Emily, oda menj, ne pedig hozzám. Éppen elég volt téged kétszer látni tavaly.
Azzal a mozdulattal arrébb is rakja a csajszit, és továbbindul.
Hozzászólásai ebben a témában
Dorian Reeve Green
INAKTÍV


Preminister | Szellemmacska
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 632
Írta: 2016. április 10. 15:13 | Link
Mina-cica


Azt hiszem, hogy sem a pontosságom, sem a felelősségteljességem nem javult semmit. Ebben az évben sem. Milyen meglepő... Még a roncs nővérem is előbb  kijárta az iskolát, két gyerekkel a nyakában, mint én. De nekem karrierem van kérem! Szóval erről nem is ejtünk több szó, egész egyszerűen az új stílusom és én  megpróbáltunk észrevétlenül Rellonos partot érni. Ami talán sikerült is volna, ha időközben nem látom meg a Warren lánykát, aki szemmel láthatóan azt a képességét próbálta csiszolni, hogyan is öljön embereket a tekintetével. Arra sandítottam én is, majd gondolván, hogy "áh, egészségükre", elkaptam a lány vállát hátulról és széles vigyorgás keretében ledobtam magamat, puszit ügyeskedve az arcára.
- Mi van veled, Warren? Családi örökség ez a pillantás, generációnként öröklődik? Mondd, hogy nem Anne után vágyakozol ennyire! Bár nem tudom, Anne haja még mindig jobban az esetem, mint Ombozié. Áh, ízlések és pofonok... - sosem tudtam befogni, ez azt hiszem most már így is marad. Nem ez volt a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy dumáljak, de nem is igazán izgatott.
- Mit figyelünk ennyire? Bocs hogy eltűntem, Los Angelesben volt koncertem. Nincs mese, még egy évig itt maradok, tovább boldogítalak. - tettem hozzá szórakozottan, elhelyezkedve és egy szőke tincset a helyére igazítottam. Újabb év, új én.
Utoljára módosította:Dorian Reeve Green, 2016. április 10. 15:14
Hozzászólásai ebben a témában
Warren Mina
INAKTÍV


CsöppWarren | Kávéslány
offline
RPG hsz: 470
Összes hsz: 963
Írta: 2016. április 10. 15:44 | Link
Dorcsi

Teljesen elmerülök abban, hogy bámulom Noeléket, csak akkor eszmélek fel, amikor kezeket érzek a vállamon. Az első gondolatom az, hogy lebuktam. Elkövettem valamit mégiscsak, és most elfognak a felügyelők. Hiába nem tettem semmit, mégis olyan érzésem van, mintha hibás lennék. Ez a célja ennek az egésznek, nem? Azért vannak itt, hogy úgy érezzük, bajban vagyunk. Egyszerűen fojtogató, ahogy érzem, figyelnek. Nem is hiába, hiszen egy zöld ül le mellém.
- Nem igazán kedvelem Anne-t.
Felelem csendesen. Nem is ismerem, nem lenne szabad nem szeretnem őt, de mégis féltékeny vagyok rá. Ő gyönyörű, önálló, és nagyon közel áll Noelhez. Azt hiszem, sose tudnám megszokni, hogy a közelében van, még ha csak barátok is. Bár nem úgy tűnik, mintha barátkoznának csak. Én legalábbis nem szoktam a barátaim szájába nyomulni.
- Különórákat is szoktam venni belőle.
Jegyzem meg a tekintetemre jövő megjegyzésére, bár nem éppen olyan vicces, mint amilyennek szántam. Fejben valahogy jobban hangzott a dolog, de legalább elég ahhoz, hogy levegyem a tekintetem Noelről meg Anneről, és végre rápillantsak Dorianra.
- Hű... a hajad... szőke.
Persze csak félig az, de akkor is szőke. Oké, az enyémben is van, tökéletes keverékét adva így anyámnak és apámnak. Muszáj volt kicsit világosítanom a hajamon. Csak egy kicsit, épp csak annyit, hogy jobban elvesszek a tömegben, és a szemeim ne világítsanak annyira.
- És milyen volt LA?
Kérdezem teljes felső testemmel Dorian felé fordulva, közben kicsit megnézve magamnak a tanárokat, akik érkeztek. Hihetetlen, milyen sok ismerős arc van.
Hozzászólásai ebben a témában
Dorian Reeve Green
INAKTÍV


Preminister | Szellemmacska
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 632
Írta: 2016. április 10. 16:26 | Link
Mina-cica

Nem egyhamar eszmélt fel rá a leányzó, hogy én vagyok az, legalábbis abból ítélve, hogy összerezzent a kezem alatt, szerintem másra számított. Na nem mintha ez zavart volna, csupán megállapítottam. A kijelentése meg... hát várható volt, asszem kicsit mintha belehabarodott volna ebbe az Ombozi gyerekbe. Mint minden második bks lány élete során legalább egyszer. De hogy miért? Pf.
- Há' nemtom, én meg nem kedvelem Ombozit. - azt nem tettem hozzá, hogy lehet, hogy ennek az is az oka, hogy ezek közelebbi ismeretséget kötöttek egymás torkával... Áh, nem érdekel engem Mina. Az ő dolga. Mit érdekel?
Zavartan megrángattam egy hajtincsemet, hogy kicsit eltereljem erről az egészről a figyelmemet, mielőtt még rágyújtok itt a nagyterem közepén. Nem hiszem, hogy a tanári kar megdicsérne érte.
- Látszik, egyre jobban megy - bólintottam kicsiket, majd vállat vontam szórakozottan és az egyik karperecem kezdtem tekergetni a csuklóm körül mielőtt még elindulok ki, hogy rágyújtsak. Azt hiszem, hogy végre sikerült realizálnia, hogy itt ülök mellette és nem Noelt kéne fixírozni, mert rámnézett, majd meg is döbbent kicsit.
- Hát. Ja. Igen... Untam már az előző stílusom, néha kell egy kis újdonság, mert még a végén elunom magam. Legutóbb a kalapokat dobtam, visszaszoktam a karkötőkre, most szőkülök. Túl rövid az élet hozzá, hogy unjam. - vontam vállat lazán, minden különösebb derülés nélkül, mert tényleg így gondoltam. Hát akármelyik nap elüthet egy kósza hippogriff, akkor most mire várjak?
- La? Olyan mint az előző hat alkalommal, mikor ott voltam. A felére sem emlékszem, bár asszem az egyik gitáromat eladtam aukción. Asszem. Nem vagyok benne biztos. Nem emlékszem. Végülis annyira nem is fontos. Egy csaj dedikálás közben lelopta az egyik gyűrűm. Ezek a mai fanok már elég profin nyomják. - próbáltam semleges témát megütni, azt hiszem az volt a legbiztonságosabb.
- Veled miújs? Ombozi? - nem csengtem a legbarátságosabban. Pf. Hát ez van Green.
Hozzászólásai ebben a témában
Naizer Ruben Barnabás
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 34
Összes hsz: 573
Írta: 2016. április 10. 19:50 | Link
Kollégák

Az érdekes szóválasztást kissé megmosolyogja, nem hallotta még ezt a furcsa hasonlatot. Azt mindenesetre a hülye is látja, hogy a szőke tanárnőt nagyon is nyugtalanítja a helyzet, pedig valószínűleg nincs oka ennyire szorongani. A minisztérium biztos értesült arról, kik az új tanárok - valószínűsíthetően nem tegnap találták ki, hogy benéznének -, szóval ha nem kifogásolták a fiatal kollegina jelenlétét akkor, valószínűleg nem is fogják, hacsak nem csinál valami nagyobbfajta ökörséget.
A házkupa átadása és a távozó tanárok neveinek sorolása nem annyira köti le, gondolatban kicsit el is kalandozik - őszintén szólva azon töpreng, hogy az irodája berendezésekor milyen fából készüljenek a bútorok, bár ha valaki megkérdezné, valószínűleg nem vallaná be, hogy ilyen unalmasan hétköznapi, s nem állandóan azon forog az agya, hogy a teremben jelenlévők minden apró titkát kifürkéssze mindössze a pohártartási szokásaikból kiindulva, mint ahogyan azt a többség általában hiszi. Az új tanárok nevének és tárgyainak sorolásakor viszont már odafigyel, s igyekszik minél többet emlékezetébe vésni; azt például megtanulja, hogy a mellette ülő tanárnőt hogy hívják, és hogy sárkánytant fog tanítani. Amikor ő jön, a többi újonchoz hasonlóan felemelkedik kicsit székéről, hogy egy bólintással köszöntse a diákokat, bár nem hinné, hogy bárki megjegyezi, már csak az alapzajból is ítélve. De így van ez rendjén, az volna a furcsa, ha a tanulók feszült figyelemmel csüngenének az igazgatóhelyettes szavain.
Rubya gyors visszavonulót fúj, kihasználva a beszédben beálló rövid szünetet, s nem egy diák irigykedve pillant rá, ahogy feláll és elindul az ajtó felé.
- Jobbulást - teszi hozzá ő is Radúz féltő szavait követően, akire valahogy annak ellenére is a keresztnevén gondol, hogy egyrészt ez Rubennek nem szokása, másrészt nem kifejezetten udvarias, de a fiatal házvezető kisugárzása egyszerűen csak nem üzeni felé, hogy "Kafka professzor úr".
- Reményeim szerint, legalábbis - biccent a szűkszavú kérdésre, mondandóját apró mosollyal kísérve. Kicsit tart tőle, hogy tantárgyát vagy érdektelenség fogja övezni, vagy ő nem fog tudni felérni az elvárásokig - még soha nem tanított ezelőtt, úgyhogy nem tudja, hogyan fog teljesíteni ebben az egészen új pozícióban. Mindenesetre valamennyire biztató, hogy mivel tantárgya nem kötelező, valószínűleg csak olyanok fogják felvenni, akiket foglalkoztat a téma.
- ...aztán lehet átmegy a dolog beutalók írogatásába és találgatásba, hogy vajon a harmadunokatestvér nárcisztikus-e, vagy csak egoista - vonja meg a vállát, elvégre mindig vannak hipochonderek és fűben-fűban diagnózist látó diákok, a kérdés csak az, az egyes osztályokban milyen lesz az összfelhozatal.
Persze megteheti, hogy ezeknek nem ad teret az órán és inkább ragaszkodik az előadási formulához, de szíve szerint nem tenné, s nemcsak azért, mert kevésbé lesz kézzelfogható, amit tanít, hanem mert ennyire azért nem szereti hallgatni önmagát.
Okkal választott olyan szakmát, aminek majd' minden lehetséges formája hallgatást igényel.
- Eddig azt hittem, melodimágiát nem tanítanak iskolai formában - reflektál ő is Radúz tárgyára, elvégre Ruben bőven kijárta már az alapiskolát, amikor először hallott egyáltalán erről a szokatlan mágiaágról, azt pedig biztosra vette, hogy a legtöbb varázsló, vagy boszorka nem is tudja, mi az. Igaz, az osztrák oktatás sok tekintetben eltért a magyartól, elképzelhetőnek tartja tehát, hogy ez is csak egy ilyen sajátosság.
- Igaz, amennyire én tudtam eddig, sárkánytan sem nagyon létezik külön tárgyként máshol, legfeljebb rezervátumokban - teszi még hozzá, Vivienre is pillantva, bár amikor tájékozódott az iskola tantervéről úgy egy fél éve, ezzel legalább találkozott.
Hozzászólásai ebben a témában
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2016. április 12. 10:54 | Link
Az igazgatói beszéd lezárása - A tanévnyitó/záró vége
Kviddicses eredmény, JV, legek, év díjazottjai

- A Rellon egész éves munkáját látva, gondolom senki nem lepődik meg azon, hogy az év házvezetője Vasváry Richárd Nándor lett - mondom a végére kicsit megemelve a hangerőt. A taps és ujjongás ideje alatt átadom az oklevelet a férfinak, majd rá is térek a következő díjazottra. - Bár a Navine idén pontokban kissé lemaradt, közösségi és kviddics teljesítményük nem elhanyagolható, és mindezt köszönhetik természetesen a ház vezetésének is. Idén Czettner L. Zoé az év házvezető-helyettese.
A nőnek is átadom az oklevelet, aztán az asztalomra sandítok, ahol meg is jelenik a következő lap.
- Ebben az évben is kiválasztottuk azokat a diákokat, akik leginkább megtestesítik a házukra jellemző erényeket. A legeridonosabb eridonos Szentmihályi Norbert Dávid, a leglevitásabb levitás Rentai Bálint, a legnavinésebb navinés Csermey Natália Babett és Matthew Bloomer, a legrellonosabb rellonos pedig Várffy-Zoller Róbert lett. Kérlek, fáradjatok ide az okleveleitekért!
Persze nem mindenki tud kijönni, vannak, akik már elballagtak, és csak egy-egy papírért nem jönnek el az évnyitóra, de ők is megkapják majd az elismerést, csak ők bagoly útján.
- A legek után következzenek azok, akik a legtöbb pontot szerezték a házuknak az előző évben. Az év diákja... - Kell néha egy kis hatásszünet. - Ombozi Noel lett, 1150 ponttal. Gratulálok a teljesítményedhez! Meg kell említenem, hogy nem sokkal volt tőle lemaradva Ethan R. Saint-Venant, aki 1127 pontot szerzett tavaly. Ez a két fiatalember szerezte meg a rellonos pontok harmadát. Tőlük kissé lemaradva, de még dobogósan Czettner R. Luca 959 ponttal gazdagította a navinéseket. Remélem idén is hasonló szorgalommal vetik bele magukat a tanulásba.
Átadva az okleveleket lepillantok az asztalomra, de nem, sajnos még nincs vége az évnyitónak. Na, nem mintha nem szívesen jutalmaznám a diákokat, de mindannyiunknak hosszú volt ez a nap, talán el kellene gondolkodni az évnyitó lerövidítésén.
- Az év prefektusa Ethan R. Saint-Venant lett, akinek mi, tanárok is köszönjük egész éves munkáját - sorolom tovább, majd átadva neki a lapot, kezembe veszem a következőt. Gyorsan végigfutok a szövegen, érzem, ahogy arcomon kiszélesedik a mosoly.
- A következő díjat nem bejelenteni szeretném, hanem megköszönni. Igazán köszönöm nektek, mert ezzel elismeritek a munkámat, igyekvésemet, a tantárgyamat. Köszönöm, hogy immár négy tanéve én lehetek az év tanára.
Elhallgatok, és egyszerűen meghajolok. Nem tudom máshogy kifejezni azt a megtiszteltetést és örömet, amit érzek. Mikor belevágtam a tanárkodásba, nem gondoltam, hogy idáig el fogok jutni. Felegyenesedve szeretettel végignézek a diákokon, aztán folytatom az oklevelek átadását, elvégre ezzel még koránt sincs vége.
- Szólnék pár szót a kviddicsről is. Először is, szeretném bemutatni nektek Gerhardt S. Rafaelt, iskolánk új játékvezetőjét - mondom, majd karommal a férfi felé intek, aki remélhetőleg valamilyen formában üdvözli a diákokat. - És akkor következzenek a helyezések! A negyedik helyet, akárcsak a házversenyben, a Levita szerezte meg 400 ponttal. Harmadik a Rellon lett 470 ponttal. Második a Navine 580 ponttal, és újra győztes az Eridon ház 600 ponttal. Remélem idén is hasonlóan izgalmas meccseink lesznek, mint tavaly. Mindenki, aki jelentkezni szeretne háza kviddicscsapatába, keresse fel a ház csapatkapitányát!
A kviddicskupa az Eridonnak jár, így át is adom az elém érkező csapatkapitánynak, akit természetesen hatalmas eridonos éljenzés fogad.
- Már csak egy feladatom van hátra, mielőtt ágyba parancsollak titeket, ez pedig nem más, mint hogy kihirdessem a tavalyi év évfolyam- és iskolaelsőit.
Megköszörülöm a torkom, mert már eléggé kiszáradt, viszont nem akarom ivással húzni az időt, úgyhogy inkább folytatom:
- Először az évfolyamelsők: Első évfolyamon Partay Alfréd Benedek 6 kiválóval. A második évfolyamon Mezősi Nyeste Veronika 11 kiválóval. A harmadik évfolyamon négyen is kiérdemelték, mindannyian 3 kiválóval. Ők a következő tanulók: Bakonyi Annamária, Bánkúti Izabella, Gátfalvi Odett Kinga, Karlofszky Lea. Negyedik évfolyamon Simfel Karina lett a legkiválóbb 7 kiváló eredménnyel. Ötödik évfolyamon két évfolyamelsőt is ünnepelhetünk, ők Ombozi Noel és Seth Gareth Selwyn. Mindketten 12 kiválót tudhatnak magukénak. Hatodik évfolyamon Czettner R. Luca lett a legjobb, szintén 12 kiválóval. A hetedik évfolyam legkiválóbbja Dorian Reeve Green lett 3 kiválóval. És végül a nyolcadik évfolyamon Rentai Bálint szerezte meg a legtöbb,  6 kiválót, így övé az elismerés. Ha valaki figyelt, most már tudhatja, ki, jobban mondva kik azok, akik kiérdemelték az iskolaelső címet. Tapsoljuk meg az ötödik évfolyamos Ombozi Noelt, a szintén ötödik évfolyamos Seth Gareth Selwynt és a hatodik évfolyamos Czettner R. Lucát!
Megvárom míg kiérnek, átadom nekik az oklevelet, aztán megkönnyebbülve veszem tudomásul, hogy nincs más, amit el kellene mondanom. Nem is tudom, Rabbot hogy bírja ezt minden évben olyan látszólag könnyen levezényelni. Minden elismerésem az övé.
- Most, hogy a végére értünk a díjaknak, az ételnek és a napnak, ideje, hogy aludni induljunk. Ne feledjétek, holnap már kezdődik a tanítás! Pihenjétek ki magatokat! De egyébként... üdvözöllek benneteket újra itthon!
Lemosolygok a diákokra, enyhén széttárt karokkal, aztán visszaülök a helyemre. Talán kissé színpadias volt az előző gesztus, de szívből jött. A kastély nekem is otthonom, és minden benne élőt valamennyire családtagnak tekintek. Kellemes érzés újra együtt látni mindenkit.
Hozzászólásai ebben a témában
Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Oldalak: « 1 [2] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Első emelet