Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Péntek délelőtt van, és persze ezer dolgom akadt ma is. Amióta újra Magyarországon vagyok, meg se állok, az étterem pedig még mindig nem olyan tökéletes, amilyet Madame Gassario szeretne. Már az ötödik menünél tartok, eddig négyet visszadobott valami miatt, túl egyszerű, bonyolult, drága vagy épp olcsó ételt tartalmazott. Mivel leírni nem elég neki, ezért persze az összeset meg kellett főznöm. Most is a menühöz készülődök, a bogolyfalvi boltokban vannak olyan alapanyagok, amika sulis főzéseim alatt is isteni végeredményt adtak. Rengeteg szatyor gyűlt össze, így ahelyett, hogy mugli módra megszakadtam volna a sok cucctól, inkább összefűztem őket és a pálcámmal lebegtettem. Persze erre is figyelni kell meg körülöttem az emberekre, akik szerencsére mind kikerültek, így volt időm gondolkodni az ételek készítésén. Szépen sorban elkezdtem az előételeknél, és épp a bélszínsteaknél jártam, amikor nekiütköztem valakinek. Meglepettségemben fenékre pottyantam, a bűbáj ereje elszállt a koncentrálás hiányától, így az összes csomag a földre esett. Mit ad isten, ő is fel volt pakolva, de ő kézben fogta, és az is szétszóródott.
- Bakker, bocsi! Nagyon benne voltam a mágiában és nem figyeltem, jól vagy? - Feltápászkodok, leporolom a fenekem és pár pálcasuhintással megtisztítom és a helyükre reptetem a dolgaimat, majd az övét is elrendezem. Remélem nem dörren rám, végülis ő is el volt bambulva, ahogy láttam, meg el is rendeztem a dolgait.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Henry, baby, én adtam neked időt, de ha tizenhárom és fél másodperc alatt nem nyitod ki a szádat, akkor nem akarsz szóhoz jutni, és tudod... ez gáz.
Valahol a tipikus gettós ribi és a neked mindent szépen lassan magyarázok el, mert úgysem fogod fel között lebegek, fogalmam sincs amúgy, hogy mennyi ideig kell amúgy elterelnünk, arról nem beszélt senki. Mondjuk nagyon időnk se volt, de azért igyekszem. Amikor az őr megjegyzésére felszólal, hálásan Denis karjára teszem a kezem, és felpillantok rá, mintha ő lenne az én hősöm, aztán bumm, megint váltunk egyet, mert anyáink szidása jön, úgyhogy a pillanatnyi "mi vagyunk a legnagyobb szerelmesek" után, jön a következő kör felcsattanás, annyira látszik, hogy ez nekünk ettől függetlenül is menne, körülbelül ilyen intenzitással, és tudjuk, hogy mi lenne a vége.
- És anyádnak micsoda egy lélekemelő ötlete volt!
Csapok a homlokomra olyan hirtelen, hogy még én is meglepődök. Nem hittem volna, hogy ennyire jól sikerül ez a csapás. Aucs. Na mindegy, most szerepben kell maradni, mert most már mindenki minket néz, de ezért azért majd kell egy homlokpuszi, és remélem, hogy ezt meg is kapom.
- Már nem azért Henry, de valljuk be, még a saját bevallásod szerint is, anyádnak hulla unalmas ízlése van. De komolyan, volt bármi olyan pont ennek a helynek az életében, amire azt mondhatjuk, hogy különleges? Komolyan, ha volt, elismerem, hogy a drága mama nem egy savanyú szipirtyó.
Ezt a kérdést a már ott lévő őrnek címzem, mert hát sosem tudhatja az ember, hogy mikor mondanak egy olyan dolgot, ami nincs benne a kiadványokba, mondjuk, hogy van itt egy kard, ami eléggé híres.
- HENRY! Ha most kimész azon az ajtón, akkor itt vége van! Érted?! Akkor közöttünk vége, és akkor sosem kapod meg a birtokot a papától! Tudom, hogy neked csak az a lényeg.
Szinte sírok a végére, elkámpicsorodott szájjal nézek az érkező őrre, aki konkrétan lekövérez. Jó, hát mellben dinamikus vagyok, az tény, de hát azért egyből közölni velem, hogy terhes hasam van, na ez olyan, ami miatt tényleg elkezdek sírni. Azonban, nem Denis felé indulok, mint, ahogy annak normális esetben történnie kellene, hanem a kedvesebb biztonsági őr puha pocakjához bújok.
- Én nem akartam ezt az esküvő előtt, de féltem, hogy nem jön hozzám, ha nem teszem meg neki, és most képes lenne elhagyni, csak mert dagad a bokám, hogy lehet ilyen szívtelen, amikor én tökre szeretem őt?
Nem engedem az őt, és közben folyamatosan a másikhoz beszélek, majd mint akinek tényleg hormoningadozása van, megsimogatom a másik őr arcát.
- Maga olyan kedves, hogy azt mondja, gyönyörű vagyok. Szeretném, ha boldog élete lenne, mert ilyen férfi, mint maguk, már nincs is a világon, de tényleg. Mit kell tennem ahhoz, hogy hat után is bejöhessek ide és férjhez menjek? Én nem lehetek egyedülálló anya, nem tudom, azt hogyan kell csinálni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Ha létezik igazi, a lehető legrosszabbkor, szándékosan elkövetett, felelőtlen tett, annak a fogalmát most az átokkal sújtott társnőm ki is merítette egy pillanat alatt. A Darwin díjat nominálás nélkül megítéltetném neki és húzását egyértelműen Taigetosz pozitív minősítéssel látnám el, ha nem lennék hűvös nyugalmam és figyelmem tudatában. De vagyok és ez a fő. Arcom rezzenéstelen, érzelmeknek rajta szokás szerint  nyoma sincs. Az átadott medálját halk szóval köszönöm meg, s pillantásommal jelzem csupán felé, hogy megértettem a szavakba burkolt feladatomat. Kerülve minden feltűnést haladok előre a főhajóban. Körülöttem a kialakult csődületben is nyugodt maradok, hiszen tisztában vagyok a káoszkeltők kilétével és csetepatéjuk elterelő mivoltával. Tekintetemet lassan, fürkészőn vezetem végig az ősi falak és freskók mentén, az oltár előtt ismét keresztet vetek, majd észrevéve North jelzését óvatos komótossággal közelítem meg a Gazvezírt, vagyis a helyet, ahol sejtem, hogy megtalálom, mivel ő maga már eltűnt. Magam is bebújok az átjárón és a csapóajtó közelében állok meg. - Ott egy latin mondás a falba vésve! - mutatok a lejárat feletti részre - Bonus intra, melior exi, vagyis jó emberként lépj be és még jobbként távozz innen - mondom halkan, de gyorsan folytatom - Talán nem varászlat csak tiszta szív, igaz hit és szándék kell, hogy kinyíljon. Elvégre ez egy templom... - tekintetemet a többiek közt járatom körbe és várom mit gondolnak. A magam részéről szívesen tennék egy próbát, akár most azonnal, hogy sikerül-e kinyitnom a csapóajtót. Remélem egyetértenek velem és adnak egy lehetőséget számomra. Minden esetre szándékomban áll cselekedni mielőtt pálcát ragadnak, mert lehet, hogy a mágia ellen védve van és riasztva is lehet, bár ez nem az én szakterületem, de én biztosan ellátnám effélékkel azt amit védeni igyekszem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → A "Fecsegő Dámák" freskójának folyosója

Jonathan Gerhard Van den Bergh

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

A kékek jó arcok, erről vitát nyitni nem vagyok hajlandó. – Viszont ha te nem gyakorolsz velem délutánról délutánra, úgy lemaradtam volna már rég, mint a borravaló.
És ebben teljesen biztos is vagyok. Már csak azt nem tudom, hogy ezt a sok szívességet mivel tudnám viszonozni, hisz az értékes idejéből áldoz rám. – Mikor van a szülinapod, Riri?
Bár szinte a legtöbb óránk közös volt, Asztrológián is párban dolgoztunk, mégis alig tudtam róla valamit, nem ártana egy kicsit a saját korosztályommal is ismerkedni.
Amióta Emily befejezte a sulit, kissé elveszettnek éreztem magam, és akartam is már baglyot küldeni neki, na de… pont most zavarjam, amikor kb. örül neki, hogy a saját kis világában lehet, azt csinálhatja, ami a legjobban érdekli? Miért emlékeztessem arra, hogy mennyire nem szeretett itt lenni? Vajon szóba állna velem még? Egy ilyen rosszcsont, ördögfajzat kölökkel?
Hiányzott, piszkosul, még úgy is, hogy a testvéreim is most már a faluban voltak. Átlag heti kétszer rájuk néztem. Donátot és Csillát elbűvölte a nagyra nőtt Cili cicám, és Fluffy, a golymókom. Annyira, hogy Csilla közös portrét rajzolt rólunk. Nagyon ért a művészetekhez a kiscsaj, tuti híres lesz egyszer, és én támogatni fogom, mert ő a szeretnivaló kishúgom. Még akkor is, ha néha összekapunk azon, hogy éppen ki milyen ruhát kölcsönözhet a másiktól.
- Jó lenne egy ilyen módszer. Az biztos, hogy Bűbájtan irányába mennék el, a bűbájokban jó vagyok és szeretem is őket, szóba jöhet még az ÁTV is. Az SVK se rossz, de ahhoz még edzeni kéne, és nem igen hajlik a pálcám az átkokkal való barátkozásra. Kicsi körülményes galagonyával dolgozni. Még jó, hogy nem vélahaj a magja – A figyelmem jó alaposan elkalandozott egy olyan területére a mágiának, amivel akár órákig el tudnék tütyörögni, annyira szerettem.
- Eredeti témánkhoz visszatérve, már csak az a kérdés, melyik oldószer melyikkel kompatibilis. Szerintem a tinktúra lesz az alkoholos – vágtam rá teljes bizonyossággal, és abban is biztos voltam, hogy talán vissza kéne vennem ekkora magabiztosságból, mielőtt egyből benyögnék valamit, aztán felsülnék miatta.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Majd meglátjuk - vontam egyet a vállamon. Soha nem szoktam Stellát nagyon lecseszni, ok nélkül meg aztán főleg nem. Tudom, hogy a maga nagyon fura és idegőrlő módján biztos segíteni szeretne, de nem tudom, hogy ez mennyire jó így. Mármint, komolyan.
- Igen, oda, bár csak mesterképzésre, ez amolyan mellékes elfoglaltság. - Pár hónapja még azt mondtam, hogy a meló volt az, ami a háttérbe szorul, de azt hiszem, hogy már senkit nem akarok ezzel átverni. Mégis kinek adjam be, hogy csak plusz az életemben, mikor nem az? Az a lényege, minden más csak adalék.
Azt hiszem, kicsit talán túl közel is hajoltam, de összességében nem volt direkt. Nem szoktam mások aurájába belemászni csak úgy, indokolatlanul. Szerettem a tetoválásaimról beszélni, igaz sokszor nem igazán érdeklődtek utánuk, csak az ügyfeleim, hogy amúgy magamnak is én csinálom-e. Amit igen, igen, amit nem, nem. Szerintem látszik a stílusbeli különbség a fán.
- Öh... Iiigen, Stella a húgom, bár azt hiszem, ez elég egyértelmű. Mármint, ha nem nézzük a szemszínt, eléggé hasonlítunk. De persze, tisztább rákérdezni - dőltem hátra a székemen és a teámba kortyoltam, ami, miután percekig nem foglalkoztam vele, megcsinálta magát. A mágia elég hasznos egy találmány.
Érdekes volt, egyrészt, hogy érdekli a matek annyira, hogy tanítsa, másrészt, hogy Stella amúgy ott dolgozik és ezt nekem valahogy elfelejtette megemlíteni. Véletlen lenne? Nem hinném.
- Értem. Szóval te ezzel szeretnél foglalkozni, már hogy úgy rendesen is? Tanári pálya? - kérdeztem felvonva a szemöldökömet, miközben visszatettem a bögrét oda, ahol eddig volt. Legalább kivételesen a számat nem égettem rommá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ők azok, akik nyuggerként már nem akarnak pongyolát meg kötöttpulóvert felhúzni, de még nem elég menők a susogós adidas melegítőhöz. Semmi bizodalmam abban a generációban - grimaszoltam kicsit, bár nem tudom, hogy ez a megállapítás honnan jött. És mégis, a lelkem mélyén azt éreztem, hogy ez helyes, így is van, ez a rideg valóság.
Szeretem ezt a nőt, mert professzionális, az egyetlen gond vele, hogy folyton jár a szája. Nem az a fajta, mint én, hogy csendesen hallgat bármit, meg meséltet, hogy ne figyelj oda arra, amit csinál, hanem mesél és ezzel köti le a figyelmed. Az inverzem, ami most éppen nem igazán töltött el elragadtatással, sőt, egészen égő. Szóval mire észbekaphattam volna, már a kezemben is volt a pálcám és a tekintetem nem tudtam levenni a kollégámról.
- Folyton nekikoccantottam a fogaimnak beszéd közben az első nap, elég szar volt - nevettem fel egészen halkan, de aztán csak vontam egyet a vállamon. Kicsit kínos emlék, Keve ki is röhögött miatta, de nem igazán vettem a szívemre a dolgot, mert eléggé igaza is volt benne. Csak azért nem nevettem én is, mert az fájt.
Előbb mély levegőket vettem, miközben hagytam, hogy a gondolataim egyenként átsuhanjanak a fejemben, nem kaptam egyik után sem, így egy viszonylagos csendet és békét értem el a saját gondolataim közt. Aztán mikor nekikezdtek a procedúrának, igyekeztem úgy helyezkedni, hogy a pálcamozdulat ne legyen észrevehető, a "Legilimens!" pedig már csak a fejemben visszhangzott. A nőben több érzés és emlékkép is kavargott egyszerre. A beszélgetésünk a múltkorról, furcsa volt kívülről, kissé homályosan látni, ahogyan tök részegen, de vigyorogva közöltem, hogy "Igen, ő egy csodás lány". Ugyanakkor ott éreztem a nőben a szorongást is pár pillanatra, hogy vajon az ügyfél elégedett lesz-e. Szimpátia, olyan jó féle, nem a sajnálat, tényleg úgy tűnt, bírja a vöröst, beszélni akart vele. Négy szem közt. Itt volt nekem nagyon is elég, szóval megpróbáltam a saját gondolataim közé visszatérni, szépen, lassan. Mély levegőt vettem, aztán a pálcám visszacsúsztatva a helyére bontottam a kapcsolatot. Ebből érezhetett valamennyit, mert gyanakvó pillantást vetett rám, majd még magyarázott valamit a vörösnek.
- Meg is vagytok? - érdeklődtem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Talán kis szerencsének mondható, hogy a gyerekeket fenyegető személyek kivesézésén hamar túlléptünk. Nem vagyok oda amúgy sem a negatív dolgokért, úgy meg, hogy az én lányom is ide jár még kevésbé vonz az elméleti síkon való elképzelés is. A kezeim a kabátom zsebébe csúsztattam, miközben a fejem oldalra billentve kicsit figyeltem, mit is felel és meséltem neki, ha már úgy tűnt kettőnk közül nekem megy jobban. Ez az életem során sokszor nem volt így. Különös.
- Azt szokták mondani, hogy nem tudhatod, mire vagy képes még nem próbáltad - mondtam neki próbálva biztató lenni. A bonyolultságra kicsit összehúzódtak a szemöldökeim és némi értetlenséggel álltam előtte. Ha mondjuk egy órarend az oka, vagy a szűkös szabadidő, olyanok ezek, amiket meg lehet bizony oldani. Az, ha valami belső kis harc dúl benne, na az nehezebb.
- Van lehetőség rá, hogy körülnézz, mint szimpla érdeklődő. Meg betanulási idő is, ami közben bármikor mondhatod, hogy mégsem - meséltem el neki kicsit az egészről, hogy mégse hangozzon egy elkötelezettségnek, amit azonnal kell vállaljon és nincs kiút belőle. Itt erről szó sem volt. Az önkéntesek is nagyon sokszor cserélődnek errefelé. Magamból kiindulva pedig a tanárok is. Már nem az a kar várt, mikor nemrég visszatértem, mint amit itt hagytam hosszú évekkel ezelőtt.
- Áh. És tartasz tőle, hogy ez gátolna a munkában teljesen? - kérdeztem rá minden konkrétum nélkül. Nem volt feltétlen szükség rá, hogy értsem, mire gondol, mit érez gondnak, de az, hogy az aggálya csak magában létezik-e vagy mások felé, fontos tényező.
- Biztos vagy ebben? Egy próbát sem tennél? Az, ha most bejössz körülnézni vagy beszélgetünk egyet se jelent semmit, amit utána vállalnod kéne - mosolyogtam rá vissza, bár az övében volt valami teljesen furcsát sugárzó. Legalábbis eleinte. Nem tudtam eldönteni hogy vajon izgul-e vagy ennyire nem érzi magát éppen helyben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Én nem szerettem volna őt kinevetni, de valahogy a nyelvemre harapva se sikerült elhagyni a dolgot hiába bámultam a földet. Ezrával nem volt nehéz elég nyitott és közvetlen volt, a kiismerése se annyira bonyolult talán, bár sosem voltam penge. Bence szavaival élve igen sok problémám van emberismeretből. Mondjuk a velem szemben hintázó férfi szófogadóképessége is biztosan ide sorolható. De igaz, ami igaz: sejtettem.
- Arra ráérnek még pár évig, előbb a szórakozás és aztán a meló - néztem is a kisebb csoportokba tömörült gyerekeket, ahogy hol nevetnek vagy éppen fennhangon győzködik egymást a maguk igazáról. Bármilyen szeleburdik voltak én nem tudtam elképzelni azt, hogy majd belázadva jönnek a homokozólapátokkal, hogy ők most kék-zöld pettyes labdát gyártanak Ezrából, ha nem kel ki belőle. De ugye mint már mondtam, én elvileg nem látok mindent olyan jól, mint kéne.
- Elég jól viselkednek, meg ez az utolsó évük. Nincs okom panaszra, mindegyikük nagyon okos és ügyes - vontam vállat, mert bár nem jellemző ebben a korban, nekem mégis szerencsém volt velük. Azt hiszem mindenki elég jól közeledhet a Bagolykőhöz. Ha tippelnem kéne jóval több eridonos bújt itt meg, mint bármelyik másik házból. de az is lehet csak az elevenség teszi a meglátásom. Az apró fennakadások meg bármelyik osztályban megesnek. Kicsit furcsa is lesz, hogy alig hogy visszajöttem van egy kiballagó kis gárdám és jövőre új arcokkal futok majd össze. Még azt sem tudom mekkorákkal. Közben lelkesen intettem vissza a kislányomnak, aki aztán hamar úgy is tett, mintha itt s elennék újra. Ennek most azért örültem is. Jót tesz neki ha itt van. Kevesebb a kérdése és a magyaráznivaló.
- Most mi az? - néztem rá mikor végre elhelyezkedtem, még kicsit értetlenül vigyorogtam is. Láttam, hogy valami nem oké, de csak nem ültem bele semmibe. - Nem csak próbálom - billentettem a fejem a láncnak. Tényleg reméltem, ha már feltettem a kérdést kicsit megnyugszom attól, amit hallok. Részben így is lett. Talán még az emlékek is elém kúsztak, én sem voltam soha oda a változásokért. Aggódom azon is, hogy talán neki nem lenne vele gondja, ha rajtam nem látná, hogy nehezen megy mindig, mindenben. De ezt inkább megtartom magamnak. - Igen, ez előfordulhat. És köszi - persze a válaszért voltam hálás de ennyire futotta, mert éppen akkor lépdelt elénk egy kisfiú, majd miután sikerült jobbról balra nézve eldöntenie, hogy Ezrához jött szólni én csak kivártam még véget ért a diskurzusuk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Nem igazán éreztem azt a német közelében, hogy nagyon túlcicomázna vagy túlgondolna dolgokat, a reakciója meg ennek megfelelő volt, amit meg is mosolyogtam egy pillanatra, hogy aztán csak elmerengjek a dolgon. Nem tudom, hogy ez pontosan kinek is számít, már az, mi van megírva és mi nem. Kicsit a sors is olyan hitszerű volt számomra, mint amit a torkomon próbáltak már kislányként is lenyomni. Meg amúgy még tavaly is. A testvérem más volt, ő valahogy szót értett velem is, de pontosan megvolt benne az, amit a szüleink elvártak. Látszólag legalábbis. A morális és etikai határai egy másik lap.
- Ez könnyű így? Mármint nem túl megterhelő hagyni, hogy teljesen irányítás nélkül történjen minden - néztem rá tényleg kíváncsian és meg is akadva a dologgal. Olyannyira sikerült ez, hogy a koncentrációm is alábbhagyott így az egyik torony csúcsáról pár homokszem le is pergett és él nélkül maradt. Kicsit megrázogattam a kezem, mert ami azt illeti zsibbadt és a csuklómnak se volt már kellemes majd a tenyerem nézve nyitogattam meg csukogattam kicsit mielőtt újra nekifeküdtem volna a befejezéshez segíteni. már látom, hogy az esti menet az egy nagy adag pakolás lesz a kezeimre is az arcom mellé.
- Ezzel születik, de mi is, csak később bújik elő. Ő benne jelen van, de a képességén kívül, nálatok a buborékokon, ő is veled fejlődik - mondtam neki kicsit megnyugtatásnak is szánva pedig nem vagyok valami jó az ilyenek felismerésében. Most azért feltűnt, hogy nem volt túl jól a dolog hallatán Tim. De Dustin ezt mondta, ő meg okos ember és az adott szakirodalmak is erről szólnak. Így kell legyen, alkalmazkodunk ők meg hozzánk.
- Ezt megértem, mikor eljöttem otthonról előbb azt hittek, úgyis visszamegyek mert be fogok pánikolni - vontam meg a vállam, mintha csak úgy mondanák, de valójában tény volt. Korábban is sikerült egy nagyobb karácsonyi vásárban egy pánikrohamot kapnom, mikor a tömeg összeszorított. Azóta sem szeretek egyedül menni sok ember közé. - Mostanra meg csak nem értik megint amiket teszek és Istenkáromlásnak értékelik.
Nem tudom mi rosszabb, ha nem foglalkoznak veled, vagy ha ennyire nagyon. Kezdem azt hinni valami nagyon elkattant az enyémeknél otthon.
- Nézd a füleit, ha le fogja csapni a balt oldalra, akkor igen - mondtam Timnek, ahogy befejeztem az utolsó kis formálást. Nem néztem addig az állatokra eléggé csak ez után, de ismertem már Misiut és a szokásait. Meg a rombolási kényszerét is így elég csúnyán néztem rá, amiből megértette, hogy nem szétszedni mehet a helyet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Akkor talán ezért... Jóformán azt se tartom számon, hogy épp milyen évet írunk, mert hát nem is nagyon érdemes ebben a rohanó világban. Olyan, mintha tegnap még én is a tanórákon rohadtam volna. Szép is volt ez a kastélybeli élet. Rengeteg szabály, amiket szerintem mindenki számtalanszor megszegett. Ezt az egyenruhát se értettem soha, már egyik hazai iskolában sem divat.
- Alattad jártam valamivel - mosolyodom el. Ha beszéltünk is valami miatt, már egyáltalán nem emlékszem rá. Ahhoz túl nagy a Bagolykő, számtalan diákkal, ki hosszabb, ki rövidebb időre forgatva fel a mindennapokat. Tök jó, hogy ő is öregdiák. Legalább van közös kapcsolódási pont, ami valljuk be, előnyünkre válhat a későbbiekben. Legrosszabb esetben is jókat tudunk röhögni azon, ahogy megpróbálunk felidézni egy-egy vicces tanárt, pletykát, vagy hasonlót, mert hát azért az ilyesmi infók nem kopnak el hamar, és bőven voltak botrányban gazdag tanéveink.
- Iroda? Nahát. Azt hiszem, szükségem lesz egy körbevezetésre is - pislogok a konyha bejárata felé, hisz talán az az ajtó rejti az iroda felé vezető utat is. Jól jönne egy asztal, be is rendezem saját ízlésre, csak ne verje magát költségekbe miattam. És pláne ne vonja le ezeket a fizetésemből.
- Lehetne valami speciális, ünnepi ajánlatunk is hozzá. Amit mindig követnének a szezonális újdonságok - ejha, mi van velem? Ez aztán a szuper ötlet, és csak úgy kipattant a fejemből, amikor azt hittem az én agyam mára totál használhatatlan lett.
- Rendben, örömmel. Aztán majd úgyis egyeztetünk még. Egyébként itt van minden fontos infó, ha kell. Mégiscsak jó, ha van írásos nyoma a látogatásomnak - rángatom elő a gyűrött önéletrajzot, amiből legalább az adataimat rögzítheti.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Társalgó

▪ Jonathan Gerhard van den Bergh ▪


[...]Úgy hallottam, egy prefektusi jelvényt keresel. Lehetséges, hogy tudok róla valamit.[...]

Madarat lehetett volna velem fogatni. Össze-vissza ölelgettem szerencsétlen baglyot aki a levelet hozta, és amikor nevetve az ágyra huppantam, véletlenül Lysandert is levertem onnan. A nyávogás miatt tollait borzoló madarat visszatartottam, és gyorsan lekörmöltem egy sietős választ, majd szemrehányó tekintetétől becidrizve kiengedtem az ablakon. Az este további részében szobám magányában simogattam a macskám, és izgatottan vártam a másnapot.

[...]Találkozzunk holnap 4-kor a Társalgóban![...]

15:43-kor lépek be a megadott helyiségbe, és alaposan körbebámulok. Alig lézengenek páran, mégis nagy a hangzavar a sok portréalaknak köszönhetően. Tisztán hallható két festett mellszobor szóváltása, akik valamilyen mára már a feledésbe merült sértődöttség miatt, a szoba két szemközti faláról ordítoznak egymásnak. Bizonytalanul süppedek bele egy fotelba az ajtótól nem messze, és ujjaimmal a térdemen ideges-izgatottan dobolva várom, hogy az óra négyet üssön.
Nem tudom pontosan ki az akivel találkozom. Illetve nyilván tudom a nevét, a házát, úgy nagyjából azt is, hogy hogyan néz ki, de még sosem beszéltem vele. Keringenek róla pletykák, amik alapján kicsit tartok tőle, viszont mégis ő az aki segítő szándékkal megkeresett, így csak nem lehet olyan rémes mint ahogy a pletykák állítják. Azok különben is mindig túloznak...

Ekkor a mögöttem lógó festményről egy gyümölcsárus hölgy magyarázni kezd nekem a "mai fiatalok étkezési szokásairől", így eltereli a figyelmemet, és folyamatos bólogatásra késztet. Aham, igen, igen, ez borzalmas, de komolyan, borzasztó. - hagyom rá a nénire, kiszakadva a gondolataim közül. Hallgatom a panaszáradatát, a sok "bezzeg az én időmben" kezdetű felkiáltást, és mindenközben észrevétlenül, sebesen nekiiramodnak a falon az óra-, és percmutatók.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ha megnyugtat nekem sosem volt - mondtam neki még egészen el is nevetgélve a dolgon. Pedig nem szoktam, mármint ez a nevetés meg mosolygás dolog nem annyira öltözék-rész nálam, de ezt még én is értettem és most a kesergés helyett azt hiszem ez a megfelelő reakció. Változtatni egyébként sem tudunk rajta. Bár az egyetértünk tényleg pont eleget mondd el arról, hogy hol áll az a korosztály jelenleg. Nem a jó irányba tartanak.
Leültem és igyekeztem a nyelve kitárgyalása után többnyire mozdulatlan maradni, de néha olyan beszédkényszerem van, főleg mikor ki kell valakit javítani. Most is volt valami, de éppen nem tudtam jól koncentrálni rá, mert a szám nem mozoghatott és éppen akkor szúrta át abban a bizonyos pontban az ajkam alatt. Azt hiszem azért megkapaszkodtam a karfában, de tényleg csak az a pillanat volt vészesebb, inkább zsibbadt az oda fújt lidocaintól. Az még megvolt, hogy elmondta, hogy most pár percig csak szokjam, miután elhúzta a kezét és már a kesztyűből bújt ki, de azt már nem értettem miért bámul el Dávidra, én legalábbis nem voltam képben, és süket se vagyok, de el nem hangzott semmi. Mindenesetre csak kicsit eldőltem a szék támlájától aztán a felém tartott tükörbe néztem. Volt egy rész, ahol sikeresen leszedtük az alapozót és ott voltak azok a foltok én meg csak elhúztam volna a számat, de egyelőre nem voltam biztos benne, hogy ezt most kéne tesztelgetni. Végül egy halovány mosollyal amit jobban megéreztem, mint hittem néztem a lányra.
- Az egyiptomiak túlgondolták, hogy a köldökékszer tud a legmegfelelőbb lenni - mondtam még kicsit a tükörképem felé, ahol az orrom körül simogattam az alapozóm maradékát, mentve a menthetőt. Igazából megint mire felnéztem jöttem rá, hogy most nyilván nem ezt kéne mondani. - Nekem nagyon tetszik. Köszönöm. Mivel tartozom? - mondtam végül, ahogy lassan kiszálltam a székből és el is léptem onnan eligazgatva a ruhám. Kényszerem volt rá, hogy ne nézzek ki úgy, mint akinek minden mindegy, csak ezután néztem fel Dávidra. - Most már én is az erős 62%-ban vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása