Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=581152#post581152][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.03.31. 10:06[/b][/url]

Radúz kisebb késésben van, miután még mindig nem hajlandó beköltözni a kastélyba, annak dacára sem, hogy ettől az évtől tanárnak számít. Sőt, még igazán dísztalárt sem öltött, mert már tavaly is próbálta elmagyaráztatni Jareddel a dolog lényegét és akkor sem értette, de viselni aztán végképp nem tudta. Jobb híján mugli módra adja meg az évnyitónak járó tiszteletet, bár eleganciája kissé csorbul szelídíthetetlen sörénye és nyakkendőjének hiánya miatt. Mondhat bármit a Zöld JogÁsz, ezen ruhadarab rendeltetésének megfelelő módon sosem lesz nála használva. A helyzet mentése érdekében a fejébe nyomta kedvenc fekete kalapját, miután meggyőződött róla, hogy valamennyi ágacskát, levelet és egyéb, munka közben adódó szemetet eltávolított loboncából, aztán felügetett a kastélyba. Mivel nem akarta megzavarni a helyettes beszédét, az ajtóban megállt és kivárta a végét, majd átslisszolt a termen, hogy az első szabad székbe kússzon, ami történetesen Rubya professzorasszony jobbján volt.*
- Kézcsókom!-*Kellemes baritonja ugyan sajnos nem nagyon alkalmas suttogásra - vagy csak három báty és katonaviselt apja mellett szokta meg, hogy a normál hangerő jópár decibellel a szokásos fölött van - mindenesetre igyekszik nem megzavarni a távolabb ülőket. Megemeli meg kalapját, hogy aztán egy ügyes kis bűbájnak köszönhetően eltüntesse a zsebében és még épp elkapja az új fiú - bocsánat, tanár - kérdését, miközben helyezkedik. Kicsit feszélyezve érzi magát idefent, a többi nála sokkal hozzáértőbb pedagógussal.*
- Visszaélések és balesetek a különleges képességgel bíró diákok esetében, vérfarkas-támadás, diákok közti erőszak, orvvadászat, engedély nélküli kempingezés a birtokon...Azt hiszem, ezek a súlyosabbak. Bár volt tanári öngyilkosság is.-*Ezeknek egy részéről azért tud, mert ő kapta rajta az elkövetőket (a tankönyvgyújtogatók így visszatekintve ártalmatlan bogárkák voltak), egy másik részéről pedig az előző melodimágia tanárral való beszélgetése során hallott. Voltak elég durva történetek is, amik még őt is ledöbbentették és felháborították, bár utólag már semmit sem tehetett, legfeljebb, hogy nem hagyja őket megismétlődni. Artemisia kérdésére csak a következő körben válaszol, megvonva vállát.*
- Gondolom, aki rendesen végzi a munkáját, annak nincs. Nem rajongok a Minisztériumért, de nem ok nélkül jöttek, hát csak nem fognak ok nélkül büntetni és szekálni senkit. Amíg nem bántják a kicsiket, felőlem járhatnak-kelhetnek, amerre akarnak.-*"Kicsik" alatt nyilván az Eridonosait érti, de a többi diákot is, elvégre tavaly fennakadás nélkül engedélyezett látogatókat más házakból is. Idén ezt valószínűleg nem teheti majd meg - amit nem ért igazán, de nem fog ezen leállni vitatkozni, legfeljebb majd a tornyon kívülre tervezi a programokat. Ő együttműködik, a maga becsületes, józan parasztész által diktált módján, ha pedig felbosszantják, akkor úgy hajítja ki a házból a felügyelőket, hogy gatyafékkel állnak meg a birtok határában.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=584795#post584795][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.04.08. 13:30[/b][/url]

- Kicsoda?-*Érdeklődik, mert ő az a tagja a stábnak, aki egyáltalán nem tájékozódik az új kollégák nevét illetően, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy úgysem jegyzi meg egy hónapnál hamarabb. Persze, mehetne kizárásos alapon, elvégre nagyjából tudja, kinek van fia-lánya-unokája, de sokkal könnyebb megkérdezni.*
- Részemről nem adok a kinézetre.-*Hümmögött a szőke kisasszony megjegyzésére, mert az, hogy valaki ilyennek vagy amolyannak tűnik, elég gyenge lábakon álló argumentum.*- A kollégával tartok, nem szokta a cigány a szántást, nem akarnak ők itt igazán időzni. De tény, hogy van mit kivizsgálniuk.-*Radúz többnyire hisz abban, hogy az emberek nem gonoszak, ha a körülmények nem kényszerítik rá őket, elvégre nincs igazán értelme a céltalan, ok nélküli kegyetlenkedésnek. Persze, a bürokrácia sosem volt igazán logikus, se effektív, de amolyan szükséges rosszként tekint rá, mint egy brontoszauruszra, amit amíg él, nem igazán tud senki odébbtolni.
A beszéd következő részénél elhallgat, csak hogy kedélyesen megtapsoljon minden házat és lapáttenyerei rendesen kiveszik részüket a nagyteremben zúgó tapsból. Egyfajta derűs szórakozottsággal szemléli a kupa átadását, majd hallgatja az érkezők és távozók neveit, annak tudatában, hogy már a mondat végére érve is csak homályos találgatásokba bocsátkozhatna azt illetően, kit hogy hívnak. Amikor említik, egy barátságos mosollyal meglengeti egyik mancsát, amolyan "helló, izé, biztos jól kijövünk majd" stílusban, mert eléggé...inkompetensnek érzi magát elődje árnyékában. Hát na, nem lehet nehezebb kezdő mágusokat tanítani, mint egy falka megvadult vadállatot terelgetni, akkor meg nem lesz baj.
- Pihenjen csak, kisasszony, nehogy lebetegedjen!-*Ugyan Rubya a gyors távozással megússza, hogy együttérzően megpaskolják a kezét, Radúz tekintete viszont követi egy darabon, csak hogy biztos legyen benne, nem lesz hirtelen rosszul.*
- Viselkedéselemzés?-*Fordul aztán a megüresedett szék felett szomszédjához, mert amilyen jól ért az állatokhoz, annyira el van átkozva emberek terén, bár ettől nem tartja kevésbé érdekesnek vagy izgalmasnak.