[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=825982#post825982][b]Lóránt Bence - 2021.02.10. 21:02[/b][/url]

Riza belemegy, nagyon jól megy az egész. Persze még nem hallott semmit, szóval az még most nem. Gyorsan ki is akasztom, és máris kapom a jelzőt, idióta. Igen, ezzel nehéz lenne most vitatkozni, de ez van, most már nem hagyhatom abba.
- Nem, dehogy, de még van mit mondanom - pillantok a szemeibe, ami jelen esetben nem éppen csillogó. - Szóval nem tudom mennyire tudod, de mielőtt összejöttem volna Babettel, Karolával randiztunk. Véletlenül, de ez most mindegy. A randi végén rájöttem, hogy Babett az igazi. Vagyis, akkor azt gondoltam. Elhanyagolva éreztem magam és nem tudtam vele találkozni és Diával meg csak úgy... megtörtént. Most meg Karolával is összevesztem és amikor randizott, tönkrettem a randiját. Azt hiszem féltékeny voltam a srácra, pedig jófejnek tűnt, és illetti Karcsihoz. Természetesn kiosztott Karola is és... szóval az a bajom, hogy nem tudom mi a jó fene bajom van. Nyilván amint találkozom Babettel, elmondom neki, de ez még rajtam nem segít. Majd megpróbálom rendezni a kapcsolatom Karolával is, de még az is lehet, hogy őt is szeretem. Szerinted ez normális? - a végén már olyan hitetlenül beszélek, mintha én sem hinném el a saját szavaim. - Nem akarok ilyen lenni, normális akarok lenni, de nem tudom mit kéne tennem ehhez. Szerinted Karola megbocsát valaha? Babett nem lök le az emlegett szikláról? Van bármilyen tanácsod, Riza? - kérdezem, nagyon kérlelően és próbálom keresni a szemeit, hogy hátha találkoznak. - Utólag is bocsánatot kérek tőled, emiatt, de most kérlek segíts - mondom neki most már szomorúan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=825984#post825984][b]Scheffer Riza Cirilla - 2021.02.10. 21:23[/b][/url]

Erre most egy normális ember mit válaszol? Persze, minden rendben lesz, Bence, ne aggódj, mindenki meg fog bocsátani. Megrökönyödve ülök a padon, és csak bámulok előre, ő pedig tovább beszél. Még mindig. És még mindig mondja. Gondolatban egyre jobban zsugorodom össze a szavai hallatán, ujjaim elfehérednek a kabátomat markolva. Ha eddig visszafogtam magam, most nem fogom. Hangosan felsóhajtok és megmasszírozom az orrnyergem, ezzel is húzom az időt. Most koppanni és csalódni fog, de nagyon.
- Bence - megszólítom, legalább így rám fog figyelni. Nem vagyok dühös, talán egy kicsit bosszús, amiért ezt így rám borította, de ez hangomból nem érződik ki, se nem látszik rajtam. - Ezt nagyon elcseszted - itt hagyok egy kis időt, hogy felfogja a szavaim súlyát, de nem engedem beszélni. - Nem tudom megoldani a problémáidat. Te sem tudod, hogy mit akarsz, akkor meg mit vársz tőlem, mit tegyek? Nem róhatom fel jogosan, hogy mennyire rossz dolog volt, amit tettél Babettel - hogy is tehetném, hisz ez megtörtént már vele, csak akkor Masa volt a másik oldalon. - De az volt. Ha van valami problémád, akkor azt meg kell beszélned vele, nem a háta mögött... - legyintek egyet, és rápillantok. - Babett nem tudom megtudna-e bocsátani neked. Nem látok bele a fejébe, de ha amúgy is került már téged, akkor valószínűleg neki is voltak problémái, amiről nem akart, hogy tudj. Karola randiját meg nem volt jogod tönkretenni, Merlinre, attól még, hogy féltékeny vagy, nem tartozik hozzád, hogy kényed szerint belesétálj az életébe, felforgasd, aztán visszamenj a barátnődhöz - sóhajtok, lehunyom a szemeim és magamban elszámolok ötig.
- Abban senki nem tud neked segíteni, hogy kitaláld mi a francot érzel és ki iránt. Gondolkozz el rajta, azon amit tettél, hogy miért tetted. Azon felesleges túráztatnod magad, hogy mi lett volna, ha, mert... - felsejlik az arca. Elkapom a tekintetem, és a térdem kezdem fixírozni. Az ujjaim egyre jobban szorulnak. - Már megtörtént.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=825985#post825985][b]Lóránt Bence - 2021.02.10. 21:36[/b][/url]

Véget ért a nagymonológom, amit még azért tudnék csavargatni, de nincs értelme sem magam kínozni, Rizát meg kegyetlenség lenne tovább traktálnom némi komolyabb részlettel. Mint például a griffes kirándulásunk Karolával. A nevem hallatára felé fordulok és csak bólogatok, fájdalmas fintorba fordítva az ajkaimat.
- Teljesen igazad van. Tudom, hogy nem kellett volna Karola randiját elrontani. Nyilván Babetett sem kellett volna... - nem tudom kimondani, de folytatom.
- Azt sem tudom, hogy azon kívül van-e problémám vele, meg azt sem, hogy ki iránt mit érzek. Igen, valahogy ki kell találnom, hogy mit érzek, de legalább jól láttam a dolgokat utólag. Kár, hogy csak utólag - vakarom meg az aorrom tövét, és egy jó nagy, hangos sóhajt hallatok.
- Kösz, hogy meghallgattál - mondom, majd hirtelen egy puszit nyomok az arcára, és gyorsan el is húzódom, szomorkás mosollyal. - Mást nem tudok adni a tanácsért cserébe, köszi Riza - újabb sóhaj, majd felállok. - Ha szükséged lenne rám valamiben, szólj, mert jövök neked eggyel és szívesen teszem - intek felé, majd zsebrevágom a kezemet és elindulok még egy jó nagy kör sétára. Hátha kiszellőzik a fejem és eszembe jut a tuti megoldás. Riza jó fej volt és tök kedves. Még akkor is, ha leidiótázott. Őszinte volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=825987#post825987][b]Scheffer Riza Cirilla - 2021.02.10. 21:47[/b][/url]

Persze, hogy igazam van. Gondolatban forgatom a szemeim, mert hát ő kért tőlem tanácsot, nyilván nem fogok olyat mondani, amibe beleköthetne. Meg amúgy is, bármennyire nem akarta, bármennyire bánja, itt most ő hibázott, hatalmasat.
- Majd kitalálod. Senki nem mondta, hogy könnyű lesz - egyszer majd rájön ő is, megvilágosodik, de azt saját magának kell megtennie, nem nekem. Lefagyok, amikor ajka az arcomhoz ér, és elhúzódom tőle, de ekkor már nincs mellettem. - Aha - nyögöm még ki a felajánlott segítségre, legyintek is hozzá. Felállok a padról, Bencére már nem pillantok fel, csak hagyom, hogy elvesszen a téren, és egyedül hagyjon a gondolataimmal, magányomban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826534#post826534][b]Ombozi Boróka - 2021.02.20. 11:19[/b][/url]

Komor arccal bámulom Daisyt, aki jelenleg a világ legboldogabb kutyájaként csipog az eddig itteni játékkal, ami ezek szerint csak szerintem undorító. Morogva, horkantgatva szaladgál fel-alá az udvaron, mintha legalább nem lenne holnap. Merlinre, bár így is lenne...
Szusszanva nézek fel az égre, majd vissza a kutyámra. Hátamat kellemetlenül nyomja a fal durva festése, de még mindig sokkal jobb idekint, mint odabent. Mondjuk eljátszottam a gondolattal, hogy máskor jövünk, de nem tagadhatom meg az egyetlen élőlénytől, aki tényleg feltétel nélkül szeret, egy kis gondoskodást. Nem értem miért, de imád ide járni. Velem ellentétben. Merlinre, mit meg nem teszek ezért a dögért.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826535#post826535][b]dr. Warren Mina - 2021.02.20. 12:17[/b][/url]

Szusszanok egyet, amikor meglátom a listán a következő nevet, és kicsit úgy érzem, hogy odafent valaki nagyon jót szórakozik velem. De ez a munkám, imádom, szeretem, és soha senkivel sem teszek különbséget, különösen az állatokkal nem. Csak a helyzet még mindig roppant mód furcsa, meg az is, amit bennem kivált ez a vezetéknév. Iszok egy kortyot a kávémból, és kilépkedve az udvarra, arcomon már nyugodt mosoly ül.
- Lehetne a hely reklámarca.
Köszöntöm Borókát mosolyogva, majd tekintetem újra Daisy-re kúszik. Jó színben van, és tényleg az egyik legjobb állandó vendég.
- Ma ajándék masszírozás jár minden látogatónak, a gazdáiknak meg kávé. Ha készen vagytok, mehetünk is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826536#post826536][b]Ombozi Boróka - 2021.02.20. 12:26[/b][/url]

Kivételesen nem idegesít a várakozás. Élvezem a korai napsütést, a még télies melegét arcomon és azt, ahogy fénye megcsillan Daisy szőrén. Vitathatnám az intelligenciáját, ez tény, amellett, hogy az esetek többségében lusta és makacs is, de az biztos, hogy baromi jól néz ki. Legalább ebben rám ütött.
Oldalra se kell néznem, hogy a hanghoz arcot párosítsak. Lehunyt szemekkel sóhajtok, amit el is nyom Daisy boldog csaholása. Na, ebben nem is állhatna messzebb tőlem.
- Eggyé váltál már a hellyel, Warren? - morogva pillantok rá végül. Mondhatnám, hogy nem ellene szól, mert mindenkivel ilyen vagyok az utóbbi időben, de drága bátyám ex vagy jelenkori nőit sose tudtam a helyén kezelni. Merlinre, azt se tudom hol a helyük Noel életében.
- A kávét viszont elfogadom. De csak azzal a karamellás sziruppal. Daisy, gyere! - Hátra se nézve indulok el befelé. Ha van egy csöpp kis esze is, akkor követni fog. Ha nem, legalább én kapok kávét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826537#post826537][b]dr. Warren Mina - 2021.02.20. 12:45[/b][/url]

- Olyasmi. Se kutyám, se macskám, se életem, szóval belefér, hogy mindig itt legyek.
Nem zavar a morgása, tőlem az egész Ombozi család is utálhat, én tartom a tisztes távolságot Noeltől, bármennyire is megnehezíti ezt a nevezett. Apa nélkül nőttem fel, nincs az a pénz, amiért engednék egy férfinak, akinek gyereke van.
- Mindenképpen. Sőt, vannak valami arany golyók is, puccossá teszi a kávét, és meglepően finom.
Kinyitom az ajtót, és követem őket, miközben a recepciós lánytól kérek két kávét. Ismerik már a járást, így nem esnek kétségbe, ha csak pár pillanattal később bukkanok fel én is, az azonban újdonság, hogy amint belépek, látom Pamacskát, égnek álló szőrzettel, pislogás nélkül bámulva Borókát.
- Nem ellened szól, Boró, hanem a mágiád ellen. Víz elemű.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826538#post826538][b]Ombozi Boróka - 2021.02.20. 13:09[/b][/url]

- Addig jó. Nekem elhiheted - vonok vállat menet közben, immár egy épp csak sejthető mosollyal a szám szegletében. Kékjeim Daisyre vándorolnak, ahogy immár előttem nyargal a szokásos ajtó felé és tudatosan próbálok nem gondolni Fenyvessyre, egy kósza pillanatra se. Épp nem csúfítja el ujjamat a gyűrű, de undorító, ahogy a zsebemben pöffeszkedik.
- Akkor kérem a golyókat is - pillantok oldalra Warrenre, majd lassítás nélkül haladok el mellette, hogy nyüszögő kutyámat beengedhessem a hőn áhított szobába, ahová azonnal követem én is. Tekintetem átsiklik a kékes szőrtengeren, mégis valami kellemetlen érzést hagy maga után bennem, pont, mint Warren.
- Tessék? - hitetlen kapom fejem a lányra, majd vissza a szőrtengerre, ahol ott is ragad pillantásom - Szóval még mindig érzi... - fel se fogom, hogy gondolataimat hangosan is megfogalmazom. Szóval tényleg van remény, nem csak magamat áltatom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826540#post826540][b]dr. Warren Mina - 2021.02.20. 13:18[/b][/url]

Elhiszem neki. Tudom, hogy nem hisz a szerelemben, vagy legalábbis abban, hogy ez jó is lehet, és mélységesen egyet kell vele értenem. Az érzelmi világom az utolsó, amire gondolni szeretnék, azért is dolgozom naphosszat, hogy semmi időm se maradjon azon elmélkedni, hogy mit csinálhat Noel. Nem szabad, meg kell őt tagadnom magamtól, és igen, a szerelem minden, csak nem jó.
- Hydromágus vagyok, ő az elemi lényem.
Bár nem tudom, hogy tudja-e, nem nagyon hiszem, hogy Noel beszél rólam. Mit is mondhatna, mi vagyok? Én magam sem tudom. Viszont elképzelhető, hogy az ösztönös utálat egy szelete abból fakad, hogy ellentétes jegyűek vagyunk. Vagy szimplán csak után, bármi lehet.
- Vagy még mindig, vagy lehet, hogy megdőlt az elméletem, és az Ombozi vért nem csípi.
Lepakolom a kávéját, és hellyel kínálom, majd Daisy-hez lépve, felpakolom az asztalra, hogy elkezdjem előkészíteni, és mintha csak csacsognék - bah - rá se pillantva kérdezek.
- Elvesztetted?  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826543#post826543][b]Ombozi Boróka - 2021.02.20. 13:53[/b][/url]

Hamar összeszedem magam, nem hagyom, hogy Warren kiélvezhesse egy gyenge pillanatomat. Mérges is vagyok magamra, hogy nem sikerült gátat szabnom az érzéseimnek azonnal, de már vajmi keveset tudok tenni utólag. Tekintetem nehezen, de elszakítom az állatról, hogy a sajátomra figyelhessek újra. Ahogy az asztalra kerül, Daisy egyből a hátára veti magát és csillogó szemekkel várja, hogy Warren megvakargassa. Ekkora kis kurvát se hordott még a hátán a föld és ez még az én arcomra is mosolyt csal.
- Ahh, akkor ezért szegeznék rád szívem szerint pálcát, mikor meglátlak! - akaratlan vigyorodom el. Nocsak, ezt nem tudtam. Mostanában még a pletykák is elkerülnek. Ennyire kivontam volna magam Bogolyfalva és az iskola életéből is? Össze kell szednem magam.
Megjegyzésére megemelkedik a szemöldököm és sokatmondóan pillantok rá. Nem, nem akarom hallani, hogy még mindig köze van a bátyámhoz, azt se, ha nincs. Egyszerűen nem érdekel.
- Mégis miről beszélsz? - kérdem ismét mogorván, ahogy a falnak dőlök és összefonom a karjaimat mellkasom előtt. Kékjeim visszavezetem a szőrtengerre, aki még mindig utál. Remek, már ketten vagyunk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826544#post826544][b]dr. Warren Mina - 2021.02.20. 14:02[/b][/url]

- Igen. Ez egy természetes vágy.
Hogy ezt igazoljam, tenyeremet felfelé tartva, apró vízsugarat hívok elő, ami kacskaringózva válik szív alakúvá, majd olvad vissza a tenyerembe, én pedig vigyorogva fordulok Daisy felé, hogy megvakargassam. Az állatok az egyetlenek, akikkel bármikor el tudok lenni. Az arcom is megváltozik, felragyog, ellágyul.
- Azt mondta, hogy "még mindig", feltételezem, hogy ez azt vonja magad után, hogy a mágiád, nos, elveszett.
Vonom meg a vállam kissé, nem tudom, hogy mit érez. Vagyis, de. Hasonlítunk, egy nagyon kicsit egymásra. Az emberi érzelmeink csekély kimutatásában, abban, ahogy a párkapcsolatról gondolkodunk, és valószínűleg abban, hogy nagyon szeretjük az elemünket. Életemnek egy szakaszán, amikor felmerült bennem az a gondolat, hogy szívesen lenne gyerekem, olyan nevet adtam volna, ami hajaz az övére, mert annyira kedvelem. Tudom, a Boróka és a Boglárka csak finoman közelítenek egymáshoz, de mégis, nekem ő jutott volna eszembe. Remélve, hogy hasonlítani fog rá.
- Pamacs.
Pillantok fel, határozottan, amire visszahúzza a körmeit, és igazi macska módjára elkezdi tisztogatni magát, olyan fejjel, mintha legalább a családját mészároltam volna le.
- Van egy kneazle-m, ő tanította meg bunkónak lenni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826546#post826546][b]Ombozi Boróka - 2021.02.20. 14:16[/b][/url]

Ha akarnám se tudnám elszakítani tekintetem a tenyeréről. Egyszerre kavarog bennem megszámlálhatatlan érzelem, miközben ő játszi könnyedséggel használja az elemijét. Féltékenység, harag, fájdalom, szomorúság és vágy. Mérhetetlen vágy, hogy válaszoljak rá, hogy előhívva a pyrot lángra lobbantsam a függönyt vagy bármit. Látni akarom az általam létrehozott lángok színes játékát, érezni akarom a hőjét az arcomon. Mégis csend a válasz.
Szemeimet megsemmisülve hunyom le és sokáig nem szólalok meg. Nem engedem, hogy arcomra bármi is kiüljön mindabból, ami most bennem lezajlik. Jótékonyan takar, mint ahogy a pulóverem is.
- El - mondom végül halkan, fásult hangon. Az se biztos, hogy meghallja, talán nem is akarom, hogy meghallja. Már így is több ember tudja, mint kellene.
- És milyen jól tette. Én bárhogy próbálkoztam, ez lett belőle - pillantok Daisyre, aki oldalt kilógó nyelvvel élvezkedik. Szégyent hoz rám.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826547#post826547][b]dr. Warren Mina - 2021.02.20. 14:36[/b][/url]

- Állatot kéne cserélnünk. Bár, nem hiszem, hogy kellene nekem még egy kutya.
Igazából, belegondolva, én vagyok az igazi bolond állatos nő, a tipikus karakter a falusi környezetben, csak az életkorom nem felel meg neki. De ott van a három kutya, a crup, a kneazle, az augurey és a sunki, valószínűleg tényleg nagyon sok minden nincs nálam rendben.
- Hogyan jelentkezett? Védett az elemed, amikor megjelent?
Itt is, mint az életben mindenhol, két opció van. Vagy pozitív kitörés, vagy negatív, de ha elaludt, akkor elő is lehet csalni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826548#post826548][b]Ombozi Boróka - 2021.02.20. 14:44[/b][/url]

- Én pedig arra vágyom a legkevésbé, hogy kikaparja a szemem a helyéről, míg alszom. Egyikünk biztosan nem élné meg a másnapot - pillantok ismét Pamacsra, majd kissé elmosolyodva vissza Warrenre. Tény, hogy nem csípem, de vannak nála rosszabbak is. Fogalmam sincs, hogy mi ütött belém mostanság... csak olyanok előtt fedem fel a titkaim, akiket ki nem állhatok. Somogyi, most pedig Warren... Édes Merlin, biztosan megbolondultam.
- Eléggé... felfokozott volt a hangulat. De mindenképp negatív esemény hatására - óvatosan, alaposan átgondolva ejtem ki a szavakat. Az kellene még, hogy elhintsem az aranyost is. Pedig tény, hogy már jó ideje nem nyúltam hozzá, bármennyire is nehéz helyzetben vagyok. Vicces, hogy a szerencse mit sem ér, ha gyengeséggel párosul. És én nem leszek ismét gyenge.
- Ugye az megvan, hogy én nem az egyik kis védenced vagyok, akin segítened kell?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826549#post826549][b]dr. Warren Mina - 2021.02.20. 14:55[/b][/url]

- Ha fogadnom kellene a győztesre, rád tennék egy nagyobb összeget.
Nem is kérdéses. Biztos vagyok benne, hogy ő lenne az, aki reggel felkel. Szinte látom is magam előtt a szétdúlt, véres helyszínen nyújtózkodni. Hallgatom, figyelek rá, még ha nem is tűnik úgy, mert közben már nekiálltam Daisy alaposabb kényeztetésénék. Látszik rajta, hogy boldog és jó helyen van, a fogai szépek, a körmei nem törtek be, rendezettek, inkább csak egy kis igazítás, kényeztetés lesz ez ma.
- Tisztában vagyok vele, de van egyfajta ritka betegségem. Óhatatlanul és kényszeresen meg kívánom menteni az Ombozikat. Sajnos nincs ellene gyógymód, pedig ha valaki, én elhiheted, hogy kerestem.
Egy vérszegény mosoly is futja a végére, kitör belőlem egy sóhajtás, ahogy felpillantok rá.
- Nem akarok neked rosszat, de úgy vélem, hogy reprodukálni kéne azt az eseményt, ahogy először előjött, vagy, ha azt nem is, akkor egy olyan helyzetet, ahol újra feltámad, és megvéd. Mondjuk, ha teszem azt, meg akarnálak ölni.
Szólott a végtelen pacifista, és testvéreink riadtan fordultak felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826550#post826550][b]Ombozi Boróka - 2021.02.20. 15:22[/b][/url]

Elmosolyodva szusszanok egyet a megjegyzésén, de szóra se méltatom azt, ami egyértelmű. Legyen bármilyen csodálatos képessége is a kis szőrös patkánynak, esélye se lenne.
Kékjeim visszavezetem a kutyámra és ott is tartom őket. Élesen szívom be a levegőt, miközben Warrent hallgatom. Hihetetlen, hogy ennyire ne értene a szóból. A kérdés már csak az, hogy partner leszek benne, szembeköpve ezzel saját magam vagy szépen figyelmen kívül hagyom... Jó vicc, mikor voltam én hires pont a megfontoltságomról?
- És ugyan, most mitől kéne őt megmenteni, hmm? Az általa választott boldogságtól ismét? Ne aggódj, amorcita, megteszi ezt egyedül is, gondolom - haragosan mélyesztem kékjeim övéibe és fogalmam sincs, hogy miért bosszant ez fel ennyire. - De ha már itt tartunk. Remélem mondanom se kell, hogy egy szót se szólhatsz erről neki - nem mintha számítana. Nem mintha észrevenné.
Megemelkedett szemöldökkel hallgatom, majd akaratlan kitör belőlem a nevetés.
- Nem gondolod, hogy hatásosabb lenne, ha nem jelentenéd be előre?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826551#post826551][b]dr. Warren Mina - 2021.02.20. 15:30[/b][/url]

Összevont szemöldökkel pillantok fel rá, mert hirtelen fogalmam sincs, hogy miről beszél, de aztán, szépen, lassan leesik a tantusz.
- Oh, nos, nem kívánok beleszólni Noel boldogságába, ahogy ezt már neki is kifejtettem korábban. De te is Ombozi vagy.
Én pedig róla beszéltem már a legelején is, az Ombozi említés pedig, ha úgy tetszik, mint gyűjtőfogalom szerepelt a szövegkörnyezetében.
- De ha ez megnyugvással tölt el, akkor szeretnélek tájékoztatni, hogy semmi sincs köztem és a bátyád között. Ő apa lett, én apa nélkül nőttem fel. Egyetlen gyerek sem érdemli ezt meg, én pedig nem leszek ilyesmiben partner.
Határozottan jelentem ki, mert ehhez az elvemhez ragaszkodom, és ha ezt Noel nem hiszi el, akkor bármilyen szomorú, nem ismer igazán. Voltak álmaim, vágyaim vele, de sosem valósulnak már meg, és én ezt elfogadtam.
- Sosem használtam még mások ellen a mágiámat, nem is tudom, hogy képes lennék-e rá, de nem fogok engedély nélkül rád támadni, hiszen nincs okom. Viszont, ha engedélyt adsz rá, ki tudja, talán megpróbálom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826552#post826552][b]Ombozi Boróka - 2021.02.20. 15:48[/b][/url]

Még. Mondanám reflexből, miközben a gúny marná a torkom. Azt hiszem egy nagyon kicsit féltékeny vagyok a bátyámra és a nővéreimre egyaránt, hogy maguk választhatták meg, hogy ki mellett akarnak élni. Még mindig nem kívánom magamnak a szerelemmel járó fájdalmas katasztrófát, de a jelenlegi helyzetemből is csak szabadulnék. Késő bánat, mi?
- Mégsem hiszem, hogy Sára vagy Nelli indította el benned ezt a folyamatot - nézek rá felvont szemöldökkel, majd sóhajtok. Arcomon akaratlan fintor fut végig szavai hatására. - Cseppet sem érdekel igazából, hogy a bátyám épp melyik nő miatt szenved. Mert mindig megteszi. De a hozzáállásod mégis becsülöm - biccentek is egyet felé. Már így is sokkal több szót fecséreltem Nonóra, mint azt mostanában szeretném.
Hangosan hümmentek egyet, ahogy eljátszom a gondolattal. Mondjuk elég röhejes látvány lehet, ahogy Warren nekem támadna, de... lenne bármi haszna? Tényleg sikerülhet előcsalogatni a pyromat?
- Ha ezen múlna, már újra képes lennék használni - mondom komoran. Igaz ez? Mondjuk... Fenyvessy sosem próbált megölni. Bánt? Igen. De véletlenül se engedné, hogy annyira elborítsa a harag. Az a nevén ejtene csorbán.
- Támadj rám, Warren. Ma, holnap, két hét múlva. Csak ne számítsak rá.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826553#post826553][b]dr. Warren Mina - 2021.02.20. 15:59[/b][/url]

- Nem tagadom, hogy szeretem a bátyád, mindig szerettem, mindig fogom. De ha jól sejtem, egyik nővéred sem áll olyan közel hozzá, mint te.
Nehéz felidézni, hogy Nellivel vagy Sárával volt-e valaha komolyabb kapcsolatom, valahogy mindig Noel volt ott, mindig ő számított. Valószínűleg a Boróka típusú emberekben szánalmasnak számítok a ténnyel, hogy tagadhatatlanul elköteleződtem Noel mellett.
- A véláknál, leginkább a teljes és félvéláknál létezik egy olyan dolog, hogy kiválasztódás. Amikor egyetlen ember iránt képesek csak szerelmet és hűséget érezni. Ritka, hogy egy vélának megkerül a párja, és az is, hogy egy negyedvéla is beleesik ebbe a csapdába. Nagy valószínűség szerint ez is hozzájárul ahhoz, hogy segíteni szeretnék.
Megint csak a vállamat tudom megvonni. Sosem beszéltem erről senkinek, de hát, nem vihetem minden titkomat a sírba. Bármennyire próbálkoztam azzal, hogy ne szeressem Noelt, nem tudom nem szeretni, és úgy vélem, ez lehet az oka. Produkálom a tüneteket, amiket anyám produkált az apámmal szemben, de jóval tisztábban gondolkozom nála. Szerencsére.
- Rendben. Nem ígérem, hogy sikerrel járok, de, szeretném megpróbálni. Milyen a kávé?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826554#post826554][b]Ombozi Boróka - 2021.02.20. 16:14[/b][/url]

- Lemaradt a múlt idő - fájdalmas mosoly ül ki az arcomra, ahogy az ablakra siklik a pillantásom. Szeretem azzal áltatni magam, hogy nem zavar, de... de. Hiányzik a bátyám, főleg most, hogy minden tönkrement az életemben. Talán jobban is, mint neki valaha.
Warren szóáradata térít magamhoz kéretlen gondolataim közül. Megemelkedett szemöldökkel vezetem rá vissza kékjeim, elkapva Pamacs felém intézett fújtatását. Felesleges információ. Mégis úgy érzem, hogy így fair, ha már én is felfedtem egy titkom. Még ha akaratlanul is tettem.
- Még jó, hogy nem születtem annak - állapítom meg az egyértelműt. Még a hideg is végigfut a hátamon, miközben az ajkaimhoz emelem ismét a bögrét.
- Egész jó - és ennél nagyobb dicséretre aligha számíthatna tőlem. Lehunyom szemeimet, miközben mérlegelem a percek óta bennem kavargó kérdést, majd kékjeimet ráemelve engedek neki.
- Hogy jött elő nálad a hydro?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826555#post826555][b]dr. Warren Mina - 2021.02.20. 16:35[/b][/url]

- Noel... majd lesznek jobb napjai.
Noel néha az az érzésem, hogy arra született, hogy komoran, szenvedjen, miközben a világ halad előre. Mindig valami más miatt komoran. De tudom, hogy szereti Borókát, és tudom, hogy Borókának hiányzik.
- A lehető legjobb, hidd el.
Én is szerettem volna nem annak születni, ami vagyok, de hát majd a következő életemben, azt hiszem. Felpillantok rá, miközben a szétterült Daisy-t kezdem el masszírozni, olyan, mintha a kezeim alatt olvadna szét a kutya.
- Írországban voltunk a csoporttársaimmal, a víz tisztításán dolgoztunk, lényeket mentettünk. Egy kelpi elkapta az egyik lány lábát, én meg a lányt, sikerült kihúznom a markából, cserébe engem kapott el. Hadakozás közben rengeteg sebet szereztem, de nem fulladtam meg, el tudtam menekülni, este pedig felfedeztem a jelet.
Felemelem a bal kezem, a csuklómat felé fordítva, ahol látszik a jel.
- Hallottam már olyanról, hogy van, akinek pozitív a mágiakitörése. Elképzelni se tudom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826556#post826556][b]Ombozi Boróka - 2021.02.20. 16:47[/b][/url]

Egyszerűen vállat vonok. Lesznek jobb napjai... miért csak akkor lehetek jó, ha épp kivételesen klappol minden? Tudom, hogyha bekopognék és el akarnék neki mondani mindent, ami most az életemben zajlik, meghallgatna. Talán apával is megpróbálna beszélni, de... fel se fogná igazán, hogy miről van szó. Akkor meg minek strapáljam magam?
Daisyt figyelve hallgatom a történteket. Elégedetten morog Warren ujjai alatt, fel se tűnik neki, hogy esetleg kellemetlen, feszült lenne a hangulat vagy a téma. Az normális, ha irigy vagyok a kutyám gondtalanságára?
- Ott se tudtad levetkőzni a kényszeres segíteni akarásod. Merlinre, Warren, szerintem menj gyógyítóhoz - kissé elmosolyodva pillantok fel, de csak egy pillanatra.
- Mert nem velünk történt. De majd megnézheted a saját szemeddel milyen az, mikor a pyrommal szegezlek a földhöz - vigyorodom el, talán napok óta először, igazán. Tényleg van remény.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826557#post826557][b]dr. Warren Mina - 2021.02.20. 17:08[/b][/url]

- Nem, én sosem vagyok képes. Szerintem azért lettem gyógyító én is. Csak az emberekhez nem értek.
Lénygyógyítóként viszont egyszerűen szárnyalok, és ez így van jól. A szakmámban megtaláltam a helyem, ha az életben nem is sikerült. A szavaira felnevetek, és kihívástól csillogó szemekkel pillantok fel rá.
- Szóval úgy véled, hogy a tűz legyőzheti a vizet?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826563#post826563][b]Ombozi Boróka - 2021.02.20. 18:21[/b][/url]

- Ez eddig is egyértelmű volt - vonok vállat. Aki képes Noelt választani magának, az nem ért az emberekhez. De talán ez igaz az összes Ombozira, nem kell mindig csak Noelt beskatulyáznom. De én legalább nem kajtatom azt a hőn áhított szerelmet, amivel amúgyse leheteknék soha elégédett. Mert mindenkinel mindig épp az kell, ami nem lehet az övé.
- Természetesen. Ennek ellenkezője nem más, mint minden mugli mítosz; hülyeség - kékjeim élénken csillognak, ahogy állom tekintetét. Gyere Warren, tégy próbára, hátha sikerrel jársz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826564#post826564][b]dr. Warren Mina - 2021.02.20. 18:31[/b][/url]

- Érdekes gondolat. Tipikus pyro.
Még a szemeimet is megforgatom kissé, ahogy a gondolat felszínre tör. Cukkolom, és az a célom, hogy inkább a hangomra figyeljen, de nyilván, más a cél. Ne vegye észre olyan könnyen, hogy kekeckedem vele. Hiszen mi is történik? Csak nem egy bosszantóan zavaró izzadtságcsepp indul el a halántékán. Dehát miért? Semmi oka nem lenne rá. Vagyis de, egy pofátlan kis hydromágus, aki a testnedveit birizgálja.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826570#post826570][b]Ombozi Boróka - 2021.02.20. 20:07[/b][/url]

Kitör belőlem a nevetés, amire még Daisy is felkapja a fejét, olyan rég hallotta már tőlem. Szeretném elhinni, hogy így van, hogy nem ingott meg az önbizalmam és ami a legfontosabb, hogy hogy tényleg pyromágus vagyok. Még mindig.
Nemm tart sokáig, épp csak pár röpke másodperc, hogy újra kifejezéstelen arccal nézzek Warren irányába, mintha az iménti meg se történt volna. Félig üres bögrémbe kortyolok bele és szinte észre se veszem, ahogy a halántékomhoz nyúlok, hogy letöröljem. De mitől... kékjeim kissé résnyire szűkülve merednek Warrenre. Figyelek, így hogy akarsz meglepni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826571#post826571][b]dr. Warren Mina - 2021.02.20. 20:12[/b][/url]

- Nem ma fog megtörténni, csak köszöntem.
Valóban nem ma fog? Nem tudhatja, hogy nem ma, hiszen azt mondta, hogy lepjem meg. Nyilván hamar kellene, szóval nem várhatunk.
- Van kedved sétálni? Nincs annyi pénzem, amibe ez a hely kerül, ha esetleg történik valami.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826572#post826572][b]Ombozi Boróka - 2021.02.20. 20:27[/b][/url]

- Szóval csak az orrom alá dörgölöd. Talán mwgérdemlem. Talán - somolygok kissé, majd ahogy végre Daisy lábra vergődik, ellököm magam a faltól. Pamacsra vetek még egy pillantást, aki ugyanonnan méreget, ahonnan eddig is tette... nincs benne semmi izgalom.
- Bármennyire hízelgő lenne veled töltenem a nap hátralévő részét, Warren, vissza kell, hogy utasítsalak. Dolgunk van. Amúgy se vagy olyan jó társaság - pillantok rá. Magam se tudom, hogy csak húzom vagy komolyan is gondolom. Talán mindkettő.
Az ölembe emelem Daisyt és végre elindulok kifelé, hogy még az ajtóból forduljak vissza.
- Számítok a diszkréciódra. És... köszönöm - ugyanazzal a rideg magatartással fordulok felé, mint ahogy kezdtük. Majd válaszát meg se várva csukom be az ajtót és ahogy fizetek a recepción, már ott se vagyunk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2806&post=826765#post826765][b]Jason Henry Payne - 2021.02.25. 09:49[/b][/url]

Tücsök csak holnaputánra vár, mondjuk én is csak holnaputánra vártam magam, de úgy alakult, hogy a gyakorlatvezető idejekorán lefújta az erdélyi akciót, és felesleges magyarázkodás nélkül szélnek eresztette az egész népet.
- Ühm-nyühm-nyühm - halk piszmogással harapdálom a számat, míg közelebb hajolok az órám karcos lapjához, és sártól fekete körömmel megkocogtatva azt próbálok rájönni, vajon időben érkeztem-e, vagy Tücsök már rég otthon itatja az egereket, mert úúúgy hiányzik neki kedvenc bátyuskája.
Aztán, mintegy merlini sugallatra felemelem a fejem, és az előkészítő bejáratánál megpillantok egy arcot. Tekintetem rajta ragad, fel sem tűnik, hogy egyszerre megfeledkezem magamról, és kezemet leengedve, a távolból kezdem figyelni őt. Ismerem.
Láttam már őt korábban, zsigeri szinten tudom, de hiába hunyorgok erősen, hiába keresem nevét emlékeimben, az nem ugrik be. Lelkiszemeim előtt azonban feldereng a kép, ahogy rám mosolyog, érezni vélem, ahogy végigsimít a karomon, majd arcát egy másik srác felé fordítja. Még visszapillant ugyan, de...