Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Mátra Máguscsárda

Összefont karokkal dőltem hátra a székemben. Némi elégedettség ült ki az arcomra, miután sikerült fellelkesítenem Annát az állásötletemmel, majd bólintottam. Tegyen csak belátása szerint, ahogy neki a legjobb. Többet valóban nem tehetek, és sosem volt késztetésem mások ilyen jellegű befolyásolására. Nem az én dolgom egyszerűen, hogy helyettük is döntést hozzak, épp elég kacifántosra sikeredett a saját életem.
- Azt hiszem jöhet a következő kör - böktem a korsómra, miután addig nyújtogattam a nyakam, hogy be tudtam pillantani a kiürült belsejébe.
Érdekesnek találtam a kutyás történetet. Valahol aranyosnak is, csak ahhoz nem vagyok elég érzelmes típus. Nagy kicseszésnek gondolom ezt a lepjük meg a párunkat kisállattal dolgot. Én szeretem saját magam kiválasztani azt a kis lényt, akivel megosztom az otthonom. Nem bíznám másra. Ebben is válogatós vagyok, nagy elvárásokkal, legalábbis azt mondják arra, amit én természetesnek gondolok. Végül is jól sült el náluk, de hát elég nagy felelősség az állattartás. Mondjuk ők ketten biztos jobban be tudják osztani, és a kutya sincs egyedül.
Izgatottan vártam, hogy mit mond. Éreztem, hogy egy kissé elpirulok, bár ez lehetett a vajsörtől is. Türelmetlenül rázogattam a lábam az asztal alatt, majd egy mélyebb levegővétellel megkönnyebbültem. Lajhár. Nahát. Érdekes állat. Talán azt várta Anna, hogy majd vele nevetek, pedig tényleg van benne valami, amit mond. Nagyon aranyosak, nagyon telitalálat, de ki tudja mennyire macerás beszerezni, tartani. Ezt fejből még én se tudom, de gondoltam majd otthon felcsapok egy könyvet.
- Nem rossz ötlet pedig. De azt hiszem tényleg a menhellyel járok a legjobban. Izé, hol is van pontosan? És ki a tulaj? - utóbbi kérdés fogalmam sincs már, hogy miért hagyta el a számat, de talán azt reméltem, hogy őt is ismerem. Fel akarok már készülni mindenféle meglepetésre. Erőt kell vennem magamon, ha úgy döntök, hogy egyszer tényleg ellátogatok oda, hiszen ha rögtön beleszeretek egy állatba, akkor nincs visszaút. Így tehát nem bízhatom a véletlenre, bármi megtörténhet.
- Na mire tanítanád? Ne fárassz - nevettem fel a poénra, de valahol persze a homlokom is összeráncoltam. Nem is én lennék. - Munkából hazaérve félő, hogy kárt tennék benne, ha már egy hajszál választ el az idegösszeroppanástól.
Kicsit kinyújtottam a lábaimat oldalirányban, hiszen kezdett kényelmetlenné válni a sok ülés, de bírtam, főleg a jó sztorik miatt. Most éppen Egyiptomot fésültük össze Anna szerelmi életével. És megint csak nem szabadott volna közel engednem magamhoz ezt a témát, mert hát történetesen visszanyalt a fagyi - újból - és jöhettem elő én is a magyarázatokkal. Átsuhant a fejemben megannyi múltbéli emlék. Titkolózás az egész. Senkire nem tartozik. És annyiszor szegezték már felém ezt a kérdést, s én annyiszor gyakoroltam a tükör előtt, hogy mit mondok majd, de mindig olyan váratlanul tud érni, s annyira nem tudok vele mit kezdeni, hogy az hihetetlen. Bosszantó. Főleg belül. És inkább utólag gondolkodom rajta többet, hogy vajon miért frusztrál, ha ez a téma kerül szóba, ami másnál oly büszkeség és természetes?
- Nem kell félteni. Élem a saját kis életem - vontam meg a vállam, próbálva némi hanyag nemtörődömséget erőltetni az arcomra, de persze látszott, hogy nagyon küzdök vele, hiszen újból elvörösödtem. A francba is, hogy mostanában nem bírok magammal. Talán túl késő van, vagy Anna egy olyan személy, aki előtt nehéz pókerarcot fenntartani.
- Hát... Figyelj. Egyiptommal nagyon sokan próbálkoztak. Többek között én is. De  nagyon időigényes munka. Vannak olyan projektek, amik nemrég lettek felkapva. Bizonyos elszigetelt népcsoportok mágiájának, varázstárgyainak felkutatása például. Őket csak megközelíteni nehéz, de nagyjából legalább tudható, hogy hol keressük. Csak hát nincs rá pénz, senki nem ad annyit, amennyit kéne. Egyedül pedig halálra vagy ítélve. Szemezek nemzetközi felderítésekkel, hátha egyszer összejön valami.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Liám

Amúgy nem vagyok válogatós. Tényleg nem, szinte mindent megeszek, ami nem belsőség, és elém teszik. De! Nekem senki nem magyarázza meg, hogy ez a tányérban úszkáló féldöglött sündisznó evésre alkalmas dolog. Ráadásul anya azt mondta, ma BBQ lesz a vacsi, így nem is nagyon van étvágyam ehhez a valamihez. Az arcom is grimaszba torzul, ahogy belekóstolok, mert rossz, nem kicsit, hanem nagyon.
- Lee, megint kutyakaja az ebéd - panaszolom a kis vörösnek magam mellett, majd a felügyelő tancira terelem a tekintetemet. - Ezra bácsi miért akarja, hogy ezt megegyük?
A nagy kékjeimet Lia majdnemapukájára mereszten, majd ismét a cinkosomra pillantok.
- Szerinted észreveszi ha kiöntöm? - fordultam a törpe vörös felé, de nem túl feltűnően, mert Batman sem szokta elárulni magát. A kulcs a részletekben rejlik, vagy valami hasonló.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

~ Csak menjen el.~
Magamban fohászkodom, hogy ne vegyen észre, de elég nehéz, ha olyan ruhában vagyok amit együtt vettünk, vagy olyan táskával, amit ő adott nekem. Meg amúgy is, az elmúlt majdnem egy évben elég sokszor el kellett viselnie engem, szóval nem hiszem, hogy ne ismerne meg.
Mondjuk azt inkább, hogy nem akarna megismerni. Végre az öccse csak az övé, nincs közöm hozzá, nem kell tennie semmit annak érdekében, hogy vele legyen. Emlékszem hányszor biggyesztette le az ajkát a tényre, hogy együtt érkeztünk meg a Vajda birtokra. Csak sétálj el Eszter, mint a testvéred, nem kell tudomást venned rólam, tudom kezelni a csődjeimet.
~ Azonban nem, te nem olyan vagy igaz? Te ezt élvezed. ~
Odalép hozzám, látom a szemem sarkából, és még ad egy pofont az eddigiek mellé. Ajkaimat egy pillanatra összepréselem a hangjára, arra, hogy kiejti a nevem. Feltűnően lágyan, él nélkül. Még a végén az a kósza feltételezésem támad, hogy sajnál engem. Kizárt. Csak érdeklődik, nem azért mert érdekli, Eszti nem olyan.
- Szia Eszti.
Köszönök vissza, rá emelve a tekintetem, nem zavartatva magam azon, hogy épp egy olyan gyönyörű mélyzöld, fekete csipkés melltartót tartok a kezemben, amelyet a legtöbben csak különleges alkalmakra vesznek fel. Imádom a szép fehérneműt, de ez akár azt is sejtetheti, hogy máris van más. pedig ugyan, miért lenne?
- Érdekesen.
Felelem, mert nem tudom, mi a jó válasz. Rosszul, jól, sehogy? Olyan nincs, hogy az ember sehogy se legyen, mert valahogy lennie kell. Én is vagyok valahogy, most leginkább zavarban, mert valami hiányzik, valamit nem érzek, ami mindig megvan kettőnk között: Eszti kisugárzását.
- És te? Vásárolgatsz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

- Briodarnach - húztam el a számat egyértelműen jelezve az egyet nem értésem. Erre azt mondanák otthon, hogy megint nincs rám jó hatással, hogy Arthur bácsival együtt olvasunk esténként mesét, de ez komolyan ilyen... nem tudom mi ez magyarul, de mint amit a végén kiöntenek és undi. A kanalamon furán, ragadós állagban marad rajta én pedig egy kicsit sem kedves felhördüléssel tolom a mellettem ülő fiú felé, aki nagyban hamizik. HA annyira kell, itt van ez is.
- Remélem Ezra vagy anya főz vacsit, mert már most éhes vagyok - tettem a kezem a pocimra meg is dörzsölve, hogy végül a poharamba szürcsöljek. - Nem tudom, de azt hallottam legutóbb, hogy új nénik fognak főzni ránk itt, remélem ők láttak is már szakácskönyvet - meséltem el, hogy mit is hallgattam ki legutóbb, majd ügyesen elhajoltam, mikor a velünk szemben ülő páros a kajával kezdett játszani és felénk pöccintették. Undorítóak.
- Nem hiszem, én tegnap is beleborítottam vééééletlenül a tálcák közé azt a levesszerű valamit, aztán nagyon megbánóan néztem és csak kaptam tőle egy pogácsát - vontam párat a vállamon, hogy aztán nevetve döntsem a vállam az övének súgva folytatva. - Szerintem ma is van nála, ha éhesek vagyunk még hazamenetel előtt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő