Hazánk Mágiaügyi Minisztériuma a fővárosban, Rózsadombon található.

Londoni társától eltérően kevésbé rejtett helyen, a város kiemelkedő pontján áll, mely muglik számára is jól látható. Álcázását ugyanis erős bűbájokkal oldották meg, mely az épületet tökéletesen elrejti a varázstalan szemek elől, akkor is, ha a HÉV-en utazna naponta pillantanak fel rá.
A számukra publikus történet szerint az épületet Gyógyüdülőnek tervezték, a munkálatok azonban abbamaradtak. Így, ha mugli pillant az épületre nem is lát mást, mint élettelen, félkész vázat, valódi kinézete számukra rejtett marad:

Bejutás az épületbe: a mágusok számára az épület a főbejáraton át megközelíthető

Érdekesség: időről időre a muglik számára feltűnik az elhagyatottnak látszó épület, a Miisztérium erre szakosodott emberei ekkor látszólagos munkába kezdenek a homlokzaton, az összhatás kedvéért rendszeresen darukat is állítanak fel az épület mellett. Jelenlegi, varázstalan emberek számára felhasználatlan küllemét a mugli kormányokkal való erőfeszítés eredményeképp sikerül megőrizni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=863975#post863975][b]Bánffy Albert Tamás - 2023.05.08. 22:37[/b][/url]

Alexander

- Annyira azért nem, hogy túlságosan beleássam magam - vallja be. Elvégre éppen elég számára a mágusjog ebben a világban, főként, hogy kifejezetten az értelmes lények és képességek érdeklik, mint szakterület, erre pedig a mugli törvénykezésnek igazán nincs semmilyen kihatása. Még viszonyítási alapnak sem tudná használni. Nem is részletezi ezt különösebben, mert nem látja értelmét egy esetleges nagy monológnak, amelyben azt indokolja esetleg, hogy miért is nem érdekli különösebben a mugli törvénykezés az általános műveltségi szinten túl. Helyreigazítja ujján a kissé félrecsúszott pecsétgyűrűt, és megkísérti a gondolat, hogy forgatni is kezdje az ujján, de végül sikerül megállni, hogy mégse tegye. Még azt hinné a férfi, hogy ideges vagy unatkozik, pedig egyik sem lenne igaz.
- Szalamantonban van egy remek tolmács a bíróságnál, aki órákat is ad, őt terveztem megkérdezni, de ez egy remek ötlet arra az esetre, ha túlságosan is elfoglalt lenne. Köszönöm. Mindenképp utána fogok érdeklődni az egyetemen - válaszolja egy illedelmes mosoly kíséretében. Nem igazán férne most bele egy újabb tárgy egyébként, ami kicsit több erőfeszítést is igényel, mint egy vizsgára felkészülni az azt megelőző héten, ezért is preferálná a magánoktatót. Ott mégsem bukhat meg egy vizsgán netán szégyenszemre. Ettől függetlenül viszont még utána érdeklődhet, ki mit oktat pontosan az egyetemen e tekintetben, elvégre hallotta már hírét a mermisztika szaknak.
- Tulajdonképpen mindig is érdekelt. Anyának szívügye minden ilyen társadalmi kérdés, gyakorlatilag azóta veszek részt minden jótékonysági eseményen, amit patronál, hogy járni tudok. Szóval mondhatni belém nevelte ezt. A képességek meg azért is érdekelnek, mert a tágabb családomban akad elemi mágus, melodimágus, de még egyedi képességmutációval élő rokon is - válaszolja. Nem bocsátkozik túl sok részletbe, azért Alexander is biztosan tudja a nagypapáról például, hogy hydromágus, elvégre ez mégiscsak köztudott tény.
- Ez így meglehetősen tág megfogalmazás, ha már mondhatok ilyet. Az egyes kisebbségeket nehéz egységesen kezelni, ugyanis véleményem szerint egyenként kell őket megítélni. Nem erőltethetjük a kentaurok integrációját, de a vérfarkasok vagy vélák esetében meg nem ragaszkodhatunk ahhoz, hogy elzárt közösségeket alkossanak, mert azzal több kárt okoznánk, mint hasznot. Úgy vélem, hogy a megfelelő kompromisszumokat kell megtalálni, például azért tennék, hogy megszabaduljunk a bizonyos fajokat övező stigmáktól. Vannak erre mindenféle non-profit szervezetek és egyesületek, és hát... jogászként azt tudom leginkább megtenni, hogy pro bono vállalom a védelmüket például, ahelyett, hogy rajtuk nyerészkednék - fejtegeti a véleményét közben kezével gesztikulálva, ahogy magyaráz. Szívügye a dolog, nem is kicsit. Talán majd még többet tud tenni, ha egyszer tényleg miniszter is lesz belőle, az azonban még soká van és babonából sem beszél róla, hogy ez a legnagyobb álma.
- Ez kifejezetten emberfüggő. Lehet, hogy valakinél elég, ha tudatosul benne, mekkora a projekt tétje, de az is lehet, hogy egy összekötőre van szükség - mondja némi gondolkodás után, a másik kérdésről el is feledkezve. Úgy tűnik, Alexander nagyon szeretheti az ilyen általános kérdéseket. Ő viszont nagyon átfogó válaszokat tud adni, amitől egész elégedett is magával. Meglesz ez.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=863977#post863977][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2023.05.08. 23:09[/b][/url]

- Rothstein Elektra | Vizsga -

Ő is reménykedik, hogy azért majdnem negyven éves tapasztalata most sem hagyja cserben és jól ítéli meg a diákjait. Úgy véli az eddig látottak alapján, hogy nem kell delfinre számítania vagy éppen anakondára, esetleg aranyhalra, de adja Merlin, hogy igaza is legyen, ne érje meglepetés. Az átváltoztatástan egyszerűnek tűnhet, ám egy roppant bonyolult tudomány sok szabállyal, és akkor még ehhez hozzáadódik az animágiában az ember személyisége is, így bár évtizedek óta kutatja a témát, képlettel mégsem tud szolgálni, annyira sok a változó. Biztos, ami biztos alapon akad azért a teremben egy tértágított akvárium, ami bármennyire kicsinek is tűnik kívülről, elfér benne egy ámbráscet is. Nem tart idegenvezetést, nem ezért vannak itt, így bár elmondja, melyik főosztálynak is ad otthont az alagsor, az már rejtély marad, hogy pontosan mi is található itt ezen a termen kívül, amelybe bevezeti nem túl hosszú sétájuk végén Elektrát.
- Nézze... szerintem olyan nincs, hogy nevetséges vagy utálatos. Minden állat állat, és ha szerencséje van, nem jegesmedve lesz vagy dromedár, mert azzal itt kissé nehéz elvegyülni. Ezen viszont kár aggódni, változtatni úgysem tud rajta. Mi a patrónusa? - kérdezi meg csak úgy mellékesen. Ugyan nem feltétlen egyezik a kettő, de talán adhat valami kiindulási pontot. Megérti az izgulást, ő is izgult annak idején. Az első átalakulás emlékezetes volt, még akkor is, ha az jó sok éve volt. Még az órájára pillant, majd ki az ablakon. Tényleg közeleg a vihar, állapítja meg magának, mielőtt ismét a nőhöz fordulna.
- Vegyen egy mély levegőt, számoljon el négyig, aztán fújja ki lassan. Rendben lesz. Most már fölösleges rágódni, amint elkezdődik, csak tartsa a pálcáját a szívéhez és igya meg a bájitalt, aztán hagyja, hogy történjen, aminek történnie kell - közli vele, ő pedig majd készenlétben áll arra az esetre, ha valami mégis balul sülne el. A vihar pedig pillanatokon belül elkezdődik, Elektráé a porond.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=864264#post864264][b]Rothstein Elektra - 2023.05.22. 13:13[/b][/url]

Minden tagja remeg az idegességtől. A szíve is össze-vissza kalapál mióta betette lábát az épület kapuján. Azt már megfigyelte magán, hogy ilyen hatalmas erejű és nagy elektromágnesességet áramoltató viharok esetén ezt csinálja keringési központja, de ma sokszorosnak érzi a belső reszketést, amit produkál. Ziláltságán igyekszik úrrá lenni, melyben tanítója segíti. Kérdésével elvonja figyelmét alapvetően irreális félelmeiről. - Többféle állat volt már, de azt hiszem most éppen macskaféle - feleli elgondolkozva. Az ez előttire, ami lepke volt, emlékszik mert Hege miatt változott, de az azt megelőzőre már nem és igazából arra sem, mi volt legelső alkalommal, amikor harmadik iskolaévében először szüksége volt rá, hogy megidézze. Ritkán használja. Olykor küld általa üzenetet, de csak akkor, ha már semmi más módon nem jut el mondanivalója a másik félhez. Ezután újfent azt teszi, amit Kedves mestere tanácsol neki. Lehunyja szemeit, mélyeket kezd lélegezni, kizárva a körülötte mind növekvő zajokat és fényeket. Kisvártatva lénye megtelik a remény, a nyugalom, a várakozás és az eltökéltség keverékével. Ekkor előhúzza pálcáját, hogy baljával egyenesen szívére szegezze, majd jobbjával kiveszi belső zsebéből a bájitalt. Továbbra is csukva van a szeme és lassan lélegzik. Ujjával kipattintja a dugót a kristály üvegcséből, s amikor felette ismét egy hatalmas villám szeli ketté az ég sötétjét, egyenesen a fénybe nézve felhajtja tartalmát. - Amato! Animo! Animato! Animago! - kiáltja tisztán és artikuláltan a szavakat. Testét átjárja az igézet. Mellkasát egy pillanatra teljesen kiüresedettnek érzi, majd egy erős összehúzódás után, szíve ismét dobogni kezd. Elektra egyfajta újjászületést él át a következő másodpercekben. Minden megváltozik benne és rajta. Nem látja de egészen biztos benne, hogy elkezdődött a visszafordíthatatlan folyamat. Átlépte a pontot, ahonnan már nincs visszaút, s ez boldoggá teszi.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=864273#post864273][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2023.05.22. 21:28[/b][/url]

- Rothstein Elektra | Vizsga -

- És érez bármi komolyabb kötődést hozzá? - kérdezi meg, ha már rákérdezett a patrónusra. Ő a sajátjához nem, de eddigi tapasztalatai alapján a különbséget abban sejti, hogy míg a patrónus alakja egy emléken alapszik, az animágus alakhoz közvetlenül kell kötődnie az embernek. Részt is vesz egy érdekes kutatásban ennek kapcsán, ám még kőbe vésve semmilyen tényleges következtetés nincsen az animágus alak előzetes megállapítása kapcsán. Még mindig csak bizonytalan következtetésekre képesek és ez talán így is marad örökre, arra viszont legalább jó a kérdés, hogy elterelje a nő figyelmét a vizsga előtti szorongásáról. Akad még pár javaslata ezzel kapcsolatban, és úgy tűnik, Elektra meg is fogadja őket. Aztán kezdetét veszi a várt vihar, tanítványa pedig az utasításokat követve hajtja végre a rituálét, és kezdetét is veszi az első átváltozás. Mint minden alkalommal, most is feszülten szorítja ökölbe a kezét, remélve, hogy véletlen sem maradt ki az elmúlt hónapokban egyetlen lépés sem és nem szembesül semmi katasztrofális eredménnyel, de megkönnyebbülten veszi tudomásul pár pillanaton belül, hogy ezúttal nem akad gond. Alaposan megnézi, körbejárva a fekete macskát, amivé a nő változott, hátán. Elég észrevehető, nap alakú foltot lát a hátán. Úgy véli, az lesz a különleges ismertető jegye.
- Na látja, kár is volt aggódni. Gratulálok, hivatalosan is animágus lett, kedves kollegina. Már csak le kell adni az adatait az Animágus Nyilvántartásnak, és kész is vagyunk. Kérem, térjen vissza az emberi alakjába - szól a nőhöz, elismeréssel a hangjában. Már elő is készítette a formanyomtatványt, amit majd ki kell töltenie Elektrának a személyes adataival. - A hátán van egy nap alakú foltja. Esetleg anyajegy? Mert akkor az lehet az ismertetőjegye. Meglehetősen szembeötlő folt - közli, és együtt ki is töltögethetik a formanyomtatványt azzal a lendülettel. A kitöltött példányt pedig Elektra orra alá tolja végül egy toll társaságában, hogy ha minden stimmel, akkor írja alá. Majd postai úton jelezni fogják, ha megtörtént a bejegyzése. El is köszön aztán, ezt még alá kell íratnia az osztályvezetővel is, Elektrával pedig majd úgyis biztosan találkoznak még a tanáriban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=865634#post865634][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2023.07.22. 12:17[/b][/url]

- Minisztériumi látogatás | Animágus Nyilvántartó Iroda -

Kifejezetten örül neki, hogy olyan tanoncai vannak, akik lelkesen kérdeznek és érdeklődnek mindenféléről addig is, amíg az első nagy átváltozásra készülnek, így amikor egyikük megkérdezte, hogy hol is kell majd bejelenteniük, ha sikerült az átváltozás vagy éppen mi ennek a pontos menete, felajánlotta, hogy látogassanak el ide. Megmutatja. Azzal a lendülettel le is szervezte a dolgot. Még másnap beszélt Győzővel, hogy akad még néhány tanonca, akiknek megmutatná ezt az egyébként nem feltétlen érdekfeszítő helyet, és amint megkapta a rábólintás mellé az írásos engedélyt is, értesített mindenkit, hogy ezen a péntek délelőttön tanulmányi kirándulás címszóval az óráikat is kihagyhatják. Átváltoztatástanból még plusz pontot is kaphatnak, ha írnak egy beszámolót a látogatásról. A Bagolykő bejárati csarnokában gyűjtötte össze a tanoncait, aztán a birtoktól már könnyedén lehetett a Minisztérium épülete elé hoppanálni.
- Hát akkor itt is volnánk. Odabent mindjárt kap mindenki ideiglenes belépőkártyát, mint látogató, és majd a második szintre fogunk felmenni, ahol ez a híres neves Animágus Nyilvántartó Iroda található. Járt már egyébként bárki a Minisztérium épületében? - kérdezi meg a kis bevezetőt követően, és már indul is, hogy mutassa az utat a kitáruló ajtón át. Odabent hűvösebb van, mint az épület előtt. Pillanatok alatt megszerzi a már előkészített kártyákat a recepcióstól, majd a tanoncai felé nyújtja.
- Tessék. Ezt nyugodtan csíptessék a talárjukra. Az Auror Parancsnokság mellett fogunk elhaladni, na meg a Mágiai Vizsgahivatal is útba fog esni, de mivel az iskola diákjaiként vesznek részt az animágia elsajátításában, ezért Önök majd ott vizsgázhatnak, nem kell ide eljönniük. Nem túl gyakran, de előfordul, hogy itt kerül sor az első átalakulásra, amennyiben valaki már nem diákként óhajt animágussá válni. Többnyire úgy öt emberből egy, ha jól számolom - magyarázza, majd elhallgat, hogy ha valakinek kérdése lenne, nyugodtan feltehesse.
- Kövessenek, kérem - folytatja aztán, intve, hogy menjenek csak utána a lifthez, amellyel majd feljutnak a másodikra, ahol megkereshetik az említett irodát is hamarosan. Az esetleges kérdésekre útközben is tud válaszolni úgyis.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=865916#post865916][b]Máltai Ramóna Emese - 2023.07.31. 20:26[/b][/url]

A Lédával tett múltkori kirándulás óta ismét lelkesebb. sikerült megtartania a mandragóra levelet is, és újra reményteli, hogy lesz ebből valami, hogy egyszer valóban képes lesz átváltozni. A kirándulásra is ezért jött el és hagyta ki miatta a gyógynövénytant.
Ámulva bámulja a Minisztérium épületét, amint felocsúdik a hoppanálás okozta kellemetlen émelygésből. Még mindig nem szokott hozzá igazán. Pedig még az órát is felvette. De talán nem is lesz rá szüksége, ha egyszer végre képes lesz átváltozni. Most azért vannak itt, hogy többet tanuljanak az animágiáról, ez pedig jókedvre deríti Ramónát - a kellemetlen utazás ellenére is.
A kérdésre csak a fejét rázza. Hogyan is járt volna itt? Sosem gondolta, hogy egyszer látni fogja. Követi tanárát az épületbe, és át veszi a felé nyújtott belépőkártyát is, egy halk "köszönöm" kíséretében. Bentről még bámulatosabb a hely. Ahogy elindulnak, nem győzi bámulni jobbra-balra. Mint mikor először lépte át a Bagolykő küszöbét, majdnem öt évvel ezelőtt. Ugyanolyan kicsinek és elveszettnek érzi magát, és nem tudja nem észre venni, mennyi rengeteg ember rohangál körülöttük, s milyen zajt csapnak.
Engedelmesen követi tanárát a liftbe, és próbálja legyőzni a kellemetlen érzést, amit a rengeteg idegen hozott elő benne. A talárjára csíptetett belépőkártyát piszkálja és a száját rágcsálja, ahogy a lift elindul velük felfelé. Szinte eltűnni próbál, és minél inkább az ismerős arcok felé húzódni. Taláros boszorkányok és varázslók szállnak be melléjük, ideges arccal az elsőn, Rami pedig fellélegzik, mikor tanárukat követve ők kilépnek a második. Kezd igazán hálás lenni, hogy nem itt kell majd vizsgáznia.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=866887#post866887][b]Song Jiyun - 2023.09.10. 09:27[/b][/url]

Izgalom és félelem különös egyvelege járta át testét reggel. Talán a félelem jobban körüllengte, mint az öröm és izgalom. Ugyan borzasztóan várta ezt a lehetőséget, de a legtöbb szociális szorongóhoz hasonlóan, neki is liftezett a gyomra az új emberek miatt. Nem is kétség, hogy a reggelije a mosdóban landolt. A hoppanálás viszont annyira nem rendítette meg, gondolta, lehet a reggeli róka miatt. Kedves professzor kérdése hallatán megemelte kezét bátortalanul.
- Nem pontosan itt, hanem Dél-Koreában - felelte óvatosan, hisz csak félig válaszolt a kérdésre. Lehet nem is kellett volna jelentkeznie? Talán maradhatott volna csendben is. Már mindegy. Követve a társaságot átvette kártyáját egy meghajlással, mely otthon így természetes. Diszkrét és nem igényel fecsegést. Gondosan magára csíptette a Látogató szóval ellátott lapocskát, hogy gond nélkül közlekedhessen a csapattal. A liftbe lépve Rami vonásai láttán szeretett volna odalépni hozzá, de úgyis elég zsúfolt volt helyzetük. Nem szeretett volna senkit sem fellökni vagy épp hozzáérni jobban a kelleténél. Nagy sóhajjal lépett ki a másodikon a liftből, amint levegőhöz jutott. Nem felejtette ám el a navinés lányt, így picit lelassított, hogy megkereshesse és mellé léphessen.
- Minden rendben, Rami? Kérsz egy kis vizet? - kérdezte óvatosan s hangja támogató, melegséget árasztó volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=867063#post867063][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2023.09.14. 23:04[/b][/url]

- Minisztériumi látogatás | Animágus Nyilvántartó Iroda -

Egészen lelkes és kitartó kis csapat alakult az utóbbi két tanévben a képességoktatás iránt érdeklődést mutató diákokból. Rebekát nem számítva, hiszen ő már nem diákként, önállóan tanulja és jelentkezik nála, amennyiben kérdése vagy problémája akadna, mint ahogy Elektra is tette, három tanonca van éppen, és igazság szerint mindet kedveli. Lédának mindig akad egy kérdése legalább, Ramóna és Jiyun ugyan csendesebbek a maguk módján, de ez nem jelenti, hogy ne haladnának pont annyira kitartóan a cél felé. Már egészen büszke rá, hogy ilyen remekül sikerült megválogatni az arra érdemes jelentkezőket, mert azért mindig kap legalább egy "azért szeretnék animágiát tanulni, mert vicces" indoklást is, ezekre viszont mindig azt válaszolja, hogy tessék töprengeni rajta és egy év múlva újra jelentkezni, ha még mindig komolyan gondolja az illető diák a dolgot. Nem túl gyakran jönnek vissza a következő évben is, de néha még az is megesik azért. Az épületben egyébként gyorsan elintézi az adminisztratív részt, így csak pár perc kérdése, hogy már a lifttel tartsanak a második emeletre, ahol a meglátogatni tervezett iroda is található.
- Nem kell jelentkeznie, csak egymás szavába ne vágjanak, de remek, köszönöm. Ott ugyan nem jártam, de bizonyára ugyanezek a részlegek vannak, mint itt is. Ha érdekli önöket, visszafele megnézhetik lent az interaktív alaprajzot, hogy hol mit is találnak - válaszolja, és már nyílik is a lift ajtaja. Menne is határozottan előre, de Ramóna lelassít és Jiyun pedig becsatlakozik mellé.
- Minden rendben, lányok? Ha bármi gond van, szóljanak bátran - közli, csak hogy tiszta legyen a dolog. Megvárja még a választ, csak azután indul ismét útnak, hogy eljussanak a már említett irodák mellett egy kissé félreeső ajtóhoz, amelyen tábla hirdeti, hogy mögötte található az Animágus Nyilvántartó Iroda.
- Nem egy nagyon látványos hely, mint azt már mondtam. Az engedélyeket az osztályvezető írja alá, az irodában pedig ketten dolgoznak ténylegesen, Ida és Paula, akik végzik a rengeteg mögöttes adminisztrációt és rendben tartják a nyilvántartást. Bármi kérdés, mielőtt bemennénk? - kérdezi meg még, mielőtt a tábla alatti kopogtatót használva jelezné, hogy jó lenne, ha valaki beengedné őket.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=868072#post868072][b]Máltai Ramóna Emese - 2023.10.06. 23:40[/b][/url]

Óvatosan néz oldalra Jiyunra, mikor a levitás megszólal. Érdekli, amit mond, ahogy érdekelnék külföldi minisztériumok is. Először persze a magyart kéne ismernie. Olvasott róla már korábban, de élőben sokkal lenyűgözőbb. Amellett persze, hogy zavarba hozza a hatalmas nyüzsgés.
Talárján a beléptetőkártyával lép be a liftbe, majd próbálja meg túlélni az utat. Általában senki sem veszi észre, ha feszeng, és most sem számít ilyesmire. Megkönnyebbülten lép ki a liftből, de megnyugodni nem tud, mert meglepi a levitás kérdése. Valóban nincs túl jól, hiszen a hoppanálás és a tömeg párosa megterhelte a gyomrát és a tűrőképességét is. Az extra figyelem ami ráirányul csak ront a dolgon, hiszen tanáruk is hátrafordul hozzájuk. Jiyun hangsúlyából nem érzékeli a segítőkészséget, helyette csak zavarja, hogy a szőke lány vele akar foglalkozni. Kedvesnek csak bólint egy aprót, jelezve, hogy nem lesz baja. Közben azonban kezei a talár alatt pulcsija ujját kezdik piszkálni.
A korábbi helyzetből adódóan különösen örül, hogy az iroda, ahova érkeztek, nem egy különösen nagyobb féle. Két új emberrel még meg tud küzdeni. Kérdése nincs, így csak fejét rázza finoman. Kíváncsian fürkészi az ajtót, vizsgálja meg a ráfüggesztett táblát. Várja, hogy az ajtó kitáruljon előttük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=868947#post868947][b]Song Jiyun - 2023.10.30. 12:28[/b][/url]

Ugyan a professzor nem volt vele nyers, ő mégis úgy érezte. Miért is jelentkezett? Elég lett volna, ha megvárja, amíg elcsendesednek az emberek. Arca egyre vörösebbé és vörösebbé vált, míg a padlóra meredt. Zavarát leplezve csak igenlően bólogatott Antal találgatására a koreai hivatallal kapcsolatban. Ujjait tördelve követte a csapatot, míg zavara le nem csitult és be nem értek a liftbe. Ott figyelmét Rami szorongása keltette fel. Legalább nem csak ő érezte magát feszélyezetten. Szeretett volna odamenni hozzá, de a körülmények ezt nem tették lehetővé számára.
Hatalmas megkönnyebbüléssel lépett ki a liftből, mintha öt kilónyi súlytól szabadult volna meg. Tekintetével ismét a navinés lányt kereste, most már szabadon oda tudott hozzá menni. Hamar fel is ajánlotta neki a táskájában tárolt palackos vizet. Nem tudta hová tenni Ramit és úgy tűnt neki, még el is szégyellte magát az unikornis. Jiyun csak segíteni szeretett volna neki, bár látta, ahogy a másik biccentett a professzornak, ezért elő sem húzta a vizet. Ráhagyta. Ha nem, hát nem.
Ámulva hallgatta a professzort, hiába nem volt nagy szám az iroda, levitásunkat mégis elvarázsolta teljesen. Alig várta, hogy letehesse egyszer sikeresen a vizsgát és bejegyezhessék, mint... mint valamilyen állat.
Megrázta fejét, neki nem volt semmi kérdése. Ellenben nagyon is kíváncsi volt, vajon milyen lehet az ajtó túloldalán. Kezeit tördelve várt az ajtó nyílására.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=868985#post868985][b]Hollósi Zalán - 2023.11.01. 23:18[/b][/url]

- Beszélgessünk akkor kicsit. Emlékszel, nagyjából mióta áll fent ez az állapot?
 - Talán... talán tíz éve kezdődött. Legalábbis arra már emlékszem.
 - Mennyi idős voltál akkor?
 - Kilenc. Talán nyolc.
 - És milyen gyakorisággal történt?
 - Alkalmi. Először csak alkalmanként. Aztán pedig...
 - Semmi baj.
 - Most ezt mondja, de szerintem annak is ezt hazudják, akit ELMÉ-be akarnak dugni a mágikus defektjei miatt.
 - Biztosíthatlak, hogy ennek nem áll fenn a veszélye.

 Zalán a karóráját mustrálta, ujjaiban egy kisebb köteg papírt szorongatott. A minisztérium épülete vetette rá hatalmas árnyékát, de most örült is neki, hogy nem a tűző nap kínozza, amíg vár. Még Borisz bácsiék baglyával küldött levelet Theodore-nak, amikor pár napja megérkezett hozzájuk Nekeresdre. Nem merte túlságosan részletezni, miért akart találkozni vele, mert Szofi folyamatosan a nyakán lógott és azt a mindenlébenkanál-formáját ismerve sosem szabadult volna el a kérdésáradat elől, de annyit azért leírt, hogy fejleményei vannak és talán Ebonynak is haszna származhat belőle.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=868988#post868988][b]Theodore Julias Ebony - 2023.11.02. 00:02[/b][/url]

- Julias?! Hova mész?
- Mennem kell anya, egy barátommal találkozom! - Kiabálok vissza négy szobával arrébb, ahogy éppen a vállamra kanyarítom táskám.
- Mégis melyik barátoddal?
- Majd jövök!
S azzal a lendülettel ki is perdülök a szobám ajtaján, gyakorlatilag lefutva azon a három lépcsősoron, mely elválaszt a földszinttől. Nem vagyok késésben, inkább csak a kérdések elől menekülök, ám a nevem ellentmondást nem tűrően visszhangzik anyám mágikusan felerősített hangján.
- Hollósi Zalánnal! Sziasztok! Ne várjatok a teával!

Hamarosan már Magyarország egyik városkájában tűnök fel, tökéletes tudatában annak, hogy anyám forrong, hogy a baráti köröm nem csak és kizárólag az elit elitjéből áll. Bár Zalánt nem igazán nevezném barátomnak, így mégiscsak egyszerűbb, mintha azt mondanám: egy kölcsönösen előnyös együttműködés miatt találkozgatok a levitással.
Viszonylag hosszú baktatást követően is pillantom a másik alakját az épület előtt, s kisvártatva már én is nagyot lélegezhetek, mikor beérek az árnyékba. Utálom a magyar nyarakat.
- Helló - fújok, majd ismét magamra szórok egy hűtőbűbájt, de ezen a ponton már az sem igazán használ. - Nem igaz, hogy a Pokolban laktok... - Indítom el rövid panaszkodásom, majd a másikra függesztem a tekintetem. - Na, halljuk, miért is vagyunk... a Mágiaügyi Minisztérium előtt negyven fokban? Miért hívtál?
Zalán levele igencsak szűkszavú volt, de annál inkább adott okot aggodalomra s némi reménykedésre. Talán áttöréseket ért el - talán tönkrement az élete; ez kétesélyes volt nála. Bár az igaz, hogy nem úgy nézett ki, mint aki ripityára törte a csontjait mondjuk három héttel ezelőtt, s ez esetében már biztatónak mondható.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=868990#post868990][b]Hollósi Zalán - 2023.11.02. 09:36[/b][/url]

- Tudtommal te is itt élsz - replikázott köszönés gyanánt. Kicsit furcsán érezte magát, hogy idén nem Kornél volt az első, akivel találkozott a szünet alatt. De sokminden miatt lehetett benne még hasonló érzés. Ezt Theo is láthatta rajta.
 - Uhh... Szóval volt egy vizitem még év vége előtt. Kakasinál. - Muszáj volt megválogatnia valamennyire a szavait, ugyanakkor igyekezett nem próbára tenni Theodore türelmét, de  Tudta, hogy csak sóhajtozás és szúrós megjegyzések tucatja fejlődne ki belőle. - És az van, hogy a keselyű feltételhez kötött egy-két dolgot. A továbbtanulással kapcsolatban. - Átnyújtotta a legfelső papírt a fiúnak, hogy fel tudja vezetni rendesen a dolgot.
 - Azt hiszem, előtte lehet jobb lenne egy kávé. Van mit olvasnod.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=868993#post868993][b]Theodore Julias Ebony - 2023.11.02. 11:59[/b][/url]

Kissé felvonom a szemöldököm, majd a fejem is megcsóválom. Mindig meglep, hogy a sok együtt töltött délután ellenére Zalán mennyire nem tud rólam semmit.
- Negatív. Angliában élek, Harlowban, de szép próbálkozás volt - nézem a másikat átható tekintettel.
- Aha - támogatom meg a Kakasinál való vizitet, egy kissé fel is szisszenve, nem lennék ugyanis a helyében. Szinte bármelyik tanárnál szívesebben lennék viziten, mint Kakasinál.
Egy papír kerül a kezembe, melyet érdeklődve olvasok, de egyelőre csak szenvtelen információkat tartalmaz, már azon kívül, hogy Zalánt kivizsgálásnak vetették alá. Viszont azt is látom, hogy van még, ahonnan ez jött, s a levitás szavai sem ígérnek sok jót.
- Egy kávé? Aha, persze... - bólintok, leeresztve a papírt magam előtt. - Nem sok jót sejtet ez a felvezetés, nyugtass meg, hogy legalább le nem buktál... Hova menjünk? - Teszem fel a kérdést, elvégre ő járatos itt, nem én.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=869029#post869029][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2023.11.02. 22:13[/b][/url]

- Minisztériumi látogatás | Animágus Nyilvántartó Iroda -

Vár pár pillanatot, hogy mindenkinek legyen ideje megnyugodni és felkészülni. Nem nevezné nagy kalandnak ezt a porosnak ugyan nem mondható, de nem is különösebben érdekes irodát. Természetesen előfordulhat, hogy valakinek éppen az adminisztráció az érdekes és izgalmas, ezt nem vitatja, pusztán tapasztalatai szerint nagyon sokak érdeklődését nem szokta felkelteni ez a hely. Gyakran arról is könnyű elfeledkezni, hogy létezik. A tanoncainak viszont mégiscsak fontos lesz majd, ezért is ajánlotta fel, hogy ha van érdeklődés, elintéz egy látogatást. A lányok kifejezetten szótlanok, ezt azonban önkényesen annak a ténynek tulajdonítja, hogy mint azt éppen megtudta, egyikük sem járt még a Minisztériumban. Kopogtat végül az ajtón, mire az magától tárul ki, hogy a lányok aztán megszemlélhessék, mi található odabent. Két íróasztal az egyébként átlagos irodányi méretű teremben, a fal teljes hosszúságában és szélességében egy könyvtárba is tökéletesen beillő polcrendszer tele aktákkal, a terem közepén pedig emelvényen egy vaskos, régi könyv szépen díszített borítóval. Az egyik íróasztalon öníró penna serénykedik, miközben a nem túl tetemes levélhalomból válogatja ki és bontogatja a beérkezett bejelentéseket egy ötvenes éveiben járó, sötétszürke talárt viselő nő. Meg is áll a kezében a levéllel, félhold alakú lencsékkel rendelkező szemüvegét kissé nagymamásan húzza le az orra hegyére, fölötte nézve a látogatókra. Némileg szigorú könyvtároskisasszonyra emlékeztet ilyetén formában, amíg el nem mosolyodik egészen kedvesen.
- Merlin hozta önöket az Animágus Nyilvántartó Irodában, kedveseim - köszön máris enyhén cincogó hangon, majd leteszi az éppen kibontott levelet, leinti a pennát is, és közelebb lép, kezet nyújtva a lányok felé. A professzor is köszön, egy biccentés kíséretében. Régi ismerősök már, ezért csak a lányokat kell bemutatni, bár nem úgy tűnik, hogy Paula ezt rá hagyná, inkább kezet nyújt mindkettőnek és ő maga mutatkozik be.
- Fáy Paula vagyok, Ida pedig a húgom, de sajnos csúnyán megfázott néhány napja, én tartom a frontot, amit különösebben nem kell azért tartani, mint látják. Igazán örvendek, Antal már jelezte, hogy lelkes animágus tanoncokkal nézne be hozzánk - mond tovább olyan lendülettel, mintha eddig kifejezetten hiányolta volna, hogy valakivel beszélhessen. Megáll azonban végre, hogy a lányok nevét is megtudja, majd folytatja. - Nem is tudom, honnan kezdjem, mit meséljek? Adminisztrátor vagyok, akadnak egyedi aktáink is, de ez a könyv a tényleges, egységes nyilvántartás, amit lassan négyszáz éve vezetünk - magyaráz kissé csapongva, a végére már az emelvénynél állva meg, ahol kezét a könyvre teszi. - Ó, igen, sajnos semmivel tudom megkínálni önöket, ebben az irodába ugyanis minden mágikus óvintézkedés ellenére is szigorúan tilos ételt vagy italt behozni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=869107#post869107][b]Hollósi Zalán - 2023.11.03. 23:18[/b][/url]

Fejét rázta gyorsan Theodore aggodalma hallatán.
 - Nem, annyira nem, csak... nem... szóval még mindig aggódom kicsit, hogy rosszabbul jövök ki belőle, ha beszélek róla. Másoknak. - Azzal forgta magát és belőtte az irányt a fejében forgó kávézó felé. Közvetlen a minisztérium épülete mellett volt, szemmel láthatóan az ott dolgozókból volt forgalmuk. Legalább nem mugli helyen kellett ilyesmiről beszélgetniük. - De már eljutottunk arra a pontra, hogy nem tudnak rosszabb hírt közölni annál, mint amire számítok. És nem, nem fogok lebukni hozzátok, csak Kakasi látni akarja, hogy nem söpröm szőnyeg alá a dolgot. Szerinte ez javítana a magatartásomon - magyarázta szemét forgatva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=869120#post869120][b]Theodore Julias Ebony - 2023.11.04. 09:32[/b][/url]

Zalán kissé ziláltnak érződik, ahogy magyaráz nekem, s nem is teljesen tudom követni gondolatmenetét.
- Nem, úgy értem, lebukni a kis titkoddal. Titkunkkal - döntöm oldalra a fejem, ahogy végül a javítás mellett döntök.
Követem Zalánt, meg is pillantom a kis kávézót, ami tömve van minisztériumi arcokkal, egyikük mintha még rémlene is valahonnan. Nem lesz ez így jó, főleg nem úgy, hogy Zalán rébuszai ebben a pillanatban magasok nekem.
- A dolgot? Milyen dolgot?... - Torpanok meg. - Nem értem, miről beszélsz. És Zalán, szerintem máshová üljünk be, ha lehet. - Már körül is nézek egy másik opció után kutatva, abban reménykedve, hogy hamar egy másik kávézóra vagy bárra bukkanok, ahol kevesebb rá az esély, hogy visszajut anyámékhoz, hogy szabadidőmben a Minisztériumba járogatok. Az egész beszélgetés már most kissé feszültté tesz, talán a tartásomon is érződik, hogy nem szeretem a tudatlanságot, és szívesen érteném már meg, hogy mi ez az egész, ami miatt orvosi leleteket nyom a kezembe, és mindezt a Mágiaügyi Minisztérium előtt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=869159#post869159][b]Hollósi Zalán - 2023.11.04. 18:48[/b][/url]

Ajkába harapott mintha egy nyár alatt  elkezdett volna átértékelődni benne a "titok" létjogosultsága.
 - Szerinted nem vették még észre rajtam a tanárok, hogy valami nem okés? - kérdezett vissza feszülten. - Csoda, hogy mindig el tudtam szabadulni óráról, amikor éreztem, hogy jönnek a rohamok - hangját lejjebb vette, mikor Theodore további aggodalmainak adott hangot. Újratervezett pillanatok alatt és további vita nélkül indult az utca felé, ami feltételezései szerint muglilakta volt. - Régen a jegyeim is jobbak voltak. Szóval a tanulmányaimat és a magatartásomat sikerült összekapcsolnia... ezzel az állapottal - magyarázta tovább a fiúnak.
 - Mondtam, hogy kivizsgáltatom magam, csak ne a sulis gyengélkedőn csinálják, mert ott a falnak is füle van - aztán a következő papírt adta át, amin nyers statisztika szerepelt. Zalánnak is egy délelőttjébe telt kibogozni, így megpróbálta összefoglalni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=869164#post869164][b]Theodore Julias Ebony - 2023.11.04. 20:22[/b][/url]

A srác feszültsége nem meglepő, ilyen, amióta csak ismerem, de az a bizonyos titok azért eddig viszonylag biztonságban volt. Legalábbis részemről - és legalábbis én így érzékeltem. Ő azonban felvilágosít, hogy nagyon is egyértelmű a környezete számára, hogy valami van.
- Jól van, jól van na - tartom fel kezeim védekezően. - Oké, értem, szar minden. - Egyezek bele, most épp az iróniától mentesen egyébként. Kakasi egyértelműen beletenyerelhetett valamibe, ha Hollósi már szükségét érezte, hogy engem is idehívjon a nyári szünetben, mikor egyébként megmenekülhetne a képemtől.
Az új papírt kissé nehezen olvasom, ám a fiú a segítségemre siet, hogy értelmezze számomra az ott szereplő adatokat.
- Na jó... elmondásod szerint, ha jól értem, minden normális. Szóval... ez jó hír...? Gondolom? - Pillantok rá várakozásteljesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=869176#post869176][b]Hollósi Zalán - 2023.11.05. 00:06[/b][/url]

- Tapasztaltál bármilyen mellékhatást, amíg használtad a főzetet?
 - Aludni tudtam, de... nem maradtak abba. Akkor jön helyette, amikor ébren vagyok. Talán rossz bájitalt szedtem rá?
 - Ezt még kicsit korai kijelenteni, amíg nem tudjuk pontosan, mik ezek a képek.
 - Szóval még mindig fennáll az esélye, hogy nem vagyok normális.
 - A leleteid szerint minden normálisnak tűnik. De sok esetben van ez így akkor is, ha valami sajátos mágikus képességgel bír az ember. Említetted, hogy vannak olyan ingerek, amik képesek azonnal kiváltani a rohamaidat.
 - Van egy pár. De nem tudom, mi az összefüggés azzal, amit előtte mondott.
 - Azt hiszem, sokkal többet tudnánk meg akkor, ha...
 - Nem.

 Megtorpant, mert ez így egyszerre sok volt neki. Nem tudta, hogyan viszonyuljon Theodore-hoz, főleg a tábortűz óta, amikor azt a hisztit lenyomta neki. És így hirtelen az egész jóstéma iszonyatosan kényelmetlenül érintette.
 - Tudod mit... - emelkedett meg fél oktávot a hangja. Kis félsz érződhetett benne, az arcáról is kiszökött minden szín. - Ez majd ráér, ha visszamegyünk a suliba. Hülye ötlet volt idehívni, nem akartalak nyaggatni, vagy ilyesmi, majd... - kapkodva vette a levegőt, mint aki mindjárt pánikot kap.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=869177#post869177][b]Theodore Julias Ebony - 2023.11.05. 00:15[/b][/url]

A másik viselkedése egyre több okot ad az aggodalomra. Ahogy elsápad, ahogy behúzza fülét-farkát, úgy fújom ki a levegőt halkan és apránként.
- Zalán, nem kell aggódnod, továbbra sem mondok el semmit senkinek, mint ahogy eddig sem tettem, és nyaggatásnak sem fogom fel a dolgot. - Függesztem rá tekintetem a másikra. - Viszont szeretném tudni, mi az, ami miatt szükségét érezted, hogy idehívj. Nem mintha bajom lenne vele, hogy idehívtál, még annak ellenére sem, hogy milyen vagy részegen.
Kissé talán grimaszolok, de inkább csak feloldani igyekszem ezt a szerencsecsomagot. Kissé rideg a mi kapcsolatunk, megint iderángatott és már a saját orvosi leleteit nyomogatja a kezembe, ahelyett, hogy bármit megemlítene, de ki vagyok én, hogy kérdezősködjek, ugye. Leginkább... senki. Én támadtam le Zalánt a folyosón, én erőltettem ki belőle a titkát, melyet kényszeredetten megoszt velem, mert nincs senki más, aki értené, hogy milyen ez. Én tudok neki egyedül segíteni, ha nem akar a jóslástantanárhoz fordulni. De mégiscsak egymás mellett élünk a kastélyban, és ez össze tudja kuszálni a dolgokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=869738#post869738][b]Máltai Ramóna Emese - 2023.12.02. 10:39[/b][/url]

Nem szokatlan tőle a szótlanság, bár az is igaz, hogy a szorongás jelenleg egy magasabb szintre emelkedett benne. Az ajtó nyílásától megkönnyebbül, hiszen az azt jelenti, hogy beléphetnek a csendesebb, rejtettebb irodába. Reménykedik benne, hogy ott nem fogják kérdezni, nem kell majd megszólalnia.
A tanár mögött lép be az ajtón. Szeme azonnal megakad a pennán, bár már nem akad fönn rajta, megszokta a mágia ilyesmi formáit. Az akták halmaza azonban valami különös módon nyugtatja meg, az, ahogy szépen el vannak rendezve.
Feszültséget ismét az élénk boszorkány költöztet belé, cincogó hangja és kirobbanó energiája nem passzol Ramóna temperamentumához. Azért illedelmesen megrázza a nő kezét és - bár halkan de - be is mutatkozik, teljes nevével.
Érdeklődését felkelti a könyv, lép is kettőt a nő után, hogy rálásson a nyilvántartást tartalmazó kötetre. Ha minden jól megy, hamarosan az ő neve is bekerül abba a könyvbe, a most még rejtélyes alakjával s annak ismertetőjegyével együtt. Furcsa ebbe belegondolnia. Fejében elveszve már majdnem el is felejti a lift okozta traumákat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=870228#post870228][b]Hollósi Zalán - 2023.12.24. 23:44[/b][/url]

Kissé szédülni kezdett, de hamar leesett neki, hogy a tűző nap az oka. Elkeserítő volt a tudat, hogy már így meg tudta különböztetni a látomás jeleitől. Azonban tovább indult, mert sem így, sem máshogy nem kívánt most összeesni Theo előtt.
 Na meg aztán a nyugtató szavak is inkább feszengésre késztették, könnyebb volt addig sem a rellonos felé fordulnia.

- Attól tartok, ha szűkíteni akarjuk a kört, elkerülhetetlen.
 - Biztos van rá más mód is.
 - ...Nem tudom, hogy milyen élmények vezettek odáig, hogy ennyire bizalmatlan vagy a gyógyítók iránt, de muszáj lesz újra leszögeznem, hogy nem áll szándékunkban az ELMÉ-be küldeni. Senki nem jelentette a Minisztériumnál, hogy közveszélyes lennél és a tény, hogy hajlandó voltál magadtól segítséget kérni, azt is mutatja, hogy saját magadban sem szeretnél kárt tenni, épp ellenkezőleg. Eljutottál arra a pontra, hogy beismerd, károd származik abból, hogy elzárkózol a kivizsgálás elől. Muszáj lesz bíznod bennünk. Muszáj lesz... ellenőrzött körülmények között látnunk, mi történik, amikor jelentkeznek nálad ezek a rohamok.

 Nem állt meg, és azt sem ellenőrizte, hogy Theodore követi-e, de amikor meglátott egy kiülős teraszt, azonnal fékezett. Szemét az ajtó feletti feliratra szegezte. Már rég áthaladtak a kiábrándító bűbájok burkán, egészen biztos volt, hogy muglik által fenntartott hely.
 Keresett magának egy helyet pálcáját óvatosan a zsebéből a táskájába csúsztatta és várt, hátha Theodore újra a látóterébe kerül.
 - Be kell jegyeztetnem magam. A Minisztériumnál - motyogta maga elé meredve aztán. Most először mondta ki, ami az egyik papíron már feketén fehéren szerepelt. - Potenciális látóként, vagy miként. - Nyelt egyet, mert a torka teljsen kiszáradt. - Hiába csak potenciális, az egész annyira. Véglegesnek tűnik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=870632#post870632][b]Theodore Julias Ebony - 2023.12.28. 09:52[/b][/url]

Zalán hamar letesz az ötletről, miszerint menjek csak vissza Angliába nyugodtan, majd szeptemberben megkeres - helyette inkább egy másik helyet találunk, és le is ülünk egy teraszos részen, nagy bánatomra nem egy hűtött helyiségben, de legyen. Vele szemben foglalok helyet, s ahogy végre elhelyezkedtünk, előáll ittlétünk okával.
- Micsoda? - Kérdem halkan Zalán arcát fürkészve.
Egy kis csend áll be közénk, nem tudok azonnal reagálni; látom a srácon, hogy széteszi az ideg, de tény, hogy az én gyomromba is költözik egy kis görcs a szavaitól. Ez nem csak azt jelenti, hogy bizony tényleg lebukott, hanem hogy amit lát, az félreérthetetlenül a jövő. És amit én látok... nos, az is az. Ezt eddig is tudtam, de így... azért más.
- Aha... potenciális látóként. - De miért is van ott ez a szó? Hogy potenciális? - Nem tudják teljes bizonyossággal megmondani ezek szerint, hogy amit látsz, az tényleg a jövő? Miért nem? - Teszem fel a logikusnak tűnő kérdést. Mielőtt nyugtatni kezdeném, muszáj lesz teljesen megértenem, miről van szó...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=870646#post870646][b]Hollósi Zalán - 2023.12.28. 14:09[/b][/url]

Theo reakciója olyasmi volt, amire számított. Fájdalmasan hunyta le a szemét, hogy csak hallgatnia kelljen, de néznie nem.
 - A családomban nem voltak jövendőmondók, akitől örökölhettem volna, így... - beléfúlt a szó, amikor egy pincérlány lépett oda hozzájuk kedélyesen. Mit meg nem adott volna, ha a hangulata csak ennek töredékével javulna. Nem próbált mosolyt erőltetni magára, ugyanakkor illedelmes volt, úgy kérte ki a jegeskávéját. Óvatosabban folytatta, amikor egyedül hagyták őket. - És más látomások nem voltak előtte, vagy csak nem tudok róla. Te észbe kapsz akkor is, ha déja vud van, de nálam... Én ezt nem kezelem jól. Nem tudják biztosra mondani, amíg nem... - most emelte csak fel a tekintetét, remélve, hogy nem kell befejeznie a végét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=870655#post870655][b]Theodore Julias Ebony - 2023.12.28. 15:32[/b][/url]

Zalán épp csak elkezdi magyarázni, ám a pincérnő hamar megszakítja.
- Egy jegeskávét kérnék én is, köszönöm. - Mondom a lánynak, magamban azt kívánva, hogy mielőbb felszívódjon; szerencsére ez meg is történik, Hollósi folytathatja.
Aha. Óriási. Tehát egyszerű téblábolásról van szó. Egy kissé felmegy bennem a pumpa, nem csak a hatóságok és gyógyítók töketlenkedésétől, hanem a helyzettől is.
- Semmirekellő banda - motyogom orrom alá. - Lerángatom őket a seprűről, aztán majd megtudják, mennyire vagy jövendőmondó. - Felháborodásom egy frusztrált hajbatúrás is jelzi, ahogy igyekszem átgondolni a dolgot.
- Igen, ez igaz, nálam más jelek is voltak, de... vigyenek el akkor téged egy bizonyított jóshoz, vessenek kártyát... használjanak krisrálygömböt... vagy valami. - Egy aprót sóhajtok, majd hátradőlök a széken. Lehet, hogy Zalán nem akarja tudni, hogy valóban a végzetét látja-e - ami szerintem olyan biztos, mint semmi -, de ez... ez nem elég. Mintha félbehagyták volna a vizsgálatát, mintha nem is érdekelné őket. - Biztos vagyok benne, hogy valahogy a manakisülést is lehet mérni egy látomás alatt... nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=870664#post870664][b]Hollósi Zalán - 2023.12.28. 17:24[/b][/url]

Meglepte Theodore felháborodása. Egy kicsit óvatosabban folytatta ennek fényében, miközben biccentett a papírok felé, hátha az értelmesebb, mint az ő nyökögése.
 - A mana csak arra mutat rá, hogy mágikus eredetű. Ami már biztos. Legalább nem az agyammal van gond. Ez is valami, nem? - tette fel a szarkasztikus kérdést. - Ha most bemegyek oda és aláírom azt a hülye papírt, ami igazolja... kicsit olyan, mintha a halálos ítéletembe egyeznék bele. - Bukott ki végül belőle a fő aggodalma. Nem merte tovább magyarázni. Ezen nem volt mit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=870672#post870672][b]Theodore Julias Ebony - 2023.12.28. 17:43[/b][/url]

- Aha, persze. Ez is valami.
Füstölgök. A Minisztérium igazán megtehetné azt a szívességet, hogy némi kompetenciát mutat, és rendesen kivizsgálja Hollósi esetét. Hihetetlen, hogy ennyire nem képesek.
Zalán pánikja végre értelmet nyer: a papír, amit alá kell írni... be kell sétálnia a Minisztériumba, és formalitásból alá kell írnia egy dokumentumot. De nincs túl sok választása.
Mielőtt kinyithatnám a szám, megjelenik a pincérnő a rendelésünkkel.
- Egyelőre nem kérünk mást, köszönjük - meg sem várom Zalán válaszát a lány kérdésére, mielőbb hallótávon kívül akarom tudni.
- Zalán... nincs más választásod, mint aláírni azt a papírt. Konkrétan nincs választásod. - Igyekszem eloszlatni a kételyeket a srác fejében. - Ha nem teszed, meg fognak találni.
Egy kortyot innom kell a kávéból, hogy összeszedjem a gondolataim, és valami használhatót süssek ki ebből az egészből. Nem egyszerű.
- Ha aláírod, lehet, hogy tudnak segíteni, hogy tisztábbá váljon, mi fog történni utána és előtte. Hogy tudd, mik lesznek a pontos körülmények, és milyen... hatásokra számíthatsz. Megtudhatod, hogy mi lesz... a vége. A helyzetnek. - Magyarázom neki, kezeimmel gesztikulálva. - Nem halálos ítélet az a papír. Eddig is... tudtuk, hogy igaz, amit látsz. - Fejezem be végül, ráemelve a tekintetem, felkészülve, hogy valahogy el kell kapnom, ha netán el kívánna rohanni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=870814#post870814][b]Hollósi Zalán - 2023.12.29. 17:29[/b][/url]

Szemét az égnek emelte a fiú hgyőzködése hallatán, egy ponton a szavába is vágott.
 - Szerinted idejönnék, ha nem tudnám, hogy muszáj? Ha bejegyzem magam, csak annyi fog változni, hogy elismerem, hogy egy ponton kinyiffanok. - ismételte el, máshogy körülírva. - Nem lesznek kiskapuk onnantól.
 Belekortyolt a kávéjába, hagyta, hogy a jég fájóan zsibbasztani kezdje a fejét. - Legalább a bajok egy részére összeállítottak egy kezelést - adta oda a maradék papírt a rellonosnak. - A nagyját jól csináltuk. Erőnléti edzés és meditáció. És még egy-két gyógynövény, hogy a fantomfájdalom elviselhetőbb legyen. - Várt kicsit, hátha Theo olvasni kezd, csak azután folytatta. - Az időszakos bénulással nem tudnak mit kezdeni. Az... sajátos... látomással kapcsolatos mellékhatás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=871978#post871978][b]Theodore Julias Ebony - 2024.01.15. 17:47[/b][/url]

A másik szavait pár pillanat csend követi, majd a jégkockák koccanása a kávéban, melyet lassú mozdulattal keverek fel.
- Csak annyi fog változni, hogy elismered, hogy igaz, amit látsz. Láttad az egész végét is? - Pillantok fel rá, s elhalkítom szavaim. - Láttad a sötétséget, a halált? Mert eddig erről nem számoltál be. Ha nem láttad, akkor meg ne vedd olyan rohadt biztosra, szerintem.
Ő is tudja, hogy úgy tartom: jobb mindenre felkészülni. Ám az is túlzás, hogy ennyire biztosra veszi az egész kimenetelét, még akkor is, ha... nos, értem, hogy miért csinálja.
Mikor nálam landolnak a papírok, olvasni kezdek, miközben hallgatom a magyarázatát.
- Akkor elég jók a találati arányaink. - Közlöm, mintha csak valami groteszk torpedó lett volna a tavalyi évünk; ám a bénulás említésére óvatosan felpillantok rá.
- Ez... rohadt nagy szívás. - Mondom, mert hirtelen nem tudok mást felelni. A jégkockák ismét megcsörrennek a poharamban, amíg egyszer, kétszer, majd harmadszor is köröztetem kanalam az italban.
- Ha ők nem tudnak vele semmit kezdeni, nekünk kell. - Hangom határozottan, céltudatosan és magabiztosan cseng, s még egy bólintással is súlyt adok szavaimnak. - Biztos vagyok benne, hogy ki fogunk rá találni valamit.