Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Igen, én is nagyon szeretném, ha benőne a fejed lágya és végre normálisan viselkednél - gondolja, de akkor sem mondaná ki hangosan, ha tetemesebb összeget ajánlanának fel érte. Nincs apa, legyen az igazi, vagy épp nagybácsi, aki ezt belemondaná a felnőttkor küszöbén álló lánya - jelen esetben unokahúga - szemébe. Ahhoz ugyanis túlságosan félnek.
A pult belső, alacsonyabb részén támaszkodik, úgy nézi Sárát, mintha egy absztrakt festmény lenne, ami szép-szép, de egy magafajta ember soha az életben nem fogja tudni értelmezni. Halkan szuszogva hallgatja a nővé cseperedő lányt, aki nemrég még babákért könyörgött, most meg úgy iszik, mint ő, és olyan gondjai vannak, amiket nem tud megoldani. Tekintete komoly, ajkai összezárnak, valóban figyel Sárikára.
- Szóljá' Noelnek, hogy verje meg, biztos örömmel megtenné - szólal meg végül, mikor már olyan mélyen áll be közéjük a csend, hogy a csárda leghátsó asztalainál folyó beszélgetéseket is tisztán érteni. Sára részegségtől csillogó szemei közben mindvégig a férfi arcán időznek, olyan vágyakozón nézik a szőrzetét, hogy Zsiga kezdi magát nagyon kellemetlenül érezni. Ellöki magát a pulttól, s kiegyenesedve, kissé megbillentett fejjel kezdi fixírozni a rellonos mestertanoncot. - Sárika, ugye nem akarsz tőlem semmi olyat?
Egészen halkan kérdez rá, vonásai eltorzulnak, szemei összeszűkülnek, aurája megtelik páni félelemmel. Ezen nemrég túlesett a lányával, és már a gondolattól is, hogy ha csak egy rövid perc erejéig is, de bizony úgy nézett Rebekára, felfordul a gyomra. Baljával oda is kap, hastájékon lapogatja magát, aztán böfög egy embereset és a pult másik oldalára sétál, hogy kiszolgáljon egy törzsvendéget.
- Mi? Honnan tudsz te... - kérdőn pillant vissza Sárára, de nem fejezi be mondatát, hiszen felrémlik előtte az emlékkép, amint lánya vérszemet kapva kiabál vele, hogy miként is kellett találkoznia az unokatestvéreivel. - Ja, vagy úgy.
A törzsvendég fizet, ő pedig fejét vakargatva, száját balra-jobbra húzkodva ballag vissza a vallatónak felcsapó, részeg unokahúgához. Vele szemben könyököl fel a pult szélére, és néhány csendes pillanat után megvonja vállait. Nem mondhatta el senkinek, és bár ez így utólag gyér kifogás, ennyi a történet. - Szerelmes lettem - zavartan jelenti ki, kiszáradó száját benedvesíti, tehetetlenül felsóhajt. - Anettnek hívták a lányt, édes kis pofija volt, meg szép nagy, almaformájú mellei - mosolyogva mesél, barna szemei a semmibe révednek, arca kipirosodik az emlékre. Kezeivel közben megpróbálja hűen ábrázolni az említett mellformát. - Hát tudod, hogy van ez, nem vagy már kislány. Történtek dolgok. Élveztük az életet. Aztán teherbe esett.
Élettel teli vigyora lehervad arcáról, révedező tekintete visszatalál Sára zölden világító szempárjához.
- Inkább arról mesélj, hogy vannak apádék? Él még az öreg? - köszörüli meg torkát, és gyenge próbát tesz a téma elterelésére. Rebeka még bizony egy nagyon fájdalmas pont. Szúrja a mellkasát, fojtogatja a lelkiismeret. Kérlelőn pillant fel szemben ülő unokahúgára. Kérlek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Dwayne Warren nagyon félelmetes! De tényleg, mindenki higgye el. Ezért jobbnak láttam megismerkedni a lányával. Bizony azt pletykálják, hogy a pszichológus néni és a defenzor lánya Mina, és ugye, hogy jó ötlet jóban lenni a morózus lányával? Meg amúgy is szükségem van még barátokra, bár úgy látszik, hogy jobban vonzanak az idősebbek egyelőre. Még nem találtam meg a hangot az évfolyamtársaimmal, hiába ülünk az izgi, vagy éppen uncsiba torkolló órákon.
Meg be kéne már szereznem néhány robbanó cukrot, csokibékát és és és mindenfélét! Mert amikor unatkozom eszem, és szegény Nina már álmából felkelve is palacsintát csinál szerintem. Azért nem kell ezt eltúlozni, elég, ha mindössze két naponta süt. Nem vagyok én élősködő!
Egy bőrdzsekibe és egy melegebb felsőben voltam, meg egy NASA-s sapiban, persze csizma is dukált a melegebb nadrágomhoz. Amúgy bírom, hogy a muglik felmennek az űrbe, nagyon menők! vagy egy hónapig rágcsáltam apa fülét, mire beszerzett egy ilyen sapkát, persze neki nem tetszett, mert muglis cucc, és szerinte ordenáré. Szerintem meg jó ízlésük van nagyon, csak mi varázslók vagyunk begyepesedve, pedig, ha a mugli divatot vegyítenénk egy kis varázslattal, awww meghalnék, olyan jó cuccaim lennének!
Szóval Mina engem ott vár már a cukiban, biztos vagyok benne, mert azt mondta. Bagolyban vettem fel vele a kapcsolatot, miután volt pár bűbájtan óránk együtt. Szóval belement, hogy együnk valami finomat.
Berobbanok a boltba és egyből keresni kezdem a lányt, majd nagy vigyorral integetni kezdek neki és oda is libbenek hozzá.
- Szia Mina! Tök jó, hogy eljöttél, nem akartam unatkozni, meg amúgy is. mi van itt? – csillogó szemekkel néztem körbe, majd gyorsan visszafordultam hozzá, kissé szégyellve magam. – Amúgy bocs, csak nagyon belelkesültem, mert itt annyi minden van, hogy megőrülök! – száz wattos vigyor, és nyomok neki egy öleléses puszit, ha akarja, ha nem. Tök rellonos, mi? Nem érdekel!
- Mit kérsz, hoztam pár galleont! – csapkodom meg a zsembemet, amiben megcsörren a pénz. Igaz, nincs tele galleonokkal, de olyan 25 sarló azért van, felkészültem! Ami azt illeti, szívesen meghívom, ezzel megalapozva a barátságunkat, mert nekem szükségem van sok csaj barátságára, és ez a Mina nagyon kis cukinak tűnik!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Mostanában valahogy beindult az életem, aminek nagyon örülök. Határozottan jót tett nekem az, hogy elmentem, kicsit volt lehetőségem élni, felnőni, és realizálni, hogy a körülöttem lévő világ se nem csupa negatívum, se nem csupa tündérmese. Hogy vannak jó és rossz emberek, hogy a szüleim azért nincsenek együtt, mert már nem passzolnak össze. És hogy igazából tök nagy mázlista vagyok, amiért nem kellett választanom közülük, s hogy anya nem haragszik azért, mert most apa áll közelebb a szívemhez. Belőle még mindig nem kaptam eleget. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem lesznek többet veszekedések, mert biztos, hogy lesznek, kezdve anya új pasijával, aki komolyan mondom, hogy nagyon nem illik hozzá. De egyelőre, minden rendben.
A gondolataimat elhessegetve lépek be a cukrászdába, ahol flórával fogok találkozni. Ez a kapcsolat is olyan, amilyenben korábban nem volt részem. Most mégis mosoly szökik az arcomra, miközben szétgombolom a kabátomat. Kiválasztok egy ablak melletti részt, és miközben lepakolom a cuccaimat intek Krisztának, aki egy másik nővel ül és beszélget. Azt hiszem mondott valami olyasmit, hogy jönni fog hozzá az unokatesója. És eléggé hasonlítanak is. Nem tudom, hogy mi fog ebből a mai napból kisülni, de remélem csupa jó.
- Szia…
Épp csak ennyit tudok kinyögni, még a neve is lemarad, mert megérkezése után egyből lelkesedni kezd a hely iránt, ami nekem már szinte a negyedik otthonom lett. De azt valljuk be, hogy nagyon pofás lett a felújítás után.
- Ugye, milyen király? Imádom ezt a helyet!
A kezembe veszem a pénztárcámat, és szétkattintva kihúzok belőle egy vékony kis tömböcskét.
- Én meg kedvezményes kuponokat hoztam. Van sütire, forró csokira, habos kakaóra… egy csomó mindent tudunk venni olcsóbban!
A bolt tulajától kaptam a szülinapomra, így tuti biztos, hogy jók és levásárolhatóak még. Én pedig most élni is szeretnék párral.
- Tutira iszok egy mentás vagy egy karamellás forrócsokit, keksszel, meeeg úúú eszek vulkán sütit. Az annyira jó! A belsejébe nem csak krém van, hanem folyékony szirup is, szinte minden ízben. S amikor először megbököd kicsit a villáddal, akkor feltör és végigfolyik a csokis mázon. Isteni finom, nekem elhiheted.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Mosolyoghatnék is éppen, mert hát aranyos, ahogy elpirul, finom fehér bőrén kifejezetten élő és emberi a pír. Olyan, mint egy gyönyörű porcelánbaba. Úgy érzem magam, mint a játék katona, aki meg akarja hódítani. Érzem, ahogy a látványra szinte cukormázzá olvad a szívem. Olyan lehet, mint a macim, aki a hirtelen melegre kicsit nagyobb pocakot eresztett. Nem baj, majd visszaváltozik.
Igyekszem persze, legalább egy kicsit elkalandozni. Nem, nem visszatérni az elkalandozásból, mert az szerintem már esélytelen. Olyan szinten belemerültem jelenleg abba, hogy kielemezzek minden egyes centit Abigélen, hogy egyszerűen nem maradt már más lehetőség, mint hogy erőnek erejével elvonatkoztassak. Nem tudom mit tett velem ez a lány, vagy hogy mikor lett ez szerelem. Mert ez bizony az.
- Szeretnél gyereket?
Merül fel bennem a kérdés, és ki is csúszik a számon, úgy, meztelen valójában. Ádám, te szentséges Merlin! Normális vagy te egyáltalán?! Egész biztos, hogy nem. Őszinte megrökönyödéssel nézek magamra a mellettünk lévő üvegen, amitől egy kint sétáló kisfiú elpityeredik. Na bravo. Gyorsan visszafordulok a lány felé inkább, bár ha ő is sírni kezd, akkor lassan én is.
- Mármint valamikor. Vagy úgy általában, érted na!
A végén már kínos – segélykérőn nézek a lányra, remélve, hogy nem szalad el azonnal, és meséli el mindenkinek, hogy egy diákomat megrontó szatír vagyok. Nem örülnék neki, mert esküszöm, hogy eszembe sincs egyik sem, és én nem is ilyen vagyok, csak éppen megütött valami úgy, hogy ilyen bugyuta balga barbár lettem tőle.
- Képzeld, a múltkor találtam egy verset, amiről eszembe jutottál.
Miért nem tudok elvonatkoztatni Abigéltől, a csodás bőrétől, szemétől, szájától, meg a válla finom vonulatától? Olyan vagyok, mint egy holdkóros, akire durván ható drogok fejtik ki hatásukat. Meg akarom csókolni, a kezét akarom megfogni, a fülébe súgni, leheletnyi csókot adni a vállára, és ehelyett mit csinálok? Találtam egy verset. Jobb kezem mutatóujját felemelve, zavartan kérek türelmet tőle, míg megkeresem a kissé gyűrött lapot, melyre felskicceltem a verset, és melyet azóta is a kabátom belső zsebében tartok, nehogy bármi történhessen vele. Ha tudná, mióta hordom itt, biztos bolondnak gondolna. De hát az is vagyok. Bolondulásig szerelemes a levita békalánykájába.
- Meg is van. Felolvassam, vagy elolvasod?  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Keve totális izgatottsággal vágott neki a falunak a mai napon az órái után. Nem ismeri a kudarc szót, így a már három napja fűzött szőke évfolyamtársát remélte meggyőzte kitartása és el fog jönni a megbeszélt találkozóra. Nem vitte túlzásba a készülődés, de azért arra vette a fáradtságot, hogy a haját belője, azért mégis csak ki kéne valahogy nézni. Időben elindult, sőt még egy virágot is lopott az egyik bolt elől. Persze a legnagyobb óvatossággal és sajnálattal. Vigyorogva viharzott be a cukrászda ajtaján, ahogy odaért, majd egy szimpatikus asztalt foglalt le. Ahogy üldögélt, a szál virággal az asztalon maga előtt kicsit azért izgult. Valahogy rossz előérzete volt, mondjuk a bátyjától mindig azt tanulta, hogy csak magabiztosan szabad, semmi kétely. Azonban, ahogy ült magában és teltek a hosszú percek zavartan vakarta meg a tarkóját és nézett körbe.
Sehol nem volt a szép szőke, de még csak kitekintve az ablakon közeledni se vélte őt. A vigyor lassan fogyott arcáról még nem egészen semmitmondó és komoly tekintettel sóhajtott fel. Megtámaszkodott az asztallapon, majd felállt és a pulthoz sétált, ahol egy ismeretlen barna hajú lánnyal találta szembe magát.
- Ne haragudj, nem láttál egy nagyjából ilyen magas, szőke, csinos lányt bejönni esetleg?
Kézfejét vízszintesben vállához tartotta szemléltetve a magasságot, bár ő is tudta, hogy igazából tökre fölöslegesen. Utolsó próba volt, de kezdte felfogni, hogy igazából felültették. Fintorgott egy sort, végül a kínálatot kezdte nézegetni. Ha már ennyire szerencsétlenül sikerült eszik valamit mielőtt visszacsámpázik.
- Mindegy is... Mit ajánlanál? Mi a legfinomabb?
Érdeklődött végül,tekintetét a lány és a látott sütemények között jártatva. Egyedül nehezen tud dönteni, de ha muszáj megteszi. Bár most minden kedvét elvette, hogy hiába ücsörgött itt. Majd legközelebb, talán félreértették egymást, szóval van ez így...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

A kezdeti jó hangulat és kedv lassan kezdett fogyni belőle, ahogy egyébként igen türelmesen várakozott. Nem az a fajta gyerek ő, aki ilyen esetekben izgága és türelmetlenkedő, de lehet nem ártott volna. akkor talán előbb döbben rá a tényre, hogy hiába jönnek és mennek az emberek a cukrászdában, akire ő vár már bizonyosan nem fog ideérkezni. Lehet dolga van, vagy csak szimplán jobb társasága. Nagyon nem eshet nyilván jól férfiúi hiúságának ez a kis pofon, azonban nem nagyon tud mit tenni. Inkább úgy kell tenni, mintha mi sem történt volna. Ezzel a tudattal ballag a pulthoz végül.
- Kár. Köszi azért.
Nem bunkó ő, szóval szépen megköszönminden választ, bármilyen is legyen az. Különösebben észre sem veszi a gúnyolódást, eléggé másra koncentrál. Bár jól megnézi magának a barna hajú lánykát is  apult mögött, miközben sütivadászatot rendez. Egyik jobban néz ki, mint a másik, azonban nem nagyon jut egyről a kettőre.
- Vulkán? Robban? Kiönt? Éget? Vagy mitől...?
Csattan fel érdeklődően hangja, miközben különösen mozgatja szemöldökét is, ahogy próbálja elképzelni. Valahogy most egy kisebb vulkán képe jelent meg előtte, amiből folyik a krém, a forró és tejes csoki. Igazából nem is hangzik valami rosszul belegondolva, de a másikról se tudja az mi.
- Plimpy? az valami hal lehet, nem köszi ilyenekkel nem élek. A sushit se szeretem.
Nem mintha kérdezték volna, de ő jól elszórakoztatja így legalább önmagát is. Végül aztán rámutat a pultban egy linzerszerű édességre, hogy ő bizony azt szeretné vélhetően, megvárja még a lány válaszolgat persze, mielőtt nagy dolgokba bocsátkozna. Az édesség majd segít, azért nem omlott össze, lássuk be, de szomorú, hogy egyedül ücsörög itt. Legalább egy havert előkeríthetett volna vésztartaléknak, aztán elbaromkodtak volna a sarokban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Yarista   

Valóban jó játékosok voltak és kár, hogy elmentek, de még mindig lehet abban reménykedni, hogy egy idő után majd visszajönnek és minden mehet tovább úgy, ahogy eddig. Ez csak egy kis útkeresés, és egyszer minden a régi lesz.
- Nocsak, valaki milyen gurkószakértő lett - Mosolyodtam el a szavait hallgatva. Kicsit olyan érzésem volt, mintha Yart is hasonló módon hozzám, többször is megtalálták volna a kelleténél sok bosszús pillanatot okozva neki ezzel. Az elgondolkozott arcát látva is megbizonyosodtam benne, hogy tényleg lehet valami abban, amit az előbb kiokoskodtam. Valamennyire biztos igazam volt.
- Ne kiabáld el, még bármi megtörténhet. Ez Bogolyfalva - Csóváltam a fejem halvány mosollyal az arcomon, pedig teljesen komolyan gondoltam amit mondtam. Itt olyan dolgok történtek és fognak még történni, amikről sokan csak hallani fognak, de az sem biztos, hogy el tudják ezt hinni majd. Vagy csak kimarad az életükből és soha nem is értesülnek róla. Persze ez így elég erős kifejezés, de mondom, ez Bogolyfalva. Itt minden megtörténhet.
- Én nem fogok ellene kézzel-lábbal tiltakozni, hidd el. A nővérem amúgy is odavan érted.. - Nevetve ráztam a fejem, ahogy eszembe jutott Vivien arca, mikor megtudta, hogy én ismerem Yart, sőt mi több, háztársam is volt. Azt hittem ott fog elájulni a konyha kellős közepén, de csak sikított egyet és elrohant valami barátnőjéhez. Azt hiszem ezek után sosem fogom megérteni a nővérem.
- Igen, ő az és néha nagyon ijesztően tud nézni, én legalábbis meg szoktam ijedni a szemeitől. Húú, várj csak, ilyen nagy bajkeverő voltál? Nem is tudnám elképzelni rólad - Húztam fel a szemöldököm felpillantva a pizzából, mikor tudatosult bennem, mit is mondott Yar. Ő, mint a prefektusok elől menekülő; ő, mint a berendezésrongáló; ő, mint a főkolompos? Egyszerűen sehogy sem tudtam elképzelni.
- Mindenképp - Hálásan pislogtam rá, majd egy pillanatra az éppen kinyíló ajtó felé fordultam. Aztán rögtön vissza a pizzához és újra enni kezdtem. Egészen addig csendben táplálkoztam, míg szóba nem került a végzős vizsga, ezzel együtt pedig majdnem meg is akadt a torkomon a falat. Szerencsére volt még bennem annyi, hogy nem kezdtem el fuldokolni az étterem kellős közepén, csak egy halk torokköszörülés után lenyeltem. A biztonság kedvéért pedig a poharam is a számhoz került.
- Ne is mondd. Amikor csak az év végére gondolok, tisztára rágörcsölök a dologra, remegni kezd kezem, lábam, és elég nehezen tudom megnyugtatni magam. Ne tudd meg mennyire félek a vizsgától - Egyelőre még nem kezdtem el tanulni rá, de egy vagy másfél hónap múlva biztos már a könyveket fogom bújni, néha benézek majd a szerkesztőségbe, meg edzés lesz a gyerekeknek, és ennyi. Átváltozom antiszoc Izába és morogni fogok, ha valaki megzavar tanulás közben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Türelmesen és valódi érdeklődéssel telve hallgatja unokatestvérét, sőt még bele is kérdez a dologba. Alapjaiban véve nagyon örül ennek, hogy van most egy kis idejük egymásra, hát hogy ne tudná így élvezni a munka emlegetését? bár ami saját magát illeti ő azért ennyire sosem volt lelkes mesélő. Vagyis nyilván van az a helyzet, mikor elég sokat beszél, de abba még ő is képes, tipikus nőként belezavarodni.
- Ugyan, mindennek megvan a maga szépségek, csak mindannyian másra vagyunk fogékonyak. Ettől még ez is nagyon érdekes, bár igen, szívesebben foglalkozom a lényekkel többek között.
Közben megerősítően bólogat, hogy került már több út is szóba köztük. Emma tényleg szereti ezeket hallgatni, kicsit olyan ilyenkor, mintha nem is maradt volna ki annyi idő az életükből. Mintha tényleg elégszer találkoznának, és egy karnyújtásnyira lennének egymástól. Emma nagyon családcentrikus, így elég hamar hiányozni kezdenek neki azok, akiket a szívébe zár, így az elején amiatt is érezte rosszul magát, hogy Viktorral még innen is elváltak útjaik különböző irányokba. De azért mára már tudja, hogy ez nem örökre szól.
Nevetgélve hallgatja a lányokkal kapcsolatban, miközben azért kimondatlanul is szurkol neki. Szeretné, ha rá is rátalálna valaki, aki mellett boldog, és mindig mosolyog, na meg nem érik csalódások. Annál rosszabb nincs még szerinte se. De ez a nevetgélés elég rövid idő alatt halványul el és szolidabban emésztgeti a felmerült témát. Tudta ő, hogy elő fog jönni, de azért még kitolta volna kicsit.
- Úgy imádlak. - Mondja, ahogy érzékeli a támogatást. Azért még előtte van a kép, mikor első csevegésük Botondról azzal telt, hogy Viktor csak elbeszélgetne azért vele, meg ne próbálja bántani. Végülis akarattal nem is tette. Emma ebben a hitben lépett túl a dolgon, azért van már mögötte ehhez idő, de nyilván még az ő gondolataiban is ott vannak a kósza problémák. - Biztos. Én sem így terveztem, és nem is alakítottam így, csak... megtörtént. De hé, nem ér megpróbálni lekenyerezni, tudod hogy mennyire imádom az állatokat.
Vigyorgott rá egy nagyobb sóhaj után. Végülis nem új keletű a dolog, és nem is annyira hirtelen, mint ahogy annak a kastélyban híre ment, csak egyszerűen Emma óvatos és a magánélete amúgy se izgalmas pletykatéma, és ezzel eddig jól meg is volt. Jobban zavarták az etikai dolgok, tekintve, hogy Kornél mestertanonc az iskolában.
- Nem lesz bajom, és én sem akarok semmit elrontani. De komolyan, mintha Zoéval összebeszélnétek. Valamiért jobban vigyáztok rám, mint magatokra.
Picit azért érezhető, hogy nem tudja Botit teljes mértékben hibáztatni. Mért is tenné? Lehet hogy ő is tehetett volna még és még többet. De most önmaga és vidám, ráadásul bár ez nem mindig sikerül, de próbál a legtermészetesebben együtt élni minden történéssel az életében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Miben is reménykedett? Hogy majd a barna lány esetleg felvilágosítja, hogy csak benézte, a másik sarokban ücsörög egy szőke és biztos rá vár. Aztán a következő pillanatban mint a filmek tipikus lassított jeleneteiben fordul hátra, szemei kikerekednek majd leesett állal figyel egy rá váró bombázót. Hát nem, Keve, ez nem az Imax vászna.
- Micsoda sütemény, wow. ezeket ti találjátok ki?
Meglepettsége arcára is ki van írva, miközben azért már eljátszott a gondolattal milyen is lehet ez az édesség. De ez se győzte meg az amúgy döntésképtelen mindenségét. Inkább ujjaival a pultot zongorázta végig, amíg el nem ért a linzerekig. Természetesen száját nem csukta össze. szeret villogni mindenfélével az ellenkező nem előtt. Kényszerét érzi szórakoztatónak és beszédesnek lenni. Egyszer talán kinövi.
- Mondjuk a neved, ha már ilyen gyorsan és kedvesen kiszolgáltál.
Villantotta felé fehér fogait egy vigyor formájában, míg zsebéből előhúzta  a pénztárcát és fizetett. Egy percre megtorpant a fizetséget nyújtó keze, tekintete pedig a pulton pillantott végig. Aztán megint a lányra.
- Tudod mit, legyen kettő, az egyik a tiéd. Legyen szép napod!
Mondja a lánynak, miközben kifizeti végül mindkettőt, majd megvárja még elveheti a magáét. Hát eléggé furcsa módszerekkel ismerkedik, meg kell hagyni, de le merné fogadni, hogy az első aki ilyet ajánl a lánynak. Valahogy az idejárókból nem nézi ki, hogy egyedül toporognának előtte és segítségre lenne szükségük, amit aztán meg akarnak hálálni. azonban még a nevét meg nem tudja nem tágít a pulttól. A kezében lévő édességbe harap, majd elégedetten hümmögni kezd.
- Ehmz nahmgyohmn fihnomhm.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Amikor annak idején három hét erőgyűjtés és belső viaskodást követően összeszedte minden férfias bátorságát és elhívta a nőt valahová, ebbe a füstszagú talponállóba hozta. Elvégre különösebb terve nem volt vele, azzal a huszonhat éves csitrivel, aki hanyatt esett a saját lábában, ha pedig hozzáértek, meghűlt benne a vér, mint egy tizenéves szűzlányban.
Most pedig ugyanitt van, mindössze a helyzete változott: Léna látszólag már nem az a szerencsétlen istenverése, felnőtt nő lett, ő pedig... őt pedig már egész más motiválja, mint egykor. Ha egyáltalán motiválja valami.
Tompán bámul a pult felé, ami - mint megszokhatta már - számottevően megürült, ahogy beléptek a csehóba. Bár a közvélemény róla tudja, hogy épp, hogy nem érdekli, milyen sötét mágusok gyülekeznek errefelé és azzal is tisztában vannak, egy fizetett körért hajlandó jótékonyan félrenézni akkor is, ha a pofája előtt egy sárkánytojás cserél is gazdát; Lénára azonban ez nem igaz. Groteszk nód jelenleg ő az, aki meghüleszti a levegőt és komor sutyorgást kelt a félreeső sarkokban.
   -  Szóval - a hangja rekedt és bizonytalan, az asztal felszínét kezdi el kapargatni a tenyere alatt - Kérsz valamit vagy nem t'om?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

- Á-á, én gurkó elkerülő szakértő vagyok… többnyire – vigyorog vissza Mizára, mert mi tagadás, mindig neki sem sikerül elkerülnie őket. Szerencséjére a meccseken ez nagyrészt sikerül, úgyhogy egyelőre elégedett a pályafutása alatti gurkótalálkozások számával. Ha pedig el se talál valakit a gurkó életében sem, az vagy Fortuna kegyeltje, vagy nem kviddicsezik.
- Gondolod ennyire misztikus ez a falu? Lassan már város ugyan, annyi új és nagy ház jelent meg itt. Talán ide kéne költöznöm – gondolataiban Zephyrine áll, és az, hogy milyen jó lenne vele itt lakni, már amennyire ő egy helyen tartózkodni szokott. Nem tekinthető sok időnek ez, az állandó utazgatások miatt, bár tény, hogy a legjobb lenne a csapat székhelyén, a kviddicsstadionra nyíló kilátással lakni. Azt vesszük azért ez sem olyan egyszerű, hiszen két év alatt három csapatnál is megfordult, mire eljutott a Szarkákig. De talán ez lesz a végállomás, ki tudja azt megmondani?
Igen, mint a szerelemben, igaz?
- Na, szép. Szóval te nem is? Milyen kegyetlen vagy! – felnevet, látszik rajta, hogy csak vicc volt. – Egyébként pedig igazán le vagy szidva, mert nem is meséltél a nővéredről soha sem, pedig biztosan érdekelt volna akkoriban vele egy mozi, vagy ilyesmi – nos, igen, Yarista eléggé váltogatta a barátnőit. Hol az ő, hol nem az ő hibájából, de az biztos, hogy igazán nem panaszkodhat, mert mindegyikük a maga módján szerette a fiút és a kviddicses is őket. Szép időszak volt, egyedül csak azt sajnálta, hogy az órák miatt kevesebbet kviddicsezhet, de hát a lányok, mindig megvigasztalták, khm…
- De, ha ennyire rajong, küldök majd neki egy dedikált fotót, jó? – ezt már igazán rábízhatja Izára, miközben megjön az étel és már neki is látnak. Az biztos, hogy Yarista jó evőkével rendelkezik, de valójában sosem evett malac módon, annyira belenevelték a normális étkezést. Egy kicsit érdeklődik a lánytól az iskoláról és néhány emberről, csak, hogy ne szakadjon meg a beszélgetés, mert jól érzi magát.
- Bajkeverő? Á…dehooooogy – még a kezét is felemeli evőeszközöstül, hogy még meggyőzőbben lehessenek átlátszóak a szavai. Mi tagadás, volt ő az igazgató szobában, meg párszor büntetésben is. Főleg a rellonos időszakában, de levitásként sem mondhatnánk szende ifjúnak. Bár legtöbbször a féltékeny srácok és dühös lányok elől menekült, ha sokan voltak. A lányok veszélyesebbek, az már biztos!
- Akkor ezt megbeszéltük – zárja le a témát, és egészen jó hangulata lesz. Valószínűleg ugyanarra a meccsre fog szerezni még kettőt, ahová Annának is adott, ha lesz még. Ez csak pár megbeszélés és szívesség kérdése.
Iza végzős, úgyhogy lesz majd izgalom. Ő maga is izgult, de a végén nagyon örült, hogy sikerült neki. Bátorították, hogy menjen egyetemre, de talán majd akkor, ha már nem lesz aktív. Nem érzi, hogy neki ennél egyelőre többet kéne tudnia a varázslásból, a pályára pedig ez nem is szükséges. Non-verbálisan megtanult varázsolni, hoppanálni is tud, animágus is… ha így jól belegondol, tényleg kicsit túl van képezve, és majdnem hogy fölöslegesen.
- Hát gondolom, de menni fog, ha nekem megy. Te sokkal okosabb vagy, mint én valaha leszek – hogy ezt pontosan mire is érti, nem fog kiderülni, és közben elfogy a főétel is. Odahívja a pincért, mert akar egy kis meglepetést is szerezni Izának, meg, ha már ott vannak, egyenek még valamit.
- Két harcos dínó lesz még, kérem – a pincér kissé elgondolkodik, de aztán szélesen elmosolyodik. Talán régen rendelhettek már ilyet, Yaristának az egyik kedvenc szórakozása volt.
- Fehér, vagy fekete? – teszi fel a kérdést titokzatosan mosolyogva. – De gyorsan, előre kell megmondani!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Nem bírom már, komolyan, öcsém! Mit kezdjek magammal, bele fogok őrülni. Ráadásul a kastély legalább ötven százaléka szőke, tehát ha meglátom ezt a színt egy fejen, máris szívrohamot kapok. Nagyon bekavarodtam, mint egy rántás, de komolyan! Érzelmileg nem is tudnám jellemezni magam, de lehet, hogy ha kibérelnék egy szobát és beülnék a sarokba sírni, az jót tenne. De nem vagyok lány, és amúgy sem megy a sírás, ezért valahogy rendbe kell hoznom magam, mert ez így elég szánalmas. És még én mondtam rá, hogy úgy néz ki, mint egy Vizi hulla. Akkor engem kétszer nyírtak ki azóta és meg is büdösödtem, mert kábé halszemekkel és érdektelenül járok-kelek kastélyban. Szerencsére kevesen próbálnak a kedvemben járni, de ők is abbahagyják pár pofon után, nemre és korra való tekintet nélkül. Leginkább magammal nem tudok elbánni, meg a rohadt szívemmel, ami állandóan csak össze-vissza ver, ha a kék szemekre gondolok, vagy meglátom a tulaját.
Na, ma úgy döntöttem, hogy felejtős napot tartok. Nem vagyok az az iszákos fajta, én élvezni szoktam azt a pár pohár bort, amit megiszok néhanapján, vagy alkalmakkor. nem is hiszem, hogy azt a minőséget itt kapni lehet, vagy hallottak-e már róla. De azt mondták, hogy egy napra, vagy éjszakára el tudok felejteni mindent, ha egy kicsit nagyon sokkal többet iszom a kelleténél. Lementem a csárdába, és kifizettem VIP helyiséget az éjszakára, még az is lehet, hogy a dupláját kapta a tulaj, nem számoltam. Mivel nem elégedetlenkedett, én is elégedett voltam. Annyit mondtam csak neki, hogy küldjön majd be egy csajt, akinek barna és valamilyen színű – de nem szőke! – haja van, ha akar szórakozni egy kicsit ingyen. Vagy inni, vagy dumálni, vagy akármi. Az egyedüllét nagyon károsan hat rám, azt már tudom, Lyra meg ugye szőke, vele meg amúgy sem lenne bölcs döntés megbeszélni azt, hogy: tök jó, hogy el vagyunk jegyezve, de Izát szeretem. Ugye nem baj? Ó, repesne az örömtől, annyira nem, mint most én, de nyilvánvaló, hogy mennyire örülne nekünk. Bár gőzöm sincs, hogy Ly mit gondolna, de remélem, megölne. Akkor mégiscsak elé kéne mondani neki…
Egyelőre még csak pár pohárral ittam valami lángnyelv izéből, ha nem is volt jó, legalább hatott. Szóval a Dartsot dobálgattam a berendezésbe, miközben iszogattam azt a löttyöt, és talán tényleg kezdtem elfelejteni őt egy pillanatra. Oké, több pillanatra! Meg fogok bolondulni!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Megint itt volt. Tudta, hogy nem kellene itt lennie, hogy ez semmit sem változtat semmin, mégis itt volt. És közben minden körbekémlelő pillantásával igyekezett elterelni a figyelmét arról, hogy azon gondolkodjon, nem kellene itt lennie. Túl sok hülyeséget csinált mostanában, és emlékezett rá, nagyjából legalábbis, hogy a többségét itt, vagy a pubban kezdte, de legalábbis hasonló pohárral mint amilyen most is pihent előtte.
Hirtelen felkapta, megitta tartalmát, és egy pillanatra elborzadva a maró italtól, fújt egyet. Oké, ennyi volt, elmegy inkább táncolni, vagy sétál egyet a faluban. Az is eszébe jutott, hogy felül egy késő esti vonatra, és utazik egyet. Persze butaság lett volna ilyenkor lelépni, és nyilván nem érni vissza használható állapotban a holnap reggeli órákra. Már az is szabályszegés volt, hogy Hétfőn itt találta az este, ha még több óráját is ellógja, biztos kiteszik a szűrét. És Véda nem fogja megvédeni, nem tudja.
Szedd már össze magad! Miért olyan nehéz ez..? Hogy lehet ilyen nehéz?
Megdörgölte szemeit, mert szúrtak kissé. Elhatározta magát, már hetekkel ezelőtt, mikor egy hasonló este kivételesen máshogy ért véget, hogy változtat ezen, hogy nem süllyed jobban el ebben az életvitelben, de hiába. Egy ideig hatott a "gyógyszer", de már túl régen nem látta az eridonost. Pedig még az főnixek házába is beszökött. Ha megint vele lehetne.. csak egy kicsit.. az sokkal jobb, mint ez. Az segítene. Biztosan tudta.
A kedvéért meg kellett próbálja. Felállt, és leszórta az asztalra az utolsó knútjait. Úgysem volt több pénze, és most nem látott senkit, aki meghívta volna. Most csak a kiégett öregek tanyáztak itt. Szóval kész volt távozni, és akkor odalépett hozzá az egyik dolgozó, és nagyon halkan, bizalmasan megkérdezte, szeretne-e ingyen fogyasztani. Ella pislogott rá párat, és mire észbe kapott, már ott is találta magát a privát részlegen, ahol nem volt más, csak egy rellonos. Erre biztosan emlékezett, a nevére már nem.
- Helló - integetett idétlen vigyorát felöltve.
Végül is, még pár pohár belefér. Ismeri elvégre a srácot, nem egy vadidegen hívta meg gyanús körülmények között, amit látva még egy ilyen butácska, és már egyébként sem teljesen beszámítható lány is azonnal levágott volna, hogy á-á, vedd menekülőre.
- Úgy hallom, nem győzöd egyedül - ciccegett, és lehuppent a srác mellé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Egyelőre valahogy még mindig nem voltam elégedett. Nem is tudom, hogy miért vagyok itt, minek csinálom ezt. Hiszen semmi értelme! Iza nem szeret, csak megcsókolt. Létezik ilyen? Én mondtam neki? Vaaagy mert ez volt a jutalmam a filmnézésért? Nem, nem áll össze, nem értek semmit, mert nincs is értelme. Arra már rájöttem egyedül is, hogy szép lassan ellopta a szívem, persze jó értelemben. A rossz értelem az, hogy én nem az övét. Nem a derékszíját, hanem a szívét. Ó, a jó francba már, el kéne innen mennem, vagy beugrani a kandallóba és magamra gyújtani.
- Helló – rázkódom össze, amikor egy női hang – és nem az Övé, szerencsére – megszólít. Megpördülök, és a vigyorát viszonzom, még a poharam is megemelem, és iszom egy kortyot. Ami azt illeti, nem ismerem őt személyesen, csak láttam már a kastélyban. Hát kábé ennyi, annyian járnak oda, hogy nem tudok mindenkit megjegyezni és legtöbbször nem is érdekelnek. Kicsit azért most hiányolom ezt a tudást, de annyit tudok, hogy valaki jó munkát végzett, hiszen itt van a lány. Leülök és figyelem, ahogy odajön mellém, hirtelen nem tudok mit mondani neki. Szerencsémre megtöri a csendet, én pedig odafordulok felé.
- Jók az információid… hmm. Zétény vagyok – biccentek, mert kezet nem nyújtok neki, egyelőre. Lehet, hogy kéne? Lehet, nem tudom igazán.
- A te neved? Mondhatsz bármit, valószínűleg nem fogok utánanézni – vigyorodom el, majd ránézek. Szerintem igazán szomjas lehet.
- Kérsz valamit inni? Látom rajtad, hogy nem vagy jól, az ital segít, állítólag. Legalábbis remélem, különben nagy sz*rban leszünk – kuncogok, mint egy idióta és bemegyek a bárpult mögé. Remélem, követés akkor felvehetem a rendelést. Egyébként nem öltöztem ki, 50-60 galleonnál nagyobb értékű ruha nemigen volt rajtam. Egy vékony ing, egy hosszú nadrág és a hideg miatt egy szövetkabát, ami a terem bejáratánál lógott a fogason.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

A kétségei még pár röpke pillanatig kísérték, hogy talán tényleg, de igazán leléphetne, de aztán elfeledett mindent. Csak a most volt, mert csak a mostban tudott jó kedélyű maradni, és gondtalan.
Egy pillanattal ezelőtt még eszébe jutott, hogy talán nem épp tiszták a másik szándékai, de elnézve a Zétényként bemutatkozó arcát, ugyanazt a megjátszott derűt vélte felfedezni rajta, amiből ő is készítette maszkját. Ő is csak szórakozni, kikapcsolódni volt itt. És történetesen láthatóan volt is rá pénze, nem úgy, mint a lánynak.
- Ella - viszonozta a köszönést, és ki is nyújtotta pracliját. - Szendrei.
Eszébe se jutott kamuzni a nevéről, elvégre nem értette, az mire lett volna jó. És kicsit talán tudat alatt még némi óvatosság is dolgozott benne, ami arra késztette, hogy bedobja a "tanár rokona vagyok" kártyát.
Aztán a srác felállt, és bárpulthoz ment italokat készíteni. Ella soha nem járt még ezen a részen, így most, hogy végre letisztázták, mit is keresnek itt, körülnézett.
- Klassz hely.. - jegyezte meg, és egyre biztosabb volt benne, hogy valami kő gazdag illetővel hozta össze a sors.
Persze aztán rögtön bólintott is párat.
- Igen, kérek. Ezért vagyok itt, azt hiszem - vigyorgott egy újabb széleset, majd hátradőlve kényelembe helyezte magát. Harisnyás lábait keresztbe fonta, egyik karját pedig az ülőalkalmatosság támlájára helyezte, hogy fejét támasztva nézzen az ügyködő Zétény felé.
- Miből gondolod, hogy nem vagyok jól? Remekül vagyok - jelenti ki, magát is győzködve. Elvégre jól kellett, hogy legyen, másként minek van itt egyáltalán?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ervin  

Hát itt vagyok a Pillangó-varázs előtt. Körül nézek, de őt nem látom. Vajon már bent van? Itt van már? Azt érzem, nem bírok bemenni, mintha földbe gyökerezett volna a lábam.
Egész nap ebben az idegállapotban vagyok. Próbáltam figyelni az órákon, csevegni a többiekkel, de minden gondolatom csak egy dologra fókuszált. Ervinre.
Ervin. Annyira hihetetlen, annyira nevetségesnek érzem magam. Nem is ismerem őt, azt sem tudom, mire számíthatok, mégis egész nap lázban égek.
Vajon miről fogunk beszélgetni? Mit fogunk csinálni? Ugyan olyan ijesztő lesz, mint a múltkor?
Rájöttem, hogy ezekre a kérdésekre csak akkor kapok választ, ha már vele leszek.
Egész éjszaka nem aludtam, mert annyira izgultam. Reggel, amikor felkeltem és a tükörbe néztem, azt hittem rosszul leszek. Az éjszakai ébrenléttől a szemem alatt hatalmas lila karikák éktelenkedtek, úgy néztem ki, mintha beteg lennék. Ez az állapot mostanra sem változott, pedig reggel felkentem a szokásos vörös rúzst az ajkaimra és egy kis púdert is tettem az arcomra. A hajamat kiengedve hagytam, abban reménykedve, hogy így nem fognak feltűnni a kialvatlanságom jelei.
Ez a kísérletem viszont kudarcnak bizonyult, miután ma hárman is megjegyezték, hogy rosszul festek.
Igazából a kinézetem az utolsó, ami most foglalkoztat. Jobban érdekel az, hogy rávegyem a lábaimat a járásra, mert ha itt kint maradok, akkor nem fogom látni ma Ervint, pedig nagyon vártam már ezt a percet. Azóta, amióta csak elbúcsúzott tőlem egy puszi kíséretével.
Mély levegőt veszek, lépek kettőt az ajtó felé, ráteszem a kilincsre a kezemet és belépek.
Bent egy mosolygós lány fogad, megmondom neki, hogy teázni szeretnék és bekísér a teázós részbe. Gyorsan felmérem a terepet, Ő még nincs itt. Egy eldugott, kétszemélyes helyhez vezet a lány, miután megmondom neki, hogy várok valakit. Leültet, de még nem kérek semmit, majd ha Ervin is megjön, szóval a lány magamra hagy.
Én pedig várok, türelmetlenül várok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Claire

Nem mondom, hogy nem jutott eszembe a lány a mai napon kismilliószor, főleg az a része, hogy eljön-e egyáltalán, de én tisztességes férfiember lévén köszönöm szépen, kiválóan aludtam. Egyet tegnap délután, egyet éjjel, egyet pedig ma a délutáni óráim helyett. Szerezhetnék persze igazolást, de ha bemegyek a gyengélkedőre, félő, hogy bent is tartanak. Akkor már inkább vegyenek elő az "előéletem" miatt, mint hogy ezt most kihagyjam.
Szóval a jó kis szundi után felkelve zuhanyzom egy nagyot, meg telefújom magam mindennel, ami elveszi a kamaszkori testszag tipikus illatkompozícióját. Visszatérve a szobámba szépen felöltözök, majd a kabátomat is magamra terítve indulok neki a nagy sétának. Nem is tudom, hányra beszéltük meg, mégis van egy furcsa biológiai órám, hogy nem tudok késni, szóval biztos vagyok benne, hogy időben vagyok.
Az iskola kapujánál még arra is szakítok időt, hogy egy lányt megállítva megkérdezzem tőle, hogy jó-e az illatom. Először furcsán néz rám, de aztán bizonytalanul közelebb hajolva megszaglászik és megállapítja, hogy jó. Egy sármos félmosolyt és egy köszit adok cserébe, majd indulok is tovább. Cukik ezek a levitások, mindig olyan kedvesen alkotnak véleményt. Ezen a gondolatmeneten, és azon, hogy felidézem a kedvenc levitásaimat érkezek meg a faluba. Menet közben lepacsizok pár ismerőssel, majd széles vigyorral lépek be a Pillangóvarázsba, ahol egy kedves lányka fogad. Elmondom neki a szituációt, vázolom a lányt, és szerencsére sikeresen azonosítja is, így mikor az asztalhoz kísér neki is nyomok egy ellenállhatatlan félmosolyt - köszönöm apám, hogy valami hasznosra is megtanítottál - és egy köszit, majd a kabátot a háttámlára téve lehuppanok a lánnyal szembeni székre. Természetesen nagyon szépen mosolygok rá is.  
- Örülök, hogy eljöttél.
Nem mondom neki, hogy tartottam tőle, hogy nem fog, inkább felé nyújtom az itallapot, hogy válasszon nyugodtan.
- Akár minden teából kérhetsz. Szigorúan én állom a mai napot. Nem vitatkozom.
Naná, hogy nem, majd itt még nekiáll fizetni is, amikor én hívtam el. Az szépen kérem ki van zárva. Úriember vagyok, annak nevelt a drága anyám, hát tartom is magam ehhez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ervin  

Megérkezett, itt van. Itt ül velem szemben, közel hozzám. Annyira közel, hogy érzem az illatát. A pacsulija biztos egy kicsit megborult a kezében, mert tömény férfi illata van. Nem zavar, édes illatú, csak az én orromnak egy kicsit sok. Majd elpárolog. A fontos az, hogy végre itt van velem. Ahogy az itallapot nézegetem azon kapom magamat, hogy vigyorgok, mint a vadalma, úgyhogy gyorsan össze is szedem magamat és összehúzott szemöldökkel nagyon komolyan a bámulom a különböző ízű teákat. Fölöslegesen, persze. Úgyis tudom, hogy milyen teát szeretnék inni. Pontosabban, hogy melyik az a tea, amit megiszok.
- Zöld teát kérek, nagyon sok citrommal, cukor nélkül. Kicsi korom óta csak ezt az egyfajta teát iszom, ezt szeretem. Bár lehet, hogy szeretnék más fajtát is, de Will bácsikám mindig ilyet készített, így én is ezt ittam. Mindenesetre ilyet szeretnék kérni.
Meglepődök magamon. Az izgalmam, az aggályaim egy szempillantás alatt elmúltak. Úgy érzem, feloldódtam, akárcsak a nyelvem is.
Ervin szívdöglesztően néz ki, ami viszont kissé elvonja a figyelmemet mindenről.
Amikor a pincérlány odakísérte Ervint az asztalhoz, hálája jeléül egy olyan mosolyt küldött a lány felé, amitől ő fülig vörösödött én pedig kis híján leestem a székről.
A póló, amit visel, feszül a mellkasán, a karján. Az arcán hatalmas vigyor terül szét, amikor rám néz. Látom a fogait, nagyon szép fogsora van, ápolt és ez tetszik.
-Te milyen teát iszol majd? - kérdezem tőle.
Sokkal összeszedettebb vagyok, mint amilyen egész nap voltam. A fáradtságom is elmúlt, felélénkültem. Kedvem támadt énekelni és táncolni, olyan nyugalom töltött el, amilyen nagyon régen nem. És mindez azért, mert Ő itt van, mert eljött. Féltem, hogy átver és nem jön el. De megérkezett, itt van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Elkapta Ella kezét és megrázta, normálisan. Nagyon régen fogott már kezet valakivel, nem szokta csak úgy nyújtogatni akárkinek, főleg nem egy idegennek, és főleg egy olyan idegennek nem, aki nincs lecsekkolva. De a lángnyelv most elnyomta a sznobizmusát, és a negatív tulajdonságai nagy részét. Máskor biztosan nem így cselekszik, de most nem máskor van. Jelenleg nem érdekli az sem, ha Ella esetleg sárvérű, ami nála el nem mondhatóan nagy szó.
- Farkas Zétény – ezzel kicsusszan a keze a másikéból, csak jobb a hűvös poharat fogdosni, mint eljátszani a kedves embert. Igaz, most talán Ella kitüntetésben gondolhatná magát, ha ismerné őt. De mindkettőjük szerencséjére ez nem így van.
Közben a pulthoz ment és elővette a kínálatot. Meglepődve tapasztalta, hogy van O’rum, ami jellegzetes közepes márka az égetett szeszekből. Ráadásul olyan mellékhatása van, hogy többször elszíneződik a világ, a színek helyet cserélnek. Természetesen bódító. Ára egy kisebb vagyon, akinek ez megterhelő, de úgy látszik tényleg sokat fizethetett, vagy ezeket később számítják fel.
Kitölti a két italt félig jéggel telt poharakba, egy tálcára teszi az üveggel együtt és már Ella mellé is ül, az asztalra lepakolva a cuccokat a kezéből.
- Ez tetszeni fog Ella – mondja vigyorogva, majd eszébe jut, hogy megkérdezték. – Nem tudom, okoskodtam – vonja meg a vállát, de azt nem közli, hogy ő bizony nemigen van jól. Persze Ella már így is jócskán elterelte a figyelmét. Rámutat a pohárra és megvárja, amíg a másik elveszi a sajátját, majd felveszi az övét is. Koccintásra emeli, majd mond egy rövid tósztot.
- Cupidó halálára! – fel is röhög, majd amint koccannak a poharak le is gurítja az egészet, holott ez nem túl jó ötlet, mert ez az ital tényleg elég gyorsan hat. De most az egyszer élünk játékot játssza és felejteni akar. ha pedig van vele egy másik lány, aki nem szőke, talán még sikerül is majd neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Egy pillanatra, ahogy a röpke kézfogás tartott, eszébe ötlött, hogy talán rokonok lehetnek Kamillával, de végül egy jóízűt nevetve hamar el is vetette a dolgot. Ez a Zétény nagyjából annyira jött egy közegből Kamival, mint amennyire egy papagáj jönne a jegesmedvék közül. Vagy egy kis édes elefánt (ha már hasonlítgatni kell) valami.. hát valami egész más közösségből. Ráadásul barátnője nem is említette, hogy lenne egy dúsgazdag kuzinja, pedig sokat csacsogtak a szobájukba ragadva.
Gondolatai már csak azért sem időztek ezen a dolgon sokat, mert nagy érdeklődéssel figyelte közben a srác ügyködését. Jég is került a pohárba, tálca pedig alá, szinte csodálta, hogy nincs egy saját külön pincére is. De nyilván nem véletlenül volt egyedül.
Ha egy kicsit kevésbé kötötte volna le a kitöltött ital mibenléte, lehet elmerengett volna azon, hogy mit is keres itt, de nem, Ellára egyébként sem volt jellemző, hogy ilyen gondolatokkal fárassza agyát. Pláne, hogy ha dolgozni hagyta, túl sok más is eszébe jutott, amit éppen feledni készült. Lábai is ezért vezették ide.
- Ne okoskodj, inkább igyunk! - javasolta vigyorogva, és koccintott, bár ő a halálát nem kívánta semmiféle képzelt vagy létező teremtménynek. De mindegy, úgyis az ital számított, nem a kísérő szöveg.
És bár fogalma sem volt, mi is az, ami tetszeni fog neki, igazából eszébe se jutott, hogy olyasmit kortyol, amit még soha azelőtt nem ihatott, és eztán nem is fog többet. Na nem azért, mert rossz lenne.. sőt! Szinte nyomban érezte is, hogy egyáltalán nem az. De hogy nem az ő knútjainak való volt, az is biztos.
- Na éés te is remekül vagy? Azért vagy itt ilyenkor egymagad? Úúú..! És amúgy látod azokat a lila párnákat ott? Várj, mégse lila. Pedig az előbb még nem volt sárga egyik se - vihogott kissé Zéténynek dőlve, mert ha a másik irányba dől, biztos vízszintesbe kerül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Claire

- Ennyire közel állsz Will bácsikádhoz?
Remélem nem nyúlok olyan témába, amibe nem kellene, pedig amúgy hajlamos vagyok rá. Erre valahogy nem tanítottak meg, így elég sokszor sikerül beletaposnom olyan lelki világokba, amilyenekbe nem akarok. És már javuló tendenciát mutatok. Kifejezetten jót tett nekem, hogy a Durmstrang után most egy jóval koedukáltabb helyen találtam meg a régi - új önmagam, mert így már tudok az esetek egy részében normális ember is lenni. Meg nem is akarok én taposni, csak mondjuk érdekel ez a Will bácsi. Biztos fontos szerepet játszott a velem szemben ülő lány életében, ha csak így hajlandó meginni a teát. Különben inna mondjuk epreset is, sok cukorral.
- Hm. Mondjuk legyen...
Fogalmam sincs, hogy milyet innék, pedig fent a kastélyban is gondolkoztam ezen. Sőt álmomban egyszer, talán abban, amelyiket az óráim helyett álmodtam teát ittam. De valami pocsék szirupos lötty volt, amitől rosszul lettem. Meg kell ezt fontolni.
- Szerintem ezt a furcsa nevű negyvenhármasat. Az összetevői alapján nem édes annyira, maximum a barack. Szerintem az tök rendben van.
Aztán ha meg nem, akkor majd keresek valami mást. Összecsukva a lehetőségek tárházát pillantok fel az előbbi lányra, aki már szárnyal is hozzánk, én pedig leadom a rendelésünket. Szépen jegyzeteli, és jelzi, hogy olyan tíz percet kell várnunk. Teljesen belefér a dolog. Az a legkevesebb, ha valaki vár tíz percet. A múltkor valami gubanc volt, és háromnegyed órát vártam. Mondjuk én olyan ráérős gyerek vagyok, de ahhoz képest a tíz perc semmi.
- Addig akkor el kell ütnünk az időt.
Villantom a mosolyom a lányra, azt a fajtát, ahol a fogsoromat is megnézheti. Az egyetlen pontom, amit a szüleim profin összehoztak, és az egyetlen, ahonnan még se gurkó, se emberi ököl nem vert ki egyet sem.
- Mit szólnál, ha kérdezz - feleleket játszanánk? Kezd te, kérdezhetsz tőlem hármat, én válaszolok, és utána fordítva. Jó?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ervin  

-Rendben, akkor játsszunk ilyet. Mivel te már fel is tetted az első kérdésedet, válaszolok is rá.
Mielőtt elkezdenék mesélni, nyelek egy nagyot.
Hol is kezdjem? Nem tudom, hogy belemehetek-e a részletekbe, hiszen alig ismerjük egymást. Viszont valahol el kell kezdeni az ismerkedést és, ha már ilyet játszunk, minek takargassam az életemet. Szóval belevágok.
- Will az én nagybátyám. Az édesanyám testvére, a bátyja. Amióta elmentek a szüleim, azóta ő viseli a gondomat. Ő nem csak a nagybátyám, hanem az apám, a testvérem és a barátom is egyben. Mindig mellettem van, ha szükségem van rá. Ő tanított meg járni, beszélni, kviddicsezni és főzni is. Mindent, amit tudok a világról, ő tanította. Az életem is kevés arra, hogy ezt megháláljam neki. Szóval igen, eléggé közel állunk egymáshoz Will bácsival.
A mondat végén érzem, hogy összeszorul a torkom. Eszembe jutnak a szüleim is és elfog a szomorúság. Könnyek szöknek a szemembe.
Veszek egy mély levegőt és kifújom. Megtörlöm a szemeimet és Ervinre nézek.
-Sajnálom! - kérek elnézést és baromira kínosan érzem magamat.
Itt ülsz egy hihetetlenül jó sráccal és te sírsz? Gratulálok!
-Te jössz! - terelem rá a szót. - Balázs? Honnan van a második neved? És miért nem ezt használod?
Közben a pincérlány kihozta nekünk a gőzölgő teákat. Egyet letesz Ervin elé, egyet pedig elém és mellé kapunk egy-egy süteményt is.
- Köszönjük! - mondom neki, ő pedig elmegy a dolgára.
A bögrére fonom a kezeimet, az oldala meleg, jól esik. Beszívom a tea finom illatát és felpillantok Ervinre. Várom a kérdéseimre a választ.  /justify]

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Figyelmesen hallgatom a lánykát, egyből megértem, hogy mit jelent az, amikor azt mondja elmentek. Tudom, hogy nem a boltba és nem világot látni. Mégis, olyan szépen, tisztán beszél, egészen a végéig, hogy az csodálatra méltó, és egy kicsit sem tartom helytelennek, hogy megkönnyezi a mondatait, vagy éppen szomorúbbá válik.
- Nagyon szerencsés vagy, hogy van egy Will bácsid, aki ezek alapján simán leátkozza azt, aki árt neked. Erre nem árt felkészülni.
Nekem, vagy bárkinek, aki a lány közelébe akar kerülni. Különleges lány, alapból is megérdemli, hogy jól bánjanak vele, de így, hogy van mögötte egy férfi, aki ennyire a gondját viseli, kétszer annyira. Valahol mélyen, ismeretlenül is hálás vagyok a férfinek, hogy ennyire odafigyelt erre a lányra. Meg persze a sorsnak is, hogy az utamba ejtette. Bár fogalmam sincs, hogy mi lesz még ebből, vagy hogyan alakul az egész, de tény, hogy egy kis időre kiszakított a megszokott menetből, amiért hihetetlenül hálás vagyok neki.
- Öhm… A szüleim gyűlölik egymást, ezért van két nevem. Apám az Ervint erőltette, anyám a Balázst. Mind a kettőre hallgatok, azon szólítasz, amelyiken szeretnél. Amúgy két szülinapom is van, mert abban se tudtak megegyezni. Az egyik szülőm január 14-én köszönt fel, míg a másik január 15-én. Tiszta őrület. És ezek az emberek utánam még egy gyereket összehoztak.
Szegény öcsém is megszívta velük, bár ő jó gyerek volt, a nap közepén született, esélyt se adva arra, hogy ilyen apróságokon is összekaphassanak. Azt hiszem kettőnk közül ő az értelmesebb ilyen szempontból, vagy lehet csak a mázlistább. Utánam rájött az univerzum, hogy ezt nem kell még egyszer elsütni.
- Amiért én az Ervint preferálom, az egyszerűen csak annyi, hogy harmadéves koromig a Durmstrangba jártam, és az Ervint egyszerűbb nemzetköziesíteni, mint a Balázst. Itt viszont hívnak így is úgy is.  
Én pedig hallgatok rá. Főleg a Balázsra, ami a korosztályunkban sokkal elterjedtebb, mint az Ervin. Mondjuk, én szeretem mind a két nevem, de szerintem egyik sem illik hozzám. Viszont ez már amolyan mellékes dolog. Közben a teák is megérkeznek, amiket szépen megköszönünk a lánynak, aki hozta őket.
- Mit szeretsz csinálni a szabadidődben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Ervin  

Miután elmeséli, hogy eléggé rossz szülők mellett nőtt fel rájövök, hogy persze, meg kell ismernünk egymást, de lehet rossz ötlet volt egyből a család témába beletrappolni.
- Sajnálom, hogy a szüleid így viselkedtek veled, de nézd a jó oldalát! Valahogy mégiscsak sikerült összehozniuk egy nagyjából életrevaló fiút, aki még ráadásul prefektus is. Ez azért jelent valamit, nem? - vigyorgok a bögrém mögül, amit most a számhoz emelek inni. Próbálom egy kis viccel terelni a komoly témát.
- Egyébként nekem személy szerint jobban tetszik a Balázs név. Inkább Balázsos vagy, mint Ervines. Szóval lehet, hogy mostantól inkább Balázs leszel az Ervin helyett. Ó, és két születésnapod van. Nem mindenki ilyen mázlista, mint te, hogy kétszeresen ünnepeljen, vagy dupla ajándékot kapjon.
- Viccet félretéve, sajnálom, hogy ilyenek a szüleid. De biztosan téged és a testvéredet nagyon szeretik és ez a legfontosabb!
Mindenemet odaadnám azért, hogy legyenek szüleim. Még akkor is, ha utálják egymást és ez rossz, de akkor is. Életben vannak, lélegeznek, mellettem vannak.
- Nagyon sokszor szoktam énekelni. Bár ezt nem csak a szabadidőmben teszem, hanem állandóan. Imádok énekelni. Olyan sokat szoktam, hogy elég sűrűn berekedek a nap végére és akkor pár napig csak tátogok, de teljesen megéri. Régebben jártam zenetanárhoz, az szabadidős tevékenység volt, de sajnos a hölgy már túl idős és most világ körüli utazáson vannak a férjével.
- Főként olvasni szoktam, verseket. Nagyon szeretem őket. Vagy pedig kötök és horgolok. Nézd csak ezt a sálat! - a székem támlájáról leakasztom a piros és arany színű sálamat. - Én horgoltam. Nagyon jó kikapcsolódás és hasznos dolgokat lehet készíteni saját kezűleg.
- Van plüss állatod? -bugyuta kérdés, de rettentően érdekel a válasz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

- Igaz – koccintok a lánnyal, aki egyre szimpatikusabb nekem. Nem igazán érdekli, hogy miért hívtam meg, úgy tűnik, csak sodródik az árral. ~ Vagy csak szomjas. ~ Szórakozom magamban, miközben nézem őt. Egész csinos végül is, mindig jobb egy olyan társaságban lenni, aki nem taszít. Kérdés, hogy jelen állapotomban ki taszítana igazán. Rohr, ő biztosan.
Hatni kezd az ital, Ella pedig nevetgél és felfedezi a hatását. Nekem is kezdenek színt váltani a dolgok, nagyon mókás. ~ Merlin szakállára, ilyen szavakat használok, hogy mókás!  ~ Tovább kortyolgatom az italt és várom a kérdést, mert bízom benne, hogy lesz neki.
- Mióta megjöttél, remekül. Addig unatkoztam – vigyorgok, nem mintha Ella bármit is tett volna, hogy elmúljon a rosszkedvem. Valószínűleg pont elég, hogy itt van velem, és nem vagyok egyedül. Fura, új érzés, mert nagyon szeretek egyedül lenni, sőt. Inkább egyedül vagyok, mint idegenek és idegesítők társaságában.
- Párnák? Azok zöldek – vihogok vele, te jó ég, és elkapom őt. A fejünk összekoccan ezzel el is kapom a sajátom, és odakapok, miközben röhögök tovább. Tipikus, mint a színdarabokban, amiken halálra untam magam anyámékkal. De most igazán vicces, ahogy őt nézem. Az ajkai lilává varázsolódnak, a szemei pedig szivárványszínes lesz.
- Azta, de kemény a szemed, öcsém! – röhögök, de akkor Ella fülei megnyúlnak. Persze csak úgy látom, szerintem nem nőhettek meg, csakis az ital hatása lehet. Az illúzió ebben teljesedhet ki.
- Tudsz táncolni? – benyúlok az asztal alá és tapogatni kezdem, mintha keresnék valamit. Ez valóban így van, van itt valami gomb, amit, ha megnyomok elindul a zene.
- Ez lesz az! – mondom, és úgy elszórakozok az asztallal, hogy nem veszem észre, hogy előbb a navinés lábát nyomom meg a térdénél, majd az orrát. – Ö… hoppsz – nevetek tovább, majd újra lenyúlok az asztalhoz. Közben nem tudom, hogy mijét érintem még meg, de siker koronázza a tetteimet, lágy zene csendül fel.
- Gyorsabb nincs? – fintorodok el. – Erre nem akarok táncolni - duzzogok, de azért iszok még egy kortyot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

- Nagyjából?
Persze figyeltem én a többire is, de ez ragadt meg a legjobban. Szóval nagyjából életrevaló. Hát ez gyönyörű, komolyan mondom. Én itt udvarolnék neki, ő meg már az elején ilyen. Esküszöm mindjárt fogok egy fejszét, és aprítok itt neki fát, hogy lássa milyen életre való vagyok, mágia nélkül. Jó, ez csak egy hirtelen jött ötlet, jól megbántotta az önérzetemet.
- Amúgy voltak vicces részei is a dolognak. Nem sok, de akadt. Egy idő után nagyon jól tudtam szórakozni rajtuk. Meg aztán, folyton feszegettem a határaimat, játszottam a szüleim idegein, úgyhogy olyan volt a gyerekkorom, mint egy vidámpark.
Csak ugye az a fránya Durmstrangos időszak, az nem kellett volna bele az egészbe, mert bizony abból nem sok jó származik. Lényem egy része akkor meghalt, mert hiába vagyok hasonló, mint voltam, ugyanolyan már sosem leszek. Ezt pedig nem is lesz könnyű megbocsátanom se nekik, se az ottaniaknak. Lassan viszont elfogadom az éveket, tanultam belőlük, és tudom, hogy én miképp nem akar eljárni a jövőben.
- Állok elébe. Ha neked Balázsos vagyok, akkor legyek Balázs. Az Ervin amúgy komoly, férfias, ideális, ha tanár vagy szülő, esetleg kettő az egyben ordítozni akar veled. A Balázs meg olyan cukorfiús.
Ezt egy lány mondta nekem, akkor kezdtem én is kipróbálni, hogy tényleg, van benne valami. Az Ervin tök hivatalos, a Balázs meg tök jófiús. Ilyen szempontból jól választottak a szüleim, hiszen minden lettem.
- Elképzeltem, hogy milyen lenne, ha most csak itt tátognál mellettem. Nagyon vicces lenne.
Persze ő nem nevetne ilyen jót, mint én, és félek most is, hogy esetleg megdob valamivel, ezért gyorsan felemelem a kezem védekezőn. Nem mintha fájna, kivéve ha a cukortartót vágja hozzám, ami az asztalon van. Az mély nyom lenne úgy érzem.
- Ezt komolyan te csináltad? Mármint a két kezeddel? Varázslat nélkül?
Mindig elcsodálkozom, hogy a nők ilyen csodálatos dolgokat képesek alkotni, és hogy legtöbbjük mennyire kreatív. Egyszerűen én nem is tudom felfogni, hogy érthetnek ennyi mindenhez.
- Megrendelésre is csinálsz? Mert akkor veled csináltatnám meg az új sálamat. Legalább egyedi lenne.
Oké, nyilván a házam színei lennének, de mégis olyan egyedi és szép lenne. Még én magam is irigykednék rá.
- Van, egy nagyon csúnya baglyom. Szerintem öregebb, mint én, és már a szemei sem eredetiek, de imádom. És van unikornis nevem is. Komolyan. Sunshine Twinkle Toes. Hm... hogyan képzeled el magad tíz év múlva?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Pillangó-varázs Étterem és Teaház

Balázs  

Látom, hogy sikerült őt megbántanom az életrevalós megjegyzésemmel, pedig egyáltalán nem állt szándékomban bántani őt. Néha mondják, hogy sajátos a humorom és csak én értem a viccet. Én kifejezetten szeretem, hogy nem feltétlenül szembetűnően poénkodok, így fejtörést tudok okozni másoknak, hogy mit miért mondtam. Nem vagyok így annyira egyszerű és felszínes.
- Ne haragudj, Balázs! Nem akartalak megbántani, ezt csak viccnek szántam. Sokszor mondják, hogy rosszak a vicceim, de hidd el, ha meg akarlak sérteni, arról tudni fogsz. Szóval elnézést kérek!
- Szívesen csinálok neked sálat, ha szeretnéd. Örömet okozok neked ezzel és én is jól szórakozom közben. A házad színeiben kéred? Mert akkor holnap akár már neki is állhatok, úgyis jön a sálas időszak.
- Szóval egy bagoly? Nagyon aranyos lehet, azzal is alszol vagy csak kuporog szegény az ágyad végében? Én nagyon a szívemen viselem a plüssök sorsát, nagyon jó barátok tudnak lenni, ők aztán senkinek nem mondják vissza a titkaidat. - lehet ezt nem kellett volna mondanom, hiszen ez úgy hangzott, mintha egy bolond mondta volna. - Úgy értem, hogy nagyon aranyosak a plüssök. - próbálom menteni a menthetőt, de ez nem igazán jön össze.
Szégyenlősen lesütöm a szememet és arra koncentrálok, hogy ne piruljak el. Kortyolok a teámból egy jó nagyot és utána folytatom csak.
- 10 év múlva szeretnék már a család alapítás szélén állni. Szeretnék gyerekeket, annyit, amennyit csak lehet. Talán ezzel próbálnám meg kompenzálni, hogy az én családom csonka. Szeretnék majd életem szerelmével összeházasodni és boldogan éldegélni valahol messze innen a hegyekben életünk végéig. Tudom, ez kissé idillien hangzik, de tényleg erre vágyom a leginkább. Munka tekintetben pedig szeretnék én is auror lenni, akárcsak a szüleim. Úgy érzem, hogy emiatt büszkék lennének rám és biztos vagyok benne, hogy látni fognak onnan fentről.
- Mesélj Durmstrangról, kérlek! És így nem kettőt kérdeztem, mert a plüssös rész kérdés volt, de ez felszólítás szóval nem köthetsz belém! És nyugalom, ez megint csak vicces megjegyzés volt.