A tanulószobába lépve hirtelen tompa csend vesz körbe, mintha egy láthatatlan buborékba léptél volna bele, amely kizárja a felesleges zajt. Az első néhány pillanat után azonban a füledet szorító némaság kellemessé válik, hiszen a leghatékonyabban így lehet jegyzetelni és memorizálni a tananyagot.
A halványkékre festett falak mentén végig szellős könyvespolcok vannak rögzítve szemmagasságban. Találsz itt minden jót. Balra az egyik polcon egy termetes pennatartóban különböző méretű pennák a feledékenyeknek, kicsivel arrébb pergamentekercsek a kapkodóknak, valamint fekete, kék és piros tinta azoknak, akik 'épp most fogytak ki' minden tintaféléből. A tágas ablak párkánya elég széles ahhoz, hogy pihenésképpen el lehessen ücsörögni két komolyabb feladat között. Az ablak előtt kényelmes zöld fotelok és barna babzsákok vannak, nem sokkal arrébb - kicsit közelebb az ajtó melletti könyvespolcokhoz -, pedig kényelmes székek egy szép, de puritán díszítésű asztal körül mindazoknak, akik nem szeretnek összekucorodva írni.
A hely szelleme nagyon hívogató. Nincs olyan nagy nyüzsgés, mint a könyvtár egyes részlegeiben, sem a klubhelyiségekben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878020#post878020][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.05.02. 21:46[/b][/url]

Tulajdonképpen már meg sem lepődik a hasonló sértésen. Nevezték őt már sok mindennek. Elnyeli a sértő szavakat. Már jóval kevésbé fognak rajta, mint néhány éve. Mélyen eltemeti őket helyette. Nem is próbál visszavágni, szavakkal nem is menne neki. Helyette a macska után néz. Azon gondolkodik kiérne-e időben, hogy megpróbálja megtalálni. Esetleg próbálja meg visszalebegtetni mágiával?
Ösztönösem lép hátrébb egy felet a rellonos közeledtére. Nem tudja állni a tekintetét sem, azonnal elkapja a fejét, a földet kezdi bámulna. Kezd veszíteni lendületéből. Kezdi realizálni, hogy Sadie nem fogja belátni, hogy hibázott, mikor pálcám emelt a macskára.
- Felelősségünk van a körülöttünk élő állatokkal szemben - erősködik tovább, ám hangja már jóval kevésbé erős. Továbbra sem néz a másikra, egy pontot bámul a rellonos lány mögött.
Még a fenyegetést sem fogja fel igazán. Nem ijedt meg tőle jobban, mint amennyire már riadt eleve. Sadie-nek igaza van, nem tud védekezni. Vagy tudna? Legutóbbi találkozásukkor megmentették, azóta sem tudja pontosan, ki volt az. Talán ki kéne próbálnia a rontást, amit múltkor véletlenül Zalánra küldött? Épp csak egy pillanatra fut át agyán a gondolat. De nem volna képes ismét bántani valakit, még akkor sem, ha az illető talán bántani fogja őt. Ahhoz már úgyis hozzászokott. Mondani többet nem is tud a vele szemben állónak. Össze van zavarodva, nem tudja hova tenni a helyzetet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878039#post878039][b]Hollósi Zalán - 2024.05.03. 05:26[/b][/url]

Hirtelen mozdulattal tett kísérletet arra, hogy kicsavarja a pálcát a rellonos kezéből, míg az a szájtépéssel volt elfoglalva. Égkék íriszére viharfelhőként borult árnyék, úgy csippentett rá Rami talárjára a karjánál másik kezével, s húzta kicsit odébb a másik aurájából, mintha az azelőtti mozdulat nem tette volna elég egyértelművé mindkét lány számára, hogy most rá érdemes figyelni egymás helyett.
 - Inzultusokkal huszárkodni valóban hasznosabb időtöltés - nézett le megkeményedett vonásokkal az ötödikesre. Felismerte az arcát, és magában hálát mondott Merlinnek, amiért a kuzinja értelmesebb barátokat verbúvált maga köré az évfolyamában. - De nem kell félned attól, hogy kárbavész akár egy perced is. Remek tanulópénz lesz belőle. - Hanyag teátralitással intett az ajtó felé, puszta vezénylésképp. - Kifele, Sadie.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878051#post878051][b]Sadie Sallow - 2024.05.03. 16:34[/b][/url]

Bármennyire is felhúz, hogy a sárvérű pattog itt nekem, most már nem tehetem meg, hogy szavakon kívül mással is ártsak neki. Persze korábban sem emeltem pálcát rá, viszont a kezembe kaparintottam az övét, és még a telefonjától is megszabadítottam. Akkor még nem voltam prefektus, így ironikus módon, de megúsztam büntetlenül, de most már muszáj valamiféle felelősséget vállalnom, vagy mi.
Így aztán az előbbi macskaröptetést követően a pálcám ugyan a kezemben marad, de végig leengedve, testem mellett tartom, mindössze arra az eshetőségre készülvén, ha esetleg ő támad rám. Akkor természetesen felhatalmazva lennék a védekezésre, ami a szótáramban egy kellemetlen átoknak felel meg.
De nincs is szükség rá, hogy fenyegessem, elég egyszerűen ránéznem, és máris összehúzza magát, és félénken félre pillant. Valamit még motyog, de a végét már nem is értem, és utána egészen megkukul.
- Mi van? Elvitte a cica a nyelved? - kérdezem, és az ablak felé kémlelek, mintha láthatnám még az erdő felé szaladó macskát Máltai nyelvével a szájában.
A frappánsnak gondolt beszólás után azonban, ahogy visszanézek rá, elbizonytalanodom egy pillanatra, azt latolgatva, van-e bármi értelme annak, amit épp csinálok, és hogy vajon mi a fenét keres ez a gombóc a gyomromban? És ez a röpke szünet az éberségemben majdnem elegendő, hogy teljesen felkészületlenül érjen Hollósi. Ha persze két fejjel alacsonyabb és vagy húsz kilóval könnyebb lenne, még valahogy meg is oldaná, de így riadtan felé fordulok, és nagy nehezen, de sikerül a markomban tartanom a pálcámat, de ahogy elrántom tőle, kirepül a kezemből, és elgurul, be az asztalok alá.
- Normális vagy!? - förmedek rá, cseppet sem zavartatva magam azon, hogy nagyobb és nyilvánvalóan sokkal erősebb nálam. - Én legalább nem mászok mások nyakára sunyi, gerinctelen módon.
Dúlva-fúlva, egy széket félrelökve indulok a pálcámért, de aztán megtorpanok és visszanézek a párosra. Azt se tudom, miről beszél, de az utolsó szavaival kiveri a biztosítékot.
- Figyelj csak, hős lovag, engem te ne utasítgass! - Most már nehezen tudom a hangerőmet visszafogni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878145#post878145][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.05.05. 00:21[/b][/url]

- Nem! - Minden erejét és bátorságát össze kell szednie, hogy ezt az egy szót kinyögje, nem is túl erősen. Továbbra sem néz Sadie arcára, helyette hol az ablakot nézi, hol a rellonos, vagy éppen a saját cipőjét. Még mindig nem tud kiállni magáért.
Zalán érkezése nem is érhetné váratlanabbul. Meg is riad, mikor a fiú arrébb húzza. Egyensúlyát elveszítve, kissé megbillenve lép kettőt, engedelmeskedve a levitás gesztusának. Hangját azonnal felismeri, és fel is néz, hogy biztosra menjen. Barátja látványa el is űzi a kezdeti riadtságot.
Félelme azonban nem múlik, kikerekedett szemekkel, ajkába harapva figyeli, ahogy Zalán a helyébe áll Sadie-vel szemben. Hol egyikre, hol a másikra vezeti kékjeit. Nyakát behúzva figyeli a jelenetet, és kicsit még hátrébb is lép. Egyáltalán nem tetszik neki a hangerő, sem a helyzet. Nem akarná, hogy a rellonos bármit tegyen miatta Zalánnal, s fogalma sincs, hogy mire számíthat a lánytól.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878146#post878146][b]Hollósi Zalán - 2024.05.05. 01:13[/b][/url]

Türelmetlen sóhajt hallatott, ahogy tekintetével követte, hogyan túrja fel a rellonos a berendezést pálcája után kutatva. Azon a ponton már ő is elővette a sajátját. Nem először vágtak már ilyen jelzőket a fejéhez, s Zalán meg volt győződve róla, hogy ennél hallott már sokkal rosszabbat is másoktól. Ha nem is tudtak a szavak a bőre alá kúszni, frusztrálta, hogy nem értették meg elsőre az instrukcióit. Az sem segített, hogy Sadie egyre hangosabban nyivákolt neki.
 - Silencio - írt le egy ívet a platánnal, Sallowra célzott aztán a hegyével, majd baljának mutatóujját emelte saját szájához, hogy több fronton is közvetítse a másik felé: nincs oda a hisztikért. De csak hogy a húga példájából induljon ki, magyarázni kezdett szinte suttogva, lassan. Mintha egy óvodásnak tenné.
 - Ez egy tanulószoba. És most mások idejében teszel kárt a vinnyogással.
 Így, hogy Rami már nem volt közvetlenül Sadie ingerültségének kereszttüzében, nem fáradt azzal, hogy ő kaparja össze a földről a lány pálcáját, bár a sajátját még mindig feltartotta. Csak a miheztartás végett.
 - Nem kérem harmadszor. Szedd össze a holmidat, és indulj kifele.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878155#post878155][b]Sadie Sallow - 2024.05.05. 10:44[/b][/url]

A sárvérű még utoljára megpróbálkozik kiállni magáért, de legnagyobb csalódottságomra mindössze egy nem-re futja neki. A múltkor is próbáltam kierőszakolni belőle, hogy ne csak álljon és tűrjön, és most is csak a felmentőseregnek köszönheti, hogy megpróbáltatásai véget érnek. Ezúttal azonban nem egy eridonos mitugrász, hanem a levitások nagyra nőtt prefektusa, Hollósi érkezik, épp csak a fehér ló hiányzik a segge alól.
És ő jóval agresszívabban próbálja elejét venni a konfliktusnak, ami szembeállítva az eddigi passzív ellenállással, teljesen váratlanul ér, és fel is bosszant. Amikor pedig kikelek magamból, ő pálcát emel rám. Elszáll a torkomból a hang, egy nyikkanás se jön ki számon, így néhány pillanatig, mint a hal, tátogok csak, míg ő kioktat.
Sajnos nem mondhatom, hogy nincs igaza, de amíg nem érkezett meg, én nem is csaptam zajt, egyedül a csaj kiabált, szóval ha valakinek, neki kéne távoznia.
Felveszem a pálcám a földről, és a nyakamnak nyomom, hogy megszüntessem a bűbájt.
- Először is - köszörülöm meg a torkom, melyben ott dobog szívem is, annyira a plafonig fel vagyok húzva idegileg. - Meg ne próbálj még egyszer pálcát emelni rám, mert az igazgatóiban folytatjuk a beszélgetést! Szerintem Kakasi is egyet fog érteni abban, hogy tilos nevelő szándékkal átkozódni, pláne nem egy másik prefektust. Másodszor..!
Odalépek hozzá, közvetlen közel, és úgy fúrom a tekintetem az övébe, mintha szemmel akarnám verni.
- Eszem ágában sincs sehova se menni, mivel épp tanulnék a tanulószobában. Szóval vidd innen a csajod, engem meg hagyj békén, Hollósi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878191#post878191][b]Hollósi Zalán - 2024.05.06. 12:06[/b][/url]

Vonásai nem változtak, csupán a szemét forgatta olyannyira, hogy jószerével belelátott a koponyájába vele. A pálcát nem engedte le továbbra sem, így Sadie válla majdhogynem belefúródott, amikor megpróbált Zalán aurájába mászni.
 Rengeteg kifogásolnivaló lett volna a gyerek replikájában - máshogy nem tudta nevezni magában, ha egyszer úgy viselkedett -, de nem érezte, hogy itt és most kéne kijavítania őt. Valószínűleg annyit is érne, mint halott vélának a csók. Csak tombolni akar.
 - Én a tanáriba terveztem indulni, de ez csábítóbban hangzik. - A pálca hegyét lassan fordította oldalra, amivel Sallow pár hajtincsét nemtörődöm módon az arcába tolta. A következő mozdulata nyomán az asztalon, ahol korábban ült, összerendeződtek a rellonos cuccai. - Csak utánad. Gyere te is, légyszíves - pillantott féloldalasan Ramira, de anélkül is érződött a különbség, kihez intézte a mondandóját, mert sokkal nyugodtabban csendült a hangja. - Kérsz még magad mellé más tanúkat is, csak hogy elmeséljék, milyen etikátlanul és kegyetlenül jártam el ellened? - pillantott le megint a hisztikirálynőre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878210#post878210][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.05.06. 20:16[/b][/url]

Nem tetszik neki a helyzet, nagyon nem. Túl zajos, túl intenzív és még Zalánt is félti. Nem tudja, közbe kéne-e lépjen, vagy hagyja, hogy a másik kettő elintézze maguk között. És ha közbe lépne, azt mégis hogyan kéne tennie? Sadie kérdés nélkül ismét leordítaná az ő fejét is.
Zalánnak azonban más gondolatai támadtak az ügyről. Ramit váratlanul éri, hogy meg lett szólítva. Nagy szemekkel pislog a levitásra.
- Mi?! Miért? - bukik ki belőle hirtelen, de azonnal meg is bánja. Néhány hosszú pillanatba telik, mire felfogja, hogy mozdulnia kéne. Behúzott nyakkal fordul meg.
Sietve összeszedi cuccait, vállára dobja a táskáját, s ha Zalán elindul, szó nélkül követi, behúzott nyakkal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878247#post878247][b]Sadie Sallow - 2024.05.08. 18:44[/b][/url]

Elismerem, több ponton is hibádzik a helyzetre való reakcióm, és a rövid hatásszünet, míg kényszerűségből elnémulok, segít ezt realizálni, de attól még nem kicsit bőszít fel az a beképzelt, fölényeskedő viselkedés, amit a levitás produkál. Nagy levegőt veszek, és azt is megállom, hogy a pálcája mozgását lekövetve úgy képen töröljem, hogy a falról pattanjon le és térjen vissza repetáért. Nem. Szabad. Megütnöm.
- Tehát, ha nem lettem volna az imént érthető - kezdem, és csak egy nemtörődöm pillantásra méltatom összerendeződő holmimat, miközben megigazítom hajam -, egyáltalán sehova nem tervezek menni veled. De nyugodtan kényszeríts, meglátjuk, az hogy alakul.
Hangomban - melyet egyetlen egyszer emeltem eddig meg, mikor is nekem esett Hollósi, és megpróbálta kicsavarni a kezemből a még csak nem is fenyegetőleg tartott pálcát -, most már nyoma sincs az indulatnak, de az apró rándulások az arcomon mutatják, hogy cseppet sem vagyok nyugodt.
Gúnyos megjegyzését válaszra sem méltatom, hiszen tökéletesen felesleges. Nyilvánvalóan ellenem szólnának azok is, akik semmit se láttak vagy hallottak az egészből - erről jó hírem gondoskodik. Ez a fajta igazságtalanság már rég nem tud megérinteni, de önként akkor sem hajtom a fejem a guillotine alá.
A lány persze szófogadó kiskutyaként már indulna is el Hollósi nyomában, és felőlem mehetnek is - de nélkülem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878306#post878306][b]Hollósi Zalán - 2024.05.11. 07:29[/b][/url]

Nem válaszolt Raminak, legfőképp azért, mert ilyen hangosan még sosem beszélt hozzá. Meglepetten nézett farkasszemet a kis unikornissal, de megnyugodott, hogy legalább ő engedelmes volt és szedelőzködni kezdett.
 - Ó, dehogynem voltál érthető - helyeselt aztán elnagyolt bólintással Sadie-nek. Minden szavából csöpögött a szarkazmus. - Először pampogsz, hogy mész az igazgatóhoz, utána hogy maradsz, ahol vagy. Nem kételkedem a zsenialitásodban, hogy meg tudod oldani, hogyan legyél egyszerre két helyen. Nekem is van ám egy szuperképességem.
 Magához intette a pálcájával Sadie tanulnivalóját, mikor Rami már kész volt. Halkabban beszélt, hiszen eddig sem szándékozott jelenetet csinálni, egyben Sallow-nak is meg kellett erőltetnie kicsit magát, hogy odafigyeljen arra, mit beszél.
 - Pontosan látom magam előtt, hogyan fog alakulni a sztorid. De nem neked súgom meg, mert a végén még azt is úgy adod elő, hogy zaklatlak a kis személyes tered megsértésével. Majd a házvezetőid informálnak. A cuccaidat is ott találod meg, ha véletlen hiányolnád - vetette oda már mindennemű színészkedés és gúny nélkül, szenvtelenül. A navinés vállára tette a kezét, hogy előreterelje, amíg Zalán megbizonyosodott arról, hogy nem szórnak átkot a nyakukba kifele menet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878311#post878311][b]Sadie Sallow - 2024.05.11. 12:59[/b][/url]

Gúnyosan felhorkantok; komolyan nem hiszem el, hogy ez a mamlasz nem veszi észre magát. Nyilvánvalóan felhúzta magát ő is, biztos szerelmes a sárvérűbe, azért pattog itt nekem, mint a nikkelbolha. Felőlem mehetnének a francba, szobára, vagy ahova tetszik, de nem állja meg a levitás, hogy tovább jártassa azt a nagy száját. A worthy opponent.
- Kilátásba helyeztem, hogy mehetünk az igazgatóhoz, ha újból átkozódnál, Hollósi - felelem olyan hangsúllyal, mintha egy súlyosan értelmi fogyatékoshoz beszélnék. - Meg akarsz átkozni? Gyerünk, csináld!
Még csak fel sem fogom emelni a pálcám, bátran rám szórhat, amit akar, de persze csak azért vagyok ilyen magabiztos, mert tudom, hogy úgyse merészelne ilyet tenni. Nem lenne annyira hülye, még ha most nagyon is igyekszik annak mutatni magát.
Rezignáltam figyelem, ahogy az összerendezett holmim a kezében köt ki, és azzal tervez távozni, maga előtt terelgetve a mugliivadékot. Szóval meg is lop, nem csak átkot küld rám. Ezaz, Hollósi, ásd csak tovább a sírod!
- Na mi van, azt hittem már van olyan jó a viszonyunk, hogy a fülembe súgj valami szépet - fröcsögöm neki undorodva, és azon kapom magam, hogy követem őket kifelé. Persze nem túl lelkesen, azért legyen mindenki számára tiszta, hogy semmi kedvem hozzá.
De abból semmi jó nem származik, ha csak az ő verzióját hallgatja meg Volkov vagy Várnai. Eleve hátrányból indulok, nem kéne még tovább rontani a helyzeten.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878379#post878379][b]Várkonyi Lilien - 2024.05.12. 18:41[/b][/url]

Még mindig fájlalja az ujját, amit alig néhány perce csípett meg egy méhecske, szép lassan kezd is kialakulni a felületén egy buci. Az a szerencséje, hogy nem allergiás rá, azt viszont sehogy sem érti, hogyan is került a könyvekkel teli szatyrába egy méhecske. Ugyan sétált kint délelőtt, még a fűbe is letelepedett, de nem tűnt fel neki, hogy bármi is zümmögne körülötte. A szeméből kitörli azért a könnycseppet, mert a fájdalmakat sosem díjazta és ez most fáj, egész pontosan éget és lüktet. Táskájában kutatva keresgél, hogy nála van-e az a tubus krém, amit a minap anyukája adott neki szúnyogcsípésre. Ha arra jó volt a hűsítő kence, akkor biztosan erre is megfelelő lenne, viszont nem találja, kicsit még bosszankodik is, ahogy kotor a sötét szatyor mélyén. Milyen kár, pedig ma szinte kivirult, már pár hete viseli azokat a holmikat, amiket Nárcisszal együtt vásároltak, ezek valóban jobban állnak neki, mint azok, amiket az anyukájával együtt választott.  - Fenébe - sóhajt egyet, épp csak felegyenesedik görnyedtségéből, amikor megpillantja Rajmundot az asztalánál. Kicsit még hátra is hőköl Lili, pontosabban hátrébb húzódik és furán emeli szemöldökét, nem is érti, hogy mit akar tőle a srác. Egyáltalán nem jellemző az, hogy megszólítgatják, körbe is néz, utána Rajmundra.
- Ó igen, nagyon is emlékszem. Olyan gyönyörű mozdulattal verted le anya növényét abból a cserépből, amit megfesteni is nehéz lehetne - elneveti magát, egyáltalán nem állt szándékában beszólni, csupán csak megjegyezte. Pontosan azóta tudja a srác nevét, illetve mióta Sári barátnője mesélt neki a fiúról, és nem a legjobbakat. Éppenséggel amúgy ki tudná segíteni, így viszont dilemma előtt áll. - Tényleg szoktam korrepetálást vállalni, de sajnos neked nem tudok segíteni  - ez sem igaz, tudna neki segíteni, csak épp nem szívesen segítene olyan fiúnak, aki megbántotta a barátnőjét. - Miért nem kérdezed meg dr. Lainest? Biztosan adna néhány különórát - azért az elutasítás ellenére mégis csak próbál irányt mutatni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=376&post=878475#post878475][b]Balogh Rajmund Olivér - 2024.05.15. 23:25[/b][/url]

Nem vette észre a könnyeket Lili szemében, de amint meglátja, földbe gyökerezett lábakkal dermed meg előtte. Pár másodpercig csak nagyokat pislog, aztán vakargatni kezdi a tarkóját, és lesütött szemekkel, zavartan habog valamit.
- Baj van? Rosszkor zavarok? - fogalma sincs, alkalmas időben támadja-e le a lányt, de nagyon úgy tűnik, hogy nem. Főleg, miután annyira sikerül meglepnie, hogy még hátra is nyomja magát a széktámlának. - Öhm, jah. Én voltam. Még egyszer nagyon sajnálom. Máskor jobban fogok figyelni - ígérget hajbókolva. Azt nagyon tud. Boci, kiskutyaszemekkel nézni, szenvedéllyel a hangjában győzködni. Akár a színpadon. Ezúttal a kétségbeesettség is visszaköszön tónusából. Kell neki Lili segítsége. Amilyen szórakozottan idézi fel az üvegházas emléket, annyira zavarba hozza vele Rajmit, mert nem tudja eldönteni, hogy mérges-e rá, vagy bejött neki, hogy kárt okozott az anyjának. Ki tudja, mire gerjed.
- Most miért? Büntiben vagyok? - kerekedik el a szeme a döbbenettől. Elveszi a kezét az asztalról, és a zsebébe süllyeszti. Miközben ujjaival benne matat, megcsörren némi apró. - Nem ingyen gondoltam ám... - kacsint vissza beszélgetőtársára. Fizetne, bár azt inkább csak végső esetben. Egyebet is fel tudna ajánlani, ha úgy van.
- Jah, biztosan megérteném, ha elismételné azt, amit az órán se értek - forgatja meg a szemét, de nem akar túlságosan felháborodni, mert azzal megsértené a másikat. Akitől éppen szívességet próbál kérni. Anélkül, hogy könyörögni szeretne. Az olyan megalázó. Marad a színészet.
- Csomó jót hallottam amúgy rólad. Minden értelemben - mosolyodik el, s hogy egyértelmű jelét adja maradási szándékának, kihúzza a Lilivel szemközti széket, és helyet foglal rajta.