Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Egytől tízes skálán mennyire gáz egy fiatalabbtól segítséget kérni? Van az a pont - és ez általában hamar eljön -, amikor magasról telibe fossa, hogy ki mit gondol erről. Neki arra van szüksége, hogy valahogy átmenjen majd mágusjogból az év végi vizsgán. Átkozza a napot, amikor felvette a tárgyat, de már nem adhatja le. Rohadtul nem mondták, hogy ezt is tanulnia kell majd, viszont mint utólag felhomályosították, a jogi alapokat majdnem mindenhol lenyomják a torkukon. Szóval hallgathatja egész nap, hogy mit szabad és mit nem. Mintha ne tudná alapból. Kívülről fújja... A sok jogi szöveg olyan, mint egy bemagolandó színpadi szerep. A tudomány akkor állt meg nála, amikor belekérdeztek az összefüggésekbe.
Határozott léptekkel ront be a szobába, majd szétnéz a jelenlévőkön. Csettint a nyelvével, amint meglátja Lilit az egyik asztalnál ülve, s megindul felé. Szüksége van rá. Reméli, hogy a családja nem neheztel már rá, amiért a tavalyi üvegház látogatáson figyelmetlenségből leverte azt a ritka növényt, de most úgy érzi, bármit megtenne a segítségéért, mert a srácoktól hallott a korrepetálásairól, na meg azt is mondták, hogy nem az a tipikus stréber kinézetű csaj, hanem csinos. Nem tévedtek.
- Szia... Lili. Izé, zavarhatlak? - lép oda mellé, s nem úgy tűnik, mint akit érdekelne egy nemleges válasz. Fúj egyet, majd folytatja. - Rajmi vagyok amúgy, talán emlékszel is rám. Figyelj, ki tudsz segíteni mágusjogból egy kicsit? - támasztja meg kezét az asztalon, ahogy fölé hajol hízelgő hangon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

A szökőkút melletti padon görnyed. Elmélyülten tanulmányozza a kezében szorongatott szövegkönyvet. Tollal már bejelölgette a szerepéhez tartozó részeket, és most szamárfüleket is hajtogat az érintett oldalakon, hogy könnyebben megtalálja. Egész nap ezt csinálja gyakorlatilag, az esti színjátszóköri próbára készül. Egy ellenséget alakít, tetszik neki a szerep, a kihívás teljesítésre sarkallja. Ezt pedig a napközbeni koncentrációja bánja. A többi tárgyból alig jegyzetelt. Kívülről úgy tűnt, hogy a tankönyveket olvassa, pedig az csak a borító volt. Ideges kissé, mert a maximumot szeretné nyújtani. Ő akar lenni a legjobb, a legkiemelkedőbb. Ha már a művészetiről lecsúszott, bebizonyítja, hogy attól még jó színész material.
A szökőkút vízcsobogása nyugtató hatással van rá. Felnéz, körbepillant a rúnázott feliratokra. Szart sem ért belőle. Pedig az alapokat tanulta valamikor. Vagyis tanították neki, próbálták. A szeme sarkából meglátja Nonót, színjátszós társát erre járni, akit integetéssel üdvözöl.
- Mizu? - kiált felé. Egészen örül neki, a szünet óta nem tudtak találkozni és beszélgetni. Kíváncsi, mi történt vele. - Este jössz próbára? - kérdezi meg tőle érdeklődve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Akaratlanul is felröhög a válaszon. Hát gondolta, hogy a körlet nem a legjobb. Ott mindig nagy a hangzavar. Mondjuk itt se sokkal másabb, de a szökőkút csobogása elnyomja a háttérzajokat, és megnyugtatja az elméjét. Egész békés hely. Amúgy tudja, hogy egy jó színésznek meg kell tanulnia kizárnia a zavaró tényezőket. Gyakorolnia kell még, de van, amikor ez egész flottul megy neki.
- Ja, én is - bök rá demonstrálóan az oldalra, ahol éppen tart, és helyet szorít neki a padon, hogy le tudjon ülni mellette. - So-so. Volt már rosszabb is. De tudod, gyakorlat teszi a mestert! - húzza ki magát délcegen. Nem hagyja, hogy kiszúrjon vele a szerep, amit kapott. Nehezebb karakterekkel is boldogult már. Úgy érzi, minél többet ül felette, annál jobban megismeri az alakítandó szereplőt.
- Egyszer már átfutottam, de még úgy nagyjából a közepénél. Te? - kérdez vissza kíváncsian, szemeivel az ő szövegkönyvére meredve, hátha meg tudja fejteni magától, leskelődve. - Ha más nem, a következő próbára már menni fog. Na és milyen volt a szüneted amúgy, voltál valahol nyaralni? - fordul felé érdeklődve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Fénylő Lelkek Udvara

Nem így tervezte a gyakorlást, de sebaj. Végül is örül, hogy van társasága. Együtt akár motiválhatják is egymást. A közös részeket meg el is próbálhatják, ha lesz kedvük. De mivel Nonó még csak az elején tart, talán később érdemes.
- Semmi baj, ne aggódj. Még van idő tökéletesíteni - próbál lelket önteni társába, száját széles mosolyra húzva. Még a vállát is megveregeti, ha nagyon elkeseredne. Szorgalmas csajnak ismeri, de kicsit talán túl sokat aggódik. Talán azért, mert nem tud lazítani. Vagy nem eleget. Többször kellene buliba járnia, de ezt nem tanácsolhatja nyíltan.
- Ácsi, neked melyik cirkuszban is vannak a szüleid? És te is előadsz, nem? De mit is? - ráncolja össze a homlokát. Csak egy ártatlan szó, és Rajmi agyában a fogaskerekek pörögni kezdenek. Az anyja dolgozott cirkuszban, lehet, hogy Nonó szüleivel ismernék egymást?
- Jah, hát ugye nem jött össze a felvételi a Művészetibe, szóval maradtam itt. Gyakoroltam a meghallgatásra, aztán próbáltam feldolgozni a bukást. Meg azért buliztam is néha - vonogatja a vállát, miközben próbál közömbös hangnemet megütni, de érezhetően zavarban van attól, hogy fel kell idézze az elmúlt hónapok eseményeit. Jobbnak látja újból beletemetkezni egy kicsit a szövegkönyvbe, hátha eltereli a negatív gondolatokat. Addig Nonó is olvas kicsit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Tanulószoba

Nem vette észre a könnyeket Lili szemében, de amint meglátja, földbe gyökerezett lábakkal dermed meg előtte. Pár másodpercig csak nagyokat pislog, aztán vakargatni kezdi a tarkóját, és lesütött szemekkel, zavartan habog valamit.
- Baj van? Rosszkor zavarok? - fogalma sincs, alkalmas időben támadja-e le a lányt, de nagyon úgy tűnik, hogy nem. Főleg, miután annyira sikerül meglepnie, hogy még hátra is nyomja magát a széktámlának. - Öhm, jah. Én voltam. Még egyszer nagyon sajnálom. Máskor jobban fogok figyelni - ígérget hajbókolva. Azt nagyon tud. Boci, kiskutyaszemekkel nézni, szenvedéllyel a hangjában győzködni. Akár a színpadon. Ezúttal a kétségbeesettség is visszaköszön tónusából. Kell neki Lili segítsége. Amilyen szórakozottan idézi fel az üvegházas emléket, annyira zavarba hozza vele Rajmit, mert nem tudja eldönteni, hogy mérges-e rá, vagy bejött neki, hogy kárt okozott az anyjának. Ki tudja, mire gerjed.
- Most miért? Büntiben vagyok? - kerekedik el a szeme a döbbenettől. Elveszi a kezét az asztalról, és a zsebébe süllyeszti. Miközben ujjaival benne matat, megcsörren némi apró. - Nem ingyen gondoltam ám... - kacsint vissza beszélgetőtársára. Fizetne, bár azt inkább csak végső esetben. Egyebet is fel tudna ajánlani, ha úgy van.
- Jah, biztosan megérteném, ha elismételné azt, amit az órán se értek - forgatja meg a szemét, de nem akar túlságosan felháborodni, mert azzal megsértené a másikat. Akitől éppen szívességet próbál kérni. Anélkül, hogy könyörögni szeretne. Az olyan megalázó. Marad a színészet.
- Csomó jót hallottam amúgy rólad. Minden értelemben - mosolyodik el, s hogy egyértelmű jelét adja maradási szándékának, kihúzza a Lilivel szemközti széket, és helyet foglal rajta.