37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda - összes RPG hozzászólása (540 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 6 7 [8] 9 10 ... 17 18 » Le
Egervári Léda
KARANTÉN


Egérke
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. március 24. 17:36 Ugrás a poszthoz

Vörös néni
tanteremből kifelé // délután


Tudtátok, hogy a hippogriffek igazából tök félelmetesek? Pánt leszámítva természetesen. Most mesélt róla az egyik tanítónéni töri órán, hogy miket csináltak a varázslóháború alatt.
Léda teljesen elhűlve, Pánt magához szorítva sétált a folyosón ki a cókmókjaihoz. Ez volt az utolsó órájuk, de ő még fejben ott volt a csatatéren meg a hippogriff karmai között. A többiek már régen kirohantak, vagy a bentlakók vissza a hálótermeikbe vagy ki az udvarra játszani. Ő meg. Hát ő meg egyedül totyogott végig kongó folyosón, miközben a kongó folyosó a Kongói esőerdők is lehettek volna.
Nem csoda hát, hogy felsikkantott, mikor közveten mellőle valami csattanásszerűség volt. Még jó, hogy nem egy átok! Pánt még jobban magához szorítva tett két lépést hátra. Még levegőt sem mert venni. Olyan volt, mint mikor először találkozott a baltás bácsi Jackkel. Akkor is lassan közelítette meg úgy, mint most a szekrényt.
- Jól van, Pán te elintézed, ha egy mumus az, oké? - suttogta a plüssállat fülébe, majd nagy levegőt vett és szélesre tárta az ajtót, miközben rá akart kiabálni a szörnyetegre. De az a szörnyeteg egy csupa haj valami volt a szekrény aljában. Igazából ha a vörös tincsek mögé próbált nézni, talán még meg is látta volna a nénit, aki mögötte rejtőzött. Nem volt elég neki a szekrény, még egy nagy adag hajat is előrebocsátott, hogy tutira eltűnjön. Vagy meglepjen valakit. Mint például Lédát.
- Mit csinálsz ott?
Utoljára módosította:Egervári Léda, 2019. március 24. 17:38
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bornemissza Luca
INAKTÍV


Kutyamama
RPG hsz: 84
Összes hsz: 339
Írta: 2019. március 24. 20:06 Ugrás a poszthoz

Szekrényes csevely


Lucának Tánya rengeteget segít, hogy ne legyen annyira rosszul, a férfi miatt. Ő a második legnagyobb támasza, fia után, s emiatt, gyakran fel is keresi, általában teljesen random, egy hirtelen ötlettől vezérelve, ahogy most is tette. Igen ám, csakhogy azzal már nem számol, hogy Tánya és Kirill egy helyen dolgoznak, s most is már trappol a tanári felé, hogy feltépje az ajtót és elüvöltse magát, hogy ' TÁNYA! DE BAJ VAN, MEGTALÁLTAM AZ EGYIK PÓLÓJÁT MOST DOBJAM KI VAGY ADJAM A KÖVETKEZŐNEK HA LESZ? " mert ugyebár ez nagy dilemma, mert szerette azt a pólót, de Kirillen szerette azt a pólót, de mi van ha másnak meg nem olyan mérete lesz, mint az a póló, vagy nem akarja felvenni, és hát ilyenkor mi a szokás, ám nem ér el a tanáriig. A folyosó végén ugyanis megtorpan, mert megpillantja azt a bizonyos tanár bácsit, akit neki kerülnie kellene. Torkába gombóc dagad, Gyomra felfordul, s már hátrál is, hogy aztán elviharozzon egészen, míg meg nem lát egy óriási szekrényt. Nyilván egy normális ember nem dobál ki mindent belőle és bújik bele eltakarva a kezét arcával, követve azt az elvet, hogy ha te nem látod őt, ő se lát téged. Luca azonban nem éppen olyan, mint mindenki más. Hangos csattanással vágja falhoz az utolsó gumikesztyűt, mert az meg ő már együtt tutira nem férnének meg, majd bebújik és magára húzza az ajtót.
Mindenhol vörös tincsek kúsznak, orra előtt is, ahol lyukat hagyott ujjai között, hogy levegőhöz jusson - mert Lucus okos nagylány, nem fullad bele a saját tenyerébe már - s habár sokáig kibírja, hogy ne tüsszentsen, végül egy óriásit prüszköl.
Ezután nem is csoda, hogy valaki egen hamar felfedezi rejtekhelyét. Női, vékony hang, nem Kirill, vagy nagyon megfázott. Ujjai között kiles és végigméri a lánykát. Pici, sötét hajú, karján plüssel, amit kutyaként nagy lelkesedéssel hozna vissza, azonban most épp bujkál. Ilyenkor nem hangoskodik.
- Pszt, ne kérdezz ennyire hangosan, még meghallja. Épp bújkálok. Ha beszélni akarsz velem, neked is be kell bújnod, tudod? Ez így működik - és már csúszik is arrébb, hogy helyet szorítson maga mellett a kislánynak.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bornemissza Luca
INAKTÍV


Kutyamama
RPG hsz: 84
Összes hsz: 339
Írta: 2019. március 25. 18:31 Ugrás a poszthoz

Az exek
Ardai Tánya × Tanári × délután × ZÁRÁS


- Akkor elbújok, úgy találjanak aztán rám! - vágja rá határozottan, de úgy el fog bújni, hogy még a dada is csak nagyítóval tudja majd megtalálni. Csak be kell vinni néhány kelléket majd a lakásba. Takarókat, amikből rejtő sátrakat készíthet, plussz ágyakat, amik alá bebújhat, meg plussz szekrényeket is. Néhány asztalt, egy-két széket, meg ilyesmit. Az ám, csak a lakás nem olyan nagy, még négy ágy, és már be se lehet lépni.  
~ Bár az is egy újabb biztonsági dolog, hogy aki nem jut be, nem talál meg ~ tanakodik magában.
- Azért megnézném, hogyha fejen állna - motyogja zavartan, mert amíg vele lakott, addig soha nem csinált ilyesmit. Se kézen, se fejen, sőt, még cigánykerékre sem volt kapható vagy tigrisbukfencre.
- Miii? Itt dolgoziik? - kiált fel a lány és mást már nem is hall, azonnal átváltozik corgivá és kiront az ajtón. Nagyjából öt perc múlva jön vissza, gyorsan Luca lesz, hogy aztán elvegye a babát Tányától, mert út közben rájött, hogy véletlenül itt hagyta, majd vele együtt húzza el a csíkot, nyilván végig kiáltva az utat, hogy Tánya pontosan hallhassa azt, hogy Luca mikor fordul be a sarok az egyre csökkenő hangok miatt.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Egervári Léda
KARANTÉN


Egérke
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. március 26. 22:28 Ugrás a poszthoz

Vörös néni
tanteremből kifelé // délután


Mázlija volt. Nem mumus. Vagyis inkább Pánnak volt mázlija, mert nem kellett senkit sem elintéznie, szóval nyugodtan vizslathatta azt a borzalmasan nagy vöröses dolgot bent a szekrényben. Ami ugye megszólalt. Vagyis élt is. Mint az a hajasbaba az Adams familyben. Csakhogy ennek Léda értette a mondatait.
- Hogy bemenni? Jaja, oké. - Ilyenkor nem számított, hogy bizony a suli végével Zalán keresni fogja. Jönni fog érte és ott fogja várni a játszótérnél, vagy az udvaron. Ő meg itt kuksol majd a szekrényben.
Mindenféle kérlelés nélkül már mászott is be néni... Néni? Lányka. Nem. Se nem néni se nem lányka. Mindegy. Vöröske. Így fogja hívni. Vörös. Szóval próbált nem a hajára lépni, de hát ugye szűk volt a hely, meg Pán egyébként is sok helyet foglalt, és nem ment ám olyan egyszerűen, mint ahogyan gondolta.
Jobb lábával megcsúszott a hajon, ahogyan a bal oldalát próbálta beemelni, mire előrelendült. KEzével visszalökte magát a szekrány hátfalától, de akkor meg a Vörösnek meg neki. Végül addig addig forgolódott, hogy összegabalyodott lábaival kénytelen volt lecsücsenni az egyetlen szabad kis lyukba a Vörös mellé.
Sóhajtott egy nagyot, talán még kellő zajt is csapott, de mielőtt még nekikezdett volna a beszédnek, kifújta magát. Nehéz küzdelmen vannak túl a titkosügynökök. Az igazi akció pedig csak innentől kezdődik.
- Szóval ki után nyomozunk? - suttogta, miközben az ajtó résein próbált kilesni a fénybe. Egészen közel hajolt, de a szembe lévő falon kívül nem látott senkit és semmit. - Ellenéges földönkívüli? Vagy valami sötét varázsló? Úúú, koboldok után nézelődünk, ugye?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bornemissza Luca
INAKTÍV


Kutyamama
RPG hsz: 84
Összes hsz: 339
Írta: 2019. április 4. 17:21 Ugrás a poszthoz

Szekrényes csevely


Fel-felnyög hangosan Luca, ahogy jól megtapossák és meghúzogatják a hosszúra nőtt tincseit.
- Hűha, te még Bencénél is fájdalmasabba tudod megrángatni mások haját -közben próbálja azért kihúzni a tappancskák alól  a vörös szálakat, ám nem igazán jönnek azok, amannak meg különös tehetsége van ahhoz, hogy ne engedje. Pláne azután, hogy itt előre és hátra dülöngélt a szerencsétlen kölyke, mint valami kelj fel Jancsi.
Míg Léda kifújja magát, addig Luca is megemészti a haja ellen tett terrorcselekményt  és inkább minden megmaradt szálat az ölébe gyűjt, mert kezd természetes ellenségévé válni a másik lába.
- Nem, teljességgel tévedsz! Nem nyomozunk, bujkálunk! - javítja ki a félreértést, miközben magukra csukja a szerkényt, épp csak hagyva egy kis rést ami bevilágítja kettejük arcát derengőn. Hangja halk, suttogó és titokzatos.
- Aki elől bújkálunk pedig nagyon veszélyes. Ha megtalál végünk. Kaput. Kanyec, ki leszünk nyúlva, mint a palacsinta. A rossz ízű palacsinta - kicsit előrébb dől,hogy még halkabbra tudja venni, majd hirtelen felnyög, amikor léptek zaja üti meg fülét.
- Hallgass! Most meg ne szólalj, ő az. Felismerem a hangot - legalábbis nagyon elhiszi, hogy felismerte, mutatóujját átteszi a lány szája elé, hogy biztosan ne szólaljon meg, addig pedig le se veszi, amíg el nem halt a hang.
- Jajajaj csak egy hajszálon múlt
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Mikola Margaréta
INAKTÍV


Keve hercegnője | Peggy
RPG hsz: 14
Összes hsz: 24
Írta: 2019. április 10. 16:31 Ugrás a poszthoz

Liám Love

Amúgy nem vagyok válogatós. Tényleg nem, szinte mindent megeszek, ami nem belsőség, és elém teszik. De! Nekem senki nem magyarázza meg, hogy ez a tányérban úszkáló féldöglött sündisznó evésre alkalmas dolog. Ráadásul anya azt mondta, ma BBQ lesz a vacsi, így nem is nagyon van étvágyam ehhez a valamihez. Az arcom is grimaszba torzul, ahogy belekóstolok, mert rossz, nem kicsit, hanem nagyon.
- Lee, megint kutyakaja az ebéd - panaszolom a kis vörösnek magam mellett, majd a felügyelő tancira terelem a tekintetemet. - Ezra bácsi miért akarja, hogy ezt megegyük?
A nagy kékjeimet Lia majdnemapukájára mereszten, majd ismét a cinkosomra pillantok.
- Szerinted észreveszi ha kiöntöm? - fordultam a törpe vörös felé, de nem túl feltűnően, mert Batman sem szokta elárulni magát. A kulcs a részletekben rejlik, vagy valami hasonló.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Lia McNeilly
INAKTÍV


Hajóskapitány ~ Mugmaker
RPG hsz: 12
Összes hsz: 19
Írta: 2019. április 10. 17:39 Ugrás a poszthoz

Bestie Love

- Briodarnach - húztam el a számat egyértelműen jelezve az egyet nem értésem. Erre azt mondanák otthon, hogy megint nincs rám jó hatással, hogy Arthur bácsival együtt olvasunk esténként mesét, de ez komolyan ilyen... nem tudom mi ez magyarul, de mint amit a végén kiöntenek és undi. A kanalamon furán, ragadós állagban marad rajta én pedig egy kicsit sem kedves felhördüléssel tolom a mellettem ülő fiú felé, aki nagyban hamizik. HA annyira kell, itt van ez is.
- Remélem Ezra vagy anya főz vacsit, mert már most éhes vagyok - tettem a kezem a pocimra meg is dörzsölve, hogy végül a poharamba szürcsöljek. - Nem tudom, de azt hallottam legutóbb, hogy új nénik fognak főzni ránk itt, remélem ők láttak is már szakácskönyvet - meséltem el, hogy mit is hallgattam ki legutóbb, majd ügyesen elhajoltam, mikor a velünk szemben ülő páros a kajával kezdett játszani és felénk pöccintették. Undorítóak.
- Nem hiszem, én tegnap is beleborítottam vééééletlenül a tálcák közé azt a levesszerű valamit, aztán nagyon megbánóan néztem és csak kaptam tőle egy pogácsát - vontam párat a vállamon, hogy aztán nevetve döntsem a vállam az övének súgva folytatva. - Szerintem ma is van nála, ha éhesek vagyunk még hazamenetel előtt.


Szótár;
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2019. április 17. 17:53 Ugrás a poszthoz

Egy kis kölyök
Myra néni

Nem fogja megérteni saját magát amiért itt kötött ki. Sosem szerette a gyerekeket, nem fantáziált arról, hogy egyszer majd neki is lesz és minimum három kell, mert az egy szép szám, sem arról, hogy férjhez megy és alig várja az egész családalapításos boldogságos akármit.
Karrierista, de ezt mindenki tudja róla, a kviddicsnek él meg általában Kolosnak, de mivel ő dobta, így az előbbi az érvényes túlnyomóan. Talán az egyetlen pozitívum a gyakorlatban, hogy lefoglalja és nem a problémákkal foglalkozik, vagy éppenséggel nem edzi le a napi háromszorosát.
Az üresjáratokban két óra között most kint ücsörög az udvaron, élvezi a napsütést és a kviddics évszázadait olvassa sokadjára. A legtöbb gyerek és felnőtt bent van, ebédelnek, vagy ilyesmi, Myra is az utolsó óráját várja. Az evés pedig nem az erőssége. Azok pedig, akik kint futkároznak mind tanárral, vagy felügyelővel vannak, nem őt nyaggatják és éppenséggel neki sem kell figyelnie, vajon melyik kölyke lóg ki a kerítésen.
Nem annyira rossz ez egyébként, mint gondolta elsőre, egészen kedves tud velük lenni. Főleg azokkal, akiket érdekel a kviddics és el lehet velük beszélgetni az óráin.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Daliah Elisabeth Payne
INAKTÍV



RPG hsz: 26
Összes hsz: 90
Írta: 2019. április 18. 20:49 Ugrás a poszthoz

L É D A


Nem értem, hogy miben nyertem. Talán rájött, hogy csak idegesíteni akarom ezzel, és az is lett? Vagy nem tudom, lehet azt hitte farkasszemet néztem vele? De ahhoz nem kell megbeszélni a másikkal? Vagy lehet azt is csinálni, hogy egyszerűen csak elkezded? Ezt nem értem. Lehet hogy nem pislogtam, á mindegy.
Igen, lehet vesztettem volna. Na jó, nem lehet, inkább biztos hogy elvesztenék egy evőversenyt, mert bele se vagyok hajlandó menni egybe. Na mindegy, kit érdekel. Nem fogok belemenni egy evőversenybe sem. Mi értelme is van? Szerintem semmi, de ki tudja.
- Biztos te nyernél. Nem fogok versenyezni ebben. - motyogom talán annyira halkan, hogy nem hallja a lány. Úristen, itt a világvége, megszólaltam! Jesszus de nem szeretem a saját hangomat. Mások hangját még talán szívesen hallgatom, de csak akkor, ha én csöndben maradhatok.
Nem tudja mi az hogy illegális? Hát oké, mindegy, na. Majd meg fogja tudni. Egyszer talán, de remélem nem úgy fogja megtudni hogy valami olyat tesz. Vagy ki tudja mit hoz a jövő? Lehet hogy húsz év múlva bűnöző leszek. Lehet véletlen, lehet hogy azért mert az akarok lenni, ami nem. Nincs értelme annak, hogy valaki bűnöző. Vagy ha van, akkor nem értem. Talán megértem majd ha nagy leszek, de addig még nagyon sok idő van. Ha nagy leszek, akkor talán láthatom a színeket?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Dr. Wittner Erik Benjamin
INAKTÍV



RPG hsz: 88
Összes hsz: 144
Írta: 2019. április 20. 08:00 Ugrás a poszthoz

Hannah


- Határozottan egyetértek.
Ki hogyan látja a segítséget. A magam részéről a segítség jelenleg a festés, pontosabban az, amikor a négy fal között tudhatom magam Alexandrával, beszélgethetünk mindenről, anélkül, hogy egymásról bármit is tudnánk. Ha akartam volna, megnézhettem volna, hogy ki ő, és azt hiszem, ő sem tette meg ezeket a lépéseket. Mind a ketten kívül hagyjuk a mások által kialakított képet, és őszintén tudunk kérdezni egymástól, még ha az a kérdés balgaság is. Élvezem, hogy van egy sziget, ahova visszavonulhatok, és jelenleg ez a sziget, ez a fiatal lány és a jelenléte a minden nekem. Nem vágyok másra, csak hogy ennyi idősen legyen egy kellemes személy az életemben. Hamarosan vége, mind a ketten tudjuk, indokolatlan okokkal nyújtom, de véget fog érni. Előre gyászolom magamban ezt, de kifelé sosem mutatnám. Boldog vagyok, ott és akkor igazán boldog. Minden más csak formalitás.
- Igen, egyszerűbb lenne, de ahogy kihallottam, nekik más problémáik is vannak. Néha elnézem a kis Charlotte-ot az utcán, és úgy gondolom, hogy valami meghúzódik még a háttérben. Furcsa, de nekünk mindenképpen így a legjobb most, így nem keveredik ez az egyéb dolgaikkal. Nem tudom, hogy milyen dolgok, nem akarok messzemenően téves következtetéseket levonni, csak érzem, hogy jobb ez most. Én segítek neked mindenben.
Felajánlom, de ez inkább formalitás, mert a nő határozottsága és átlátóképessége olyan, ami elárulja, hogy ő egy igazán jó vezető, és jó szervező is, az élet minden egyes területén. Bízok benne, és bízok a döntéseiben is. Megvallom, meglepett, amikor először találkoztunk, felületes voltam, és ezt az illetlenséget azóta már százszor megbántam, hiszen ez a nő nagyon logikus és nagyon határozott. Emellett pedig, természetesen, könnyen célt ér, de az nekünk sosem rossz.
- Hét. Merlinre.
Összevonom kicsit a szemöldökeimet, balommal megkönyökölöm a karfát, szám elé helyezem a kezem, és a szakállam piszkálásával igyekszem végiggondolni, azt, amit mond. Kezembe véve a papírt, futom át az önéletrajzot. Nem kell hozzá sok idő, mert ismerem, Payne doktor is nemrég mutatta, amikor a teljes gyógyítói gárdáját áthozta.
- Szimpatikus kishölgy, ha téged meggyőzött, engem is.
Leteszem az asztalra a papírt, és visszacsúsztatva pillantok rá. Értem a problémát, lesz pénz, mert mind a ketten azon dolgozunk, de későn, és az a lényeg, hogy működjön az iskola. Nézem őt egy pillanatig, arcomra lassan ül ki a mosoly.
- Egy éve nem vettem fel a fizetésem, ott van a tartalékokban, átcsoportosítom, te pedig tudsz felvenni embereket. Nézzünk körül a tanodába, biztos vannak olyanok, akik egy kis pluszért eljönnének hozzánk dolgozni. Nem teljes bérért, nem teljes foglalkoztatásban. Ha nem kell kifizetnünk a diplomás bért, jobban állunk. Szeretném, ha a gyerekek megismerkednének a tanodabeliekkel. Illetve beszélhetek Dorottyával, hátha van olyan végzőse, aki szívesen jönne el.
Agyam egy hátsó szegletében jegyzem ezeket, megjegyzek mindent, hiszen ez valóban fontos.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Egervári Léda
KARANTÉN


Egérke
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. április 20. 18:53 Ugrás a poszthoz

Vörös néni
tanteremből kifelé // délután


Visszafojtott lélegzettel hallgatott el és lesett ki az aprócska résen. Ki foglalkozott olyanokkal most, hogy hajhúzás, mikor a föld megmentésea kezükben van? A födönkívüliek bármikor el tudják vinni innen az embereket és kicserélik őket. Látta egy filmben. Ezra bácsit már tutira kicserélték. Olyan nincs, hogy ő ne lenne földönkívüli.
Kissé csalódott sóhajt hallatt, mikor a nénilány közölte, hogy ők bizony csak bujkálnak. Hát Léda nem fog bujkálni. Neki egy igazi hippogriff segít, ha harcra kerülne sor!
- De miért nem...? - kezdett bele a kérdésbe, mikor a Vörös folytatta a mondatot, amivel ismét felcsigázta a leányzót. - Ó, akkor egy bérgyilkos elől bujtunk el? Mielőtt ő nyírna ki minket? Láttam, hogy Bruce Willi... - mesélte ő volna tovább, hogyan látta a tévében a praktikákat, de a Vörös mutatóujja elhallgattata volna.
Visszafogta a lélegzetét is, ahogyan hallgatta a kemény lépteket. Csak egyetlen szekrényajtó választotta el őket a haláltól és a bérgyilkostól. Magához szorította Pánt, és nagyra tárt szemekkel figyelte a Vöröst.
- Majd Pánnal segítünk kicsinálni a bérgyilkosod. Mi a terved? Felülről ráugrunk és egy hálóval elkapjuk? Láttam a Scooby Dooban. Működik a dolog.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Egervári Léda
KARANTÉN


Egérke
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. április 22. 21:20 Ugrás a poszthoz

Tánya néni
tanári szoba // délután


 A krokodilkönnyek csípték az arcát is, miközben magát átölelve csoszogott a Nagy Ajtó felé, ami mögül a felnőttek szoktak kijönni. Nem kopogott, pedig Anya úgy tanította, hogy kopogni kell, mielőtt bemegy valahova. Most nem számított. Most semmi nem számított.
 Az asztalokkal körbevett teremben már senki nem volt, aki segíthetett volna neki. Első pillantásra. Aztán megmozdult az a szőke fej valahol hátul a polcok előtt, ő pedig hangosan zokogva indult el felé. Tánya néni volt, ha más nem, hát legalább ő fog tudni segíteni.
 Szavak nélkül állt meg az asztal előtt, miközben jobbjával és baljával is az arcát törölgette. Ő már nagy lány, nem szabadna sírnia.
 Nagyokat hüppögött, miközben próbálta visszatartani a könnyeit, amik továbbra is széles patakokként csordogáltak az arcán.
 - Nem tudom, hol van. - Újabb sírás hullám tört rá. Zalánnak is nemsokára jönnie kellett, na de még órák kérdése volt, addig pedig nem várhatott a dolog.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2019. április 22. 21:54 Ugrás a poszthoz

Léda


Már megint tovább maradtam bent, mint ahogy eleinte terveztem. Ilyenkor már Pénteket kellett volna elvinnem sétálni, vagy szabadon engedni az egyik kutyaparkban, de nem, helyette az asztalomon görnyedtem, és egy rakat dolgozatot javítottam. Néha fel-felkuncogtam válaszokon, melyeket a kicsik adtak, és a legkreatívabb megoldásokért plusz pontokat osztottam. Ha már nem tanulta meg az anyagot, legalább képes egyedi módon kiforgatni a kérdéseket. A leleményesség pedig fontos.
Pihennem kellett, már nagyon éreztem. Inkább felálltam, és elkezdtem a táskámba pakolni. Bele a papírokat, a könyveket, a saját jegyzeteimet, mindent. Otthon majd aztán újra kiválogatom, hogy melyik hova megy.
Hirtelen valaki megszólalt tőlem nem messze. Kis híján szívrohamo kaptam az édes gyerekhangtól, kezemet a szívemre is tapasztottam, úgy néztem a lánykára. A síró lánykára. Nem értettem, hogy hogyan jött be, vagy hogy mit keres, de azt tudtam, hogy azonnali segítségre van szüksége. Leguggoltam hozzá, és úgy néztem.
- Mi veszett el Léda?
- kérdeztem, hiszen azonnal felismertem az előttem állót. Az egyik legjobb volt a csoportjában, és ha igazán figyelt az óráimon, akkor aztán végképp brillírozott. - Segítek, ezt megígérem, viszont ahhoz el kell mondanod mindent - fogtam meg az egyik kezét, míg a jobbommal letöröltem a könnyeket az arcáról.
Utoljára módosította:Ardai Tánya, 2019. április 22. 22:09
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Egervári Léda
KARANTÉN


Egérke
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. április 22. 22:27 Ugrás a poszthoz

Tánya néni
tanári szoba // délután


Szipogott és hüppögött és akárhogyan is próbálta visszatartani a könnyeit nem sikerült. Ilyen még nem történt. Ilyen nem történhetett meg.
- Elrabolták Pánt! - Felnézett Tánya nénire azzal a kétségbeesett tekintettel és újabb síróroham tört rá. Nem is bírta folytatni a történetet. A legjobb barátja, az egyetlen barátja, aki egész életében vele volt. Zalán persze más. Ő a testvére, neki kötelessége vele maradnia, de Pán... Pán benne volt minden mókában, játékban és kalandban. A legrosszabb pillanataiban is ott volt vele, hogy jobb kedvre derítse.
- Biztosan nem ment világgá, mert akkor velem ment volna, de sehol sem találom. Tutira Patrik volt az. Mindig csúfolta Pánt, mert az egyik karma meg vvan varrva. - Csak mondta a magáét, miközben megtörölte az arcát a ruhaujjával, hogy aztán újabb könnyeknek csináljon helyet.
- De ha nincs meg Pán, én nem megyek haza. Ki fogom szabadítani, ha arról van szó. Majd szólok a vörös hajú néninek, aki olyan jó a bujkálásban, hogy lesse ki Patrikot, hova zárta be Pánt! - Nagy kék szemeivel körbenézett a tanáriban, hátha valahol előbukkan egy vörös hajtincs és a segítségére siet, mint a mesékben szoktak a főhősöknek.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2019. április 22. 22:58 Ugrás a poszthoz

Léda


- Mi? Nem!
- játszottam rá a reakciómra. A gyerekek folyton elveszítik a játékaikat, ez annyira nem volt meglepő. Inkább az, hogy Léda elvesztette az egyetlen társát az előkészítőben. Legalábbis nagyon is úgy festett, mert nem rosszból, de mintha a többiekkel nem jött volna ki annyira.
- Egészen biztos, hogy magától nem hagyott volna itt
- biztosítottam a lánykát. - Viszont ez még nem jelenti, hogy Patrik volt az - fentem meg egyszerre. Ezt a részt kevésbé szerettem a dologban, dehát egyik nélkül nem mehet a másik.
Már éppen mondtam volna tovább, amikor egy furcsaság ragadta meg a figyelmemet. - Milyen vörös hajú néni? - kérdeztem összeráncolt szemöldökkel. Ha jól tudtam Cath-en kívül nem tanít más vöröshajú az iskolában, de őt is ismerik már a diákok annyira, hogy legalább a nevét tudják.
- Na jó, nyugodj le szépen, és mond el nekem, hogy merre láttad Pánt utoljára - simítottam meg a buksiját, és felálltam, hogy elővegyek egy papírzsepit Lédának. Lassan abba fog maradni a sírás és a riadalom, és elkezdhetjük keresni a plüssállatot.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Riley Hope Wayne
INAKTÍV


Little AJ
RPG hsz: 13
Összes hsz: 132
Írta: 2019. április 24. 18:07 Ugrás a poszthoz

Daliah

Uuuuuuuuuuuuuuutálom a matekot. Sok szám, felesleges képlet és ajj… Arról nem volt szó, hogy ilyesmit is tanulnom kell majd. Ha majd végre járhatok a Bagolykőbe, akkor tuti biztos, hogy a Számtant nem veszem fel. Fúj számok, nem. Undi az összes. De hát nem volt mit tennem, ameddig nem végeztem a házimmal, addig muszáj volt a tanteremben bajlódnom vele. Mivel már így is sok volt a számlámon és nem szerettem volna, ha Apunak be kell jönnie, így vettem a fáradságot és jól viselkedtem. Nagyon nagy erőfeszítésembe telt, mert hát… csak. Nem tudok én megülni olyan könnyen a hátsómon, ezért is szoktam sűrűn Hannus néni irodájában kikötni. Hmm… Úgy is olyan sűrűn vagyok ott, mi lenne, ha egy picikét a saját ízlésemre formálnám? Vigyorogva csaptam össze a házimat és pakoltam a táskámba a könyveket, majd vittem is az említett tárgyat a szekrényembe. Ott jó helyen lesz, ameddig kifestem Hannus néni irodáját. Ha nem az egészet, legalább egy kis részét… már csak festéket kellett szereznem. Talán az egyel alattunk lévő évfolyam osztályában akad némi belőle, de azt hiszem nagyobb mennyiségűt nem fogok találni. Na mindegy is, akkor csak az asztalát fogom kifesteni, vagy valami szépet pingálni rá. Mosolyogva szaladtam is végig a folyosón az említett terem felé, s mikor odaértem az ajtóhoz, óvatosan nyomtam le a kilincset. Az ajtó halk nyikorgással tárult fel, a kis rés pedig pont elég volt ahhoz, hogy bedugjam rajta a fejemet. Körbekukucskáltam, és mivel senki nem volt bent, már mentem is a szertárukhoz, kifosztani a festékeiket.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bornemissza Luca
INAKTÍV


Kutyamama
RPG hsz: 84
Összes hsz: 339
Írta: 2019. április 26. 15:32 Ugrás a poszthoz

Szekrényes csevely


- Bérgyilkos? - meglepődik a lány. - Ő nem bérgyilkos...legalábbis nem tudok róla, hogy az volna. Ha az lenne tudnám nem? Azért ezt csak elmondják egymásnak az emberek - kérdez rá, olyan komoly tekintettel, mintha nem is egy aprócska lánykától kérdezné, hanem egy vele egyidős, érett nőtől, aki biztos mindent tud.
Persze hite már meg is inog, mert ki tudja, lehet, hogy Kirill is tökre olyan mint a Scooby Dooban a főgonoszok, elvégre Tánya is mondta neki, hogy kerülje el. Lehet Tánya tud valamit.
- Talán inkább csapdát kéne állítani. Tudod olyat, ami ilyen hurok aztán ha rálép, akkor zuuu és fellógatja az áldozatot - közben lelkesen mutogat kezeivel, meg a hanghatásokat is kellőképpen hangosan illusztrálja, hogy nehogy a végén ne tudja elképzelni Léda a nagy tervet.
- De akkor össze kéne gyűjtenünk ilyen dolgokat hozzá. Szét kell válnunk. Menni fog? Ez egy nagyon veszélyes küldetés. Készen állsz rá? Kisujjesküre készen? - s már nyújtja is a kisujját, hogy vérszerződés helyett ezzel kössék meg a bajtársi esküt, ami kevésbé véres ugyan, de éppolyan megszeghetetlen, szent és sérthetetlen. Hisz ki képes megszegni egy kisujjesküt? Az már nem is ember!
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Daliah Elisabeth Payne
INAKTÍV



RPG hsz: 26
Összes hsz: 90
Írta: 2019. április 28. 21:20 Ugrás a poszthoz

R I L E Y


Ne ne pont most fogyott el a festékem, nem hiszem el! Épp egy már majdnem kész festményen dolgoztam, és festék az lenullázódott. Bár ez mellettem miért is nem olyan meglepő?
Talán a szertárból ha lenyúlok egy kevés festéket, senki nem fog megharagudni, ugye? Á, biztos hogy nem.
Mintha az évszázad rablására készülnék, úgy megyek végig a folyosón. A szertárba rohanok, gyorsan lekapok a polcról festéket, és ebben a pillanatban veszem észre, hogy nem vagyok teljesen egyedül. Itt van még egy emberi élőlény, gondolom egy fiú. Hát, fiúnak néz ki, de ki tudja? Lehet hogy a lelke lány, de még ő se tudja? Na jó, ezen most miért is gondolkodok?
- Keresel valamit? Segíthetek? - kérdezem tőle olyan halkan, hogy talán meg se hallja. A lenyúlt festékeket a hátam mögé rejtem, és a lábujjaimról a sarkamra hintázok. Na ez értelmes volt? Á, kit érdekel ha nem? Úgyse hallja senki se a gondolataimat. Remélem hogy nem. Bár az én gondolataimba lehet beleőrülne egy ép elméjű ember. Jó, lehet bele se merne nézni a fejembe, kivéve ha muszáj neki. Bár nem tudom, hogy lehetne muszáj belenézni a fejembe, de ki tudja? Ez nem volt értelmes. Á, kit érdekel, csak én hallom látom vagy nem tudom mit csinálom a gondolataimat.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Egervári Léda
KARANTÉN


Egérke
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. május 1. 13:26 Ugrás a poszthoz

Vörös néni
tanteremből kifelé // délután


Léda komolyan elgondolkodott a kérdésen. Zalánnal sok filmet néztek, és a bátyja imádta azokat az akciófilmeket, amikben voltak olyan fegyveres emberek. Ezekben a filmekben mindig tudták, hogy ki a rosszfiú, csak a többi szereplő nem.
- Nem tudom, de ha én bérgyilkos lennék, tutira mindenkinek a menő fegyveremet mutogatnám, hogy féljenek tőlem. - Jól átgondolt válasz volt ez kéremszépen, egészen ké percbe is beletelt, mire döntésre jutott. Nem. Bérgyilkosnak lenni menő dolog, úgyhogy mindenkinek tudnia kell róla.
- Szerintem ő is földönkívüli akkor, mint Ezra bácsi. A földönkívüliek nem dicsekednek el vele, honnan jöttek. Kivéve Superman. De ő jó földönkívüli. Úgyhogy valami szuperbiztonságos csapdát kell állítanunk neki! - bólogatott ő is hevesen, miközben már látta maga előtt a hurkokat és kötelet, amibe olyan gyanútlanul sétál majd bele az áldozatok, hogy azt akármelyik Indiana Jones filmben megirigyelnék.
Széles vigyor terült el az arcán, miközben emelte már a kisujját az esküre. Ez már nagyon komoly dolog. Ez már egészen felnőttes dolog. Ki tudja, talán még az újságokban is benne lesz a nevük, mikor elfogtak egy földönkívülit.
Jól megrázta a nénilány ujját, hogy tutira biztos legyen az eskü.
- Láttam köteleket a szertárban, én elhozom őket onna... - megdermedt a léptek zajára. Súlyosak voltak és egészen vészjóslóak. Olyan léptek, amik egy embernek álcázott földönkívülihez tartozhatnak. Nagyra tárt szemekkel meredt a mellette rejtőző vörösre. A szíve torkában dobogott, és meg sem mert szólalni. Csak a szájával formálta a szavakat.
- Most kell elkapnunk. - Bólogatott is hozzá, és Pánnal a kezében fordult a szekrényajtó felé. Kiugranak és elfogják. Egyszerű lesz, hisz honnan tudná, hogy tényleg ott lapulnak rá lesve?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Egervári Léda
KARANTÉN


Egérke
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. május 1. 13:43 Ugrás a poszthoz

Tánya néni
tanári szoba // délután


Vállat vont a kijelentésre. Neki meggyőződése volt, hogy Patrik vitte el Pánt. Féltékeny volt rá. És egéybként is, a harci sérülése csak azt mutatta, mennyire erős egy hippogriff az ő barátja. A karma pedig még mindig ugyanolyan éles azután is, hogy Anyu megvarrta.
- Hát az a néni, akivel a szekrényben találkoztam. - Miért kérdez Tánya néni ilyen butaságokat? Most nem isaz a lényeg, hogy ki az a néni, hanem hogy kiszabadítsák Pánt a fogságából. Abban persze igaza van, hogy Pán nem hagyta volna magára még akkor sem, ha világgá akart menni. Hisz ők ketten voltak a világ ellen. Ha menni kellett volna, akkor ketten mennek. Persze azért Zalánt is el kellene hívniuk, de akkor sem hagyta volna hátra.
A légzése kezdett megnyugodni, és a krokodilkönnyek is már csak csermelyként csordogáltak az arcán, mikor mesélni kezdett.
- Pán nem jöhet tesire, mert túl jó mindenkihez, úgyhogy ő addig vigyázott a táskámra az öltözőben. Tesi után pedig már nem volt ott! - Legörbült a szája széle, és egészen megremegtek az ajkai, ahogyan megpróbálta visszatartani a sírást. Egy nagylány nem szokott sírni, nem igaz? - Lili néni előbb engedte ki a fiúkat, úgyhogy Patrik tutira bement és elfogta őt. Lehet a táskámból akarta elvenni a csokimat! - Heves mozdulattal tette karba a kezeit úgy, mint mikor Apa szokta, ha kérni szeretett tőle valamit. - Menjünk, nézzük meg a padjában! - fogta meg Tánya néni kezét, hogy kivezesse őt az osztályába. Majd ő rendet tesz és az asztalra csap, ha arról van szó. Elvégre nem szabad ellopni mások legjobb barátját, nem?
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Bornemissza Luca
INAKTÍV


Kutyamama
RPG hsz: 84
Összes hsz: 339
Írta: 2019. május 1. 22:20 Ugrás a poszthoz

Szekrényes csevely


- Én nem szeretném, hogy féljenek tőlem. Az olyan szomorú dolog. Ha egy ember fél a másiktól, akkor már nem lehetnek igazán barátok - rázza meg a fejét Luca, közben az egyik vörös tincsével játszadozva. Igazából már teljesen kiment a fejéből Kirill meg, hogy csak pár pillanatra akart elbújni, azt pedig végképp, hogy Tányához érkezett, valami olyat elmondani, amit fél órával korábban óriási hírnek gondolt, de mostanra már örök feledésbe merült.
- Földönkívüli? Akkor azok tényleg léteznek? Oh de akkor Bence is az? - rémülten kiált fel, majd amint rájön, hogy mit tett, rögtön eltorlaszolja száját kezével és néhány pillanatig csendbe marad, hogy fülével leellenőrizze nem jött e az a földönkívüli izé vissza a szekrényhez.
Minden jól halad, a terv amit Luca feldob, tökéletes és a kislány esküjével bizonyítja, hogy mellette áll. Minden okés, aztán hirtelen a léptek.
- Nincs több időnk - nyög a vörös. Nem tudnak csapdát állítani. Csak maguk erejére tudnak ezután számítani.
A lány néma szavaira bólint. Itt az idő. Szíve hevesen dobog, még soha nem volt semmi ennyire komoly Luca számára, pedig már megszült egy gyerkőcöt is.
Minden pillanat egy évtizednek tűnt, várni, türelmesnek lenni a világ legnehezebb dolga  a lány számára. Aztán végre eljön a pillanat. S ebben a pillanatban kivágja az ajtót és felkiált, hogy a kislány számára is egyértelmű legyen, hogy most kell ugorni.
- TÁMADÁÁÁS!
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Riley Hope Wayne
INAKTÍV


Little AJ
RPG hsz: 13
Összes hsz: 132
Írta: 2019. május 3. 19:12 Ugrás a poszthoz

Daliah


Főnyeremény! Elégedett vigyorral néztem a polcokat, amelyeken ott sorakoztak a különféle színek egymás mellett, csak arra várva, hogy valaki használja őket. Nyugalom kis vödröcskék és tubuskák: AJ megjött, hogy játsszon veletek. Már csak azt kellett eldöntenem, hogy miféle motívumost pingáljak az asztalra. Gyorsan kiötlöttem, hogy valami ijesztőt fogok, de ahhoz különféle sötétebb színek kellettek. Azok meg hol voltak? Na hol? Hát persze, hogy a legfelső polcon. Nem volt mit tennem, másznom kellett… Feltűrtem a pulcsim ujját a könyököm fölé, hogy ne zavarjon majd, és már léptem is egyből a második polcra. Szépen lassan és óvatosan terheltem meg a faszerkezetet, nehogy itt berepedjen nekem, aztán meg zuhanok és minden értékes festék a földön landoljon kiömölve. Eltervezve ez így nagyon is jól hangzott, és már majdnem el is értem a kívánt színt, mikor egy hangocska csapta meg a fülecskémet. Nem volt túl zajos, de annyira pont elég volt, hogy kizökkentsen a koncentrációmból és megcsúszva lerántsam a vödröt. Ijedten néztem is ahogyan zuhan felém, mert én már a földre zúgtam és a fájós felemet fogtam. Megállt bennem az ütő, de nagy szerencsém volt: a teteje nem esett le, és úgy egyben sikerült elkapnom a festéket. Megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt… de a következő pillanatban éreztem, hogy valami lefele csordogál a homlokomon. Jobbommal odanyúltam, és nevetni kezdtem, mikor a zöld színű anyagot láttam meg az ujjaimon.
– Szuper. Ezért ki fogok kapni –kínosan húztam el a számat, közben tekintetemet a lányra emeltem. – Már nem. Megtaláltam, amit szerettem volna. Segíteni viszont segíthetsz. Benne vagy egy kis tréfában? –Ártatlan tekintettel néztem rá, de lángolt benne a gonoszkodás szikrája.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2019. május 4. 14:17 Ugrás a poszthoz

Léda


Gondosan végighallgattam a lánykát, és közben többször is bólogattam. Úgy kellett kinéznem, mint aki most a világ legfontosabb dolgának tartaná, hogy megtalálja a plüsst. Persze érdekelt a dolog amúgy is, de nem gondoltam, hogy valaki tényleg elvette volna.
Hagytam, hogy Léda a termükhöz húzzon, de mielőtt bementem volna, megállítottam a kislányt. - Figyelj, most bemegyek, és megkérdezem, hogy ki mit tud. Viszont nem szemelhetünk ki egy embert, ne kezd el mondani, hogy Patrik volt, mert nem biztos, és így elfuthat a rendes tettes. Szóval íme a terv - kezdtem mondani, mert tudtam, hogy valamivel el kell csendesítenem a lánykát. - Bemegyünk, én beszélek, és közben te is, és én is fürkésszük a többiek arcát. Ha pedig bárkit gyanúsnak találsz, akkor utána megbeszéljük négyszemközt. Rendben? Ez egy fontos dolog! - hívtam fel a figyelmét, aztán amikor megbizonyosodtam, hogy Léda mindent értett, bementem a terembe. Odamentem az ott lévő vigyázóhoz, és suttogva felvázoltam neki a szituációt gyorsan, majd az osztály többi tanulója felé néztem.
- Egy kis figyelmet kérek mindenkitől!
- váltottam hivatalosabb, tanáriasabb hangra. - A nap folyamán eltűnt az egyik társatok plüsse. Nagyon hiányzik neki, és szeretnénk megtalálni Pánt. Nagyon remélem, hogy egyikőtöknek sincs hozzá köze, ugyanis mélységesen csalódnék bennetek, ha ez így lenne - súlykoltam az üzenetet, és közben próbáltam minden gyerekre ránézni, hátha valamelyiknek csalfán villan a szeme. - Viszont, ezt a hibát is ki tudjátok javítani, ha azonnal szóltok nekem, vagy az egyik tanárotoknak. Addig is, ha bármilyen információtok lenne, kérlek szóljatok róla. - Egy pillanatnyi néma szünetet még tartottam, hogy a hatás mindenkihez elérjen, aztán intettem Lédának, hogy jöjjön arrébb.
- Nah, mit gondolsz? - kérdeztem tőle suttogva. Fontos volt, hogy úgy érezze, hogy ő is be van vonva a nyomozásba, és az ő szava is döntő.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Egervári Léda
KARANTÉN


Egérke
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. május 4. 14:41 Ugrás a poszthoz

Tánya néni
tanári szoba // délután

Bólogatott, egészen hevesen. Nagyon figyelt az instrukciókra, minden kis részletére. Most mindegy is volt, hogy mivel kellene foglalkoznia, meg hogy talán nem is a tanáriban kellene lennie. Pánról volt szó, és ha fordított esetben őt rabolnák el, a legjobb barátja is megtette volna érte ugyanezeket a erőfeszítéseket.
Letörölte a maradék könnycseppeket is az arcáról, összeszorította az ajkát, de egy pillanatig azért hezitált. Nagyon ciki lesz, ha kiderül, hogy felnőttet is beavatott. Az azt jelentené, hogy utána mindenki őt piszkálná. Hallgatná, hogy árulkodós Júdás. De Pánról volt szó. A legjobb barátjáról, akiért meg kellett tennie.
Követte Tánya nénit a terembe. Először csak lesütött szemekkel figyelte a padló deszkáit, majd mikor a tanárnője megszólalt, felszegte az állát és szúrós tekintettel mérte végig osztálytársait. Nagyon figyelte minden egyes mozdulatukat. Aztán arra eszmélt fel, hogy Tánya néni már be is fejezte a mondandóját, és be kell számolnia a látottakról.
- Nem tudom, Patrik nem is figyelt rád, de Kitti a táskájában kutatott közben. Aztán persze csak egy tollat vett elő, de lehet ott van benne Pán is. A többiek nem tűntek olyan gyanúsnak, de lehet csak nagyon jó kémek. - A végére még halkabbra vette a hangját, hogy tutira meg ne hallja senki, miről beszélgetnek. Közben fél szemmel azt leste, ki és mit csinált a teremben.
- Szerintem nézzük át Kitti táskáját - ajánlotta, és már ki is lépett Tánya néni mögül, hogy elinduljon osztálytársa felé.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2019. május 4. 15:09 Ugrás a poszthoz

Léda


Hallgattam, és már épp válaszoltam volna, amikor elindult a lányka. Utána nyúltam, és megragadtam a kapucniját, hogy muszáj legyen visszafordulnia.
- Nem fogjuk átnézni Kitti táskáját - jelentettem ki ellentmondást nem tűrő hangon. Reméltem, hogy volt annyira szilárd a hangom, hogy a lány utána nem szól semmit, de ha mégis, akkor megvártam, hogy befejezze a beszédét, és elismerje, hogy nem fogja a másik táskáját értelmetlenül feltúrni. Neki kellett elismernie, hogy nem gondolkodoott józanul, az nem volt jó lecke, ha én mondom el. Léda pedig elég okos volt hozzá, hogy rájöjjön.
- Menjünk és nézzünk körül a tornaterem környékén. Először is az öltözőben
- tanácsoltam inkább, és bólintottam egyet az óvónőnek, majd az ajtó felé tereltem a kislányt.
- Tudom, hogy már megnézted ott, de több szem többet lát. Jobb, ha én is átnézem, hogy nem hagytad-e ott
- fogtam meg Léda kezét, hogy úgy siessünk át a másik terembe. Közben hálát adtam az égnek, hogy nem a Bagolykőbe veszett el az a plüss, mert ott aztán egy évszázadig tartana átkutatni az összes kis szegletet. Arról nem is beszélve, hogy milyen sok rohangálással járna.
Igazából azért ment oda, mert szinte biztosra vette, hogy valamelyik gyereknél van a plüss, de idő kell nekik, hogy kitalálják mit csinálnak most. Lédának pedig amúgy is az lesz a jó, ha nem tudja meg, hgy az egyik társa elvette a plüssét, így se nagyon szokott velük barátkozni, nem volt konkrétan egy barátja mint a többieknek, csak a plüss. És ez az eset biztosan nem segítené előrébb a bizalom kialakulását.
- Melyik a te szekrényed? - kérdezte, amint beértek a kis szobácskába.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Egervári Léda
KARANTÉN


Egérke
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. május 4. 15:23 Ugrás a poszthoz

Tánya néni
tanári szoba // délután

Már látta szemei előtt Kitti táskájából előbújni a megkötözött Pánt, amikor valami visszatartotta. Egyik lábát az égbe emelte, másikon pedig visszagorfott Tánya nénivel szemben.
Karbafonta a kezét, és felvette a durcás ábrázatát, ahogyan a tanárnő magyarázott neki. Ezt szokta akkor is csinálni, mikor Zalán kezdte okítani. Persze megvolt a magához való esze, így nem beszélt vissza, de biztos volt, hogy valamelyik padban bújt meg. Ha nem Kittinél, Patrik azért még mindig gyanús volt neki.
- De már... - kezdett bele azért az ellentmondásba, mikor Tánya néni beszélni kezdett. Tudta ő, hogy ott nincs semmi. Sem az öltözőben, sem pedig a tornateremben. Már megnézte. Mindent megnézett már.
Azért továbbra is azzal a durcás ábrázatával indult el Tánya néni mögött az öltözők felé, majd mutatott rá a kék szekrényre.
- Az ott, de már tényleg minden átnéztem, nincs itt. A táskámban sem volt. - Kinyitotta a szekrényt és maga mögé szórva a tesiruháit pakolta ki a tárolót, egészen addig, amíg üres nem lett. Akkor félreállt, hogy Tánya néni is megnézhesse, hogy Pán bizony nincs ott, hacsak a szekrénynek nincs valami rejtett lejárata egy dohos pincébe, ahol a foglyokat láncra verik. - Látja? Nincs itt.
Teljesen időpazarlásnak vette, hogy átnézze a szekrényt. És ezt minden mozdulatával a tanárnéni tudtára szerette volna adni.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2019. május 4. 15:36 Ugrás a poszthoz

Léda


Végig a higgedt tanár szerepében díszelegtem. Ellentmondást nem tűrően néztem a lányra, és nem hagytam, hogy elkezdjen kiborulni nekem. Azzal csak tovább erősítettem volna benne, hogy az egész expedíciót ő vezeti, és mehettünk volna átnézni a többi gyerek padját is.
Elkezdtem a tornacuccai közé nézni, mintha az a nagy plüss elfért volna ott úgy, hogy ne vegyük észre. Sokkal egyszerűbb lett volna, ha egy egyszerű 'Invito' bűbájt alkalmazunk, de nem akartam se megszégyeníteni egy diákot, se Léda bizalmát elveszíteni a többiek felé. Szóval csak sóhajtottam egyet, és húztam az időt, ahogy tudtam.
- Nem, igazad volt, nincs itt
- ismertem el. Elkezdtem visszapakolni a holmikat, aztán elindultam kifelé. - Nézzük akkor meg a tornateremben is. Hátha ott lesz valahol - intettem a fejemmel a bejárat felé, ugyanis a lány már nagyon indult volna tovább. Fogadni mertem volna, hogy Kitti táskájának fejre állítását gondolkodott.
Amint beléptünk megcsapott a jól ismert gumi és izzadságszag. Remek. Azt hittem a Bagolykő óta magam mögött hagytam ezt. Benyitottam a szertárba, és körbenéztem bent, mire hopp, egy lila folt villant fel a szemem sarkában.
- Nézz csak ide, Léda, ki került meg? - kérdeztem, felhívva ezzel a kislány figyelmét, hogy ne duzzogjon tovább magában, és kitártam az ajtót neki, hogy beszaladjóhasson.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Egervári Léda
KARANTÉN


Egérke
RPG hsz: 65
Összes hsz: 329
Írta: 2019. május 4. 15:57 Ugrás a poszthoz

Tánya néni
tanári szoba // délután

Elégedetten bólintott, ahogyan hallotta az elismerő szavakat. Hát nem ezt mondta neki eddig? Hogy már átnézte, nincs ott. Akkor most már mehetnének az osztályba és Kittit számon is kérhetnék, hogy miért lopta el Pánt. Na meg persze, hogy miért nem vallotta be, mikor lehetősége lett volna rá?
Már indult is el a folyosó felé, mikor Tánya néni megjegyezte, hogy először a tornateremben kellene megnézniük. Hát nem hitt neki? Már mondta, hogy ott sincs, és nézzenek oda, az öltözőben sem volt. Akkor miért kell ezt ennyire erőltetni.
- Dehát mondtam, hogy már nézteeeem. - Elhúzta az utolsó szótagot, miközben karbatett kézzel nekidőlt a falnak. Ő bizony át nem kutatja még egyszer az egész tornatermet, és még ha tehette volna, a földre is leült volna.
Aztán Tánya néni eltűnt a szertárban, ő pedig éppen ki akart osonni a folyosóra, hogy számonkérje Kittit vagy Patrikot, mikor meghallotta a kérdést. Futva közelítette meg a szertárat, majd lélegzetvisszafojtva járatta körbe kék tekintetét, hogy megtalálja a plüssállatot. Ott feküdt valahol két labda között, ő pedig félrelökve néhány hullahopp karikát kapta fel és ölelte szorosan magához az állatot. Meg került, és még csak egy karcolás sem volt rajta.
- Köszönöm!
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Mikola Margaréta
INAKTÍV


Keve hercegnője | Peggy
RPG hsz: 14
Összes hsz: 24
Írta: 2019. május 7. 21:26 Ugrás a poszthoz

Liám  Love

- Yupp - helyeslek, még a szám is összepréselem a szemeim meresztve, pedig tudom, hogy a nagyi szerint ez egy nem szép arckifejezés és nem illik az olyan szép kislányokra, mint én. Más kérdés, hogy szerintem csak azért ellenzi ennyire, mert apa sokszor vág ilyen fejet és a mama még mindig nincs oda érte. Pedig...
- Nálatok van, hogy nincs vacsi? Milyen helyen élsz, Lee? - nézek rá megütközve, mert egy dolog, hogy nálunk apára rá van szólva, hogy ne adjon sütit nyolc után, csak ha családi moziest van, de megint más, mikor nem kapsz hamit egyáltalán. - A mostaniak is. De abban az volt, hogyan főzz malacoknak.
Megemelem a kanalamat, majd jó magasról visszacsorgatom a tartalmát a tányérba, így fröcsög is kicsit, de még mindig nagyon undorító, nincs is kedvem ránézni sem. Fúj. Elhúzom megint a számat. Felsikkantok kicsit, a hajam elrántva az útból, mielőtt ez az undi, felénk pöccintett izé beleakad és összeundizza.
- Szerinted van nála ma is? - kérdezem felcsillanó pillantással, mert előttem van a pogi, bár, gyakorlatilag a sportcipőm talpát is előbb rágcsálnám el, mint ezt az izét itt. Bevágom a kanalat az asztal alá egy diszkrét mozdulattal, majd lebukok utána, hogy elkússzak az asztal alatt a kijárat felé. Erre nem figyelnek a nénik. - Akkor szabaduljunk meg a bűnjelektől és menjünk vissza rajzolni, ha?
Utoljára módosította:Mikola Margaréta, 2019. május 7. 21:27
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Lia McNeilly
INAKTÍV


Hajóskapitány ~ Mugmaker
RPG hsz: 12
Összes hsz: 19
Írta: 2019. május 12. 17:51 Ugrás a poszthoz

Bestie Love

- Dehogy! Vacsi mindig van, csak néha nem tudom ki csinálja és hol. Ilyen meglepetés, tudod - nevettem el magam, mert bár furcsa volt, Bence is igen csúnyán nézett, mikor elsőre hallotta; nekem tetszik. Ezra aranyos, ezért van nálunk papucsa, meg köntöse, meg marad ott néha a mesémre, vagy mi vagyunk ott. Ettől még szerintem nagyon jó ember, és anya is tudom hogy ezt gondolja. Arról nem beszélve, hogy még anyánál is jobb tésztát tud csinálni. De neki ne szóljatok!
- Ezt még egy kis cocának se adnám. Ártottak ők valakinek? - fintorogtam még egy sort, de aztán csak mély levegővel megittam az innivalót, mire a hasam morogni is kezdett egészen hallhatóan. Éhes lennék, de nem erre. Ki tudna erre az lenni? Nagyon nagyon undi. Mint a felénk repült fura, zöld darabka. Pont jól időzítettünk, így közöttünk a földre pottyant, fúj.
- Nagyon remélem, de ennél csak jobban járhatunk - billentettem az állam a tányér helye felé, mert ugye én azt továbbadtam a szőke fiúnak mellettem. Mire felfigyelek pedig már az asztal alól beszél nekem Peggy én meg a szám elé véve a kezem nevetgélek és véletlen elkönyökölök egy villát az asztal alá, majd gyorsan ott is termek. de fel nem veszem csak arrébb rúgva mászok a szőke barátnőm után. De fura cipője van annak a srácnak. Az egy rózsaszín medve rajta? Mutogatok is Peggynek nézze már meg, aztán megijedek mikor hallom az egyik felügyelő néni hangját.
- Igyekezzünk! Tetszik a rajzolás, úgyis ki kell még színeznem egy rajzot, amit ajándékba csináltunk Cel nénivel.
Mutasd itt csak az ő hozzászólásait
Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda - összes RPG hozzászólása (540 darab)

Oldalak: « 1 2 ... 6 7 [8] 9 10 ... 17 18 » Fel