|
|
|
|
|
|
South West
INAKTÍV
Annelie tulajdona | Délnyugat
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
|
N I K O L A I, az ünnepek előtt[zárt]
Hátralökte, aztán újra és újra. Elé állt, hogy ne tudja megtenni, amit józan ésszel sem tenne meg. Arra gondolt, hogy a legegyszerűbb az lenne, ha őt magát is elkábítaná, mielőtt még elszabadulna a pokol.
Már rá is szorított a pálcára, mikor végre úgy tűnt, kezdett megnyugodni. Az adrenalin még hajtotta tovább, még ott lüktetett az ereiben, de legalább már nem akart nekimenni a németnek.
Látta a másik szemében a változást. Hogy olyasmire készül, amit nem kellene megtennie. Olyan volt a tekintete, mint azoknak a halálfalóknak, akkorm és ott, mikor még apjával az oldalán mentek el a gyűlésre.
- Nem teheted meg - határozottan, de halkan közölte a mondatot, és egy pillanatig tényleg elhitte, hogy tud a józan eszére is hatni. Aztán villant a zöld sugár. Éppen mellette cikázott el, amíg el nem találta a német összecsuklott testét.
Egy pillanatig csak állt. A mögötte elterülő testre nézett, majd vissza a csárdatulajra.
- Kiba*tt nagy szarban vagy! - Hidegvérrel közölte a mondatot. Ezt Nikolai sem gondolta át, ebben biztos volt. South pedig ennek az egész káosznak a szemtanúja lett. - Merlinre! - belerúgott a mellette álló székbe, mire az felborult. Két kézzel hátrasimította a haját, és fel-alá járt a szobában, miközben szorosan markolt rá a pálcájára. Nem attól félt, hogy Nikolai megtámadná. Inkább kellett neki valami, amiben megkapaszkodhatott. - Mi a franc folyik itt?
|
|
|
|
|
Nikolai Weißling
Független varázsló, Vendéglátós
Csárdavezető
RPG hsz: 305
Összes hsz: 2175
|
South[zárt] A jelenlevők közül egyik sem ismeri igazán. Sokáig olyan jól játszotta a szerepét, olyan jól titkolta a piszkos kis ügyeit, hogy talán még maga is elhitte, hogy megjavult. Elhitte, hogy Anna mellett jó útra tért, erre tessék. Nem bír magával. Keményen veszi a levegőt, tekintetét a németre szegezi. A kék szemek véreresek, itt-ott arcára is kezd rászáradni a vér, mely Niko ökle nyomán serkent ki. Lassan az elborult tekintet kijózanodik és jobbjával a hajába túr. Most kezdi érezni karja zsibbadását és a csontjáig hatoló fájdalmat. Ruhája nagy részét vörös foltok tarkítják, de nem tud ezzel foglalkozni miközben a férfi ott járkál körülötte. - Senki nem fenyegetheti a családomat - jelenti ki miközben közelebb sétál az emberez. Belerúg a lábába, mintha biztosra akarná venni, hogy nem mozdul. Hogy kellene ezt megmagyaráznia? Miért kellene megmagyaráznia? - Menj haza és felejtsd el ami itt történt.Fel-alá járkálva remegő kézzel cigit vesz elő, most minimum egy doboznyira szüksége lesz, hogy helyrerakja gondolatait. Kár, hogy ezt másnak is látnia kellett. Egyáltalán bízhat benne? Elmondja valakinek? - Komolyan mondom, West. Ne keveredj bele. Elveszíthetsz mindent.
|
|
|
|
|
Nahowsky Valentin
INAKTÍV
Peter Pan
RPG hsz: 26
Összes hsz: 150
|
LorinVannak napok, amikor nem a legjobb formájában tetszeleg. Ezek a napok főleg akkor gyakoriak, amikor az előző este hosszúra sikeredik, vagy amikor saját magán teszteli a növényei hatását. Utóbbiba ütközött mielőtt kisétált volna gitárjával a hátán a kis tavacskához. Egy ideje már elhagyta a cipőjét a víz partján, elálmosodott, valószínűleg ez az egyik hatása földből épp csak nemrég kikelt, de hamar nagyra növő zöldnek. Egyelőre elképzelése sincs róla, mi az, de a jegyzetei között még vissza tudja nézni, honnan szerezte a magokat. Álmosságában úgy gondolta, nem szerencsés a parton maradnia, elég sokat szokott forgolódni és ki akarna belefulladni a tóba? Ugye, hogy senki? Ezért választott egy közeli padot, ahol nagyjából fél perc alatt mély álomba szenderült. Lelóg a keze, a másikat hasán pihenteti. Lábai keresztben a padon, habár össze kell húzni magát, ha el akar férni. Egy kicsit kisebb hajléktalanokra van tervezve az ülőalkalmatosság. Egyenletesen szuszog, az álmok földjén jár, nem érzékel semmit a külvilágból egészen addig, míg valami nagy el nem lepi. Igaz, kellemes, hogy csupasz karjait nem simogatja a szél, de furcsa is. A furcsaság pedig magához téríti, lassan kezdi nyitogatni szemeit, majd felül. Lábai keresztben a padon, a pokróc, amit ráterítettek félig lehullik róla. Álmos fejjel, a helyét nem találva néz körbe és akad meg a szeme egy lányon. Kell még egy kis idő Bocinak hozzá, hogy rákérdezzen, ő takarta-e be és miért.
|
|
|
|
|
Adrian Black
INAKTÍV
cigarette daydream
RPG hsz: 403
Összes hsz: 2893
|
JóédesapámÍvesen megemelem jobb szemöldököm, alapvetően továbbsiklanék azon, hogy épp a képességeim birizgálja a kis botjával, gyerünk, Adrian, érezd csak úgy, mintha ez is egy hülye kis verseny lenne, ki tud több nőt minél rövidebb idő alatt gerincre vágni - ha a következőben nem kezdene el Emily-ről és a vele való kapcsolatomról beszélni. Az arcom egy pillanat alatt válik komollyá, tekintetem ide-oda ingázik az arcán, mintha csak azt várnám, hogy e következő percben elnevesse magát és megveregesse a vállam, hogy há-há, újra bedőltem neki, de ez elmarad, és valahogy jobban sért, mint arra bárki is számított volna.
- Tényleg? - ha nem lenne róla szó, legyintenék, ha nem ő mondaná, különösebben nem érdekelne, de elég régóta ismerem Sárközit ahhoz, hogy tudjam, nem beszél hülyeségeket. Hosszan kifújva fogaim közt a füstöt simítok végig államon, az enyhe borostám végigkarcolja az ujjaim, nem igazán érdekel, sőt, a súrlódás elenyésző érzete némileg megnyugtat, pontosan úgy, mint évekkel ezelőtt a fájdalom. - Hát én is - elhúzom szám, belenyomom a fém tálkába a csikket, majd újat gyújtok. Ha egy hisztis gyerek lennék, most hátat fordítanék és lelépnék innen, hogy napokig duzzogjak azon, hogy a nőm nem képes legalább annyira megbízni bennem, hogy ne mástól halljam azt, ő mennyire féltékeny, annak ellenére, hogy pontosan tudja, ő az egyetlen, pedig Merlinre, épp csak a kezemet kellene kinyújtanom. Ujjaim halántékomnak támasztom. Lapozzunk.
- Shayleen - bólintok, állkapcsom akaratlanul feszül meg a neve hallatára. Nem tudok másképp reagálni erre. Egy pillanatra behunyom szemeim, a cigarettába szívva vonom össze szemöldökeim, és szedem össze a gyerekkori emlékeinket, még az előtt, mielőtt beteggé vált volna. Az ő első versenye, az én első boxkesztyűm. Együtt festünk, együtt firkálunk üres lapokra olyan álmokkal, mint hogy majd egy nap híresek leszünk, és százezer dollárokért adják majd el a pályánk kezdeti darabjait. Aztán hirtelen ugrás, az egyik teremben vagyunk a kastélyban, egy kandallóban ropog a tűz, ő pedig épp csak csipeget a pogácsáiból, de már ez is istentelenül boldoggá tesz. Képezzünk hát falat. Kinyitom szemeim, tekintetem Sárközi arcára függesztem, holott egyikőnknek sincs erre különösebb szüksége, tudom. Csak kell egy határozott pont. Érzem, ahogy egészen összeszűkülnek pupilláim, ahogy falat képzelek az elmém peremére, amolyan gátat, hideg jégfalat, mintha vissza kellene fognom őket a kitöréstől.
- Na? - kíváncsian vonom fel szemöldököm.
|
|
|
|
|
|
|
South West
INAKTÍV
Annelie tulajdona | Délnyugat
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
|
N I K O L A I, az ünnepek előtt[zárt]
Azt mondta Astrid, hogy innentől kezdve már teljes életet élhet. Hogy maga mögött hagyhatja a múltját. És most tessék. Itt tart újra. Újra és újra. Mintha ő keresné a bajt. Talán ő is kereste. Hisz le is léphetne innen, mintha mit sem látott volna.
Orrán szívta be a levegőt, miközben agyában keményen zakatoltak a fogaskerekek. Egyértelmű volt, hogy Nikolai valamit eltitkolt, és hogy ez a titok nem éppen a kellemes kis talányok közé tartozott. South épp elég titokkal élt együtt, hogy felismerje ezt. És éppen ezért nem akarta beleütni az orrát.
De most már látta. Most már itt volt, és az idege férfi teste ott hevert előtte. Nem fog ezek után válaszok nélkül hazamenni!
- Merlinre Weißling, mégis mit akarsz csinálni ezek után ezzel? - bökött pálcájával a földön elterülő test felé. - Talán húsos pitét csináltatsz a manókkal?
Felsóhajtott és az asztal szélének dőlt. Beletúrt a hajába és rágyújtott ő is egy szálra. Jelezni akarta, hogy ő innen bizony nem fog egyhamar távozni. Addig biztosan nem, amíg nem ad valami magyarázatot erre.
- Tedd le a segged, amíg megnézem azt az átkozott sebet - szívott bele hosszan a szálba. Le kellett foglalnia magát. Minél előbb cselekedni és helyrerakni ezt a káoszt.
|
|
|
|
|
Eleonore Santos
Nyugodjék békében!
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
|
Ha nem az az újfajta soproni apa, kérek én is 
|
|
|
|
|
|
|
Eleonore Santos
Nyugodjék békében!
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
|
Az ilyen csapolt cucc? *sose hallott róla*
|
|
|
|
|
|
|
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
RPG hsz: 678
Összes hsz: 3842
|
|
|
|
|
|
Nikolai Weißling
Független varázsló, Vendéglátós
Csárdavezető
RPG hsz: 305
Összes hsz: 2175
|
South[zárt] Nem is rossz ötlet, könnyű módja lenne az eltüntetésnek. Ha valaki viszont kiszúrná, nagyobb baj lehetne belőle és egyébként sem kockáztatná a munkáját és mindent, amit felépített. - Megoldom, csak menj el - dühösen morran a másikra. Nem így képzelte ezt az estét, a South-tal való viszonyát főleg nem. Ő volt az egyik, akiben bízott és fordítva, összebarátkoztak, nem kellett volna, hogy ezt lássa. Niko leül, ezzel most nem akar vitába szállni. Ispotályba nem mehet, Anna jobb, ha így nem látja. Elég baj lesz abból amúgy is, ha ezt elmondja neki, ha végre beavatja a titkokba. Pedig nem fogja tudni tovább titkolni, nem olyan buta a felesége, hogy ne szúrja ki. - Ezek az apám emberei voltak régen, nem örülnek, hogy nem akarom folytatni a közös ügyeket- ennyi magyarázat talán elég, de ha nem, többet úgysem fog mondani. Beszéd helyett óvatosan kibújik két slukk között a felsőjéből, melyre már rászáradt a vér. Egész karja vörösben pompázik, felkarján egy hosszú nyílt seb tátong. Sejtései szerint ez egy egyszerű bűbájjal nem fog befoltozódni. - Ki fog nyírni - mormolja orra alatt. Ha a németnek nem is sikerült, a felesége majd szépen elintézi ezek után. Egy pillanatra sajnálkozva néz fel a másik férfira. Nem akarta belekeverni.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nahowsky Valentin
INAKTÍV
Peter Pan
RPG hsz: 26
Összes hsz: 150
|
BlossomMár tegnap este összekészítette azokat a dolgokat, amelyek mindenképp kelleni fognak a hajnali piacozáshoz. A szárított növényeket zsákocskákba zárta, mindegyiken szép felirattal szerepel, mit rejt és hány kanálnyit. Pontos, odafigyel az apró részletekre a munkájában, így arra is ügyel, hogy a frissek csak reggel, indulás előtt kerüljenek be a tértágítóval ellátott gitártokba, amiben magával hurcolja portékáját. Nem ő a reggelek embere, de nem kell kirángatni az ágyból, vagy hideg vízzel leönteni ahhoz, hogy miután megitta a kávéját és embert faragott magából, kivonuljon a helyére. Korán kezdi, ott ácsorog a boszorkányok között és megnyerő mosolyával igyekszik rásózni az emberekre a gyógynövényeit, füveit, cserepes növényeit. Van nála minden, amit csak el lehet képzelni, vannak az asztalkáján olyan különlegességek is, melyeket Európán kívül is nehéz találni, de különös, hogy leginkább azok fogynak, amik háztartásban, vagy alap bájitalokhoz szükségesek. - Szép lány, ismered a sivatagi rózsa jó tulajdonságait? - szólítja meg a nézelődő barnát, akire rá is mosolyog. Bár nem virágárus, a bájitalokba és krémekbe használatos növényeket szereti felkutatni és újítani a kínálatán ezekkel.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
South West
INAKTÍV
Annelie tulajdona | Délnyugat
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
|
N I K O L A I, az ünnepek előtt[zárt]
Nem tudta, milyen viszonyban volt Nikolai és az apja. Ha saját magából indult ki, akkor megértette, miért nem akart azokból az ügyekből kérni. Abban biztos, hogy azóta, mióta South West meghalt, neki nem volt köze az apja ügyeihez. És ez így volt jó, egészen addig, amíg az az ember börtönben rohadt, ő pedig itt élt Bogolyfalván. Talán Nikolai is hasonló helyzetben volt. Talán a szükség hozta így ezt a heyzetet. Talán tényleg nem volt más választása.
- Azt hittem, apád meghalt évekkel ezelőtt. - Akkor mégis miért most? Mi történt, ami változott?
Elfintorodott, ahogyan végigfutatta tekintetét a karján. Elég csúnyán nézett ki, és biztos volt benne, hogy ez nem fog begyógyulni pár óra alatt. Márpedig ha ezt titokban akarják tartani, akkor ezzel kezdeniük kell valamit.
- Elég durva sérülés, de azért nem fogsz belehalni. - Rá sem nézett Nikolai-ra, miközben ő beszélt. Koncentrálnia kellett az igéhez. Pálcáját a férfi karja felé tartotta, és egy bűbájjal megtisztította a sebet. Az átok mélyen felhasította a szöveteket. Nem sok reményt látott rá, de azért megpróbálta összezárni a sérülést egy újabb igével.
- Ezt gyógyítónak kellene látnia - sóhajtott fel, miközben a vágást figyelte. Meg sem mozdult a széle. Ahogyan jobban megfigyelte, még talán némely részéről szivárgott a vér is. - Ezt biztosan nem fogjuk tudni helyrehozni. Talán otthon van valami bájital, ami segíthet.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lóránt Bence
INAKTÍV
MT (marha tehetséges)
RPG hsz: 581
Összes hsz: 1794
|
Reméljük nem fizikailag értette  Amúgy meg tényleg nem szabad csak úgy, hanem rejtve kell *-*
|
|
|
|
|
|
|
Nikolai Weißling
Független varázsló, Vendéglátós
Csárdavezető
RPG hsz: 305
Összes hsz: 2175
|
South[zárt] - Meg. Sok szart hagyott maga után - ezzel pedig lezártnak tekinti a témát. Elég lesz elintéznie a harmadikat, aki még mindig ott díszeleg a raktárban, míg ők megpróbálkoznak egy lehetetlen küldetéssel. Fogsorát összeszorítja, de még így is felmordul a bűbájra, amivel megteszi South az első lépést. Nem fog belehalni. Pedig minden mennyivel egyszerűbb lenne! - Nem megyek gyógyítóhoz.Felsandít a férfira. Nem érti, miért van egyáltalán még vele, de azt egyáltalán nem akarja, hogy ne csak ő, de még a kis családja is belekeveredjen az ügybe. Ennek egyáltalán nem szabadott volna megtörténnie. - Kötözd be és megyek. Ezt el kell intézni - végigmutat az irodán. Ebbe beleérti a férfit és a hatalmas káoszt is, amit műveltek odabent. Mindent helyre kell rakni és ha nem muszáj, nem hagy nyomokat. Még nehezére esik felfogni, mi történt itt, mik a következmények, de hálás kollégájának, ez bizonyos. Más már rég az aurorokhoz rohant volna. Tudja, mit fog csinálni, mindig is tudta, mi a teendő ebben az esetben. Ha már megtörtént, legalább képes megoldani és minél kevesebben tudnak róla, annál jobb.
|
|
|
|
|
