Czukorvarázs Cukrászda (est. 1808)





Nyitva tartás:
H – Cs: 7:00 – 20:00
P – Szo: 7:00 – 22:00
V: 7:00 – 19:00

Executive chef - Széles Veronika
Ő áll a cukrászda élén, egyfajta igazgató, ahova hosszú évek és komoly munkatapasztalat után jutott el. Ténylegesen nem dolgozik a konyhán, sőt ritkán jelenik meg, de jobb kezei mindig elérhetőek. Menedzserként veszi ki a részét a munkából; feladata többek közt felügyelni, ahogy az alatta dolgozók az új fogásokat megalkotják, az étlapot kitalálják, egyeztetnek a beszállítókkal és a büdzsét kezelik, amit ő maga határoz meg.

Head chef - Harriet O. Wallace
Mivel nincs jelen az executive chef, ő irányít mindent, ami a cukrászdával történik. Általában nem dolgozik aktívan a konyhán, de tapasztalata van benne és eszerint cselekszik. Az ő feladata, hogy gördülékenyen folyjék a munka, ő felel a rendelt friss alapanyagokért, irányítja a személyzet munkáját és felügyeli a betanításukat. Gondoskodik róla, hogy rend és higiénia legyen a munkahelyen. Hozzá tartozik az adminisztráció is. Több év kitartó munkájával szerezte tisztségét.

Pastry chef (cukrászséf) - Harriet O. Wallace
Tulajdonképpen helyettes, a head chef-fel együtt döntenek új emberek szükségéről és felvételéről. Ha szükséges akár a head chef, akár az executive chef helyére is be kell állnia döntésekben önállóan. Napi szinten veszi ki a részét a konyha irányításából, ő vezeti a munkálatokat, az ételek elkészítéséhez tartozó irányítási és tervezési feladatkörök, a munkafolyamatok konkrét levezénylése szintén a vállát nyomja. Feladatokat ad az egyes részlegek séfjeinek, irányítja a konyhai személyzetet. Az a munkakör, ami önállóságot, kreativitást és precizitást is követel attól, aki betölti ezt a pozíciót. Folyamatosan egyeztet az executive cheffel a desszertekről, új süteményeket, desszerteket, pékárukat talál ki az étterem számára.

Patissier (cukrász) - Hazel Shaw
A legtöbb munkával járó pályának tartják, ami a tényleges folyamatot és kétkezi részt illeti, ráadásul, mikor a cukrászda frissen sült pékárut is készít, akkor ők kezdenek a legkorábban, és általában ők fejezik be legkésőbb a műszakot. A minőség és az íz eltalálása a legnagyobb feladatuk

Glacier (fagylaltkészítő; fagylaltárus) - Frank Martina Luna
Azon személy megtiszteltetése ez, aki az áprilistól - szeptemberig tartó időszakban felel a friss, minőségi, különleges és frissítő hideg édességek létéért és árusításáért. Új ötleteket valósíthat meg a pastry chef-fel együtt, továbbképzésekben részesül és minden pult körüli teendőt maga végez. A szezonon kívül (október - március) olyan különlegességekkel foglalkozik besegítőként, mint a sültfagyi, a fagylaltos sütemények és pohárkrémek.

Bartender (italkészítő; pultos) - Balić András Dorián
Az ő feladata nem csupán az italok szakszerű elkészítéséből áll. Olykor komplett show-t varázsol a bárpult mögé, látványosan dobálja a rendelkezésére álló bár eszközöket, shakert, italos üvegeket. Tehát amellett, hogy finom koktélokat készít, a show és a vendégek szórakoztatása is rendkívül fontos. Általában elhívatott, odafigyelő és gyors emberek kerülnek ezen pozícióba. Mindemellett precizitásra és jó memóriára is szüksége van az adott személynak, hiszen számtalan koktélreceptet kell észben tartania, s a vendégkör miatt is fontos. Érdemes megjegyezni a törzsvendégek kedvenc italait.

Commis chef (kukta; cukrásztanonc) - Scarlett Conroy
Az az elhivatott szakácstanonc, akinek mindent meg kell tanulnia a konyhán folyó munkáról. Egyeztet a beszállítókkal, előkészít a különböző pályákon, felel a higiéniáért, tálal, alapanyagokat rendszerez és mér ki szükség esetén.

Aide de cuisine (cukrászdai kisegítők) - Drinóczi Babett Mirtill
Azon személyek, akik a pakolásban, takarításban, mosogatásban, eszközök rendben tartásában és a pult makulátlan szépségének tartásában segédkeznek. Ide tartoznak továbbá a felszolgálók és a pultban az eladásért felelő személyek is.

- Részlegesen? - rántotta vissza őt Rami hangja hirtelen a valóságba. - Hohó, ácsi - nevetgélt halkan az orra alatt. Egy lépéssel megelőzte a lányt, de amúgyis le kellett már fékezniük a cukrászda előtt. Ujjait óvatosan tartotta a lány arca elé, egyfajta keretet formázva belőlük. - Mi lenne abban ijesztő? Pár szemfog? - Mutatóujjaival felfele bökött, mintha fogvillantós mosolyra akarná ösztönözni a másikat. - Vagy pár őzikefül? - kezeit megemelte, hogy most füleket imitáljon vele. - Esetleg tollpihék. Nyuszitappancs? - vonta meg játékosan egyik szemöldökét. - Nem kell félni, ha már ott tartasz. Tudom, hogy ügyes leszel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871108#post871108][b]Hollósi Zalán - 2024.01.02. 01:45[/b][/url]

Furcsa, nyekergő hümmögést hallat, mintha az segítene neki megfogalmazni. Most már kerülte Rami tekintetét, figyelme helyette az asztalra szegeződött.
 - Minek kezdtem bele... - zavart, halk nevetéssel próbálta tompítani a feszültséget magában. - Néha. Néha... Emlékszel, amikor Kakasi kiküldött bűbájtanról, mert úgy néztem ki, mint egy agyontaposott doxytojás? Mondjuk az régen volt, de... vagy amikor hamarabb el kellett jönnöm gyógynövénytanról. Én... - mély levegőt vett, hogy máshonnan közelítse meg. - Tudod, hogy vannak más képességek is az egyszerű varázshasználaton kívül. És hogy nem mindig... szerencsés, hogy bír az ember ilyesmivel. - Ezen a ponton Kornél bravúros évnyitója jutott eszébe, amitől a gyomra hamar összeszűkült.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871109#post871109][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.02. 01:57[/b][/url]

Kivételesen nem Ramóna szemei fordulnak el beszélgetőpartneréről, hanem éppen fordítva. A tekintetét ugyan nem keresi, de végig a levitáson tartja tekintetét. Hajtincseit bámulja. Figyel. Aprókat bólint a két példára, emlékszik mindkét esetre. Akkor azonban egyiknek sem tulajdonított nagy jelentőséget. Sőt, eszébe sem jutott, hogy összefügghetnek egymással.
Ismét bólint. Persze, hogy tudja, hiszen szinte szó szerint tanulta meg a tananyagokat a vizsgákra, közte a mágia különböző fajtáit is. Aztán azzal töltötte az elmúlt hónapjait, hogy egy mandragóralevelet tartson a szájában egy képesség megtanulása érdekében. Csak arra nem volt konkrét válasza a fejében, hogy mitől ne lehetnének szerencsések ezek a képességek. Az nem jut eszébe, ő mekkora átoknak érezte, mikor kiderült, hogy boszorkány. Nem került közelebb a megoldáshoz, hogy Zalán vajon mit próbál elmesélni neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871110#post871110][b]Hollósi Zalán - 2024.01.02. 02:07[/b][/url]

Nem hallott se választ, sem pedig újabb kérdést. Nagy valószínűséggel, mert várta, hogy Zalán folytassa. Ha az olyan könnyű lenne.
 - Van valami, ami nem hagyja... - torkán akadt a hangja, így újra nekifutott. - Nem normális, hogy... Én nem vagyok normális.
 Elszégyellte magát, mert képtelen volt folytatni. Szemeit most erősebben hunyta le, ujjai pedig idegesen dobolni kezdtek az asztal lapján, annak ellenére, hogy tudta, Rami nehezen viseli a felesleges zajokat.
 Lemondóan fújta ki a levegőt, mint aki ezzel ismerte be, hogy próbálkozása kudarcba fulladt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871111#post871111][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.02. 02:22[/b][/url]

Összehúzott szemöldökkel pislog barátjára. Csak egyre jobban összezavarodik. Eddig Ramóna úgy érezte, kettejük közül ő az, aki nem normális valamilyen módon. Bár erről az érzésről ő sem beszélt soha Zalánnak.
Szemei megrándulnak, ahogy a kopogás folyamatossá válik. Egyelőre azonban nem szól érte. Agya pörög, próbálja megérteni, mit próbált neki mondani a levitás. Nem kicsit zavarja, hogy nem voltak egyértelműek a mondatai. Jobban szereti, amikor az emberek egyenesen fogalmaznak.
- Nem értelek - ráz egyet végül vörös fürtjein. Ezen a ponton elege lesz a kopogásból is, így két kezét finoman Zalán ujjaira helyezi, hogy barátja ne tudja folytatni a zajt. Tenyereit a fiú kezéhez érintve pislog fel rá, várva, hogy lesz-e még folytatás, megtudja-e végre, hogy mit akar mondani neki a másik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871112#post871112][b]Hollósi Zalán - 2024.01.02. 02:37[/b][/url]

Izmai megrándultak az érintéstől, még mindig annyira szokatlan volt tőle, de így legalább észrevette magát és befejezte a kényszerszülte mozdulatot.
 - Nem csodálom - rázott egyet a fején és most az ablakon bámult ki Bogolyfalva utcájára. - Mi a véleményed a jóslatokról? - megint távolabbról indított, ám már kevésbé tartotta jó ötletnek, mint egy perccel azelőtt. - Szerinted létezik helytálló jövendölés, vagy... komplett hülyeségnek tartod az egészet?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871113#post871113][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.02. 03:05[/b][/url]

Rami keze is megrándul, ahogy megérzi bőre alatt Zalán izmainak mozdulatát. Mégsem húzza el azonnal a kezeit. Pár pillanatig még ott tartja őket, s csak aztán húzza vissza és ejti ölébe. Szemeit továbbra sem veszi le a másikról. Immár profilból bámulja ugyan, de továbbra is néz. Figyeli.
Mikor a levitás felteszi kérdéseit a lány is kifelé fordul. El kell gondolkodni a válaszán. Régen a mágia teljes létezését tagadta, rávágta volna, hogy hülyeség. Azóta viszont egy mágusképzőben tanul varázsolni pálcával.
- Az ember azt csinál, amit akar - és ezt a lehető legrosszabb értelemben is érti. - De a mana sok mindenre képes. - Nem fűz hozzá többet. Voltak jóslástan órái, de sosem értette meg igazán, hogyan működik a dolog. Nem akar hinni benne, de az elmúlt évek átformálták a látásmódját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871114#post871114][b]Hollósi Zalán - 2024.01.02. 03:19[/b][/url]

- Tételezzük fel, hogy van egy jóslat. Az a baljóslatú fajta, ami semmi jót nem ígér. Ha beteljesedik, akkor annak, aki megjövendölte, igaza lesz. De milyen áron... - motyogta keserűen. - De ha úgy hozza a sors, és nem következne be, amit ígér, akkor az jóslat még egyáltalán? Vagy csak képzelgés? Gyengeelméjűség.
 Nyelt egyet és ajkaiba harapott, érezte, ahogy kiszárad a szája. Lázasan gondolkodott azon, hogyan kapcsolhatná ezeket össze a lánynak mindazzal, amiket eddig sikerült kinyögnie.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871115#post871115][b]Lafayette David Saint-Venant - 2024.01.02. 04:05[/b][/url]

Ha valaha belátást nyer Kornél agyába, át kell programozza, hogy ne dilemmázzon ennyit, és lejjebb kell tekerje a lelkiismereti hangját a biztonság kedvéért. Jót tesz az egészségnek, komolyan. Akárcsak a pletykálkodás! Ezért ilyen majd' kicsattanó a dilinyós feje.
- Ó... - Bőbeszédű válasz, főleg, mert ezzel nem jutott különösebben közelebb a megfejtéshez. - Ő is egyike az edictumos fake news barátnőknek? - Nyilván olvassa azt a hülyeséget, a legjobb poénforrások egyike unalmas kastélybeli életében. Még az előkészítőbe is viszi magával, többnyire ezért tudják a padlócirkálók (aka gyerekek) egy része, mi történik odafent a "nagyok" között. Lafayette elméletileg jó hatást kellene gyakoroljon a gyerekekre. Hogyne!
Nagyjából annyira maradnak le Kornéllal, hogy ha Zalán visszanézne neadjisten az utcán, még épp el tudjanak rejtőzni, vagy más járókelők mögé besorolni feltűnésmentesen, de ők se maradjanak le a párostól. Így történhet, hogy a cukrászda elé érve már azzal szembesülnek, hogy a tubicák leültek, és újabb 5-7 perc szarakodás után végül megemberelik magukat és ők is bemennek, természetesen a lehető legfeltűnésmentesebben slisszolva a pulthoz. Komótosan szeretné kikérni azt a kávét meg a tésztát, Kornélnak is pont ezt morogja a fülébe, hogy ne siessenek annyira, le fognak bukni a végén.
- Úgyis még csak most kapjá... Mi? Mikor kezdtek enni? - Félhangosan suttog, mert hogy odanézve, nyakát nyújtogatva kicsit, konstatálta, hogy Zalánék keze mintha járna, meg a szája, és mintha nem lenne üres egyik sem. Nagyjából csak Kornél hallja a suttogó kerepelését, meg legfeljebb az őket kiszolgáló lány érti, amit mond, utóbbi kuncogva pakolja a rendelésüket ízléses kistányérokra, azokat pedig a további italokkal együtt egy nagyobb tálcára teszi, hogy a fiúk nyugodtan szállíthassák a szerzeményeiket.
Egy kis egyensúlyozás és ügyes csípőmozgás után az asztalkák között, melynek során nagyon bízik háztársában, hogy követni fogja, lehuppan Zalánék boxának szomszédságába jótékonyan igyekezvén kitakarni Kornélt a képből, sőt még az ő eddig válla körül lógó kapucnija is a helyére kerül, hogy maximalizálja a rejtőzködést. A figyelemelterelő kávé és epertorta hamar megtalálja az utat hozzá, a tálcát további tartalmával együtt haverja elé tolja, de közben már helyezkedik, hogy minél jobban fülelhessen. Borzalmas. Még a telefonját is kézbe vette, hogy azon pötyögjön Kornélnak, és egyszerűen elé tolja a készüléket az alábbi szöveggel:
"Ha ezek után nem járnak, beugrok egy sárkányketrecbe altatót énekelni egy magyar mennydörgőnek."
Túlságosan is élvezi a helyzetet, alávaló kutyája.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871133#post871133][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.02. 13:48[/b][/url]

Tekintete követi Zalánét az utca felé. Megrázza a fejét.
- Nem tudom - felel halkan. Továbbra sem érti miről beszél a másik. Fogalma sincs, mit kéne neki válaszolnia. - A jóslatok megváltoztathatatlan dolgok? - Fejét visszafordítja Zalán felé, ismét őt nézi.
Összezavarják a fiú szavai, és valami furcsa feszültséget keltenek benne. Ő is rágcsálni kezdi a száját, testtartása tükrözi belső feszültségét. Nagyon szeretné érteni, mit próbál neki mondani a levitás. Ezen a ponton már a kérdésekből is kifogyott. Vagy inkább annyi volna neki, hogy nem tudja, melyiket tegye fel.
- Gyengeelméjűség? - Zavarodottan pislog a vele szemben ülőre. Kezdi zavarba hozni az irány, amerre a beszélgetés halad. Fogalma sincs, hogyan kéne kimásznia belőle, leráznia az érzést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871134#post871134][b]Hollósi Zalán - 2024.01.02. 14:12[/b][/url]

- De. Annak kéne lenniük. Viszont igazi jövendőmondóból kevés van. És nehéz megmondani, melyik állja meg a helyét. - Égkék szemével még mindig az utcát pásztázta, így kicsit könnyebb volt beszélnie. Vett egy nagy levegőt. - Szóval melyik teóriával ijesztelek meg kevésbé? Ha azt mondom, hogy látom a jövőt, vagy ha úgy fogalmazok, hogy fura látomásaim vannak és talán megőrültem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871145#post871145][b]Athanaczkovics Kornél - 2024.01.02. 19:33[/b][/url]

- Fogalmam sincs, nem olvasom - vonom meg vállaimat. Addig jó, amíg nem olvasom. Legalább nem találkoztam a rólam szóló cikkekkel, hogy mennyi ember életét veszélyeztettem az iskolai évnyitón és még így is maradhatok tanulni.
Kis totyorgás után veszem rá magam, hogy kövessem Lafit. Úgy vagyok ezzel, hogy inkább vele maradok, és ha valami hülyeségre készülne, legalább vissza tudom fogni, mintsem, hogy egyedül itt hagyjam és botrány legyen a végére. Merlinre, miért kerültem én ebbe a helyzetbe!?
- Amíg te magaddal beszélgettél a fejedben - morgom orrom alatt, és indulok el utána, hogy egyensúlyozva érkezzünk a kiválasztott asztalhoz. Majdnem ráesek a padra, de az utolsó pillanatban tartom meg egyensúlyomat. Leülve fogom magam elé az innivalót és a süteményt, de nem vagyok képes hozzájuk nyúlni egyelőre. Főleg, mert meghallom Zalán miről beszél.
Hogy az összes élő kentaur rohanja le a cukrászdát azonnal íjakkal és egy troll tüsszentsen ide! Ez meghibbant! Ne! Ne úgy, hogy Lafi hallja! Alsó ajkamba harapok, fejemet lehajtom, ne látszódjon rajta az egyértelmű édesMerlin kifejezés. Vége van! Amíg elém nem kerül a... valami. Telefon. Igen. Ami Korinak is van és Zalánnak is.
- Ez hogy működik? - emelem fel mutató- és hüvelykujjammal a készüléket. Egyik barátomét sem tudom használni, csak remélem, hogy ezzel disztraktálom annyira Lafit, hogy rám figyeljen és ne arra, amiről beszélnek. Összeszűkült szemekkel emelem magam elé, közelebb is tartom kicsit, hogy meglássam a szavakat rajta. Ajkaim ó-t formáznak, ahogy félredöntött fejjel olvasom őket.
- Azt megnézném. Szólsz majd? De ha nem járnak, akkor is megtehetnéd - akaratlan kerül elém a kép, ahogy Lafi egy mennydörgővel szemben állva keringőzik. Hm. Szürreális.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871160#post871160][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.02. 21:26[/b][/url]

Mindig furcsa volt neki ez a jóslás dolog, nem tudja elképzelni hogyan lehet megmondani valamit, ami még nem történt meg. Csak azért tanulta, mert kötelező volt az óra, de már akkor sem tudta, mit gondoljon róla. Mindig is földhöz ragadt volt, az elmúlt évei fordítottak gondolkodásán csupán.
Kikerekedett szemekkel nagyokat pislog Zalánra, emészti a kérdést. Nagyot nyel. Ötlete sincs, hogy mit kéne erre válaszolnia. Csak próbálja feldolgozni barátja kiejtett szavait. Egyáltalán nem tudja hova tenni a beszélgetésüket.
- Mit látsz? - bukik ki belőle végül a kérdés, ki tudja hány hosszú, csendes perc után. Ez az egyetlen dolog, ami most eszébe jut. Nem gondolja végig, hogy mi lenne a válasz

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871162#post871162][b]Hollósi Zalán - 2024.01.02. 21:38[/b][/url]

- Nem hiszem, hogy befolyásolná ez a választ arra, amit én kérdeztem. - Hosszú percek óta most először nézett fel. Szemei szomorúak voltak, mintha már eleve a legrosszabra gondolna, de valami vakmerő is volt benne. Mintha ezt már az elején eldöntötte volna magában: még véletlenül sem akarta Raminak leírni azt a lidércnyomást. - Ez változtat valamin? - Ezt már az egész témára értette. - Akármelyik verzió is igaz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871187#post871187][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.03. 00:25[/b][/url]

Továbbra is csak pislog Zalánra. Teljesen még mindig nem állt össze a fejében a kép. Nem tudja, hogy valójában min megy keresztül a barátja. Csak bambul hajfürtjeire. Valahol megrémiszti a levitás viselkedése. Nem tudja hova tenni, értelmezni. Nem tudja, mit vár el tőle a levitás, de úgy érzi, bármi is legyen, nem tud neki eleget tenni. Nem tud felelni a kérdéseire.
- Min változtatna? - Hangjában tiszta őszinteség fedezhető fel. Szavai halkak, finomak és lassúak. Épp úgy, ahogy Zalán azt már megszokhatta a lánytól. Tekintete továbbra is a fiú arcát fürkészi, vonásait szemléli. Homloka felé pislog. Továbbra is össze van zavarodva, és ez látszik vonásain, testtartásán, még a szemében is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871190#post871190][b]Hollósi Zalán - 2024.01.03. 00:48[/b][/url]

- Tudom is én... - kezdte karjait széttárva, de ha jobban belegondolt, egy egész listát teríthetne a lány elé a lehetséges opciókkal. - Hogy kerülni fogsz miatta. Vagy hogy furcsán nézel rám. Figyeled, hogy épp melyik pillanatban kap el egy hülye agyrém. Rendszeresen kérdezgetni fogsz róla. Teóriákkal előállni és akkor is ez lesz a téma, amikor nem kéne, hogy az legyen. Vagy csak - fejét elkeseredetten döntötte enyhén hátra, onnan nézett vissza Ramira - egyszerűen nem fogsz tudni mit kezdeni vele és csak még jobban összezavarlak azzal a sok maszlaggal, amit kiejtek a számon. És akkor így fogsz nézni rám. Pont így.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871194#post871194][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.03. 01:41[/b][/url]

Összehúzott szemöldökkel pislog a levitásra. Félrefordítja fejét, úgy néz fel rá, s igyekszik emészteni a fiú szavait. Aprót ráz a fején végül.
- Miért tenném? - Nem érzi jogosnak a feltételezéseket. Bár nem köti össze magában, de ha valaki tudja, hogy milyen érzés furának lenni, akkor az ő.
Zalán sem hagyta ott még, Ramóna akárhányszor kérdezett furcsa dolgokat, jegyzett meg olyat, ami más szerint illetlen vagy tapintatlan lenne. Még olyankor sem, ha a navinés ignorálta vagy figyelt a fiúra. Ramóna természetesnek tartja, hogy ez fordítva is így történik.
Mellesleg nem érdekli annyira ez a látomás téma, hogy a későbbiekben csak ezzel foglalkozzon Zalán közelében. Sokkal jobban élvezi, ha sétálnak az erdőben, madarakat figyelnek, vagy iskolai dolgokról beszélgetnek.
Vonásai azonban ellágyulnak, mikor a fiú kiemeli a nézését. Kiegyenesíti nyakát és homloka ráncai is eltűnnek. Ismét csak ráz egy aprót fején. Mintha le akarná már rázni magáról a beszélgetés súlyát.
- Nem tudnálak kerülni - fűzi hozzá még halkan. Ez ragadt meg leginkább gondolatai között. Hiányozna neki a fiú, ha kerülni kezdené, ezt most már Ramóna is tudja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871196#post871196][b]Hollósi Zalán - 2024.01.03. 01:53[/b][/url]

Akkor vette csak észre, hogy egy ideje kapkodva veszi a levegőt, amikor az egész a tüdejében ragadt a lány reakciójától.
 - Nem tudom. Kellemetlen tapasztalatok. Azt hiszem - ismerte el csendesen. - De ha azt mondod, hogy ez abszurdum, akkor neked... elhiszem? - az utolsó szót már szinte kérdő hangsúlyal ejtette, mintha meglepődött volna saját magán, hogy ezt komolyan is gondolja.
 - Nem akartalak összezavarni. De a legtöbb barátom már tudott róla, szóval... csak tépelődtem volna, ha... mindegy. Hagyjuk is ennyiben. Egyelőre - bólintott megkönnyebbülve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871198#post871198][b]Lafayette David Saint-Venant - 2024.01.03. 02:06[/b][/url]

Tény és való, elbambult és Kornélt is feltartotta a nyomozásban ezzel, de segond, most, hogy lerakták a hátsójukat a szomszéd boxba, már minden a helyére került egy kiadós hallgatózáshoz. Michelle agyon kellene vágja ezért a rossz szokásáért anyai kötelességből.
Arra azonban nem számított, hogy ilyen... komplikált témákat boncolgat Zalán a lánnyal. Naivan tényleg azt gondolta, csak barátjuk bénázása kerülhet a terítékre, ehelyett Zalán első hallható mondataiból már leszűri, hogy olyasmihez asszisztálnak, amihez nagyon nem kellene. Késő elfutni.
Kornél telibe láthatja, ahogy előbb kitágul mindkét szeme a meglepettségtől, aztán elgondolkodóra vált az arckifejezése, végül nagyonis tudatában a hallottaknak, szándékosan visszafordítja a figyelmét asztaltársára.
- Telefon, haver. Ne mondd, hogy nem ismered mugliismeretről? - Könnyednek szánt hanglejtés, nem túl hangosan ahhoz, hogy feltűnő legyen a túloldalnak, moderált hangerő szintén a feltűnésmentességért. A vigyora kissé erőltetett, mert attól még hallani hallják a levegővételek között Zalán szavainak foszlányait, és összerakható az egész, Rami válaszaival együtt. Határozottan tényleg nem kellett volna hallja ezt az egészet, Kornélnak volt igaza. Majd odafent, a kastélyban bevallja.
- Viszlek magammal dadának. - Puszta szeretetből persze. Egy pillanatra kicsit oldalvást fordítja a fejét a kapucni alatt, mint valami rossz, kringé gangster. A szája kinyílik, majd visszacsukódik, mint aki mondani akart valamit, de meggondolta magát. Inkább visszafordul Kornélhoz; nyoma sincs az infantilis viselkedésnek az arcán, sokkal inkább nyugis, szándékosan oda sem figyelő arckifejezést ölt.
- Adj csak a tiedből egy harapást. Cserébe vehetsz az enyémből is. - Vérbeli pofátlanként a még érintetlen sütirészből lekanyarít egy darabkát Kornéltól, de cserébe rögtön odatolja az ő epres sütijét is a még meg nem csonkított részével.
Szüksége lesz egy délutánra, hogy elsimítsa magában ezt a váratlan információt, mert ha jobban belegondol, ez akár magyarázatul szolgálhatna Zalán korábbi éjszakai ordítozásaira. Ezek szerint sokkal mélyenszántóbb volt az egész, mint gondolta, már ha igaza van és helyesen kötötte össze a szálakat, amikről egyébként tudnia sem kellene, ha Zalán nem mondta el magától a történetet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871199#post871199][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.03. 02:18[/b][/url]

Most már csak bámul Zalánra, átható kék szemeivel. Tekintetében továbbra is őszinteség csillan, de felfedezhető benne valami mély szeretet féle is.
Ramóna kimondott mindent, ami benne volt. Belső világa is megnyugszik kicsit, ahogy a fiú szavai is csendesebben érnek el hozzá. Most érzi a másikon is, mintha nyugodtabb volna, mint néhány perccel korábban.
A navinés is finoman bólint, mintha azt akarná jelezni, megértette a fiú kérését. Ezúttal pedig így is van, nem kérdez rá a félbehagyott mondatra, elengedi füle mellett. Pedig nagyon szeretné tudni, mit nem mondott ki barátja. Halványan mosolyog rá a fiúra, bár most maga sem tudja, miért. Csupán kiengedi, ami kikívánkozik belőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871203#post871203][b]Hollósi Zalán - 2024.01.03. 02:46[/b][/url]

Viszonozza a mosolyt, egyre megkönnyebbülten, egyre őszintébben. Lassan zökkentette csak ki valami. Szeme fókuszt vesztett, elbámult Rami feje felett. Kósza gondolat.
 - Egyvalamit még meg tudsz tanítani nekem a telefonon? - hajolt kíváncsian az asztal fölé, szavai motyogásba fúltak, ahogy kezébe vette az eszközt. Pár perc telt el így, amikor úgy értékelték, hogy ideje indulniuk. Zalán elvette a tányérokat és a bögrét, hogy visszavigye a pulthoz, amit a meglepett felszolgálók mosollyal jutalmaztak. Még mielőtt visszament volna a cuccáért, az egyik lány egy papírt tolt Zalán orra alá. Kacarászó hangok elegyedtek a cukrászda zajával, amíg a levitás ráfirkantott valamit. Mintha csak flörtöltek volna vele. Vigyorogva lépett vissza Ramihoz, de többször is visszasandított a pult felé.
 - Mehetünk? - azzal felkapta a cuccait és hagyta, hogy a kis unikornis menjen előre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871220#post871220][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.03. 13:09[/b][/url]

Ramóna szemei az asztal felé fordulnak, az üres tányért és bögrét kezdi szemlélni. Akkor néz fel, mikor meghallja barátja kérdését. Szóban most nem felel, csak nagyot bólint válaszképpen. Már nyúl is a telefon felé, hogy megmutathassa, bármit is szeretne tudni a másik.
A navinés ülve marad, míg társa visszaviszi a megüresedett tányérjaikat. Csak akkor tápászkodik fel és szedi össze cuccát, mikor meglátja a vigyorgó fiút visszafelé sétálni. Régen megtanulta, hogy nem képes jól értelmezni a mimikát, nem is próbálkozik megfejteni a vigyort
Ismét csak bólint, s belebújik kardigánjába, majd vállára akasztja oldaltáskáját is. Egyenesen az ajtót célozza meg. Hátra pillant még válla felett, hogy Zalán követi-e.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871224#post871224][b]Athanaczkovics Kornél - 2024.01.03. 14:37[/b][/url]

- Nem tanulhatom a tárgyat. A szüleim nem engedik - vonom meg vállamat. Most csapkodhattam volna az asztalt, hogy márpedig én igenis mugliismeretet akarok tanulni, de felesleges lett volna. Örülhetek, hogy az LLG-t felvehettem magamtól, ha már minden mást ők szabtak meg. Ezért járok Brightmore prof ST óráira például, amik érdekesek, de a hideg ráz a tanerőtől.
Igyekszem szóval tartani Lafit. Abban is reménykedem, hogy hátha ráharap arra, miért nem tanulhatok azt, amit akarok, és esküszöm szívesebben beszélnék erről, minthogy még többet halljon a Zalán és Rami közti beszélgetésből. Itt sem kellene lennünk, nemhogy még tudjon róla!
Arcomra ül ki a nemtetszés a választ hallva. Ha engem akar dadának, akkor mindketten halálra vagyunk ítélve. Futni sem tudok, és már repülni sem. Ez hatalmas hendikep. Ahogy az, hogy Lafi viselkedése érezhetően és láthatóan megváltozik - tehát teljesen jól hallotta az információt, ami meg is ragadt. Klassz. El kéne mondanom Zalánnak vajon?
- A tied az eg- - és itt jön el a pillanat, ahogy megáll bennem az ütő. Pislogok párat, visszahúzom magam elé a tányért és egy akkora falatot tömök bele a számba a villámmal, hogy azt mindenki megirigyelhetné. Valamit csinálnom kell, hiszen Zalán felkel az asztaltól, Rami is szedelőzködni kezd, mi meg itt ülünk, mint két hülye.
- Egyél te is - mutogatok villámmal a sütimre, amit végül kicserélek az övével. - Nagyon jó - szemem sarkából nézem végig, ahogy elhagyják a cukrászdát, majd fordulok az ablak felé, hogy valahogy legyűrjem az akkora falatot, mint egy puffskein. Köhécselve, kicsit könnyezve fordulok vissza Lafi felé, és azonnal nyúlok az innivalómért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871284#post871284][b]Lafayette David Saint-Venant - 2024.01.04. 03:41[/b][/url]

Mi? Nem engedik? Ezen annyira ledöbben, hogy még a szája is nyitva marad és elfelejt további fülelési akciót végrehajtani. Végül is Kornél elérte, amit akart, igaz, inkább a végére. Eltelik néhány másodperc í]y, mire megrázza a fejét, közben Zalánék is szedelőzködni kezdenek és végül nem tudja meg, mit akart kinyögni Kornél. Nem baj, ő is úgy tesz, mint akinek hetvenmillió más, jobb dolga van, mint a haverjuk után kutakodni.
Azon túl, hogy roppant kínos az egész, Zalánék szerencsére nem veszik észre, hogy ez a két lökött itt ücsörög és utánuk kémkedik. Az ajtó becsukódása után kifújja a levegőt (és nem, nem látta, ahogy Zalán ott ügyködött a pultnál, másként már fuldokolna, ha le is vágná, mit csinált), és lerakja a villáját hátratolva a kapucnit is. Jó fél percig nem szólal meg, a csicsás plafont bámulja inkább, csak azután néz rá Kornélra.
- Az arcodból ítélve tudtad... én pedig nagyon nem kellene tudjam. Ácsi ácsi! - Van egy olyan érzése, hogy Kornél rögtön lecsapna a leckéztetés lehetőségére, ezért is emelte fel a jobb kezét megálljt parancsolóan. - Mielőtt -megjegyzem jogosan- nekem állsz, igen, igazad volt, nem kellett volna lejönnünk. Csak, hogy tisztázzuk, beismerem a hibám. - Ettől még persze nem teszi meg nem történté az elmúlt percek hallgatózását, legfeljebb egy jól irányzott felejtésátok oldaná meg a gondot.
- Ha rákérdezek, mennyire súlyos, amiről beszélt... nem fogsz válaszolni, jól gondolom? - Már eleve abból kiindulva, hogy Kornél láthatóan az elvek embere, és az aggodalmaskodás nem fogja elködösíteni az ítélőképességét, mely szerint ez Zalán gondja, Zalán dönti el, kivel akar és mit megosztani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871287#post871287][b]Ava Sophia Volkov - 2024.01.04. 10:27[/b][/url]

Végül a cukrászda mellett döntöttem, mint diákmunka. Nem a legjobb anyagi forrás, de nem kocsma, nem pub. Mondjuk ezekre a helyekre amúgy sem vettek volna fel, mert még fiatal vagyok hozzájuk. A cukrászdában viszont mindenki nagyon kedves volt, és szívesen fogadtak, így aztán hamar beilleszkedtem a heti háromszor négy órás műszakommal, amit vállalni tudtam. Emellett néha vasárnap is kisegítek, ha úgy van.
A mai műszakban pedig egy igazán aranyos kérés is befutott, amit örömmel vállaltam. Olyan szép dolog, ha az emberek így támogatják a barátaikat. A világ nagyon jó irányba halad, és én maximálisan azok mellett vagyok, akik ennyire szépen tudják támogatni a szerelmet megélő barátaikat. A legszebb szív alakú sütit választottam, még egy kicsit nagyobb is volt a társainál, köré az extra díszítést választottam, amit már megtanultam. A valóságosnak ható vörös rózsaszirmokat, melyek nagyon finomak, hiszen cukorból és csokoládéból készültek, és szürok rájuk egy kevés fehér és rózsaszín ehető csillámot is. Semmi giccs, ez még a szépérzéken belül van, a túldíszítést hagyjuk meg a Valentin napnak, főleg, mivel remélem, hogy azt is itt ünneplik majd. Milyen aranyosak! A művészetem készítése közben felpillantok rájuk, mert az egyik fiút már korábban is észrevettem, és valljuk egy, egy picit azért előjön ilyenkor az is, hogy kár érte, de sosem kár azért, aki szerelmes, szóval ezt le is nyelem, és a legszebb mosolyomat felöltve - ezért a mosolyért az anyukám több díjat is bezsebelt, csak mondom - indulok el a tortácskával, a bele helyezett romantikus dallamot játszó gyertyával és az üdvözlőlappal feléjük. Utóbbit a korábban kiszúrt, rendezettebb hajú fiú kezébe nyomom mosolyogva, ezzel lezárva az el se kezdődő romantikus kalandunkat.
- Ajándék nektek. Hallottuk, hogy ma van az egy éves évfordulótok. Ez gyönyörű időszak, és még száz ilyet kívánunk. - Jó, közelről is kicsit kár a borostás fiúért. De jó rájuk nézni, szóval igen, éljen a szerelem. - Óóó igen, és a szirmok is ehetőek. Gratulálok! - kacsintok rájuk, aztán mosolyogva visszaindulok a pult mögé.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871289#post871289][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.04. 11:15[/b][/url]

Zalán telefonjával a kezében lép ki a cukrászda ajtaján. Rögtön meg is állnak azonban, az ajtó melletti hatalmas üvegablaknál. Ott, ahonnan megfelelő rálátás nyílik a cukrászda boxaira.
Ismét Zalán felé tartja a telefont, hogy feloldja, és így mutathassa meg neki a fényképezéshez szükséges ikont. Halkan magyaráz barátjának az ablak előtt állva. Megmutatja hogyan kell fotózni. Készül egy kép a cukrászda első néhány boxáról, az előtte álló pincérlányról. A vaku funkciót is bemutatja Zalánnal, és készít még egy képet, ahogy a pincér már tovább áll. Sőt, azt is megmutatja, hogyan kell ráközelíteni a fotózni kívánt tárgyra. Az elkészült fényképen tisztán látszik a két levitás fiú, az ajándékként kapott sütijükkel.
Ahogy tovább indulnak, Ramóna megmutatja barátjának a galériát is, hogy később megtalálja majd a képeket. Nem tulajdonít nagy jelentőséget a jelenetnek, amit paparazzi módjára megörökítettek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871290#post871290][b]Hollósi Zalán - 2024.01.04. 11:23[/b][/url]

Amikor látta villanni a vakut a szeme sarkából, elégedetten vizslatta az áruló párost. Rami fölé hajolt, hogy megnézhesse, hogyan sikerült a fotó.
 - Tehetséged van hozzá. Köszönöm - mosolygott cinkosan a kis unikornis irányába.
 Addig zsebre dugott kezét most előhúzta és tettetett, romantikusan révedő tekintettel akkora szívecskét rajzolt ujjaival az üvegre, hogy tökéletesen magába foglalja a két balfácánt. Amikor hátrébb lépett, vonásai megkomolyodtak és számonkérően emelkedett meg fél szemöldöke irányukba. Vajon lesznek-e elég tökösek elé állni ezek után?
 Elfordult végül és fejével biccentett Raminak is, hogy most már tényleg indulhatnak tovább. Figyelmesen hallgatta a lány további magyarázatát a kameráról. Hasznosnak ígérkezett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871313#post871313][b]Athanaczkovics Kornél - 2024.01.04. 21:05[/b][/url]

Szóval már nyitnám a szám, hogy megmondjam, én mennyire megmondtam neki, amikor türelmet kér. Összeszorítom ajkaimat, ami egyszerűbb most már, hogy nem akarok megfulladni a süteménytől. Megvárom, amíg belátja, igazam volt, csak aprót bólintok, de az 100%-os elégedettséggel van tele. Kezemet teszem fel az asztalra, ujjaim dobolnak azon, ha már Zalánék elhagyták a cukrászdát, hadd ne kelljen már görnyedt gerinccel ülnöm, mert így is fáj már.
- Jól - felelem halkan. - Ha Zalán szeretné, akkor elmondja. De én beszélni fogok neki arról, hogy hallottad - jelentem ki határozottan, habozás nélkül. - Tudnia kell - fürkészem Lafi arcát. Mindennek ellenére jó barátomnak tartom az előttem ülőt, és remélem, ez nem fogja rányomni a bélyeget a kapcsolatunkra, de... Zalánt választom.
- Visz- - minden szó belém fagy, ami valaha volt. Minden gondolat is, ahogy a pultos lány lép hozzánk egy tortával.
- Mi ne- - szemöldököm kerül felfelé, ívesen tarkómra, úgy emelkedik meg. Egy éves évforduló? - De mi nem va- - akaratlan nézek le a szirmokra, amik ehetőek, így a tortán is marad a szemem. - Hát de... - kezem emelkedik meg, mutatóujjam is kikerül a többi közül, ahogy szólnék, de a lány már nincs is ott. Egy éves évforduló? Kinek?
Kékjeim lassan vánszorognak Lafira, és ezzel egy időben sápadok le, ajkaim nyílnak el egymástól és fordulok meg törzsből. Kezem félig a háttámlán, lábam félig a padon: és ott áll. Egy szívet rajzolva. Inkább halok meg tényleg egyedül, minthogy Lafayette-tel tegyem! Arcomra egy olyan grimasz kerül, ami tökéletesen prezentálja, mennyire nem tetszik barátom viselkedése. Jó... értem, de akkor is! Mikor elindulnak Ramival helyezkedem én is vissza.
- Remélem Noisy a fejedre pottyant - morgom orrom alatt, miközben a tortát bámulom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871322#post871322][b]Lafayette David Saint-Venant - 2024.01.04. 21:35[/b][/url]

Épp csak egy beletörődő, sóhajtós bólintásra futja, mert sejtette, hogy Kornél el fogja mondani Zalánnak ezt. Aztán a következő pillanatban már neki is csak a kamillázás jut osztályrészül első körben, de úgy tűnik, hamarabb felfogja a dolgot, mint Kornél. Először értetlen fejet vág, aztán valószínűleg, mivel neki van jobb rálátása az ablakra, felrándul a fél szemöldöke majdnem a homloka közepére: Zalán és az ismeretlen Ramóna, fotóznak, szívecskét rajzolnak...
~ Te fasz... ~ Szóval így. Elvigyorodik, felrakja a fél lábát a padra, ez alatt Kornél hebeg-habor, és végre ő is az ablak felé fordul. Jómaga hevesen bólogatni kezd Ava szavaira, sőt még egy ehető virágot is levesz a tortáról azonnal, felmutatja Zalán felé és becsücsörít rá, mintha csókot dobna.
Ezután bedobja a szájába a szirmot és a másik kezével casually felmutat vigyorogva egy konszolidált middle fingert.
- Egy angyal vagy, de nem vele vagyok egyéves, hanem azzal a paraszttal odakint, akit majdnem eljegyeztem. - Láthatóan a most már komoly fejű Zalánra mutat, és mellé úgy hazudik, mint a vízfolyás. - És azzal a lánnyal csal ott. - Ezután Ramira bök a fejével. Szegény lány, az full ártatlan, csak belekerült ebbe a bro mizériába.
- Szóval ez egy fergetes nap arra, hogy megünnepeljem a szakításom vele! Soha többet velem egykorú pasival. - Színpadiasan fájdalmasra veszi a mosolyt, mint aki tényleg sajnálja, hogy megcsalták. A faszt.
- Nem baj, bestie, legalább fizetett nekünk egy tortát az az aljas köpönyegforgató! - Még meg is paskolja Kornél kezét, mintha Kornél lenne az emotional support animalje ebben a nehéz helyzetben.
Hogy belül mi játszódik le benne? Nos, kedve lenne bedugni a fejét egy adag homokba, mert Raminál van egy teljes fotósorozat, meglehet, Zalán tudja, amit tudnia kell a kis incidens kapcsán, de dögöljön meg itt helyben, ha nyíltan kimutatja a szégyenkezését. Innen már nincs visszaút, ride with the tide!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871329#post871329][b]Máltai Ramóna Emese - 2024.01.04. 22:51[/b][/url]

Egyáltalán nem úgy alakult ez a nap, ahogy reggel elképzelte. Nem készült egy ennyire őszinte beszélgetésre, arra meg pláne nem, hogy valaki ki is fogja hallgatni azt. Azt a Jankovits buli óta amúgy sem tudja, Kornéllal kapcsolatban hogyan érez, de nem lett most számára szimpatikusabb, ahogy a másik levitás fiú sem.
Zalán mosolyát finoman viszonozza. Még ő is visszapillant a cukrászda felé, mielőtt elindulnának. A lány arca semleges, csak finoman végig méri a két levitás fiút. Aztán nem foglalkozik velük többet a kastély fele menet. Legalábbis igyekszik.
Még elmagyaráz néhány dolgot barátjának, mielőtt visszaadná a telefonját, hogy aztán mindkét kezével oldaltáskája pántjára markoljon. Táskájába kapaszkodva sétál tovább. Pont úgy bámészkodva, mint ahogy odafele is haladt levitás mellett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=387&post=871465#post871465][b]Ava Sophia Volkov - 2024.01.06. 22:52[/b][/url]

Tudod milyen érzés az, amikor van egy pillanatnyi remény, aztán kétszeresen rúg gyomorszájon? Nagyon rossz. Mert, amikor azt mondja, hogy nem a kócos fiúval van kapcsolata, akkor egy pillanatra valami megmozdul bennem, mert nyilván elsőre azt hallom ki, hogy "nincs kapcsolatom", holott ezt sosem mondta, én meg állok ott, mint egy bamba bambi, és lassan értelmezem azt, amit mond.
- Kár, pedig kedves fiúnak tűnt, de akkor sajnos inkább bántalmazó. Ha nem éltek nyitott kapcsolatban, akkor eléggé rossz. Nem is kellene vele lenned, hiszen csal, ráadásul egy lánnyal, ami elég nagy különbség, szóval szerintem azzal a fiúval kéne lenned, akivel itt bent ülsz. - nem mintha kérdezte volna a véleményemet, de természetesen van véleményem, és állítólag genetikailag vagyok őszinte, szarkasztikus és fájóan nyílt. Remélem az apukám büszke rám, hogy egy ekkora csodát hozott össze. Közben nézem, ahogy lerogy, és eldönti, hogy többet vele egykorúakkal nem kezd. Hát jó. - Sok sikert hozzá, hogy találj egy rendes fiút, olyat, aki megérdemli a szerelmedet. - mondom őszintén a jókívánságomat, csak azzal nem számolok, hogy pont akkor, haladnak el mellettünk, és persze mindenki felénk fordul, majd két néni összesúgva halad tovább, én meg kicsit elhúzom a számat. - Ne aggódjatok, a világ jó irányba halad, és idővel már nem fognak így nézni. Én hiszek ebben. És sajnálom, hogy azt mondták, hogy a pasija vagy, mindenki magából indul ki, de nyugi, idővel mindenki megleli a párját, akkor is, ha azonos a neme, szóval rád is vár valahol egy kedves fiú. - kacsintok bíztatóan a kócosabbik fiúra, mert biztos, hogy neki is jól esik a támogatás. - A torta tényleg nagyobb finom, az egyik legjobb itt. - ahogy visszafelé sétálok, azon morfondírozok, hogy milyen helyre hozott az apukám engem, és azon is, hogy milyen sok mindenről lemaradtam volna, ha Kadosa örömére a kávézóba vesznek fel. A cukrászda azért sokkal érdekesebb.