Bontovich Márton
Előkészítős igazgatóhelyettes, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár
Az elsőszülött
RPG hsz: 405
Összes hsz: 408
|
Mazsola  Mondanám, hogy nem is baj, de inkább csak bólogatok. Én megértem, nekem már minden is volt az életemben, próbálkozások, oltárnál hagyások, eljegyzések, titkolózás, szerelmi drámák, szóval az, hogy nem akarja megtudni az ő kálváriája után, teljesen érthető.
- Hát, ezt így elsőre nehéz megmondani. Az biztos, hogy nagyon sajtos. És az ott talán, vagyis remélem, hogy popcorn. Az meg talán…macaron? Vagy valami érdes apróság, az meg talán bogolyberti, ami azt jelenti, hogy bármi lehet. Imádom a kihívást. Neked mi jutott?
|
|
|
|
|
Bontovich Sára
Független boszorkány, Végzett Diák
Mazsola
RPG hsz: 635
Összes hsz: 665
|
Márton - Nos, ez csípős lett - nyúlok gyorsan az innivalómért. - Iszonyatosan ég a szám tőle - még Márton innivalóját is elveszem. - Egyébként húsos és bleeee, mint a fű - ennyit a szerencsémről. Fejemmel fordulok, hogy megnézzem ki ma a csodálatos szakács, de nem mutatja magát. - Szerintem engem utálnak itt - nevetek egyébként, mert megérdemlem. Hát annyira nagyra voltam magamtól, jó nagy pofont adott az élet. - Vaaagy, ezt neked szánták - ez logikusabb lenne egyébként.
|
|
|
|
|
Bontovich Márton
Előkészítős igazgatóhelyettes, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár
Az elsőszülött
RPG hsz: 405
Összes hsz: 408
|
Mazsola - Szerintem is.
Értek vele egyet, miközben már húzom is magam felé a tányérját, és ezzel együtt tolom az enyémet elé. Bár az utálatot sem lehet kizártra tenni, mivel pont oda hoztam, ahol egy kölyök szenvedett miatt, meg oda, minek a tulajdonosával él egy fedél alatt a papírjai szerint. Szép kis kalamajka lesz ez, mit ne mondjak, ha kiderül, de hát mindenkinek meg kell tudnia oldani az életét, azt mondják.
- Lelkileg rendben vagy? Jó így, hogy itthon vagy? Mert, ha nem segítek, hogy el tudj menni még egy kicsit.
|
|
|
|
|
Bontovich Sára
Független boszorkány, Végzett Diák
Mazsola
RPG hsz: 635
Összes hsz: 665
|
Márton - Jól vagyok - mosolygok rá őszintén. - Jó volt kint, de mégis csak itt vagytok. Én nem lennék képes arra, amit Bánki csinált. Nekem kell a családom - szabadabb az élet, mert nincsenek a nyakadon. De én elveszett kisbárány vagyok az okoskodó bátyáim nélkül. - Majd, ha besokallok tőletek, lelépek - nagyjából fél óráig titokban is tudnám tartani, hogy hol vagyok. Bár. Ha jobban belegondolok, azt se tudta anyán és Alberten kívül senki, hogy hazajöttem. Lehet menne az eltűnés.
|
|
|
|
|
Bontovich Márton
Előkészítős igazgatóhelyettes, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár
Az elsőszülött
RPG hsz: 405
Összes hsz: 408
|
Mazsola - Örülök, hogy így érzel, Mazsola.
Nyújtom ki a kezem felé, hogy az én nagy tenyeremhez képesti apró kis mancsát bele tudja tenni. Tudom, hogy egy szentimentális vénember vagyok, de pont olyan kicsinek látom, mint gyerekként, amikor először történt tragédia apró, kis hercegnői életében.
- Csak szólj róla, hogy ne aggódjunk. Legalább nekem.
Én teljesen biztonságban éreztem őt kint, és az üzenetei, képei is megnyugtatóak voltak. Kitaláltunk egy közös jelet, amit mutatnia kell a képeken, ha bajban van, de egyszer sem mutatta.
- Nem is meséltem még, Miksa teljesen kiakadt a tanulmányaidon, élmény volt nézni.
|
|
|
|
|
Bontovich Sára
Független boszorkány, Végzett Diák
Mazsola
RPG hsz: 635
Összes hsz: 665
|
Márton Beleteszem a praclimat a kezébe és elnevetem magam, mert ez tiszta mackótestvér feeling. Szerintem, a szüleink sem gondolták, hogy a legkisebb és a legnagyobb között lesz ekkora szerelem. - Most is tudtál róla, viszonylag időben - nem kapkodtam el, de hát a döntés is hirtelen volt, mondjuk, nem bántam meg. - Pont úgy, mint te? - nézek rá mosolyogva. Nekem ne adja be, hogy nem volt kiakadva, még a végén elhiszem.
|
|
|
|
|
Bontovich Márton
Előkészítős igazgatóhelyettes, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár
Az elsőszülött
RPG hsz: 405
Összes hsz: 408
|
Mazsola - Jobban, sokkal jobban, és minden pillanatát kiélveztem.
Mosolyodom el cinkosan, mert hát lássuk be, Miksán ritkán lehet fogást találni, akkor minden pénzt megér a látvány. Annyira sajnálom, hogy nem lett megörökítve.
- Na, együnk majmoca, mert hidegen még rosszabb a kívánság pizza. Hazajössz velem a hétvégén?
Mert tervezek, és nem árt tudni, hogy hány embert furikázok.
|
|
|
|
|
Bontovich Sára
Független boszorkány, Végzett Diák
Mazsola
RPG hsz: 635
Összes hsz: 665
|
Márton - Nem értem, mit vagytok oda.. Tanultam róla, legalább nem összefeküdtem száz férfival - forgatom meg a szemeimet. Talán az jobb lett volna? Mert nem hiszem. - Csóró Botond még nem is tudja. Szerintem ő fog totál kiakadni - jogosan? Nem tudom. Majd azt mondom, hogy csak meg akartam érteni a dolgokat, ami teljesen igaz is. - Haza. Szabad kijárásom van már - vigyorogva húzom vissza a kezem és nyúlok a legnagyobb szeletért. Hálás vagyok, hogy cserélt velem, ő a legtökéletesebb pótapa a világon.
|
|
|
|
|
Esther Rebecca Krise
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
RPG hsz: 198
Összes hsz: 200
|
William.TestvéremNem érzem jól magam. Érzem, ahogy valami megmagyarázhatatlan oknál fogva a testemet elönti a szégyenérzet, és ez kényelmetlenné teszi az egészet. Nem tudom és nem is akarom szavakba önteni, hogy milyen az, amikor nem a Krise család tagja vagyok.
- Simán csak más. Boldog.
Az egész világom kifordult a sarkából, és bőröm alatt elkezdett egy egészen más érzés futkározni, ami mosolygásra késztet, amitől azon kapom magam, hogy az apró szépségekre figyelek fel. Mintha eddig vak lettem volna, most viszont kiélesedett a látásom. Látok és érzek. Más dolgokat is, nem csak a megfelelést, nem csak a célt, amit a nagyi szerint el kell érnem. Magam miatt, azért, hogy kilépve innen, ebből az egészből, olyan ember legyek, aki a tükörbe nézve boldogan néz vissza.
- Attól még, hogy Krise-ok vagyunk, nekünk is jár a boldogság.
|
|
|
|
|
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
cyanide glazed cinnabun
RPG hsz: 1898
Összes hsz: 1949
|
Esther Rebecca Krise A késsel meggyalázott húspogácsa fölött érdeklődve nézi a lányt. Vagy igencsak jó színész, vagy ő nem ismeri eléggé hozzá, hogy felismerje a feszengését - vagy tudatosan dönt úgy, hogy figyelmen kívül hagyja azt. Eddig hátradőlt a székén, most már az asztalon könyököl, az ujjai pedig a sörös pohár karimáját piszkálgatják.
- Nagyapa nekem egyszer azt mondta, hogy a mi vérvonalunk el van átkozva. Hiszen nézd meg Alexa nénit. Te nem emlékszel, milyen volt régen, de én láttam, amit láttam és az sem volt szép. Értékelem a naivitásod, hogy úgy gondolod, majd te más leszel, de ha az én véleményemet akarod hallani, akkor rászolgáltunk valamiféle büntetésre.
|
|
|
|
|
Esther Rebecca Krise
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
RPG hsz: 198
Összes hsz: 200
|
William.Testvérem- Nevezhetsz naivnak Will, álmodozónak vagy bárminek. Nincs mentségem arra, hogy milyen voltam, hogy mennyire szerettem volna, hogy elfogadjatok, hogy mindent megtettem azért, hogy szeressetek, de nem akarom ezt tovább csinálni.
Én nem akarok mások vétkeiért felelni. Büntettek eleget, elvették a szüleimet tőlem, elvették az anyukámat, akire szükségem lett volna. Elvették a gyerekkorom, én pedig behódoltam. Egyszer már ott volt a remény egy másik életre, de sosem jutottunk el a boldogító igenig, és ezt még egyszer nem akarom. Érzem, ahogy a torkomban gombóc nő, ahogy a fejem zsibbad ettől. Azt hittem, hogy örülni fog annak, hogy erősebb vagyok, hogy büszke lesz rám, hogy azt fogja mondani, szép volt, jó így látni. De nem tesz ilyet, nem mondja ez.
- Miért? Miért szolgáltunk rá? Miért mi?
|
|
|
|
|
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
cyanide glazed cinnabun
RPG hsz: 1898
Összes hsz: 1949
|
Esther Rebecca Krise Megadva magát, megvonja a vállát. Őszintén szólva? Fogalma sincs. Nem tudja, a családja mivel szolgált rá az égi büntetésre, de részéről kétség sem fér hozzá, hogy megátkozták az egész nyomorult vérvonalát. Nem találkozott Krise-sal, aki valójában, tényleg boldog lett volna a büszkeségből mímelt álarc mögött, vagy legalább annyira elégedett lett volna az életével, hogy az ne kergesse korai halálba vagy alkoholizmusba. És tudja, hogy a lány is felfogja ezt, hiszen a megértés ott csillog a szemében és a sírás kerülgette arcán.
- Hey.
Ismeretlen lágysággal a hangjában szólal meg. Elengedi a sörös poharat, a kezét pedig tenyérrel felfelé kinyújtja a lány felé az asztalon. A bőrét több évtizedes, soha be nem gyógyuló, fehér vágások és forradások csíkozzák.
- Adélnak is megmondtam: mi lehetünk az utolsó generáció, aki lefekszik a családi akarat előtt.
|
|
|
|
|
Esther Rebecca Krise
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
RPG hsz: 198
Összes hsz: 200
|
William.TestvéremNem szeretek érzésekről beszélgetni, és olyan dolgokról sem, amiket nem ismerek. A nem ismert érzések pedig a legrosszabbak mind közül. Az egész helyzet borzalmas, és ha Will nem nyújtaná ki a kezét, akkor nem hiszem, hogy lett volna bármi, ami maradásra késztet, de megtette, a tekintetem pedig a hegekre siklik, melyek egy életre emlékeztet mindannyiunkat, hogy milyen halandók is vagyunk a nagy pompa alatt. Eddig bele sem gondoltam milyen lesz majd az, amikor felfedem a testem egy férfi előtt, hogyan fog majd nézni az apró sebekre, a tökéletlen bőrre. Egy csodás álarc mindaz, amit ruhákkal ékesítünk, de a valóság riasztóbb mindennél. Eszembe jut az a meleg, barna szempár, és hirtelen azt érzem, hogy nem kaphat olyan lányt, aki nem ép. Mégis belé kapaszkodva kerültem a felszín fölé, és félek, most újra lesüllyedek.
Ujjaim kinyúlnak, nem Will tenyerébe teszem őket, hanem a sebeket simítom végig, lassan, nagyon lassan, jól megjegyezve őket, elképzelve minden szenvedést, ami mögöttük volt, és nem kell nagyon sokat képzelegnem, hiszen emlékszem még a fájdalomra én is, a testem minden nap sikítva emlékeztet, ahogy a színpadra lépek. Szomorúan, de elszántan pillantok fel rá.
- Nem akarom ezt a gyerekeinknek, Will. A szüleink sem akarták, hogy sérüljünk. Pokolba ezzel az egésszel aranyvérűséggel.
|
|
|
|
|
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
cyanide glazed cinnabun
RPG hsz: 1898
Összes hsz: 1949
|
Esther Rebecca Krise Ha másért, azért a megszottyadt, szomorkás salátáért igazán maradhatna a lány, amit magának rendelt. Ő azokat a lányokat is mindig szerette étterembe vinni, akiktől akart valamit, még ha ők nem is voltak sokan. Senki sem áll fel egy félig megkezdett tányér mellől, ez kimondatlan szabály.
Kifejezéstelen arccal figyeli, ahogy a lány végigsimít a hegeken, amiken túl csak elvétve és tompán érzi az érintést. Nem mozdítja meg a kezét, mintha nem akarná elriasztani, vagy még inkább, mintha fogalma sem lenne róla, mihez kezdjen vele.
- Ha anya és apa nem ezt akarta volna, akkor nem házasodnak össze. Nem lett volna muszáj nekik - ránt kicsit a vállán. - És te is bármikor kicsekkolhatsz különben, csak nem érdemes.
|
|
|
|
|
Esther Rebecca Krise
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
RPG hsz: 198
Összes hsz: 200
|
William.Testvérem- Miért nem érdemes?
Nem értem, hogy szerinte miért jó az, hogy Adél szenved, hogy ő szenved, hogy én szenvedek. Miért kell szenvednünk? Más családoknál, a normális családoknál az emberek nem viselnek álarcokat, amikor nevetnek, elváltozik az arcszínük, furcsa lesz a hangjuk, a mozdulataik, élnek. Ez az, amit én hiányoltam néhány héttel ezelőttig, hogy éljek. És amikor megtörtént, az teljesen ledöntött a lábamról, annyira nagyon, hogy azóta is érzem a fenekem alatt a talajt.
- De...Will...ha a...ha a szüleink nem házasodnak össze, akkor te anyával maradtál volna, nem ismerted volna meg apád, és Nate meg én meg sem születünk. Ennek jobban örülnél?
|
|
|
|
|
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
cyanide glazed cinnabun
RPG hsz: 1898
Összes hsz: 1949
|
Esther Rebecca Krise Ő az, aki a szemébe néz egy ideig. Majd némán visszahúzza a kezét és ismét a kezébe veszi a villáját.
- Ha nem kezdesz hozzá a tiédhez, felzabálják a legyek.
Először mintha nem tervezne többet hozzáfűzni ehhez... hiszen Esther olyasmire tapint most, amit évekkel ezelőtt eldöntötte, hogy sosem piszkálja meg többé. Az őszinte választ szeretné a lány? A komplett, lecsupaszított véleményét? Igen. Minden tökéletes volt azelőtt, mielőtt a két kis vakarcs megjelent az emeleti, bézsszínű és krémillatú gyerekszoba bölcsőjében. Mérhetetlen dühös és elárultságot érzett akkor, nem értette, miért veszik el tőle az anyját és miért kell a figyelmen osztoznia.
Ezt a nyomott érzést azonban a villára szurkált krumplikkal együtt lenyeli inkább.
- Nem arról van szó - folytatja kisvártatva, az előzőnél tárgyilagosabb hangon. - Nem kellett volna elvennie anyát. Egy éves voltam, vagy hogy, amikor megcsinálta és addig is apával voltam főleg. Simán csak - a villával aprót legyint - összeköltözhettek volna, vagy azt csinálnak, amit akarnak. Nagyapa se akarta ezt. Nagymama se akarta ezt. Senki se akarta ezt. Csak ők. De ha apa akkor nem húz gyűrűt anya ujjára, akkor te is és Nathaniel és én is olyan zabigyerek lennénk mint a... Blanka? Rose? A legkisebb.
|
|
|
|
|
Esther Rebecca Krise
Előkészítős tanár, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák
RPG hsz: 198
Összes hsz: 200
|
William.Testvérem- Amúgy sincs semmi íze.
De igaza van, ha már ezt választottam, akkor ezt választottam. Nem is nagyon tudok mást, de majd egy nap, rengeteg olyan ételt fogok enni, amit korábban nem ehettem. Érezni és élvezni akarom az ízeket. Hamarosan, ezzel nyugtatom magam, hamarosan élvezni fogom őket. Aztán persze rosszul leszek, sokkba kerül a gyomrom teljesen. - Blanka. Rose az, amelyik Petre bácsi nevelőnőjéről kapta a nevét.
Blanka viszont tényleg akkor született, amikor nem voltak együtt, sokáig nem is viselte a Flaviu nevet, emlékszem, hogy külön papírmunka volt, mert valamit utána el is rontottak, és az új anyakönyvi kivonatát lecserélték egy másik újra. El volt írva talán a neve, vagy valami ilyesmi.
- Sajnálom, hogy megtette. Nem értem, hogy miért. Azt sem, hogy Alexa néniék miért házasodtak újra össze. Szeretik egymást, de nem is hűségesek. Mármint értem, hogy Júlia nálatok milyen szerepet tölt be, nem vagyok ostoba, de őnáluk még csak nem is állandó a harmadik fél, és mégis hűséget fogadtak másodszor is. Ez olyan érthetetlen nekem.
|
|
|
|
|
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
cyanide glazed cinnabun
RPG hsz: 1898
Összes hsz: 1949
|
Esther Rebecca Krise Étvágytalanul szúr hamburgerdarabokat a villájára. Amikor a lány azon az estén megjelent a faluban és leszólította őt, nem gondolta, hogy alig több, mint egy évvel később itt fognak ülni és a család ügyes-bajos problémáiról filozofálgatnak majd. A kényszerű bogolyfalvi tartózkodásában a legszebbnek mindig azt tartotta, hogy megtarthatta a távolságát a családjával, pont úgy, mint amikor még a nagyapjával élt kettesben és csak látogatóba jelent meg a Krise-birtokon. Végül azonban a családja volt az, aki betelepült a faluba, először a lány, majd a másik.
Júlia nem várt említésére elbizonytalanodva pislog néhányat. Igen, a kapcsolatuk nagyon rég nyílt titok a környéken, a családja azonban eddig jótékonyan vaknak tettette magát a kérdésben. Ahogy Adélé is.
- Én megértem különben - a villát tartó kezének hüvelykujjával megvakarja az orrnyergét. - Ha az embereket nem kényszeríted arra, hogy veled maradjanak, akkor előbb vagy utóbb úgyis el fognak hagyni. És gondolom apa is emiatt vette el anyát. És Petre Alexa nénit. És nyilván gondolom Adél emiatt nem akar elválni.
|
|
|
|
|
Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák
RPG hsz: 920
Összes hsz: 3395
|
DamienSebastian nem arról volt híres, hogy túl sok helyen megfordult volna a faluban, pláne nem helyszíneken, ahol sok az ember, de kora este a Máguscsárda sem volt még túlságosan tömött, főleg nem hétköznap. Greggel beszéltek meg ide találkozót, nem is annyira a régi emlékek felidézése vagy ismétlése miatt, hanem inkább azért, mert az ifjabb Selwyn nemrég megkapta a bátyjától, hogy néha jó lenne kimozdulnia és csinálnia valami mást is, mint amit általában. Ez a mostani ücsörgés ennek teljesen megfelelt a definíció szerint, így hát felmutatható szabadidős tevékenységgé avanzsált legalább a következő két hétre. Az auror viszont még nem ért ide, így Sebby egyedül foglalt el egy hátrébb lévő kis asztalt, és bár elég furcsán néztek rá a rendelése miatt, de kivis limonádét szürcsölgetett, amíg az asztaltársaságára várt. Közben elővette az egyik, kicsit kevésbé problémás feljegyzéseket tartalmazó jegyzetfüzetét, mert úgy döntött, hogy ez az üresjárat teljesen megfelel a régóta tologatott adminisztráció elvégzésére, így hát helyenként megjelölt lapokat, pipával jegyezte, ha valami elkészült, üres körrel, ha valami folyamatban volt, és így tovább. Közben egy pillanatra, teljesen másik vágányon járva gondolatban megállt, mert eszébe jutott, hogy tulajdonképpen Greg rendszeresen feljár hozzá, de ő még sosem járt a férfinél. Ez vajon miért lehet? El is tervezte, hogy ha a másik ideér, akkor feltétlen rákérdez.
|
|
|
|
|
Podlovics Yulia Lenke
Diák Rellon (H), Harmadikos diák
A legkisebb Podlovics
RPG hsz: 89
Összes hsz: 109
|
Teddy
Az ígéret szép szó Az évnyitó számára sokkal jobban sült el, mint azt sokan hinnék. Míg mások megrémültek a káosztól, és évfolyamtársai újra gondolták, hogy jó helyre jöttek-e, Lenke teljes mértékben sikeres és szórakoztató első napnak könyvelte el. A Sámánbot áhított házába osztotta, új kapcsolatokat szerzett, és nem unatkozott.
Még fagyit is ígértek neki, most pedig azért tart a cukrászda felé, hogy ezt az ígéretet behajtsa az eridonos fiún. Tetszett neki a srác energiája, jó kedve, és szívesen beszélgetne még vele. Az pedig, hogy van-e közös pontjuk - a széles mosolyon kívül - majd most kiderül. Csak nehogy Alekszej megtudja, hogy a pici húga már most idősebb srácokkal fagyizgat.
- Bármilyet kérhetek? - csillan fel a szeme huncut módon, ahogy az eridonosra néz. Közben belöki maga előtt az ajtót, s szemei azonnal a fagylaltos pultra szegeződnek.
|
|
|
|
|
Damien Sebastian Felagund
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Hallgató, Okklumentor, Végzett Diák
RPG hsz: 218
Összes hsz: 324
|
SJSHogy mi a franc vonzza az egyetemistákat az ehhez hasonló, lepukkant helyekre, valószínűleg megfejtetlen rejtély marad - persze, közrejátszik az italok ára, vagy hogy falkában mozogva semmi sem tűnik olyan félelmetesnek. Dami ezzel szemben egyedül érkezik, viszonylag barátságosan intve a csaposnak belépéskor, félvállra akasztott hátizsákjába túrva sétál oda. Le kell görnyednie, hogy ne fejeljen le semmit, s valamit rendel, amitől a pultos a Holdról is látható szemforgatással veszi el az elé tett aprót, mielőtt nekilátna az ital elkészítésének. A nagyjából tíz perc alatt, amíg tesz-vesz, a srác szóval tartja, nekidőlve az egyik bárszéknek, a hely híréhez mérten derűsen várakozva. Amint - még mindig morogva - leteszik elé a kész akármit, felkapja holmiját és a jókora korsónyi, gőzölgő poharát. Elindul, útközben helyet keresve. Sebby láttán egy lépésre megtorpan, majd egy kis mosollyal kitérőt tesz, hogy útba ejtse az asztalát.
- Helló! Itt sem gondoltam volna, hogy összefutunk,- köszön rá, mielőtt még túlságosan belegyalogolna a személyes terébe vagy bármibe, amivel épp foglalkozik. Most először látja a fiatalabbik Selwynt bárhol, ami nem a könyvesbolt, s tekintete megllapodik az ufózöld löttyön, amit iszogat. Úgy tűnik, mérlegeli, meg merje-e kérdezni, az íze összhangban áll-e azzal, ahogy kinéz, majd inkább letesz róla.*- Vársz valakire vagy esetleg nem bánnád a társaságot?-*biccent fejével az üres ülés felé. A másikat megcsaphatja a forralt bor fűszeres-édes illata, meg némi fáradt krétaszag.
|
|
|
|
|
Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák
RPG hsz: 920
Összes hsz: 3395
|
DamienLehet, hogy rosszul emlékezett az időpontra, vagy esetleg nem is jön a másik? Sebby a telefonját otthon hagyta, úgyhogy Greg ha akarta sem tudta volna elérni, ha esetleg lemondta volna a találkozót. Hiába, nem igazán lehet megszokni, hogy egy elektronikus ketyerének folyton a keze ügyében kéne lennie, Sebastian ennyire se nem szerette, se nem akart nonstop elérhető lenni. Na, persze, talán pont most lett volna jó, ha eszébe jut öltözködésnél a mobil. Arra jutott, hogy még vár maximum egy fél órát, annyi idő alatt a limonádéja végére kéne érnie, aztán legfeljebb hazaballag. Végül is már így is mondhatja, hogy kimozdult otthonról. Mikor viszont ezzel a gondolattal visszatért volna a füzetéhez, valaki megállt mellette és még hozzá is szólt. Fenébe. - Hello - köszönt vissza, és csak utána nézett fel a langaléta srácra, akiben korábbi vevőjét és Sherlock ideiglenes játszótársát ismerte fel. Elsőre nem is tudta eldönteni, hogy mit szóljon ehhez az egészhez, mégis milyen megfontolásból jöhetett ide hozzá a másik, miközben nem is ismerik egymást? Az meg már egyenesen abszurdnak tűnt, hogy még le is akar ülni. Sebastiant elég nehéz döntés elé állította ezzel, hiszen normál esetben nem szokott random emberekkel cseverészni, vagy ha mégis, akkor eleve ezzel a szándékkal ment oda valahova, viszont végül is éppen nem volt semmi különösebb dolga, amíg az aurorra várt. Kis szerencsével közben úgyis befut. - Hát... várok épp, de amíg nem ér ide... - tett egy kézmozdulatot kissé bizonytalanul, de afféle "tessék csak" módon. - De elég idős vagy te egyáltalán az alkoholhoz? - bukott ki belőle, mikor megcsapta a forralt bor illata. Itt azért nem limonádéból főzték az ilyesmit...
|
|
|
|
|
Damien Sebastian Felagund
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Hallgató, Okklumentor, Végzett Diák
RPG hsz: 218
Összes hsz: 324
|
SJSValahol szórakoztató figyelni, amint a szőke próbálja megfejteni a helyzetet, főleg, hogy egy extrovertált huszonéves hanyagul barátságos módján szólította épp le. Ez most valóban céltalan, véletlen hozta összebotlás, de a kíváncsiság nem hagyja, hogy elszalassza az alkalmat.
- Ah, k-köszi, nem mmmaradok sokáig,-* nem kéreti magát, egész gyakorlottan behajtogatja majd' két méterét a Sebbyvel szemben lévő ülésre. A hátizsákot a szomszéd helyre pakolja le, egy meglehetősen nehéznek hangzó, tompa puffanással.
- Huszonhárom leszek, az elég?-*kérdez vissza felvont szemöldökkel, belevigyorogva a pohárba kortyolás előtt. Egy kicsit hallgat, kiélvezve az italt, jólesően szusszanva, amint elkezdik melegíteni a fűszerek és a bor. Aztán átmozgatja a vállát, sóhajtva egyet.*
- Az adótörvények olyanok, mint a d-dementorok. K-kiszívják az ember lelkét,- állapítja meg az italába bambulva a következő korty előtt, evidens fáradtsággal a hangjában. Mintha jobban is dadogna a megszokottnál, aztán ki tudja? Sebbyre pillantva elengedi a poharat és egyik kezén feltartva a mutatóujját, a zsebébe túr, előhalászva a mobilját.*- Ha már úgyis összefutottunk, megmutatom,-* dünnyögi, miközben a fényképek közt lapozgat, végül odatartja a könyvesboltos elé a telót, amin egy kupac három-négyhetes kismacska látszik. Egy fél cekkernyi szőrös krumpli, ha az ember hunyorít.
|
|
|
|
|
Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák
RPG hsz: 920
Összes hsz: 3395
|
Damien- Huszonhárom? - döbbent meg Sebby. Az alapján számolta a másik korát, hogy mit mondott a legilimencia tanulásának a szintjéről, de úgy látszik csúnyán mellélőtt. Újszerű volt neki a gondolat, hogy valaki már felnőtt fejjel álljon neki ilyesmit tanulni, főleg önszántából, így hát nehezen tudta eldönteni, hogy a másik későn kapott észbe, vagy ennyire lassan halad. - Hát oké - tette hozzá, elengedve inkább a kérdést. Fene se gondolta volna, hogy a tininek nézett srác alig pár évvel fiatalabb nála. - Adótörvények..? - jött egy újabb bizonytalan kérdés, ami kiszaladt a száján. Kicsit követhetetlen volt a témaugrás a számára, és ezt a szót aztán abszolút nem tudta hova kötni az eddig elhangzottakhoz képest. Máris a másik fejébe szállt volna a bor..? Majd alig egy kis idő telt el, és a másik ismét témát váltott, Sebby pedig inkább csak csendben kortyolt egyet a limonádéjából, amíg a srác előtúrta a telefonját. Az este eddigi legkellemesebb meglepetése következett, mikor egy kupac apró cica nézett vissza az ifjabb Selwynre a képernyőről. - Merlinre, de aranyosak! - Önkéntelenül nyúlt a telefonért, de aztán félúton megállt a keze és visszatette az asztalra. - Sajátok? Vagy menhelyiek? - kérdezte, emlékezve rá, hogy a másik az állatmenhelyre szeretett volna menni önkénteskedni. Igaz, az ilyen pici cicák nem különösebben alkalmasak legilimencia gyakorlására, de kétségtelenül megérdemlik a tanulmányozást, már amennyiben ez a cuki foltok és csíkok csodálásában merül ki. Sebastian messze nem volt akkora macskafan, mint Arvid, de egyáltalán nem tudott ellenállni néhány friss és új állatkának.
|
|
|
|
|
Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák
Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
RPG hsz: 1622
Összes hsz: 1643
|
Will
- Pár nappal később - Az előtte díszelgő epres-mascarponés csoda igazán nem rá vall. Nagyjából csak akkor szokott édességet enni, ha nem egymaga van a saját bőrében. A trükk persze a minden-mentességben rejlik, úgy persze, hogy megeszi ezt a szelet csodát. Már majdnem teljesen úgy néz ki, mint régen, annyi időt töltött szépítkezéssel indulás előtt, csak a soványságával kell még kezdjen valamit és külsőre visszatér az élők sorába a régi Adél.
- Azt mondtad, írtál pár helynek. Válaszoltak? - Sokkal... nyugodtabb? Nem, megkönnyebbültebb, ez a jó leírás a jelenlegi állapotára. Elképesztő, hogy egy negatív terhességi tesztnek mekkora világmegváltó ereje van az emberre nézve, és egyúttal milyen jeges zuhanyként is hat. Ugyanis realizálta ezzel, hogy egy ideje elvesztette a kontrollt, és már nem a ráció irányítja a cselekedeteit, hanem az elemi pánik képes átvenni az agya felett a gyeplőt. Ez pedig ijesztő, és kezdenie kell vele valamit.
|
|
|
|
|
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos
cyanide glazed cinnabun
RPG hsz: 1898
Összes hsz: 1949
|
Adél Kettétöri a kezében tartott, rózsaszín macaront és afölött pillant fel a lányra.
- Ühümmm... kettő.
Sem az idefelé vezető úton, sem pedig otthon nem hangzott el sok közöttük. A hallgatásuk tapinthatóan feszültből először csak fásulttá, végül pedig nyugodttá vált, akár egy vasárnap délután. William törte meg a tüntető csöndet, amikor semmire sem számítva megkérdezte a fürdőszobából felbukkanó lányt, lenne-e kedve vele tartani ma, Adél pedig az elmúlt időszakhoz képest meglepő lelkesedéssel mondott igent erre. Végül azonban ő nem töltötte az idejét azzal, hogy jobban elgondolkodjon ennek az okán. Csak örül, hogy végre ismét élőnek látja a lányt.
- Tudnak fogadni. Akár hétfőn. De erre nem kötelezhet senki, szóval neked kell döntened.
|
|
|
|
|
Adele Nadia Krise
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák
Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
RPG hsz: 1622
Összes hsz: 1643
|
Will Látszik, ahogy megáll a desszertes villája a sütemény felett. Hezitál.
Igazság szerint fél megbolygatni az amúgy is ingatag idegi állapotát, de azzal is tisztában van, hogy amiben most léteznek, nem állapot, és a pergősebb énje máris sürgetné, hogy tegyen ellene, ha az apatikus nem nyomná el minduntalan.
Végül lerakja az evőeszközt a szalvétára.
- Szeretném megnézni őket, mielőtt döntök. - Kifújja a levegőt. - És tudnom kell, hogy garantálják a maximális diszkréciót. - Enélkül nem fog belevágni. Ha akár egy apró információmorzsa visszajut bármely családhoz, megtalálják a módját, hogy ezt leverjék rajta - legalábbis ettől tart a sok egyéb félelme mellett, de jelenleg ez az egyik intenzív gondolat a fejében.
- És szeretném... ha velem jönnél, ha előtte meg lehet látogatni a helyet. - Egyedül is mehetne, de amíg nem stabilizálódik kissé, inkább nem érdemes önmagára hagyni és a saját belátását emlegetni bármiféle helyzetben.
|
|
|
|
|
Damien Sebastian Felagund
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Hallgató, Okklumentor, Végzett Diák
RPG hsz: 218
Összes hsz: 324
|
SJSAlighanem mások nehezen olvasnak Sebastian arcáról, de ezt az ítélkező meghökkenést Damien bárhol megismeri. Egy-két szóba burkolva az, hogy ebből a kérdésből nem jöhet ki jól - ez bizalmas ismerőse. Összevonja a szemöldökét, hogy mégis mi ez a "hát oké"? Ez a kérdés, kizárólag szarkasztikusan, de mindig foglalkoztatta - mégis mit kezdenének az emberek, ha valahányszor, amikor megmásíthatatlan tulajonságával elégedetlenek, lehetőséget kapnának a változtatásra?
- Ne is t-t-törődj vele, előadásról jövök. Zúg t-tőle a fejem,-* a kósza megjegyzés kicsúszott, céltalanul, legfeljebb némi kíváncsiság lehetett mögötte, erre mit reagálna Sebby a kora kapcsán érzett döbbenet után. A zavara titkon remekül szórakoztatta Damient, üdítő volt nézni négy teljes órányi száraz tanóra után. Jól megy a borhoz.
- Mmmenhelyiek. Otthon nem tudom, mi lenne a mmmeglepőbb, ha az ivartalan nőstény ellene vagy valamelyik a k-két kandúrból,-*horkant, gúny helyett hangjában bujkáló fáradt nevetéssel. Szerzs még szoptatni is megpróbálna, amilyen málé tud lenni.- Az egyik frissen b-befogott töltve érkezett, aztán egy mmacskából lett öt. Ilyenek voltak,-*lapoz közben vissza, néhány hasonló fotót átugorva, míg megtalálja a párnapos korban készült képeket a kvartettről. Evidensen gyakran jár, s ha nem is kizárólag a legilimencia kedvéért, azért az igyekezet megvan.
|
|
|
|
|
Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák
RPG hsz: 920
Összes hsz: 3395
|
Damien- Oh. Könyvelő leszel? Vagy jogász? - kérdezte, mikor megkapta a magyarázatot a beszélgetésbe hirtelen bekerülő adótörvények kapcsán. Nem igazán volt tisztában az egyetemi lehetőségekkel, lévén sosem jutott eszébe rendszerszintű intézményben továbbtanulni, sőt, még a mestertanonci vizsgákat is több éves késéssel tette le. Igaz, ennek nem az volt az oka, hogy ne ment volna a tanulás, hanem az, hogy egyszerűen nem érdekelte. Fogalma sem volt tehát, hogy mennyire pontosan lőtte be a témakört, de a tinédzserként asszisztenkedésből maradt emlékei alapján ezt a két lehetőséget tartotta a legvalószínűbbnek. Közben aztán áttértek a kismacskás képekre, amik megmosolyogtatták Sebbyt, csak úgy, mint a "töltve érkezett" kifejezés. - Ezt még sosem hallottam így megfogalmazva - rötyögött halkan. Damiennek ma láthatóan jobb hangulatban sikerült elkapnia a szőkét, mint eddig bármikor. - Egyébként inkább arra gondoltam, hogy találtál esetleg egy almot valahol és otthon nevelgeted, de tényleg logikusabb válasz, hogy menhelyi szaporulatról van szó.Közben le sem vette a szemét a képekről, úgy vizslatta a mindenféle színű és mintájú kis kupacot. - Sikerült haladnod esetleg a saját cicáddal is..? - nézett aztán végül fel egy pillanatra a másik szemébe, hogy aztán rögtön megszakítsa a szemkontaktust és öntudatlanul továbbrebbenjen a pillantása a bejárat felé a másik válla felett. Greg még mindig nem tűnt fel a láthatáron.
|
|
|
|
|
Damien Sebastian Felagund
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Hallgató, Okklumentor, Végzett Diák
RPG hsz: 218
Összes hsz: 324
|
SJS- Utóbbi, ha mminden jól megy,- biccent, bár ez még odébb van, lévén akár a legilivel, az egyetemmel is hátrányból indult. Ezen a ponton megbékélt a helyzettel, elvégre van mivel kitölteni azt az időt, ami az előadásai mellett fennmarad, lassan gyakornokságon se árt majd elgondolkodnia. Egyelőre azonban közelébe se megy a gondolatnak, itt a bor, a társaság, néha lazítani se árt.
Amilyen jókedvű a szőke, az emberben felmerül a gyanú, hogy mégsem olyan ártatlan az a limonádé, amit iszogat... ettől függetlenül kellemes változatosságot hoz. Főleg így, hosszú lábait kényelmesen kinyújtva és kiengedve az egész nap gyűlt feszültséget, jólesik csak úgy macskafotókon szórakozni.
- Egy-k-két alkalommal próbáltam, még nagyon k-kusza minden. Régi dolgok lehetnek, összekeveredve egy rakat zagyvasággal.- Dalí festményeinek némelyikére emlékeztették a látottak, érintőlegesen a valóságból merített szeletkék torzultak el. Lehetnek akár kölyökkori dolgok is, az állat mindenesetre keveset értett a látottak javából, vagy a félelem ennyire megbénította.* - Valamilyen balesetnek t-t-tűnt, de passz, mi t-triggereli.
|
|
|
|
|
