Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

Örültem, hogy a doktornő is örült, ám a következő lépésnél egy pillanatra időt kértem, kezemmel T-betűt formálva, és szaladtam is vissza fülkébe. Csak tudnám, mitől sokallt be rám a testem… nem is zabáltam mostanában olyan… sokat. Na jó, tényleg elvetettem a sulykot, kicsit lehetnék óvatosabb is, és összeszedettebb, nem kéne idejekorán kikezdenem a szervezetem, de ha egyszer nem bírok nemet mondani a jó kajának.
Most tegye fel a kezét bárki, aki uram bocsá’ nem esett már áldozatul a kaja hívogató szirénhangjának? Nem mintha lenne olyan, de na. Ami jó, az jó.
- Hát nem éppen. Néééééha… eljárok éttermekbe is. Éééés anyáék kosztján is szoktam élni. Meg amíg élt a nagyi, addig az övén is éltem – oké, újabb adag higiénia-kör letudva. Azt hiszem, az a rendelt kaja már ott marad, ilyen állapotban biztos, hogy nem vágom be a megmaradt negyedet.
- Ez most először. Eddig még nem lett bajom egy kis kaja-kollázstól. Biztos, hogy tudni akarja, miket ettem az utóbbi időben? – vontam fel a szemöldököm. – Jobb, ha van hozzá Pulizer-pennája, ha le is jegyzetelné.
Eh, lehetne jobb is a modorom, de most egy ilyen helyzetben az agyam nem igen képes arra is energiát fordítani, hogy mézes-mázos legyen a hangnemem. Mélyeket lélegezve próbáltam nyugtatni magam.
Jó, talán most már minden rendben lesz. Remélem.
- Sima gyomorrontás, talán, ha kipihenem, és két-három hétig diétán tartom magam, elvileg nem lehet gond, mi a véleménye? Jó lesz így, vagy esetleg inkább mást javasolna?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Több dologért is hálás lehetek ma. Volt mit ennem, még van tető a fejem felett, nemsokára a francia tengerparton fogok heverni, úgy tűnik, a vizsgáim is megvannak, ezért nem kell végigszopnom még egy évet a sok hülye között, senki nem halt meg, és Ádáméknak sem lesz gyereke. Persze a hálaadás részhez hozzájárult volna az is, hogy meglátogatom az egyetlen, csodálatos, elképesztően nyálas - amióta az unokatestvérünk rávilágított a tényre, miszerint Ricsiből egy papucs lett, képtelen vagyok teljes értékű férfiként tekinteni a kisebbik Vajda Richárdra - öcsém, ő elhesszeli velem a napot, hiszen én unatkozom, neki meg mi más dolga lenne, aztán meg majd történik valami.
Pontosan így kellett volna alakulnia.
De nem így alakult.
Vagyis, csak félig.
Minden ott kezdődött, hogy kivittem az amúgy is felhős ég alá elszívni egy kellemes kis cigarettát, aztán idő közben leszakadt az ég, én pedig csak töretlenül ültem tovább a hivatal lépcsőjén, az átázott cigaretta szállal a kezemben - egy vékony csíkban még mindig füstölög, de mindjárt ráesik egy csepp, leveri a végéről azt a megmaradt kis hamut is, és akkor már azt sem fog -, hiszen már ÚGYIS MINDEGY. Felkelni túl gáz lett volna, mert bent vannak emberek, olyan emberek, akik beszélnek, akiket nem ismerek, szóval na, elég kínos lenne mindezek után még vissza is menni, ha felkelnék, hogy akkor lelépjek, valaki egészen biztosan észrevenne az üvegen át, ami még kínosabb lenne, így egyedül a drámai, pislogás nélküli távolba meredés marad, a hátamra tapadó, lassan teljesen átázó hajammal együtt. Mintha épp most zuhanna le egy szatelit, és mindannyian meghalni készülnénk. Vagy meghalt volna valaki. Vagy Ádáméknak mégis jönne a gyerek. Tökéletes.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Mielőtt megkezdődne az új tanév, rengeteg mindent kell elintéznem, ilyenek a hivatalos papírok, melyek segítségével huzamosabb ideig tartózkodhatok az országban, ráadásul feltűnés nélkül. A teljes nevem helyett csak az Anikot és a Khant használom, cserediák vagyok, és ennyi. Nem titkolom, hogy a családom jómódú, de nem is indítom így a beszélgetést, azt azonban mindenképpen elhagyom, hogy egész mellékesen herceg vagyok. Minek a felesleges dráma, nem igaz?
A hivatalban töltött fél nap után az eső is elered, már az előtérben látom, ahol a kabátomat igazítom el magamon. Még mindig csak ismerkedem az itteni időjárással, de már az ing fölé egy pulóvert is felhúztam, még jó, hogy adnak az iskolai szettben. Anyám szerint nem kizárt, hogy az első időszakban többször leszek majd beteg, küldetett nekem erősítő főzeteket, így ezt a csomagot is ma vehettem át. Hónom alá helyezve, jobbomba pálcámat téve nyitom ki az ajtót, és egyből úgy alakítom a helyzetet, hogy mikor kilépek, már védjen engem a pálcám folytatásaként megjelenő ernyő.
Lépnék, de megtorpanok, sálamat helyreigazítva figyelem a lány hátát, aki kint ül az esőben, és sajnálatot érzek iránta, mert úgy vélem, élete igen kedvezőtlen módon alakult, máskülönben nem ülne itt kint, ebben a zord időjárásban. Ellépek mellette, majd megfordulva lehajolok, figyelve arra, hogy a kabátom széle még ne érjen a frissen kialakult tócsába, de őt már védje az esernyőm. A kezem nyújtom felé, remélve, hogy felsegíthetem, esetleg a segítségére lehetek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

 Nem értette. Nem tudta hova tenni a látogatást. A férfi viselkedését. A mondatait. Összezavarodott és bizonytalanná tette. Niko kitért a válasza elől, és ez nem kerülte el a figyelmét.
 Ne gondolja túl... Még hogy ne gondolja túl, mikor semmit nem mond neki. Legszívesebben rákiáltott volna, hogy hagyja ezt az idióta viselkedést, és mondja a szemébe, mit gondol. De ehelyett csak bólintott, és viszonozta a bizonytalan mosolyt.
 - Lent várlak majd. - Nem nézett rá, az ajtó kilincsére függesztette a tekintetét. Az pedig gyorsan kitárult és csukódott be, magára hagyva az ágyon egyedül ülő Annát.
 Végigsimított a hímzett monogramon. N. W. Nikolai Weißling.
 Nem tudta, hogy a beszélgetésük vagy inkább a hely légköre az, ami ennyire nyomasztó volt, de érezte, ahogyan szinte a levegővétel is nehezebbé vált a szobában. Mintha nem is oxigént, hanem bánatot és keserűséget lélegezne be.
 Felsóhajtott, és felállt az ágyról. Kisimította ruháján a nemlétező ráncokat, és végigjáratta a tekintetét a szobán. Ideje maguk mögött hagyni a múltat. Nem is baj, ha Niko el akarja adni a házat. Nincs itt semmi, csak gyötrelem.
 Az ajtó felé indult, de onnan még visszanézett. Az ágyon ott hevert az album, amit pár perccel azelőtt olyan hevesen csapott be. Nem tudta, miért csinálja. Ha józan ésszel végiggondolta volna, biztosan hátrahagyta volna. Maguk mögött mindent. Ahogyan az előbb is gondolta.
 - Jól van. - Bólintott magának, miközben becsukta a táskáját és hátrahagyta az üres szobát.
 Kinyitotta az ajtót, miközben Nikora várt. A beszűrődő napfénybe állt. Egy kis boldogság a sok sötétség után.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

 Jólesően sóhajtott fel, ahogyan a bágyadt napsugarak finoman simogatták a bőrét. Még a szemét is behunyta. Minél kevesebbet akart látni a házból. Elég volt ennyi itt töltött idő.
 Niko hangjára elmosolyodott és jólesően bújt hozzá, hogy a gyors csókot ellopva végre megszabaduljanak a ház nyomasztóságától. Eddig úgy érezte, hogy csak haza akar menni, elhagyni ezt a helyet, az egész országot minél előbb. Most azonban, hogy kint sétáltak az enyhe napsütésben, kezdett egészen feloldódni. Szerette volna elfelejteni a beszélgetésüket is.
 - Kóstoljuk meg. Jobbat csinálnak, mint a Czukorvarázsban? - A téli fagyijuk biztosan jobb, Pali sosem szerette ezeket csinálni. Amikor még ott dolgozott, kellő mennyiségű szövegelést kapott a fagylalt feleslegességéről.
 A kikövezett úton sétáltak végig, és ha jobban megnézte az ember, egészen szép tájon jártak. Éppen a szembejövő járőkelőt akarta kikerülni, mikor az eléjük lépett, elállva az útját. Anna csak akkor nézett rá.
 Ismerős volt neki a közel sem bizalomgerjesztő férfi. Jól öltözött, magabiztos kiállása volt, de kirázta a hideg a tekintetére. Józsi emberei emlékeztette.
 Németül beszélt, és mosolygott. Anna nem is figyelt arra, amit mondtak. Ösztönösen szorította meg Niko kezét, miközben azon gondolkodott, hol látta már ezt az alakot.