A tanári szoba rögtön az első ajtó jobb kéz felől, amit az ember ér. Mögötte a falakon végig szekrények sorakoznak, az asztalok pedig középen összetolva alkotnak egy kört. Mivel a legtöbb tanár csak óraadó, valószínűleg kevesen tartózkodnak csak egyszerre itt, ám ennek ellenére mindenkinek biztosított, névre szóló asztala van, ahol a személyes anyagait tudja tárolni. A terem világos, nyitott barátságos. Az ajtóval szemben egy másik ajtó található, mely
mögött az igazgatói szoba van. A szoba bútoraiban keveredik a múlt és a jelen, ugyanis az igazgatóváltás utáni káosz most látszik rendeződni.



A bölcsisek számára két szoba van kialakítva. Az egyikben alszanak, míg a másikban játszanak. A helyiségekben rengeteg szín van, és sokféle játék, mely ebben a picike korban segíti a fejlődést. Ők közvetlenül a tanári szoba után következnek. A folyosó végén pedig az ovisok két szobája található. A felosztás hasonló, az egyik arra szolgál, hogy pihenjenek a lurkók, míg a másik arra, hogy a rengeteg játékkal játszani tudjanak. Ebben a korban
elkezdődik már az iskolára való nevelés is, így hetente négy alkalommal különféle foglalkoztatók vannak számukra.



Az épület jobb szárnyának első emeletén találhatóak a tantermek, melyekből négy van, a négy osztálynak. A diákok mindig a saját osztálytermükben vannak órán, azonban nyáron az is gyakran elő szokott fordulni, hogy a tanárok az árnyékos udvarra viszik őket. A tantermeket minden évben a diákok és osztályfőnökük maguk díszítik, sőt az ünnepek közeledtével a
díszítés is megváltozik. Minden osztályban a korosztályi sajátosságnak megfelelő méretűek és elrendezésűek az asztalok és a székek. Az első két osztályban még a körbeülés, míg a második két osztályban már a padtárs megoldást alkalmazzák, így szoktatva a kicsiket a magasabb tanulmányoknál elvártakhoz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=865026#post865026][b]Bánki Anna - 2023.06.28. 21:46[/b][/url]

- Igen, mostanában már jó pár elsősnél fiatalabb gyereket tartanak otthon, sokan kiélvezik még, hogy nincsenek otthon a nagyobb tesók.
Lassan mi is készülhetünk az összevont csoportokra, persze egészen addig, amíg ez nem szükségszerű, nem szervezkedünk, mindenki a maga korosztályával szeret a legjobban lenni.
- Nyáron lesz felügyelet azoknak a gyerekeknek, akikkel nem tudnak otthon maradni a szülők a munkájuk miatt, és arra gondoltam, hogy elkezdenék összeállítani pár tematikus napot, vagy akár pár olyan napot, amikor egy-két dologra fektetünk nagyobb hangsúlyt. És arra gondoltam, hogy ha lenne kedved és időd, akkor a te tudásoddal és jellemeddel szerintem meg tudnád velük szerettetni a zenét. Főleg az ovisok lesznek érintettek, talán pár bölcsis, még folyik az igényfelmérés.
A nagyobbak közül egy elsős és egy másodikos szülei szóltak, hogy élnének a lehetőséggel, nálunk viszont többségében olyan szülők vannak, akik szülés után mennek vissza dolgozni, és a nyárra még nincs elég szabadságuk, és, aki ismeri Barnit tudja, hogy nála mindig az a fontos, hogy megteremtse a békét a lehetőségek maximális kihasználásával.
- Nem tudom, hogy lenne-e időd és kedved hozzá?
Abban biztos vagyok, hogy összeállítani simán össze tud mindent, ami egy ilyen alkalomhoz kell.
- Meg, gondoltam olyanra is, hogy mi készítünk hangszereket, például poharakból meg kavicsokból és akkor ahhoz megtanítani egy dalt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=865618#post865618][b]Frida L. Bergstein - 2023.07.21. 21:25[/b][/url]

Finom bólintással értettem egyet Annával, ahogy visszagondoltam rá, mennyire kihaltnak tűnt az udvar az átlagos zsongáshoz képest. Persze az én diákjaim közül innen sem sokan mentek még ilyenkor, a negyedikesek is teljes létszámmal beszélgették végig az órámat. Mikor már papírforma tanulásról van szó, a legtöbb szülő sem akarja, hogy a gyereke kimaradjon.
Ahogy mesélni kezdett, le is ültem vele szemben. Így egyszerűbb, volt, a kezemben tartott mappámat is le tudtam rakni magam elé. Azt egyébként a saját asztalomon terveztem hagyni, de nem lett volna illendő a tanári másik végéig sétálni, miközben a kolléganőm beszélt hozzám. Ráadásul igen fel is keltette az érdeklődésem az, amiről beszélt. Tetszett az ötlet.
- Benne vagyok! - Megszerettetni velük a zenét? Hát én azt bármikor bárkivel. - Ovisokkal ugyan nem nagyon dolgoztam még, de mindent el kell kezdeni valahol - vontam meg a vállamat finoman. Azt nem mondhatom, hogy az ötletnek ezen része nem aggasztott kicsit. Sokáig szándékosam kerültem a kisgyerekeket, de ez túl szép gondolat volt ahhoz, hogy visszautasítsam. - Az időt megteremtem rá, kedvem pedig természetesen van - szélesedett ki a mosolyom.
- A hangszer készítés is jó ötlet. - Bár sosem voltam ügyes a kézműveskedésben, az a családban mindig Elsie terepe volt, azonnal pörögni kezdett az agyam, mit is tudnánk velük összerakni. - Készíthetünk lantot is, azt meg tudom bűvölni, hogy szépen szóljon, és mesélhetek nekik közben Orpheusról. Egy ókori melodimágus - tettem hozzá, ha esetleg még nem hallott volna róla. Arról azonban fogalmam sem volt, mi az, amit könnyen el tud készíteni az óvodás korosztály.
- Milyen foglalkozásokra gondolnál még a témával kapcsolatban? Vannak persze nekem is ötleteim, és gondolkodom is majd még, de nem sok tapasztalatom van a kisgyerekekkel, azt hiszem, szükségem lesz a segítségedre abban, hogy mi a megfelelő nekik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=865800#post865800][b]Bánki Anna - 2023.07.30. 06:36[/b][/url]

Elmosolyodom és kicsit megemelkedik a bal szemöldököm is arra, hogy ovisokkal még nem volt dolga, de mindent el kell kezdeni egyszer. Jó, hogy vannak olyan tanárok ebben az intézményben, akik nem rögtön berúgják az igazgatói ajtót. Én megtettem, és nem feltétlenül vagyok erre.
- Én kevésbé lelkesen reagáltam ezt le annakidején, de megszerethető a dolog, tényleg. Én legalábbis nagyon megszerettem őket.
Pedig nem hittem volna, hogy azok után, hogy annyit idegeskedtem az egyetemen, hogy végre taníthassak, rendesen, fizetésért, majd letesznek az ovisokhoz, valaha is megszokom, de így lett. Minden bennem élő anyai vágyat és ösztönt kiadhatok náluk, és ez nagyon jó érzéssel tölt el.
- Azt hiszem, ezt a részt teljesen rád bíznám, hiszen már csak azzal is, hogy felvetettem, lenne-e kedved, kész programot tettél össze a lanttal és Orpheus-szal. Máris sok kérdésem van, de nem teszem fel őket, mert ott leszek a foglalkozásokon én is, és majd ott mindent meghallgatok, és tanulok és egy kicsit én is.
Pedig ilyenkor mindig bennem van az, hogy meséljen a beszélő, mindenről, amit témába hozott. Ez a múlt hozadéka, mivel sokáig nem ismertem a világot, még a mai napig képes vagyok rácsodálkozni a dolgokra. A kedvencem az, amikor a toast kenyér kiugrik a pirítósból. Szinte mozdulatlanul állok, figyelem, és amikor megtörténik, megpróbálom elkapni. Szerintem vicces, de amikor Barni egyszer rajtakapott, nagyon furcsán nézett rám.
- Mindenben segítek, mi lenne, ha összeraknál egy tervet, és utána azzal dolgoznánk, hogy óvodásra könnyítsük? Én mindig ezt csinálom, próbálom finomítani a dolgokat, amiket terveznék.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=867859#post867859][b]Illés Luca Izabella - 2023.10.01. 23:34[/b][/url]

Nyomi suli. Utálom. Vissza akarom kapni a nyarat, amikor nem kellett marha korán kelnem, és a tükörbe nézve, nem egy kínai Lucát láttam. Elnyomok még egy ásítást, és rávágom Olga nénire a fürdő ajtaját. Nem vagyok kommunikatív reggel, főleg nem, ha arról kell beszélgetni, ki kente be tegnap éjjel Margit néni szobájának kilincsét lócitrommal. Arra meg végképp nem akarok válaszolni, hogy került ide lócitrom. Megvannak az embereim, Margit néninek meg megígértem, hogy nem felejtem el, ahogy kiabált velem.
- Persze, mindig csak velem van a gond - veszem fel durcásan a táskám, és nem érdekel, Olgi néni se kap most ölelést, úgy szállok fel a buszra.
Legalább technika az első óra. Legalább kevesen vagyunk, mert a többiek inkább mennek énekre. Hát akar énekelni itt a nyavalya, főleg nem reggel nyolckor. Mi vagyok én, hét törpe?
Kíváncsi vagyok, mit fogunk csinálni, csak fel kell ébrednem, ami annyiraaa nehéz. Én nem értem, hogy a felnőttek hogy tudnak ilyenkor felkelni. Annyi mindenért tüntettek már, azért miért nem lehet, hogy a suli kezdődjön 11 órakor és 14 órakor legyen vége? Annyi bőven elég egy napra. Szerintem. Ha nagy leszek, majd Polgármester leszek, és be fogom tiltani a korai órákat. Bizisten.
Most viszont szinte ráfekszem a padra, és csak pihentetem a szemem eskü, amíg meg nem jön Huba bá.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=870647#post870647][b]Frida L. Bergstein - 2023.12.28. 14:17[/b][/url]

Mosolyogva bólintottam egy aprót. Nem is kérdés, hogy szerethetők volnának. Az elsős-másodikos korosztály is a szívemhez nőtt, pedig eleinte féltem tőlük. Nem is kicsit. De nem bántam meg, hogy az előkészítőben is tanítani kezdtem, rengeteget adott. Látni, ahogy rácsodálkoznak a zene világára a kisebbek. Látni, ahogy átjárja őket minden hang, s közben kitűnik, hogy mennyire tiszták is ők még.
Ám akaratlanul is gondoltam Irisra. Rengetegszer eszembe jutott, vajon milyen is lenne most? Majdnem négy évesen. Óvodába járna már ő is. Nem tudtam nem gondolni rá, hogy zenélnék neki is, és hasonló csillogó szemekkel nézne, mint az elsősök, mikor először jártam náluk.
- Kérdez nyugodtan. Hátha neked is eszedbe jut róla valami. - Mosolyom kiszélesedett, jól esett, hogy ilyen lelkes a témával kapcsolatban. Örültem, hogy megtalált, jó tapasztalati lehetőségnek éreztem az ötletét, s minden mondatunkkal egyre lelkesebb lettem.
- Legyen így. Mit szólnál, ha leírnám neked Orpheus történetét? Akkor tudsz vele te is gondolkodni. Vagy szólni, ha kihagyjak egy részletet. - Semmiképp nem akartam volna olyan történetet vinni a kicsiknek, ami nem nekik való, a kolléganőm viszont sokkal inkább képben volt azzal, mi az amit meg fognak érteni a gyerekek. - Taníthatunk nekik dalt is, tudok keresni olyat, amihez lehet akár táncolni, tapsolni. Illetve szívesen zenélek is nekik. Még ha hangszert is kiválaszthatják. Mit gondolsz?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=873470#post873470][b]Bánki Anna - 2024.02.10. 08:19[/b][/url]

- Azt, hogy mesés lenne.
Felelem őszinte örömmel és lelkesedéssel. Nem könnyű terep ez és nem, nagyon nem szerettem, amikor Barni kitalálta, hogy elveszi a diákjaimat és ad helyettük kicsiket, de nagyon megszerettem azt a rengeteg őszinte szeretetet és rácsodálkozást, amiből ők álltak. Már elképzelni se tudom, hogy máshogy legyen, és őszinte boldogság jár át minden reggel, amikor felkelek, hogy dolgozni jöjjek.
- Van otthon egy háromévesem, aki lassan négy lesz, és tudom, hogy ő még kisebb, de néha rajta gyakorlom az ötleteimet, hogy mennyire tetszik vagy nem tetszik neki, mert már a reakciójából is ki szoktam szűrni, hogy nagyon béna vagyok-e.
A legnagyobb kritikusomnak is mondhatnám Bogárkát, de ahhoz a szerephez túl kedves, akkor már inkább Bonnie az, aki jól meg tud kritizálni, de ő is csak azért, mert olyan ártatlanul őszinte tud lenni. A lényeg a lényeg, hogy én sokkal nagyobb biztonságban érzem magam, ha letesztelhetek dolgokat.
- Csodás lenne a történet leírása, akkor át tudnám olvasni, de már most úgy vagyok vele, hogy ez csodálatos lesz. Köszönöm Frida, hogy segítesz nekem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=876602#post876602][b]Frida L. Bergstein - 2024.04.08. 19:34[/b][/url]

- Akkor így lesz. - Egy bólintással is megerősítettem. Hasonlóképpen gondolkodtunk, és így a legkönnyebb együtt dolgozni valakivel.
Jól esett a felkérése. Szeretem az új tapasztalatokat nyújtó kihívásokat, és ez kétségtelenül az volt. Ovisoknak korábban nem terveztem még programot, de csupán azért, mert lehetőségem nem akadt rá. Most mindenképp meg akartam ragadni. Talán éppen ideje volt, hogy kisgyerekek közé merészkedjek.
- Ugyan, én köszönöm, hogy gondoltál rám ebben. Igazán jól esik. - Széles mosoly társult hálás tekintetem mellé. - Egy nagyon kedves feladatot adtál most ezzel nekem. Kicsit kizökkent a mindennapokból legalább. - Az pedig sosem árt az embernek. Ez egy fontos lecke volt számomra, mióta eljöttem otthonról. Azóta keresem mindig az új kalandokat. - Akkor leírom neked a történetet, és azt is, mit csinálnék velük szívesen. Aztán kijelölhetünk egy dátumot. - Közben az órámra pillantva nyugtáztam, hogy az időérzékem nem csalt, valóban ideje volt indulnom, ha nem akartam megváratni a diákjaimat.
- Még mindenképp egyeztessünk erről, most viszont muszáj mennem, lassan kezdődik a következő órám. További szép napot neked! - A hangszeremért nyúltam, s csak mosolyogva intettem Annának további köszönés képpen, mielőtt kiléptem volna a tanári ajtaján.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=878651#post878651][b]Lónyay R. Hargita - 2024.05.20. 18:36[/b][/url]

A tánc után akad némi időm mindig, hogy megszusszanjak kicsit a tanáriban, meg rákészüljek a délutáni színjátszóra. Ha elég hamar sikerül összepakolnom, és nincs sok új érdeklődő rengeteg kérdéssel, még össze tudok futni Mátéval is két órája között. Ma sajnos nagyon nehezen sikerült lezárnunk ezt az órát, aminek az lett a vége, hogy a tornaterem előtt találkoztam már csak vele a tanári helyett, és egy tucatnyi kisgyerek zengte kórusban, hogy "fúúúj", miközben nyomtam egy puszit az arcára. Micsoda szörnyűség. Tudom, hogy a gyerekek is nagyon szeretik, és ezt nem csak Esther mesélte, hanem a saját szememmel is láttam. Azóta is mosolygok, már a tanáriban ülve, felkuporodva az egyik székre, miközben a jegyzeteim fölé hajolok. Próbálok találni valami igazán szórakoztató és a gyerekeknek is ideális színdarabot, hogy majd év végén legyen mit bemutatni a tanévzárón is résztvevő szülőknek. Elgondolkodva ingatom ujjaim között a tollamat, azon töprengve, mit is adjak hozzá a kis listámhoz. Még pár alkalomra tökéletesen elégnek tűnnek a szórakoztató kis játékok meg egy kis éneklés is, mielőtt végleg el kellene döntenem, hogy mit is tanuljunk meg. Talán jó lenne valami népmese vagy éppen tündérmese, amihez még az illúziómágiát is bevethetném mindenki szórakoztatására. Hátra simítom a szoros kontyba kötött hajamat a bal kezemmel, inkább megszokásból, semmint szükségből, majd felpillantok végre. Szereznem kellene egy pohár vizet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=879000#post879000][b]Helvey Belián Balázs - 2024.05.27. 01:39[/b][/url]

Más a Bagolykőben dolgozni és más itt. Ott nemigazán ragaszkodnak a diákok a jelenlétéhez, vagy kapaszkodnak bele a kezébe, hogy menjen velük játszani valamit a szünetben. Amolyan kis pótlék arra, hogy sajátról nem álmodik és nem is tervez, bőven beéri és lelke békés. Töretlenül oktatja őket arra, ami éppen az óra tárgya vagy épp vállal be helyettesítést, ha úgy adódik. Persze, nem minden tárgyat ismer jól, de van amelyik még egyszerű vagy ha nem, akkor megoldja valahogy, valami kreatívval. Ma persze nem jutott neki igen, csak egy adag témazáró, amivel hóna alatt lassan ballag vissza a tanáriba, hogy előkészülhessen a következő órára vagy belenézzen pár beadandóba, amit még a nagyok írtak odaát, csak még nem volt ideje belenézni. Ha már lyukasóra van, legalább hasznosan tölti. Belépve nem is fogadja tömeg, nem is gond, hiszen kényelmesen pakolhat szét akkor. Végül persze egyedül sincs, Gitta gubbasztó alakja bontakozik ki nem messze, ahogy mosolyog egy lap felett, amin nem is látja mi van.
- Hali! - zárja be maga mögött az ajtót, majd közelebb lépkedve les finoman arra, amit néz. - Na, valaki vicces dolgot írt az egyik kérdésre? - kérdezősködik, hiszen mosolyog, úgy hiszi, valami móka van a dologban. Sosem űz gúnyt egy dolgozatban előforduló ilyen válaszból sem, de nem tagadja, néha otthon - vagy épp itt - hangosan röhög egy-egy megoldáson. Amikor ő volt középiskolás, nem egy hasonló megoldást adott ki egy társa vagy épp saját maga egy kérdésre, amin később csak vihogtak. Egy akkori jó barátja végül valami esszés dolgozat közepéra valami sütireceptet írt és le sem bukott, mert ezzel ritka terjedelmes lett az az iromány, amire a tanár is azt hitte, rendesen kidolgozta. Közben persze a kis megszokott helyére megy, lepakolva telepszik le és sóhajt fel, hogy a kávét elfelejtette, így csak vágyakozva néz a gép és a bögrék felé. Na majd.
- Mi újság feléd, ha nem zavarok épp? - nyújtózkodik, miközben kikeres egy csokit a táskájából és kibontva eszegetni is kezdi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=879034#post879034][b]Lónyay R. Hargita - 2024.05.27. 19:18[/b][/url]

Szomjas vagyok, de egyelőre még a fejemet oldalra döntve pislogok a lapra előttem, és azon mosolygok, hogy milyen jó, hogy azon az egy estén Máté is eljött a színházba. Nem tudom, hogy találkoztunk volna-e különben, de nem is gondolkodom ezen különösebben, hiszen a lényeg az, hogy ott volt. Le se tudom vakarni az arcomról a mosolyt, ahányszor csak eszembe jut, és elég sokszor fordul ez elő azért. Esther azt mondja, hogy egyébként is süt rólam a boldogság, és hát ennél mi lenne jobb. El is bambulok, miközben kissé elmosódik a szemem előtt az éppen megírt lista, amikor valaki hozzám szól. Nem is hallottam, mikor nyílt az ajtó. Akaratlanul is összerezzenek, de a következő pillanatban már mosolygok is, gyorsan összeszedve magam, és kinyújtózom, felkelve a székről.
- Szia. Á, nem, csak elbambultam kicsit. Táncból amúgy is nehezen íratnék bármit is - válaszolom megrázva a fejem, és végre kihorgászom a táskámból a vizes kulacsom, ha már úgyis hurcolom magammal mindenfele, amikor egyik helyről a másikra rohangálok. Kész csoda, hogy akadnak ilyen napok, mint ez a mai, amikor csak az előkészítőben vagyok, és este is csak azért nézek be a Pillangóvarázsba, mert már megszokás, hogy heti egyszer ott teázunk, ha nem is vacsorázunk.
- Nem, dehogy, csak azon gondolkoztam, hogy a színjátszó csoportnak milyen előadást találjak ki tanév végére, mert egy-két héten belül neki is kellene fogni a szervezésnek, tudod... szereposztás, jelmezek, megtanulni mindent, begyakorolni. Te mit látnál szívesen? Valami népmesére vagy esetleg tündérmesére gondoltam eddig - kérem ki a véleményét, közben lecsavarva a kulacs tetejét, majd végre iszom is. Visszaülök aztán a székre, ismét felhúzva a bal lábam egészen a mellkasomig, a jobbat meg kicsit lóbálom, mint ahogy a gyerekek szokták. Mondjuk az én talpam azért már súrolja a padlót, de ez nem zavar. - Na és veled? Nem gondoltam volna amúgy még mestertanoncként, hogy egyszer kollégák leszünk. Milyen kicsi a világ.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=884004#post884004][b]Bánki Anna - 2024.11.16. 10:54[/b][/url]

Ugyan az iskolában nem szoktunk egymáshoz férjként és feleségként szaladni, de ma valamiért olyan hangulatingadozásaim vannak, hogy rendesen utálom már magam. Szerintem lappang bennem valami, több gyerek is betegen fekszik otthon, és én hiába teszek meg mindent, hogy ne essek ki, mintha valami elkezdődött volna. Mintha. De lehet, hogy csak simán rossz kedvem van. Annak érdeklében, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön, be kell vetnem Barnabást. A közösség érdekében. Kopogok kettőt, majd bedugom a fejem, és jó alaposan körbenézzek, hogy lássam, tényleg egyedül van-e.
- Zavarhatlak egy kicsit? - kérdezem nyugodtan, majd ha igent mond, beljebb sétálok, és még így is jó alaposan körbenézek, mintha rejtett kamerát, bujkáló embereket, vagy zombikat keresnék, amikor pedig meggyőződöm, hogy tényleg csak ketten vagyunk, odalépek hozzá, és némán, jó sorosan megölelem, tenyereimmel illetlenül megsimogatva a fenekét és mélyet sóhajtva az ingébe. - Máris jobb. Szeretem, hogy ilyen szép feneked van. - pillantok fel rá mosolyogva, csillogó szemekkel. - Minden rendben? - hátha ő is gyengének érzi magát, és akkor nem én betegítem meg őt, hanem ő engem. Ha előbb mondja ki, ő a bűnös.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=884543#post884543][b]Bánki Barnabás - 2024.12.15. 12:44[/b][/url]

Már hónapokkal ezelőtt lejjebb adott, mert a kiégés igencsak veszélyeztette őt. Szíve fájt, amikor a pizzériának főbb szerepét átadta, de még a nevén van a hely, így egy kicsikét enyhült az érzés.
Be kellett látnia, hogy nem tud már mindent olyan nagy erővel csinálni, nem képes a Menedéket, az Előkészítőt, a Pizzériát és a házasságát is ép ésszel vinni. Nos, az nem volt kérdés, hogy a házasságát nem adja fel, ha már megharcoltak érte. Annával az Isten lábát fogta meg, mert az a nő még a legborúsabb napokból is képes kihozni a legjobbat.
- Gyere csak - emeli fel fejét a papírok közül és egy mosollyal tekint a nőre. Mire Anna odaér hozzá, felemelkedik a székből, így van esélye a nőnek megtapogatni a hátsó felét, mely egy kissé meglepi és zavarba is hozza a férfit.
- Meleg vagy és furán viselkedsz - tekint le gyanakodva a feleségére, majd tenyerét a homlokára teszi. - Elkaptál valamit?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=884546#post884546][b]Bánki Anna - 2024.12.15. 14:15[/b][/url]

- Nem is vagyok meleg, téged szeretlek. - dünnyögöm kettőnk közé a nagyon rossz viccet, ami a fejemben viccesebben hangzott, de kimondva már egyáltalán nem az. Sóhajtva hajtom a fejem a vállára, és lehunyt szemmel hagyom, hogy tartson a kezei között. - Most nem érek rá betegnek lenni, mert balett próbákra kell vinnem Bogárkát, és főznöm is kell, jön az anyukád a hétvégén, még ki is kell takarítanom. - nem mintha ne lenne rend, vagy ne lenne kedves és nem háklis az anyukája, de attól még, ha az anyós felbukkan a házban minden ragyog és csillog. Újabb mély sóhaj, és bizony, már érzem én is, hogy ebből bizony ágynak dőlés lesz, már szédülök is. Remek. - Haza tudsz kísérni? Nem szeretnék egy bokorban kikötni. Alszok egy picit, és holnap jobban leszek. - de azért az nagyon megérte, hogy a fenekét letapizhattam, méghozzá munkaidőben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=885968#post885968][b]Mérey Jácint Noel - 2025.01.24. 23:17[/b][/url]

- Na, sikerült elaludnia Lindának is? Egy óra múlva már kutya baja se lesz, bár megértem, hogy a bájitalnak nem örült különösebben - magyaráz a kérdést követően, időt sem hagyva a húgának, hogy válaszoljon a kérdésre. Vállát a falnak döntve karjait mellkasa előtt összefonva ácsorog a folyosón. Bár nem folyamatosan van itt, mindig azonnal ugrik minden értesítésre, mint a beteg gyerekek önkéntes megmentője. Tulajdonképpen már haza is mehetne, tekintve, hogy egyébként sem az ispotályban nincs műszakja, sem a rendelőben nem ügyeletes, de mégiscsak szeretne beszélgetni Nárcisszal.
- Nem adtam neki nyalókát, mert akkor mindenkinek is kellene, és tudom, hogy utálnál, ha alvás helyett ugrálnának a cukortól, de van a gyengélkedőn tejkaramella, ha később mégis megszánnád őket - teszi hozzá aztán, beletúrva a hajába, miközben az említett hely irányába pillant a folyosón, aztán vissza a húgára.
- Sok dolgod van amúgy? Vagy ráérsz öt percet? Na jó... talán tízet... bár az is lehet, hogy inkább este kellene átmennem, ha nincs más dolgod. Főzzek valamit? Vigyek bort? - érdeklődik, mert valahogy mégsem annyira jön könnyen a szájára ez a téma, amiről mégiscsak szeretné kikérni a húga véleményét. Kicsit úgy érzi, éppen elszúr dolgokat, és jól jönne valaki olyan véleménye, aki bátran gorombítja le ráadásul, ha éppen arra van szüksége.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=885971#post885971][b]Mérey Nárcisz Mara - 2025.01.25. 00:04[/b][/url]

Nem csak a gyerekeket, a testvéreit is úgy ismeri, mint a tenyerét. Jácint a szokásosnál idegesebbnek tűnik, a munkájára viszont nincs kihatással, csak a beszédére és rezgéseire.
- Köszönöm. Ez pontosan így van, jelenleg a hátam közepére sem hiányzik még két órányi rohangálás - fáradt mosollyal simít végig Jácint karján párszor. Nem igazán érdekli a tejkaramella és hogy hogyan szeretné még jobban elkényeztetni a gyerekeket, ő most a férfi viselkedésére van kiélezve.
- Jáci, valami baj van? - Aggodalmas pillantással fogja meg bátyja állát és kezdi forgatni a fejét, mintha felcserélődtek volna a szerepek és most ő lenne a gyógyító. - Ráérek, persze, hogy ráérek. Hanna figyel rájuk, gyere, bemenjünk a terembe? - A dühöngőnek kinevezett kis helyiség felé veszi az irányt, nincs messze, a folyosó végén, de ott talán könnyebb lesz kiszedni testvéréből a problémát.
- Próbám lesz este, de holnap ráérek főzőcskézni, ha szeretnéd. Úgyis van egy új recept, amit át akartam küldeni... Szükség lesz több időre ehhez a beszélgetéshez, vagy beavatsz? - Igen, még mindig aggódik, láthatóvá válik a kis ránc a szemöldöke között tőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=885982#post885982][b]Mérey Jácint Noel - 2025.01.25. 11:31[/b][/url]

Elmosolyodik a válaszon, mint aki pontosan erre a válaszra számított. Ismeri már a húgát, és bár alapvetően szívesen osztogatja a karamellát ragtapaszok és bájitalok mellé egyaránt, pontosan tudja, hogy ezzel felborítani az ovisok napirendjét nagyon rossz ötlet lenne. Még az ovisokra nézve is tulajdonképpen, nem csak Nárcisznak. Ezért is javasolja, hogy ha a húga szeretné, nyugodtan nyúljon csak a tartalékhoz, amit a gyengélkedőn tárol. Most azonban mintha még a mosolya is fáradt lenne, és nem is tart sokáig. Megrázza ugyan a fejét a kérdésre, de nem érzi ő maga sem, hogy túl meggyőző lenne.
- Nem baj... csak nem is tudom... de, aha, menjünk - egyezik bele a javaslatba, mindenféle különösebb győzködés nélkül. Megpróbálkozik ugyan azzal is, hogy az estét javasolja egy nyugodtabb és talán kellemesebb beszélgetéshez, de mivel Nárcisz azt mondja, próbája lesz, nem is erőlteti. Úgyis csak össze kellene foglalnia a dolgokat, és kapni némi véleményt, hogy mekkora marha is pontosan, mert határozottan annak érzi magát úgy egyébként.
- Jó, akkor majd átmegyek holnap. Vigyek valamit? Á, tudod mit? Csak írd meg, és majd beugrom a vegyesboltba - jelenti ki, meg is válaszolva félig magának a kérdést azzal a lendülettel, mint ahogy azt gyakran teszi, ha éppen elveszik a gondolataiban. A kis szobába követve a húgát, bólint a kérdésre válaszul, majd ismét beletúrva a hajába sóhajt egy nagyot.
- Nem, tényleg... csak... tegnapelőtt este felbukkant Naya. Vagyis hát... csak kaptam egy üzenetet, aztán becsengetett egy üveg borral, hogy beszélni szeretne valakivel, aki nem a rokona és nem a betege... - kezd bele végre, és csak a zavarodottságát emeli ki, ahogy mindkét kezét végighúzza a haján, majd megállapodik a tarkójánál, lassan fújva ki a levegőt. - Szakítottak a vőlegényével... én meg... basszus, Nárcisz, olyan rég kerülöm, és ott van Breagha, és Gréta meg Enikő... és a tinder összes nője, de most megint nem tudok másra gondolni... és bűntudatom van, amiért az első gondolatom az volt, hogy végre, nem az, hogy sajnálom... de ez így olyan elbaszott... és csak muszáj beszélnem erről valakivel. - Egészen kétségbeesett pillantást vet a húgára, kicsit azt remélve, hogy majd azt mondja, tényleg marha, és felejtse el Nayát, nőjön fel, tegye túl magát ezen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=885984#post885984][b]Mérey Nárcisz Mara - 2025.01.25. 11:54[/b][/url]

Jácint és Kamilla a legfontosabban Nárcisz számára. Ha kell, éjjel szedi össze bátyját a kocsmából, bármikor játszik próbababát a húgának, és igyekszik tisztában lenni minden rezdülésükkel, hogy akkor is tudja, baj van, amikor nem beszélnek róla.
- Oké, akkor vetetek veled mindenféle drága dolgot - vigyorog a tenyerét dörzsölve. Hiába lettek felnőtt, kereső emberek nem rossz háttérrel, a kishúg az kishúg marad.
Nárcisz az asztalra ül, lábait lógatva figyeli Jácint gondterhelt arcát és mondandóját. Nem jön az olyan nehezen, hisz beszélni akar róla az erre legtökéletesebb emberrel. Mert Nárcisz olyan tanácsokat fog adni, hogy jajaj!
- Mii? - kérdez vissza az elhangzott név miatt kissé magasabb hangon, mint kellene. Sűrűn pislogva raktározza el az összes elhangzott információt, hol grimaszolva, hol somolyogva. A kirakós kezd szépen összeállni, amin Nárci nagyon jót tudna most nevetni. A huszonnyolc éves testvére képtelen felszedni a nőt, aki tetszik neki.
- Szívem egyetlen csücske, Jácint. Elmondod nekem, mi a bűbánatos pi... csudáért érzel bűntudatot, amiért nem sajnálod? Gyakrabban kellene magadra gondolnod. - Ez az első, amit megragad a mondandóból. Nárcisz talán máshogy látja a dolgokat, de nem gondolná attól rossz embernek a tesóját, mert örül a szakításnak - aminek vélhetően eljött az ideje.
- A másik kérdésem: miért velem akarsz vacsorázni ahelyett, hogy elhívnád a nőt, aki tetszik? Most őszintén, szerinted miért hozzád ment borozni? Mióta is kerülgetitek egymást? Te meg állandóan csalódottá válasz amikor szóba kerül a te doktornőd. Gondolom okkal lett szingli. - Fejét is oldalra biccenti, miközben kérdőre vonja töketlensége miatt, lefinomítva a "mekkora idióta vagy" gondolatát. Persze Nárcisz nem lát bele, nem ismeri kettejük barátságát és a nőt sem, csak annyit, amennyit Eddie elmondott róla korábban. - Egyébként meg ott volt nálad, piáltatok és nem volt semmi? Vagy volt? Mondd, hogy volt...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=886022#post886022][b]Mérey Jácint Noel - 2025.01.25. 22:59[/b][/url]

Majdhogynem szórakozottan bólogat arra, hogy Nárcisz majd mindenféle drága dolgot vetet vele. Nem keres rosszul gyógyítóként, és úgyis csak magára költi jelenleg, illetve a családjára. Nárcisz megvetetheti vele a fele vegyeskereskedést, azt sem bánja, ha ezzel boldoggá teszi. A kis szobába érve pedig végre ki is nyögi, hogy mi nyomasztja olyan nagyon, hogy az már látszik is rajta, legalábbis Nárcisz elől semmiképpen nem tudja elrejteni.
- Csak mert... hát... biztos nem egyszerű. Nekem is szar érzés volt jó sokáig, miután Krisztivel szakítottunk, pedig meg se kértem a kezét, csak akartam - válaszolja, most már a nyakára csúsztatva mindkét tenyerét, majd mögéjük rejti az arcát egy pillanatra, mielőtt hatalmasat sóhajtana, leengedve a kezeit. A következő mozdulattal pedig ismét összekulcsolja a karjait a mellkasa előtt.
- Nem tudom... mert nem vagyok se a családja, se a betege? Bár mondtam neki, hogy azért ragtapaszt tehetne a szívemre... és fogalmam sincs. Nem kerülgettem, hanem inkább kerültem, azóta, hogy tőled tudom, hogy megkérték a kezét... én nem akartam elrontani a barátságunkat sem, de azért az a pestseholsei buli... nem tudom letagadni, hogy nem közömbös... csak valahogy mindig rossz volt az időzítés - vallja be végre, most először mondva ki hangosan, hogy igenis vannak érzései, éppen csak sosem tett semmit annak érdekében, hogy ez esetleg több is legyen holmi, jelenleg éppenséggel plátói vágyódásnál, hiszen amikor csak teheti, elkerüli a nőt. Megvonja aztán a vállát. Fogalma sincs, miért lett szingli. Bizonyára nem működött, részletekbe azért olyan nagyon bocsátkozott a nő, ő meg nem kérdezgette, mert miért is kíváncsiskodott volna. - Mi lett volna? Unóztunk...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=886042#post886042][b]Mérey Nárcisz Mara - 2025.01.26. 11:01[/b][/url]

Jácintból valahogy kimaradt az önbizalom és önzőség, amikor készült, mert soha, az élet egyetlen területén sem volt képes magára gondolni első körben. Ha így lett volna, az élete valószínűleg máshogy alakul. Persze kérdés, mennyire lett volna az jó.
- És amíg veled volt, nem érezte magát jobban? Mert akkor számomra egyértelmű, hogy a jófej vagy a sztoriban és nem az önző, mert az érzéseid beszélnek - megvonja a vállát. Elég szar érzéssel tölti el, hogy így látja a bátyját, aki már évek óta másra sem vágyik, csak valakire, akit szerethet és akivel családot alapíthat. Krisztivel is ez volt a baj, mást akartak az élettől.
- Ragt... - megáll egy pillanatra és inkább gyorsan megrázza a fejét, mielőtt leragadna ennél a ténynél. - Mert azzal, hogy kerülted, a barátságotok nem ment tönkre? - van némi él a hangjában, ami arról árulkodik, jó nagy idiótának tartja jelen pillanatban Jácintot. - Fú Bátyó, karácsonyra tököket kellett volna vennem neked. Jó, oké. Nem akartál rámászni miután szakított, elfogadom, nem ítélkezem - feltartja aztán két kezét, elég szarul érzi magát Jácint anélkül is, hogy Nárcisz rá akarná erőszakolni saját elképzelését a helyzetről.
- Szóval Naya tegnapelőtt jelent meg nálad, a randik után. Beszéltél le azokkal a lányokkal második randit és akarsz-e másodikat azután, ahogy a dokival érezted magad? - Szépen lassan szedegeti össze a morzsákat, bár számára világossá vált az első mondatból, hogy itt egyértelmű a válasz.
- Szerintem jó hülye vagy, ha nem próbálsz meg lépni. Őszintén Jácint, a barátja tudnál lenni azok után, ami történt meg ahogy érzed magad a közelében? Mert ha nem, akkor szerintem egy próbát megérne a dolog. Ha más nem, egy jó szex lehet belőle. Én mondom, életed végéig emészteni fogod magad, ha most hagyod elúszni a lehetőséget.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=886065#post886065][b]Mérey Jácint Noel - 2025.01.26. 17:28[/b][/url]

- Nem tudom. Talán... na jó, de. Megköszönte, mielőtt hazament - válaszolja, élesen szívva be a levegőt, közben beharapva az alsó ajkát. Eddig is úgy érezte, nagy marha volt, de most már egyre biztosabb benne. Bal kezével a hajába is beletúr, ami némileg fájdalmas művelet kusza göndör tincseit tekintve, ugyanis könnyű beléjük akadni. Marad is néhány hajszál az ujjai között, ahogy fájdalmas grimasszal az arcán mégiscsak tovább erőlteti ezt a mozdulatot, majd keres egy szemetest, amibe a hajszálakat beleszórhatja. Ébresztőnek megtette ez is.
- Jó... tudom, hülye vagyok, igazad van... szerinted... szerinted van még esélye, hogy helyrehozzam ezt? Vagy végleg elbasz... baltáztam? - kérdezi, védekezőn emelve fel a kezét, hogy ugyan majdnem sikerül csúnya szót használni, de alkalmazkodik. A gyerekek előtt tényleg nem beszél így, most is csak a téma hevében bukik ki belőle majdnem a szó. Megrázza aztán a fejét.
- Nem tudom... nem ígértem semmit azon túl, hogy majd beszélünk. Kedvelem mindkettőt, de azért... hát érted, van különbség, hogy valakit egy randi után találok-e érdekesnek, vagy nyolc év ismeretség után még mindig - vallja be, és megdörzsöli a homlokát, majd az orrnyergét is, de jobban ettől sem érzi magát. Ismét összefonja a karjait maga előtt védekezőn, mert úgy sejti, most fog csak érkezni a java a húgától, aki sosem óvatoskodott a véleményével. Szereti, hogy Nárcisz ilyen őszinte természet, mert nem kell gondolkodnia azon, hogy vajon mire is gondolt a költő, éppen csak mégis úgy érzi, hogy most kelleni fog némi idő, mire igazán hálás tud majd lenni azért, amit éppen hallani fog. Kicsit a nyakát is a vállai közé húzza, cipője orrát bámulva, mintha valami csínyen kapták volna, aztán megrázza a fejét kissé bizonytalanul. - Nem... nem hiszem... és most... lehet, tényleg őt kéne áthívnom estére.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=886090#post886090][b]Mérey Nárcisz Mara - 2025.01.26. 22:05[/b][/url]

Nárisz egyébként örül, amiért a testvérei ennyire megbíznak benne és kikérik a véleményét a magánéletükkel kapcsolatos dolgokban. Éppen ezért fogja vissza magát, nem akarja megsérteni őket a beszólásaival.
- Persze - vágja rá, mit sem törődve most azzal, a testvére majdnem csúnya szót mondott. Itt egyébként is csak ketten vannak, nincs aki meghallhatná őket. - Dehogy. Akkor fogod elbaltázni, ha most is hagyod elúszni. - Úgy tűnik, végre Jácint is kezdi a saját malmára hajtani a vizet, nem csak az lebeg a szeme előtt, másoknak jó legyen. Ideje, hogy neki is jusson a jóból.
- Gyanúsan kezdesz beleszeretni - még a szemeit is összeszűkíti. Talán ad olyan mondatokat Jácintnak, amiknek csak egy része igaz, de legalább a férfi elgondolkodik ezeken később magányában és rájön, mit érez és mit akar ebből kihozni.
Közben kiderül az is, csak kártyázás történt akkor este, ami miatt meg is kapja a kijáró kritikát húgától némi észhez térítéssel körítve. A férfi és nő közti barátságok soha nem alakulnak jól, az egyik fél úgyis többet kezd érezni és lőttek az egésznek. Van, akiknél ehhez kell hét-nyolc év, de idővel kibukik.
- Végre egy észszerű ötlet, tesókám. Ha ma nem érne rá, a holnapi vacsoránkat is lemondhatod - előzi meg azt, hogy Jácint holnapra visszavonulót fújjon. Lecsúszik közben az asztalról és kitárja az ajtót, majd kezét nyújtja stresszes bátyja felé. - Tudod mit? Most írj szépen Nayának, aztán ugorj át Budanekeresdre a spaba, ahová Kamival járunk. Masszíroztass egyet Sárával és írasd a számlámhoz. Ha minden jól megy, szükség lesz azokra a laza izmokra az éjjel. - Szemöldökét vonogatva vigyorog Jácintra, remélhetőleg némiképp feldobta már a hangulatát és az önostorozás helyére beköltözik némi önbizalom. Ha pedig nincs több megbeszélnivalójuk, Nárcisz ad még egy puszit neki, aztán visszatér csoportjához.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=2539&post=886190#post886190][b]Mérey Jácint Noel - 2025.01.28. 19:10[/b][/url]

- Ha csak kezdenék - csúszik ki a száján, ezzel most először bevallva, hogy sokkal régebbi ez annál, mint amit a húga gondol, éppen csak magának sem nagyon akarta bevallani. Nekitámaszkodik most már ő is az asztalnak, és röviden elmeséli, hogy miután felment hozzá Naya, Uno volt a program. Kézenfekvő, nem? Jácinttól viszont ez aligha lepheti meg Nárciszt, ahogy az sem, hogy erre a beszélgetésre is sor kerül, pedig valójában már ő maga is látja, hogy az egész egyszerűen átugorható lett volna, ha nem hülye. Kár, hogy ott van az a ha. Abban viszont reménykedik még, hogy ki tudja, talán menthető még a helyzet, és ha nem is jön össze, legalább nem kell egész életében azon rágódnia, hogy mi lett volna ha megteszi azt a bizonyos lépést. Egy nemleges válasz is jóval több az állandó bizonytalanságnál.
- Akkor majd holnap után vacsorázom veled, és vagy lesz mit mesélnem, vagy... végülis akárhogyan is, biztosan lesz mit mesélnem - válaszolja egy hatalmas sóhajjal zárva a mondatot, és nem kell győzködni, hogy elő is vegye a telefonját, és már rázkódik is a válla a nevetéstől, miközben bepötyögi a kérdést a nőnek, hogy mit szólna egy vacsorához vele ma este.
- Kösz, az izmaim most is rendben vannak - jelenti ki, még mindig rötyögve a javaslaton, mert igazán viccesnek találja, aztán még megöleli Nárciszt hirtelen lendülettel, puszit nyomva a feje búbjára.
- Ugye tudod, hogy te vagy a kedvenc húgom? Na, szurkolj nekem, hátha most épp nem kerül el a szerencse - mondja, közben még mindig szorongatva Nárciszt, majd ha elengedi, már nem is rabolja tovább az idejét. - Megyek is vásárolni, a listádat majd küldd el, neked mi kell. A karamella meg bájitalos szekrény legfelső fiókjában van, adhatsz minden gyereknek, ha felébredtek - közli, és már ott sincs, sietős léptekkel indulva egyenesen a vegyeskereskedésbe, azt latolgatva, mit is főzzön, pedig még választ sem kapott.