Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Valószínűleg teljesen elvesztem volna már, ha nincsenek mellettem azok a határozott és támogató kezek. Nagyon szerencsés vagyok, hogy bár nem mondhatom el magamról azt, rengeteg a barátom, az a pár, aki mégis itt van nekem, na Ők a lehető legjobbak. Bizton merem állítani, hogy senki nem kívánhatna náluk jobbat. Szeretem őket, és örülök, hogy még most sem futottak ki a világból, pedig anyu is megjegyezte, hogy ők se nézhettek normálisnak az elmúlt egy éven belül történtek kapcsán. És igazuk is van valahol, gondolom. De én máshogy érzek, ilyen ez.
- Helyes, nem akarok egy zsák krumplira hasonlítani, mondd is meg! Vagyis nem igazán tudom mire akarok… nem szokott úgy foglalkoztatni... jó ez így nem igaz, csak a legtöbbször nem, hogy extrán-hiper-szuper csini legyek. Pfuh…
Megint sikerült megzavarodnom, de már különösebben zavarba sem jöttem ettől. Fújtattam egy nagyot végül, hát tök egyértelmű, hogy ez a vőlegényem esetén nem így működött. Oké, ott sem estem túlzásokba, nem másztam kevesebbet négykézláb a gyerekünk után, vagy koszoltam össze magam kevésbé. Ugyan úgy melegítőben jártam és sportcipőben futni, vagy haza edzés után. Nem húztam fölöslegesen magassarkút vagy éppen naaagyon-nem-otthoni rucit. De ettől még persze tetszeni akartam és néha mégis próbálkoztam ilyen-olyan módon. Ez pedig az a nap. Kimaradt azt hiszem az életemből eddig, hogy mint más lányok, kezdetektől tervezgessem milyen szép lesz. Hiába voltam optimista, talán ilyenekbe sosem akartam kezdeni inkább. Meg egyébként sem voltam nagy babázós, hogy eljátsszam ezt ötször vagy hatszor.
- Mi? Bocsi, elkalandoztam… Csere, bizony. Pedig már majdnem, vagy nem… Azt mondod te is? Meglátjuk mindjárt - mondtam mosolyogva. Igazából a hirtelen nagy öröme rám is ragadt és egész pozitívan láttam, hogy valami nagyon jó dolgot talált nekem. Meg egy kicsit akartam is, hogy így legyen. Félreértés ne essék, örültem éppen. Nagy dolog közeledett, egy hatalmas és jó, és ez is része volt. Egyszerűen csak túl kellett esni a számomra kellemetlen részeken is. Mint a keresős-válogatós-megtalálós.
- Bizony, mondjuk a kicsinek is keresnie kell valami cuki dolgot, az biztos tovább tart, lehet az öltöny is, nem tudom, sosem vettem ilyeneket… igazából a ruháimat se válogatom eddig… utoljára talán anyával valami esküvőre nézelődtünk többet, de az is nagyjából pár óra alatt megvolt.
A mondandóm elején egy percre megakadtam, de annyit utaltam már a kutyusra ilyen meg olyan jelzőkkel, hogy úgy voltam vele, Alíz tudja, hogy rá gondolok. Imádom Voltot és néha kicsit úgy is érzem, túlesek a pacin azzal, amennyit mutogatom képeken vagy beszélek róla, éppen mit tanulunk együtt. Tööök hasznos dolgokat. Sem, de legalább édi közben. Ez idő alatt a hölgy elkezdte kibontani a tartójából a ruhát, majd megkért, hogy maradjak egy kicsit nyugton és lassan elkezdett átbújtatni engem rajta. Háttal álltam a tükörnek, talán, ha nem keresem rögtön mi az, ami nem biztos hogy kellene, vagy mi lehet sok vagy drága rajta, kiicsit könnyebb lesz. Bár az előző ruhánál se jött be, de talán majd most. A szájamat rágcsizva figyeltem a szöszi mit szól, hiszen ő előtte már lassan teljes lett a kép, én még nem láttam. Csak egy nagy és fehér süti voltam magamra tekintve. Azzal mondjuk nincs baj…
- Na? Mennyire….?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Anna
éjjel | Rozsoséknál |  ♪  |  x


Még másfél napig kizárólagos ura a családi birtoknak és láthatóan igen büszke is erre. Olykor nagyobb dolog az ilyesmi, mint hinnénk. Nem csak a szabadság van vele, de a felelősség is, ami miatt aztán méltán düllesztheti ki bárki a mellkasát, hiszen megcsinálta. Véghez vitte mindazt, ami máskor mások feladata. Talán többeké. Nem is beszélve arról, hogy ilyenkor neki kell vigyáznia mindenre.
- A horvát partokról jövök. Egy vonósnégyes lépett fel Vrbnikben - bólintok a kis navinés kérdésére. Szokásomhoz híven egy koncert, kulturális történés miatt hagytam el az országot. Noha szigorúan véve nehezen nevezhető koncertnek az, amit ebben a helyes kis tengerparti ivóban rendeztek. Egyesek bazseválásnak mondanák, míg mások éttermi háttérzenének. Kevesen figyelnek csak fel rá, miben is van részük. Pedig nem kell szakavatott fülnek lenni, hogy tudd, ha nagybetűs Zenészek játszanak neked, akik miatt érdemes naplemente után rögvest útra kelni, hogy egyetlen hangról se maradj le.
Szusszanva tekintek ismét körbe. Igazi áldott, falusi béke ül a vidéken.  Olyan, amitől az emberek nagy része rögvest a falnak menne. Tény, nem mindig egyszerű átadni magad ennek, azonban meg kell tanulnod megtenni. Muszáj megállni néha és csak létezni. Ez a mi kis párosunknak kiválóan megy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Farkas egészen jól kezeli a helyzetet, startból jobban, mint ahogy én épp hozzáállok. Ezt majd egyszer megköszönöm neki, valamiért úgy érzem, hogy nem most találkoztunk utoljára. Most miért, ha auror lennél, és már szétosztogattál volna egy csomag karkötőt, te hagynál tengődni egy instabil aeromágus? Nem. Na látod. Neki nem tűnt semmiségnek. Istenem, annyira aranyos. Egy kicsit fájdalmasan, meg elég vérszegényen nevetek fel, nem rajta, hanem úgy az egész helyzeten. Hát barátom, gratulálok, akkor neked sem kell szemüveg a közeljövőben. Áruld el a titkod, a répa teszi, vagy a spenót? Jó, oké, leálltam, nem vicces, tudom. A kérdésre igenlően hümmögök, ha nem feszítene olyan borzalmas módon a tarkóm, még bólogatnék is, de most megspórolnám magamnak az ilyen formális köröket. Remélem Farkas, nem sértődsz meg nagyon, ez nem személyes.
- Nem szoktam mindig kiakadni ám - persze, az kéne még csak, hogy Liv erről tudjon. Akkor lenne teljes az életem, nem mintha ez most nem miatta lenne, még ha közvetetten is. Neeeem, menjünk el hozzá kézenfogva, és újságoljuk el neki, hogy Kamillácska, aki nem mellesleg levegőmágus - side note: a terromágusok és az aerok nem szeretik egymást, Liv néni pedig leginkább terro - épp kiakadt, és csak a vak szerencsének köszönhető, hogy nem bántott senkit. Aha. Nyilván. Nem. Soha.
- De amúgy ja, elég sokat foglalkozik velünk - jó, ez nem épp egy teljes válasz a kérdésre, de már egészen közel jár. Ha valaki foglalkozik valakivel, akkor tud az ereje kilengéseiről is, nem?.. Kéne. Lehunyva szemeim hagyom, hogy elvigyen innen. Valamiért nem most fogok kiakadni, amiért hurcolásznak, és remélem, a gyomrom is így vélekedik. Különben sem most láttuk egymást először, szóval.. igen.

 

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- A török habitus..
Igen megnyerőek tudnak lenni ha akarnak, ez tény. Hanna kihasználja, amit tanult, ehhez kétség sem fér, na meg hát volt mit örökölnie. Noha az anyja nem szokta megjátszani magát, de amit a természet adott neki arra ott tesz rá egy-két lapáttal, ahol csak tud. Ha ronda lenne, vagy akárcsak középszerű, akkor hiába az összes apró kis trükk, bevethetne bármit, a férfi nem figyeld volna fel rá akkor a Margit sziget szélén. Ez az igazság, ilyen világban élünk.
- Kösz, az igényeimet amúgy sem futja a pénztárcám.
Meg amúgy senkié. Nem volt az az anyagias lány, de ha vásárlásról volt szó, mint minden igazi nő, ő sem ismerte  a határt, sem pedig a szép szót. Az utóbbi időben gyakran szállt el az agya, főleg, mióta megkapta a fekete plasztikkártyát, ami minden ajtót kinyit. Azóta a boltokban is egészen máshogy néznek rá, nem beszélve a cipőboltról, ami a legnagyobb kedvence és ahová egyszer Bálint is vele tartott. Nem lepődne meg, ha legközelebb sütivel és pezsgővel várnák. De ebbe inkább nem kezd bele, mert a végén még utána néz a számlatörténetnek, előbb, mint kellene. Szomorúan bámul a pizzára, igazán meg tudna még enni belőle egy vagy akár három szeletet is, de nem teheti meg, úgyhogy csak felsóhajt és inkább issza a vizet, azt gond nélkül, korlátlanul fogyaszthatja.
- Most már egyidősek vagyunk.
Széles vigyort ereszt a férfi felé, miközben odaadja a kislánynak az almalevet, mintha csak kitalálná a kislány gondolatait, hát igen, anyai ösztön.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Igazából nem érdekeli a film, ez az egész is csak annyira, hogy jó érzés volt neki örömet okozni és vele lenni, de nagyjából ennyi és semmi több. Nem volt az romantikus alkat, ez sem saját kútfőből származott, túl mainstream volt ahhoz, de nem számított, mert a lány örült és most az ismeretségük óta először nem a hibát, vagy a rosszat kereste, hanem egyszerűen csak örült és jól érezte magát. Ettől azonban számára nem lett meghittebb a dolog, kissé feszengett ebben az új szerepben, amit magára erőltetett, bár a lány mellett mindig kellemesen érezte magát, mert önmaga lehetett. De legalább a film kellően rossz és sablonos, úgyhogy tud figyelni Hajnára, bár kissé nehezményezi, hogy úgy dobálják mint az óvodások szoktak játszani az étellel, de nem teszi szóvá, csak egy rosszalló pillantást küld felé.
- Örülök neki.
Sosem volt a szavak embere, nem tudja mit kellene erre mondani, vagy kell-e rá egyáltalán érdemben reagálni. Ha sajnálja, az is rossz, ha más emberekhez hasonlítja, akkor meg még rosszabb. Úgyhogy azt teszi, amihez a korabeli férfiak a legjobban értenek, bölcsen hallgat, megkímélve magát a kellemetlen részektől. De a hallgatás hamar unalomba megy át.
Felsóhajt, majd visszahúzza magához Hajnát és a nyom a hajába egy csókot.
- Azt utálom benned a legjobban, hogy elgyengítettél. Hogy megszerettelek, hogy el kell gondolkodnom azon, vajon mi a fontosabb.
Végig a fülébe suttogva beszél, miközben a tekintetét a filmre szegezi, pedig nem nézi, azt se tudná jelenleg megmondani, ki a két főszereplő. Őszintén beszél, most először fedi fel a gondolatainak azon szegletét, amik eddig rejtve voltak Hajna elől, mindkettőjük érdekében. Az érzelmek és a kötelesség, egyikük sem épp az a fajta, aki leülnek az asztaltársasághoz, ha ez a téma.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Éppen szájához emeli a popcornt, amikor Máté elkezd hozzá beszélni. Ezért eléggé nevetségesen néz ki, amikor felé fordul.
- Állj - leteszi a rágcsálnivalót a mellette lévő székre, majd lassan visszafordul a férfihoz. Szemeivel a másikét keresi, míg beszél nagyon szeretné látni azt a szempárt, amely rabul ejtette. Ez most komoly, nem lehet elnevetni a dolgot és szórakozni rajta napokig.
- Nem kell elgondolkoznod. Egyértelmű, hogy mi az és én már megbékéltem vele, jó? - Nehezen, de megtette. Ismeri ezt az életvitelt, tudja, hogy milyen várni, de nem gondolt bele eddig igazán. Eddig is ebben élt, igaz más kötődése volt, de nem kérne olyant Mátétól, amivel teljesen más emberré kellene válnia.
- Gyenge meg biztosan nem vagy, hiszen elbírod azt a terhet, amit én jelentek - itt nem csak a megnőtt valagára céloz, hanem a személyiségére is, mivel az elég nehéz. Tudja magáról, hogy eléggé elviselhetetlen perszóna tud lenni, de minden nap változik, amióta Máté visszajött. Igyekszik, mert szeretné bebizonyítani, hogy képes ilyesfajta emberi kapcsolatra is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Nyugi nem fogsz egy zsák krumplira hasonlítani, hiszen azért vagyok itt, hogy ezt elkerüljük - válaszoltam mosollyal az arcomon. Úgy voltam vele, hogy őszintén megmondom, ha nem tetszik valamelyik ruha a lányon, hiszen ez lesz élete egyik legfontosabb napja, és biztos voltam benne, hogy találok neki egy olyan ruhakölteményt, amely tökéletesen fog állni neki. Persze ez nem ment elsőre, jó pár ruhán át kellett "verekednünk" magunkat, míg rá nem találtunk az igazira.
- Egyelőre azzal foglalkozz, hogy neked meglegyen a csini ruhád, aztán majd ráérsz máson is agyalni. Összpontosíts most erre! - mondtam Majának komoly arccal, hiszen most arra kellett koncentrálnunk, hogy meglegyen az a ruha, amelyet szívesen fog majd viselni az esküvője napján.
Hamarosan meghozta a hölgy is azt a ruhát, amelyet kiszemeltem a barátnőmnek, izgatottan vártam, hogy hogyan fog rajta állni.
- Ó! Ez csodaszép! Ez lesz az igazi! Nézd meg magad a tükörben! Gyönyörű vagy benne! - lelkendeztem, miután Maja felvette ezt a csodálatos ruhakölteményt. Valóban nagyszerűen állt neki, olyan volt benne, mintha ráöntötték volna és direkt neki tervezték... ennél szebb rucit aligha láttam idáig, hiszen egyik sem közelítette meg sem kinézetben sem úgy magában, azaz nem adtak neki olyan fantasztikus összképet, mint ez a ruha. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mit szól hozzá a barátnőm, ha meglátja magát a tükörben, reméltem, hogy látja majd, hogy mennyire csodásan néz ki benne és osztozni fog a lelkesedésemben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Adam Kensington

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Scar nagyon úgy tűnt, hogy a helyzet magaslatán van. Nem érezte magát kényelmetlenül, és nem is csinált semmi felesleges mozdulatot. Ráadásul csípőből válaszolt is az érkező fogolynak. Kolosnak le is esett rendesen az álla. Nem is nagyon foglalkozott legalább tíz másodpercig az érkezőkkel, és három másodpercig azzal, hogy akár lekésheti a Myrával való találkozóját. A nagy szökést. A világ problémái elől.
Vetett egy újabb leesett állú, kérdő pillantást a szőke felé, majd vissza is fordult az egyetlen menekvési lehetőségéhez: az érkező, egyáltalán nem túl bizalomgerjesztő aurorhoz.
Vágott egy apró fintort a válaszra, majd alig megvárva a következő kérdését már kezdte is győzködni út.
- De uram, ez merő véletlen. Egy apró félreértés. Nekünk nem kellene itt lennünk, csak rosszkor voltunk ezek szerint rossz helyen. Nekem pedig egy igen fontos találkát kellene elérnem, ami élet-halál kérdése, és ha... - mondta még volna tovább Kolos, ha az elítélt nem kezdte volna már megint a flörtölést Scarral, és nem indult el volna a rácsok felé. Amint az illető hátraesett, mire Kolos is elkezdte méregetni a saját rácsaikat. Óvatosan tett egy lépést hátra, mert hát valljuk be, igen közel állt a vashoz, és nem akart úgy járni, mint az a másik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kicsit úgy éreztem magam, mint a kisnyuszik szokták, mikor sarokba szorítják őket. Csak el akartam ugrani a felém nyúlkáló kezek elől, és fellélegezni kicsit, hogy talán nem is kéne ezzel ennyit törődni. Aztán percről percre fontosabb lett még nekem is az a bizonyos nap. Össze akartam magam szedni és most tényleg az a cuki lányos lány lenni gondolatban is, aki vigyáz a ruhájára és értékeli a szépet, meg látja is azt magán. Ezt néha a táncnak sikerül is belőlem kihozni, talán az önbizalomhoz valami határozottságot is ad, de ebben sajnos kimerül. Ezért is vagyok itt a bajban… de szerencsére van nekem egy Alízom, akire rá is mosolyogtam. Teljesen igaza van mindenben.
- Igen-igen, figyelek, nagyon. Szeretném megtalálni, annyira nagy megkönnyebbülés lenne, ha nem kéne ezen izgulni már… - Komolyan is gondolom azt, amit kimondok. Nagyon igyekszem és nem bánom egy percig se, hogy nem én válogatok. Bízom a szösziben és a segítőnkben is, beszélgettünk eleget mindenről, hogy amit ajánlanak nekem, azok között megtaláljam a magamét. Reméltem, tényleg, nagyon. Annyira, hogy az új ruhácskát meg sem mertem nézni a tükörben magamon, csak a barátnőm arcát vizslattam. Kiszélesedett a mosolyom, aztán kicsit belepirulva eltakartam az arcom a kezeimmel úgy fordultam szembe a tükörképemmel. Kilestem az ujjaim között, de még nem nyitottam utat a látványnak.
- Ahj, elhiszem neked, de ha tééényleg és tééénylegtéényleg…akkor. Na jóóó, lássuk…
Azzal lassan lefejtettem magamról az ujjaim, de a szemem csukva volt, még a kezem a szoknyáig ereszkedett, aztán kinyitva néztem magamon végig a tükörben. A szám nyitva felejtettem pár pillanatra, lehet levegőt se vettem, de mivel még eléggé élek, talán ez megvolt, csak nagyobb kihagyással. Belemarkoltam két oldalt a fehér anyagba, hogy kicsit lóbáljam a szoknya alját egészen elvigyorogva magam. Aztán kinyújtva magam előtt a kezem összefűztem az ujjaim, és a legszebb kisgyermeki vigyorommal bámultam magamat. Iiiiiiigen, ez ooolyan széép csooodás és hercegnős. És igen. Azt hiszem ezt szeretném. Sőt, igen. Ezt. Viii. Picit megremegett a szám, elé kaptam a kezem, mikor látva a nagy magamban örülésem felajánlotta a hölgy, aki velünk van, hogy felrakja a fátylat menjek ki úgy és mutassam meg mindenkinek. A szöszire pillantottam, ő mit gondol?
- Kikísérsz? Menjünk ki. - Buta kérdés, de szükségem volt most rá, hogy megfogja a kezemet és kimenjünk. Azt hiszem azon kívül, hogy éppen pont úgy néztem a ruhámra, mint elsőre Voltra, akibe belezúgtam szinte rögtön, elég jel volt. Ráadásul az is eljutott a buksimig ezzel, hogy mennyire közel is van az esküvő és mennyire komoly dolog is ez. A fátyollal a fejemen, - és Alíz kezét szorongatva, ha követett - mentem ki, ahol beállítottak középre, mint a kirakati babákat, hogy mindenki jól nézzen meg.
- Na?
A lányok vigyorogtak, Sebby nem igazán tudtam mit csinál a telefonnal, mintha segítséget kérne, mindegy is volt, a legvégén néztem csak anyucira, kicsit félve, de ahogy végigmért… na ott már lassan tört el a mécses, és nem a rossz értelemben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Lehet, hogy még a tiéd sem.
Jegyzi meg vigyorogva, csak úgy félvállról, miközben lapoz egyet a könyvben, amit eddig akaratlanul is kicsivel távolabb lökött magától. Unta, minden egyes szavát pedig fél éve ölt volna egy ilyen kötetért. A megjegyzését viccnek szánja, nem akar belemenni, ez a pénz dolog amúgy is olyan kellemetlen, kár firtatni. Nyilván élvezi, de költeni és beszélni róla két különböző dolog.
- Persze, kivéve, hogy én hajlékonyabb vagyok.
Felvonja a szemöldökét, majd leengedi a ficergő Hannát, hagyja, hogy elvonuljon a nappaliba játszani, úgy tűnik, ő már éber. Nem úgy mint Bálint. Felpillant a válla fölött a férfira, majd vissza a könyvre.
- Ez a fő szakom. Vallástudományt tanulok, ezek pedig halálosan unalmas szövegek arról, vajon egyes vallások hogy alakulhattak ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Tekintete lesiklik a közéjük került popcornra. Ha Hajna képest lerakni a kaját, akkor valószínűleg fontos dologról lesz szó, úgyhogy ő is a lány felé fordul és felveszi vele a szemkontaktust, hogy a lány lássa, hogy figyel. Bár amit mond, az már kevésbé tetszik neki, mint a lány komoly tekintete.
- Pontosan ez az, nem érted? Hogy beletörődtél. Innentől kezdve ez sokkal inkább az én felelősségem.
Szórakozottan kezdi el piszkálni Hajna haját, miközben beszél. Nem akar veszekedni, nem arra megy ki a dolog, inkább csak folytatja azt, amit Hajna elkezdett. Beszélgetnek. A kommunikáció amúgy sem éppen az erős oldaluk, eddig pedig csak kerülgették a dolgot. Sőt, Máté még most sem teljesen őszinte, hiszen ő mát tudja, mi lesz a dolgok végkimenetele. Nem fog visszamenni, hiszen nem is mehet, de maradni sem tud és nem is akar. Szüksége van arra, hogy hazatérjen, nem érzi itt jól magát.
- Inkább csak próbálkozok vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Néha úgy érzi, hogy az lenne a legjobb, ha nem szólnának egymáshoz, hanem csak a testiséget választanák. Mert, hogy a kommunikáció számukra gyakorlatilag egyenlő azzal, hogy pár pillanattal később biztosan jön egy veszekedés, aminek a végkimenetele soha nem a legkedvezőbb. Ezt most szeretné elkerülni, így nagyon odafigyel minden egyes szavára, mindent jól meggondol mielőtt kiejtené a száján, nem szeretné, ha már az elején elérnék a végzetes kudarcot.
- De hát most adtam a kezedbe a döntést, innentől máris nem a te felelősséged - elmosolyodik, mert nem szeretné, ha Máté vitaindítónak vélné a mondandóját. Ezerszer átgondolta, persze szíve mélyén nem erre vágyik, de elfogadja, hogy ezt kell szeretni. Mert, hogy amúgy minden egyes pillanatát imádja a dolognak, még a várakozást is, hiszen az elején vannak. Az idő majd biztos lassacskán ellene lesz, de egyelőre el van. Ezt a meccset meg amúgy sem kell lejátszaniuk, mert már az elején eldöntött volt, hogy mi lesz. Nem is engedné, hogy másképpen legyen.
- Egész jól csinálod - vigyorogva hajol közelebb és megcsókolja a férfit. Most ez így tökéletes, nem hiányzik semmi. Máté mellett megtanulta értékeli az apró dolgokat és pillanatokat is, bár eleinte nehezére esett, s még most sem ezerszázalékos ezen a szinten. Eléggé labilis a hangulata főleg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Pont azért kell, hogy tekintettel legyek rád.
Halovány mosollyal hajol oda a lányhoz és viszonozza  a csókot, másik kezét a lány arcára simítja és közelebb húzza magához elmélyítve a csókot, jó sokáig nem is engedi el. Ritka alkalom, ki kell használni. Miután véget vet a csóknak sem húzódik el túl messzire, kihasználja a kínálkozó alkalmat, amennyire Hajna engedi és remélhetőleg fogja.
- Próbálkozom.
Ahogy sok minden mással is próbálkozik, például, hogy moderálja magát. Megfogadta, hogy ma úriember lesz, de ez nehezebben megy, mint az gondolta és a nő sem éppen segít a helyzeten. Miután rájön, hogy Hajna miben mesterkedik feltartja a kezeit, hogy bele tudjon mászni az ölébe, majd mikor elhelyezkedik és ismét megcsókolja az egyik keze a tarkójára talál, beletúr a hajába majd határozottan ráfog, hogy irányíthassa a csókot. Másik keze elindul szép lassan fel a lány combján, majd mikor eléri a combja közepéig összefogja a finom anyagot és egy határozott mozdulattal beleszakít.
- Hoppá.
Hangja kissé rekedtess, de hallani, hogy jól szórakozik azt pedig, hogy a film megy már régen elfelejtette, csak a nőre koncentrál.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Vigyorogva harapja be az alsó ajkát de a kislányra tekintettel ő sem folytatja a gondolatmenetet. Furcsa volt ez az egész helyzet. Nem gondolta volna, hogy valaha is ez lesz a vége annak a bizonyos találkozónak. Persze, nyilvánvaló volt, hogy egy vacsorában vagy egy afférban nem merül ki a kettősük, de azért összeköltözésre nem gondolt, főleg arra nem, hogy Bálint zokszó nélkül lép be Hanna életébe. Örült, boldog volt, de félt, hogy mi történik majd ha ennek mégis rossz vége lesz. Nem csak a saját életéből lép majd ki a férfi, hanem a kislányáéból is.
Szomorkás mosolyát inkább elrejti, lehajtja a fejét és megvárja míg Bálint mögüle a nappaliba ér.
- Gondolkodni fogok. De talán Hannának is lennének ötletei.
Az biztos, hogy lenne, de az, hogy megvalósítható-e az már más kérdés. Egy rövid ideig figyeli a könyvet, majd felpillant Hannára meg Bálintra és úgy dönt szót fogad, ma nem fog nekiálli olvasni, inkabb fogja magát és odatelepszik hozzájuk, persze, csak miután levette a kényszerzubbonyt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Egy röpke pillanatra elválik Máté ajkaitól, de nem igazán tud értelmeset mondani, így nincsen sok értelme a cselekedetének. – Csss – csak azért mond valamit, hogy ne legyen ez az egész annyira nyomi, mint amilyennek éppen érzékeli, de ezután már tapasztja is össze a szájukat, s ha már lehetőséget kap rá, bizony belecsusszan a férfi ölébe. Eljutottak a moziba, tehát itt akkor már elvileg mindent lehet, főleg így,  hogy rajtuk kívül nincs más a teremben.
- Kedvellek. Nagyon és ez nem fog elmúlni, amikor majd visszamész - a kedvellek gyenge megfogalmazása annak, ami igazából kifejezhetné azt, amit érez.  De neki ezekkel a dolgokkal bajai vannak, így nem tudja egyik napról a másikra ki is mutatni.
Kezeivel kigombolja az inget, azért hogy ujjaival finoman elkezdhessen játszani az immár szabad felsőtesttel. Aztán csak sodródik azzal, ami jön. Nem érdekli, hogyha véletlenül meg fogják bánni.

Pár héttel ezelőtt, ha valaki azt mondja neki, hogy ilyen helyzetben fogja találni magát, lazán kineveti. Máté teljesen felforgatta a világát és egy olyan énjét hozza ki belőle, ami többnyire még saját magának is ismeretlen volt. Csillogó szemeit a másikéban pihenteti meg. Arcán a pillanat törtrészéig megjelenik a szomorúság fakó árnyalata, s hogy ezt leplezze egy csókot nyom a férfi ajkaira.
Gondolatai messze járnak, azon töpreng, hogy még mivel tudná feldobni azt a kevés időt, amit még együtt tölthetnek. Hiába áll tőle messze a romantika és annak bármilyen formája, muszáj valahogy ezt a mozis dolgot majd viszonozni és most nem a felnőtt tartalmakra kell gondolni.
- Teljesen más ember leszek tőled – egy mélyről érkező sóhaj szakad ki belőle, de azért mellé félszegen elmosolyodik. Még nem tudta eldönteni, hogy ez jó -e vagy esetleg rossz. Majd talán idővel ki fog derülni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Anna
éjjel | Rozsoséknál | x


Mondjuk azt, hogy túl vagyok azon, hogy unatkozzak. Bár sokkal inkább arról van szó, hogy köteleztem magam rá, hogy elfoglaljam magam. Tény, halandóként is mindig találtam tenni- és élveznivalót, azonban ez az örökkévalóságban tényleg más. Tényleg végleg bele lehet fásulni. Mondanám, hogy én a belefásultságon már túl vagyok, ami abban az esetben igaz is, ha ezt úgy értjük, hogy elértem és benne létezem évszázadok óta. Boldogság? Önfeledtség? Esélyem sincs ezekre, ha csak nem éppen vért iszom. Azonban nem táplálkozhatok folyton. Ez a magam és mások érdeke egyaránt. Úgyhogy meg kell találjam a többi jót, hiába nem adnak azok olyan mértékű kielégülést és örömöt, mint a fogaimat emberekbe mélyeszteni. Élni kell, más esély nincs, ezt a bizonyos életet pedig meg kell becsülni, tartson mindössze pár évekig akár, vagy éppen -mint esetemben- korokon át.
Elpillantok én is az állatok felé. Igazából most nem lenne akkora nagy gond,
ha valaki vagy valami fenyegetné őket. Lehet, a kis navinés nem ijesztené el az illetékteleneket, szerény személyem azonban minden bizonnyal igen.
Tennék róla, hogy úgy legyen. Azonban erre most valószínűleg nem kell sor kerüljön. Szerencsére. Kár lenne ezért a nyugalomért.
Apró bólogatással nézek el az említett Hold felé. Valóban teli. Igazán kellemes az este. Különben pedig szívesen körbenéznék a Rozsos rezidencián, ha már így itt vagyok és nincs senki a házban, akinek kellemetlen lenne a jelenlétem. Ez persze nem kötelező, azonban kapni fogok a lehetőségen, amennyiben a lány felveti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Maja kicsit csalódottan vette tudomásul, hogy Volt kevésbé lelkesedett a felvetésért, mint ő maga. Bár nincs ezzel semmi gond, valamivel kevésbé gusztustalan, ha nem a kutyával karöltve, vagy éppen utána kivitelezi a kis körbenyalós magánakcióit. Nem mintha őt zavarta volna, de igyekszik ám, hogy ne feszegessen túl képtelen dolgokat, mondjuk kevés sikerrel.
- Semmit, uuuncsi és semmilyen lett volna a napod, és az enyém is, az meg nagyon nem jó, csak segítek ettől megmenekülni - mondta a lehető legszélesebb vigyorral az arcán. Ő jót kacarászott még elcsusszant a fürdőbe kimosakodni, aztán pedig vissza. Igazság szerint hozzá képest most Flash is egy haldokló csiga lenne tapadás és nyálka nélkül. Jó, el kell ismerni, hogy az evés elég magas százalékban befolyásolta azt, hogy milyen hamar lelkesedik be, de ezen kívül most olyan extrák csapták fel nála a boldogságfaktort vagy négyszáz százalékos minimumra, mint Lewy, meg Lewy és Lewy. Mert ugye gyereknap van és öröm és mint kiderült ma csak az övé meg Volté, ezt meg ugye ki kell élvezni.
Nem úgy, mint a sunyi és képtelen képek készülését. Próbált nagyon csúnyán rápillogni két harapás között, meg miközben nem túl csinosan végig nyalta a saját kezét, mert összenutellázta magát. Ki tudja még hol és hogyan közben. De végül csak elnevette magát.
- Üüühhüm… vagy csak szereted, hogy nutellás vagyok, még nem vagyok biztos melyik. - El is gondolkodott kicsit látványosan, aztán csak a képre reflektált inkább. - Bezzeg a cuki alvós képeiteket Volttal meg ne pakolgassam sehova, mi?
Hazugság lenne azt mondani, hogy Maja a közösségi médiafelületein nem korlátozódott be négy-öt témára, már ami az élete képeit jelenti. Ebből egy kategóriát kitettek csak az ilyen közös képek élete férfijairól. Meeegesik. Inkább figyelte, ahogy előkerül a dobozka és már éppen ráhasalt volna a palacsintát félbehagyva, szóval nagyon szép kis élőképes mozdulat közbeni lefagyással vágott nagyon szomorú pofit, amit más kisgyerek akkor vág, mikor elveszik a kedvenc játékát. De erőt vett magán, visszadőlt a székre még hamizni és csak szuggerálta a dobozt. Nem rázogatta meg… még. Majd mielőtt kibontja. Bár fejben már ott járt eléggé.
- Evés után, ééértettem apuci. - Neeem mintha sietne, ő sosem - mondjuk de -, viszont a meglepetéseket amúgy is szereti. Már a jókat. Persze nem a nagy dolgokat, az talán kicsit még szerinte is sok, de hé, az ajándék mindig jó. Azt mondjuk nem értette, hogyan tud ilyen nyugalommal tovább enni a vőlegénye. Inkább csak szépen igyekezett elpusztítani a maradék palacsintáját.
- Ha én, vagy ha te befejezted? Jó, csendben maradok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem mondhatnánk, hogy a navinés lány az illem és óvatosság mintapéldája, már akkor, ha valami hülyeségre éppen kényszere van. Mondjuk az evés mindig ez a kategória, sokat ötletelnie se kell rajta. Mindig képtelen volt rá, hogy teljesen kulturáltan vigye véghez. A mekis krumplit a fagyiba tunkolva eszi, a kinder buenót bucka kockákra szedi, majd kinyitja és elsőre a krémet eszi meg belőle, de még sorolhatnánk ezeket napestig. Mondjuk az, ahogy éppen a nutellás palacsintával küzd is jól példázza ezt. Rosszul tekeri mindig fel, meg kikeni a szélére, ezért összekeni magát tetőtől talpig nagyjából 3 harapás után. Igazán gyönyörű, meg édes, a szó szoros értelmében.
- Hát pedig neeem, arról lekéstél… - Csücsörítve rázta nagyon komolyan a buksiját, hogy bizony ez nem opció, miközben alig volt látványos, ahogy a kezeit az asztal alá rejtette, volt ott még, de attól ő tervezett elsőre megszabadulni. Mondjuk így már lehet a combja meg a ruhája is olyan, de megesik, elengedte a dolgot. - De én szeretem a képeiteket, meg a mi képeinket is. Bár ezek szerint tegnap nem szabadott volna… upsz.
Kapta látványosan a kezét a szája elé, aztán el is nevette magát. Egyrészt mert le kellett nyalogassa az árulkodó nutellanyomokat az ujjairól, másrészt meg mert tényleg anélkül csinálta tegnap délután! Levette hajmosáshoz, mert nem akart beleakadni a gabancába, aztán szárítás közben még fent lógott a telefonján. Mondjuk a mai napot elnézve kár volt azért a pár száz óráért, amit a hajára szánt.
Normális nők sorrendje egészen más. Vélhetően ők nem az ajándékra vetik így rá magukat elsőre, ez így a leányzónál egészen máshogy indul és végződik általában, de Merlinre, ettől még tud egészen megfelelő barátnő lenni.
- Neeem tudom mire gondoooolsz… - apu. De végül z utolsó falat palacsintájával vigyorogva a megszólítást is lenyelte. Tényleg nem teljesen komplett szerencsétlen, de azt legalább képes aranyosan művelni. Viszont most komolyabb dolgot tett, mint bárki kinézné belőle! Bizonyos fokú önuralmat tanúsított, ugyanis szépen kivárta, még Lewy is befejezi az eszit, addig az ujjairól, meg a karjáról, vagy ahova még jutott lenyalogatta a nutella maradékát. Mikor viszont úgy látta a vőlegénye is végzett, lepakolta a lábait a székről, felállt odasétálva pedig a nyaka köré fonta a kezét kicsit lehajolva hozzá aztán megcsókolta olyan ragacsosan és kicsit nutellásan még. Hálás volt, úgy mindenért. Elviseli és még gyereknap is jutott és juhu.
- Megmosom a kezem, utána már kinyithatom akkor?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Maja az anyukája szerint telefonnal a kezében született körülbelül, mert annyira bele van néha gyógyulva, vagy a játékaiba, mikor mi van terítéken. Ezek után saját magát kicsit sem lepi meg ha lehetetlen dolgokat posztol, vagy lehetetlen időben, vagy néha csak úgy elhallgatva. Bajt sosem csinált, azért arra mindig ügyel, meg amúgy is, az instagramja és a facebookja is tele van leginkább Volttal és vicces Disneys meg Stitches cuccokkal. Vagy azzal, ahogy barátkoztatja a Haribo macit a békával ilyen mozgós képen. Nagyon kreatív tud lenni. Ja hát meg a táncos dolgok, amiket az anyukája csinált, szóval közvetve ő kezdte, nem is Maja az erre való rászoktatást! Huh, ha egyszer visszanézné pár éve miket tett ki. Hát nem szeretné. Jobb a békesség.
- Nehéz? Nagyon? - Kicsit lecsüggedve kérdezte, persze nem vette olyan halálosan komolyan, nem volt itt semmi baj, de azért na. Csak megjegyzi az ember az ilyen vicceket is. Ő meg pláne. De most nem nagyon volt ideje és tere ezen gondolkodni, vagy nagyon törődni vele nem hagyhatta a nutellát kárba veszni. Sem a kezén, sem a lábán. Instant takarítólányka vált belőle.
- Sooooohasenem. - Nagy nehézségek árán elfojtotta a vigyort még megrázta a fejét, kivételesen nagyon jól elvolt úgy mindennel. Jókedv, boldogság és vidámság, valamint még a buksija is tartotta a lépést. Lehet jót tesz neki a mogyorókrém. Több nutellát a népnek! - Ne nevess mert, összekenlek!
Ezen hatalmas fenyegetés követően viszont előbb az ajándékkal szemezett, majd a maradék palacsintával. Mikor azonban magában rendezgette mi és hogy történjen, fogta a fenekét, felpattant és megindult ártatlan áldozata felé. Hát, ehhez az ártatlansághoz képest Maja még mindig tényleg jó volt ám! Mikor elhajolt tőle el is eresztette é ő maga is odatotyogott a csaphoz. Kezek, pofi. Minden tiszta és ragacsmentes. A poci meg tele van és ez az egyik legjobb dolog a világon. Jó, talán nem az aranyérmes, de fent van Maja dobogóján.
- Neeem? És akkor neked ma nincs is ajándék? Na, az úgy nem működik… ühmhüm. Jó, most kibontom, deee erre visszatérünk!
Azzal sarkon fordult az asztal felé, hogy magához vegye a dobozt majd a pultra feldobva szépen… áh, ne ámítsunk senkit, fogta és rutinosan, gyorsan leszaggatta a papírt és majdnem elrágta a kioldódni nem akaró madzagot. Gyönyörű jelenetek. Kínos vigyorral Lewyre pillantott, hogy hát bocsánat meg minden, biztos volt munka a csomagolással, de. Aztán meglett a csomag tartalma is…
- Úúúú, vuuu, iiigen! Igenigenigen. De jóóó, köööszönöm!