Hazánk Mágiaügyi Minisztériuma a fővárosban, Rózsadombon található.

Londoni társától eltérően kevésbé rejtett helyen, a város kiemelkedő pontján áll, mely muglik számára is jól látható. Álcázását ugyanis erős bűbájokkal oldották meg, mely az épületet tökéletesen elrejti a varázstalan szemek elől, akkor is, ha a HÉV-en utazna naponta pillantanak fel rá.
A számukra publikus történet szerint az épületet Gyógyüdülőnek tervezték, a munkálatok azonban abbamaradtak. Így, ha mugli pillant az épületre nem is lát mást, mint élettelen, félkész vázat, valódi kinézete számukra rejtett marad:

Bejutás az épületbe: a mágusok számára az épület a főbejáraton át megközelíthető

Érdekesség: időről időre a muglik számára feltűnik az elhagyatottnak látszó épület, a Miisztérium erre szakosodott emberei ekkor látszólagos munkába kezdenek a homlokzaton, az összhatás kedvéért rendszeresen darukat is állítanak fel az épület mellett. Jelenlegi, varázstalan emberek számára felhasználatlan küllemét a mugli kormányokkal való erőfeszítés eredményeképp sikerül megőrizni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872029#post872029][b]Hollósi Zalán - 2024.01.15. 23:09[/b][/url]

Száját húzta el kelletlenül, hiszen nem nyugtatta meg a válasz. Aztán gondolkodóba esett, mikor kérdést szegeztek neki.
 - Volt egy alkalom. Még évekkel ezelőtt. Akkor megpróbáltam kitartani a látomást, amíg lehet. - Nem nézett fel a fiúra, látszott rajta, hogy nehéz visszaidéznie az emléket. Sokáig temette el magában. Csak akkor emelte fel a fejét, mikor sikerült kitisztulnia teljesen. A reszkető sóhajnak, ami a tüdejébe szorult, a vérnek, ami az ajkából serkent. Autumn kérlelő hangjának.
 - Csak sötét maradt. Akármennyire is próbáltam elhúzni. Nem tudom, milyen lehet meghalni, de... ez eléggé hasonlított rá, ha engem kérdezel.
 Bólintott Theodore megjegyzésére. Kicsit örült is neki, hogy jó következtésekre jutottak maguktól. De ennyi még mindig nem elég. Hagyta, hogy  a diagnózis végére érjenek és próbált válaszolni az utána következő kérdésekre is. Egyre könnyebben jöttek neki a szavak. Talán mert ezzel is odázni tudta, hogy visszamenjenek a minisztériumhoz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872037#post872037][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.16. 09:12[/b][/url]

Csak sötét...
Zalán csendes hangja, tartása arra késztet, hogy lesüssem a szemem. Csak sötétség, semmi más. Amellett, hogy megijeszt, amiről beszél, túl sok kérdés merül fel bennem. El akarom hinni egyáltalán, hogy a sötétség valóban az, amire gondol?
- Az is lehet, hogy csak nem volt mit látnod utána, mert eszméleted veszted. Nem kell... halálnak lennie. - Vetem fel. Kávémba végre bele is iszok, a jeges ital valamelyest hűt ezen a forró napon.
- Milyen volt? - Bukik ki belőlem mégis. - Úgy értem... csendes? Nyugodt? Vagy csak... a semmi?
Nehezemre esik a papírra figyelni, melyet a kezembe adtak. Ezek a kérdések túl fontosak, és túlságosan lekötnek, hogy másra koncentráljak. A jégkockák megunhatatlan csörgése tökéletes monoton aláfestés, melybe a körülöttünk szertelenül, tudatlanul nevetgélő muglik beszélgetése is beleolvad. Nem tudnak semmit, és talán most először életemben egy pillanatra irigylem őket érte. De csak egy pillanatra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872118#post872118][b]Hollósi Zalán - 2024.01.17. 01:57[/b][/url]

Fejét döntötte kissé oldalra. Idáig bele sem mert efféle elemzésekbe kezdeni. Mi van, ha csak eszméletét veszti... Önámításnak érezte.
 - Fáztam. Legalábbis az elején. És fájt... - Nem tudta kielégítően körülírni, akármennyire is szenvedett vele, így esetlenül körözött kezével párat, hogy éreztesse, nem találják meg őt a megfelelő szavak. Aztán önkéntelenül állkapcsához közelítettek ujjai, majd a csuklójára fonódtak inkább, hogy végül kapkodva a térdén állapodjon meg. Reflexszerű volt, de nem részletezte hangosan, melyik testrészeit érezte ripityára törni. - Csak arra tudtam gondolni, hogy mozdulni akarok, de nem tudok és ez megijesztett. Féltem, Theodore - találta meg kék írisze a másikét, bár mintha azon túlmeredt volna. - Ha valaki megnyugvást keres a túloldalon, nem fogom tudni igazolni neki.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872130#post872130][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.17. 15:06[/b][/url]

Nem tudom, miért vagyok annyira agyament, hogy felteszem ezt a kérdést valakinek, akinek gyakorlatilag most igazolta a minisztérium, hogy látó. Ugyanis a válasza... megijeszt. És nem tetszik. Nem akarok hinni neki: de muszáj.
Jó pár pillanatig hallgatok ismét, nehezen jön meg a hangom.
- Ez elég kegyetlen lenne - fűzöm hozzá. Érzem, ahogy egy csepp izzadtság legördül a halántékomon ebben a fullasztó melegben. - Nem láttam, amit te, szóval nem tudom... de... kívülről nézve... én tényleg el tudom képzelni, hogy csak elájulsz. Hogy nem a véget tapasztaltad meg. - Függesztem én is tekintetem a velem szemben ülőre.
Hamarosan már a papírokat bújom, de nehezebben fókuszálok, így lassabban is tart, mire végre átrágom magam rajtuk. Eszembe jut ugyanis, hogy valószínűleg ugyanezt látnám, ha lenne saját aktám.
Miután minden kérdést megválaszolt, Zalánra pillantok. Kortyolok az olvadozó jegeskávéból.
- Örülök, hogy idehívtál és megmutattad.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872205#post872205][b]Hollósi Zalán - 2024.01.18. 02:45[/b][/url]

Ajkát szorította össze, mielőtt újabb pesszimizmussal fűtött mondat hagyta volna el azt. Theodore csak vigasztalni akarta valamivel, semmi jó nem származott volna belőle, ha tovább vészmadárkodik.
 Lassan gördítette le az utolsó kortyot a kávéjából; már rég elolvadt a jég, mire sikerült eljutniuk a leírt diagnózis végéig. Kelletlenül fészkelődött ültében miatta, amíg fülében nem csendültek a hálás szavak. Ott azért odafagyott a székhez, hiába a verőfényes napsütés. Félszegen bólintott nagy nehezen.
 - Azt hittem, hülyének fogsz hinni. Hogy emiatt iderángatlak. Mármint a tanév végén nagyon furcsa voltál a tábortűznél, úgy tűnt, kihúztam valamivel a gyufát nálad. - Zavarodott mosollyal mustrálta az asztalt, és az orrát vakargatva folytatta. - Bár sejtelmem sincs, mivel. Úgy meresztetted a szemed rám, mint aki bele akar lökni a tűzbe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872237#post872237][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.18. 14:16[/b][/url]

Zalán is szóbahozza a tábortüzet, mire nevetnem kell.
- Elképesztő, hogy fogalmad sincs. - Csóválom a fejem. - Zalán... legalább arról szólhatnál, ha valaki előtt kiderülnek a titkaid, csak azért is, hogy tudjam, kivel kell óvatosnak lennem. - Nem mintha akkor nem táncoltam volna Alteával, ha tudom, hogy tisztábban van az igazsággal. Az lehet, hogy nem kértem volna fel magamtól, ha nincs Zalán idegesítő pillantása. Viszont nem szeretem, mikor nem vagyok tisztábban az erőviszonyokkal.
Ez persze nem minden. Még beleiszok a jegeskávém maradékába, majd intek is a pincérnőnek, hogy kérjem a számlát, hiszen a poharaink tartalma lassan kiürül.
- És... annak is örülnék, ha azt is tudtomra adnád, ha neadjisten rólam tudsz meg valamit. - Pillantok rá ismét a levitásra. Enyhén megcsóválom a fejem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872248#post872248][b]Hollósi Zalán - 2024.01.18. 17:27[/b][/url]

Jó darabig bambult ki a fejéből, oda sem figyelt arra, milyen képet vág.
 - A látomással kapcsolatos titok egy dolog, de mióta kell kiteregetnem a többi szennyesem neked? - nem háborodott fel, színtiszta értetlenség áradt belőle.
 - Nem volt idáig mit bevallani, Merlinre... - Hátradőlt a székben és úgy helyezkedett, hogy a terasz fölé feszített ponyva árnyékában maradjon még. - De adja magát.
 Elharapta ajkát, amikor derengeni kezdett neki, mire gondolhat Theo.
 - Basszus - nyögte, amint körvonalazódott előtte halványan a rellonos lány sziluettje.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872259#post872259][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.18. 19:30[/b][/url]

Nem túl lenyűgözött pillantást vetek a másikra. Nem arról van szó - még mindig foglalkoztat, mi lehetett az az emlék, amit üvegcsében tárol, és a nagyteremben majdnem elvesztette, de most még csak nem is arra célozgattam. Megcsóválom a fejem, ám Hollósi lassan elkezd magától is rájönni valamire. Csak tudnám, hogy a rengeteg titok közül most épp melyiket realizálta.
- Igen, basszus - erősítem meg azért. - Szóval légyszíves, legközelebb avass be ezekbe a dolgokba, mert nem szívlelem a meglepetéseket.
Ez tulajdonképpen mindenre elmondható, amire gondolok - azért tapogatózok a sötétben, mert bízom benne, hogy ki tudom szedni belőle, mire gondol, én magamtól ugyanis nem fogom kimondani azt a dolgot, amit megtudhatna vagy megsejthetne rólam. Figyelem vonásait, még akkor is, mikor a pincérnő megjelenik a számlával. A pénztárcámat elővéve közlöm: egyben fizetünk, majd hamarosan mugli fizetőeszköz kerül elő, hogy aztán a kávénk borravalóval együtt rendezve legyen. Ám mikor ismét tiszta a terep, Zalánra pillantok, várva, hogy beszélni kezdjen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872292#post872292][b]Hollósi Zalán - 2024.01.18. 23:19[/b][/url]

Ha nem lett volna azzal elfoglalva, hogy lázasan bogozza ki a szálakat, valószínűsíthetően fennakadt volna azon, hogy meghívták. Most csak előre meredt, jó hogy nem csikordultak hangosan a fogaskerekek. Aztán hirtelen lendülettől vezérelve kezdett bele.
 - Oké, elöljáróban annyit, hogy amikor megtörtént, te még itt sem voltál a suliban. És akkoriban... hát... nagyon rosszul kezeltem a dolgokat. És minden egyszerre szakadt a nyakamba, szóval remélem megérted, hogy miért voltam olyan vele, amilyen. De azóta szóba sem álltam vele, honnan kellett volna tudnom, hogy...
 Eléggé gyorsan ömlöttek belőle a szavak, pont olyan gyorsasággal is fékezett le a szedett-vedett magyarázattal és aggódva pislogott nagyokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872304#post872304][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.19. 09:41[/b][/url]

Zalán magyarázatát mintha csak elvágták volna, s jó pár pillanat csend is követi, ahogy nagyjából próbálom összeilleszteni, hogy mégis miről hadoválhat. Az eleje tiszta, de a végét nehezen rakom össze magamban, míg megszületik a konklúzió.
- Jó, figyelj, nézd, én nem hibáztatlak semmiért sem. - Emelem a kezem védekező mozdulatra. - Mármint, ha jól értem, akkor... az nem rajtad múlt, hogy ő nem jól viselte a dolgot. Csak azt nem értem... hogy miért célozgattál nekem akkor a tábortűznél tulajdonképpen? Mikor jöttél rá egyáltalán, hogy én...? - Emelem rá kérdő tekintetem, ugyanis ez még mindig nem tiszta.
Hiszen az, hogy smárolt Kornéllal, alapból nem is tartozna rám; de szemlátomást Zalán valamiért magát okolja, hogy a háztársa majdnem ránkszabadított egy esőerdőt tavaly év elején. És ez az egész csak azért jött szóba amúgy is, mert olyan idegesítően viselkedett részegen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872305#post872305][b]Hollósi Zalán - 2024.01.19. 09:55[/b][/url]

- Nem? - kérdezett vissza sokára, mint aki képtelen volt elhinni.  Fejét döntötte kissé meg, hátha másik szögből nézve leolvasható lesz Theodore ábrázata. Nem lett okosabb, pedig már régóta szerette volna megkönnyebbülten kifújni azt az adag levegőt, ami addig belészorult.
- Ami azt illeti, engem kicsit jobban megviselt, mint őt - laposodott el a tekintete. Fenébe a Házisárkány migrénjével, amikor belőle jószerével rohamot provokáltak ki a suli gyengélkedőjén. Ha nem old kereket onnan az első adandó alkalommal, sokkal göröngyösebb út vezetett volna odáig, hogy ezt a papírkupacot a kezükben tarthassák. - Nem tudom, hogyan viselkedik a sajátjai között, de az már lejött legutóbb, hogy kétszínűségből jeles. Persze, hogy ideges lettem és a fejéhez vágtam anno dolgokat. Megfenyegetett azzal, hogy eljár a szája, te is kiverted volna a tanrtumot a helyemben. - Lejjebb csúszott a székben és fejét hátradöntve kezdte nyúzni arcát két tenyerével. - Jószagú griffgané, ha anyámék fülébe jutott volna...
 Abban a helyzetben maradt még akkor is, amikor Theodore-ban ismét kérdések merültek fel. Kezei kissé lejjebb ereszkedtek, hogy hallani lehessen, mit beszél.
 - Azért eléggé egyértelmű, már ne is haragudj. Hogy még viccelődni sem lehet veled, amikor más lányok jönnek szóba. Nem emlékszem mindenre, de még részegen éreztem azt a parfümöt, szóval még direkt ki is csípted magad arra az estére - karjait leengedte az ölébe és cinkos vigyor kúszott az arcára. Szinte már el is felejtette, miért találkoztak eredetileg. - Mint aki direkt tartogatja magát valakinek. De félre ne értsd, nem csesztetésből mondom. Csak végre úgy tűnt, hogy szórakozni szeretnél kicsit. Előtte még elképzelni is nehéz volt rólad.  - A homlokára szökő ráncok aztán értetlenséget festettek vonásaira. - Csak gondolom az a lány mondott rólam egyet s mást, és aztán volt-nincs jókedvű Theodore. De most már rájöttünk, miért. És megbeszéltük... gondolom? - várta összeszorított ajkaival a megnyugtató egyetértést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872306#post872306][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.19. 10:53[/b][/url]

- Miért tenném? - Csóválom a fejem. - Ha egyszer amúgy sem a legstabilabb személyiség...
Hiszen Kornél azon az egy évnyitón már bizonyította ezt az egész iskola előtt, nem szükséges számomra a további magyarázat.
Ingatom a fejem kissé, ahogy Zalán arról beszél: megviselte az eset. Ezzel együtt tudok érezni valamelyest, még úgy is, hogy nekem sosem, vagyis nem pontosan így volt részem a... ráébredésben.
A másik szavai először zavarodott szemöldökösszehúzásra késztetnek ("sajátjai"?), de ezen hamar továbblépek, ahogy valamiféle szakítás képe körvonalazódik bennem Zalán szavai nyomán, azaz ez nem csak szórakozás volt számára. Figyelmesen hallgatom Hollósit, míg a szüleit nem említi.
- Az... kemény dió, igen. Nekem is nehéz lenne anyával. - Mondom őszintén, mert látom, hogy a levitásnak sem lehet egyszerű a helyzet otthon ilyen szempontból. - Akkor nem tudják?
Azonban ahogy a másik folytatja, ismét összeszalad a szemöldököm, ahogy rájövök, hogy valamit nagyon félreértett. Azonnal csóválni kezdem a fejem, de megvárom, míg a végére ér. Bár ne tettem volna - Zalán tehát poénból flörtölt velem, derül ki a szavaiból, úgy tűnik, részegen jó ötletnek tűnt számára ez a szórakozás, miközben azzal az eridonossal táncolt. Megcsóválom a fejem, egyrészt rosszalva ezt - hiszen mégiscsak belevonta azt a szerencsétlen csajt -, másrészt már maga a poén miatt is.
- Ja, persze, megbeszéltük, nem vettem komolyan... csak felcseszett egy kicsit. De hagyjuk - legyintek valamiféle mosollyal. - De Zalán, szerintem valamit félreértettél. Nem azért nem lehet velem poénkodni más lányokról, mert... szóval ennek inkább... a szüleimhez van köze. Amúgy... vonzódom a lányokhoz is. - Halkítom le a hangom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872309#post872309][b]Hollósi Zalán - 2024.01.19. 11:30[/b][/url]

Végre felszakadt belőle az a bizonyos megkönnyebbült sóhaj. Szóval nem kell tovább magyarázkodnia a rellonosról, ezek szerint ő is ismeri már valamennyire ezt az oldalát. Kelletlenül ismerte el magában, de valahol tényleg összeillőnek tűnt a kettő. És talán így a látomás témát is bizalmasabban kezeli, ha egyszer együtt vannak Theodore-al. Na tessék, csak tiszta fejjel le kell ülni és megbeszélni. Hol itt a gon...
 A ráncok Zalán homlokán egy pillanat alatt hatványozódtak. Persze, nem sokat beszéltek egymás családjáról, de ez egy eléggé meghatározott topik volt, amikor éppen lefektették az elején az alapvető információkat egymás közt a képességeikről.
 Már szinte túl is tette magát ezen a furcsaságon, hiszen Ebony lezártnak tekintette a témát. Ezt tudatosítva magában hajolt a fiúnak adott papírok után, mert úgy érezte, itt már nincs mit tovább bonyolítani.
 Megint homokszem került a gépezetbe, Zalán pedig már majdnem biztosra ment, hogy napszúrást kapott. Nem tudta értelmezni Theodore szavait. Most már annyira sem.
 Elengedte a táska szíját, amit már fel akart venni és olyan megrökönyödéssel vetette magát a háttámlának, hogy hallhatóan puffant.
 - Nos, azt mindjárt gondoltam, ha egyszer erről volt szó - vonta össze szemöldökét, ahogy vontatottan préselte ki magából a reakciót. - Vagy csak valamit félreértettem. Azt hittem, hogy ő a barátnőd. És ezért buktál ki rám, hogy... azt hiszem, összezavarodtam. - Nyögte ki végül megadóan, teljesen tanácstalan pillantással méregetve a vele szemben ülőt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872322#post872322][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.19. 14:45[/b][/url]

Zalán szavai tovább fokozzák az értetlenségem. A számla már rég rendezve, üres poharaink az asztalon, de addig úgysem tudunk felállni innen, míg ezt az egészet meg nem értjük.
- Mi? - Kérdezek vissza, hiszen pont abból, amit mondott az imént, egyáltalán nem tűnt úgy, hogy ez az információ egyértelmű számára. De aztán csak még rosszabb és zavarosabb lesz minden. - A barátnőm? Te mégis miről besz-... Várj, te most kiről beszéltél? Zalán, nem értem - közlöm vele, ahogy még mindig figyelem a hozzám hasonlóan zavart arckifejezését.
Kell egy pár pislogás, amíg leesik valami.
- Zalán, te most Alteáról beszélsz? - Kérdem, és még az állam is leesik. És valami olyan történik ekkor, amit talán egy kezemen meg tudok számolni, hányszor esett meg eddig velem: arcomon érzem, hogy pirulni kezdek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872326#post872326][b]Hollósi Zalán - 2024.01.19. 17:19[/b][/url]

Annyira nem figyelt oda magára, tátva maradt a szája. És nem akart visszacsukódni a fiú makogása hallatán sem, sőt. Ha lehetőség lett volna rá, az álla a földön koppant volna.
 - A nevét nem tudtam eddig, de feltételezem, hogy igen? - emelkedett meg fél oktávval a hangja. Kínosan lassan jöttek neki a szavak. Mindenki mást név szerint ismert abból a társaságból. Még Gréta nevét is tisztázta vele Dorián utólag, kizárásos alapon így kell legyen.
 Zalán szemei gyanakodva szűkültek össze, hisz a káosz a fejében nagyobb volt, mint valaha.
 - Te ki a francról beszélsz akkor? - faggató aurája ütközött Theodore szégyenkező kisugárzásának, amikor közelebb hajolt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872330#post872330][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.19. 19:53[/b][/url]

Szóval a nevét se tudta? És azt hitte, hogy a barátnőm?
A pír egyre csak erősödik az arcomon, hát még amikor rákérdez, hogy én kiről beszéltem. Még a szemem is lesütöm, ahogy végül kínomban elnevetem magam.
- Merlinre - sóhajtom, és még a fejem is megcsóválom. - Nem, semmi, mindegy... ah... Kornélról beszéltem, Zalán. - Adom meg magam inkább. - Amit Agárdi mondott a tábortűznél, hogy... tudod.
Bár ez után a beszélgetés után annyi eszem lehetne, hogy nem bocsájtkozom feltételezésekbe, én mégis megteszem, pusztán azért, mert nem akarom kimondani, igazából beszélni sem akarok róla. Az egészről.
- Amit most véletlen elmondtam... maradjon köztünk, jó? - Kérem inkább, a számlát gyűrögetve a mutató- és középső ujjaim közt. - Senki sem tudja rólam, hogy mi a helyzet, és azt akarom, hogy így maradjon. Én azt hittem... rájöttél valahogy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872338#post872338][b]Hollósi Zalán - 2024.01.19. 20:52[/b][/url]

Honnan a bánatosból kéne tudnia, Kornélia mi a francokat pofázott el, amíg ő... Aha. Így már érthető.
 - Theodore, nem tudom, mit kéne kezdenem ezzel az infóval. - Rázott egyet a fején. Végre képes volt rendesen megmozdítani a többi tagját is, hamar vállán landolt a táskája, szabad kezében pedig a diagnózisa. - Végig azt hittem, valami látomással kapcsolatosról hadoválsz. Mert hogy mi csak azzal foglalkozunk, nem igaz? - Emelte meg kérdőn egyik szemöldökét, majd a hajába túrt, mert egyre nehezebben viselte a meleget. Már úgy volt vele, hogy inkább a minisztérium, mint még egy ilyen mellébeszélés Ebonyval.
 - Kornél meg semmi extra. Megtörtént, na és akkor? Talán probléma? - jött félvállról az utolsó kérdés, mert nem érezte, hogy amiatt magyarázkodnia kellene. Amúgy is csupán költőinek szánta. Főleg mert az agya lehetetlen feladatként könyvelte el, hogy kapcsolatot találjon azon eset és Theodore-é között, és ennek hangot is adott. - Dunsztom sincs arról, ez hol kéne zavarjon téged.
 Felpattant a helyéről, hogy véletlenül se halljon választ erre, majd megpróbálta belőni, honnan érkeztek. Nem volt túl sok lélekjelenléte akkor, hogy megjegyezze.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872349#post872349][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.19. 22:05[/b][/url]

- Semmit, csak... ne szólj senkinek - mondom halkan, tulajdonképpen lemondóan.
Mozdulok Zalán után, hogy én is a vállamra vehessem a táskám, mire kérdez. Némiképp azért elnehezedik a mellkasom rá, magam sem tudom, miért.
- Persze. Csak azzal - bólintok, ahogy kezeimet a zsebembe mélyesztem. Ez mégsem bizonyul túl kényelmesnek, így a jobbot kivéve a hajamba túrok, majd ismét zsebre vágom, hogy végül a táskám szíján állapodjon meg.
- Nem probléma, nem - csóválom meg a fejem finoman, ám Zalán a következő mondatával már abszolút lenulláz.
Jó pár pillanatig csak csendben haladok vele a minisztérium felé, ha kell, irányba állítva magunkat, mikor megszólalok.
- És téged hol érdekel, hogy Alti a barátnőm-e? - Teszem fel a kérdést halkan. - Csak hogy tudd, szerintem tud rólad.
A kényelmetlen érzés a mellkasomból a gyomromba vándorol, mint ahogy a bal kezem is a hátizsákom másik oldalára. A teljes elutasítással ebben a formában még nem találkoztam, akkor sem, ha véletlenül nyíltam meg a levitásnak. És nagyon, nagyon megbántam.
Eddig sem csináltam túl gyakran ilyesmit. Ez után sem fogok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872355#post872355][b]Hollósi Zalán - 2024.01.19. 22:54[/b][/url]

Szemét nem vette le az előtte elterülő utcáról, de azért megejtett pár értetlen pislogást még. Most meg miért beszél úgy, mintha valami katasztrófa történt volna? Éppen most sikerült közös nevezőre jutniuk. Merlinre, ki érti ezt...
 - Hát ha az elejétől kezdve ugyanarról beszéltünk volna, akkor felfognád, hogy pont ezt próbáltam végig elmagyarázni. - Türelmes lassúságba váltott a magyarázata, mégis megfűszerezte egy hangyányi gúnnyal. - Még régebben történt, de... elég sokmindent kitalált magától abból, amit látott. Majdnem lebuktam a gyengélkedőn, mert közel jártam, hogy kiüssön egy roham. Azt hittem, emiatt vagy bepöccenve, na meg azért, mert bunkó voltam vele. Meg azért, mert hallgattam róla. Ami egyébként csak féligazság, mert tulajdonképpen el is felejtettem, hogy az a lány létezik. Nemhogy valaha lesz még újra relevanciája. Nem izgat, hogy jársz-e vele vagy sem, csak ne legyél dühös azért, amiket anno a fejéhez vágtam.
 Megtorpant egy pillanatra, hiszen kikívánkozott belőle az igazi ok, amiért sütött belőle a zaklatottság.
 - Igazából frusztrál, hogy nem az én döntésem, ki tudja meg vagy sem. Egyszerűen csak összerogyok, utána meg nekem szegezik a kérdéseket. Ha meg nem akarok még nagyobb bajt, vagy érzéketlen bunkónak látszani, akkor beszélnem kell. Sosem én választhatom ki, ki tudhat róla.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872357#post872357][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.19. 23:32[/b][/url]

Semmi új sincs a nap alatt: Zalán csipkelődése nem lep meg, de most épp nem is esik jól, így csak egy sóhajjal válaszolok. Hallgatom a történetet, hogy Altea hogy fedezte fel a másik tüneteit, hogy hogyan pöccent be. Tekintetem elkalandozik, a velünk szembejövő és az utca másik oldalán haladó embereket figyelem, miközben beszél.
Mielőtt válaszolhatnék neki, hamar vált tónust, sőt, meg is áll. Én rápillantok, úgy hallgatom, majd bólintok is.
- Igen, ez... elég frusztráló - mondom, azzal a halvány felismeréssel az agyam hátuljában, hogy nálam is ugyanez volt a helyzet. - Ezért fontos a meditáció, hogy jobban tudd uralni a helyet és az időt. - Ajándékozom meg jótanácsommal, visszatérve a régi fámához. - Remélem, gyakorlod a nyáron, ahogy megbeszéltük.
Ismét elindulok, hogy közelebb jussunk a Minisztérium épületéhez - bármennyire is nem előnyös, hogy egy látóval mutatkozok, mégis túlságosan érdekel, mire fel ez a nagy hajcihő, ami az egyik titkomba került. És ha már eljöttem, meg fogom tudni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872358#post872358][b]Hollósi Zalán - 2024.01.19. 23:48[/b][/url]

- Tudom jól - felelte halkabban, hogy aztán ismételten mozgásra bírta a lábait. - Hát... ami időm marad a költözés mellett. Dolgozom rajta. Csak egyelőre még nincs eredménye - hajtotta le fejét szégyenkezve.
 Ez azért ebben a formában nem volt teljesen igaz. Év eleje óta annyi hangulatingadozáson ment keresztül. Ha nem találkozott volna Theodore-al, eléggé valószínű, hogy reménytelenségbe hajszolta volna saját magát. Talán még a VAV-ig sem jutott volna el.
 - De, ami jó hír - kezdte aztán kissé bizalomgerjesztőbb hanggal. - Hogy nem leszek messze jövőre sem. Felvettek mesterképzésre. Most már Kakasi sem tud belekötni. - Szerényen meglóbálta kissé kezében a papírokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872549#post872549][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.22. 10:55[/b][/url]

Már az is meglep, hogy Zalán mutat némi hajlandóságot a meditáció gyakorlására. Igaz, az, hogy mostanra hivatalos megerősítést is nyert ennek legitimitása a gyógyítóktól, biztos segített abban, hogy némi motivációt adjon Hollósinak, ha már én nem tudtam.
- Úgyis lesz. Nem baj, ha lassan... de haladj vele, amikor tudsz.
Valahogy alapvetésnek vettem, hogy Zalán jövőre is ott fog ténferegni a kastély körül, hiába értesültem róla, hogy Kakasi a nyomában van.
- Ez jó hír. - Bólintok is. - Milyen szakra is mész tovább? Általános? - Kérdem még mindig enyhe feszültséggel a gyomromban.
Akaratlanul is eszembe jut, hogy mi lenne, ha Zalán nem lenne közel, én pedig egyik éjszaka a játszótéren találnám magam egy alak társaságában, ez pedig tovább fokozza a kellemetlen érzést. Igaz, hogy nem sokat tudna tenni, hogy megakadályozza, ha valami borzalmas történne, de... legalább utána ott lenne... talán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872608#post872608][b]Hollósi Zalán - 2024.01.23. 14:39[/b][/url]

Normális mondatok hagyták már el a száját, amiért hálásnak kellett volna lennie Zalánnak, mégis valami sántított. Ahogy beszélt. Tanakodva fordította Ebony felé fejét, mikor szembesítették a kritikus kérdéssel.
 - Tehetséggondozó - préselte ki magából nagy nehezen, s ha ez nem lett volna elég, újra árnyékot vetett rájuk a minisztérium épülete. A fiú lefékezett és megrökönyödve mérte végig úticélját.
 - Tudod mit, lehet majd jövő héten visszajövök - hadarta rémesen tettetett könnyedséggel és megpróbált újonnan sarkon fordulni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872642#post872642][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.24. 09:27[/b][/url]

Zalán válaszára lefut a keresztvíz a hátamon. Tekintetem lassan emelem rá, és ahogy rápillantok, valahogy már nem is őt látom: mintha egy, a végzete felé száguldó, megállíthatatlan gép lenne; mintha a szabad akaratától valamilyen hatalmas kéz teljesen megfosztotta volna, hogy beválthassa ígéretét.
- Gondolom, nem lettél hirtelen elemista - jegyzem meg halkan, hiszen a kviddicseseken, seprűlovasokon kívül az egyetlen tehetséggondozó az elemi mágusoknak van fenntartva ebben az iskolában. Tudom, mert én is szakválasztás előtt leszek jövőre. - Szuper. Remek hír.
Lehet, hogy Zalán épp a halálos ítéletéről beszélt. Jó hír, hogy felvettek mestertanoncira. Hát mondhatom, tényleg fantasztikus. Készítenem kellene a fekete dísztalárt?
Mérgem és be nem vallott aggodalmam, kétségbeesésem akkor sem párolog el, mikor Zalán már fordulna el - gyorsan kapok a csuklója után, hogy visszarántsam, ha már el is indulna.
- Hollósi, te most bemész abba az épületbe és aláírod a papírjukat. - Nézek a szemébe, ahogy megszorítom egy picit. - Akarsz seprűn repkedni a hülye Tehetséggondozón? Máshogy nem fogsz tudni, csak ha aláírod azt a pergament.
Az irónia. A sors konkrétan a bolondját járatja vele. De ezen a ponton már velem is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872643#post872643][b]Hollósi Zalán - 2024.01.24. 10:01[/b][/url]

Sunnyogó hozzáállását megindokolni látszott Theodore reakciója. Nyakát húzta be a szarkasztikus kifakadástól, majdnem ugyanannyira, mintha az anyja hegyibeszédét kellene végighallgatnia ugyanezen hír hallatán.
 Ennek tetejébe pedig még lelécelni sem hagyták őt. Őszinte meglepettséggel konstatálta, hogy nem tud mozdulni és Theo csuklójára fonódott, vékony ujjait mustrálta, hogy felfogja teljesen.
 Majdnem egy éven át hordott maszkja hullott le az arcáról, amit addig a fiúnak mutatott. Persze eddig is tudott volt, hogy aggódik a saját jövőjét illetően, de idáig csupán egyszer láthatott rajta a másik ilyen mértékű bizonytalanságot, riadalmat és kétségbeesést. Aznap, a kviddicspályán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872644#post872644][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.24. 10:22[/b][/url]

A másik arca valami ritka egészséges érzelmet tükröz: a félelmet. Ha még most sem félne, komolyan megijednék tőle - de az nem segít, hogy bennem is valami hasonló kavarog, még ha csak az árnyéka is annak, amit ő érez.
- Tudom, hogy baromi ijesztő - mondom halkan, egészen más tónust megütve, mint az előbb. Nem viszem túlzásba, sőt: az én hangomon is hallatszik a félelem. - Tényleg az. De most csak egy dologra kell koncentrálni, hogy bemenj, és odaírd a neved a pergamen aljára. A többivel később fogunk foglalkozni.
Igaz, hogy megoldani így sem fogjuk tudni. De... az az igazság, hogy nem tudok semmilyen motiváló, megnyugtató dolgot mondani neki. Nem jut eszembe semmi. Erre ugyanis... nem lehet mit mondani. Pontoan tudjuk, hogy meg fog történni. És több, mint valószínű, hogy előbb, mint utóbb.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872645#post872645][b]Hollósi Zalán - 2024.01.24. 10:59[/b][/url]

Tiltakozás torlódott a nyelve hegyére, mégsem vitte rá a lélek, hogy tagadja a ténymegállapítást. Igaz volt minden szava, kár volna tagadni. Mély levegővel igyekezett újfent nyugalmat erőltetni magára, talán ennyi elég lesz. Egyelőre. Szemét sütötte le, mintha nem lehetne bármi másról leolvasni azt az érzelemáradatot, ami végigsöpört benne az imént.
 - Theodore - motyogta óvatosan, baljában pedig enyhén feszített az izmain egyet, hátha a másik észreveszi, hogy még mindig azt fogja, pedig már nem szándékozik elfutni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872648#post872648][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.24. 11:43[/b][/url]

Nem kell túl sokat beleképzelni a dologba: kezem Zalán csuklóján maradt, ahogy magyaráztam neki, s erre pár lélegzetet követően fel is hívja a figyelmem.
- Nem futhatsz el, mert túl fullasztó ez a hőség ahhoz, hogy utánad rohanjak - mondom, s ezzel már el is engedem a levitást.
- Induljunk - bökök állammal az épület felé, s rögtön teszek is pár lépést, hogy végre talán Zalánt is mozgásra bírjam.
De mindeközben is csak azon jár az agyam: hogy lehet, hogy pont úgy jött ki, hogy a másiknak épp azt kell aláírnia, hogy látomása valósággá válhat - s csak ezzel a papírral emelkedhet majd fel ismét a levegőbe? Enyhén megcsóválom a fejem, ahogy ezen gondolkozom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872835#post872835][b]Adam Bergstein - 2024.01.27. 07:55[/b][/url]

Nem feszélyezik a kamerák, sem a kérdések, az egész interjú alatt a magabiztosság, a nyugalom mintapéldánya. Arca vonásai lágyak, halvány szemében nyugalom pihen. Ha valamit elmondhatunk Adam Nicolas Bergsteinről az az, hogy ő teljesen kordában tudja tartani az életét. Csak a múltjáról ne kérdezzék, csak a feleségéről vagy a gyermekéről ne essen szó. A megalázottságot, melyet egy szökött asszony hagy maga után, idővel mindenki kiheveri, ám el sosem felejti. Adam Bergstein jelenleg a munkájára koncentrál, arra, amivel megbízták. Elsődlegesen a külkapcsolatokért felel, a német nyelvterületekért főként. Mádsorban tanácsadói posztot tölt be a miniszterelnök mellett. Nem véletlenül Bogolyfalván szállásolták el, így az éjszakába nyúló munka a Redetzky otthonban, vagy éppen magánál Adam Bergsteinnél gond nélkül folytatódhatnak. Az interjút készítő nő kacér kuncogása és legyintései hidegen hagyják, és esélyt sem hagy arra, hogy megközelíthesse. Az interjút illedelmesen megköszönti, a végén kezet fog a miniszterrel, aki útnak indul egy találkozóra a művészeti iskola vezetőjéve, míg Adam a pulthoz sétál az aznapi üzenetei és küldeményei okán. Átlagos nap, azonban mostanában motoszkál a fejében egy gondolat, hogy talán érdemes volna elébe menni egy pletykának és felkeresni a kisváros polgármesterét, terveivel és jövőjével kapcsolatban. Amikor pedig névjegyét is megpillantja a küldemények között, fejben a lépéseket kezdi el szervezni a hozzá vezető úton. Érdekes férfi, olyan személy, aki felkeltette az érdeklődését.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=872836#post872836][b]Artemisia D. Rubya - 2024.01.27. 08:32[/b][/url]

Frissen vasalt egyenruhában sétál be az épületbe, ahol igazolja magát, majd ellenőrzik pálcáját. Megszokta már ezt a procedúrát, hiszen a londoni minisztériumban is hasonlón kellett átesnie minden alkalommal, ha behívták. Megesett olykor. Nem idegen számára a szituáció, a hely viszont annál inkább. Így amikor útjára engedik kissé tanácstalanul torpan meg az aulában és tekintetével keres valakit, akitől útbaigazítást kérhet. Fordítógyűrűjét ugyanis épp azután sikerült ujjára visszahúzni, hogy a kollégája elmondta merre kellene mennie. Természetesen mindezt magyarul. Igaz már pár szót megtanult, de az a tájékozódáshoz édeskevés. Ezt belátva sétál oda egy szimpatikusnak tűnő hivatalnokhoz. - Jó napot kívánok uram! - köszön neki egy főhajtással, majd kihúzva testét egyenesen áll előtte. Alakját kiemeli a hivatalos auror öltözet hosszúra szabott felsőrésze és a nadrághoz viselt magas szárú bőrcsizma - Ne haragudjon, hogy megszólítom, de a segítségét szeretném kérni. Egy kissé el vagyok veszve itt - vezeti fel problémáját a vele szemben állónak illedelmesen. Haja leengedve keretezi arcát, amin nagyon csekély smink és visszafogott mosoly van jelenleg. Aurori minőségében tartózkodik a túlzó érzelmi reakcióktól, amik általában sem annyira jellemzőek azért rá, annak ellenére, hogy déli vérmérséklettel rendelkezik. Megtanulta uralni természetét. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudna kedves lenni és vidám. Viszont tisztában van azzal, hogy minek hol van a helye. Ebben az esetben viszont ennyi nyitottságot még teljesen elfogadhatónak ítél.